Népszabadság, 2003. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-26 / 48. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. FEBRUÁR 26., SZERDA Bírálatok az EU-kampányról Folytatás az 1. oldalról Baja Ferenc hozzátette, hogy a sikeres csatlakozás nem törvényszerű. A felmé­rések szerint jelenleg a teljes lakosság 56-62 százaléka, a biztos szavazóknak pedig 72-76 százaléka voksolna igennel a belépésre. Az embereket nem lehet magukra hagyni, nem ismétlődhet meg a rend­szerváltás sokkja. A politikusoknak is ezt kellene üzenniük - reagált a „senkit sem visznek Európába” érvelésre Tabajdi Csaba (MSZP), az integrációs bizottság alelnöke. Szerinte a népszava­zási kampányban nem szabad agitálni: az emberek pontosan felmérték az elő­nyöket és a hátrányokat, így inkább pár­beszédre van szükségük. A tévéhirdeté­sek helyett többet ér egy falusi fórum - fogalmazott a képviselő, aki szerint kér­déses például, hogy „Mari nénit” az győzi-e meg, ha Friderikuszt és Vitrayt együtt látja egy plakáton; ez legfeljebb az értelmiségieknek mond valamit, akik mostanra már úgyis döntöttek. Nincsenek tisztességes, szakmai vála­szok az embereket érdeklő, alapvető kérdésekre - kifogásolta Tabajdi. Sür­gette, hogy a különféle szaktárcák ké­szítsék el az életszerű, egymásnak lehe­tőleg nem ellentmondó válaszokat és ha­tástanulmányokat. Szokatlan módon éppen az ellenzék­től kapott dicséretet a kormány kommu­nikációs stratégiája. Hörcsik Richárd, a bizottság fideszes alelnöke örvendetes hangsúlyeltolódást vélt felfedezni Baja Ferenc mondanivalójában. Elégedettsé­gének adott hangot, amiért a sikeres EU- tagság követelménye immár a kormány érvrendszerében is megjelent. Pócs Balázs Kommunikációs közalapítvány: érzelmi mozgósítás egymilliárdból Nemcsak az integrációs, hanem a külügyi bizottságban is kapott szocialista bírála­tot a közalapítvány. Gurmai Zita azt fir­tatta, vajon mi az oka, hogy miközben a nők kevésbé csatlakozáspártiak, a kipos­tázott levelekkel elsősorban a férfiakat szólították meg. Ráadásul a közalapít­vány kuratóriumában és felügyelőbizott­ságában sincs egyetlen nő sem. Válaszá­ban Somody Imre elismerte, hogy eddig elsősorban a fiatalokhoz, a kisvállalko­zókhoz és az agrárgazdákhoz akartak szólni, de elképzelhető, hogy ezen vál­toztatnak. A kormány novemberben elfo­gadott EU-kommunikációs stratégiájá­ban az szerepel: kiemelten kell kezelni az eddig meg nem szólított csoportokat, így - a Somody által felsoroltakon túl - a nő­ket és a nyugdíjasokat. A tavaly novemberben létrehozott EU Kommunikációs Közalapítvány a rendel­kezésére álló 2,2 milliárd forintból a nép­szavazásig egymilliárdot költ el (Finnor­szág kilenc évvel ezelőtt ennek a dupláját költötte a referendum előtti két évben). Az EU-kommunikációt a Külügyminisz­tériumtól nagyrészt átvevő EUKK minél több információt kíván eljuttatni a lakos­sághoz. A legnagyobb kiadási tétel - 345 millió forint - mégis az a levél volt, amelyben felhívták a figyelmet a közala­pítvány létezésére. A 3,8 millió háztartásba eljutó levél­ben arra kérik a címzetteket, hogy jelöl­jék meg, mi érdekli őket. Eddig 450 ezer válasz érkezett, ám az abban megjelölt té­mák nem okozhattak meglepetést: javul-e a szociális biztonság, mi történik a mun­kahelyemen, mi történik az iskolámban? Sokan karikázták be , mi lesz a forinttal, és a változik-e az adórendszer felvetést. Az EUKK külön telefonos körkérdést rendelt meg a levél fogadtatásról, amely­ből kiderült: a megszólítottak 3,4-es osz­tályzatra értékelték a tartalmát. Jelentős összeg, 219 millió forint jutott a direktmarketingre, a telefonos