Népszabadság, 2003. február (61. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-18 / 41. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. FEBRUÁR 18., KEDD Késik a parlamenti hozzájárulás A Fidesz-frakció várakoztatja a NATO-szállítmányokat Elmaradt a parlament jóváhagyása arról, hogy Magyarország területén áthaladhassanak a Törökországba induló NATO katonai szállítmányok. A T. Ház azért nem hozott döntést, mert a Fidesz nem járult hozzá a házszabály módosításával a kormány javaslatának megtárgyalásához. Az MSZP és az SZDSZ, valamint az ellenzéki MDF hét képviselője igennel szavazott. A házszabálytól való eltéréshez ugyanakkor a jelen lévő honatyák négyötödének a támogatására lett volna szükség. Az MDF soraiban voltak olyanok, akik a Fideszhez hasonlóan udvarias nemmel szavaztak, azaz tartózkodtak, s ezzel elutasították a javaslatot. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke és Simicskó István, a párt nemzetbiztonsági szakpolitikusa nem szavazott. A Fidesz részéről a délelőtti négypárti egyeztetésen és a Házbizottság ülésén is jelezték, hogy támogatják a házszabálytól való eltérést. Egyetértettek ugyanis abban: új helyzet állt elő azzal, hogy Törökország vasárnap - a NATO történetében először - kérte a washingtoni szerződés IV, a tagországok határain kialakuló politikai instabilitás jelentette kihívásokról szóló cikkely alapján védelme megerősítését. Ez alapján felderítő AWACS gépek, rakétavédelmi rendszerek, valamint vegyi, illetve biológiai védelmi eszközök érkeznének Németországból Törökországba. Tehát nem az Irak elleni támadás előkészítéséről van szó. Kora délután viszont a Fidesz-frakció rendkívüli ülésén mégsem született döntés a katonai szállítmányok átengedéséről. A frakcióülésen az „atlantistáknak” nevezett külügyesek a magyar hozzájárulás megadása mellett érveltek. Ezzel szemben Kövér László úgy vélekedett, hogy a Fidesz-frakciónak el kell utasítania a hozzájárulást. Hasonlóan foglaltak állást a Fidesz-frakció soraiban ülő kereszténydemokrata képviselők is, osztva a Vatikán háborúellenességét - tudtuk meg. A frakcióülést követően Németh Zsolt úgy nyilatkozott, kevés idejük volt, ezért a képviselőcsoport ma délután egy másik rendkívüli ülésen alakítja ki véleményét. A Fidesz képviselői ugyanis szeretnék tisztábban látni, hogy a törökországi kötelezettségvállalás mennyiben kapcsolódik össze az esetleges iraki háborúval. Németh lát esélyt arra, hogy a Fidesz támogassa a döntést. Az Országgyűlés azt viszont hétfőn megszavazta, hogy sürgősséggel kerüljön napirendre a magyar hozzájárulásról szóló javaslat. Ám ez is csak azt jelenti, hogy leghamarabb a jövő hét elején tárgyalna a magyar hozzájárulásról a T. Ház. Simicskó lapunknak úgy nyilatkozott: elképzelhetőnek tartja, hogy a Fidesz-frakció döntésének ismeretében még a héten rendkívüli ülést tartson a törvényhozás. Kovács László külügyminiszter szerint is meg lehetne fontolni fideszes hozzájárulás esetén a rendkívüli ülés összehívását. Sajnálatosnak nevezte, hogy a Fidesz-frakció megakadályozta az Országgyűlés hétfői hozzájárulását. A honvédelmi miniszter szombaton még úgy nyilatkozott, hogy a kormány is dönthetne abban az esetben, ha az átvonuló katonák Törökországot védeni mennek. Bár vasárnap óta ez a kérés alapja, Kovács elmondta: azt tartották helyesnek, hogy az Országgyűlés döntsön. Az MDF képviselői megosztottak voltak ugyan a tegnapi parlamenti szavazás során, de a demokrata fórum frakciójának az a hivatalos álláspontja, hogy támogatja a magyar hozzájárulásról szóló javaslatot. Csuhaj Ildikó-Haszán