Népszabadság, 2003. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-21 / 44. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. FEBRUÁR 21., PÉNTEK Az adatellenőrzés ellehetetleníti a lakásmaffiát Az ügyvédi irodák közötti számítógé­pes kapcsolat kiépítését szorgalmazzák az ügyvédi és a közjegyzői kamarák. Elképzelésük szerint az ingatlanok adásvételében részt vevők, illetve a la­kás adatainak ellenőrzése megnehezít­hetné a lakásmaffia ténykedését. MUNKATÁRSUNKTÓL Az elmúlt két évben négyszáz lakással összefüggő csalásról szerzett tudomást a rendőrség, ám ezek közül csak 150 ügy­ben indítottak nyomozást. A gyanús ese­tekben országszerte alig tíz, míg Buda­pesten öt-hat ügyvéd érintett. Lássuk be, ez igen csekély szám ahhoz képest, hogy évente mintegy 200 ezer földhivatali ügyben működik közre ügyvéd - hangsú­lyozta Bánáti János, a Budapesti Ügyvé­di Kamara elnöke a lakásmaffia tevé­kenységét feltáró parlamenti albizottság csütörtöki ülésén. A meghívott kamarák vezetői - Hor­váth Jenő, a Magyar Ügyvédi Kamara, Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Ka­mara és Bókai Judit, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke - támogatták az on-line kapcsolat kiépítését az ügyvédi irodák, illetve a személyi adatokat nyil­vántartó központ között, mivel így jelen­tősen csökkenthető lenne a hamis szemé­lyi okmányokkal elkövetett ingatlancsa­lások száma. Horváth Jenő a földhivatali nyilvántartások rendezését is fontosnak tartaná, mivel úgy véli, a csalások szoros összefüggésben állnak a hivatalokban uralkodó kaotikus állapotokkal. A földhi­vatali elmaradások felszámolásáig pedig véleménye szerint azonnali iktatószám­mal kellene ellátni a kérelmeket. Mint az ülésen elhangzott, a kamarák­ban szigorították az ellenjegyzéssel kap­csolatos ügyvédi feladatokat: az ügyvé­dek most csak olyan iratot ellenjegyez­hetnek, amelyet ők maguk vagy irodájuk készített. A kamarák képviselői szorgal­mazzák továbbá, hogy az ügyvédek írás­ban kérhessenek hozzájárulást a szerződő felektől személyazonosító okmányaik le­másolására, valamint az adatok ellenőr­zésére. Bókai Judit közjegyző szerint az is se­gíthetné a munkájukat, ha az illetékes in­gatlanhivatalok közzétennék a területük­re jellemző átlagárakat, így a felek és az ügyvédek könnyebben felismerhetnék: megfelelő-e a szerződésben szereplő ár. Tízmillió 152 ezren vagyunk Többen házasodtak, kevesebben születtek A Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett előzetes adatai szerint január el­sején Magyarország lakosainak száma tízmillió 152 ezer volt, 23 ezerrel keve­sebb, mint 2002 első napján. A csökkenés azért nem nagyobb, mert több ezer bevándorló növelte a hazai né­pességszámot. A természetes fogyás, az élveszületések és a halálozások számának különbsége ugyanis kereken 36 ezerre rú­gott. Tavaly 96 800 gyermek született, 250-nel kevesebb, mint 2001-ben, és 132 700-an hunytak el, 500-zal többen az előző esztendeinél. A természetes fogyás adata: 35 900, ez majdnem 800-zal na­gyobb a 2001-esnél. Ezer lakosra 9,5 él­­veszületés jutott, ugyanannyi, mint egy évvel korábban, az ezer lakosra jutó halá­lozás azonban 13-ról 13,1-re növekedett. Ami demográfiailag biztató: 2002-ben 46 ezer házasságot kötöttek, 2400-zal többet, mint tavalyelőtt. Hasonlóképpen örven­detes, hogy a csecsemőhalandóság egyti­zednyivel csökkent: egy esztendő alatt ezer élve születettenként 8,1-ről 7,2-re. D. Gy. Rogán újabb csillebérci vádja Az úttörőszövetség elnöke, Rácz Péter fele részben saját unokatestvérének