Népszabadság, 2003. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-11 / 35. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. FEBRUÁR 11., KEDD Mikor kezdődjék a szakképzés? Szakmai alapozásra és pályaorientációra több pénz jut A tervek szerint februárban kerül a kormány elé a szakképzési törvény módosításának tervezete. A gyakorlati oktatás 14 éves korban történő megkezdését az oktatási tárca nem támogatja. A szakképző intézmények 2004-től kiegészítő normatívát kapnak viszont arra, hogy az első évfolyamokon zajló szakmai alapozás és pályaorientáció időkeretét bővítsék. Várhatóan február végén kerül a kormány elé a szakképzési törvény módosításának tervezete - tudtuk meg Sári Lajostól, az oktatási tárca szakképzési helyettes államtitkárától. Elmondta: az új jogszabály a többi között rendezi majd a tanulói szerződések kérdését: a gazdálkodó szervezeteknek kötelező lesz majd tanulói szerződéseket kötniük a náluk gyakorlati képzésen részt vevő diákokkal. A szerződésben a munkavédelmi feltételeket, illetve a különféle juttatásokat, ösztöndíjakat is rögzíteni kell. Változás az is, hogy a jövőben a szakképzési törvény hatálya alá tartozik majd az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés. Mint arról korábban írtunk: több, a szakképzésben részt vevő szakember is úgy véli, a szakiskolák első két évfolyamán nincs elegendő gyakorlati képzés. Az 1998 óta négyéves szakiskolai képzésben kevesebb ugyanis a gyakorlat, mint a korábbi, hároméves szakmunkásképzésben volt: a kilencedik-tizedik évfolyamon csak úgynevezett szakmai alapozás és pályaorientáció folyik, azaz a diákok a tanműhelyekben csak ismerkednek a szerszámokkal és az alapanyagokkal. A szakemberek szerint több gyakorlattal kellene motiválni a szakiskolai tanulókat, mivel az ide kerülő diákok korábbi általános iskolai kudarcaik, sikertelenségeik miatt már kiábrándultak a tanulásból. A szakiskolákba ugyanis többnyire az általános iskolát kevésbé jó eredményekkel záró tanulók kerülnek. Sári Lajos ezzel kapcsolatban azt mondta: nem támogatja a 14 éves korban kezdődő gyakorlati képzést, mert szerinte attól nem kerülne több, illetve jobb képességű gyerek a szakképzésbe. Megjegyezte: az alapvető feladat itt a szakma és a szakképzés presztízsének visszaállítása. Kitért arra is, hogy a szakiskolába járó diákoknak is meg kell tanulniuk tanulni, hiszen egy ember ma már nem tud élete végéig ugyanabból a szakmából megélni. A PISA-felmérés és más nemzetközi vizsgálatok pedig jól mutatják a korosztály szövegértési és szövegértelmezési problémáit. A helyettes államtitkár rámutatott: Európában is általában 15-16 éves korban kezdődik a gyakorlati képzés. Sári Lajos ugyanakkor elmondta azt is: a kormány január közepén úgy döntött, 2004-től a szakképző intézmények kiegészítő normatívát kapnak, amelyet a kilencedik-tizedik évfolyamokon zajló pályaorientáció és szakmai alapozás időkeretének növelésére fordíthatnak. Varga Dóra Egyre többen járnak érettségit adó, azaz a diplomához továbbvezető gimnáziumba és szakközépiskolába, a szakiskolát választó diákok aránya viszont folyamatosan csökken. A kilencvenes évek elején az általános iskola nyolcadik osztályát elvégzők több mint 40 százaléka tanult tovább szakiskolában (szakmunkásképzőben), a kilencvenes évek végére az arány 20-25 százalékra csökkent. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a lemorzsolódás a korábbi évek statisztikái szerint tartósan 20 százalék feletti, akkor nem csoda, ha a gazdasági szféra csaknem minden szereplője a szakmunkások hiányára panaszkodik. Mutatja a hiányt az is, hogy az 1990-1991-es tanévhez képest az 1999-2000-es tanévre egyes területeken drasztikusan megcsappant a tanulók száma: az építőiparban például 23 753 főről 7592 főre, a villamosgép- és energiaiparban 9921 főről 1965 főre, a textiliparban 4124 főről 70 főre, a ruhaiparban 18 925 főről 4005 főre. Se eutanázia, se terápiás túlbuzgóság Nemcsak az eutanáziát, hanem a terápiás túlbuzgóságot, vagyis a halál értelmetlen elodázását is elfogadhatatlannak tartja tegnap nyilvánosságra hozott állásfoglalásában a Magyar Bioetikai Társaság. Állásfoglalásukat megküldték az érintett tárcáknak, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának, szakmai fórumoknak és a magyarországi történelmi egyházaknak is. MUNKATÁRSUNKTÓL A Magyar Bioetikai Társaság minél szélesebb körben szeretné felhívni a közvélemény figyelmét: az emberi élet végével kapcsolatos vitákban csupán az eutanáziáról esik szó, holott ugyancsak súlyos etikai probléma a terápiás túlbuzgóság. A szervezet elnökségének megfogalmazása szerint az eutanázia alapja a betegek és a gyógyítók reális lehetőségeinek az alábecsülése, a terápiás túlbuzgóságé pedig ennek túlbecsülése. Az eutanázia semmilyen formája nem fogadható el, a terápiás túlbuzgóság pedig a lehetőségek szerint a lehető legnagyobb mértékben kerülendő. Az eutanázia az állásfoglalás szerint az orvosnak foglalkozási körében megvalósított szándékos ténykedése, amely a gyógyíthatatlan, szenvedő beteg kérésére a természetes végnél korábbi halálára irányul. Az eutanázia minden formája - így az aktív, a passzív, a direkt, az indirekt, az asszisztált öngyilkosság - ellentétes az orvoslás és az egészségügy legalapvetőbb feladataival és céljaival. Az emberi közösség nem segítheti egyetlen tagját sem a halálba, de kötelessége a halálban való segítség, és ez a közösségi attitűd az eutanázia humánus alternatívája. Az orvosnak kötelessége a testi fájdalom megszüntetése vagy hathatós csillapítása, a lelki szenvedés oldásában pedig az egészségügyön kívül jelentős szerepe van a családnak, barátoknak, önkéntes segítőknek, társadalmi szervezeteknek, vallási közösségeknek. A beteg joga, hogy megszabja halálának helyét, a társadalom feladata pedig, hogy ehhez biztosítsa a humánus intézeti hátteret, illetve az otthoni ápolás lehetőségét. A Magyar Bioetikai Társaság nézete szerint nemcsak a gyógyíthatatlan beteg halálának siettetése, hanem a halál értelmetlen elodázása sem fogadható el. A valós indikáció nélkül végzett rendkívüli, felesleges vagy valószínűtlen eredményességű beavatkozások sok esetben növelik és elnyújtják a haldokló szenvedését, fájdalmat okoznak a hozzátartozóknak, és súlyos terhet rónak nemcsak az ellátó személyzetre, hanem az egész társadalomra is. Ez a terápiás túlbuzgóság öncélú, veszélyezteti az egyén integritását, emberi méltóságát és önrendelkezését. A szervezet elnöksége ugyanakkor arra figyelmeztet: a terápiás túlbuzgóság kerülése nem eutanázia. Az emberhez méltó gyakorlatot az ember szerető végigkísérése jelenti az utolsó úton: minden rendes, arányos gyógykezelés, fájdalomcsillapítás megadása, figyelmes gondoskodás gondozása élete végéig. A társadalom feladata, hogy a humánus körülmények megteremtésével, az eutanázia minden formájának elutasításával és a terápiás túlbuzgóság lehető legteljesebb kerülésével biztosítsa az ember jogát a méltóságteljes halálhoz. Vita az egészségügyben is az egyházi intézményekről Aggályosnak ítélik az egyházak a készülő úgynevezett kórház-privatizációs törvényt. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Református Egyházi Zsinat Irodája kifogásolja, hogy a tervezet nem ad alanyi jogot az egyházaknak egészségügyi intézmények alapítására és működtetésére. Várhatóan a következő ülésén dönt a kormány arról, hogy alkalmas-e parlamenti vitára az egészségügy privatizációjáról szóló tervezet. Az egészségügyi, szociális és családügyi tárca hetekkel ezelőtt szakmai, társadalmi egyeztetésre bocsátotta a javaslatot, így elküldte az egyházaknak is. A Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége támogatta, míg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyar Református Egyházi Zsinat Irodája élesen kritizálta a tervezetet. Az érintettek lényegében hasonló aggályokat fogalmaztak meg, mint a szociális ellátásokról szóló és a köztársasági elnök által a parlamentnek éppen emiatt visszaküldött jogszabály esetében. Mádl Ferenc a múlt év végén azért nem írta alá a jogszabályt, mert úgy ítélte meg, hogy hátrányosan érinti azokat a polgárokat, akik a szociális alapellátásokat egyházi intézményekben kívánják igénybe venni. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyar Református Egyházi Zsinat Irodájának képviselői szerint a kórházak privatizációját szabályozó javaslat sem biztosít alanyi jogot az egyházaknak gyógyító intézmény alapítására, illetve működtetésére, így hátrányos a számukra. Ezek az intézmények csak akkor juthatnak közpénzhez, ha az állammal, illetve az önkormányzatokkal erről szerződést kötnek. Automatikusan, csak azon az alapon, hogy működtetni kezdenek egy intézményt, ez a támogatás nem jár. Ahogy eddig sem járt. Véleményük szerint ez sérti „alanyi jogukat” betegellátó intézmények alapítására, és ellentétes a katolikus és református egyházzal kötött egyezményekkel. Lapunknak Rácz Jenő, a szaktárca helyettes államtitkára elmondta, hogy a tervezet valóban nem tesz különbséget az egyházi és az egyéb - nem állami, nem önkormányzati fenntartású - intézménytulajdonosok, -fenntartók között. Az egyházak képviselőivel megkezdődött az egyeztetés. A helyettes államtitkár hozzátette: csak annak lehet alanyi joga egészségügyi intézmény alapítására, működtetésére, akinek kötelessége is a közszolgáltatást biztosítani. Az alaptörvény az egészségügyi közszolgáltatások szervezését és ennek felelősségét állami feladatnak minősíti. Az önkormányzati törvénnyel az előbbiből bizonyos feladatok az önkormányzatokhoz kerültek. Az alkotmányból következően az egészségügyi ellátások biztosításának állami kötelezettsége nem is ruházható át az egyházakra. Mint mondta: ha az egyházak alanyi jogon alapíthatnának kórházat, telepíthetnének drága diagnosztikai eszközöket, és ezeket kötelezően finanszíroznia kellene az államnak, tervezhetetlenné válnának az amúgy is szűkös közkiadások. Danó Anna Egri hitelfelvétel TUDÓSÍTÓNKTÓL Intézmények működtetésére 205 millió forint hitel felvételét tervezi az egri önkormányzat, erre a lépésre a rendszerváltás óta első ízben kényszerül a város. Ezért megkezdődött az önkormányzat intézményrendszerének felülvizsgálata. Nagy Imre, Eger város polgármestere a költségvetési tervezetet ismertetve elmondta: ebben az évben a város 10,1 milliárd forintból gazdálkodik, amely több mint egymilliárd forinttal haladja meg a tavalyi összeget. A központi támogatás összege és a személyi jövedelemadó növekménye 1,2 milliárd forinttal több a tavalyi esztendőnél. Ennek ellenére szűkebb a költségvetés mozgástere, a megnövekedett központi forrást ugyanis a közalkalmazottak bérfejlesztésére kell fordítani, emellett az intézmények fenntartásához 205 millió forint hitelfelvételre kényszerül a város. Nagy