Zoltán A négypárti egyeztetés előtt FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS Korábban így döntött az Országgyűlés 1995. november 28. Az Országgyűlés támogatta a Horn-kormánynak azt az elképzelését, hogy Magyarország engedélyezze a délszláv béketeremtésbe bekapcsolódó nemzetközi erők (IFOR) átvonulását az ország területén, átmeneti állomásozásukat, valamint a légtér, a repülőterek használatát, illetve logisztikai parancsnokság létrehozását. A parlament 312 igen szavazattal egy ellenében és hat tartózkodás mellett adta hozzájárulását. 1998. október 14. Az Országgyűlés az 1999 tavaszán Jugoszlávia ellen végrehajtott NATO-légitámadás előtt már hónapokkal hozzájárult ahhoz, hogy a katonai szövetség az esetleges koszovói akciója során használhassa a magyar légteret. A parlament 260 igen szavazattal, tizenegy ellenében és hat tartózkodás mellett támogatta az Orbán-kormány javaslatát: a NATO korlátozás nélkül használhatja a magyar légteret. Kereszttűzben az adóhivatal A Fidesz és az MDF is támadta tegnap az Országházban az APEH döntéseit, azt, hogy az adóhivatal külső adathordozóra mentette a kormányváltáskor az adózók adatait, illetve, hogy információkat kért a 300 ezer forintnál drágább utak vásárlóiról. Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az MDF annak kiderítésére, hogy miért gyűjtött adatokat az APEH az utazási irodáktól, hogy kinek állt továbbá érdekében az adóhatóság adatainak lemezre mentése, és történt-e adótitoksértés - jelentette be Herényi Károly napirend előtt tegnap az Országgyűlésben. Ismeretes, hogy az adóhivatal a közelmúltban több utazási irodától is adatokat kért a 300 ezer forintnál drágább utakat vásárlókról. A kormány tavalyi hivatalba lépése után pedig teljes adatállományát külső adathordozóra mentette az APEH. Ugyanezt a témát érintette A Nagy Testvér meglep téged címet viselő interpellációjában Kövér László, aki példa nélkülinek nevezte az adatmentést. „Idegen gazdasági körök vagy egy, a pszichobizniszben érdekelt nemzetközi szekta érdekei közrejátszottak-e abban, hogy több millió állampolgár és több százezer vállalkozás adózási adatai kikerültek az APEH rendszeréből?” - kérdezte a Fidesz képviselője. A politikus szerint a pénzügyminiszter által elrendelt adatmentéssel egy külső, komoly referenciával nem rendelkező céget bíztak meg, amely ezáltal megismerkedhetett az APEH teljes, államtitkot képező informatikai adatbázisával. Miért adott utasítást az adatmentésre a pénzügyminiszter, tudott-e az akcióról a miniszterelnök, a belügyminiszter vagy a kancelláriaminiszter, indít-e nyomozást a rendőrség, történt-e máshol is ilyen adatmásolás? - sorolta kérdéseit Kövér László. Mindkét ellenzéki felvetésre László Csaba reagált. A pénzügyminiszter az utazókról szólva elmondta: a törvény lehetővé teszi az ilyen jellegű adatgyűjtést, ezt az APEH a magánszemélyek vagyonosodási vizsgálata keretében kezdte meg. „Nem tartom szerencsésnek, hogy az adatgyűjtés során elvileg adózónak nem minősülő állampolgárok adataihoz is hozzájuthatott volna az APEH, ám erre nem került sor, mert a nyolc megkeresett utazási iroda közül négy jelzett vissza, s közülük egyiknél sem fizettek be 300 ezer forintnál drágább útra” - közölte László Csaba. Az APEH az állampolgárok és vállalkozások adatait biztonsági okokból mindennap elmenti, ezekkel az adatokkal a hivatal több ezer munkatársa dolgozik, míg az elmentett információkhoz szigorú feltételek teljesítése mellett, és csak néhányan férhetnek hozzá - mondta. László Csaba közölte: a legtöbb közhivatalban hasonló