érté­kesítette áron alul a csillebérci úttörőtá­bor területén található vadászházat - kö­zölte Rogán Antal, a Fidesz alelnöke csü­törtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Mindezt annak kapcsán tartotta fontos­nak hangsúlyozni, hogy a Fővárosi Fő­ügyészség január végén helyt adott pana­szának, és a nyomozás befejezését köve­tően pótnyomozást rendelt el hűtlen ke­zelés miatt Csillebérc-ügyben. A történet lényege, hogy a Magyar Út­törők Szövetsége 1999-ben a Csillebérci Úttörőtáborban található vadászház érté­kesítésével teremtett forrást egy 50 mil­liós hitel aktuális törlesztőrészletének be­fizetéséhez. A szövetség több alkalommal is meghirdette az ingatlant, de nem talál­tak rá vevőt. 1999 márciusában került képbe a Bau-bérc Kft., amelynek a cégira­tok szerint 1999 áprilisa óta résztulajdo­nosa Rácz Péter unokatestvére, Rabb Atti­la. Ez új motívum a történetben, s ez Rogán újabb vádpontja. A Bau-bérc ak­kor 15 millió forintot fizetett az ingatla­nért az úttörőszövetségnek. Időközben az ingatlanra építési engedélyt adtak ki, és a Bau-bérc felújíttatta az épületet, amely­nek értékét a gyanú szerint áron aluli érté­kesítés miatt indult eljárásban a rendőrség által kirendelt szakértők 95 millió forintra becsülték. Utóbb a vadászházat a szövet­ség Rácz számára bérelte. Lapunk megkereste Rácz Pétert is, de ő nem kívánt nyilatkozni. Azt mondta: a rendőrség és az ügyészség dolga, hogy vizsgálódjon, ha ez befejeződött, szíve­sen áll a sajtó rendelkezésére. Az Origó internetes újságnak Rácz annyit azért el­árult: csak jóval a vadászház értékesítése után értesült arról, hogy a Bau-bérc egyik tulajdonosa saját unokatestvére. A.Sz. Romák az uniós csatlakozásról Zsigó Jenő, a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke, Benga Oláh Tibor leve­zető elnök és Horváth Aladár, a Demokratikus Roma Koalíció országos cigány önkormányzati elnökjelöltje az Igen az Európai Unióra című budapesti kon­ferencián, amelynek „Legyen az Európai Unió a magyarországi cigányok ott­hona, Magyarország maradjon a hazája” volt a mottója fotó: szabó Barnabás A SZEF a bérfelzárkóztatásért Míg a szakszervezeti szövetségek tagszer­vezeteinek létszáma folyamatosan csök­ken, két új szervezet csatlakozott mintegy 2500 szervezett dolgozóval a 250 ezer ak­tív dolgozót képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fórumához (SZEF). Szabó Endre, a konföderáció elnöke teg­napi tájékoztatóján elmondta, hogy tag­jaik közé fogadták a határőrök és a ka­tasztrófavédelmi dolgozók szakszervezet­ét. Bejelentette, hogy a SZEF május 16-17-én tisztújító kongresszust tart. A SZEF kész arra, hogy középtávú megállapodást kössön a kormánnyal mint munkáltatóval - hangsúlyozta az elnök. Elvárásaik között szerepel, hogy részt ve­hessenek a közszféra modernizációjában, az egységes közszolgálati kerettörvény kidolgozásában. A megállapodás fontos része kell legyen a megkezdett bérfelzár­kóztatás folytatása a versenyszférához és az uniós átlagkeresetekhez. El szeretnék érni, hogy három év múlva itthon csak 10 százalék legyen a verseny- és a közszféra szellemi munkát végző dolgozóinak kere­setei közötti különbség, s garanciát kér­nek arra, hogy a közszféra bérátlaga 2006-ig elérje az uniós közszféra átlag­bérének 60 százalékát (ez ma csupán 35 százaléka). A várhatóan tavaszig létrejövő megál­lapodásból nem maradhat ki az idei bér­emelés, ami töréspontja lehet a megegye­zésnek - fogalmazott Szabó. Utalt arra, hogy a fegyvereseknek az idén nem emel­ték a bérét, a köztisztviselők az