Népszabadság, 2003. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-24 / 20. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP 2003. JANUÁR 24., PÉNTEK Világhálóra teszik az EU-joganyagot __________MUNKATÁRSUNKTÓL__________ Az igazságügyi tárca jogalkotási tevékenysége mennyiség és minőség tekintetében is elfogadható színvonalúnak minősíthető - jelentette ki Bárándy Péter igazságügy-miniszter a múlt évet értékelő és az idei esztendő feladatait bemutató sajtótájékoztatóján. Bárándy a korrupcióellenes törvénycsomagról - az üvegzsebprogramról - szólva hangsúlyozta: a jogszabályok elfogadása azért késik, mert a javasolt intézkedések az egyeztetés során egyre nagyobb körre terjednek ki. Az ügynöktörvény kapcsán Bárándy kijelentette, hogy a levéltári törvényt a parlament elfogadta, a titkosszolgálati múlt nyilvánosságával kapcsolatos szabályozás változására viszont politikai megegyezés hiányában egyelőre nem került sor. A tárca szakértői dolgoznak az új büntető törvénykönyv koncepcióján, s a kódex várhatóan 2005-ben kerülhet az Országgyűlés asztalára - mondta. A minisztérium jogalkotáson kívüli feladata a börtönök befogadóképességének bővítése; ennek érdekében tárgyalások folynak arról, hogy a fejlesztésekbe miként vonhatják be a magántőkét. A miniszter kiemelte: nem magánbörtönökről lesz szó, mert a büntetés-végrehajtás intézményeit változatlanul az állam működteti majd. A parlament első fél évi jogalkotási programjában több mint ötven törvénytervezet szerepel, és ezek közül csaknem harminc függ össze a jogharmonizációval - emelte ki Hankó Faragó Miklós politikai államtitkár. Egyébként a tárca szándékai szerint az összes uniós jogszabályt - összesen mintegy nyolcvanezer közlönyoldalnyi terjedelemről van szó - az interneten is hozzáférhetővé teszik. OCÖ-választás március 1-jén A megismételt elektori gyűlést a Hungexpo B pavilonjában rendezik Az Országos Választási Bizottság döntése értelmében március 1-jén, szombaton rendezik meg a megismételt országos cigány önkormányzati választást. A helyszín nem változik: a roma elektori gyűlésnek ezúttal is a Hungexpo B pavilonja ad majd otthont. A január 11-én tartott országos cigány önkormányzati választást a Legfelsőbb Bíróság - a Lungo Drom óvására, a korábbi joggyakorlattól eltérően - határozatképtelennek minősítette, és az elektori gyűlés megismétlését rendelte el. Az új választás technikai részleteiről csütörtök délután egyeztettek az Országos Választási Iroda, valamint a két vetélytárs cigány szövetség - a Demokratikus Roma Koalíció és a Lungo Drom - képviselői. Ennek eredményeként egyetértés alakult ki arról, hogy a megismételt választást március 1-jén rendezik meg a Hungexpo B pavilonjában. A két roma szövetség hajlik arra, hogy a korábbi kaotikus jelenetek megelőzése érdekében előre megállapodjon a levezető elnökök kilétéről. Benga Oláh Tibor személyében a Demokratikus Roma Koalíció már megnevezte jelöltjét, a Lungo Drom ezt szintén megteszi egy-két napon belül. A gyűlésen a ki- és belépőket folyamatosan nyilvántartják, így pontosan lehet majd tudni, hány elektor tartózkodik a teremben. Az Országos Választási Iroda - mondta Rytkó Emília, az iroda vezetője meg fogja találni annak a módját, hogy tájékoztassa az érintetteket: a Legfelsőbb Bíróság döntése szerint nem elegendő, ha az elektorok határozatképes arányban megjelennek a gyűlésen, a határozatképességnek a szavazás időpontjában is fenn kell állnia. Az Országos Választási Iroda támogatta a Demokratikus Roma Koalíciónak azt a javaslatát, hogy ne csak a megyeszékhelyekről, hanem a nagyobb városokból is indítsanak elektorokat szállító buszokat a választásra. Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke nem részletezett okokból ellenezte az indítványt. Farkas Flórián kérdésünkre elmondta, hogy a Lungo Drom a belügyminiszterhez fordult, azt kérve: a cigány választás lebonyolításával és ellenőrzésével miniszteri biztosként bízza meg Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsmant. Az egyeztetés után az Országos Választási Bizottság egyhangúlag úgy döntött, hogy az említett időpontban és helyszínen rendezik meg a megismételt elektori gyűlést. Ficzere Lajos, az OVB elnöke felhívta a figyelmet: ha a második választás is érvénytelen lesz, akkor négy évig nem alakulhat meg az Országos Cigány Önkormányzat. Cz. G. Farkas Flórián és Rytkó Emília FOTÓ: SZABÓ BARNABÁS Drága a búcsú a sorkatonáktól Nem tájékoztatta a honvédelmi tárcát az SZDSZ arról, hogy kampányt indít a sorkatonaság 2004-es eltörlése érdekében - nyilatkozta lapunknak Horn Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal tárcák közötti koordinációért felelős politikai államtitkára. Az SZDSZ-es politikus szerint ugyanakkor ez nem okozott feszültséget a kormányon belül. Juhász Ferenc szerint neki honvédelmi miniszterként nem lehet beleszólása abba, hogy a párt identitása erősítése érdekében kampányba kezdett. Az SZDSZ az előző ciklusban kezdeményezte a kötelező sorkatonai szolgálat eltörlését. A „kényszersorozás” megszüntetése mellett a párt szerint nemcsak pénzügyi, katonapolitikai, hanem alapjogi érvek is szólnak: a Korszakváltás programja szerint a kényszersorozás nagymértékben korlátozza az önrendelkezés jogát. A szocialista párt korábban 2008- 2010-re tartotta elképzelhetőnek az áttérést az önkéntes, hivatásos hadseregre. Ezek után az MSZP-SZDSZ kormány programjába bekerült az az ígéret, hogy „a sorkatonai szolgálat megszüntetését és az önkéntes, hivatásos honvédség felállítását a kormányzati ciklus végéig fokozatosan megvalósítjuk”. Az SZDSZ szerint ez már 2004-ben is megtehető. Ennek érdekében a közelmúltban kampányt is indítottak. Az eredetileg 2006-os dátumot a védelmi tárca is módosította, a két hét múlva a kormány elé kerülő dokumentum szerint 2005-ben lesz az utolsó bevonulás. Horn Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal tárcák közötti koordinációért felelős SZDSZ-es politikai államtitkára szerint, ha egyszer a honvédségi vezetők és szakértők is megvalósíthatónak tartják a 2005-ös átállást, akkor nincs ok a késlekedésre. Az államtitkár úgy véli, ebben a HM vezetése is partner, hiszen már elkészült az erről szóló előterjesztés is. Szerinte a 2005-ös váltáshoz legkésőbb 2004 elején döntenie kell a parlamentnek. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter az SZDSZ-es kampánnyal kapcsolatban elmondta: ha egy párt úgy ítéli meg, hogy identitása megőrzése érdekében kampányt kell indítania, ahhoz neki a tárca vezetőjeként nincs szava. Az átállás időpontját a kormány mondja majd ki két hét múlva. A miniszter szerint elképzelhető a 2005-ös dátum, ennél hamarabb azonban nem lehet végrehajtani a váltást. A 2005-ös dátummal az SZDSZ sem lesz elégedetlen, ugyanis értesülésünk szerint a kisebbik kormánypárt eleve azért vetette fel a jövő évi dátumot, hogy lehetőséget hagyjon a megállapodásra. Mécs Imre (SZDSZ) a napokban úgy nyilatkozott, a sorozott haderőre szánt évi 68 milliárd forintot az átállásra lehetne fordítani. Erről a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligájának (HEL) fórumán beszélt a politikus. Szerintük viszont az átállás egyetlen pluszköltsége (évi 7-10 milliárd forint) a sorkatonák feladatait, munkáját elvégző, hasonlóan szakképzetlen, kezdő önkéntesek nettó bére és a sorkatonák illetménye közötti különbség volna. A honvédelmi tárca számításai alapján az önkéntes haderőre történő áttérés 106- 122 milliárd forint kiadást jelentene 2006- ig, ennek teljes anyagi fedezete azonban a