mentést rendeltek el a szakminiszterek. A történtekről a kormány tudott és azzal egyetértett, és a rendőrség nem indított nyomozást az ügyben. Kövér viszonválaszában csúsztatással és mellébeszéléssel vádolta a minisztert. A képviselő nem fogadta el a miniszteri választ, az Országgyűlés igen. Surján László (Fidesz) megkérdezte, létezik-e háttéralku az MSZP és az SZDSZ között a magyar EU-biztos kapcsán. Hivatkozott rá, hogy Eörsi Mátyás (SZDSZ) egy rádiónyilatkozatban azt mondta, ő lenne a legalkalmasabb személy erre a feladatra, viszonzásképpen felajánlotta „az SZDSZ szavazatait a leendő szocialista támogatottságú köztársaságielnök-jelölt számára”. Kovács László külügyminiszter válaszában kijelentette: őt is meglepte Eörsi nyilatkozata. A nap folyamán a nyilvánosságot korábban már többször megjárt témák közül ismét előkerült az M5-ös ügye (túl drága), a Budapest Aréna esete (az előző kormány felelőssége a pazarlás) és az ingyenes tankönyvekre vonatkozó választási ígéret. A felvetésekre a miniszterek a korábban már megismert válaszokat adták. Az Országgyűlés megkezdte a hosszú távú egészségügyi program általános vitáját. A képviselők folytatták az üvegzsebtörvény megalkotásáról és a nemzetőrség létrehozásáról az előző ciklusban hozott határozat hatályon kívül helyezéséről szóló vitát. Az esti órákban, a közmédiumok uniós programjainak támogatásáról szóló előterjesztés zárószavazásakor úgy született meg a kormánytöbbség, hogy egy fideszes képviselő véletlenül az igen gombot nyomta meg. Nagy Szilvia Elhalasztották a szavazást tegnap este a nemzetőrség létrehozásáról szóló határozat hatályon kívül helyezéséről szóló javaslat részletes vitára bocsátásáról, miután az ellenzék nem nyomott gombot, és ezzel határozatképtelenné vált a T. Ház. A Fidesz korábban már jelezte, nem ért egyet a nemzetőrség létrehozásáról szóló határozat hatályon kívül helyezésével. Az elnöklő Szájer József ötször ismételtette meg a szavazást, de hiába, így a jövő hétre maradt a döntés. Az SZDSZ-ből mindenki jelen volt. Az MSZP-frakcióból Medgyessy Péter miniszterelnök és Gál J. Zoltán kormányszóvivő Brüsszelbe utazott, betegség és egyéb halaszthatatlan elfoglaltság miatt nem szavazott még Fazakas Szabolcs, Horn Gyula és Páva Zoltán. A parlamenti rendszer szerint Magyar Bálint és Gál J. Zoltán valószínűleg a gépben felejtette csipkártyáját. A napirend kora délutáni megszavazásakor egy órát várt a Fideszre az Országgyűlés, majd újabb 15 percet az MDF-re. A békemozgalom elemei Név szerinti szavazást követelnek az átengedésről Szükség esetén újabb demonstrációkat helyezett kilátásba a Civilek a Békéért mozgalom arra az esetre, ha a politikusok nem hallgatják meg kéréseiket. A Békelánc és a civilek is nyílt levélben szólították fel a parlamenti képviselőket, hogy név szerint szavazzanak az amerikai hadi szállítmányok átengedéséről. A hét végi több tízezres háborúellenes tüntetés szervezői részletesen még nem elemezték a szombati eseményeket, ám úgy tűnik, folytatják a mozgalom szervezését. Például a magyarországi szociális fórum megrendezésével. A Civilek a Békéért, illetve a Békelánc tömörülés egyaránt nyílt levélben szólította fel a parlamenti pártokat és a kormányt, hogy utasítsák el az Egyesült Államok Magyarország közútjainak és vasútvonalainak igénybevételére vonatkozó kérését. Az országgyűlési döntést a civilek szerint név szerinti szavazással kell meghozni, hogy a képviselők választóik előtt is vállalhassák a felelősséget. A két civil tömörülés (amelyben nagyrészt pacifista, zöld- és jogvédő szervezetek vesznek