illetmény­­alapot növelnék. K. J. E. A kulturális tárca átveszi a Millenárist A következő években egységes arcula­tú, multikulturális intézménnyé kell fejleszteni a Millenáris Parkot - jelen­tette ki Mizsei Zsuzsa ügyvezető igaz­gató egy tegnapi sajtóbeszélgetésen. A kormány meghosszabbította a köz­hasznúsági szerződést, megszületett a támogatásról szóló megállapodás is, vagyis adottak a feltételek a megalapo­zott szakmai munkához. A Népszabadság információi szerint a Miniszterelnöki Hivatal jövőre átadná a Millenáris Kht. működtetését a kulturális tárcának. A kormány a kancelláriaminisz­ter erről szóló előterjesztését napokon be­lül tárgyalni fogja. Kiss Elemér lapunknak elmondta: a kht. alapvetően kulturális cé­lú tevékenységet végez, és ésszerűbb, ha azt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisz­tériuma működteti. Medgyessy Péter kormányfő legutóbb az EU-terv részeként megemlítette, hogy tovább épül a Millenáris Park. Kiss tájé­koztatása szerint három tárca vezetője - a kulturális, az ifjúsági és a kancelláriami­niszter - elkészíti az intézmény szakmai programját, ennek alapján döntik el, hogy milyen fejlesztéseket hajtanak végre. A beszédre reagálva Mizsei Zsuzsa ügyve­zető igazgató elmondta: a park bővítése, az erre vonatkozó nemzetközi tervpályá­zat kiírása nem az ő hatáskörük, ezt a tu­lajdonos, a Miniszterelnöki Hivatal fogja megtenni. Mint ahogy a MeH feladata a tulajdoni viszonyok - például a park mel­letti Zöld Péter játszótéré - rendezése is. A Millenáris Kht. egyik legfontosabb feladata, hogy az ideiglenes kiállításra ter­vezett parkot végleges kulturális központ­tá alakítsa, épületeit alkalmassá tegye kor­társ, művészeti és tudományos kiállítások bemutatására. A garanciális javítások folytatódnak, igyekeznek minden hiá­nyosságot pótolni, a hibákat kijavítani a csöpögő tetőszerkezetektől egészen a né­hol balesetveszélyes járdavilágításokig. A kht. márciusban kétfordulós, nyilvá­nos pályázatot ír ki új arculatának megter­vezésére, mert a mostani a nemrég bezárt Álmok álmodói kiállításra épült. A tárlat bontása hamarosan befejeződik, a tárgya­kat visszajuttatták a tulajdonosoknak. A tervek szerint a kiállítás egyes tablóit már­cius közepétől állítják ki a 2-es és a 3-as metró vonalán, havonta más-más témát bemutatva az utazóközönségnek. K. Cs.­S. M. A betegek védelmére kel a Gazdasági Versenyhivatal A küszöbönálló privatizáció kapcsán az egészségügyi ellátórendszer szakmai és felügyeleti rendszerének átalakítását javasolja az egészségügyi kormányzat­nak a Gazdasági Versenyhivatal, amely a betegek védelmének megerősítését is szorgalmazza. Egy éve nincs háziorvosa a Budán élő nyolcvanhét éves, súlyosan beteg asszonynak. A korábbi orvos nyugdíjba ment, és átadta praxisát fiatalabb kollégá­jának. A néni az új doktorra nem harag­szik, de úgy érzi: nem szentel elegendő időt és kellő figyelmet problémáira. Új háziorvost szeretne, de bárkihez fordul is a kerületben, szükség esetén ellátják, ám állandó betegként nem fogadták el. Arra hivatkoznak, hogy már így is sok a bete­gük, nem tudnának vállalni még egy, job­bára csak otthon ellátható pácienst. Ko­máromi Erzsébet eddig már kért segítsé­get a szaktárcától, a kerületi tiszti főorvos­tól, az önkormányzat egészségügyi igaz­gatásától, sőt a betegjogi képviselőtől is, ám új háziorvosa mégsem lett. A szaktárcánál azt javasolták, forduljon a kerületi tisztiorvosi hivatalhoz. A tiszti főorvosnő a beteget levélben az önkor­mányzat egészségügyi igazgatásához küldte, ebben a hivatalban viszont