Népszabadság, 2003. február (61. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-22 / 45. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. FEBRUÁR 22., SZOMBAT Távozni kényszerült Kiss Elemér Medgyessy Péter: Sajnálom, de így kellett, hogy legyen Tegnap a kormányfő elfogadta Kiss Elemér kancelláriaminiszter lemondását, és felkérte az igazságügy-minisztert egy, politikusoknak szánt etikai kódex kidolgozására. Kiss azért kényszerült lemondásra, mert kiderült, hogy a nevével fémjelzett ügyvédi iroda több állami céggel - Malév, NA Rt., Közlönykiadó Kft. - kötött meglehetősen nagy összegű szerződést. A MeH vezetését átmenetileg Szekeres Imre látja el, de a kancelláriaminiszteri posztra többen Medgyessy Péter kabinetfőnökét, Draskovics Tibort tartják esélyesnek. „Amíg szükség van rám, és a miniszterelnök bizalommal van irántam, addig nem fontolgatom a visszavonulást. Egyébként nem tartozom a megélhetési politikusok közé, tehát bármikor emelt fővel veszem a kalapom, és folytatom az ügyvédi munkámat” - nyilatkozta lapunknak decemberben a kancelláriaminiszter. Hogy emelt fővel távozik-e Kiss Elemér a kormányból, nem tudni, de tény: tegnap Medgyessy Péter miniszterelnök elfogadta lemondását. - Sajnálom, de így kellett, hogy legyen - mondta a kormányfő, miután tegnap újságírók előtt bejelentette a hírt. Közölte: felkérte az igazságügyi minisztert egy kódex kidolgozására, amely azokat az elvárásokat fogalmazza meg, amelyek teljesítését minden kormánykoalícióhoz tartozó politikustól el kell várni. Legkésőbb hétfőig a kormány minden tagja közzéteszi, hogy az elmúlt öt évben milyen tisztségeket töltött be cégeknél, illetve, hogy milyen tulajdonrésze volt különböző vállalkozásokban -jelentette be. Hozzátette: ez kell ahhoz, hogy a kormányzás átlátható és tiszta legyen, amihez ragaszkodik. Ez a kormány tiszta lappal indult, és ezt megőrzi - szögezte le. Utalt korábbi nyilatkozatára, miszerint akik állami tisztséget vállalnak, az erkölcs és a jog szabályai közül mindig ahhoz kell igazodniuk, amelynek előírásai szigorúbbak. - Medgyessy Péterrel úgy értékeltük, hogy sem az ügyvédi iroda, sem én magam semmiféle jogszerűtlen, etikátlan cselekedetet nem követtünk el, de a kialakult helyzet miatt benyújtottam a lemondásomat - fogalmazott Kiss Elemér. Mint mondta, számára az egyetlen fontos dolog, hogy a kormány sikeres legyen, ezért nem hozhatja kellemetlen helyzetbe politikustársait. A távozó miniszter szabadságra megy, majd visszatér ügyvédi praxisába, a Forgács és Kisshez. Kiss Elemér szerint ez volt az utolsó alkalom, hogy „állami vagy politikai tisztségbe kalandozott el”. Kiss még egy törvényjavaslatot eljuttatott az igazságügyi tárca vezetőjéhez. Ez kimondja: ha egy ügyvédi irodából valaki politikai pozícióba kerül, akkor mindaddig, amíg ez a tisztsége meg nem szűnik, de legalább két évig egykori irodájának tagjai ne kaphassanak megbízást többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságoktól.Horváth Jenő, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint viszont nincs szükség törvénymódosításra, ehelyett az állami cégeknél kellene olyan szabályokat alkalmazni, amelyek rendezik egyebek között az ügyvédi irodákkal való kapcsolatokat is.) A Miniszterelnöki Hivatalt Kiss Elemér lemondása után átmenetileg Szekeres Imre politikai államtitkár vezeti. Információink szerint a miniszterelnök a jövő héten dönt az új miniszterről. Az