Népszabadság, 2003. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-07 / 32. szám

6 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. FEBRUÁR 7., PÉNTEK Vita a közszolgálati reformról A szakszervezet elfogadhatatlannak tartja a felsőoktatási kht.-kat A Felsőoktatási Dolgozók Szakszerve­zetének képviselői előtt ismertették a közszolgálati reformot, amely egysé­gesen jobb körülményeket, nagyobb bért hozna a közalkalmazottaknak. A szakszervezet ezt elfogadja, de tilta­kozik az ellen, hogy egyes felsőoktatá­si intézményeket kht.-vé alakítsanak. Várhatóan áprilisban kerül a kormány elé a közszolgálat reformját célzó egysé­ges közszolgálati törvény koncepciója - jelentette be Vadász János, a közszolgá­lati reform végrehajtásáért felelős kor­mánymegbízott a Felsőoktatási Dolgo­zók Szakszervezete (FDSZ) országos választmányának tegnapi ülését követő sajtótájékoztatón. Úgy fogalmazott: a közszolgálati reform következtében mintegy 800 ezer munkavállaló dolgoz­hat majd jobb körülmények között na­gyobb bérért, és részesülhet megfele­lőbb szociális ellátásban. A sajtótájékoztatón kiosztott háttér­anyag szerint a reformnak a többi között egy három elemből álló bérrendszert kell megalkotnia, amely egységes köz­­szolgálati bértáblában ismeri el minden közszolgálati dolgozó jo­gát az előmenetelhez élet­kor és képzettség alapján. A bérrendszert emellett szakmai pótlékok útján differenciálttá kell tenni, valamint meg kell terem­teni a teljesítmény kollek­tív szerződéssel megala­pozott anyagi elismerését is. A versenyszféra maga­sabb béreit ellensúlyozan­dó 14. havi bérfizetés be­vezetése, illetve önálló üdültetési, egészségügyi és nyugdíjrendszer foko­zatos megteremtése is szerepel majd a törvényben. Kis Papp László, az FDSZ elnöke azt mondta: a szakszervezet támogatja a közszolgálati reform koncepcióját, és egyetért az irányelvekkel. F­ozzátette: fontosnak tartja, hogy a mintegy 800 ezer közszol­gálatban dolgozó munkavállalót egysé­gesen kívánják kezelni. Kijelentette: a szakszervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy közhasznú társaság formájában működjenek egyes felsőoktatási intéz­mények. Kis Papp László úgy fogalma­zott: a felsőoktatási törvény módosításá­nak előkészítése során több helyről me­rültek fel ilyen igények. A szakszerveze­ti vezető szerint azonban ez felrúgná az esélyegyenlőséget, mivel a hallgatók csak tandíj befizetése esetén tanulhatná­nak a kht. formájában működő felsőokta­tási intézményekben, az oktatókat pedig csak szerződéssel foglalkoztatnák. Varga Dóra Kis Papp László Vadász János Sztrájkbizottság az energiaszektorban Ágazati sztrájkbizottságot alakított tegnap a villamosenergia­iparban működő három szakszervezet, majd megkezdték egy esetleges sztrájk előkészítését. Gál Rezső, a Villamosenergia­ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZSZ) elnöke, a munkavállalói oldal szóvivője a lépést azzal indokolta, hogy az ágazati szakszervezetek és a munkáltatói szövetség között az idei bérfejlesztés mértékéről tavaly december óta tartó tárgyalá­sok mindeddig nem vezettek eredményre, pedig a bérmegálla­podást január 15-ig meg kellett volna kötniük. Legutóbb ked­den ültek tárgyalóasztalhoz a felek, onnan azonban ismételten egyezség nélkül álltak fel. A munkavállalói oldal - a munkálta­tói szövetség beleegyezésével - munkaügyi közvetítőt kért fel a bejelentett kollektív munkaügyi vitában. A tárgyalások a jövő hét kedden folytatódnak ugyan, ennek ellenére a szakszervezetek - az általuk képviseltek elszántságát figyelembe véve - úgy ítélték meg, hogy kényszerítő eszkö­zökkel adnak nyomatékot a munkaügyi konfliktus, bérkövete­lésük teljesítése érdekében. Egyelőre arról döntöttek, hogy feb­ruár 14-én tiltakozó nagygyűlést tartanak, később