Népszabadság, 2003. február (61. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-26 / 48. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. FEBRUÁR 26., SZERDA Bírálatok az EU-kampányról Folytatás az 1. oldalról Baja Ferenc hozzátette, hogy a sikeres csatlakozás nem törvényszerű. A felmérések szerint jelenleg a teljes lakosság 56-62 százaléka, a biztos szavazóknak pedig 72-76 százaléka voksolna igennel a belépésre. Az embereket nem lehet magukra hagyni, nem ismétlődhet meg a rendszerváltás sokkja. A politikusoknak is ezt kellene üzenniük - reagált a „senkit sem visznek Európába” érvelésre Tabajdi Csaba (MSZP), az integrációs bizottság alelnöke. Szerinte a népszavazási kampányban nem szabad agitálni: az emberek pontosan felmérték az előnyöket és a hátrányokat, így inkább párbeszédre van szükségük. A tévéhirdetések helyett többet ér egy falusi fórum - fogalmazott a képviselő, aki szerint kérdéses például, hogy „Mari nénit” az győzi-e meg, ha Friderikuszt és Vitrayt együtt látja egy plakáton; ez legfeljebb az értelmiségieknek mond valamit, akik mostanra már úgyis döntöttek. Nincsenek tisztességes, szakmai válaszok az embereket érdeklő, alapvető kérdésekre - kifogásolta Tabajdi. Sürgette, hogy a különféle szaktárcák készítsék el az életszerű, egymásnak lehetőleg nem ellentmondó válaszokat és hatástanulmányokat. Szokatlan módon éppen az ellenzéktől kapott dicséretet a kormány kommunikációs stratégiája. Hörcsik Richárd, a bizottság fideszes alelnöke örvendetes hangsúlyeltolódást vélt felfedezni Baja Ferenc mondanivalójában. Elégedettségének adott hangot, amiért a sikeres EU- tagság követelménye immár a kormány érvrendszerében is megjelent. Pócs Balázs Kommunikációs közalapítvány: érzelmi mozgósítás egymilliárdból Nemcsak az integrációs, hanem a külügyi bizottságban is kapott szocialista bírálatot a közalapítvány. Gurmai Zita azt firtatta, vajon mi az oka, hogy miközben a nők kevésbé csatlakozáspártiak, a kipostázott levelekkel elsősorban a férfiakat szólították meg. Ráadásul a közalapítvány kuratóriumában és felügyelőbizottságában sincs egyetlen nő sem. Válaszában Somody Imre elismerte, hogy eddig elsősorban a fiatalokhoz, a kisvállalkozókhoz és az agrárgazdákhoz akartak szólni, de elképzelhető, hogy ezen változtatnak. A kormány novemberben elfogadott EU-kommunikációs stratégiájában az szerepel: kiemelten kell kezelni az eddig meg nem szólított csoportokat, így - a Somody által felsoroltakon túl - a nőket és a nyugdíjasokat. A tavaly novemberben létrehozott EU Kommunikációs Közalapítvány a rendelkezésére álló 2,2 milliárd forintból a népszavazásig egymilliárdot költ el (Finnország kilenc évvel ezelőtt ennek a dupláját költötte a referendum előtti két évben). Az EU-kommunikációt a Külügyminisztériumtól nagyrészt átvevő EUKK minél több információt kíván eljuttatni a lakossághoz. A legnagyobb kiadási tétel - 345 millió forint - mégis az a levél volt, amelyben felhívták a figyelmet a közalapítvány létezésére. A 3,8 millió háztartásba eljutó levélben arra kérik a címzetteket, hogy jelöljék meg, mi érdekli őket. Eddig 450 ezer válasz érkezett, ám az abban megjelölt témák nem okozhattak meglepetést: javul-e a szociális biztonság, mi történik a munkahelyemen, mi történik az iskolámban? Sokan karikázták be , mi lesz a forinttal, és a változik-e az adórendszer felvetést. Az EUKK külön telefonos körkérdést rendelt meg a levél fogadtatásról, amelyből kiderült: a megszólítottak 3,4-es osztályzatra értékelték a tartalmát. Jelentős összeg, 219 millió forint jutott a direktmarketingre, a