Népszabadság, 2002. december (60. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-21 / 297. szám

­ „Orbán Viktor nem vonult ki a Fideszből” Szemkeő Judit szerint a politikusok nem szeretik, ha hátulról beleszólnak a dolgukba Orbán Viktor szerint a jobboldalon egy olyan tömegpártra van szükség, mely több szellemi irányzatot is képes tükrözni, és akár több tízezer embert is be tud fogadni — erről Szemkeő Judit kereszténydemokrata politikus, a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör szóvivője beszélt lapunknak. Úgy tudja, hogy a pártunióval kapcsolatos kérdések­ről a volt miniszterelnök január végén dönt. Az Orbán-kormány volt szociális és csa­ládügyi államtitkára azt mondja: a kérdés az, hogy négy év kormányzás után milyen párttá válik a Fidesz. Szerinte a polgári körök is jobban fel tudnának sorakozni egy heterogén „ előcsapat" mögé, mint egyetlen párt teljesen egységes vezetése mögé. —A Szövetség a Nemzetért Polgári Kör, melynek ön a szóvivője, kiadott egy nyi­latkozatot, amelyben a Terror Háza jövő évi költségvetésének 150 milliós csökken­tése ellen tiltakoznak. Azt írják, hogy a „ nemzet lelkiismerete sérült”. Ha azon a napon az ellenzék nem vonul ki a parla­menti ülésről, le lehetett volna szavazni Pető Iván indítványát. Azért is, mert a mi­niszterelnök és a szocialista miniszterek is nemmel szavaztak. — Nem így gondolom. Annak ellenére, hogy Medgyessy Péter ígéretet tett arra, hogy a Terror Háza költségvetését nem csökkentik, az előkészületek és Pető Iván megbízása eldöntötte a szavazást, függet­lenül attól, hogy a körülmények hogyan alakultak. Nézze, nagyon sok ilyen, „mi történt volna, ha” kérdést fel lehetne ten­ni, de semmi értelme nincs. — Aktív a polgári körük? Szoktak talál­kozni, beszélgetni? — Aktívak vagyunk, hetente, kéthetente szoktunk találkozni, Orbán Viktor is el­jön, ha nincs külföldön. — Nyilatkozatok, közlemények vannak, de mintha lekerült volna a napirendről, hogy „ mozduljanak ”. A polgári körök el­veszítették jelentőségüket? — A polgári körök szerepét sokan félre­értelmezték. Nem tudják, hogy Magyar­­országon, sajnálatos módon, jó ötven évig nem nyílt lehetőség arra, hogy a pol­gárság kis közösségei helyben és orszá­gosan szervezetten működhessenek. Most éppen egy olyan szervezet székhá­zában beszélgetünk, mely csaknem száz évig zavartalanul működött, de ’49-ben jött az utasítás, hogy a legényegyletet meg kell szüntetni. A Magyar Kolping Szövetség elődje legényegylet formájá­ban működött az 1850-es évektől. Kol­ping Adolf német pap azért hozott létre szövetséget, hogy a középosztályt erősít­se. Nagyon érdekes, de birtokunkban van az a levél, amelyet hajdan Rajk László írt a szovjet hadsereg egyik főparancsnoká­hoz, hogy ezt a legényegyletet nem kelle­ne megszüntetni. A válasz az volt, hogy nem kell megszüntetni, ha a teljes vezér­kart kicserélik, s ha teljes takarítást vé­geznek a szervezetben. Természetesen végül betiltották a szervezetet. - A polgári köröket sokan most sem tartják kívánatosnak... - Sokan vannak, akik abban a tudatban nőttek fel, hogy kizárólag a központilag irányított és ellenőrzött szervezetek a jók. Azok pedig, amelyek önálló kezdemé­nyezéssel működnek, veszélyesek. Ezt gondolták azok is, akik 1949-ben egyik pillanatról a másikra internálták, börtön­be csukták azokat, akik demokratikus, polgári szervezeteket vezettek.