várhatóan munkahelyi sztrájkokat, illetve újabb nagygyűlést szerveznek. Az energiaszektor állami és magántulajdonú cégeinél dolgo­zók idei keresetét meghatározó béralkuban a szakszervezetek az OÉT országos bérajánlásának megfelelő, 4,5 százalékos reálkereset-növelést szeretnének elérni. A munkáltatói szövet­ségek - az ÁPV Rt. álláspontja alapján - azonban 2,5 százalé­kos reálbérfejlesztést akarnak elfogadni. Szakszervezeti szá­mítások szerint a 4,5 százalékos reálbér-növekedéshez a villa­mosen­ergi­a-szektorban bruttó 9,2 százalékkal kell emelni a 35 ezer munkavállaló jelenleg átlag 180 ezer forintos bérét. Kun J. Erzsébet Nem érkeztek újabb irakiak Az amerikai nagykövet a taszári katonai bázison tudósítónktól Magyarország mint NATO tag nagysze­rű szövetséges, és reméljük, a jövőben is az marad - mondta Nancy Goodman Brinker, az Egyesült Államok magyaror­szági nagykövete tegnap a taszári kato­nai bázison tett látogatásán. A nagykö­vet-asszony megtekintette az iraki ön­kéntesek kiképzésére kialakított köz­pontot, majd az Afgán Nemzeti Hadse­regnek szánt, lőszerekből, ruházatból és egyéb katonai felszerelésekből álló ma­gyar segélyszállítmány berakodását egy - az Egyesült Államok által bérelt - orosz An-124-es repülőgépbe. Michael Hart, az amerikai légierő tisztje tudósítónknak elmondta: a mosta­ni már a harmadik segélyszállítmány, amelyet az újonnan megalakuló afgán hadsereg számára küld a Magyar Hon­védség. Tervek szerint összesen hét szál­lítmányt küld hazánk február 22-ig 398 tonnányi adománnyal Kabulba. Nancy Goodman Brinker tegnapi ka­posvári útja során meglátogatta a So­mogy megyei kórház mammográfiai központját is, majd találkozott Szita Károly polgármesterrel és Gyenesei Ist­vánnal, a megyei közgyűlés elnökével. Az amerikai sajtóközpont tudósítónk­nak cáfolta azokat az értesüléseket, ame­lyek újabb irakiak érkezéséről szólnak. A központ állítása szerint eddig csak a múlt hét szerdáján érkezett iraki csoport a bázisra. Nancy Goodman Brinker, David W. Barno, a kiképzés parancsnoka és Kis Benedek Sándor alezredes fotó: mti Több mint 2500 tankönyv közül lehet választani Február 15-ig kell összeállítaniuk az is­koláknak a tankönyvrendelésüket, majd február végéig eljuttatniuk a kiadókhoz. Az iskolaigazgatóknak február 28-ig az oktatási tárcának is jelenteniük kell, mi­lyen köteteket rendeltek meg. A 2003- 2004. évi tankönyvjegyzéket december­ben hozta nyilvánosságra a miniszter. Az idei tankönyvjegyzékre 84 kiadó 2540 kötete került fel, ebből 440 új fej­lesztésű, 1493 pedig a kerettanterveknek megfelelő tankönyv. A listán 540 tartós tankönyv is szerepel. A szaktárca tájé­koztatása szerint az oktatási miniszter meghatározhatja a tankönyvjegyzékre kerülő kiadványok maximális árát, ami az előző évben alkalmazott árkorlátot öt százalékkal haladja meg a nyomtatott ki­adványok esetében, és változatlan az egyéb kategóriákban. Az előző évben már a jegyzéken szereplő kiadványok árát pedig a kiadók nem emelhetik az éves infláció másfélszeresét meghaladó mértékben. Az idén így a legolcsóbb tan­könyv 80 forintba kerül, a legdrágábbért pedig 2500 forintot kell fizetni. A nappali oktatásban részt vevő diákok 2400 forint támogatást kapnak a tan­könyvvásárláshoz. A tartósan betegek, fo­gyatékosok, a három- vagy többgyerme­kes családban élők számára 2003 szep­temberétől ingyenes a tankönyvellátás. Szintén ekkortól nem kell fizetniük a tan­könyvekért a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő családok 1-4. év­folyamra járó gyermekeinek. A támogatá­sokat a tárca számításai szerint 247 957 tanuló veheti majd igénybe, így forrásigé­nye mintegy 1,4 milliárd forint lesz. V. A. D. Régi nevek, új rádiók Arculatmódosítások hatósági engedély nélkül Alig van olyan rádió vagy televízió, amely