Népszabadság, 2003. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-18 / 41. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. FEBRUÁR 18., KEDD Késik a parlamenti hozzájárulás A Fidesz-frakció várakoztatja a NATO-szállítmány­okat Elmaradt a parlament jóváhagyása arról, hogy Magyarország területén áthalad­hassanak a Törökországba induló NATO katonai szállítmányok. A T. Ház azért nem hozott döntést, mert a Fidesz nem járult hozzá a házszabály módosításával a kormány javaslatának megtárgyalásá­hoz. Az MSZP és az SZDSZ, valamint az ellenzéki MDF hét képviselője igen­nel szavazott. A házszabálytól való elté­réshez ugyanakkor a jelen lévő honatyák négyötödének a támogatására lett volna szükség. Az MDF soraiban voltak olya­nok, akik a Fideszhez hasonlóan udvari­as nemmel szavaztak, azaz tartózkodtak, s ezzel elutasították a javaslatot. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnö­ke és Simicskó István, a párt nemzetbiz­tonsági szakpolitikusa nem szavazott. A Fidesz részéről a délelőtti négypárti egyeztetésen és a Házbizottság ülésén is jelezték, hogy támogatják a házszabály­tól való eltérést. Egyetértettek ugyanis abban: új helyzet állt elő azzal, hogy Tö­rökország vasárnap - a NATO történeté­ben először - kérte a washingtoni szerző­dés IV, a tagországok határain kialakuló politikai instabilitás jelentette kihívások­ról szóló cikkely alapján védelme meg­erősítését. Ez alapján felderítő AWACS gépek, rakétavédelmi rendszerek, vala­mint vegyi, illetve biológiai védelmi esz­közök érkeznének Németországból Tö­rökországba. Tehát nem az Irak elleni tá­madás előkészítéséről van szó. Kora délután viszont a Fidesz-frakció rendkívüli ülésén mégsem született dön­tés a katonai szállítmányok átengedésé­ről. A frakcióülésen az „atlantistáknak” nevezett külügyesek a magyar hozzájá­rulás megadása mellett érveltek. Ezzel szemben Kövér László úgy vélekedett, hogy a Fidesz-frakciónak el kell utasíta­nia a hozzájárulást. Hasonlóan foglaltak állást a Fidesz-frakció soraiban ülő ke­reszténydemokrata képviselők is, osztva a Vatikán háborúellenességét - tudtuk meg. A frakcióülést követően Németh Zsolt úgy nyilatkozott, kevés idejük volt, ezért a képviselőcsoport ma dél­után egy másik rendkívüli ülésen alakít­ja ki véleményét. A Fidesz képviselői ugyanis szeretnék tisztábban látni, hogy a törökországi kötelezettségvállalás mennyiben kapcsolódik össze az esetle­ges iraki háborúval. Németh lát esélyt arra, hogy a Fidesz támogassa a döntést. Az Országgyűlés azt viszont hétfőn megszavazta, hogy sürgősséggel kerüljön napirendre a magyar hozzájárulásról szó­ló javaslat. Ám ez is csak azt jelenti, hogy leghamarabb a jövő hét elején tárgyalna a magyar hozzájárulásról a T. Ház. Simics­kó lapunknak úgy nyilatkozott: elképzel­hetőnek tartja, hogy a Fidesz-frakció döntésének ismeretében még a héten rendkívüli ülést tartson a törvényhozás. Kovács László külügyminiszter sze­rint is meg lehetne fontolni fideszes hoz­zájárulás esetén a rendkívüli ülés össze­hívását. Sajnálatosnak nevezte, hogy a Fidesz-frakció megakadályozta az Or­szággyűlés hétfői hozzájárulását. A hon­védelmi miniszter szombaton még úgy nyilatkozott, hogy a kormány is dönthet­ne abban az esetben, ha az átvonuló ka­tonák Törökországot védeni mennek. Bár vasárnap óta ez a kérés alapja, Ko­vács elmondta: azt tartották helyesnek, hogy az Országgyűlés döntsön. Az MDF képviselői megosztottak voltak ugyan a tegnapi parlamenti sza­vazás során, de a demokrata fórum frak­ciójának az a hivatalos álláspontja, hogy támogatja a magyar hozzájárulásról szó­ló javaslatot. Csuhaj Ildikó-Haszán