­­ Nem azért tűnnek veszélyesnek a pol­gári körök, mert irányíthatatlanná vál­hatnak és kiszámíthatatlanok? - A sok sérelmet elszenvedett emberek hangja sokkal erősebb, és minden, ami valóban demokratikus, veszélyt is hor­dozhat magában. De ha egy jól szervezett közösség van az országban, az ilyen ve­szélyesebb hang nem tud felerősödni. - Szövetségesük, Dávid Ibolya MDF- elnök is elutasítja az utcai politizálást. - Határozottan vissza kell utasítanom, hogy a polgári körök utcai politizálást folytatnának. - Makovecz Imre, aki szintén az önök polgári köréhez tartozik, azért ott volt a Kossuth­ téren az emlékezetes, Erzsébet hídnál kezdődő tüntetés után.­­ Világosan megindokolta ezt: min­denhová elmegy, ahol a véleményükért kiálló embereket bántalmazzák. Érthetet­lenek az utcai politizálásra vonatkozó ki­jelentések. Dávid Ibolya véleményét én úgy értelmezem, hogy pártuniós törek­vésként fogja fel a polgári köröket, s ő a jobboldali pártuniót pillanatnyilag nem érzi szükségesnek. Bízom abban, hogy megérti majd, milyen jó szolgálatot tesz­nek a polgári körök az egész nemzetnek.­­A polgári körök augusztusi nagygyű­lésén az MTV-székház előtt Orbán Viktor bejelentette, hogy egy baloldali, illetve külön egy nemzeti értékek mentén műkö­dő televíziós csatornára van szükség. Az­óta sem nyújtották be az Országgyűlés­nek a médiatörvény módosítását. A Fi­­desz-frakció ellenáll? - Ez egy nagyon nehéz kérdés. Ko­moly alkotmányossági elemzésre van szükség. A Szövetség a Nemzetért Polgá­ri Kör nem kapcsolódik olyan szorosan a Fideszhez, hogy tudnám, mi zajlik a frak­cióban, nem is vagyok erre hivatott.­­ Azt tudja azért, hogy a Fidesz egyes politikusai azt szeretnék, ha Orbán Vik­tor „ elfelejtené” a polgári köröket.­­ Mivel ilyen kis csoportok, mint mondtam, Magyarországon ötven éven keresztül nem működtek, vannak, akik a polgári körök szerepét nem ismerik, ezért esetleg félnek is tőlük. Senki nem szereti, így a pártok sem, ha hátulról túl sokan b­e­­leszólnak a dolgokba. Ha egy kiválasztott elit a néptől elszakadva folytatja a politi­zálást, akkor az emberek azt mondhatják, ugyanaz ismétlődik, mint régen, nem szólhatnak bele semmibe, de a politiku­sok a nevükben beszélnek. Volt rá példa, hogy bizonyos polgári körök megmond­ták: „akármennyire szeretjük a nagy elve­iteket, ezt a polgármesterjelöltet nem fog­juk támogatni, mert a nép nem szereti”. S az ilyen törekvéseket nem fogadják kön­nyen a politikusok. - Radikálisabbak, szélsőségesebbek a polgári körös megnyilvánulások? - Szabadabbak. A polgári körös meg­nyilvánulások egy része radikálisabb is, és a sajtóban ez jön át. Ez talán tíz száza­lék, de arról a kilencven százalékról, amelyik most az adventi időszakban ka­rácsonyi vásárt szervez, a szeretetszolgá­latot végző polgári körös hölgyekről, nem szólnak a hírek. S azért, mert szaba­dabbak is akarnak maradni, a polgári kö­rök nem állnak be a sorba, egyik párt ké­résére sem.­­ Egy egységes jobboldali pártunió mögé felsorakoznának a polgári körök? — Mivel a polgári körök meglehetősen heterogén szerveződés, sokkal egysze­rűbb odaképzelni őket egy viszonylag he­terogén előcsapat mögé, mint egyetlen párt egységes vezetése mögé. Egy ilyen mögül jobban kilógnának, lennének, akik jobbra mennének, s lennének olyanok is, akik inkább középre. Ha pártuniós meg­fontolásból szűkebbre szabják az elveket, a polgári körök két-három mondat mögé könnyebben felsorakoznának, mint mondjuk 15 pont mögé. Mindenképpen célszerű lenne megtalálni az egységet, s azt a két-három mondatot, amelyet a pár­tok is el tudnak fogadni és a polgári körök is, mint alapeszmét.