hóna­pok óta csak az illetékes vezető titkárnőjé­ig jut. Erhardtné Gachályi Anikó betegjo­gi képviselő próbált közvetíteni a fiatal doktor és az idős hölgy között, ám ered­ménytelenül. A betegjogi képviselő sze­rint, miután a doktor nem tagadja meg a hölgy ellátását, nincs szükség a hivatali beavatkozásra. Komáromi Erzsébet hajt­hatatlan. Állítja: ő csak szabad orvosvá­lasztási jogával akar élni, mert szüksége van az állandó és megbízható háziorvosi gondozásra. Nemcsak ő látja úgy, hogy nincs min­den rendben. A beteg mint fogyasztó vé­delme érdekében piaci szabályozást, vala­mint az ágazat szakmai és a felügyeleti rendszer átalakítását javasolta a küszö­bönálló privatizáció előtt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) -az egészségügyi kormányzatnak. Torjákné Amberger Te­réz, a GVH vezető jogtanácsosa szerint feltétlenül újra kell gondolni a szakmai felügyeleti rendszert. A jelen körülmé­nyek között ugyanis a privatizációs szer­ződésekkel kapcsolatos panaszok, perek a bíróságok számára kezelhetetlenek lesz­nek. Most ugyanis hiába gyűjtenek adott esetben például egy falu lakói a számukra nem megfelelő orvos távozása érdekében aláírást - mint ahogyan erről a sajtó is be­számolt -, az érintett eltávolíthatatlan. Hozzátette: most az is kontrollálhatatlan, hogy az adott helyzetben milyen eljárá­sok, vizsgálatok járnak a betegnek. Csehák Judit szakminiszter a GVH ja­vaslatával egyetért. Ám szerinte a rend­szer teljes átalakításához, az elvárt piaci szabályozáshoz hosszabb időre van szük­ség, bár a tervezett reform a javaslat egyes részeit megvalósítja. Az egészség­­biztosító például a jövőben csak olyan szolgáltatóval köt majd szerződést, amelynél megfelelőek a gyógyítás techni­kai és szakmai feltételei. Ez azt jelenti, az OEP-szerződés előtt utánajárnak, hogy az adott helyen milyen szakmai minőség­ben, milyen gépekkel, milyen egészség­károsodási kockázatok mellett kezelik a beteget. Emellett hamarosan elkészülnek az orvosi szakma által is megerősített kor­szerű gyógyítási eljárásrendek (protokol­lok). Ezek alapján ellenőrizni is lehet majd, hogy a beteg megkapta-e azt az el­látást, amit számára az adott helyzetben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozása biztosított. A proto­­koll-listákhoz az interneten keresztül a betegek is hozzáférhetnek. Így mindenki maga is megnézheti, hogy például vak­bélműtét előtt milyen laborvizsgálatokra, hány ápolási napra számíthat. Hogy mi­lyen hatása és mellékhatás van egy-egy eljárásnak vagy gyógyszernek. A minisz­ter szerint az orvosi eljárásrend nyilvá­nossá válásával a betegek fogyasztóvé­delme erősödni fog. Danó Anna 5 Röviden Az MSZP a neonáci szervezetekről Juhász Gábor, az MSZP frakcióvezető­helyettese a legfőbb ügyészhez és a Leg­felsőbb Bíróság elnökéhez fordul, kérve, szerezzenek érvényt a törvénybe iktatott párizsi békeszerződésnek, amely szerint Magyarország nem engedi meg a fasisz­ta jellegű szervezetek működését, és in­tézkedik feloszlatásukról. A neonáci szervezetek feloszlatása nem a gyüleke­zési törvény hatálya alá tartozik - mond­ta a politikus a képviselőcsoport tegnapi sajtótájékoztatóján. A kormány új kon­­cepciójáról szólva megjegyezte: három dolog változott az előző kormányhoz képest: nemcsak egy cég építhet, először nem a kőbányát veszik meg, és az utak nem arra mennek, amerre a vidéki tiszt­ségviselők laknak. (N. Sz.) Százezredik ECDL-vizsgázó Magyar Bálint oktatási miniszter a száz­ezredik ECDL (európai számítógép­használati jogosítvány) vizsgakártyát ad­ta át egy