Népszabadság, 2003. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-22 / 45. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. FEBRUÁR 2­2., SZOMBAT Távozni kényszerült Kiss Elemér M­edgyessy Péter: Sajnálom, de így kellett, hogy legyen Tegnap a kormányfő elfogadta Kiss Elemér kancelláriaminiszter lemondását, és felkérte az igazságügy-minisztert egy, politikusoknak szánt etikai kódex ki­dolgozására. Kiss azért kényszerült lemondásra, mert kiderült, hogy a nevével fémjelzett ügyvédi iroda több állami céggel - Malév, NA Rt., Közlönykiadó Kft. - kötött meglehetősen nagy összegű szerződést. A MeH vezetését átmenetileg Szekeres Imre látja el, de a kancelláriaminiszteri posztra többen Medgyessy Péter kabinetfőnökét, Draskovics Tibort tartják esélyesnek. „Amíg szükség van rám, és a minisz­terelnök bizalommal van irántam, addig nem fontolgatom a visszavonulást. Egyébként nem tartozom a megélhetési politikusok közé, tehát bármikor emelt fővel veszem a kalapom, és folytatom az ügyvédi munkámat” - nyilatkozta la­punknak decemberben a kancelláriami­niszter. Hogy emelt fővel távozik-e Kiss Elemér a kormányból, nem tudni, de tény: tegnap Medgyessy Péter miniszter­­elnök elfogadta lemondását. - Sajnálom, de így kellett, hogy legyen - mondta a kormányfő, miután tegnap újságírók előtt bejelentette a hírt. Közölte: felkérte az igazságügyi­ minisztert egy kódex kidol­gozására, amely azokat az elvárásokat fo­galmazza meg, amelyek teljesítését min­den kormánykoalícióhoz tartozó politi­kustól el kell várni. Legkésőbb hétfőig a kormány minden tagja közzéteszi, hogy az elmúlt öt évben milyen tisztségeket töltött be cégeknél, illetve, hogy milyen tulajdonrésze volt különböző vállalkozá­sokban -jelentette be. Hozzátette: ez kell ahhoz, hogy a kormányzás átlátható és tiszta legyen, amihez ragaszkodik. Ez a kormány tiszta lappal indult, és ezt meg­őrzi - szögezte le. Utalt korábbi nyilatko­zatára, miszerint akik állami tisztséget vállalnak, az erkölcs és a jog szabályai közül mindig ahhoz kell igazodniuk, amelynek előírásai szigorúbbak. - Medgyessy Péterrel úgy értékeltük, hogy sem az ügyvédi iroda, sem én ma­gam semmiféle jogszerűtlen, etikátlan cselekedetet nem követtünk el, de a kiala­kult helyzet miatt benyújtottam a lemon­dásomat - fogalmazott Kiss Elemér. Mint mondta, számára az egyetlen fontos dolog, hogy a kormány sikeres legyen, ezért nem hozhatja kellemetlen helyzetbe politikustársait. A távozó miniszter szabadságra megy, majd visszatér ügyvédi praxisába, a For­gács és Kisshez. Kiss Elemér szerint ez volt az utolsó alkalom, hogy „állami vagy politikai tisztségbe kalandozott el”. Kiss még egy törvényjavaslatot eljuttatott az igazságügyi tárca vezetőjéhez. Ez ki­mondja: ha egy ügyvédi irodából valaki politikai pozícióba kerül, akkor mindad­dig, amíg ez a tisztsége meg nem szűnik, de legalább két évig egykori irodájának tagjai ne kaphassanak megbízást többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társa­ságoktól.