Népszabadság, 2003. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-24 / 20. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. JANUÁR 24., PÉNTEK Szabadabb áras lesz a gyógyszer? Folytatás az 1. oldalról Torjákné Amberger Teréz, a GVH vezető tanácsosa, az elemzés készítője elmondta: a hivatalban még tavaly született döntés arról, hogy vizsgálják meg, miként érvényesül a versenyszabadság a gyógyszerpiac szabályozásában. Lényegében erről szól a minap nyilvánosságra került dokumentum. Mint mondta: ilyen háttéranyagot a hivatal más területekről eddig is készített. A most közzétett dokumentummal kapcsolatban február közepéig váljalt az érintettek véleményét. A GVH dokumentuma megosztotta a piaci szereplőket. Míg az egészségügyi kormányzat, a gyártói szövetségek örömmel vették a piacszabályozó javaslatokat, a kiskereskedelem képviselői, a gyógyszertár-tulajdonosok tiltakoznak a tervezett módosítások ellen. A gyógyszerészek által olvasott weblapok fórumain hevesen tiltakoznak speciális piaci védelmük tervezett oldása ellen. Az őket képviselő kamarának nincs még hivatalos álláspontja. Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke lapunknak elmondta: a munkaanyagot a köztestület február eleji közgyűlésén vitatja meg, és akkor összegzik a gyógyszerészek véleményét is. Az elnök szerint egyelőre nincs ok a gyógyszerforgalmazás rendszerének gyökeres átalakítására, a patikák közötti árversenyre, az orvosságok gyógyszertáron kívüli értékesítésére. Hozzátette: reméli, hogy az egészségügyi kormányzat a munkaanyaggal kapcsolatos döntés előtt mérlegeli, hogy a javasolt változások milyen kockázatokkal járnak a gyógyszerellátás biztonságára. Kökény Mihály, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára kitűnő dolgozatnak minősítette az elemzést. Szerinte a dokumentum javaslatai segítséget nyújtanak a terület működtetéséhez szükséges jogszabályok előkészítéséhez. Miközben a politikus hangsúlyozta, hogy csak komoly előkészítés után, óvatosan szabad átalakítani a kiskereskedelmi rendszert, támogathatónak ítélte egyes gyógyszerek patikán kívüli forgalmazását is. Nagy József, a GKI Egészségügy-kutató Intézet szakértője szerint támogatható a maximált ár bevezetése. A patikaalapítási korlátozások feloldása, az egyes vény nélküli készítmények patikán kívüli árusítása - szerinte - a lakosság érdekeit szolgálná, de a gyógyszerészek heves tiltakozását fogja kiváltani. Mint mondta: égető szükség van a támogatási rendszer átláthatóságának megteremtésére. A kutató aggályosnak ítélte, hogy a GVH piacfelügyeleti hatóságra bízná az ár- és támogatási rendszert. Ez a javaslat ugyanis szerinte a hatósági árhoz való visszatérést jelenti, miközben olyan szereplő kezébe adná „a kassza kulcsát”, akinek nincs elszámolási felelőssége. Danó Anna A tanár dönthet a buktatásról Az oktatási tárca finomított az eredeti törvénytervezetén A korábbi tervekkel ellentétben mégsem lesz kötelező a buktatás tilalma az általános iskolák alsó tagozatán, az oktatási tárca finomított javaslatán. A szakminisztérium közoktatási törvényt módosító tervezete a szakszervezetekkel, szakmai szervezetekkel, egyházi fenntartókkal folytatott egyeztetések nyomán több más ponton is módosult. Mégis lehet majd buktatni az általános iskolák alsó tagozatán is: az oktatási tárca a szakszervezetekkel, szakmai szervezetekkel, egyházi fenntartókkal folytatott egyeztetéseket követően finomított a közoktatási törvényt módosító tervezetén. Mint arról írtunk, a szaktárca korábbi javaslata szerint alsó tagozaton nem lehetett volna buktatni, valamint írásbeli házi feladatot adni hét végére vagy tanítási szünetekre. Hiller István politikai államtitkártól megtudtuk: a jelenlegi javaslat szerint az iskolák a helyi tantervükben szabályozhatják a buktatást. Vagyis a buktatás tilalma a korábbi tervektől eltérően nem lesz kötelező, csupán egy ajánlás, amelyet az intézmények beépíthetnek helyi tantervükbe. Ugyanez vonatkozik majd az írásbeli házi feladatok feladásának