Népszabadság, 2003. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-24 / 20. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP 2003. JANUÁR 24., PÉNTEK Világhálóra teszik az EU-joganyagot __________MUNKATÁRSUNKTÓL__________ Az igazságügyi tárca jogalkotási tevé­kenysége mennyiség és minőség tekinte­tében is elfogadható színvonalúnak mi­nősíthető - jelentette ki Bárándy Péter igazságügy-miniszter a múlt évet értéke­lő és az idei esztendő feladatait bemutató sajtótájékoztatóján. Bárándy a korrupció­­ellenes törvénycsomagról - az üvegzseb­­programról - szólva hangsúlyozta: a jog­szabályok elfogadása azért késik, mert a javasolt intézkedések az egyeztetés során egyre nagyobb körre terjednek ki. Az ügynöktörvény kapcsán Bárándy kijelen­tette, hogy a levéltári törvényt a parla­ment elfogadta, a titkosszolgálati múlt nyilvánosságával kapcsolatos szabályo­zás változására viszont politikai meg­egyezés hiányában egyelőre nem került sor. A tárca szakértői dolgoznak az új büntető törvénykönyv koncepcióján, s a kódex várhatóan 2005-ben kerülhet az Országgyűlés asztalára - mondta. A mi­nisztérium jogalkotáson kívüli feladata a börtönök befogadóképességének bővíté­se; ennek érdekében tárgyalások folynak arról, hogy a fejlesztésekbe miként von­hatják be a magántőkét. A miniszter ki­emelte: nem magánbörtönökről lesz szó, mert a büntetés-végrehajtás intézményeit változatlanul az állam működteti majd. A parlament első fél évi jogalkotási programjában több mint ötven törvény­­tervezet szerepel, és ezek közül csaknem harminc függ össze a jogharmonizáció­val - emelte ki Hankó Faragó Miklós po­litikai államtitkár. Egyébként a tárca szándékai szerint az összes uniós jogsza­bályt - összesen mintegy nyolcvanezer közlönyoldalnyi terjedelemről van szó - az interneten is hozzáférhetővé teszik. OCÖ-választás március 1-jén A megismételt elektori gyűlést a Hungexpo B pavilonjában rendezik Az Országos Választási Bizottság dön­tése értelmében március 1-jén, szom­baton rendezik meg a megismételt or­szágos cigány önkormányzati válasz­tást. A helyszín nem változik: a roma elektori gyűlésnek ezúttal is a Hungex­po B pavilonja ad majd otthont. A január 11-én tartott országos cigány önkormányzati választást a Legfelsőbb Bíróság - a Lungo Drom óvására, a ko­rábbi joggyakorlattól eltérően - határo­zatképtelennek minősítette, és az elektori gyűlés megismétlését rendelte el. Az új választás technikai részleteiről csütörtök délután egyeztettek az Országos Válasz­tási Iroda, valamint a két vetélytárs ci­gány szövetség - a Demokratikus Roma Koalíció és a Lungo Drom - képviselői. Ennek eredményeként egyetértés alakult ki arról, hogy a megismételt választást március 1-jén rendezik meg a Hungexpo B pavilonjában. A két roma szövetség hajlik arra, hogy a korábbi kaotikus jelenetek megelőzése érdekében előre megállapodjon a leveze­tő elnökök kilétéről. Benga Oláh Tibor személyében a Demokratikus Roma Koa­líció már megnevezte jelöltjét, a Lungo Drom ezt szintén megteszi egy-két napon belül. A gyűlésen a ki- és belépőket folya­matosan nyilvántartják, így pontosan le­het majd tudni, hány elektor tartózkodik a teremben. Az Országos Választási Iro­da - mondta Rytkó Emília, az iroda ve­zetője­­ meg fogja találni annak a mód­ját, hogy tájékoztassa az érintetteket: a Legfelsőbb Bíróság döntése szerint nem elegendő, ha az elektorok határozatké­pes arányban megjelennek a gyűlésen, a határozatképességnek a szavazás idő­pontjában is fenn kell állnia. Az Orszá­gos Választási Iroda támogatta a De­mokratikus Roma Koalíciónak azt a ja­vaslatát, hogy ne csak a megyeszékhe­lyekről, hanem a nagyobb városokból is indítsanak elektorokat szállító buszokat a választásra. Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke nem részletezett okokból ellenezte az indítványt. Farkas Flórián kérdésünkre elmondta, hogy a Lungo Drom a belügyminiszterhez fordult, azt kérve: a cigány választás lebonyolításá­val és ellenőrzésével miniszteri biztos­ként bízza meg Kaltenbach Jenő kisebb­ségi ombudsmant. Az egyeztetés után az Országos Válasz­tási Bizottság egyhangúlag úgy döntött, hogy az említett időpontban és helyszínen rendezik meg a megismételt elektori gyű­lést. Ficzere Lajos, az OVB elnöke felhív­ta a figyelmet: ha a második választás is érvénytelen lesz, akkor négy évig nem alakulhat meg az Országos Cigány Ön­­kormányzat. Cz. G. Farkas Flórián és Rytkó Emília FOTÓ: SZABÓ BARNABÁS Drága a búcsú a sorkatonáktól Nem tájékoztatta a honvédelmi tárcát az SZDSZ arról, hogy kampányt indít a sorkatonaság 2004-es eltörlése érdekében - nyilatkozta lapunknak Horn Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal tárcák közötti koordinációért felelős politikai államtitká­ra. Az SZDSZ-es politikus szerint ugyanakkor ez nem okozott feszültséget a kor­mányon belül. Juhász Ferenc szerint neki honvédelmi miniszterként nem lehet beleszólása abba, hogy a párt identitása erősítése érdekében kampányba kezdett. Az SZDSZ az előző ciklusban kezde­ményezte a kötelező sorkatonai szolgálat eltörlését. A „kényszersorozás” megszün­tetése mellett a párt szerint nemcsak pénz­ügyi, katonapolitikai, hanem alapjogi ér­vek is szólnak: a Korszakváltás program­ja szerint a kényszersorozás nagymérték­ben korlátozza az önrendelkezés jogát. A szocialista párt korábban 2008- 2010-re tartotta elképzelhetőnek az átté­rést az önkéntes, hivatásos hadseregre. Ezek után az MSZP-SZDSZ kormány programjába bekerült az az ígéret, hogy „a sorkatonai szolgálat megszüntetését és az önkéntes, hivatásos honvédség felállí­tását a kormányzati ciklus végéig fokoza­tosan megvalósítjuk”. Az SZDSZ szerint ez már 2004-ben is megtehető. Ennek ér­­­­dekében a közelmúltban kampányt is in­dítottak. Az eredetileg 2006-os dátumot a védelmi tárca is módosította, a két hét múlva a kormány elé kerülő dokumentum szerint 2005-ben lesz az utolsó bevonulás. Horn Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal tárcák közötti koordinációért felelős SZDSZ-es politikai államtitkára szerint, ha egyszer a honvédségi vezetők és szak­értők is megvalósíthatónak tartják a 2005-ös átállást, akkor nincs ok a késle­kedésre. Az államtitkár úgy véli, ebben a HM vezetése is partner, hiszen már elké­szült az erről szóló előterjesztés is. Sze­rinte a 2005-ös váltáshoz legkésőbb 2004 elején döntenie kell a parlamentnek. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter az SZDSZ-es kampánnyal kapcsolatban el­mondta: ha egy párt úgy ítéli meg, hogy identitása megőrzése érdekében kam­pányt kell indítania, ahhoz neki a tárca ve­zetőjeként nincs szava. Az átállás idő­pontját a kormány mondja majd ki két hét múlva. A miniszter szerint elképzelhető a 2005-ös dátum, ennél hamarabb azonban nem lehet végrehajtani a váltást. A 2005-ös dátummal az SZDSZ sem lesz elégedetlen, ugyanis értesülésünk szerint a kisebbik kormánypárt eleve azért vetette fel a jövő évi dátumot, hogy lehe­tőséget hagyjon a megállapodásra. Mécs Imre (SZDSZ) a napokban úgy nyilatkozott, a sorozott haderőre szánt évi 68 milliárd forintot az átállásra lehetne fordítani. Erről a Hadkötelezettséget El­lenzők Ligájának (HEL) fórumán beszélt a politikus. Szerintük viszont az átállás egyetlen pluszköltsége (évi 7-10 milliárd forint) a sorkatonák feladatait, munkáját elvégző, hasonlóan szakképzetlen, kezdő önkéntesek nettó bére és a sorkatonák il­letménye közötti különbség volna. A honvédelmi tárca számításai alapján az önkéntes haderőre történő áttérés 106- 122 milliárd forint kiadást jelentene 2006- ig, ennek teljes anyagi fedezete azonban a költségvetésben