a frekvencia használatára kiírt pályázat megnyerése után ne módosí­tott volna arculatán. A múlt év végén például úgy váltott nevet és karaktert két fővárosi rádió, hogy azt a médiaha­tóság nem engedélyezte. A műsorszol­gáltatók szerint senki nem gondolhatja komolyan, hogy hét évig az eredeti el­képzeléseknek megfelelően működnek majd. A pályázatok egykori vesztesei viszont másként gondolkodhatnak. A műsorterv, a frekvencia kihasznált­sága, az üzleti terv és a megajánlott mű­sorszolgáltatási díj - döntően ezek alapján választja ki a médiahatóság a jelentkezők közül, hogy ki használhatja a frekvenciá­kat (rádiók esetében hét, tévéknél tíz évig). A pályázati ajánlatok jelentős része bekerül a műsor-szolgáltatási szerződésbe is. A műsortervek sok esetben olyan rész­letességgel szerepelnek, hogy nemcsak a produkció neve, sugárzási ideje, de még a műsorvezető is fel van tüntetve. Az elmúlt időszakban ennél jelentő­sebb­ ügyekben is változtak azonban az eredeti feltételek. A Sláger Rádió például az általa vállalt műsor-szolgáltatási díj visszatartásával revolverezte a hatóságot. Végül megegyezés született: a nosztalgia­adó fizet, de a szerződés időtartamát to­vábbi öt évvel megtoldja a hatóság. Nem a díjfizetést, hanem a műsorter­vét függesztette fel a fővárosban fogható EST FM, miután a tulajdonosokkal a port összerúgó stáb zöme felállt. A rádió ezért hónapokig csak zenét, majd ismétléseket sugárzott napközben. Decemberben ne­vet és hangvételt váltottak. Az új adó „tá­­gabb közönséghez és egyszerűbb megfo­galmazással kíván szólni, mint a réteg­­kultúrára szakosodott elődje”. Szintén jelentős módosítást hajtott vég­re az egykori Bridge FM, amely tulajdo­nos vezetője szerint túl intellektuális zenét sugárzott. Az új rádió radikálisan szakított eddigi repertoárjával, és Sztár FM néven a nyolcvanas évek örökzöldjeire hangolt át. A paletta a Modern Talkingtól Zámbó Jimmyig terjed. Mindkét adó kezdemé­nyezte a névváltoztatást, ám a hatóság egyikre sem bólintott rá. Egy ideig nem is fog, mert Körmendy-Ékes Judit elnök tá­vozásával januártól működésképtelenné vált az Országos Rádió és Televízió Testü­let. Igaz, teljes létszámban sem mutatott nagy rugalmasságot az ORTT: a Klubrá­dió több mint egy éve adta be a kérelmét, hogy az eredeti vállalásban szereplő zene­szöveg arányt 70-30 százalékról 50-50-re változtassa. A közszolgálatiság irányába mutató, a beszélgetésnek teret engedő lé­pést a hatóság nem engedélyezte. Más kérdés, hogy a rádió ennek ellenére vál­toztatott a műsorán. Büntetést nem kaptak eddig, de a jogvita folyik. Időközben a Klubrádió tulajdonosi szerkezete is változott. Kivált az Autó­klub, amely jelentős szerepet játszott ab­ban, hogy a pályázat győzött. A frekven­ciákat elosztó hatóságnál ugyanis értékel­ték azt a sajátosságot, hogy a rádió a ter­vekben nagy hangsúlyt fektetett a közle­kedési hírekre. A tulajdonosváltást egy­előre nem jelentették be az ORTT-nek. Nem egyediek a fenti esetek: az Info Rádió is próbálta elérni, hogy ne kelljen a műsorrend minden apró módosítása miatt változtatni a műsor-szolgáltatási szerző­désén. Miként gyakoriak a tulajdonosvál­tások is: egy baranyai rádió például az­előtt cserélt gazdát, hogy egyáltalán elin­dult volna. A frekvenicahasználat áruba bocsátása jelenleg lehetséges, hiszen a pályázaton győztes cég szabadon adható­­vehető. Az ORTT egyik korábbi ülésén ugyanakkor már szóba került a szigorítás. Több rádió jogi képviseletét ellátó jo­gász szerint a hatóság térfelén pattog a labda, ha harminc napon belül nem reagál a megkeresésekre. Erre pedig most, a ha­tóság létszámának kibővítéséig semmi esély sincs. Az ORTT egyik névtelenül nyilatkozó illetékese szerint ennek ellené­re nincs arról szó, hogy a szerződésben vállaltak bármikor