telefonos tájékoztató vonal működtetésére és az ügyfélkapcsolati stratégiára. Mindez a pályázaton kiválasztott GGK Direct Kft. feladata lett 2004-ig. A szintén közbeszerzési pályázaton kiválasztott Young & Rubicam Kft. 280 millió forintot költhet reklámtevékenységre, médiavásárlásra és a kommunikáció többi ágának a koordinálására; ez a megbízás május végéig szól. Összesen 193 millió forintot - azaz az EUKK 220 milliós működési költségénél kevesebbet - különítettek el a pr-tenderre. Ezt a megbízást a szakma meglepetésére szétdarabolták: a koordinálást és az agrártémájú kampány lebonyolítását a Hill & Knowlton Kft., a Capital Communications Kft. és a GJW Kft. alkotta konzorcium nyerte. A fiatalok felé a WELL Reklámügynökség, a kis- és középvállalkozóknak a Headline PR Kft., a Heart Communication és a Sky PR. Kft. konzorciuma kommunikál. (Kiírtak egy tendert rendezvényszervezésre is, de azt az EUKK eredménytelennek nyilvánította. Az indoklás szerint az egyetlen, második fordulóba került pályázat, a Hungexpo Rt. nem állt elő megfelelő ajánlattal.) A kampány kettős célját Somody Imre a csatlakozással való érzelmi azonosulás megteremtésében és a korrekt tájékoztatásban jelölte meg. A február 19-én utcákra került plakátok, szórólapok és a tévés reklámfilmek leginkább az első követelményt elégítik ki: „Lesz-e az unióban mákos guba?” vagy a fiataloknak szóló „Jók-e a csajok az EU-ban?”, valamint „Tényleg egyetlen méretben kapni óvszert az unióban?”. Somody elmondta, hogy az EU-népszavazáson legalább 66 százalékos részvételt és 66 százalékos igen szavazatot várnak. Átlagos eredménynek tartanák a hetvenszázalékos részvételt és a 72 százalékos igenarányt, a maximális sikernek pedig a hetvenszázalékos részvételt 85 százalék pozitív válasszal. Januárban a közvélemény-kutatók a csatlakozás támogatóinak csökkenését mérték. A legfrissebb adatok szerint újra nő az igennel szavazók tábora, ezt azonban a kampány aligha befolyásolta. Haszán Zoltán Az SZDSZ külön kampányt folytat az áprilisi EU-népszavazás sikere érdekében - erről Kuncze Gábor beszélt kedden, Szekszárdon tartott sajtótájékoztatóján. A szabad demokrata pártelnök elmondta: az SZDSZ az ország településein előadásokon, plakátokon és más rendezvényeken arra buzdítja az embereket, menjenek el, és voksoljanak igennel az integrációra. Hangsúlyozta: az integrációnak jelenleg nincs ésszerű alternatívája. Kitért rá, hogy a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján az SZDSZ-szavazók 85 százaléka most igennel voksolna az Európai Unióra, amely így nagyobb támogatottságot élvez körükben, mint a többi párt hívei, szimpatizánsai körében. Kuncze Gábor úgy ítélte meg, hogy a parlamenten belül az MSZP és az MDF integrációpárti, a Fidesz azonban kettős kommunikációt folytat: azt mondja, támogatja az európai uniós csatlakozást, ugyanakkor folyamatosan a hátrányairól beszél. Véleménye szerint, bár az unió egyértelmű támogatása elől idővel a Fidesz sem térhet ki, jelenlegi magatartásával elbizonytalanítja szavazótáborát, és ennek jelei már megfigyelhetők. Kuncze Gábor ennek ellenére nem kételkedik abban, hogy az áprilisi népszavazás érvényes és eredményes lesz. Személy szerint 60-70 százalék közötti részvételt vár, és azt reméli, a szavazók 65-75 százaléka igennel voksol majd. A pártelnök a parlament hétfői döntésével kapcsolatban, miszerint az ország területén átengedik a Törökország védelmét szolgáló NATO-szállítmányokat, megjegyezte: a Fidesz magatartása miatt a határozat egy hetet késett, ez pedig Magyarországot rossz színben tünteti fel