tájékoz­tató vonal működtetésére és az ügyfél­­kapcsolati stratégiára. Mindez a pályáza­ton kiválasztott GGK Direct Kft. feladata lett 2004-ig. A szintén közbeszerzési pá­lyázaton kiválasztott Young & Rubicam Kft. 280 millió forintot költhet reklámte­vékenységre, médiavásárlásra és a kom­munikáció többi ágának a koordinálására; ez a megbízás május végéig szól. Összesen 193 millió forintot - azaz az EUKK 220 milliós működési költségénél kevesebbet - különítettek el a pr-ten­­derre. Ezt a megbízást a szakma megle­petésére szétdarabolták: a koordinálást és az agrártémájú kampány lebonyolítását a Hill & Knowlton Kft., a Capital Commu­nications Kft. és a GJW Kft. alkotta kon­zorcium nyerte. A fiatalok felé a WELL Reklámügynökség, a kis- és középvállal­kozóknak a Headline PR Kft., a Heart Communication és a Sky PR. Kft. kon­zorciuma kommunikál. (Kiírtak egy ten­dert rendezvényszervezésre is, de azt az EUKK eredménytelennek nyilvánította. Az indoklás szerint az egyetlen, második fordulóba került pályázat, a Hungexpo Rt. nem állt elő megfelelő ajánlattal.) A kampány kettős célját Somody Imre a csatlakozással való érzelmi azonosulás megteremtésében és a korrekt tájékozta­tásban jelölte meg. A február 19-én ut­cákra került plakátok, szórólapok és a té­vés reklámfilmek leginkább az első köve­telményt elégítik ki: „Lesz-e az unióban mákos guba?” vagy a fiataloknak szóló „Jók-e a csajok az EU-ban?”, valamint „Tényleg egyetlen méretben kapni óv­szert az unióban?”. Somody elmondta, hogy az EU-nép­­szavazáson legalább 66 százalékos rész­vételt és 66 százalékos igen szavazatot várnak. Átlagos eredménynek tartanák a hetvenszázalékos részvételt és a 72 szá­zalékos igenarányt, a maximális sikernek pedig a hetvenszázalékos részvételt 85 százalék pozitív válasszal. Januárban a közvélemény-kutatók a csatlakozás tá­mogatóinak csökkenését mérték. A leg­frissebb adatok szerint újra nő az igennel szavazók tábora, ezt azonban a kampány aligha befolyásolta. Haszán Zoltán Az SZDSZ külön kampányt folytat az áprilisi EU-népszavazás sikere érdekében - erről Kuncze Gábor beszélt kedden, Szekszárdon tartott sajtótájékoztatóján. A szabad demokrata pártelnök elmondta: az SZDSZ az ország településein előadá­sokon, plakátokon és más rendezvényeken arra buzdítja az embereket, menjenek el, és voksoljanak igennel az integrációra. Hangsúlyozta: az integrációnak jelen­leg nincs ésszerű alternatívája. Kitért rá, hogy a legfrissebb közvélemény-ku­tatások alapján az SZDSZ-szavazók 85 százaléka most igennel voksolna az Eu­rópai Unióra, amely így nagyobb támogatottságot élvez körükben, mint a többi párt hívei, szimpatizánsai körében. Kuncze Gábor úgy ítélte meg, hogy a parla­menten belül az MSZP és az MDF integrációpárti, a Fidesz azonban kettős kom­munikációt folytat: azt mondja, támogatja az európai uniós csatlakozást, ugyan­akkor folyamatosan a hátrányairól beszél. Véleménye szerint, bár az unió egyér­telmű támogatása elől idővel a Fidesz sem térhet ki, jelenlegi magatartásával el­bizonytalanítja szavazótáborát, és ennek jelei már megfigyelhetők. Kuncze Gá­bor ennek ellenére nem kételkedik abban, hogy az áprilisi népszavazás érvényes és eredményes lesz. Személy szerint 60-70 százalék közötti részvételt vár, és azt reméli, a szavazók 65-75 százaléka igennel voksol majd. A pártelnök a parla­ment hétfői döntésével kapcsolatban, miszerint az ország területén átengedik a Törökország védelmét szolgáló NATO-szállítmányokat, megjegyezte: a Fidesz magatartása miatt a határozat egy hetet késett, ez pedig Magyarországot rossz színben tünteti fel a szövetségesei