­­Horváth Jenő, a Magyar Ügy­védi Kamara elnöke szerint viszont nincs szükség törvénymódosításra, ehelyett az állami cégeknél kellene olyan szabályo­kat alkalmazni, amelyek rendezik egye­bek között az ügyvédi irodákkal való kapcsolatokat is.) A Miniszterelnöki Hivatalt Kiss Ele­mér lemondása után átmenetileg Szekeres Imre politikai államtitkár vezeti. Infor­mációink szerint a miniszterelnök a jövő héten dönt az új miniszterről. Az idő sür­get, mert a múlt héten - az eddig tárgyalt történésektől függetlenül - felmentették Zsuffa István közigazgatási államtitkárt. Nevekről egyelőre nem esett szó, de kor­mányzati körökben valószínűsítik Dras­kovics Tibonak, Medgyessy Péter kabi­netfőnökének kinevezését. Kiss az MTI-nek arra a kérdésére, hogy csütörtökről péntekre miért változtatta meg véleményét, s mondott mégis le, azt válaszolta: a folyamat folytatódott, és ez erkölcsi mércéjének nem felel meg. A fo­lyamat utolsó állomása feltehetően a Ma­gyar Nemzet pénteki közlése volt, amely szerint a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda bonyolította le a lap és a Miniszterelnöki Hivatal tulajdonában lévő Közlönykiadó Kft. közötti szerződési ügylet lezárását is. A volt miniszter által említett folyamat állomásai: 2003., február 18.: Szijjártó Péter fideszes országgyűlési képviselő a Fideli­­tashoz közel álló, Utolsó Figyelmeztetés című újság „leleplező” írására hivatkozva megszellőztette, hogy Kiss Elemér kan­celláriaminiszter ügyvédi irodájával kö­tött a Malév egy, a cég átvilágításáról szóló - 30 milliós - szerződést. László Csaba pénzügyminiszter az ügy kivizs­gálására utasította az ÁPV Rt. vezetését. 2003. február 20.: a Magyar Nemzet című napilap közlése szerint a Nemzeti Autópálya Rt.-t is a Forgács és Kiss Ügy­védi Iroda világította át. László András, az NA Rt. igazgatóságának elnöke - aki szintén az ügyvédi iroda munkatársa - le­mondott posztjáról. A kancelláriaminisz­ter hivatali szobájában rendkívüli sajtótá­jékoztatón kijelentette: nem tudott a szer­ződésekről. Írásban arra kérte volt kollé­gáit, tekintsék át, milyen állami tulajdonú cégekkel van szerződésük. Ha van ilyen, azt mondják fel. Lapunknak arra a kérdé­sére, hogy „a következő napon milyen újabb szerződésről fog tudósítani a Ma­gyar Nemzet, vagyis milyen állami cé­gekkel áll még munkakapcsolatban Kiss ügyvédi irodája”, a kancelláriaminiszter úgy válaszolt: „az ügyvédeket titoktartási kötelezettség terheli az ügyfelükkel kap­csolatban mindenről. Nem kívántam meg eddig tőlük, hogy beszámoljanak arról, milyen szerződéseket kötnek. Végzik a maguk dolgát” - mondta. 2003. február 21.: A Magyar Nemzet címlapján közli, hogy Kiss irodája bo­nyolítja a MeH tulajdonában lévő Köz­lönykiadó Kft. és a Magyar Nemzet kö­zötti szerződési ügylet lezárását is. Kunstár Csaba-Nagy Szilvia E­gymásnak ellentmondó pártértékelések Kovács László szerint az egyetlen helyes megoldás volt Kiss Elemér részéről, hogy beadta lemondását, Medgyessy Péter mi­niszterelnök részéről pedig, hogy elfogadta azt. Az MSZP elnö­ke úgy véli, az ügy az európai politikai kultúra szabályai szerint zajlott. A lemondott kancelláriaminiszter ügyvédi irodájának megbízásaira utalva kifejtette: „ismereteim szerint nem történt törvénysértés, jogsértés”. Ennek ellenére a lemondás volt az egyetlen kulturált megoldás. Az SZDSZ elnöke sajnálja, de megérti Kiss Elemér lemon­dását. Kuncze Gábor szerint nagyon jó közigazgatási szakem­ber, aki tisztességgel látta el munkáját. - Kiss Elemér lemondá­sával európai megoldást választott - mondta a politikus. A Fidesz megdöbbentőnek tartja, hogy a miniszterelnök he­lyettese több korrupciós ügybe keveredett. Pokorni Zoltán sze­rint a történetnek Kiss Elemér lemondásával nincs vége, „mind­ez csak a jéghegy csúcsa”. A politikus úgy vélte, Ron Werber, a Hattyúház, a Proware, valamint a most nyilvánosságra került ügyek után indokolt lenne a Miniszterelnöki Hivatal valamen­­­nyi szerződését megvizsgálni. A Fidesz frakcióvezető-helyette­se arról is beszélt, hogy a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda a Ma­gyar Követelés Kezelő Rt.