Népszabadság, 2003. február (61. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-08 / 33. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. FEBRUÁR 8., SZOMBAT Központi pénz a rendkívüli kiadásokra A miniszterelnök Borsodban és Szabolcsban - Még vannak elzárt települések Folytatás az 1. oldalról A mentésben részt vevők példás összefogással végzett munkájának, többek között magáncégektől, a honvédségtől, az Országos Mentőszolgálattól érkezett földi és légi járműveknek - valamint a szél enyhülésének - köszönhetően csütörtökön percről percre javult a helyzet. Elhangzott, hogy a százhúszmillió forintos megyei vis maior keretből fedezni tudják a felmerült költségeket. A miniszterelnök azt mondta, hogy a nehéz helyzetben lévők továbbra is számíthatnak a kormány intézkedéseire és a társadalom szolidaritására. A kormányfő delegációja ezután helyszíni tapasztalatszerzésre a közúton akkor még megközelíthetetlen, csaknem hatezer lakosú Tiszalúcra indult helikopterrel. Érkezésük idejére azonban a gépek már járhatóvá tették a település egyik kivezető útját. Nánássy Miklós polgármester arról tájékoztatta a kormány tagjait, hogy a harmadik napja tartó bezártság ellenére nem voltak ellátási gondjaik. A helyi kenyérgyárban volt elegendő liszt, az élelmiszerboltok készlete is megfelelő, és még négyszázötven liter tejhez is hozzájutottak a helyi üzemből. Háziorvosaik, gyógyszerészeik folyamatos készenlétben voltak, a művesekezelésre szorulókat és két balesetet szenvedett embert pedig mentőhelikopter vitt kórházba. A segélyeket, a családi pótlékot, a gyest sikerült vonattal kihozniuk, így az elzártság ellenére mindenki hozzájuthatott a pénzéhez. A miniszterelnök és kísérete ezt követően Nyíregyházára repült, ahol a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helyzetről tájékozódott a megyei védelmi bizottság ülésén. A miniszterelnök az ülést követő sajtótájékoztatón kijelentette: ha az egyes megyék vis maior kerete nem lesz elégséges, a kormányzat a központi vis maior keretből különít el forrásokat az önkormányzatok számára a rendkívüli költségek fedezésére. Javasolta, hogy az önkormányzatok alkalmazzanak közmunkásokat az esetleg bekövetkező ár- és belvíz elleni védekezés feladataira. A kabinet megvizsgálja annak a lehetőségét, hogyan lehet ennek a közmunkaprogramnak a pályázati folyamatát lerövidíteni annak érdekében, hogy a munka minél hamarabb megkezdődhessék. Ezt az indokolja, hogy a szakemberek szerint egy gyors felmelegedés és esőzés hatására nem lehet kizárni egy esetleges súlyosabb árvíz és belvíz kialakulását. Medgyessy bejelentette, hogy a kormány jövő heti ülésén megtárgyalja a tiszai árvízvédelmet szolgáló Vásárhelyi-tervről szóló előterjesztést. A belügyminiszter elmondta: egyelőre nem lehet megbecsülni, hogy az érintett települések számára eddig mekkora pluszkiadást jelentettek a hóhelyzet kezelésével kapcsolatos feladatok. Lamperth Mónika szólt a 2001. március 6-i tiszai árvízkatasztrófa úgynevezett másodlagos - a megemelkedett talajvíz és a védekezés okozta - károk enyhítésének költségvetési támogatásáról is. Elmondta: az előzetes kárbejelentés nem volt alkalmas a döntés meghozatalához, ezért egyeztetéseket kezdtek arról, hogy milyen mértékű segítséget nyújtsanak az érintett beregi lakosoknak. Ami az elmúlt napokban az intenzív havazás nyomán kialakult helyzetet illeti, Szabolcs-Szamár-Bereg megyében lapzártánk időpontjában már nem volt megközelíthetetlen település. Veszprém megyében az elzárt települések száma a péntek reggeli tizenhatról néhány óra alatt tízre csökkent. Változatlanul kritikus a helyzet a Balaton-felvidéken, valamint Sümeg és Zirc térségében. Tolna megyében mintegy harminc út továbbra is járhatatlannak bizonyult, és 