a szövetségesei előtt. (Tudósítónktól) _________Háttér__________ A kormányátalakítás napjai Az MSZP-ben többen is a párt győzelmeként értékelték, hogy nem Draskovics Tibor, a miniszterelnök kabinetfőnöke lett Kiss Elemér utóda, hanem Kiss Péter. A szocialista párton belül is terjedő szóbeszéddel szemben azonban információink szerint nem a pártvezetés „találmánya” volt Kiss Péter, hanem a miniszterelnöké. A Népszabadság kormányzati körökből származó információk alapján rekonstruálta Kiss Elemér lemondásának és utódja megnevezésének folyamatát. • Csütörtök______ Egyértelmű a politikai szándék, hogy Kiss Elemér kancelláriaminisztert meg kell menteni. A Magyar Nemzetben megjelent a miniszter ügyvédi irodája és állami cégek kapcsolatát nyilvánosságra hozó cikkek kapcsán ugyanakkor a kormány kinyilvánította: nem tűri el, hogy erkölcsileg elfogadhatatlan szerződéseket kössön bárki a kormányzatból. • Péntek________________________ Kiderült, hogy Kiss Elemér munkahelye, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) egyik cége is munkát adott a Forgács és Kiss Ügyvédi Irodának. Medgyessy Péter már reggel döntött. Magához kérette Kovács Lászlót, az MSZP elnökét, majd délben Kiss Elemért. A kancelláriaminiszter közölte: tudja, mi a dolga. A miniszterelnök egy óra múlva bejelentette, hogy Kiss Elemér lemondott. Délután felhívta a szabadságát töltő kabinetfőnökét, Draskovics Tibort, s elmondta, ő az egyik jelöltje a kancelláriaminiszteri posztra. Ezzel egyébként Kovács László és más pártvezetők is egyetértettek. Draskovics időt kért. Érthető, hiszen a MeH-et éppen most szervezték át, s ezen belül megerősítették az ő koordináló-irányító funkcióit. A miniszterelnök estére úgy döntött, ha Kiss Péter igent mond, akkor ő lesz az új miniszter. A munkaügyi miniszter közigazgatási tapasztalata jelentős, jó politikus, az MSZP-t is képviseli. • Szombat______________________ A miniszterelnök részt vett az MSZP budapesti küldöttértekezletén, ahol többektől kérdezte, hol van Kiss Péter. Medgyessy Péter végül telefonon hívta fel a munkaügyi minisztert, aki vasárnap estig kért gondolkodási időt. • Vasárnap______________________ A kormányfő telefonon konzultált Kovács Lászlóval, Lendvai Ildikó frakcióvezetővel és több elnökségi taggal. Valamennyien támogatták Kiss Péter kinevezését. Az érintett azzal a feltétellel mondott igent, hogy áttekintik a kancellária bonyolult struktúráját, és tehermentesítik a MeH-et. Medgyessy Péterben így merült fel az a gondolat, hogy a nemzeti fejlesztési tervvel és a területfejlesztéssel foglalkozó egységeket kiveszik. Már korábban is tervezték, hogy EU-koordinációval foglalkozó tárca nélküli minisztert neveznek ki. Most adódott: ezt meg kell tenni, és az említett két részleget hozzá kell rendelni. Mivel államtitkárságokról van szó, felügyeletükre Juhász Endrének (tárca nélküli) miniszteri posztot kell létrehozni. • Hétfő reggel kora reggel igent mondott Juhász Endre. A miniszterelnök ezután négyszemközt beszélt Szili Katalin házelnökkel, Kovács Lászlóval és Lendvai Ildikóval, akik támogatták az elképzelést. Medgyessy Péter reggel kilenckor tájékoztatta az MSZP elnökségét, hogy Kiss Pétert szeretné kancelláriaminiszternek, és hogy Juhász Endrét nem államtitkárrá, hanem tárca nélküli miniszterré nevezné ki. Burány Sándort mint munkaügyi minisztert szintén ekkor nevezte meg. Rá azért esett a döntése, mert ő a párt egyik vezető közgazdásza. • Hétfő este_____________________ A csütörtök óta zajló átalakításokról az SZDSZ csak hétfőn értesült: Medgyessy Péter este tájékoztatta