Zoltán A négypárti egyeztetés előtt FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS Korábban így döntött az Országgyűlés 1995. november 28. Az Országgyűlés támogatta a Horn-kormánynak azt az elkép­zelését, hogy Magyarország engedélyezze a délszláv béketeremtésbe bekapcsolódó nemzetközi erők (IFOR) átvonulását az ország területén, átmeneti állomásozásukat, valamint a légtér, a repülőterek használatát, illetve logisztikai parancsnokság létre­hozását. A parlament 312 igen szavazattal egy ellenében és hat tartózkodás mellett adta hozzájárulását. 1998. október 14. Az Országgyűlés az 1999 tavaszán Jugoszlávia ellen végrehaj­tott NATO-légitámadás előtt már hónapokkal hozzájárult ahhoz, hogy a katonai szö­vetség az esetleges koszovói akciója során használhassa a magyar légteret. A parla­ment 260 igen szavazattal, tizenegy ellenében és hat tartózkodás mellett támogatta az Orbán-kormány javaslatát: a NATO korlátozás nélkül használhatja a magyar légteret. Kereszttűzben az adóhivatal A Fidesz és az MDF is támadta tegnap az Országházban az APEH döntéseit, azt, hogy az adóhivatal külső adathor­dozóra mentette a kormányváltáskor az adózók adatait, illetve, hogy infor­mációkat kért a 300 ezer forintnál drá­gább utak vásárlóiról. Parlamenti vizsgálóbizottság felállítá­sát kezdeményezi az MDF annak kiderí­tésére, hogy miért gyűjtött adatokat az APEH az utazási irodáktól, hogy kinek állt továbbá érdekében az adóhatóság adatainak lemezre mentése, és történt-e adótitoksértés - jelentette be Herényi Károly napirend előtt tegnap az Ország­­gyűlésben. Ismeretes, hogy az adóhivatal a közelmúltban több utazási irodától is adatokat kért a 300 ezer forintnál drágább utakat vásárlókról. A kormány tavalyi hi­vatalba lépése után pedig teljes adatállo­mányát külső adathordozóra mentette az APEH. Ugyanezt a témát érintette A Nagy Testvér meglep téged címet viselő interpellációjában Kövér László, aki pél­da nélkülinek nevezte az adatmentést. „Idegen gazdasági körök vagy egy, a pszichobizniszben érdekelt nemzetközi szekta érdekei közrejátszottak-e abban, hogy több millió állampolgár és több százezer vállalkozás adózási adatai kike­rültek az APEH rendszeréből?” - kérdez­te a Fidesz képviselője. A politikus sze­rint a pénzügyminiszter által elrendelt adatmentéssel egy külső, komoly refe­renciával nem rendelkező céget bíztak meg, amely ezáltal megismerkedhetett az APEH teljes, államtitkot képező informa­tikai adatbázisával. Miért adott utasítást az adatmentésre a pénzügyminiszter, tu­­dott-e az akcióról a miniszterelnök, a bel­ügyminiszter vagy a kancelláriaminisz­ter, indít-e nyomozást a rendőrség, tör­­tént-e máshol is ilyen adatmásolás? - so­rolta kérdéseit Kövér László. Mindkét ellenzéki felvetésre László Csaba reagált. A pénzügyminiszter az utazókról szólva elmondta: a törvény le­hetővé teszi az ilyen jellegű adatgyűjtést, ezt az APEH a magánszemélyek vagyo­­nosodási vizsgálata keretében kezdte meg. „Nem tartom szerencsésnek, hogy az adatgyűjtés során elvileg adózónak nem minősülő állampolgárok adataihoz is hozzájuthatott volna az APEH, ám erre nem került sor, mert a nyolc megkeresett utazási iroda közül négy jelzett vissza, s közülük egyiknél sem fizettek be 300 ezer forintnál drágább útra” - közölte László Csaba. Az APEH az állampolgá­rok és vállalkozások adatait biztonsági okokból mindennap elmenti, ezekkel az adatokkal a hivatal több ezer munkatársa dolgozik, míg az elmentett információk­hoz szigorú feltételek teljesítése mellett, és csak néhányan férhetnek hozzá - mondta. László Csaba közölte: a legtöbb közhivatalban hasonló mentést rendeltek