Népszabadság, 2003. március (61. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-14 / 62. szám

­ Egyre kisebb a Big Brother Egyre inkább bukásnak tűnik a világon mindenhol sikeres, tavaly ősszel Ma­gyarországon is kiemelkedő nézettséget produkáló Big Brother második soro­zata. A licencet megvásároló TV 2 a héten már kimenekítette a konkurens Való Vi­lág sávjából a műsort. A BB mélyrepülése a kereskedelmi tévé egész főmű­­soridős nézettségére rossz hatással van: az RTL Klubtól ismét leszakadt TV 2-vel esténként már a Magyar Televízió is versenyben van. Kifulladt a TV 2 rossz nézettségi mu­tatóinak javítására tavaly ősszel még si­keresen bevetett Big Brother. A kereske­delmi csatorna képernyőjét szeptember­től decemberig uraló, a debütálásakor Magyarországon is átütő sikert hozó BB második sorozata már az induláskor igen gyengén szerepelt, és az azóta eltelt egy hónapban sem tudott jelentősen ja­vítani. A BB tábora 300-500 ezerrel ki­sebb, mint a konkurens ValóVilágé. Szinte a kudarc beismerésének tekint­hető, hogy a TV 2 kimentette a ValóVi­­lággal vívott küzdelemből a produkciót. Az esti összefoglaló ettől a héttől koráb­ban és jóval rövidebb terjedelemben lát­ható. A váltás egyelőre nem jött be. Ked­den és szerdán az AGB Hungary méré­se szerint 1,1 millióan voltak kíváncsi­ak a hét órakor kezdődő BB-re, miköz­ben a Fókuszra 1,8-1,9 millióan kap­csoltak. (Összehasonlításul: egy héttel korábban az Aktív kezdődött hétkor, és 400 ezerrel többen látták, mint most a BB-t.) A BB mélyrepülése a TV 2 főmű­­soridős mutatóit is lehúzza. Egy keres­kedelmi tévé 19 és 23 óra között éri el bevételei döntő részét (a reklámpercek tarifája ekkor akár harmincszorosa is le­het a napközbeni áraknak). Ebben a ki­emelt sávban a TV 2 mutatói jelentősen, majdnem harmadával zuhantak tavaly szeptember óta. (A teljes lakosságnál 35,1 százalékról 26,7 százalékra, a hir­detők által preferált fiatalabb korosz­tálynál 39,5-ről 29,7-re.) Eközben az RTL Klub két, a Magyar Televízió há­rom (a hirdetési kategóriában négy) szá­zalékkal javított. A TV 2 tegnap közleményt adott ki az elmúlt napokban a nézettségi adatairól és a társaság hitelkérelméről szóló cik­kekről. Ebben nem cáfolják, hogy a tár­saság hatmilliárd forintos hitelt kért az MFB-től. Mint írják, a tévét működtető részvénytársaságnak nincsenek fizetési gondjai, a vállalat a tavalyi évet nyere­séggel zárta, és ezzel számolnak az idei évre is. Az új hitel a finanszírozás újra­strukturálását, egységesítését jelenti. A Big Brother-projektre kitérve az a TV 2 szerint nem veszteséges, ugyanis az első sorozat 30 százalékos hasznot hozott a társaságnak. Azt elismerik, hogy a második széria valóban gyen­gébben produkál, mint az első, és ez ki­hat a főműsoridős nézettségre. Csak­hogy a csatorna szerint ezek kiragadott számok, a valós állapotot a célcsoport­nak számító 18-49 éves korosztályban teljes napra vonatkozó adatok mutat­ják. Márpedig ebben január óta a TV 2 33,1 százalékot teljesített, szemben az RTL-es 31 százalékkal. A TV 2-nél most abban bíznak, hogy a tavasszal beindított új, saját gyártású műsorok visszahozzák a nézőket. Ez egyelőre nem látszik a nézettségen. A nagy kampánnyal beharangozott álinter­jús Stahl Judit-műsor volt ugyan a Tények mögött a teljes lakosság körében a má­sodik legnézettebb produkció a TV 2-n, de 700 ezerrel kevesebben voltak rá kí­váncsiak, mint a párhuzamosan sugár­zott ValóVilágra. A TV 2 háziversenyé­ben meglepő módon harmadik lett a Skandinávlottó-sorsolás, megelőzve (sorrendben) a Jakupcseket, az Aktívot, a Jó barátokat, a Big Brothert és a Clau­­dia-show-t. Csak tizedik lett a debütáló talkshow, a Magánszám. A Big Brother utáni korszak egyik új műsora a szerény 830 ezres mutatójával alig előzte meg az MTV-n sugárzott Bajnokok Ligája­­meccset, és messze lemaradt az RTL Ba­rátok közt-jétől, és az utána programba kerülő, kasszasikernek korántsem ne­vezhető Kick-boksz harcos 8. részétől. A hirdetési kategóriában a két kereske­delmi tévé között szerdán régen mért különbség volt: főműsoridőben a TV 2 húsz százalékkal maradt el a konkuren­sétől. Haszán Zoltán KÖZÖNSÉGARÁNY A TEVES NÉPESSÉGBEN (19.30-21.30 között, százalék) III. IV. V. VI. VII. Vili. IX. X. XI. XII. I. II. 2002. 