az SZDSZ frakcióját, illetve négyszemközt tárgyalt Kuncze Gábor pártelnökkel. Tartalmát tekintve egyetértettek a kormányátalakítással, Juhász Endre kinevezésével is, bár korábban, amikor önálló EU-minisztérium létrehozásáról volt szó, volt önálló jelöltjük. Kuncze Gábor ezzel kapcsolatos kérdésünkre úgy válaszolt: nem minisztérium, hanem tárca nélküli miniszteri poszt létrehozásáról van szó, és azt is csak május közepétől hozzák létre, bőven van tehát idő a koalíciós szerződés módosítására, amire a napokban sor kerülhet. A pártban többen úgy vélik viszont, hogy előzetes egyeztetésre, ennek hiányában pedig a párt részéről határozott fellépésre lett volna szükség. Hiszen a koalíciós szerződés rögzíti a kormányzati döntések közös előkészítésének és meghozatalának kötelezettségét. Minderre felhívták a kormányfő figyelmét is, aki a szabad demokraták frakcióülésén elnézést kért a történtek miatt. Arra hivatkozott, hogy gyorsan kellett dönteni. Medgyessy Péter megígérte az SZDSZ-nek, hogy ez (mármint az előzetes egyeztetés nélküli kormányátalakítás) többször nem fog előfordulni. Az SZDSZ számára kényes időpontban történt mindez: a kormányátalakítás módja a szombati tisztújító küldöttgyűlésen a pártvezetés elleni, illetve a határozottabb politizálás melletti újabb érvként szolgálhat a „belső ellenzék” számára. Nagy Szilvia-Nyusztay Máté Hadtápos vezérkari főnök Gladiátor helyett menedzser típusú vezetője lesz a Magyar Honvédségnek Szenes Zoltán. Ezt maga az új vezérkari főnök jelentette ki a parlamenti szakbizottság előtt, ahol a rendszerváltás óta először hallgatták meg együtt a leköszönő és a beiktatás előtt álló vezérkari főnököt. A minden frakciótól méltató szavakat kapó, két és fél év után távozó Fodor Lajos vezérezredes ausztrál nagykövet lesz. Utóda csütörtökön veszi át az irányítást. Szenes ugyan nem hirdetett radikális változtatásokat, ám a hadsereg szinte teljesen átalakul. Májusra fejeződik be ugyanis az ősszel indított védelmi felülvizsgálat, amelyben Fodor már nem, Szenes viszont részt vett. Ennek prognosztizálható végeredményeként - bár az átalakításnak hangoztatottan nem célja - tovább csökken a honvédség jelenlegi 45 ezres létszáma. Szenes ezt azzal indokolta, hogy egy ilyen kis ország nem tarthat fenn teljes képességű, komplett haderőt. Ehelyett meghatározott területekre kell koncentrálni. Ilyen lesz az SFOR-ban nagy elismerést kivívott műszaki alakulat képességeinek hasznosítása vagy a katonai rendészi feladatok felvállalása. Emellett olyan specialitásokat is fejleszteni kell, amely a szövetségben nincs vagy csak korlátozottan. A sorkatonák behívásának 2005-ös eltörlését korainak tartó fideszes képviselők kérdésére Szenes elhárította a pártpolitikai vitákra való reagálást. A váltás feltételrendszere álláspontja szerint megteremthető a politikai vezetés által kitűzött dátumra. Reményei szerint emelhető a szerződésesek iskolázottsága. Az önkéntesek közül minden negyedik csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az önkéntes katonákkal könnyebb dolgozni - vélte Szenes -, ám akárcsak mindenhol máshol, lehet számítani nehézségekre az átállás miatt. A tábornok szerint az önkéntes haderő megteremtése a professzionálissá válásnak csak az első lépése, egyebek között műszaki fejlesztésekre is szükség lesz. „A honvédség nem lesz »high-tech« hadsereg, de jó hadsereg lesz, amelynek egyes részei európai színvonalúak lesznek” - vélekedett a vezérőrnagy. Szenes kinevezését a honvédelmi bizottság három fideszes „tartózkodó bizalma” mellett 14 igennel támogatta. A