el a szakminiszterek. A történtekről a kormány tudott és azzal egyetértett, és a rendőrség nem indított nyomozást az ügyben. Kövér viszonválaszában csúsz­tatással és mellébeszéléssel vádolta a mi­nisztert. A képviselő nem fogadta el a mi­niszteri választ, az Országgyűlés igen. Surján László (Fidesz) megkérdezte, létezik-e háttéralku az MSZP és az SZDSZ között a magyar EU-biztos kap­csán. Hivatkozott rá, hogy Eörsi Mátyás (SZDSZ) egy rádiónyilatkozatban azt mondta, ő lenne a legalkalmasabb sze­mély erre a feladatra, viszonzásképpen felajánlotta „az SZDSZ szavazatait a leendő szocialista támogatottságú köztár­­saságielnök-jelölt számára”. Kovács László külügyminiszter válaszában kije­lentette: őt is meglepte Eörsi nyilatkozata. A nap folyamán a nyilvánosságot ko­rábban már többször megjárt témák közül ismét előkerült az M5-ös ügye (túl drága), a Budapest Aréna esete (az előző kor­mány felelőssége a pazarlás) és az ingye­nes tankönyvekre vonatkozó választási ígéret. A felvetésekre a miniszterek a ko­rábban már megismert válaszokat adták. Az Országgyűlés megkezdte a hosszú távú egészségügyi program általános vi­táját. A képviselők folytatták az üveg­­zsebtörvény megalkotásáról és a nemzet­őrség létrehozásáról az előző ciklusban hozott határozat hatályon kívül helyezé­séről szóló vitát. Az esti órákban, a köz­médiumok uniós programjainak támoga­tásáról szóló előterjesztés zárószavazása­kor úgy született meg a kormánytöbbség, hogy egy fideszes képviselő véletlenül az igen gombot nyomta meg. Nagy Szilvia Elhalasztották a szavazást tegnap este a nemzetőrség létrehozásáról szóló határo­zat hatályon kívül helyezéséről szóló javaslat részletes vitára bocsátásáról, miután az ellenzék nem nyomott gombot, és ezzel határozatképtelenné vált a T. Ház. A Fidesz korábban már jelezte, nem ért egyet a nemzetőrség létrehozásáról szóló határozat hatályon kívül helyezésével. Az elnöklő Szájer József ötször ismételtet­te meg a szavazást, de hiába, így a jövő hétre maradt a döntés. Az SZDSZ-ből mindenki jelen volt. Az MSZP-frakcióból Medgyessy Péter miniszterelnök és Gál J. Zoltán kormányszóvivő Brüsszelbe utazott, betegség és egyéb halasztha­tatlan elfoglaltság miatt nem szavazott még Fazakas Szabolcs, Horn Gyula és Pá­va Zoltán. A parlamenti rendszer szerint Magyar Bálint és Gál J. Zoltán valószí­nűleg a gépben felejtette csipkártyáját. A napirend kora délutáni megszavazása­kor egy órát várt a Fideszre az Országgyűlés, majd újabb 15 percet az MDF-re. A békemozgalom elemei Név szerinti szavazást követelnek az átengedésről Szükség esetén újabb demonstráció­kat helyezett kilátásba a Civilek a Bé­kéért mozgalom arra az esetre, ha a politikusok nem hallgatják meg kéré­seiket. A Békelánc és a civilek is nyílt levélben szólították fel a parlamenti képviselőket, hogy név szerint szavaz­zanak az amerikai hadi szállítmányok átengedéséről. A hét végi több tízezres háborúellenes tüntetés szervezői részletesen még nem elemezték a szombati eseményeket, ám úgy tűnik, folytatják a mozgalom szerve­zését. Például a magyarországi szociális fórum megrendezésével. A Civilek a Békéért, illetve a Békelánc tömörülés egyaránt nyílt levélben szólí­totta fel a parlamenti pártokat és a kor­mányt, hogy utasítsák el az Egyesült Ál­lamok Magyarország közútjainak és vas­útvonalainak igénybevételére vonatkozó kérését. Az országgyűlési döntést a civi­lek szerint név szerinti szavazással kell meghozni, hogy a képviselők választóik előtt is vállalhassák a felelősséget. A két civil tömörülés (amelyben nagy­részt pacifista, zöld- és jogvédő szerveze­tek vesznek részt) az