-vel is kötött szerződést, az pedig csak hab a tortán, hogy­­ a Nemzeti Autópálya Rt. éléről csütör­tökön lemondott - László András, az ügyvédi iroda tagja védi az állammal szemben Rácz Pétert, az úttörőszövetség elnökét. Az MDF a rend pártján áll, és Kiss Elemér lemondása az a lé­pés, amely a rend visszaállítását szolgálja - nyilatkozta az MDF frakcióvezetője, aki szerint az a kérdés: „Hány Kiss Elemér van még a kormányban?”. Herényi Károly szerint annyi politikai skandalum után, ami a kormányváltás óta eltelt időszakot jel­lemzi, ez várható volt. László szerint Varga megsértette miniszteri esküjét Varga Mihály megsértette az adatvédel­mi törvényt és saját miniszteri esküjét - jelentette ki László Csaba tegnap. A pénzügyminiszter azt sérelmezi, hogy elődje a napokban nyilvánosságra hozta László korábban felvett végkielégíté­sének összegét. Ezt Varga Mihály akkor tette meg, amikor arról kérdezték, miért kérette ki a választási kampány idején László Csaba aktáját. A volt pénzügy­­miniszter azzal indokolta az aktakiké­rést: meg kívánta vizsgálni, hogy jogos volt-e a végkielégítés. Közölte, hogy a 12 millió forintot jogszerűen fizette ki a pénzügyi tárca. László Csaba úgy vélte: Varga Mi­hálynak el kell döntenie, tartozik-e bo­csánatkéréssel a történtek miatt. Hang­súlyozta: az elmúlt hat évben három al­kalommal volt arra példa, hogy a pénz­ügyi tárcánál már nem dolgozó, volt munkatársak aktáit kivették az irattár­ból. (László aktáin kívül még Med­gyessy Péternek, és az akkori kormány­főjelölt kabinetfőnökének, Dobrev Klá­rának az iratait vették ki­­ politikai jelö­lésük után néhány nappal.) László Csaba hangsúlyozta: azóta ilyen aktakikérés nem történt - ezért nem találhatott erről szóló bejegyzést saját aktáján Tállai András volt fideszes ál­lamtitkár sem. A pénzügyminiszter sze­rint a volt vezetők mindenképpen bocsá­natkéréssel tartoznak azoknak, akik évti­zedek óta foglalkoznak az iratkezeléssel. Az APEH-ben történt adatmentéssel kapcsolatban a miniszter szerint az adat­védelmi elvek azért nem sérültek, mert a lemásolt adatokat is azok őrzik, akik az eredetieket. V. I. Tárki: fogy az MSZP tábora MUNKATÁRSUNKTÓL Tovább csökkent a két legnagyobb párt támogatottsága közti különbség, derül ki a Századvég-Tárki legfrissebb felméré­séből. A februári adatok szerint augusz­tus óta először növekedett a Fidesz nép­szerűsége a biztos szavazó pártválasztók körében (3 százalékkal), így most 37 szá­zalékon áll a legnagyobb ellenzéki párt. Az MSZP két százalékot veszített egy hónap alatt, most 52 százalékos a támo­gatottsága. A csúcspont tavaly szeptem­berben volt, 57 százaléknál. Az SZDSZ­­ november óta­­ öt százalékon áll, az MDF tábora mindössze egyszázalékos. A kutatás kiterjedt az uniós csatlako­zás támogatottságának felmérésére is. Az EU-pártiak tábora változatlannak lát­szik. Azok közül, akik biztosra ígérik részvételüket (67 százalék) a népszava­záson, 71 százalék igennel, húsz száza­lék nemmel voksolna, kilenc százalék Azonos feltételekkel kötelesek a műsorszolgáltatók az európai uniós csatlakozásról szóló április 12-i népszavazást megelőző kampány­időszakban közzétenni a Magyar­­országon bejegyzett és nyilvántar­tott pártok és társadalmi szerveze­tek hirdetéseit - tartalmazza