idő sürget, mert a múlt héten - az eddig tárgyalt történésektől függetlenül - felmentették Zsuffa István közigazgatási államtitkárt. Nevekről egyelőre nem esett szó, de kormányzati körökben valószínűsítik Draskovics Tibonak, Medgyessy Péter kabinetfőnökének kinevezését. Kiss az MTI-nek arra a kérdésére, hogy csütörtökről péntekre miért változtatta meg véleményét, s mondott mégis le, azt válaszolta: a folyamat folytatódott, és ez erkölcsi mércéjének nem felel meg. A folyamat utolsó állomása feltehetően a Magyar Nemzet pénteki közlése volt, amely szerint a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda bonyolította le a lap és a Miniszterelnöki Hivatal tulajdonában lévő Közlönykiadó Kft. közötti szerződési ügylet lezárását is. A volt miniszter által említett folyamat állomásai: 2003., február 18.: Szijjártó Péter fideszes országgyűlési képviselő a Fidelitashoz közel álló, Utolsó Figyelmeztetés című újság „leleplező” írására hivatkozva megszellőztette, hogy Kiss Elemér kancelláriaminiszter ügyvédi irodájával kötött a Malév egy, a cég átvilágításáról szóló - 30 milliós - szerződést. László Csaba pénzügyminiszter az ügy kivizsgálására utasította az ÁPV Rt. vezetését. 2003. február 20.: a Magyar Nemzet című napilap közlése szerint a Nemzeti Autópálya Rt.-t is a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda világította át. László András, az NA Rt. igazgatóságának elnöke - aki szintén az ügyvédi iroda munkatársa - lemondott posztjáról. A kancelláriaminiszter hivatali szobájában rendkívüli sajtótájékoztatón kijelentette: nem tudott a szerződésekről. Írásban arra kérte volt kollégáit, tekintsék át, milyen állami tulajdonú cégekkel van szerződésük. Ha van ilyen, azt mondják fel. Lapunknak arra a kérdésére, hogy „a következő napon milyen újabb szerződésről fog tudósítani a Magyar Nemzet, vagyis milyen állami cégekkel áll még munkakapcsolatban Kiss ügyvédi irodája”, a kancelláriaminiszter úgy válaszolt: „az ügyvédeket titoktartási kötelezettség terheli az ügyfelükkel kapcsolatban mindenről. Nem kívántam meg eddig tőlük, hogy beszámoljanak arról, milyen szerződéseket kötnek. Végzik a maguk dolgát” - mondta. 2003. február 21.: A Magyar Nemzet címlapján közli, hogy Kiss irodája bonyolítja a MeH tulajdonában lévő Közlönykiadó Kft. és a Magyar Nemzet közötti szerződési ügylet lezárását is. Kunstár Csaba-Nagy Szilvia Egymásnak ellentmondó pártértékelések Kovács László szerint az egyetlen helyes megoldás volt Kiss Elemér részéről, hogy beadta lemondását, Medgyessy Péter miniszterelnök részéről pedig, hogy elfogadta azt. Az MSZP elnöke úgy véli, az ügy az európai politikai kultúra szabályai szerint zajlott. A lemondott kancelláriaminiszter ügyvédi irodájának megbízásaira utalva kifejtette: „ismereteim szerint nem történt törvénysértés, jogsértés”. Ennek ellenére a lemondás volt az egyetlen kulturált megoldás. Az SZDSZ elnöke sajnálja, de megérti Kiss Elemér lemondását. Kuncze Gábor szerint nagyon jó közigazgatási szakember, aki tisztességgel látta el munkáját. - Kiss Elemér lemondásával európai megoldást választott - mondta a politikus. A Fidesz megdöbbentőnek tartja, hogy a miniszterelnök helyettese több korrupciós ügybe keveredett. Pokorni Zoltán szerint a történetnek Kiss Elemér lemondásával nincs vége, „mindez csak a jéghegy csúcsa”. A politikus úgy vélte, Ron Werber, a Hattyúház, a Proware, valamint a most nyilvánosságra került ügyek után indokolt lenne a Miniszterelnöki Hivatal valamennyi szerződését megvizsgálni. A Fidesz frakcióvezető-helyettese arról is beszélt, hogy a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda a Magyar Követelés Kezelő Rt.