2003. Forrás: AGB Hungary, MTV NÉPSZABADSÁG-grafika MTV: új, sikeresebb arculat FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP 2003. MÁRCIUS 14., PÉNTEK 5 Négy évre harminc százalék reálbéremelés Uniós bérfelzárkóztatási program ki­dolgozására és a tb-alapok feletti tár­sadalmi kontroll megteremtésére tett ígéretet a miniszterelnök tegnap a szakszervezeti vezetőknek. Medgyessy Péter bejelentette: a sztrájkot fontolga­tó postások március 20-ig megkapják a kétlépcsős béremelésükre vonatkozó javaslatot. A választási kampányban, tavaly janu­árban együttműködési nyilatkozatot írt alá az akkor még miniszterelnök-jelölt Medgyessy Péter az MSZOSZ 35 tag­­szervezetével. Tegnap az egyezségbe fog­laltak időarányos teljesülését értékelte a kormányfő az érdekvédőkkel. A zárt aj­tók mögötti találkozó után Wittich Ta­más, az MSZOSZ elnöke elmondta: meg­állapították, hogy a kormányzati ciklus egészét tekintve nem irreális a szakszer­vezetek elvárása a 30 százalékos reálbér­­pozíció-javulásra. A miniszterelnök ígé­retet tett az uniós bérfelzárkóztatási prog­ram mielőbbi elkészítésére, megvalósítá­sára. Terv készül a foglalkoztatási helyzet további általános javítására, a leépülő ágazatok, mint a bányászat, a textilipar problémáinak megoldására is. Med­gyessy bejelentette, hogy a választások előtti ígéretek teljesítését is követelő postások március 20-ig megkapják a kétlépcsős béremelésükre vonatkozó ja­vaslatot. (Ismeretes, hogy a Postás Szak­­szervezet felmérést indított a tagság kö­rében arról, támogatnak-e egy esetleges sztrájkot anyagi helyzetük javulása ér­dekében.) A találkozón az MSZOSZ a foglal­koztatás bővítését segítő komplex cso­mag összeállítását szorgalmazta, az in­dítványt a kormányfő támogatta. Medgyessy ezen túl megerősítette: a kormány fontosnak tartja, hogy a tb­­alapok feletti kontrollban a befizetők, vagyis a szakszervezetek és a munka­adók is szerepet kapjanak. Úgy tudjuk, hogy viszont kizárta a tb-önkormányza­­tok visszaállításának lehetőségét. A szakszervezetek felvetették, hogy az Eu­­rópa-tervben előirányzott, mintegy 200 milliárd forintos hitellehetőséghez csak azok a vállalkozások juthassanak hozzá, amelyek dolgozóikkal rendezett munka­ügyi kapcsolatokat tartanak fenn, készek tárgyalni a kollektív szerződésről. A mi­niszterelnök bejelentette, hogy a munka­­vállalók uniós csatlakozással kapcsola­tos tájékoztatására - az MSZOSZ kéré­sére -15 millió forintot juttat a kormány a szakszervezeteknek az európai kom­munikációs keretéből. Kun J. Erzsébet Győzelem után belviszály Két táborra szakadt az Országos Cigány Önkormányzat Valószínűleg a Legfelsőbb Bírósághoz fordulnak jogorvoslatért azok a roma képviselők, akik törvénytelennek tart­ják az Országos Cigány Önkormány­zat alakuló ülését - tájékoztatta lapun­kat Dógi János, a Cigány Szervezetek Országos Szövetségének elnöke. Hor­váth Aladár, akit a Roma Parlament je­löltjeként az új cigány testület elnökévé választottak, továbbra is szabályosnak tekinti az alakuló ülést. A január közepén tartott, majd március elején megismételt országos cigány ön­­kormányzati választást a Lungo Drommal szemben a Demokratikus Ro­ma Koalíció nyerte. A győzelem után a szövetségen belül feszültté vált a helyzet. A Demokratikus Roma Koalí­ciót a CSZOSZ (Cigány Szerve­zetek Országos Szövetsége), az MCF (Magyarországi Cigány Szervezetek Fóruma) és a Roma Parlament hozta létre. A választá­si siker után a koalíciót alkotó szervezetek között egyezség szü­letett arról, hogy Kolompár Or­bán, az MCF vezetője lesz az új Országos Cigány Önkormányzat ügyvezető elnöke. Az elnöki tisztségre két jelölt, Horváth Ala­dár (Roma Parlament) és