tilalmára is. Az egyeztetések nyomán módosult az a rész is, amely az alapkészségek ötödik és hatodik osztályban történő megerősítéséről szólt. Az eredeti elképzelés szerint ezeken az évfolyamokon a rendelkezésre álló időkeret felében a tanítóknak kellett volna a diákok alapkészségeit tovább fejleszteni, megerősíteni. A javaslat széles körű vitát váltott ki, a Fidesz például ezzel kapcsolatban több tízezer pedagógus elbocsátásáról beszélt. Hiller István közölte: a jelenlegi javaslat szerint az iskolák eldönthetik majd: az időkeret 30 vagy 50 százalékát használják-e fel ötödik-hatodik osztályban a készségfejlesztésre. Változás az is, hogy ezeket az órákat a 2012-13-as tanévig nem csupán tanítók, hanem tanárok is megtarthatják majd, feltéve, hogy ötéves gyakorlattal rendelkeznek. Hiller István szerint ez azt jelenti, hogy a tanárképző főiskolákon most végző és munkába álló hallgatók, illetve a már dolgozó pedagógusok mind részt vehetnek majd az alapkészségek megerősítésében az ötödik-hatodik osztályokban, így nem kell pedagóguselbocsátásoktól tartani. Varga Dóra A Főiskolai Főigazgatói Konferencia Bologna Bizottsága szakterületenként, összesen nyolc albizottságot hoz létre az úgynevezett bolognai folyamattal, azaz a kétciklusú felsőoktatás bevezetésével kapcsolatos teendők megvitatására, kidolgozására. Erről Sima Dezső, a konferencia Bologna Bizottságának elnöke beszélt a testület tegnapi ülésén. Az elnök a feladatok között említette az új szakstruktúra kialakítását, és közölte: a szakok számát radikálisan csökkenteni kell. Tiltakozás iskolabezárás miatt GYŐRI TUDÓSÍTÓNKTÓL Ha a győri önkormányzat nem változtatja meg jelenlegi elképzelését, akkor szakmai indokok nélkül megszűnhet az ország egyetlen olyan iskolája, amely teljes könnyűipari képzést kínál a tanulóknak — hangzott el tegnap a Rejtő Sándor Gimnázium és Szakképző Iskola sajtótájékoztatóján. Itt a létünk a tét! Együtt akarunk maradni! - ilyen feliratokkal fogadták az újságírókat és a szülőket tegnap a 70 éves Rejtő Sándor Gimnázium és Szakképző Iskola diákjai. Az összefogást és a felháborodást az váltotta ki, hogy a napokban nyilvánosságra került: intézményracionalizáló programja keretében az önkormányzat az iskola épületét eladja a katolikus egyháznak, a tanulókat pedig öt különböző intézménybe telepíti át. Némethné Hajba Terézia igazgató szerint ez az elképzelés szakmailag megvalósíthatatlan, hiszen például a könnyűipari képzés résztvevőinek az oktatás jellege miatt együtt kell maradniuk. Győrött pedig nincs olyan iskola, mely a hatszáz diákot tanító intézmény 324 könnyűipari szakos hallgatóját át tudná venni. Az igazgató utalt arra: az orsolyita rend egyszer már lemondott az egykor tulajdonát képező iskoláról, helyette pénzbeli kártalanítást kért. Az önkormányzat most tehát saját elhatározásából, pénzért, s nem törvényi kötelezettsége okán adja át az intézményt az egyháznak. Kun András alpolgármester a sajtótájékoztatón - ahol szülők és diákok is részt vettek - kifejtette: egyelőre nincs döntés az intézmény bezárásáról, ám az önkormányzat elkötelezte magát a szerinte szakmai elképzelések végrehajtására. A város oktatási rendszere ugyanis elavult, korszerűtlen, jelenlegi formájában nem finanszírozható. Megígérte, hogy mindent megtesznek a pedagógusok elhelyezése érdekében. Az iskola dolgozói levelet írtak a szakminiszternek. A szülők elmondták: minden törvényes eszközzel megpróbálják megakadályozni az iskola bezárását. Egy diák tiltakozó feliratot helyez el a győri iskolában fotó: mt -matusz Károly Kedden kezdődik a filmszemle Bejegyezték a mozgókép közalapítvány új kuratóriumát A január 28-án megnyíló és február 4-én záruló 34. Magyar Filmszemle versenyében 22 új nagyjátékfilm, 21 kísérleti és kisjátékfilm és 37 dokumentumfilm szerepel. A rendezvény tegnapi sajtótájékoztatóján bejelentették: a nagyközönség a budai Mammut moziban és a pesti Uránia Nemzeti Filmszínházban 500 forintos kedvezményes jeggyel látogathatja a vetítéseket. Jancsó