16 település még mindig el volt zárva a külvilágtól. Bács-Kiskun megye több települését elzárta a hó a külvilágtól, a csütörtök este lezárt bajai és dunaföldvári hídon változatlanul nem lehetett átkelni. Fejér megyében a tegnap reggel még elzárt települések fele estére már legalább egy irányból megközelíthető volt, és részlegesen feloldották a kamionok közlekedési tilalmát. Magyarország összes határátkelőhelyén zavartalan a forgalom. A fagyhaláltól mentettek meg egy 76 éves szentkozmadombjai férfit a rendőrök csütörtök este a Zala megyei Gutorfölde határában. Az idős embert - aki szerdán gyalogosan indult haza gutorföldei rokonaitól - önkéntesek bevonásával kezdték el keresni a gellénházi rendőrőrs munkatársai A keresők Gutorfölde határában, egy bekötőút mentén leltek rá. Életveszélyes állapotban, 26 fokos testhőmérséklettel szállították a megyei kórházba. Az idős férfi túl van az életveszélyen. Medgyessy Péter a védelmi bizottság tagjainak társaságában a borsodi szemlén FOTÓ: SZABÓ BARNABÁS Matejka alkut ajánlott a háziorvosoknak Matejka Zsuzsa, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója pénteken a vállalkozó háziorvosok mátraházi kongresszusán kijelentette, hogy alkut ajánl: a biztosító kiegyenlíti mindazok hiányát, akik a befizetett közterhek alapján igazolni tudják, hogy nem kapták meg az ötvenszázalékos béremelés fedezetét. Mint arról tegnapi lapunkban beszámoltunk, a háziorvosi praxisok egy része februárban a korábbinál kevesebb bevételhez jutott. Az orvosok saját bérüket csökkentették, hogy dolgozóiknak a törvény szerint kötelezően megemelt bérét kifizethessék. Matejka Zsuzsa, aki a szakminisztert helyettesítette a vállalkozó háziorvosok Mátraházán tartott fórumán, elmondta, a háziorvosoké az egyik legkedvezményezettebb rétege az ágazatnak. A kórházakkal, a szakellátással dolgozókkal szemben az elmúlt két évben duplájára emelkedett a finanszírozásuk. Tavaly év végén 12,9 milliárd forinttal növekedett - és ez a béremelés fedezete - a háziorvosi ellátásra költhető összeg. Az átlagos felnőttpraxisok 128 ezer forinttal, a gyermekpraxisok 126 ezer forinttal, a vegyes körzetek 149 ezer forinttal kapnak többet havonta a hozzájuk tartozó betegek ellátásáért, mint tavaly. A főigazgató elismerte, hogy lehet olyan vállalkozás, amelynek most kisebb bevétel jutott, mint korábban. A bértöbbletet ugyanis nem fix összegként kapták. A pénzek szétosztásának rendszere azokat hozza kedvezőbb helyzetbe, akik több beteget látnak el, azaz többet dolgoznak. Az idei béremelés mindazonáltal nem fejeződött be. A háziorvosi praxisokra költhető keretből egymilliárd forintot elkülönítettek. Az összeget a betegségmegelőzés ösztönzésére szeretnék kifizetni a háziorvosoknak. Matejka Zsuzsa elmondta azt is, hogy azért sem érti az elégedetlenséget, mert januárban a háziorvosok is megkapták a közalkalmazottakhoz hasonlóan a 13. havi bér fedezetét is. Ezzel az előleggel megnőtt a januári bevételük. De ha ehhez viszonyítják a februári számlára érkező összeget, tévednek. A főigazgató beszédét időnként a háziorvosok halk moraja kísérte. Egy Pest megyei doktornő, aki két évvel ezelőtt vásárolta praxisát, lapunknak elmondta, hogy továbbra sem tudja elfogadni a főigazgató magyarázatát a bevételek csökkenésére. Ugyanis ő nem képes már több beteget elvenni a szomszéd körzettől, pedig csak ennek árán lehetne megszerezni a hiányzó 28 ezer forintot. Hozzátette: havonta több mint 110 ezer forint bankhiteltörlesztést kell fizetnie, ugyanis nem tudta önerőből megvásárolni a körzetét. Költségei nagyobbak ebben a hónapban, mint a bevétele. Ha nem változik semmi, akkor a hiányzó összeget csak a betegellátás minőségének rovására tudja pótolni. El kell küldenie például a diplomás