Népszabadság, 2003. február (61. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-21 / 44. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. FEBRUÁR 21., PÉNTEK Az adatellenőrzés ellehetetleníti a lakásmaffiát Az ügyvédi irodák közötti számítógépes kapcsolat kiépítését szorgalmazzák az ügyvédi és a közjegyzői kamarák. Elképzelésük szerint az ingatlanok adásvételében részt vevők, illetve a lakás adatainak ellenőrzése megnehezíthetné a lakásmaffia ténykedését. MUNKATÁRSUNKTÓL Az elmúlt két évben négyszáz lakással összefüggő csalásról szerzett tudomást a rendőrség, ám ezek közül csak 150 ügyben indítottak nyomozást. A gyanús esetekben országszerte alig tíz, míg Budapesten öt-hat ügyvéd érintett. Lássuk be, ez igen csekély szám ahhoz képest, hogy évente mintegy 200 ezer földhivatali ügyben működik közre ügyvéd - hangsúlyozta Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a lakásmaffia tevékenységét feltáró parlamenti albizottság csütörtöki ülésén. A meghívott kamarák vezetői - Horváth Jenő, a Magyar Ügyvédi Kamara, Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara és Bókai Judit, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke - támogatták az on-line kapcsolat kiépítését az ügyvédi irodák, illetve a személyi adatokat nyilvántartó központ között, mivel így jelentősen csökkenthető lenne a hamis személyi okmányokkal elkövetett ingatlancsalások száma. Horváth Jenő a földhivatali nyilvántartások rendezését is fontosnak tartaná, mivel úgy véli, a csalások szoros összefüggésben állnak a hivatalokban uralkodó kaotikus állapotokkal. A földhivatali elmaradások felszámolásáig pedig véleménye szerint azonnali iktatószámmal kellene ellátni a kérelmeket. Mint az ülésen elhangzott, a kamarákban szigorították az ellenjegyzéssel kapcsolatos ügyvédi feladatokat: az ügyvédek most csak olyan iratot ellenjegyezhetnek, amelyet ők maguk vagy irodájuk készített. A kamarák képviselői szorgalmazzák továbbá, hogy az ügyvédek írásban kérhessenek hozzájárulást a szerződő felektől személyazonosító okmányaik lemásolására, valamint az adatok ellenőrzésére. Bókai Judit közjegyző szerint az is segíthetné a munkájukat, ha az illetékes ingatlanhivatalok közzétennék a területükre jellemző átlagárakat, így a felek és az ügyvédek könnyebben felismerhetnék: megfelelő-e a szerződésben szereplő ár. Tízmillió 152 ezren vagyunk Többen házasodtak, kevesebben születtek A Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett előzetes adatai szerint január elsején Magyarország lakosainak száma tízmillió 152 ezer volt, 23 ezerrel kevesebb, mint 2002 első napján. A csökkenés azért nem nagyobb, mert több ezer bevándorló növelte a hazai népességszámot. A természetes fogyás, az élveszületések és a halálozások számának különbsége ugyanis kereken 36 ezerre rúgott. Tavaly 96 800 gyermek született, 250-nel kevesebb, mint 2001-ben, és 132 700-an hunytak el, 500-zal többen az előző esztendeinél. A természetes fogyás adata: 35 900, ez majdnem 800-zal nagyobb a 2001-esnél. Ezer lakosra 9,5 élveszületés jutott, ugyanannyi, mint egy évvel korábban, az ezer lakosra jutó halálozás azonban 13-ról 13,1-re növekedett. Ami demográfiailag biztató: 2002-ben 46 ezer házasságot kötöttek, 2400-zal többet, mint tavalyelőtt. Hasonlóképpen örvendetes, hogy a csecsemőhalandóság egytizednyivel csökkent: egy esztendő alatt ezer élve születettenként 8,1-ről 7,2-re. D. Gy. Rogán újabb csillebérci vádja Az úttörőszövetség elnöke, Rácz Péter fele részben saját unokatestvérének