esetleges iraki hábo­rú ellen több tízezer embert mozgósított szombaton, Budapesten. Egyelőre nem lehet tudni, hogy hosszabb távon fenn­tartható-e a mozgalom, és ha igen, milyen feltételekkel. Az viszont most is látszik, hogy a szervezők nemcsak február 15-ig képzelték el, de csak addig szervezték meg a mozgalmat. A Békeláncot alkotó szervezetek arra törekednek, hogy „további, incidensektől és szélsőséges megnyilvánulásoktól mentes tiltakozó megmozdulásokkal jut­tassák kifejezésre a magyar civil társada­lom háborúellenességét”. Hasonló tervei vannak a Civilek a Békéért mozgalom­nak. Artner Annamária, az ATTAC Ma­gyarország elnöke tegnapi tájékoztatóján úgy fogalmazott: ha kéréseik nem talál­nak meghallgatásra, megismétlik a de­monstrációt, amely a civil szféra véle­ménynyilvánításának végső eszköze. A Népszabadság több szervezőt meg­kérdezett a tervekről, illetve a szombati demonstrációk tapasztalatairól. Vélemé­nyük megoszlik, hogy az iraki háborún kívül, más ügyekben miként lehetne egy­ségben tartani a részt vevő szervezeteket, esetleg utcára vinni az embereket. Néme­lyek szerint a sokszínűségben rejlik a mozgalom ereje, mások az egységesebb fellépést, ha kell, az összeolvadást tartják hatékonyabbnak. Legalábbis a provoká­torok ellen mindenképpen. Feltételezik, hogy az iraki konfliktus lezárultával vol­nának, akik csak egy következő - például koreai - háborús veszély ellen köteleznék el magukat. Más aktivistákat viszont in­kább a globalizáció kritikája mozgósít, megint mások a tágabb értelemben vett (gazdasági, társadalmi, kulturális) béke mellett állnának ki. A civilek egyik, a döntésekre erősen ható tanácsadója szerint nehezen élheti túl egy ilyen laza szövetség az iraki há­borús helyzetet. Hogy ez megtörténjen, ahhoz a kulturális és az infrastrukturális háttér egyaránt hiányzik: nehéz az utcá­ra vinni az embereket, főleg akkor, ha a mozgalomnak nincsenek „arcai”, nin­csenek célcsoportjai, nem beszélve a pénzről. A szervezés, így a rendezői stáb, a technika, a helyszín kiválasztása terén is van még tennivaló, azaz a szom­bati események is elelemzésre szorul­nak. A két civil tömörülés a napokban értékeli a hétvége eseményeit, azután dőlhet el, milyen jövőt szánnak a moz­galomnak. Információink szerint már megkezdték a magyarországi szociális fórum szervezését, ami azt jelenti: a hangsúly a globalizáció kritikájára he­lyeződhet át. Nyusztay Máté Változik a gyülekezési törvény? A demonstrációk körüli jogértelmezési vita még inkább indokolja, hogy a gyü­lekezési törvény alkalmazását újra­gondoljuk - nyilatkozta a Népszabad­ságnak Takács Albert, az országgyűlé­si biztos általános helyettese. A jogalkalmazás több mint tízéves ta­pasztalatai amellett szólnak, hogy indo­kolt a gyülekezési törvény módosítása - írta Lamperth Mónika belügyminiszter Takács Albertnek a gyülekezési törvén­­nyel kapcsolatos állásfoglalására. A bel­ügyminiszter véleménye szerint a módo­sításról szóló törvényjavaslat előterjesz­tése az igazságügy-miniszter hatáskörébe tartozik. Takács elfogadhatónak tartja a belügyminiszter által javasolt megoldást, szerinte azonban a BM-nek részt kell vennie a törvény-előkészítésben. Az ombudsman lapunknak kifejtette: a tör­vényben megfogalmazott alapelvek meg­maradhatnának, de a rendőröknek egy végrehajtási szabályban bizonyos „tech­nikai útmutatót” kellene nyújtani. Salgó László országos rendőrfőkapi­tány az ombudsmannak írt levelében ki­fejti, hogy szerinte viszont nem volna he­lyes, ha a bejelentett demonstráció elbírá­lásakor a rendőröknek mérlegelniük kel­lene a gyülekezés célját, illetve az ajánlás­nak megfelelően