ápolónőt, és helyette alacsonyabb végzettségű munkatársat kell majd keresnie. Danó Anna Matejka Zsuzsa Összesen 90 millió forint értékű fejlesztést hajthat végre a Heves megyei Markhot Ferenc Kórház, köszönhetően annak, hogy a Misszió Egészségügyi Központ irányított betegellátás elnevezésű programjából megtakarítása származott. A program lényege: egy egészségügyi konzorcium magára vállalja egyegy régió betegellátását, amelyhez megkapja a lakosságszámhoz kapcsolódó szokásos fejkvótát az OEP. A Holdbéli csónakossal nyit ősszel a Nemzeti Színház A Nemzeti Színházban döntöttek arról, milyen előadással nyitja meg a következő évadot az új vezetőség. Kérdésünkre Jordán Tamás főigazgató elmondta, hogy olyan színművet választottak, amelyet nemcsak a felnőttek, hanem a gyermekek is élvezhetnek, és alkalmat ad arra is, hogy a kivételes színháztechnikai lehetőségekkel éljenek. Ez pedig a Holdbéli csónakos, Weöres Sándor műve. A korábbi hírrel ellentétben a nagyszínpadon az első bemutató megrendezésére nem Ascher Tamás vállalkozott, hanem Valló Péter. A főigazgató elmondta, hogy a nagyszínpadra tervezett három előadás közül egy továbbira is született megállapodás: a Sárga liliomot, Bíró Lajos színművét Mohácsi János állítja színpadra. A stúdióbemutatókról még tárgyalnak. A jövendő programokkal kapcsolatban a főigazgató közölte, hogy az őszi olasz fesztiválra már kértek javaslatokat Giorgio Pressburgertől, az Olasz Kulturális Intézet volt igazgatójától. Két héten belül várható, hogy a Nemzeti Színház pályázatot ír ki műhelyházának működtetésére, a főigazgató mandátumával azonos időszakra. Elkészültek azok a számítások, amelyek vizsgálták, mennyi idő alatt térülne meg a műhelyház saját felszerelése. Ezeknek alapján előnyösebbnek ítélték a saját beruházásnál a bérleti viszonyt. E. B. 5 Röviden Mádl fogadta Csoórit és Durayt A köztársasági elnök bízik abban, hogy valamennyi felelős politikus egyszerre kíván hozzájárulni a kisebbségi magyarság helyzetének javításához és a meglévő jószomszédi kapcsolatok erősítéséhez, és a kedvezménytörvény a módosítása ellenére megőrzi célját: a magyarság szülőföldjéhez ragaszkodásának erősítését, kulturális és nyelvi önazonosságának megtartását, a többségi nemzettel való barátságának szorosabbá tételét - áll egyebek közt abban a közleményben, amelyet azután adtak ki, hogy Mádl Ferenc hivatalában fogadta Csoóri Sándor költőt, az MVSZ volt elnökét, Duray Miklóst, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezetőjét, Dudás Károly szabadkai írót és Vetési László erdélyi értelmiségit. A találkozón Csoóri elmondta: aláírásgyűjtést kezdeményezett annak érdekében, hogy a kedvezménytörvény módosítása ne eredményezze a törvény kiüresedését, és módosított formájában is őrizze meg eredeti célját. (K. J. E.) Megbízóleveleket adtak át Ficzere Lajos, az Országos Választási Bizottság elnöke átadta a megbízóleveleket az újonnan megválasztott szlovák, német, horvát és román országos kisebbségi önkormányzatok tagjainak pénteken, az Országház kupolatermében. Az ünnepségen részt vett Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman, Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke, Luczai Zsuzsanna, az Országos Választási Iroda helyettes vezetője, valamint a magyarországi román ortodox egyház delegációja. A magyarországi szlovák elektorok január 25-én, a németek 26-án Budapesten, a románok február 2-án Gyulán választották meg 53-53 tagú országos képviselő-testületüket, míg a horvátok február 1-jén a fővárosban döntöttek arról, kik nyerjék el az 52 fős önkormányzat mandátumait. (MTI) Bírósági ülnökválasztás tavasszal Mádl Ferenc köztársasági elnök a március 5-e és április 22-e közötti időszakra tűzte ki a bíróságok ülnökeinek