­­ Orbán Viktor látványosan kivonult a Fideszből. Ha visszamenne és a Fidesz elnöke lenne, akkor is teljes lenne az elfo­gadottsága a polgári körökben. — Orbán Viktor miniszterelnökként nem egy párt előretörésével, hanem egy országgal foglalkozott. Azzal pedig, hogy az Európai Néppárt alelnöke lett, ez a szerep folytatódott. Az Európai Nép­pártban a Fideszt és a kereszténydemok­ratákat képviseli, és az MDF is jelen van. Tisztázzunk valamit: Orbán Viktor nem vonult ki a Fideszből. A valódi kérdés az, hogy négy év kormányzás után milyen párttá válik a Fidesz. Orbán Viktor kon­cepciója, melyről a polgári körünkben is beszélgettünk, világos. Szerinte egy olyan valódi tömegpártra van szükség, mely képes több szellemi irányzatot tük­rözni, és akár több tízezer embert befo­gadni. A volt miniszterelnök úr január végéig még biztosan folytatja azokat a beszélgetéseket, amelyek befolyásolják döntését. Csuhaj Ildikó | | á I Jl Vf ' || ' | | j§| faPI| mr M jpiM Wml ■ ■■& jrjajsp iijjjwBS^^' EGKftjj^B A polgári körök nem állnak be a sorba, egyik párt kérésére sem fotó: rédei ferenc NÉPSZABADSÁG MAGYAR TÜKÖR 2002. DECEMBER 21., SZOMBAT 9 Kökény: Nincs kiváltságos lobbi December 19-i számunkban Egészség nagykoalíció? címmel cikket közöltünk, amelyben Benkő Zsuzsanna, a Szegedi Tudomány­­egyetem tanszékvezető főiskolai tanára kifogásolta a nemzeti egészségvédelmi program kialakí­tásának módját. Az alábbiakban az Egészségügyi, Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium politikai ál­lamtitkárának, dr. Kökény Mihály­nak az álláspontját közöljük. Benkő Zsuzsanna állításainak lényege az volt, hogy Az Egész­ség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja - amelyet de­cember 14-i ülésén a kormány el­fogadott, s a közeljövőben a par­lament elé kerül - egyfajta nagy­­koalíciót tükröz: a Fidesz és az MSZP egészségpolitikusai meg­egyeztek egymással és befolyá­sos fővárosi szakmai lobbikkal, s megosztoznak a program végre­hajtásával járó állásokon és pén­zeken. Eközben a vidéki egyete­meken folyó, nemzetközileg elis­mert egészségnevelési tevékeny­ség koordinálóit, az összes nagy népegészségügyi iskola vezetőjét kihagyták a program előkészíté­séből. Benkő szerint a program az egészségügyben terjeszkedni kí­vánó műszerlobbi érdekeit szol­gálja. Kökény Mihály államtitkár cáfolja, hogy a nemzeti egész­ségvédelmi program a nyilvá­nosság kizárásával készült. Több száz példányban terítették a ter­vezetet, és a megyei tisztiorvosi szolgálatok szervezésében társa­dalmi vitát rendeztek róluk. Kér­désemre, hogy miért nem vették figyelembe a kritikai megállapí­tásokat, amelyeket a vidéki egyetemi városokban rendezett viták után jegyzőkönyvbe fog­laltak, Kökény Mihály azt felel­te: bizonyos megállapításokat beépítettek a tervbe. Az államtit­kár kifogásolta, hogy dr. Benkő Zsuzsanna nem ismerte a prog­ram későbbi változatát, ugyan­akkor elismerte, hogy a vidéki egészségnevelési műhelyeknek nem küldtek belőle. A politikai államtitkár a legha­tározottabban visszautasította azt a megközelítést, hogy a nemzeti egészségvédelmi program ügyé­ben valamilyen nagypolitikai al­kut kötöttek volna. Mint mondta, a program alapelvei még az előző kormány ideje alatt megszülettek, és a szocialista egészségpolitiku­sok nem akartak ezen változtatni, mert „az nem megy, hogy jön egy kormányváltás, és maga alá temet jó ügyeket”. Kérdésemre, hogy ennek a politikai együttműködés­nek az volt-e az ára, hogy Ma­gyarország mindhárom nagy