előtt. (Tudósítónktól) _________Háttér__________ A kormányátalakítás napjai Az MSZP-ben többen is a párt győzel­meként értékelték, hogy nem Draskovics Tibor, a miniszterelnök kabinetfőnöke lett Kiss Elemér utóda, hanem Kiss Péter. A szocialista párton belül is terjedő szó­beszéddel szemben azonban információ­ink szerint nem a pártvezetés „találmá­nya” volt Kiss Péter, hanem a miniszter­­elnöké. A Népszabadság kormányzati körökből származó információk alapján rekonstruálta Kiss Elemér lemondásának és utódja megnevezésének folyamatát. • Csütörtök______ Egyértelmű a politikai szándék, hogy Kiss Elemér kancelláriaminisztert meg kell menteni. A Magyar Nemzetben megjelent a miniszter ügyvédi irodája és állami cégek kapcsolatát nyilvánosságra hozó cikkek kapcsán ugyanakkor a kor­mány kinyilvánította: nem tűri el, hogy erkölcsileg elfogadhatatlan szerződése­ket kössön bárki a kormányzatból. • Péntek________________________ Kiderült, hogy Kiss Elemér munkahe­lye, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) egyik cége is munkát adott a Forgács és Kiss Ügyvédi Irodának. Medgyessy Pé­ter már reggel döntött. Magához kérette Kovács Lászlót, az MSZP elnökét, majd délben Kiss Elemért. A kancelláriami­niszter közölte: tudja, mi a dolga. A mi­niszterelnök egy óra múlva bejelentette, hogy Kiss Elemér lemondott. Délután felhívta a szabadságát töltő kabinetfőnö­két, Draskovics Tibort, s elmondta, ő az egyik jelöltje a kancelláriaminiszteri posztra. Ezzel egyébként Kovács László és más pártvezetők is egyetértettek. Draskovics időt kért. Érthető, hiszen a MeH-et éppen most szervezték át, s ezen belül megerősítették az ő koordináló-irá­nyító funkcióit. A miniszterelnök estére úgy döntött, ha Kiss Péter igent mond, akkor ő lesz az új miniszter. A munka­ügyi miniszter közigazgatási tapasztalata jelentős, jó politikus, az MSZP-t is kép­viseli. • Szombat______________________ A miniszterelnök részt vett az MSZP budapesti küldöttértekezletén, ahol töb­bektől kérdezte, hol van Kiss Péter. Medgyessy Péter végül telefonon hívta fel a munkaügyi minisztert, aki vasárnap estig kért gondolkodási időt. • Vasárnap______________________ A kormányfő telefonon konzultált Ko­vács Lászlóval, Lendvai Ildikó frakció­­vezetővel és több elnökségi taggal. Vala­mennyien támogatták Kiss Péter kineve­zését. Az érintett azzal a feltétellel mon­dott igent, hogy áttekintik a kancellária bonyolult struktúráját, és tehermentesítik a MeH-et. Medgyessy Péterben így me­rült fel az a gondolat, hogy a nemzeti fej­lesztési tervvel és a területfejlesztéssel foglalkozó egységeket kiveszik. Már ko­rábban is tervezték, hogy EU-koordiná­­cióval foglalkozó tárca nélküli minisztert neveznek ki. Most adódott: ezt meg kell tenni, és az említett­­ két részleget hozzá kell rendelni. Mivel államtitkárságokról van szó, felügyeletükre Juhász Endrének (tárca nélküli) miniszteri posztot kell lét­rehozni. • Hétfő reggel kora reggel igent mondott Juhász Endre. A miniszterelnök ezután négy­­szemközt beszélt Szili Katalin házelnök­kel, Kovács Lászlóval és Lendvai Ildikó­val, akik támogatták az elképzelést. Medgyessy Péter reggel kilenckor tájé­koztatta az MSZP elnökségét, hogy Kiss Pétert szeretné kancelláriaminiszternek, és hogy Juhász Endrét nem államtitkárrá, hanem tárca nélküli miniszterré nevezné ki. Burány Sándort mint munkaügyi mi­nisztert szintén ekkor nevezte meg. Rá azért esett a döntése, mert ő a párt egyik vezető közgazdásza. • Hétfő este_____________________ A csütörtök óta zajló átalakításokról az SZDSZ csak hétfőn értesült: Medgyessy Péter este tájékoztatta