Miklós Kelj fel, komám, ne aludjál című új játékfilmjének díszbemutatójával nyitják január 28-án a 34. Magyar Filmszemlét a Millenáris Park nagyvetítőnek átalakított Teátrumában - jelentették be a rendezvény tegnapi sajtótájékoztatóján. Az eseményen Koltai Lajos operatőr, a szemletanács elnöke átadja majd az idei életműdíjakat Bárdy György színművésznek, Bíró Zsuzsa forgatókönyvírónak, Jankovics Márta és Óvári Lajos gyártásvezetőnek, Kármentő Andrásné vágónak, Kovács András és Luttor Mara rendezőnek. A versenybe nevezett 22 nagyjátékfilm legjobbjainak az idén a Radnóti Sándor esztéta vezette zsűri (Fekete Ibolya, Janisch Attila rendező, Kende János operatőr, Margitai Ági színművész) ítéli oda a díjakat. Külön testület értékeli a 21 kísérleti és kisjátékfilmet Tímár Péter rendező vezetésével (tagok: Fésős András rendező, Kövesdy Gábor kritikus). A legnépesebb, 37 műből álló dokumentumfilmes mezőny értékeit a Dárday István rendező vezette zsűri (Tankara Péter operatőr és Pritz Pál történész) ítéli meg. A díjkiosztó ünnepséget február 4-én tartják ugyancsak a Millenáris Teátrumban, ahol egyébként valamennyi játékfilm díszbemutatóját rendezik. A szemlén 13 játékfilmet és számos dokumentumalkotást információs vetítés keretében, versenyen kívül mutatnak be, köztük Bereményi Géza Hídemberét, Káel Csaba Bánk bán című operafilmjét és Makk Károly Egy hét Pesten és Budán című alkotását. Tóth Erzsébet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány főtitkára a tegnapi tájékoztatón elmondta: ha az Orbán-kormány idején készült két szuperprodukció (Hídember, Bánk bán) mintegy hárommilliárdos költségét nem számítjuk, a szemle filmjei összesen 2,6 milliárd forintba kerültek. A mostani filmszemle megrendezésére 129 millió forintot, ezen belül a Teátrum nagyvetítővé alakítására mintegy tízmilliót fordítanak. A főtitkár bejelentette: a cégbíróság jogerősen bejegyezte a közalapítvány új kuratóriumát Grunwalsky Ferenc elnökkel az élén, ezzel elhárult az akadály, hogy finanszírozzák a filmszemlét. (Korábban az Állami Számvevőszék vezetője a bejegyzésig leállítani kérte a kifizetéseket, amelyeket a kulturális tárca vállalt át.) Schneider Márta, a kulturális tárca helyettes államtitkára pedig arról adott hírt, hogy a filmtörvény tervezetének elkészült első változatát februárban tárják a filmes szakma elé. Varsányi Gyula Tóth Erzsébetet üdvözli Jancsó Miklós fotó: mti - Sándor Katalin Új foglalkoztatási formáról tárgyal a kormány Mai ülésén tárgyal a kormány a munkaügyi miniszter „hibrid” foglalkoztatási tervéről, amely kapcsolódik a színlelt vállalkozói szerződéseket felszámolni kívánó rendelkezésekhez. Az új foglalkoztatási forma egyesítheti a vállalkozói és az alkalmazotti formában történő foglalkoztatás előnyeit, vagyis biztosítaná a dolgozónak a munka törvénykönyvében megfogalmazott védettséget, de az alkalmazással járó kiadások is elszámolhatók lennének. Ha a kezdeményezést támogatja a kormány - információink szerint ez így lesz -, akkor a tárca kidolgozza a jogszabályt, amely az év második felében életbe léphet. Döntés születik a Gripen vadászgépekről szóló bérleti szerződés módosításáról is. A kabinet szinte bizonyosan azt a változatot fogadja el, amely szerint a Gripen modernebb változatából kölcsönözne tizennégyet a honvédség, 15,2 százalékos felárral. Módosulna a törlesztés üteme is: az első két évben nem hetven, hanem csak húszmilliárd forintot kell átutalni a svédeknek, a különbözetet egy hitelkonstrukcióval finanszíroznák a svéd kormány részvételével. A kabinet tárgyal Kertész Imre Sorstalanság című regényének megfilmesítéséhez adandó állami támogatásról is. Bizonyosan szó lesz a forint árfolyama körül kialakult helyzetről is. A mai ülésen még nem, hanem csak a jövő héten születhet döntés a Terror Háza múzeumot működtető közalapítvány kuratóriumának kibővítéséről, illetve az alapító okirat módosításáról. Szintén egy hét múlva kerül a kabinet napirendjére az árvízvédelmet szolgáló módosított