részt) az esetleges iraki háború ellen több tízezer embert mozgósított szombaton, Budapesten. Egyelőre nem lehet tudni, hogy hosszabb távon fenntartható-e a mozgalom, és ha igen, milyen feltételekkel. Az viszont most is látszik, hogy a szervezők nemcsak február 15-ig képzelték el, de csak addig szervezték meg a mozgalmat. A Békeláncot alkotó szervezetek arra törekednek, hogy „további, incidensektől és szélsőséges megnyilvánulásoktól mentes tiltakozó megmozdulásokkal juttassák kifejezésre a magyar civil társadalom háborúellenességét”. Hasonló tervei vannak a Civilek a Békéért mozgalomnak. Artner Annamária, az ATTAC Magyarország elnöke tegnapi tájékoztatóján úgy fogalmazott: ha kéréseik nem találnak meghallgatásra, megismétlik a demonstrációt, amely a civil szféra véleménynyilvánításának végső eszköze. A Népszabadság több szervezőt megkérdezett a tervekről, illetve a szombati demonstrációk tapasztalatairól. Véleményük megoszlik, hogy az iraki háborún kívül, más ügyekben miként lehetne egységben tartani a részt vevő szervezeteket, esetleg utcára vinni az embereket. Némelyek szerint a sokszínűségben rejlik a mozgalom ereje, mások az egységesebb fellépést, ha kell, az összeolvadást tartják hatékonyabbnak. Legalábbis a provokátorok ellen mindenképpen. Feltételezik, hogy az iraki konfliktus lezárultával volnának, akik csak egy következő - például koreai - háborús veszély ellen köteleznék el magukat. Más aktivistákat viszont inkább a globalizáció kritikája mozgósít, megint mások a tágabb értelemben vett (gazdasági, társadalmi, kulturális) béke mellett állnának ki. A civilek egyik, a döntésekre erősen ható tanácsadója szerint nehezen élheti túl egy ilyen laza szövetség az iraki háborús helyzetet. Hogy ez megtörténjen, ahhoz a kulturális és az infrastrukturális háttér egyaránt hiányzik: nehéz az utcára vinni az embereket, főleg akkor, ha a mozgalomnak nincsenek „arcai”, nincsenek célcsoportjai, nem beszélve a pénzről. A szervezés, így a rendezői stáb, a technika, a helyszín kiválasztása terén is van még tennivaló, azaz a szombati események is elelemzésre szorulnak. A két civil tömörülés a napokban értékeli a hétvége eseményeit, azután dőlhet el, milyen jövőt szánnak a mozgalomnak. Információink szerint már megkezdték a magyarországi szociális fórum szervezését, ami azt jelenti: a hangsúly a globalizáció kritikájára helyeződhet át. Nyusztay Máté Változik a gyülekezési törvény? A demonstrációk körüli jogértelmezési vita még inkább indokolja, hogy a gyülekezési törvény alkalmazását újragondoljuk - nyilatkozta a Népszabadságnak Takács Albert, az országgyűlési biztos általános helyettese. A jogalkalmazás több mint tízéves tapasztalatai amellett szólnak, hogy indokolt a gyülekezési törvény módosítása - írta Lamperth Mónika belügyminiszter Takács Albertnek a gyülekezési törvénnyel kapcsolatos állásfoglalására. A belügyminiszter véleménye szerint a módosításról szóló törvényjavaslat előterjesztése az igazságügy-miniszter hatáskörébe tartozik. Takács elfogadhatónak tartja a belügyminiszter által javasolt megoldást, szerinte azonban a BM-nek részt kell vennie a törvény-előkészítésben. Az ombudsman lapunknak kifejtette: a törvényben megfogalmazott alapelvek megmaradhatnának, de a rendőröknek egy végrehajtási szabályban bizonyos „technikai útmutatót” kellene nyújtani. Salgó László országos rendőrfőkapitány az ombudsmannak írt levelében kifejti, hogy szerinte viszont nem volna helyes, ha a bejelentett demonstráció elbírálásakor a rendőröknek mérlegelniük kellene a gyülekezés célját, illetve az ajánlásnak