-vel is kötött szerződést, az pedig csak hab a tortán, hogy a Nemzeti Autópálya Rt. éléről csütörtökön lemondott - László András, az ügyvédi iroda tagja védi az állammal szemben Rácz Pétert, az úttörőszövetség elnökét. Az MDF a rend pártján áll, és Kiss Elemér lemondása az a lépés, amely a rend visszaállítását szolgálja - nyilatkozta az MDF frakcióvezetője, aki szerint az a kérdés: „Hány Kiss Elemér van még a kormányban?”. Herényi Károly szerint annyi politikai skandalum után, ami a kormányváltás óta eltelt időszakot jellemzi, ez várható volt. László szerint Varga megsértette miniszteri esküjét Varga Mihály megsértette az adatvédelmi törvényt és saját miniszteri esküjét - jelentette ki László Csaba tegnap. A pénzügyminiszter azt sérelmezi, hogy elődje a napokban nyilvánosságra hozta László korábban felvett végkielégítésének összegét. Ezt Varga Mihály akkor tette meg, amikor arról kérdezték, miért kérette ki a választási kampány idején László Csaba aktáját. A volt pénzügyminiszter azzal indokolta az aktakikérést: meg kívánta vizsgálni, hogy jogos volt-e a végkielégítés. Közölte, hogy a 12 millió forintot jogszerűen fizette ki a pénzügyi tárca. László Csaba úgy vélte: Varga Mihálynak el kell döntenie, tartozik-e bocsánatkéréssel a történtek miatt. Hangsúlyozta: az elmúlt hat évben három alkalommal volt arra példa, hogy a pénzügyi tárcánál már nem dolgozó, volt munkatársak aktáit kivették az irattárból. (László aktáin kívül még Medgyessy Péternek, és az akkori kormányfőjelölt kabinetfőnökének, Dobrev Klárának az iratait vették ki politikai jelölésük után néhány nappal.) László Csaba hangsúlyozta: azóta ilyen aktakikérés nem történt - ezért nem találhatott erről szóló bejegyzést saját aktáján Tállai András volt fideszes államtitkár sem. A pénzügyminiszter szerint a volt vezetők mindenképpen bocsánatkéréssel tartoznak azoknak, akik évtizedek óta foglalkoznak az iratkezeléssel. Az APEH-ben történt adatmentéssel kapcsolatban a miniszter szerint az adatvédelmi elvek azért nem sérültek, mert a lemásolt adatokat is azok őrzik, akik az eredetieket. V. I. Tárki: fogy az MSZP tábora MUNKATÁRSUNKTÓL Tovább csökkent a két legnagyobb párt támogatottsága közti különbség, derül ki a Századvég-Tárki legfrissebb felméréséből. A februári adatok szerint augusztus óta először növekedett a Fidesz népszerűsége a biztos szavazó pártválasztók körében (3 százalékkal), így most 37 százalékon áll a legnagyobb ellenzéki párt. Az MSZP két százalékot veszített egy hónap alatt, most 52 százalékos a támogatottsága. A csúcspont tavaly szeptemberben volt, 57 százaléknál. Az SZDSZ november óta öt százalékon áll, az MDF tábora mindössze egyszázalékos. A kutatás kiterjedt az uniós csatlakozás támogatottságának felmérésére is. Az EU-pártiak tábora változatlannak látszik. Azok közül, akik biztosra ígérik részvételüket (67 százalék) a népszavazáson, 71 százalék igennel, húsz százalék nemmel voksolna, kilenc százalék Azonos feltételekkel kötelesek a műsorszolgáltatók az európai uniós csatlakozásról szóló április 12-i népszavazást megelőző kampányidőszakban közzétenni a Magyarországon bejegyzett és nyilvántartott pártok és társadalmi szervezetek hirdetéseit - tartalmazza az Országos Választási Bizottság pénteki ülésének állásfoglalása, bizonytalan. Ezek a számok nagyjából megegyeznek a múlt haviakkal, bár hozzá kell tenni, hogy tavaly egész évben lassan, de biztosan csökkent az uniópártiak tábora. A parlamenti pártok támogatói közül a szocialisták a leginkább EU- pártiak (72 százalékban), a fideszesek 59 százaléka áll az unió mellett. Az EU ellen az MSZP-sek 12 százaléka, a Fidesz-bázis 28 százaléka szavazna. Globális figyelmeztetés Miskolcon lesz az első magyar szociális fórum A demokratikus, szociális és emberi jogok tényleges érvényesítéséről, a parlamenti demokrácia feletti népi kontrollról szól majd az első Magyar Szociális Fórum (MSZF), amelyet április elején rendeznek meg Miskolcon — jelentették be a fórum civil kezdeményezői tegnap. Az Európai Szociális Fórum „társintézményének” létrehozását globalizációkritikus szervezetek kezdeményezték tavaly. Megalakításában részt vesz több olyan szervezet, amely a múlt hét végi budapesti béketüntetést szervező Civilek a Békéért mozgalomnak is tagja (például az ATTAC Magyarország). De a szervezők hangsúlyozták, hogy különálló kezdeményezésekről van szó, tehát nem teljes az átfedés a béketüntetők és a szociális fórum résztvevői között. Az MSZF - amelyet egyfajta civil együttműködési platformnak szánnak - a Szociális Világfórum és az Európai Szociális Fórum mintájára alakul. Utóbbi intézmény Firenzében ülésezett tavaly novemberben. Úgy tudjuk, legközelebb ősszel, Párizsban hívják össze. A szélesebb közvélemény elsősorban a nagy tüntetések kapcsán találkozott nevükkel, de a mozgalom lényege és szándékai szerint messze túlmutat az utcai demonstrációkon. Miskolcon elsősorban olyan világméretű, társadalmi gyökerű tendenciákkal foglalkoznak majd, amelyekkel a kormányok nem, vagy csak kevéssé. Ilyen a globalizáció kritikája, a környezetszennyezés, a globális felmelegedés problémaköre. Simó Endre, az MSZF egyik kezdeményezője a sajtótájékoztatón elmondta: a fórumon a szociális jogokról, az európai uniós csatlakozásról, a nemzetközi szervezetekkel való együttműködésről is szó lesz, a szekcióüléseken pedig a kisebbségi jogokról, a másságról, rasszizmusról vitáznak majd. Önálló szekcióban foglalkoznak a romák diszkriminációjáról. Áprilisig a civil mozgalom képviselői több tiltakozó akciót is szerveznek. Hétfőn például a parlamenti frakciókat próbálják rávenni arra, hogy az Országgyűlés név szerinti szavazással döntsön az amerikai légtér- és úthasználati kérelemről. Emellett - egy kiállítással - a parlamenti képviselőket az iraki háború következményeivel is szembesíteni kívánják. Nyusztay Máté Orbán a jövő héten dönt? Amennyiben a Fidesz részéről kinyilvánítják, hogy megvan a szándék a párt néppárttá alakítására, Orbán Viktor a jövő héten vállalja a pártelnöki tisztséget - értesült lapunk. A volt miniszterelnök a Fidesz tegnapi elnökségi ülése után maga is úgy nyilatkozott, hogy ez a jövő héten várhatóan megtörténik. A Hír TV- ben pedig utalt arra, hogy várhatóan egy írásos dokumentumban tájékoztatják majd a közvéleményt arról, hogy „megértve az idők szavát” a Fidesz nyitott, európai néppárttá kíván válni. Információink szerint a Fidesz tegnapi elnökségi ülésén nem került szóba, hogy Orbán Viktor milyen formában hozza napvilágra: vállalja a felkérést a Fidesz elnöki posztjára. A Fidesz elnökségi ülésén elsősorban a NATO-kérés, a Törökország védelmével