az Or­szágos Választási Bizottság pénteki ülésének állásfoglalása, bizonytalan. Ezek a számok nagyjából megegyeznek a múlt haviakkal, bár hoz­zá kell tenni, hogy tavaly egész évben lassan, de biztosan csökkent az uniópár­tiak tábora. A parlamenti pártok támoga­tói közül a szocialisták a leginkább EU- pártiak (72 százalékban), a fideszesek 59 százaléka áll az unió mellett. Az EU ellen az MSZP-sek 12 százaléka, a Fi­­desz-bázis 28 százaléka szavazna. Globális figyelmeztetés Miskolcon lesz az első magyar szociális fórum A demokratikus, szociális és emberi jo­gok tényleges érvényesítéséről, a parla­menti demokrácia feletti népi kontrollról szól majd az első Magyar Szociális Fó­rum (MSZF), amelyet április elején ren­deznek meg Miskolcon — jelentették be a fórum civil kezdeményezői tegnap. Az Európai Szociális Fórum „társintézmé­nyének” létrehozását globalizációkri­tikus szervezetek kezdeményezték ta­valy. Megalakításában részt vesz több olyan szervezet, amely a múlt hét végi budapesti béketüntetést szervező Civi­lek a Békéért mozgalomnak is tagja (például az ATTAC Magyarország). De a szervezők hangsúlyozták, hogy külön­álló kezdeményezésekről van szó, tehát nem teljes az átfedés a béketüntetők és a szociális fórum résztvevői között. Az MSZF - amelyet egyfajta civil együttműködési platformnak szánnak - a Szociális Világfórum és az Európai Szociális Fórum mintájára alakul. Utób­bi intézmény Firenzében ülésezett ta­valy novemberben. Úgy tudjuk, legkö­zelebb ősszel, Párizsban hívják össze. A szélesebb közvélemény elsősorban a nagy tüntetések kapcsán találkozott ne­vükkel, de a mozgalom lényege és szán­dékai szerint messze túlmutat az utcai demonstrációkon. Miskolcon elsősorban olyan világmé­retű, társadalmi gyökerű tendenciákkal foglalkoznak majd, amelyekkel a kor­mányok nem, vagy csak kevéssé. Ilyen a globalizáció kritikája, a környezetszen­­­nyezés, a globális felmelegedés problé­maköre. Simó Endre, az MSZF egyik kezdeményezője a sajtótájékoztatón el­mondta: a fórumon a szociális jogokról, az európai uniós csatlakozásról, a nem­zetközi szervezetekkel való együttmű­ködésről is szó lesz, a szekcióüléseken pedig a kisebbségi jogokról, a másság­ról, rasszizmusról vitáznak majd. Önálló szekcióban foglalkoznak a romák diszk­riminációjáról. Áprilisig a civil mozgalom képviselői több tiltakozó akciót is szerveznek. Hét­főn például a parlamenti frakciókat pró­bálják rávenni arra, hogy az Országgyű­lés név szerinti szavazással döntsön az amerikai légtér- és úthasználati kérelem­ről. Emellett - egy kiállítással - a parla­menti képviselőket az iraki háború kö­vetkezményeivel is szembesíteni kíván­­­ják. Nyusztay Máté Orbán a jövő héten dönt? Amennyiben a Fidesz részéről kinyilvá­nítják, hogy megvan a szándék a párt néppárttá alakítására, Orbán Viktor a jö­vő héten vállalja a pártelnöki tisztséget - értesült lapunk. A volt miniszterelnök a Fidesz tegnapi elnökségi ülése után ma­ga is úgy nyilatkozott, hogy ez a jövő héten várhatóan megtörténik. A Hír TV- ben pedig utalt arra, hogy várhatóan egy írásos dokumentumban tájékoztatják majd a közvéleményt arról, hogy „meg­értve az idők szavát” a Fidesz nyitott, európai néppárttá kíván válni. Információink szerint a Fidesz tegnapi elnökségi ülésén nem került szóba, hogy Orbán Viktor milyen formában hozza napvilágra: vállalja a felkérést a Fidesz elnöki posztjára. A Fidesz elnökségi ülé­sén elsősorban a NATO-kérés, a Törökor­szág védelmével