az SZDSZ frakcióját, illetve négyszemközt tárgyalt Kuncze Gábor pártelnökkel. Tartalmát tekintve egyetértettek a kor­mányátalakítással, Juhász Endre kineve­zésével is, bár korábban, amikor önálló EU-minisztérium létrehozásáról volt szó, volt önálló jelöltjük. Kuncze Gábor ezzel kapcsolatos kérdésünkre úgy vála­szolt: nem minisztérium, hanem tárca nélküli miniszteri poszt létrehozásáról van szó, és azt is csak május közepétől hozzák létre, bőven van tehát idő a koa­líciós szerződés módosítására, amire a napokban sor kerülhet. A pártban többen úgy vélik viszont, hogy előzetes egyez­tetésre, ennek hiányában pedig a párt ré­széről határozott fellépésre lett volna szükség. Hiszen a koalíciós szerződés rögzíti a kormányzati döntések közös előkészítésének és meghozatalának kö­telezettségét. Minderre felhívták a kor­mányfő figyelmét is, aki a szabad de­mokraták frakcióülésén elnézést kért a történtek miatt. Arra hivatkozott, hogy gyorsan kellett dönteni. Medgyessy Pé­ter megígérte az SZDSZ-nek, hogy ez (mármint az előzetes egyeztetés nélküli kormányátalakítás) többször nem fog előfordulni. Az SZDSZ számára kényes időpont­ban történt mindez: a kormányátalakítás módja a szombati tisztújító küldöttgyűlé­sen a pártvezetés elleni, illetve a határo­zottabb politizálás melletti újabb érvként szolgálhat a „belső ellenzék” számára. Nagy Szilvia-Nyusztay Máté Hadtápos vezérkari főnök Gladiátor helyett menedzser típusú ve­zetője lesz a Magyar Honvédségnek Szenes Zoltán. Ezt maga az új vezérkari főnök jelentette ki a parlamenti szakbi­zottság előtt, ahol a rendszerváltás óta először hallgatták meg együtt a leköszö­nő és a beiktatás előtt álló vezérkari fő­nököt. A minden frakciótól méltató sza­vakat kapó, két és fél év után távozó Fo­dor Lajos vezérezredes ausztrál nagykö­vet lesz. Utóda csütörtökön veszi át az irányítást. Szenes ugyan nem hirdetett radikális változtatásokat, ám a hadsereg szinte teljesen átalakul. Májusra fejező­dik be ugyanis az ősszel indított védelmi felülvizsgálat, amelyben Fodor már nem, Szenes viszont részt vett. Ennek prognosztizálható végeredményeként - bár az átalakításnak hangoztatottan nem célja - tovább csökken a honvédség je­lenlegi 45 ezres létszáma. Szenes ezt az­zal indokolta, hogy egy ilyen kis ország nem tarthat fenn teljes képességű, komplett haderőt. Ehelyett meghatáro­zott területekre kell koncentrálni. Ilyen lesz az SFOR-ban nagy elismerést kiví­vott műszaki alakulat képességeinek hasznosítása vagy a katonai rendészi fel­adatok felvállalása. Emellett olyan spe­cialitásokat is fejleszteni kell, amely a szövetségben nincs vagy csak korláto­zottan. A sorkatonák behívásának 2005-ös eltörlését korainak tartó fideszes képvi­selők kérdésére Szenes elhárította a pártpolitikai vitákra való reagálást. A váltás feltételrendszere álláspontja sze­rint megteremthető a politikai vezetés által kitűzött dátumra. Reményei szerint emelhető a szerződésesek iskolázottsá­ga. Az önkéntesek közül minden negye­dik csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az önkéntes katonákkal könnyebb dolgozni - vélte Szenes -, ám akárcsak mindenhol máshol, lehet szá­mítani nehézségekre az átállás miatt. A tábornok szerint az önkéntes haderő megteremtése a professzionálissá válás­nak csak az első lépése, egyebek között műszaki fejlesztésekre is szükség lesz. „A honvédség nem lesz »high-tech« hadsereg, de jó hadsereg lesz, amelynek egyes részei európai színvonalúak lesz­nek” - vélekedett a vezérőrnagy. Szenes kinevezését a honvédelmi bi­zottság három fideszes „tartózkodó bi­zalma” mellett 14 igennel támogatta. A