alkotmányossági szem­pontokat kellene figyelembe venniük. Az országgyűlési biztos válaszlevelé­ben tájékoztatta az országos rendőrfőka­pitányt, hogy a törvény ma is szükséges­sé teszi, hogy a rendőrség mérlegelje a bejelentett gyülekezés törvényességét, jogszerűségét. Így a rendőrség, amikor a törvényben meghatározott feladatának eleget tesz, akkor is mérlegel. Az ombudsman tavaly júliusban kez­dett vizsgálatot annak tisztázására, hogy a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsola­tos rendőrségi eljárások okoznak-e alkot­mányos visszásságot. A múlt nyári de­monstrációsorozat körüli alkotmányos vi­ták indították arra, hogy vizsgálni kezdje: van-e olyan pont, amelyen túl a gyüleke­zési jog gyakorlása ütközik más alkotmá­nyos jogokkal. Takács javasolja a belügy­miniszternek: kezdeményezze a gyüleke­zési törvény kiegészítését egy felhatalma­zó rendelkezéssel, amelynek alapján meg lehetne határozni a rendőrségi döntések során vizsgált szempontrendszert. Ez nem jelentené a gyülekezési jog szűkíté­sét. Szerinte lehetőséget kell teremteni ar­ra, hogy a rendőrség a gyülekezés célját is vizsgálhassa. Takács arra is javaslatot tett a belügyminiszternek, hogy fontolja meg a törvénymódosítást a gyülekezésről szó­ló 1989. évi törvényben foglalt - jelenleg háromnapos - bejelentési határidő meg­hosszabbítása érdekében. Kunstár Csaba Az MDF meglepte a Fideszt A Fidesz vezető politikusait váratlanul érte a hír, miszerint az MDF önállóan in­dul 2004-ben az európai parlamenti vá­lasztásokon. A demokrata fórum hét végi országos gyűlésén Dávid Ibolya pártel­nök beszélt arról, hogy a párt készül az európai parlamenti választásokra, listát állít és azon olyan jelölteket nevez meg, akiket az összmagyarság vállalhat. Az MDF elnöke vasárnap a Népszabadság­nak megerősítette: a demokrata fórum nem a Fidesszel, hanem külön indul. A Fidesz részéről nem kívánták kom­mentálni a bejelentést, munkatársunknak ugyanakkor az ellenzéki párt több vezető politikusa is azt mondta, hogy Dávid Ibo­lya bejelentése beleillik az MDF által egy ideje követett stratégiába. Az MDF - úgy tűnik - mindenképpen szeretné megkü­lönböztetni magát a Fidesztől - tette hoz­zá az egyik képviselő, és sok szerencsét kívánt a demokrata fórumnak a különutas politizáláshoz. A Fidesz részéről felhív­ták ugyanakkor a figyelmet arra, hogy mivel Magyarország 2004-ben összesen 24 képviselői helyet szerezhet az Európai Parlamentben, egyetlen mandátumhoz is országosan legalább négyszázalékos tá­mogatottságra lesz szükség. Kérdésesnek tartják, hogy ezt a küszöböt az MDF-lista át tudja-e lépni. Surján László, a Fidesz-frakció sorai­ban helyet foglaló kereszténydemokra politikus lapunknak úgy nyilatkozott: őszintén sajnálja, hogy az MDF nem hisz a közvélemény-kutatásoknak. E szerint a párt támogatottsága ugyanis egy-három százalékos. - Mindenesetre drukkolunk, hogy a demokrata fórumosoknak legyen igazuk. Sajnálnám ugyanis azt a két-há­­rom százalékot, amelyet a jobboldal elve­szítene, ha az MDF listája nem éri el a megfelelő küszöböt. Remélem azonban, hogy a jobboldal és a baloldal versenyé­ben 2004-ben a demokrata fórum külön indulása végül is nem jelent számottevő veszteséget - közölte a külügyekkel fog­lalkozó képviselő. Információink szerint az MDF hét végi országos gyűlésén már az is körvonalazó­dott, hogy a demokrata fórum nemcsak a 2004-es európai parlamenti választáso­kon indul önállóan, hanem a 2006-os ma­gyarországi országgyűlési választásokon is. Az MDF-képviselők közül sokan úgy vélik, hogy a 2006-os választásokról még korai lenne kimondani a végső szót. Cs. I.

Next