értékesítette áron alul a csillebérci úttörőtábor területén található vadászházat - közölte Rogán Antal, a Fidesz alelnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Mindezt annak kapcsán tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy a Fővárosi Főügyészség január végén helyt adott panaszának, és a nyomozás befejezését követően pótnyomozást rendelt el hűtlen kezelés miatt Csillebérc-ügyben. A történet lényege, hogy a Magyar Úttörők Szövetsége 1999-ben a Csillebérci Úttörőtáborban található vadászház értékesítésével teremtett forrást egy 50 milliós hitel aktuális törlesztőrészletének befizetéséhez. A szövetség több alkalommal is meghirdette az ingatlant, de nem találtak rá vevőt. 1999 márciusában került képbe a Bau-bérc Kft., amelynek a cégiratok szerint 1999 áprilisa óta résztulajdonosa Rácz Péter unokatestvére, Rabb Attila. Ez új motívum a történetben, s ez Rogán újabb vádpontja. A Bau-bérc akkor 15 millió forintot fizetett az ingatlanért az úttörőszövetségnek. Időközben az ingatlanra építési engedélyt adtak ki, és a Bau-bérc felújíttatta az épületet, amelynek értékét a gyanú szerint áron aluli értékesítés miatt indult eljárásban a rendőrség által kirendelt szakértők 95 millió forintra becsülték. Utóbb a vadászházat a szövetség Rácz számára bérelte. Lapunk megkereste Rácz Pétert is, de ő nem kívánt nyilatkozni. Azt mondta: a rendőrség és az ügyészség dolga, hogy vizsgálódjon, ha ez befejeződött, szívesen áll a sajtó rendelkezésére. Az Origó internetes újságnak Rácz annyit azért elárult: csak jóval a vadászház értékesítése után értesült arról, hogy a Bau-bérc egyik tulajdonosa saját unokatestvére. A.Sz. Romák az uniós csatlakozásról Zsigó Jenő, a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke, Benga Oláh Tibor levezető elnök és Horváth Aladár, a Demokratikus Roma Koalíció országos cigány önkormányzati elnökjelöltje az Igen az Európai Unióra című budapesti konferencián, amelynek „Legyen az Európai Unió a magyarországi cigányok otthona, Magyarország maradjon a hazája” volt a mottója fotó: szabó Barnabás A SZEF a bérfelzárkóztatásért Míg a szakszervezeti szövetségek tagszervezeteinek létszáma folyamatosan csökken, két új szervezet csatlakozott mintegy 2500 szervezett dolgozóval a 250 ezer aktív dolgozót képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fórumához (SZEF). Szabó Endre, a konföderáció elnöke tegnapi tájékoztatóján elmondta, hogy tagjaik közé fogadták a határőrök és a katasztrófavédelmi dolgozók szakszervezetét. Bejelentette, hogy a SZEF május 16-17-én tisztújító kongresszust tart. A SZEF kész arra, hogy középtávú megállapodást kössön a kormánnyal mint munkáltatóval - hangsúlyozta az elnök. Elvárásaik között szerepel, hogy részt vehessenek a közszféra modernizációjában, az egységes közszolgálati kerettörvény kidolgozásában. A megállapodás fontos része kell legyen a megkezdett bérfelzárkóztatás folytatása a versenyszférához és az uniós átlagkeresetekhez. El szeretnék érni, hogy három év múlva itthon csak 10 százalék legyen a verseny- és a közszféra szellemi munkát végző dolgozóinak keresetei közötti különbség, s garanciát kérnek arra, hogy a közszféra bérátlaga 2006-ig elérje az uniós közszféra átlagbérének 60 százalékát (ez ma csupán 35 százaléka). A várhatóan tavaszig létrejövő megállapodásból nem maradhat ki az idei béremelés, ami töréspontja lehet a megegyezésnek - fogalmazott Szabó. Utalt arra, hogy a fegyvereseknek az idén nem emelték a bérét, a köztisztviselők az illetményalapot