tábornok lesz az első logisztikus (hadtápos) vezérkari főnök. Szenes reméli, hogy a logisztikusi, szervezői és gazdasági szaktudása, illetve külföldi szolgálatai során szerzett tapasztalatai megkönnyítik majd a dolgát a hadsereg élén. H. Z. Szenes Zoltán és Fodor Lajos FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS _________Pró és Kontra_________ Szükség van-e nemzetőrségre? Az Országgyűlés a jövőben várhatóan hatályon kívül helyezi azt az előző ciklusban elfogadott határozatot, mely a nemzetőrség létrehozásáról szól - az MSZP és az SZDSZ képviselői nyilvánvalóan így döntenek majd. Minderről a kormány javaslata már a T. Ház előtt fekszik, az Országgyűlés viszont még nem kezdte el annak tárgyalását. A múlt héten öt alkalommal kísérelték meg a plenáris ülés napirendjére tűzni a kérdést, ez azonban nem sikerült, mert az Országgyűlés - elsősorban az ellenzék távolmaradása miatt - határozatképtelen volt. A héten már napirendre került a nemzetőrség felállítását ellenző javaslat, de tegnap a többi napirendi pont olyan gyorsan lefutott, hogy a nemzetőrség ügyének tárgyalására még nem érkeztek meg a Parlamentbe azok a képviselők, akik érvelhettek volna pró és kontra. Simicskó István (Fidesz) és Keleti György (MSZP) ugyanakkor lapunknak elmondta véleményét. Simicskó István (Fidesz): „Szomorú vagyok, hogy a kormánypárti képviselők nyilvánvalóan politikai motivációk alapján úgy döntenek majd, hogy nincs szükség a nemzetőrség felállítására. Ez az intézmény ugyanis kapcsolat lehetne a civil társadalom és a jövőben megalakuló professzionális honvédség között. A nemzetőrség nem egy „magánbandérium” lenne, hiszen a mindenkori honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök irányításával működne a Magyar Honvédség mellett. A nemzetőrség „minősített” esetekben - katasztrófahelyzet, rendkívüli állapot idején - hatékonyan tudná védeni az országot, hiszen a nemzetőrök térségüket, földjüket, házaikat védenék. A professzionális hadsereg kasztjellegű lehet, de a nemzetőrség kapcsolatot jelenthet sportklubokkal, ejtőernyős klubokkal, rádióamatőr klubokkal is. Különböző NATO-országokban sem ismeretlen fogalom ez: a professzionális hadsereg mellett működik a nemzetőrséghez hasonló intézmény, az Egyesült Államokban a Nemzeti Gárda, Dániában a Honi Gárda. A terrorizmus elleni küzdelem időszakában fontos, hogy az ország védelmét ily módon is biztosítani lehessen.” Keleti György (MSZP): „Magyarországon szükség van olyan szervezetre, mely katasztrófahelyzet vagy akár Magyarország biztonságának veszélyeztetése esetén megfelelő felkészültséggel rendelkezik. Az Országgyűlés az előző kormány idején, éppen Simicskó István javaslatára döntött úgy, hogy létre kell hozni fegyveres erőként a nemzetőrséget. Akkor egyetlen képviselő kivételével a szocialisták a nemzetőrség felállítását elutasították. Mégpedig azon megfontolás alapján, hogy azoknak a honfitársainknak, akik a haza védelmében szükség esetén részt kívánnak venni, a hadsereg önkéntes tartalékos rendszere - a nemzetőrséghez képest - jobb lehetőséget kínál. Másrészt a nemzetőrség külön fegyveres erő lenne, s mivel a katonai költségvetés terhére nem lehetne finanszírozni, a létrehozásához külön forrást kellene biztosítani. Az MSZP nem a nemzetőrség intézményével szemben foglalt állást, az nem lenne szerinte célszerű, hogy külön fegyveres erőként jelenjen meg. Az elképzelések szerint 2005-ben feláll az önkéntes professzionális hadsereg, és a védelmi felülvizsgálat nyomán a különböző kihívásokkal e haderő nyilván szembe fog nézni. Csuhaj Ildikó