megválasztását. A Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóosztályának pénteki tájékoztatása szerint az államfő az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének előterjesztése alapján határozta meg a fővárosi bírósági, a megyei bírósági, a helyi bírósági és a munkaügyi bírósági ülnökök megválasztásának idejét. Az ülnökök megbízatása négy évre szól. A munkaviszonyban lévő ülnököt átlagkeresete illeti meg működésének napjaira. A munkabérben nem részesülő ülnököt napi bruttó 2416 forint tiszteletdíj illeti meg. (MTI) Tüntetés a csepeli kórházért Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete ma délelőtt tíz órától a csepeli polgármesteri hivatal, majd a Városháza elé szervez demonstrációt a csepeli Weiss Manfréd Kórház megmentéséért. A megmozdulást azt követően szervezték, hogy napvilágot látott: egyes fővárosi elképzelések szerint a csepeli intézményt összevonják a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházzal, így a XXI. kerületben megszűnhet a fekvőbeteg-ellátás. A tüntetőktől Tóth Mihály szocialista polgármester veszi át a lakosság körében gyűjtött aláírások másolatát. A tüntetésen nem vesz részt az SZDSZ, de támogatja a kórház megmaradását. Egyetért a tüntetőkkel a Fidesz, a helyi polgári körök mozgalma, a Munkáspárt, az MSZP helyi szervezetének elnöksége is. (K. A.) A közszféra egyezséget akar a kormánnyal A bérfelzárkóztatás felgyorsítását, az uniós csatlakozás előkészítésében, valamint az egységes közszolgálati kerettörvény megalkotásában való együttműködést rögzítené egyebek között a kormánnyal kötendő középtávú megállapodásban a SZEF. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) ügyvivő testülete túl általánosnak ítélte a közszféra szakszervezeteivel kötendő középtávú megállapodásra vonatkozó kormányzati tervezetet, ezért a szövetség elnökét új szövegjavaslat kidolgozásával bízta meg. Szabó Endre, a SZEF elnöke lapunknak elmondta: fontosnak tartják a kormánnyal kötendő, a közintézmények több mint 800 ezer alkalmazottját érintő középtávú egyezséget, mert az megalapozhatja az együttműködés normális kereteit, és elejét veheti esetleges konfliktusoknak egy olyan időszakban, amely a közszféra szempontjából kiemelkedő fontosságú. A tagszervezetek ajánlásait figyelembe véve a SZEF vezetése a megállapodásban rögzítené egyebek között mindkét fél együttműködési készségét a közszolgálati kerettörvény kidolgozásában. Ez adhat ugyanis garanciát a közszolgálatban alkalmazottak egzisztenciális biztonságára. A közalkalmazottak és a köztisztviselők, a fegyveres és rendvédelmi dolgozók bérfelzárkóztatása kiemelt pontja lesz a megállapodásnak. A szakszervezet néhány elintézetlen ügyet is rendezne az egyezségben, így például az érdekvédelmi feladatok feltételeinek javítását. A szakszervezeti vezető arra számít, hogy legkészabésőbb májusig sikerül megkötni az egyezséget a kormánnyal. Hozzátette azonban: nem mondanak le arról, hogy a közszféra különböző szektoraiban még vannak rendezetlen bérügyek. Feszültséget kelt például, hogy a köztisztviselői illetményalap két éve nem emelkedik. A közalkalmazottak azt ugyan elismerik, hogy jelentős, példa nélküli volt az őszi béremelésük, azt nem tekintik úgy, hogy 2004-ig rendezték a fizetésüket. A közszféra szakszervezetei a Horn-, majd az Orbán-kormánnyal is kötöttek megállapodást, igaz, az utóbbival másfél éves előkészítés előzte meg az aláírást. Két éve az egészségügyi dolgozókat tömörítő EDDSZ és a kulturális alapellátás munkavállalóit képviselő KKDSZ vezetője nem csatlakozott a paktumhoz. Az érdekvédők most nem jeleztek ilyen szándékot, azt azonban többen felvetették, hogy a megállapodásnak akkor nincs értelme, ha általánosságokat tartalmaz. Kun J. Erzsébet Endre