Imre hozzáfűzte: a rendszerváltás óta minden évben az volt a cél, hogy béreket és működési hitelből ne finanszírozzon a város. Most viszont elkerülhetetlennek látszik a kölcsön felvétele erre a célra. A város intézményrendszere racionalizálásra szorul - közölte a polgármester, aki kijelentette: a polgármesteri hivatalban megkezdődtek ez ügyben a szakmai egyeztetések. Elsősorban az oktatási intézmények tevékenységét tekintik át, megvizsgálják azt, hogy egy-egy egri iskolában mennyi vidéki diák tanul, és milyenek az osztálylétszámok. Nagy Imre nem zárta ki annak lehetőségét, hogy iskolákat vagy óvodákat kell összevonni a következő években. Hozzáfűzte: az így felszabaduló összeget intézmények felújítására fordítják. Sok a bliccelő katonaköteles Folytatás az 1. oldalról Az elmúlt években a sorkatonaság alóli kibújásnak számos módszere vált tömegessé. A honvédség ismeri ugyan ezek többségét, ám mivel a szankcionálás nem a katonák kezében van, sok esetben kevés sikerrel tudnak fellépni ellenük. A legelemibb trükk, hogy a kiszemelt fiatal nem veszi át Honvédségtől érkező küldeményeket. Ebben az esetben a hadsereg a lakcímnyilvántartóhoz fordul, és próbálkozik ismét. Amennyiben a hadkiegészítő parancsnokságon gyanúsnak találják, hogy egy körzetből túlságosan sok „címzett ismeretlen” feliratú értesítő jött vissza, a postától is vizsgálatot kérnek. Ilyen eljárás azonban tudomásuk szerint még nem találta bizonyítottnak, hogy a kézbesítő esetleg pénzért nem találta meg a címzettet. A kiküldött értesítő sem jelent garanciát, hogy a fiatal megjelenik a sorozóbizottság előtt. Tavaly minden harmadik berendelt mulasztotta el a vizsgálatot, mindössze két százalékuk tudott igazolást adni a távolmaradásról. Van, aki arra hivatkozik, hogy a nagymamája vette át a papírt, és elfelejtette odaadni az unokájának. Ezekben az esetekben a honvédség eddigi gyakorlata az volt, hogy ad még egy esélyt, és csak a második esetben kezdeményez szabálysértési eljárást. Ezekben az ügyekben az önkormányzat jár el, a pénzbüntetés háromnegyvenezer forint lehet, ha kiszabják. Tavaly a hadsereg összesen 7223 esetben kezdeményezett szabálysértési eljárást. Ebből a legtöbbet a fővárosban (1704) és az agglomerációt is magában foglaló Pest megyében (1019). A notórius távolmaradók esetében a honvédség elővezetést kér a rendőrségtől. Ez tavaly 1163 esetből mindössze 174-ben volt eredményes. A 15 százalékos hatékonyság oka, hogy a rendőrök nem mehetnek be a lakásba, ha a keresett fiatal otthon van ugyan, de nem nyit ajtót vagy az, aki kijön, letagadja, hogy a lakásban lenne a sorozásra váró. Aki eljut a sorozásig, nem ritkán hamis vagy a betegséget felnagyító papírokkal érkezik. Ez hiába nyilvánvaló, eddig mindössze egy (másik értesülés szerint kettő) esetben indult orvos ellen rendőrségi eljárás. Egy hadkiegészítő tiszt szerint „az orvostársadalom nem igazán vevő arra, hogy kivesse maga közül azt, aki nem oda való”, vagyis védik a mundér becsületét, és nem igazolják, hogy a papír hamis. Haszán Zoltán Ők elmentek a sorozásra fotó: domaniczky tivadar 5 Röviden Rehabilitációs foglalkoztató Győrött Tizenkilenc, csökkent munkaképességű embernek munkát adó foglalkoztató intézményt adtak át hétfőn Győrött. A Mozgáskorlátozottak Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületének központja adott helyet a foglalkoztatónak, amely a mozgássérülteken kívül egyéb fizikai és mentális okból hátrányos helyzetű sorstársaknak is lehetőséget biztosít hasznos tevékenység végzésére. A munkahelyek iránti érdeklődést jelzi, hogy nyolcvanan jelentkeztek