miskolci vizsgázónak tegnap az ECDL-vizsgaközpontok ötödik országos találkozóján. Elmondta: az oktatási tárca 120 millió forintot különített el arra, hogy 12 ezer középiskolás ECDL-vizs­­gáját finanszírozza. A vizsgákra a tanu­lók 2003. október 25-ig regisztráltathat­ják magukat. Magyarországon jelenleg több mint 250 akkreditált vizsgaközpont működik, a vizsgarendszer felelőse és jogtulajdonosa Magyarországon a Neu­mann János Számítógép-tudományi Tár­saság. Az oktatási miniszter szerint az idegen nyelvi vizsgáztatásban is szükség volna egy hasonlóan egységes rendszer bevezetésére. (Munkatársunktól) Törvényhozás a korrupció ellen Keller László szerint a tisztább közélet megteremtése érdekében jelentős előre­lépés az üvegzsebprogram kidolgozása, de tovább kell gondolni a küzdelem le­hetőségeit. A Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi államtitkára a Törvényho­zás a korrupció ellen című csütörtöki, budapesti konferencián beszélt erről. Véleménye szerint a korrupció a rossz ügyrend és a rossz elszámoltatás követ­kezménye. Az államtitkár elmondta: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal az elő­ző kormány által bevezetett Széchenyi­­terv működési mechanizmusáról megál­lapította, hogy jogszabályokkal nem ha­tározták meg, „mit jelent a Széchenyi­­terv, miközben 100 milliárdok lettek előirányozva ilyen célokra”. (MTI) Pakucs az innovációs szövetség élén Az innovációs törvény koncepcióját a kormány hamarosan elfogadja, a terve­zetet a parlament már ősszel megtár­gyalhatja -jelentette be a Magyar Inno­vációs Szövetség (MISZ) tegnapi buda­pesti közgyűlésén Magyar Bálint oktatá­si miniszter, aki szerint a kutatásfejlesz­tés egységes kezelésére a miniszterelnök vezetésével hamarosan kormánykabinet alakul. Csillag István gazdasági és köz­lekedési miniszter kijelentette: a tárca pályázati rendszerében az ipari parkok infrastruktúrájának kiépítése mellett a szellemi szolgáltatás növelését is támo­gatják. A Magyar Innovációs Szövetség közgyűlése megerősítette az elnöki poszton Pakucs Jánost. (Ö. Z.) Balatoni fejlesztési tervek Várhatóan 750 millió forint körüli forrásra számíthat az idén a Balaton Fejlesztési Ta­nács, amely az elmúlt évben 1,3 milliárd forinttal járulhatott hozzá a regionális be­ruházások megvalósulásához - derült ki tegnap Siófokon a térségi szervezet ülé­sén, amelyen több felszólaló kevesellte a balatoni fejlesztések támogatására fordít­ható idei keretet. 2002-ben elsősorban a vízminőség-védelmi, úthálózati, idegen­­forgalmi beruházásokat és a település­­rendezési tervek elkészítését, a fontosabb rendezvényeket, a helyi sajtót és a közbiz­tonsági feladatok ellátását támogatta a Balaton Fejlesztési Tanács. Az idén mind­ezek mellett kiemelt célként szerepel a fö­venyfürdők iszaposodását megakadályo­zó mederkotráshoz való hozzájárulás, va­lamint a Balaton-vidéki szőlőtermesztés és borászat fejlődésének segítése. (MTI) Jogsértő módon elküldött újságírók jogsértő módon küldtek el a Szabad Föld című hetilap szerkesztőségétől újságíró­kat a hetilap tulajdonosváltásakor. A Fő­városi Munkaügyi Bíróság első fokú, nem jogerős ítéletében alaptalannak és valót­lannak mondta ki a Szabad Föld, illetve a Nemzeti Lap- és Könyvkiadó felmondási indokait. Az újságírókat képviselő Sajtó­szakszervezet arról is tájékoztatta lapun­kat: két tisztségviselőjüket azért is vissza kellett helyezni az állásukba, mert a mun­kaadó megsértette a tisztségviselők védel­méről szóló, a munka törvénykönyvében rögzített szabályt. (Munkatársunktól)

Next