megfelelően alkotmányossági szempontokat kellene figyelembe venniük. Az országgyűlési biztos válaszlevelében tájékoztatta az országos rendőrfőkapitányt, hogy a törvény ma is szükségessé teszi, hogy a rendőrség mérlegelje a bejelentett gyülekezés törvényességét, jogszerűségét. Így a rendőrség, amikor a törvényben meghatározott feladatának eleget tesz, akkor is mérlegel. Az ombudsman tavaly júliusban kezdett vizsgálatot annak tisztázására, hogy a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos rendőrségi eljárások okoznak-e alkotmányos visszásságot. A múlt nyári demonstrációsorozat körüli alkotmányos viták indították arra, hogy vizsgálni kezdje: van-e olyan pont, amelyen túl a gyülekezési jog gyakorlása ütközik más alkotmányos jogokkal. Takács javasolja a belügyminiszternek: kezdeményezze a gyülekezési törvény kiegészítését egy felhatalmazó rendelkezéssel, amelynek alapján meg lehetne határozni a rendőrségi döntések során vizsgált szempontrendszert. Ez nem jelentené a gyülekezési jog szűkítését. Szerinte lehetőséget kell teremteni arra, hogy a rendőrség a gyülekezés célját is vizsgálhassa. Takács arra is javaslatot tett a belügyminiszternek, hogy fontolja meg a törvénymódosítást a gyülekezésről szóló 1989. évi törvényben foglalt - jelenleg háromnapos - bejelentési határidő meghosszabbítása érdekében. Kunstár Csaba Az MDF meglepte a Fideszt A Fidesz vezető politikusait váratlanul érte a hír, miszerint az MDF önállóan indul 2004-ben az európai parlamenti választásokon. A demokrata fórum hét végi országos gyűlésén Dávid Ibolya pártelnök beszélt arról, hogy a párt készül az európai parlamenti választásokra, listát állít és azon olyan jelölteket nevez meg, akiket az összmagyarság vállalhat. Az MDF elnöke vasárnap a Népszabadságnak megerősítette: a demokrata fórum nem a Fidesszel, hanem külön indul. A Fidesz részéről nem kívánták kommentálni a bejelentést, munkatársunknak ugyanakkor az ellenzéki párt több vezető politikusa is azt mondta, hogy Dávid Ibolya bejelentése beleillik az MDF által egy ideje követett stratégiába. Az MDF - úgy tűnik - mindenképpen szeretné megkülönböztetni magát a Fidesztől - tette hozzá az egyik képviselő, és sok szerencsét kívánt a demokrata fórumnak a különutas politizáláshoz. A Fidesz részéről felhívták ugyanakkor a figyelmet arra, hogy mivel Magyarország 2004-ben összesen 24 képviselői helyet szerezhet az Európai Parlamentben, egyetlen mandátumhoz is országosan legalább négyszázalékos támogatottságra lesz szükség. Kérdésesnek tartják, hogy ezt a küszöböt az MDF-lista át tudja-e lépni. Surján László, a Fidesz-frakció soraiban helyet foglaló kereszténydemokra politikus lapunknak úgy nyilatkozott: őszintén sajnálja, hogy az MDF nem hisz a közvélemény-kutatásoknak. E szerint a párt támogatottsága ugyanis egy-három százalékos. - Mindenesetre drukkolunk, hogy a demokrata fórumosoknak legyen igazuk. Sajnálnám ugyanis azt a két-három százalékot, amelyet a jobboldal elveszítene, ha az MDF listája nem éri el a megfelelő küszöböt. Remélem azonban, hogy a jobboldal és a baloldal versenyében 2004-ben a demokrata fórum külön indulása végül is nem jelent számottevő veszteséget - közölte a külügyekkel foglalkozó képviselő. Információink szerint az MDF hét végi országos gyűlésén már az is körvonalazódott, hogy a demokrata fórum nemcsak a 2004-es európai parlamenti választásokon indul önállóan, hanem a 2006-os magyarországi országgyűlési választásokon is. Az MDF-képviselők közül sokan úgy vélik, hogy a 2006-os választásokról még korai lenne kimondani a végső szót. Cs. I.