növelnék. K. J. E. A kulturális tárca átveszi a Millenárist A következő években egységes arculatú, multikulturális intézménnyé kell fejleszteni a Millenáris Parkot - jelentette ki Mizsei Zsuzsa ügyvezető igazgató egy tegnapi sajtóbeszélgetésen. A kormány meghosszabbította a közhasznúsági szerződést, megszületett a támogatásról szóló megállapodás is, vagyis adottak a feltételek a megalapozott szakmai munkához. A Népszabadság információi szerint a Miniszterelnöki Hivatal jövőre átadná a Millenáris Kht. működtetését a kulturális tárcának. A kormány a kancelláriaminiszter erről szóló előterjesztését napokon belül tárgyalni fogja. Kiss Elemér lapunknak elmondta: a kht. alapvetően kulturális célú tevékenységet végez, és ésszerűbb, ha azt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma működteti. Medgyessy Péter kormányfő legutóbb az EU-terv részeként megemlítette, hogy tovább épül a Millenáris Park. Kiss tájékoztatása szerint három tárca vezetője - a kulturális, az ifjúsági és a kancelláriaminiszter - elkészíti az intézmény szakmai programját, ennek alapján döntik el, hogy milyen fejlesztéseket hajtanak végre. A beszédre reagálva Mizsei Zsuzsa ügyvezető igazgató elmondta: a park bővítése, az erre vonatkozó nemzetközi tervpályázat kiírása nem az ő hatáskörük, ezt a tulajdonos, a Miniszterelnöki Hivatal fogja megtenni. Mint ahogy a MeH feladata a tulajdoni viszonyok - például a park melletti Zöld Péter játszótéré - rendezése is. A Millenáris Kht. egyik legfontosabb feladata, hogy az ideiglenes kiállításra tervezett parkot végleges kulturális központtá alakítsa, épületeit alkalmassá tegye kortárs, művészeti és tudományos kiállítások bemutatására. A garanciális javítások folytatódnak, igyekeznek minden hiányosságot pótolni, a hibákat kijavítani a csöpögő tetőszerkezetektől egészen a néhol balesetveszélyes járdavilágításokig. A kht. márciusban kétfordulós, nyilvános pályázatot ír ki új arculatának megtervezésére, mert a mostani a nemrég bezárt Álmok álmodói kiállításra épült. A tárlat bontása hamarosan befejeződik, a tárgyakat visszajuttatták a tulajdonosoknak. A tervek szerint a kiállítás egyes tablóit március közepétől állítják ki a 2-es és a 3-as metró vonalán, havonta más-más témát bemutatva az utazóközönségnek. K. Cs.S. M. A betegek védelmére kel a Gazdasági Versenyhivatal A küszöbönálló privatizáció kapcsán az egészségügyi ellátórendszer szakmai és felügyeleti rendszerének átalakítását javasolja az egészségügyi kormányzatnak a Gazdasági Versenyhivatal, amely a betegek védelmének megerősítését is szorgalmazza. Egy éve nincs háziorvosa a Budán élő nyolcvanhét éves, súlyosan beteg asszonynak. A korábbi orvos nyugdíjba ment, és átadta praxisát fiatalabb kollégájának. A néni az új doktorra nem haragszik, de úgy érzi: nem szentel elegendő időt és kellő figyelmet problémáira. Új háziorvost szeretne, de bárkihez fordul is a kerületben, szükség esetén ellátják, ám állandó betegként nem fogadták el. Arra hivatkoznak, hogy már így is sok a betegük, nem tudnának vállalni még egy, jobbára csak otthon ellátható pácienst. Komáromi Erzsébet eddig már kért segítséget a szaktárcától, a kerületi tiszti főorvostól, az önkormányzat egészségügyi igazgatásától, sőt a betegjogi képviselőtől is, ám új háziorvosa mégsem lett. A szaktárcánál azt javasolták, forduljon a kerületi tisztiorvosi hivatalhoz. A tiszti főorvosnő a beteget levélben az önkormányzat egészségügyi igazgatásához küldte, ebben a hivatalban viszont hónapok óta csak az illetékes vezető