költségvetésben nincs meg. A HM elemzése szerint hosszú távon megtakarítással jár az önkéntes hadsereg működtetése, hiszen kevesebbet kell költeni a kiképzésre, a drága eszközök is kevésbé amortizálódnak a szakszerűbb használat mellett. Újabb számítások szerint az átállás kevesebből is megoldható, ám közvetlen költségei így is meghaladják az ötvenmilliárdot. Juhász szerint a pontos összeg csak becsülhető, az nagymértékben függ attól, milyen ütemben érkeznek a hadseregbe a sorkatonákat kiváltó szerződésesek. Haszán Zoltán-Nyusztay Máté Mádl beköltözött a Sándor-palotába A köztársasági elnök márciusban fogad először külföldi államfőt új hivatalában HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Mádl Ferenc köztársasági elnök csütörtök délután költözött a Parlamentből a budavári Sándor-palotába, az államfő hivatala viszont már szerdán áttette székhelyét a felújított épületbe. A parlament tavaly novemberben alkotott törvényt arról, hogy a köztársasági elnök és hivatala elhelyezésére a budavári Sándorpalota szolgál. Az épületet tavaly újították fel 2,2 milliárd forintból. A jelenleg 46 fős Köztársasági Elnöki Hivatal költözését eredetileg január elejére tervezték, ám az informatikai rendszer átadása, a telefonvonalak, a számítógépek kiépítése néhány napos csúszást okozott. Mádl Ferenc csütörtökön még ,az Országház Munkácsy-termében fogadta Cyril Svoboda cseh miniszterelnök-helyettest, külügyminisztert, ezután költözött át a Várba. A köztársasági elnök várhatóan március elején fogad először külföldi államfőt a Sándor-palotában. FOTÓK: KOVÁCS BENCE Az államfő a felújított épület előtt Az új névtáblák is a helyükre kerültek A Fidesz elmegy az első ülésnapra Elképzelhető, hogy a Fidesz frakciója - előzetes álláspontjától eltérően - mégis részt vesz az Országgyűlés első tavaszi ülésén, miután azon a köztársasági elnök is felszólal. Mádl Ferenc a Szent Korona hazaszállításának évfordulójáról emlékezik meg. Az azonban még kérdéses, hogy az ülésnap másik felén, a köztársasági elnök által visszaküldött szociális törvénycsomag tárgyalásán is jelen lesznek-e a Fidesz képviselői. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján, február 4-én tárgyalja újra a köztársasági elnök által visszaküldött szociális törvénycsomagot. Emlékezetes, hogy Mádl Ferenc decemberben alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg: szerinte a törvény egyes rendelkezései hátrányosan érintik azokat, akik a szociális alapszolgáltatásokat egyházi intézményekben vennék igénybe. A kormány azonban egyetlen elemében sem találta diszkriminatívnak a jogszabályt, és bejelentette: a jogszabályt változatlan formában terjesztik az Országgyűlés elé. A Fidesz osztotta a köztársasági elnök aggályait, s egyértelművé tette: nem vesz részt az ülésen, ha a kormány változatlan formában akarja elfogadtatni a törvénycsomagot. Időközben nyilvánosságra került az a hír, hogy Mádl Ferenc éppen február 4-én, a szociális törvénycsomag tárgyalása napján mond beszédet a T. Házban, a Szent Korona hazaszállításának huszonötödik évfordulója alkalmából. Ennek fényében változhat a Fidesz álláspontja is. Harrach Péter lapunknak úgy nyilatkozott: elképzelhető, hogy a Fidesz mégis részt vesz a parlamenti ülésen. - Egy képviselőnek kötelessége jelen lennie a Parlamentben, ha a köztársasági elnök beszél. A távolmaradás nagy tiszteletlenség lenne - közölte az MKDSZ elnöke, aki hangoztatta, hogy személyes véleményét mondja el. Harrach Péter mindehhez hozzátette: az, hogy a köztársasági elnök beszéde során jelen lesznek az ülésteremben, nem jelenti azt, hogy a szociális törvénycsomag vitájában is részt vesznek. A kereszténydemokrata politikus elmondása szerint az is befolyásolhatja a Fidesz-frakció döntését, hogy a T. Ház