kapcsolatos álláspont volt napirenden. Az már körvonalazódott, hogy a pártot egy ötfős, operatív elnökség irányítja majd, tagjai között lesz Orbán Viktor mellett Kövér László és Áder János. A jelenlegi hét alelnök helyett csak két alelnököt választana a májusi kongresszus. Az „első” alelnöki tisztségre Pokorni Zoltán a legesélyesebb. A pártnak lesz egy szűkebb öttagú, és egy szélesebb körű, konzultatív vezető testülete, amelyet a megalakuló 10-12 tagozat delegáltjai alkotnának. Ifjúsági, diák-, gazda-, nyugdíjas-, illetve nőtagozatot is létrehoznak. A Népszabadság tegnapi számában azt írta, hogy a gazdakörök alkotnák a Fidesz gazdatagozatát. Glattfelder Béla, a párt agrárpolitikusa ezt úgy pontosította, hogy nincs szó a Fidesz és a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének (Magosz) a fúziójáról. Faludi Sándor, a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör föld- és gazdavédő bizottságának elnöke írt levelet a gazdakörösöknek annak érdekében, hogy elősegítse a mozgalom fejlődését. Ha a Fidesz néppárttá alakul, e mozgalom, s nem a Magosz lesz az egyik tagozata - mondta Glattfelder Béla. Cs. I. Az elnökségi ülésen is a NATO-kérés volt napirenden fotó: mti - rózsahegyi tibor Hajdú István lesz az ORTT elnöke Hajdú Istvánt, a Magyar Rádió volt elnökét jelöli közösen a médiahatóság elnöki posztjára Mádl Ferenc köztársasági elnök és Medgyessy Péter kormányfő. A közjogi méltóságok harmadik nekifutásra állapodtak meg. Hajdú szerepelt azon a listán, amelyet Mádl állított össze az általa az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) vezetésére alkalmasnak tartott személyekről. A kormánypárti elképzelés szerint a médiahatóságban ülő MSZP-s delegált, Ladvánszky György lépett volna elő elnökké, az államfő szerint azonban pártoktól független elnökre van szükség a hatóságnál. A kudarc után a szocialista frakció ragaszkodott ugyan két újabb saját jelölthöz, ám Mádl és Medgyessy tegnap négyszemközti tárgyaláson végül a köztársasági elnök névsorán szereplő 57 éves, korábban a Magyar Rádiót két periódusban is vezető Hajdú mellett döntött. Az elnököt a parlament választja meg. Hajdú baloldali érzelmű, az MSZP-vel ugyanakkor nincs szoros kapcsolata. Ezt jelzi, hogy bár Mádl listáján szerepelt, a szocialisták másokat javasoltak a tisztségre. Az MSZP Hajdú legutóbbi rádióelnöki tevékenységét kifogásolja, mert nem tett semmit a Vasárnapi Újság hangvételének mérséklése érdekében, és rendszeressé váltak az Orbán-interjúk. Az újabb MSZP-s személyi javaslatok elutasítását és Hajdú jelölését Újhelyi István, a szocialisták médiapolitikusa úgy kommentálta: a legfontosabb szempont, hogy legyen a testületnek elnöke, és visszaálljon a működőképessége. Ez a korábbi ORTT-vezető, Körmendy-Ékes Judit január elsejei lemondásával szűnt meg. Az ORTT elnökének mandátuma a törvény szerint négy év. Hajdú azonban csak egy évig - a jelenlegi testület megbízatásának lejártáig - vezeti a hatóságot. Hajdú szerint nagy szakmai kihívást jelent a nehéz helyzetben lévő ORTT irányítása. Legsürgetőbb feladatának a lassan két hónapos működésképtelenség miatti elmaradások, mulasztások ledolgozását tartja. Mint mondta, az ORTT- nek is szerepet kell játszania a médiatörvény megújításában. Az MSZP a testületben váltani fog: a Mádl által visszautasított Ladvánszky a megújuló MTV kuratóriumának elnöke lesz, helyére az ORTT-be Szijj Judit jogász kerül. Haszán Zoltán