nép­egészségügyi iskoláját - a Sem­melweis Orvostudományi Egye­tem Kopp Mária vezette Maga­tartástudományi Intézetét, a Deb­receni Tudományegyetemen mű­ködő, Ádány Róza professzor ve­zette népegészségügyi iskolát és a Szegedi Tudományegyetemnek a Benkő Zsuzsanna vezette tan­székét - kihagyják az előkészítés­Az nem megy, hogy jön egy kormányváltás, és maga alá temet jó ügyeket. ” Sős, Kökény azt felelte: Ádány Róza professzor asszony írt a program tervezetéről egy nagyon kritikus véleményt, amit elkül­dött az Egészségügyi Tudomá­nyos Tanácsnak és személy sze­rint neki is. A professzor asszony azért nem kapott nagyobb szere­pet az előkészítésben, mert sok elfoglaltsága volt az idén. Kopp Mária kihagyását nem kommen­tálta az államtitkár, a szegedi szakmai műhellyel kapcsolatban pedig azt mondta: kérték Benkő Zsuzsannát az együttműködésre, ő azonban bizonyos személyi fel­tételekhez kötötte a részvételét, ezért eltekintettek tőle. Megemlítettem, hogy szakmai körökben arra emlékeztetnek: Kö­kény Mihály a választások meg­nyerése után kijelentette, nem Já­vor Andrással, a régi-új program­iroda-vezetővel képzeli el a foly­tatást. A politikai államtitkár azt felelte, ő ilyet nyilvánosan nem mondott. Az államtitkár szerint nincs szó arról, hogy Jávort ő me­neszteni akarta volna, Csehák Ju­dit miniszter azonban ragaszko­dott volna a személyéhez. Mind­ketten egyetértettek abban, hogy Jávor maradjon a programiroda vezetője, mert jó menedzsernek és jó szakembernek tartják. Arra a kérdésre, hogy hány vi­déken élő és dolgozó szakember van az alprogramvezetők között - Benkő Zsuzsanna szerint egy sincs -, Kökény Mihály nem tu­dott választ adni. Mint mondta, nem ismerhet mindenkit, de biz­tos, hogy többségben vannak a fő­városiak. Ennek azonban az is oka, hogy a budapestiek köny­­nyebben elérhetők. Mint mondta, szó sincs zsíros állásokról, a részt­vevőknek 2002-ben nem is tud­nak fizetni, mert ennek a fedezetét csak a 2003-as költségvetésben lehet megteremteni. Kökény cá­folta a műszerlobbi befolyását is: a program jelenlegi szövegében csak az emlő- és méhnyak-rák­szűrés van nevesítve, utóbbi pedig kevéssé műszerigényes. Kökény Mihály azzal fejezte be mondandóját: Jávor András a Fidesz-időkben nem diszkreditá­lódott, föl sem merült, hogy meg­vonják tőle a bizalmat. Nem vol­na célszerű mindenen változtatni, mert akkor nehezebb lenne a par­lamenti egyetértéshez szükséges politikai kompromisszumot meg­találni. Kökény Mihály hangsú­lyozta: szó sincs az egyetemi szakmai műhelyek kirekesztésé­ről, mindenkinek a munkájára számítanak a fontos cél elérése érdekében. Kijelentette: mind az ő, mind Csehák Judit miniszter személye garancia arra, hogy se­melyik szakmai csoportnak vagy gazdasági lobbinak nem lesznek kiváltságai a nemzeti egészségvé­delmi program előkészítésében és végrehajtásában. Tanács István „ N­ A­­ ÓVb Utazzon olvasói­­esben! játéka A Jt­Vo magazinban meghirdetett játékunk 4. fordulójának sorsolásán az alábbiakban felsorolt olvasónk bőrkötésű, gyűrűs kalendáriumot nyert: Czigányné Nagy Zsuzsanna, Karakó Béláné, Sátoraljaújhely Tiszaújváros Polencsik Jánosné, Ózd Csömör Ferenc, Kunhegyes Szabó Zoltánná, Mátészalka Erdélyi Károly, 1026 Budapest Szepesi Lajos, Dorog A nyereményekhez gratulálunk, a nyerteseket külön értesítjük. kedvezett a szerencse, még 307 megnyerheti a heti nyeremények a Peugeot 30 -est! Keresse játékunkat minden pénteken a jöVő -ben! ^ NÉPSZ^.\D^AG Népszabadság Rt., marketingigazgatóság

Next