kapcsolatos álláspont volt napirenden. Az már körvonalazódott, hogy a pár­tot egy ötfős, operatív elnökség irányítja majd, tagjai között lesz Orbán Viktor mellett Kövér László és Áder János. A jelenlegi hét alelnök helyett csak két al­­elnököt választana a májusi kongres­­­szus. Az „első” alelnöki tisztségre Po­korni Zoltán a legesélyesebb. A pártnak lesz egy szűkebb öttagú, és egy szélesebb körű, konzultatív vezető testülete, ame­lyet a megalakuló 10-12 tagozat delegált­jai alkotnának. Ifjúsági, diák-, gazda-, nyugdíjas-, illetve nőtagozatot is létre­hoznak. A Népszabadság tegnapi számában azt írta, hogy a gazdakörök alkotnák a Fidesz gazdatagozatát. Glattfelder Béla, a párt agrárpolitikusa ezt úgy pontosította, hogy nincs szó a Fidesz és a Magyar Gazdakö­rök Országos Szövetségének (Magosz) a fúziójáról. Faludi Sándor, a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör föld- és gazdavé­dő bizottságának elnöke írt levelet a gaz­dakörösöknek annak érdekében, hogy elősegítse a mozgalom fejlődését. Ha a Fidesz néppárttá alakul, e mozgalom, s nem a Magosz lesz az egyik tagozata - mondta Glattfelder Béla. Cs. I. Az elnökségi ülésen is a NATO-kérés volt napirenden fotó: mti - rózsahegyi tibor Hajdú István lesz az ORTT elnöke Hajdú Istvánt, a Magyar Rádió volt el­nökét jelöli közösen a médiahatóság el­nöki posztjára Mádl Ferenc köztársasági elnök és Medgyessy Péter kormányfő. A közjogi méltóságok harmadik nekifutás­ra állapodtak meg. Hajdú szerepelt azon a listán, amelyet Mádl állított össze az általa az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) vezetésére alkalmasnak tartott személyekről. A kormánypárti el­képzelés szerint a médiahatóságban ülő MSZP-s delegált, Ladvánszky György lépett volna elő elnökké, az államfő sze­rint azonban pártoktól független elnökre van szükség a hatóságnál. A kudarc után a szocialista frakció ragaszkodott ugyan két újabb saját jelölthöz, ám Mádl és Medgyessy tegnap négyszemközti tár­gyaláson végül a köztársasági elnök névsorán szereplő 57 éves, korábban a Magyar Rádiót két periódusban is veze­tő Hajdú mellett döntött. Az elnököt a parlament választja meg. Hajdú baloldali érzelmű, az MSZP-vel ugyanakkor nincs szoros kapcsolata. Ezt jelzi, hogy bár Mádl listáján szerepelt, a szocialisták másokat javasoltak a tiszt­ségre. Az MSZP Hajdú legutóbbi rádió­elnöki tevékenységét kifogásolja, mert nem tett semmit a Vasárnapi Újság hangvételének mérséklése érdekében, és rendszeressé váltak az Orbán-interjúk. Az újabb MSZP-s személyi javaslatok elutasítását és Hajdú jelölését Újhelyi Ist­ván, a szocialisták médiapolitikusa úgy kommentálta: a legfontosabb szempont, hogy legyen a testületnek elnöke, és vis­­­szaálljon a működőképessége. Ez a ko­rábbi ORTT-vezető, Körmendy-Ékes Ju­dit január elsejei lemondásával szűnt meg. Az ORTT elnökének mandátuma a törvény szerint négy év. Hajdú azonban csak egy évig - a jelenlegi testület megbí­zatásának lejártáig - vezeti a hatóságot. Hajdú szerint nagy szakmai kihívást jelent a nehéz helyzetben lévő ORTT irányítása. Legsürgetőbb feladatának a lassan két hónapos működésképtelenség miatti elmaradások, mulasztások ledol­gozását tartja. Mint mondta, az ORTT- nek is szerepet kell játszania a médiatör­vény megújításában. Az MSZP a testületben váltani fog: a Mádl által visszautasított Ladvánszky a megújuló MTV kuratóriumának elnöke lesz, helyére az ORTT-be Szijj Judit jo­gász kerül. Haszán Zoltán

Next