nincs meg. A HM elem­zése szerint hosszú távon megtakarítással jár az önkéntes hadsereg működtetése, hi­szen kevesebbet kell költeni a kiképzésre, a drága eszközök is kevésbé amortizálód­nak a szakszerűbb használat mellett. Újabb számítások szerint az átállás keve­sebből is megoldható, ám közvetlen költ­ségei így is meghaladják az ötvenmilliár­­dot. Juhász szerint a pontos összeg csak becsülhető, az nagymértékben függ attól, milyen ütemben érkeznek a hadseregbe a sorkatonákat kiváltó szerződésesek. Haszán Zoltán-Nyusztay Máté Mádl beköltözött a Sándor-palotába A köztársasági elnök márciusban fogad először külföldi államfőt új hivatalában HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Mádl Ferenc köztársasági elnök csütörtök délután költözött a Parlamentből a budavári Sándor-palotába, az államfő hivatala viszont már szerdán áttette székhelyét a felújított épületbe. A parlament tavaly novemberben alkotott törvényt arról, hogy a köztársasági elnök és hivatala elhelyezésére a budavári Sándor­­palota szolgál. Az épületet tavaly újították fel 2,2 milliárd fo­rintból. A jelenleg 46 fős Köztársasági Elnöki Hivatal költözé­sét eredetileg január elejére tervezték, ám az informatikai rend­szer átadása, a telefonvonalak, a számítógépek kiépítése néhány napos csúszást okozott. Mádl Ferenc csütörtökön még ,az Or­szágház Munkácsy-termében fogadta Cyril Svoboda cseh mi­niszterelnök-helyettest, külügyminisztert, ezután költözött át a Várba. A köztársasági elnök várhatóan március elején fogad először külföldi államfőt a Sándor-palotában. FOTÓK: KOVÁCS BENCE Az államfő a felújított épület előtt­ Az új névtáblák is a helyükre kerültek A Fidesz elmegy az első ülésnapra Elképzelhető, hogy a Fidesz frakciója - előzetes álláspontjától eltérően - mégis részt vesz az Országgyűlés első tavaszi ülésén, miután azon a köztársasági el­nök is felszólal. Mádl Ferenc a Szent Korona hazaszállításának évfordulójá­ról emlékezik meg. Az azonban még kérdéses, hogy az ülésnap másik felén, a köztársasági elnök által visszaküldött szociális törvénycsomag tárgyalásán is jelen lesznek-e a Fidesz képviselői. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján, február 4-én tárgyalja újra a köztársasági elnök által visszaküldött szociális törvénycsomagot. Emlékezetes, hogy Mádl Ferenc decemberben alkot­mányossági aggályokat fogalmazott meg: szerinte a törvény egyes rendelke­zései hátrányosan érintik azokat, akik a szociális alapszolgáltatásokat egyházi in­tézményekben vennék igénybe. A kor­mány azonban egyetlen elemében sem ta­lálta diszkriminatívnak a jogszabályt, és bejelentette: a jogszabályt változatlan formában terjesztik az Országgyűlés elé. A Fidesz osztotta a köztársasági elnök aggályait, s egyértelművé tette: nem vesz részt az ülésen, ha a kormány változatlan formában akarja elfogadtatni a törvény­­csomagot. Időközben nyilvánosságra ke­rült az a hír, hogy Mádl Ferenc éppen feb­ruár 4-én, a szociális törvénycsomag tár­gyalása napján mond beszédet a T. Ház­ban, a Szent Korona hazaszállításának huszonötödik évfordulója alkalmából. Ennek fényében változhat a Fidesz ál­láspontja is. Harrach Péter lapunknak úgy nyilatkozott: elképzelhető, hogy a Fi­desz mégis részt vesz a parlamenti ülé­sen. - Egy képviselőnek kötelessége je­len lennie a Parlamentben, ha a köztársa­sági elnök beszél. A távolmaradás nagy tiszteletlenség lenne - közölte az MKDSZ elnöke, aki hangoztatta, hogy személyes véleményét mondja el. Har­rach Péter mindehhez hozzátette: az, hogy a köztársasági elnök beszéde során jelen lesznek az ülésteremben, nem jelen­ti azt, hogy a szociális törvénycsomag vi­tájában is részt vesznek. A keresztényde­mokrata politikus elmondása szerint az is befolyásolhatja a Fidesz-frakció dönté­sét, hogy a T. Ház végül