végül mégsem rendkívüli ülésen, hanem a tavaszi rendes ülésen tárgyalja meg a törvényjavaslatot. Csuhaj Ildikó-Nagy Szilvia Lendvai Ildikó szerint Orbán Viktor visszatérése a Fidesz élére a parlamenti választások óta folytatott ellenzéki politika kudarcának nem nyilvános beismerése. Az MSZP parlamenti frakcióvezetője csütörtökön Egerben, egy közéleti fórumon közölte: Orbán Viktor helyezte az ellenzéki politizálás központjába a pártok helyett az egységes jobboldali civil mozgalmat, s ugyancsak ő volt az, aki a parlamenten kívül kereste a politizálás útját. (MTI) Bíróságra kerül a kuratóriumügy? A fideszes delegáltak szerint megszűnt, a testület más tagjai szerint továbbra is fennáll a Magyar Televízió tulajdonosi jogait gyakorló kuratórium elnöksége. A grémium tegnap rendkívüli ülést tartott annak ellenére, hogy a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a kuratórium elnöksége megszűnt. A Fidesz távol is maradt az ülésről. Már az a tény is, hogy ülést tartunk, jelzi: az ügyészségi döntéssel szemben mi legitimnek tartjuk magunkat - nyilatkozta lapunknak a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriuma elnökségének egyik tagja. Szerdán került nyilvánosságra a Legfőbb Ügyészség álláspontja arról, hogy a testület megszüntette saját magát, mert a második sikertelen elnökválasztás után nem írt ki időben újabb pályázatot. A kurátorok az ülés után közleményben tudatták, hogy - szemben az ügyészségi állásponttal - véleményük szerint mindenben eleget tettek a médiatörvényből rájuk háruló kötelezettségeknek. December 5-én tettek kísérletet elnökválasztásra. Miután Baló György egy szavazat híján nem kapta meg a szükséges támogatást, az elnökség új pályázatot írt ki azzal, hogy a kiírást január 31-én jelenteti meg. Az ügyészség szerint azonban ezzel a testület kicsúszott a határidőből, ugyanis a pályázatot ki is kellett volna hirdetni. A médiatörvény úgy fogalmaz: ha az elnökség nem tud az összes tag kétharmados többségével javaslatot tenni a műsorszolgáltató elnökének személyére, és új pályázat kiírásáról sem dönt a pályázat beadási határidejétől számított harminc napon belül, megbízatása megszűnik. A kuratórium elnökségének közös nyilatkozatában az áll, hogy nem tartja szerencsésnek, hogy a saját fennállása, illetve megszűnése kérdésében érdemi jognyilatkozatot tegyen. Működésük törvényességének kérdésében az MTV ellenőrző testületének álláspontját tartják irányadónak. Ez a testület, az ET kedden ül össze, ám állásfoglalása abból előre jelezhető, hogy az új pályázat kiírásakor nem fejezett ki aggályokat. Haraszti Miklós, a kuratórium SZDSZ- es tagja - egyébként a médiatörvény vonatkozó paragrafusának egykori megfogalmazója - szerint a döntésképesség tesztje az új kiírásról való megállapodás. Nincs olyan követelmény, hogy a szöveg is megjelenjen a napilapokban. Az ügyészség felszólalást és figyelmeztetést írt az ügyben, ez a forma azonban egyetértési jogot biztosít az érintetteknek. Ha nem értenek egyet, akkor az ügyészség álláspontja véleménnyé minősül vagy bírósághoz kell fordulni vele. „Mi nem gondoljuk azt, amit a csonka kuratóriumokat törvénytelennek kimondó Györgyi Kálmán véleményéről mondott annak idején Áder János, vagyis, hogy a legfőbb ügyész álláspontja irreleváns. De azt sem gondoljuk, hogy az ügyész véleménye elégséges. Az ügyészségnek bíróságon kell bizonyítani igazát” - mondta. Az ügyészség álláspontját a Fidesz delegáltjai elfogadták, és nem is vettek részt az ülésen. Az MSZP tagjai a decemberi jelöltállításon is egységesen léptek fel, akkor nem szavaztak, amivel eredménytelen lett a pályázat. A kuratórium mandátuma februárban amúgy is lejárt volna, azonban ha idő előtt oszlik fel a testület, akkor a tagok nem jelölhetők újra. H. Z.