Vásárhelyi-terv. Nagy Szilvia 5 Strasbourgban 480 ügyben alperes az állam Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökét csütörtökön Strasbourgban fogadta Luzius Wildhaber, az Európa Tanács jogi testületének elnöke. A magyar legfőbb bíró, aki az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2003. évi tevékenységét megnyitó ünnepi ülésére érkezett Strasbourgba, a találkozó után lapunknak elmondta: a Luzius Wildhaberrel folytatott megbeszélésén kiderült, hogy jó Magyarország megítélése a strasbourgi bíróságon. Azóta, hogy hazánk 1992. november 5-én ratifikálta az emberi jogok európai egyezményét, összesen tíz magyar vonatkozású ügyben született a nemzetközi bíróságon ítélet. Jelenleg négyszáznyolcvan ügyben alperes a magyar állam. A panaszok döntő hányadában az emberi jogi egyezmény 6. cikkelyének megsértését, vagyis az elhúzódó igazságszolgáltatási eljárást kifogásolják. Lomnici megjegyezte: nemzetközi összehasonlításban a négyszáznyolcvan ügy nem sok, hiszen például Olaszországgal szemben több mint hatezer emberi jogi eljárás van folyamatban. Ami a kelet-európai régiót illeti, újabban Horvátországból érkezik sok panasz Strasbourgba. Az Oroszországból érkezett beadványok sorában a csecsenügyek, a lengyelországiak között pedig a jogellenes fogva tartást sérelmező panaszok száma emelkedett az utóbbi hónapokban - tájékoztatott Lomnici Zoltán. A. S. Röviden Kossuth-díj: ismét albizottság javasol Ismét szakmai albizottságok tehetnek javaslatot a Kossuth- és Széchenyi-díj odaítélésére, a Kulturális Közlöny idei első számában megjelent kormányhatározat értelmében. A kormány tavaly decemberben döntött arról, hogy visszaállítja a Kossuth- és Széchenyi-díj korábbi adományozási szabályozását, amelyet 2000- ben, az Orbán-kormány idején változtattak meg. Az előző kormány által módosított szabályzat jelentős személyes elbírálási jogkört adott a miniszterelnöknek, míg a mostani változtatás visszaállítja azt a rendszert, amelyben szakmai testületek, albizottságok működnek közre az elbírálásban és a rangsorolásban. (MTI) Ezüsthajó kontra Tóth András Megsértette az Ezüsthajó Kft. jó hírnevét Tóth András, a Miniszterelnöki Hivatal polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító politikai államtitkára még ellenzéki politikusként 2001 nyarán a Bánk bán című film költségvetésével kapcsolatban tett nyilatkozataival. Ezt másodfokú jogerős döntésével mondta ki a Fővárosi Bíróság, helybenhagyva az elsőfokú ítéletet. A bíróság szerint a politikus megalapozatlanul állította, hogy a filmnek azért van két költségvetése, hogy a gyártók hozzávetőlegesen 150 millió forintot ki tudjanak emelni. A jogerős ítélet értelmében a politikusnak közlemény formájában kell elégtételt adnia. „A bírósági ítéletét tudomásul vettem, de vizsgálom azokat a jogi lehetőségeket, amelyek alkalmasak az igazság kiderítésére” - nyilatkozta Tóth a döntés után. (Munkatársunktól) Orbán újságírókkal ebédelt Orbán Viktor csütörtökön a Kárpátia étteremben megbeszélést folytatott több főszerkesztővel. Az ebéden jelen volt Módos Márton, az Info Rádió főszerkesztője, Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke, Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője és Borókai Gábor, a Hír Tévé igazgatója - közölte Hammerstein Judit, a Fidesz sajtófőnöke. A találkozón szó esett a Fidesz átalakításáról, a májusi kongresszus előkészítéséről is. Úgy tudjuk, a Fidesz választási veresége óta már több alkalommal folytatott informális megbeszélést hasonló körben. (Hírösszefoglalónk) Új kulturális központ Almádiban Elkészült Balatonalmádiban az új városi kulturális központ és könyvtár, amelyet ma délután avatnak föl, és szombaton már birtokba is vehetik a környékbeliek. A 3200 négyzetméter alapterületű épületben gyermek- és felnőttkönyvtárat, nyolc klubszobát, egy nagytermet és egy vízi múzeumot alakítottak ki, működik majd a központban Tourinform-iroda, a helyi közétkeztetést kiszolgáló konyha, étterem és kávézó is. (Tudósítónktól)