mégsem rendkí­vüli ülésen, hanem a tavaszi rendes ülé­sen tárgyalja meg a törvényjavaslatot. Csuhaj Ildikó-Nagy Szilvia Lendvai Ildikó szerint Orbán Viktor visszatérése a Fidesz élére a parla­menti választások óta folytatott el­lenzéki politika kudarcának nem nyilvános beismerése. Az MSZP parlamenti frakcióvezetője csü­törtökön Egerben, egy közéleti fóru­mon közölte: Orbán Viktor helyezte az ellenzéki politizálás központjába a pártok helyett az egységes jobbol­dali civil mozgalmat, s ugyancsak ő volt az, aki a parlamenten kívül ke­reste a politizálás útját. (MTI) Bíróságra kerül a kuratóriumügy? A fideszes delegáltak szerint megszűnt, a testület más tagjai szerint továbbra is fennáll a Magyar Televízió tulajdonosi jogait gyakorló kuratórium elnöksége. A grémium tegnap rendkívüli ülést tartott annak ellenére, hogy a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a kura­tórium elnöksége megszűnt. A Fidesz távol is maradt az ülésről. Már az a tény is, hogy ülést tartunk, jel­zi: az ügyészségi döntéssel szemben mi legitimnek tartjuk magunkat - nyilatkozta lapunknak a Magyar Televízió Közalapít­vány kuratóriuma elnökségének egyik tagja. Szerdán került nyilvánosságra a Legfőbb Ügyészség álláspontja arról, hogy a testület megszüntette saját magát, mert a második sikertelen elnökválasztás után nem írt ki időben újabb pályázatot. A kurátorok az ülés után közlemény­ben tudatták, hogy - szemben az ügyész­ségi állásponttal - véleményük szerint mindenben eleget tettek a médiatörvény­ből rájuk háruló kötelezettségeknek. De­cember 5-én tettek kísérletet elnökválasz­tásra. Miután Baló György egy szavazat híján nem kapta meg a szükséges támoga­tást, az elnökség új pályázatot írt ki azzal, hogy a kiírást január 31-én jelenteti meg. Az ügyészség szerint azonban ezzel a tes­tület kicsúszott a határidőből, ugyanis a pályázatot ki is kellett volna hirdetni. A médiatörvény úgy fogalmaz: ha az elnökség nem tud az összes tag kéthar­mados többségével javaslatot tenni a mű­sorszolgáltató elnökének személyére, és új pályázat kiírásáról sem dönt a pályázat beadási határidejétől számított harminc napon belül, megbízatása megszűnik. A kuratórium elnökségének közös nyi­latkozatában az áll, hogy nem tartja sze­rencsésnek, hogy a saját fennállása, illet­ve megszűnése kérdésében érdemi jog­­nyilatkozatot tegyen. Működésük törvé­nyességének kérdésében az MTV ellen­őrző testületének álláspontját tartják irányadónak. Ez a testület, az ET kedden ül össze, ám állásfoglalása abból előre je­lezhető, hogy az új pályázat kiírásakor nem fejezett ki aggályokat. Haraszti Miklós, a kuratórium SZDSZ- es tagja - egyébként a médiatörvény vo­natkozó paragrafusának egykori megfo­galmazója - szerint a döntésképesség tesztje az új kiírásról való megállapodás. Nincs olyan követelmény, hogy a szöveg is megjelenjen a napilapokban. Az ügyészség felszólalást és figyelmeztetést írt az ügyben, ez a forma azonban egyet­értési jogot biztosít az érintetteknek. Ha nem értenek egyet, akkor az ügyészség álláspontja véleménnyé minősül vagy bí­rósághoz kell fordulni vele. „Mi nem gondoljuk azt, amit a csonka kuratóriu­mokat törvénytelennek kimondó Györgyi Kálmán véleményéről mondott annak idején Áder János, vagyis, hogy a leg­főbb ügyész álláspontja irreleváns. De azt sem gondoljuk, hogy az ügyész vélemé­nye elégséges. Az ügyészségnek bírósá­gon kell bizonyítani igazát” - mondta. Az ügyészség álláspontját a Fidesz de­legáltjai elfogadták, és nem is vettek részt az ülésen. Az MSZP tagjai a decemberi jelöltállításon is egységesen léptek fel, akkor nem szavaztak, amivel eredmény­telen lett a pályázat. A kuratórium man­dátuma februárban amúgy is lejárt volna, azonban ha idő előtt oszlik fel a testület, akkor a tagok nem jelölhetők újra. H. Z.

Next