a tizenkilenc helyre. Az intézményben egészségre ártalmatlan kézi munka folyik: az ott dolgozók töltőtollat szerelnek, villanyszereléshez szükséges apróbb eszközöket, különféle csavarokat csomagolnak. (MTI) Szilárd Leó-ösztöndíjak A Szilárd Leó Professzori Ösztöndíjat az oktatás és a felsőoktatási kutatások fejlesztéséért az idén Kovács Ferenc okleveles bányamérnöknek, Pócs Tamás biológusnak és Vicsek Tamás fizikusnak ítélték, az elismeréseket ünnepi tudományos ülésen kedden adja át Mang Béla felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. A Szilárd Leó Professzori Ösztöndíjra állami, illetve az állam által elismert felsőoktatási intézmények tanácsai tehetnek javaslatot a Magyarországon tevékenykedő oktatók és kutatók köréből. Az ötödször meghirdetett Szilárd Leó Professzori Ösztöndíjra 14 felsőoktatási intézmény élt jelölési jogával. Az elismeréseket, amellyel 2002-től 8 ezer dollár jár, minden évben hárman vehetik át. (MTI) Tiszakécskeiek petíciója Csaknem kétszázötven tiszakécskei lakos írta alá azt a petíciót, amelyben egy mobiltársaság átjátszóállomásának megépítése ellen tiltakoznak. A negyvenméteres adótorony az önkormányzati tulajdonú sportligetben épülne. A mobilszolgáltató négyszázezer forint éves bérleti díjat ajánlott fel az önkormányzatnak, továbbá azt, hogy a város zászlójának színeit ráfesti a toronyra. Szendrey Imre, a tiltakozók vezetője elmondta: a sugárzás hatásairól a mai napig ellentmondóak a szakértői vélemények. Különösképpen nyugtalanítja a helyieket, hogy a sportligetben sok gyereknek van tornaórája, ezt a helyszínt a nyári turisztikai szezonban nagyon sokan látogatják - állítja a tiltakozók vezetője. Kovács Ernő, Tiszakécske polgármestere tudósítónk kérdésére válaszolva türelmet és higgadtságot kért az aláíróktól. Tiszakécske fejlődése érdekében nem tagadhatják meg az építési engedélyt, amelyet minden szakhatóság jóváhagyott - közölte a polgármester. (Tudósítónktól) Szarvas várja a városi polgármestereket TUDÓSÍTÓNKTÓL A városi polgármesterek idei randevújának Szarvas ad otthont - jelentették be tegnap a házigazda önkormányzat és a Szféra Kft. vezetői a Békés megyei városban. Az április 3-i rendezvényen immár kilencedik alkalommal adják át az év polgármestere, az év alpolgármestere és az év jegyzője kitüntető címet azoknak, akikre településeik választópolgárai - az országos és a megyei napilapokban megjelent kérdőívek alapján - 2003-ban a legtöbb voksot adják. Tavaly Babák Mihály (Fidesz) Szarvas első embere lett az év polgármestere. Az idén az arborétumáról és főiskolájáról híres Körös-völgyi kisváros kapta meg a rendezés jogát. Babák Mihály a tegnapi szarvasi sajtótájékoztatón elmondta: térségi rendezvénnyé szeretnék bővíteni az eseményt. Deák József, a Szféra Kft. társtulajdonosa elmondta: a hagyományoknak megfelelően ezúttal is a belügyminiszter a fővédnöke a városi polgármesterek randevújának. Hozzátette: az elmúlt évekhez hasonlóan megrendezik a miniszterek és az államtitkárok fórumát. Megtudtuk, hogy az előző években is élénk érdeklődést váltott ki a rendezvény, és a kétszázötvenkét honi város vezetőinek háromnegyede eleget tett a szervezők meghívásának. Az idei randevú fő témája az EU-népszavazás és Magyarország európai uniós csatlakozása lesz. Az egész napos program második felében sport- és kulturális rendezvényeket tartanak, ennek keretében megrendezik a hazai városok közötti halászléfőzőversenyt. A rendezők az idén is meghirdetik A mi városunk című karikatúrapályázatot. A polgármesterek áprilisi szarvasi randevúját jótékonysági est zárja.