titkárnőjéig jut. Erhardtné Gachályi Anikó betegjogi képviselő próbált közvetíteni a fiatal doktor és az idős hölgy között, ám eredménytelenül. A betegjogi képviselő szerint, miután a doktor nem tagadja meg a hölgy ellátását, nincs szükség a hivatali beavatkozásra. Komáromi Erzsébet hajthatatlan. Állítja: ő csak szabad orvosválasztási jogával akar élni, mert szüksége van az állandó és megbízható háziorvosi gondozásra. Nemcsak ő látja úgy, hogy nincs minden rendben. A beteg mint fogyasztó védelme érdekében piaci szabályozást, valamint az ágazat szakmai és a felügyeleti rendszer átalakítását javasolta a küszöbönálló privatizáció előtt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) -az egészségügyi kormányzatnak. Torjákné Amberger Teréz, a GVH vezető jogtanácsosa szerint feltétlenül újra kell gondolni a szakmai felügyeleti rendszert. A jelen körülmények között ugyanis a privatizációs szerződésekkel kapcsolatos panaszok, perek a bíróságok számára kezelhetetlenek lesznek. Most ugyanis hiába gyűjtenek adott esetben például egy falu lakói a számukra nem megfelelő orvos távozása érdekében aláírást - mint ahogyan erről a sajtó is beszámolt -, az érintett eltávolíthatatlan. Hozzátette: most az is kontrollálhatatlan, hogy az adott helyzetben milyen eljárások, vizsgálatok járnak a betegnek. Csehák Judit szakminiszter a GVH javaslatával egyetért. Ám szerinte a rendszer teljes átalakításához, az elvárt piaci szabályozáshoz hosszabb időre van szükség, bár a tervezett reform a javaslat egyes részeit megvalósítja. Az egészségbiztosító például a jövőben csak olyan szolgáltatóval köt majd szerződést, amelynél megfelelőek a gyógyítás technikai és szakmai feltételei. Ez azt jelenti, az OEP-szerződés előtt utánajárnak, hogy az adott helyen milyen szakmai minőségben, milyen gépekkel, milyen egészségkárosodási kockázatok mellett kezelik a beteget. Emellett hamarosan elkészülnek az orvosi szakma által is megerősített korszerű gyógyítási eljárásrendek (protokollok). Ezek alapján ellenőrizni is lehet majd, hogy a beteg megkapta-e azt az ellátást, amit számára az adott helyzetben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozása biztosított. A protokoll-listákhoz az interneten keresztül a betegek is hozzáférhetnek. Így mindenki maga is megnézheti, hogy például vakbélműtét előtt milyen laborvizsgálatokra, hány ápolási napra számíthat. Hogy milyen hatása és mellékhatás van egy-egy eljárásnak vagy gyógyszernek. A miniszter szerint az orvosi eljárásrend nyilvánossá válásával a betegek fogyasztóvédelme erősödni fog. Danó Anna 5 Röviden Az MSZP a neonáci szervezetekről Juhász Gábor, az MSZP frakcióvezetőhelyettese a legfőbb ügyészhez és a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez fordul, kérve, szerezzenek érvényt a törvénybe iktatott párizsi békeszerződésnek, amely szerint Magyarország nem engedi meg a fasiszta jellegű szervezetek működését, és intézkedik feloszlatásukról. A neonáci szervezetek feloszlatása nem a gyülekezési törvény hatálya alá tartozik - mondta a politikus a képviselőcsoport tegnapi sajtótájékoztatóján. A kormány új koncepciójáról szólva megjegyezte: három dolog változott az előző kormányhoz képest: nemcsak egy cég építhet, először nem a kőbányát veszik meg, és az utak nem arra mennek, amerre a vidéki tisztségviselők laknak. (N. Sz.) Százezredik ECDL-vizsgázó Magyar Bálint oktatási miniszter a százezredik ECDL (európai számítógéphasználati jogosítvány) vizsgakártyát adta át egy miskolci vizsgázónak tegnap az