felrúghatók. Mint mondta, ragaszkodnak a főbb elemekhez, amelyek meghatározzák a rádió arculatát, stílusát, és nem csökkenthetők a közszol­gálati arányok sem. Ezért akár utólag is ki­szabhatnak szankciókat, bár első lépésben csak felszólítanak a szabályok betartására. Arra a felvetésre, hogy a pályázati anyag­ban vállaltak módosítása miatt a ten­dervesztesek panaszt tehetnének, az illeté­kes úgy válaszolt: ha a főbb elemek nem változnak, egy ilyen pert nem lehetne megnyerni. Egy médiajogász szerint azon­ban, bár a siker nem garantált, mégis jó esélyekkel lehetne indítani egy ilyen pert. Haszán Zoltán Számot adnak a kereskedelmi tévék MUNKATÁRSUNKTÓL A napokban adják be féléves beszámoló­jukat a kereskedelmi tévék. Ebben a csa­tornák számot adnak vállalásaik teljesíté­séről. A júliustól decemberig tartó idő­szak értékelése pikánsnak ígérkezik. A médiahatóság ugyanis korábban már el­marasztalta mind a TV 2-t, mind az RTL Klubot a műsorszolgáltatás nívótlansága miatt. Sőt a TV 2 2001. első félévi beszá­molóját az ORTT -12 millió forintos köt­bér kiszabása mellett - nagy többséggel el is utasította. Amennyiben ez még egy­szer megtörténne, a szerződést akár fel is lehetne bontani. Pályázatában a TV 2 40 százalékos közszolgálati arányt vállalt, az RTL ennél tíz százalékkal kevesebbet. Kérdéses, hogy a kereskedelmi csatornák ezt miként teljesítették tavaly ősszel, ami­kor a műsoridő nagy részét a valóság­­show-k foglalták el. Az eddig kiszabott szankciók alapján aligha kétséges, hogy a reality műsorokat az ORTT nem fogadja el közszolgálatinak. A médiahatóság azonban egyelőre működésképtelen. Lakossági tiltakozás a radar ellen Folytatás az 1. oldalról A hetényiek félnek attól, hogy a létesít­mény által kisugárzott hullámok károsít­hatják az itt élők egészségét, emellett tar­tanak attól is, hogy a lokátor közelsége sokat ront a környék idegenforgalmi vonz­erején, hisz a radar elcsúfítja s - lévén ka­tonai objektum - megközelíthetetlenné teszi a 682 méter magas Zengőt. Bár a lokátorállomás kiszemelt helye Pécsvárad és Hosszúhetény közigazgatási területén van, a két település - úgy tűnik - nem szólhat bele a tervek engedélyezési eljárásába. A forgó acélszerkezet egy álla­mi tulajdonú erdőben épülne meg, és a két polgármester szerint a HM-létesítmény engedélyeit maga a szaktárca bírálja el. Vagyis a két település lakói legfeljebb tüntetéssel vagy polgári engedetlenséggel próbálhatnak befolyást gyakorolni a mi­nisztériumra. Ezt a HM semmiképp sem akarja, ezért két hét múlva a tárca szakem­berei fórumot tartanak a két település la­kóinak. A HM egyébként - vélik a polgár­­mesterek - valószínűleg nem zárkózik el attól, hogy a lokátor „elszenvedéséért” valamilyen kárpótlást nyújtson a kör­nyékbeli önkormányzatoknak. Lapunk szeretett volna néhány adatot megismerni a Zengőre tervezett objek­tumról, ám a HM illetékese - előzetes ígé­rete és sürgetésünk ellenére - egy hét alatt sem válaszolt írásban feltett kérdéseinkre. Egy katonai szaklapból annyit megtud­tunk: Magyarországon három új lokátor épül, s hazánk ennek révén csatlakozik a NATO integrált légvédelmi rendszeréhez. Békéscsabán, Bánkúton és a Zengőn emelnek újfajta radarállomást, a beruhá­zás sokmilliárdos költségét a NATO állja. Az építkezés tavasszal kezdődik, a három radar 2006 végén kezdi kémlelni az eget. A katonai lap cikke nem tesz említést ar­ról, hogy ezek a csúcstechnológiát repre­zentáló acélszerkezetek veszélyt jelente­nének a közelben élők egészségére. Jutalom autósoknak ESSO ajándékok a hűség jutalmául % _ ! Váltsa a vásárlásért kapott akciós bélyegeket értékes ajándékokra az ESSO-kutakon! Mi is vezetünk részvételi szabályzatban. Keresse az ESSO benzinkutaknál! Kappa és Hitachi bejegyzett védjegyek. zsoaid­sej AKTATÁSKA

Next