tábornok lesz az első logisztikus (hadtá­pos) vezérkari főnök. Szenes reméli, hogy a logisztikusi, szervezői és gazda­sági szaktudása, illetve külföldi szolgá­latai során szerzett tapasztalatai meg­könnyítik majd a dolgát a hadsereg élén. H. Z. Szenes Zoltán és Fodor Lajos FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS _________Pró és Kontra_________ Szükség van-e nemzetőrségre? Az Országgyűlés a jövőben várhatóan hatályon kívül helyezi azt az előző ciklusban elfogadott határozatot, mely a nemzetőrség létrehozásáról szól - az MSZP és az SZDSZ képviselői nyilvánvalóan így döntenek majd. Minderről a kormány javasla­ta már a T. Ház előtt fekszik, az Országgyűlés viszont még nem kezdte el annak tár­gyalását. A múlt héten öt alkalommal kísérelték meg a plenáris ülés napirendjére tűzni a kérdést, ez azonban nem sikerült, mert az Országgyűlés - elsősorban az el­lenzék távolmaradása miatt - határozatképtelen volt. A héten már napirendre került a nemzetőrség felállítását ellenző javaslat, de tegnap a többi napirendi pont olyan gyorsan lefutott, hogy a nemzetőrség ügyének tárgyalására még nem érkeztek meg a Parlamentbe azok a képviselők, akik érvelhettek volna pró és kontra. Simicskó Ist­ván (Fidesz) és Keleti György (MSZP) ugyanakkor lapunknak elmondta véleményét. Simicskó István (Fidesz): „Szomorú vagyok, hogy a kormánypárti képvise­lők nyilvánvalóan politikai motivációk alapján úgy döntenek majd, hogy nincs szükség a nemzetőrség felállítására. Ez az intézmény ugyanis kapcsolat lehet­ne a civil társadalom és a jövőben meg­alakuló professzionális honvédség kö­zött. A nemzetőrség nem egy „magán­bandérium” lenne, hiszen a mindenkori honvédelmi miniszter és a vezérkari fő­nök irányításával működne a Magyar Honvédség mellett. A nemzetőrség „minősített” esetekben - katasztrófa­­helyzet, rendkívüli állapot idején - ha­tékonyan tudná védeni az országot, hi­szen a nemzetőrök térségüket, földjü­ket, házaikat védenék. A professzioná­lis hadsereg kasztjellegű lehet, de a nemzetőrség kapcsolatot jelenthet sportklubokkal, ejtőernyős klubokkal, rádióamatőr klubokkal is. Különböző NATO-országokban sem ismeretlen fogalom ez: a professzionális hadsereg mellett működik a nemzetőrséghez ha­sonló intézmény, az Egyesült Államok­ban a Nemzeti Gárda, Dániában a Honi Gárda. A terrorizmus elleni küzdelem időszakában fontos, hogy az ország vé­delmét ily módon is biztosítani lehes­sen.” Keleti György (MSZP): „Magyarorszá­gon szükség van olyan szervezetre, mely katasztrófahelyzet vagy akár Magyaror­szág biztonságának veszélyeztetése ese­tén megfelelő felkészültséggel rendelke­zik. Az Országgyűlés az előző kormány idején, éppen Simicskó István javaslatá­ra döntött úgy, hogy létre kell hozni fegyveres erőként a nemzetőrséget. Ak­kor egyetlen képviselő kivételével a szo­cialisták a nemzetőrség felállítását eluta­sították. Mégpedig azon megfontolás alapján, hogy azoknak a honfitársaink­nak, akik a haza védelmében szükség esetén részt kívánnak venni, a hadsereg önkéntes tartalékos rendszere - a nem­zetőrséghez képest - jobb lehetőséget kí­nál. Másrészt a nemzetőrség külön fegy­veres erő lenne, s mivel a katonai költ­ségvetés terhére nem lehetne finanszí­rozni, a létrehozásához külön forrást kel­lene biztosítani. Az MSZP nem a nem­zetőrség intézményével szemben foglalt állást, az nem lenne szerinte célszerű, hogy külön fegyveres erőként jelenjen meg. Az elképzelések szerint 2005-ben feláll az önkéntes professzionális hadse­reg, és a védelmi felülvizsgálat nyomán a különböző kihívásokkal e haderő nyil­ván szembe fog nézni. Csuhaj Ildikó

Next