ECDL-vizsgaközpontok ötödik országos találkozóján. Elmondta: az oktatási tárca 120 millió forintot különített el arra, hogy 12 ezer középiskolás ECDL-vizsgáját finanszírozza. A vizsgákra a tanulók 2003. október 25-ig regisztráltathatják magukat. Magyarországon jelenleg több mint 250 akkreditált vizsgaközpont működik, a vizsgarendszer felelőse és jogtulajdonosa Magyarországon a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság. Az oktatási miniszter szerint az idegen nyelvi vizsgáztatásban is szükség volna egy hasonlóan egységes rendszer bevezetésére. (Munkatársunktól) Törvényhozás a korrupció ellen Keller László szerint a tisztább közélet megteremtése érdekében jelentős előrelépés az üvegzsebprogram kidolgozása, de tovább kell gondolni a küzdelem lehetőségeit. A Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi államtitkára a Törvényhozás a korrupció ellen című csütörtöki, budapesti konferencián beszélt erről. Véleménye szerint a korrupció a rossz ügyrend és a rossz elszámoltatás következménye. Az államtitkár elmondta: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal az előző kormány által bevezetett Széchenyiterv működési mechanizmusáról megállapította, hogy jogszabályokkal nem határozták meg, „mit jelent a Széchenyiterv, miközben 100 milliárdok lettek előirányozva ilyen célokra”. (MTI) Pakucs az innovációs szövetség élén Az innovációs törvény koncepcióját a kormány hamarosan elfogadja, a tervezetet a parlament már ősszel megtárgyalhatja -jelentette be a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) tegnapi budapesti közgyűlésén Magyar Bálint oktatási miniszter, aki szerint a kutatásfejlesztés egységes kezelésére a miniszterelnök vezetésével hamarosan kormánykabinet alakul. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter kijelentette: a tárca pályázati rendszerében az ipari parkok infrastruktúrájának kiépítése mellett a szellemi szolgáltatás növelését is támogatják. A Magyar Innovációs Szövetség közgyűlése megerősítette az elnöki poszton Pakucs Jánost. (Ö. Z.) Balatoni fejlesztési tervek Várhatóan 750 millió forint körüli forrásra számíthat az idén a Balaton Fejlesztési Tanács, amely az elmúlt évben 1,3 milliárd forinttal járulhatott hozzá a regionális beruházások megvalósulásához - derült ki tegnap Siófokon a térségi szervezet ülésén, amelyen több felszólaló kevesellte a balatoni fejlesztések támogatására fordítható idei keretet. 2002-ben elsősorban a vízminőség-védelmi, úthálózati, idegenforgalmi beruházásokat és a településrendezési tervek elkészítését, a fontosabb rendezvényeket, a helyi sajtót és a közbiztonsági feladatok ellátását támogatta a Balaton Fejlesztési Tanács. Az idén mindezek mellett kiemelt célként szerepel a fövenyfürdők iszaposodását megakadályozó mederkotráshoz való hozzájárulás, valamint a Balaton-vidéki szőlőtermesztés és borászat fejlődésének segítése. (MTI) Jogsértő módon elküldött újságírók jogsértő módon küldtek el a Szabad Föld című hetilap szerkesztőségétől újságírókat a hetilap tulajdonosváltásakor. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság első fokú, nem jogerős ítéletében alaptalannak és valótlannak mondta ki a Szabad Föld, illetve a Nemzeti Lap- és Könyvkiadó felmondási indokait. Az újságírókat képviselő Sajtószakszervezet arról is tájékoztatta lapunkat: két tisztségviselőjüket azért is vissza kellett helyezni az állásukba, mert a munkaadó megsértette a tisztségviselők védelméről szóló, a munka törvénykönyvében rögzített szabályt. (Munkatársunktól)