Kövesi Vilmos (CSZOSZ) pályázott. Az orszá­gos önkormányzat e hét szerdára összehí­vott alakuló ülése előtt az MDF megálla­podott a Roma Parlamenttel, hogy az el­nöki posztért folyó küzdelemben Horváth Aladárt támogatja. Kövesi Vilmos és hívei­­ jogsértőnek minősítve a rendezvény összehívását — kivonultak a teremből. Kövesi egyebek mellett azt kifogásolta, hogy az alakuló ülésre szóló meghívóként szolgáló táv­iratban a tudta és beleegyezése nélkül szerepelt a neve, továbbá azt is, hogy a rendezvényt nem Farkas Flórián, az OCÖ most leváltott elnöke hívta össze. Végül az 53 országos cigány önkor­mányzati képviselőből 32 vett részt az ülésen, ahol Horváth Aladárt elnökké, Kolompár Orbánt pedig ügyvezető el­nökké választották. Kövesi Vilmos beje­lentette, hogy a CSZOSZ jogorvoslati ké­relmet nyújt be. Kérdés, hogy erre milyen formában van lehetőség. - A kötelezettségünk a megbízóleve­lek átadásával véget ért - nyilatkozta la­punknak Rytkó Emília, az Országos Vá­lasztási Iroda vezetője. Hangsúlyozta, az országos kisebbségi önkormányzat ala­kuló ülésével kapcsolatban sem az Or­szágos Választási Irodának, sem az Or­szágos Választási Bizottságnak nincs semmilyen jogszabályban leírt feladata. Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa kizárólag azt tartja elképzelhetőnek, hogy a jogsértésre hi­vatkozók a bírósághoz fordulnak kérel­mükkel. A CSZOSZ, úgy tűnik, hasonló követ­keztetésre jutott, mint a kisebbségi ombudsman. Dógi János, a CSZOSZ el­nöke lapunknak csütörtökön megerősítet­te: törvénytelennek tartják az Országos Cigány Önkormányzat alakuló ülését. Valószínű, hogy a CSZOSZ a Legfelsőbb Bírósághoz fordul, de - tette hozzá Dógi - erről csak akkor lesz végleges döntés, ha befejeződik a jogász szakértőkkel megkezdett konzultáció. Teleki László, a MeH cigányügyi ál­lamtitkára egyeztetést kezdeményezett a Demokratikus Roma Koalíció tagszervezetei között annak érde­kében, hogy sikeresen működjön az új Országos Cigány Önkor­mányzat, és rendezett legyen a vi­szonya a cigányügyi államtitkár­sággal. A kezdeményezés eddig nem járt kézzelfogható ered­ménnyel, a tárgyalások várhatóan a jövő héten folytatódnak. A történtekhez tartozik, hogy egyes információk szerint az el­nökválasztáson az utcai összetű­zés résztvevői közül ketten szembekerültek egymással, de akkor sikerült elrendezni a vitá­jukat. Másnap azonban Kiskun­halason újra összetalálkozott a sértett Kolompár László és a CSZOSZ tagja, Rostás László. Kolompár nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Horváth Aladár az esetet rendőrségi ügynek minősítette, Kövesi Vilmos vi­szont provokációról beszél: szerinte Rostás nem volt tagja a CSZOSZ-nek. Cz. G. Horváth Aladár Kövesi Vilmos Ellen­javaslat a kórház-privatizációra Bár a kormányfő korábban a szakma tá­mogatásához kötötte a kórháztörvény tervezetének kormányzati elfogadását, most mégis az orvosi kamara és az ága­zati szakszervezet egyetértése nélkül ke­rül a T. Ház elé a javaslat. A kormány ál­tal szerdán jóváhagyott tervezet lehető­vé teszi a tulajdonosoknak, hogy eldönt­sék, gazdasági társasággá alakítják-e kórházaikat, szakrendelőiket, vagy sem. Akik az átalakítás mellett döntenek, pá­lyázattal választhatják ki tulajdonostár­saikat. A befektető nem kerülhet több­ségbe. Tulajdoni hányadát készpénzben, tőkeemeléssel kell megvásárolnia. Lapunknak Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára el­mondta: a javaslat parlament elé kerülő változatában a szaktárca nem vette fi­gyelembe észrevételeik zömét. A köz­testület a parlamenti vita idején töre­kedni fog arra, hogy legalább öt-tíz ponton változzon a tervezet. A kamara továbbra sem fogadja el, hogy a javaslat kihagyja az orvosokat a privatizációból. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a jogsza­bály garantálja: csak akkor ajánlják fel munkahelyüket privatizációra, ha az ott dolgozók nem kívánnak élni a ma­gánosítás lehetőségével. Gyenes Géza szerint az orvosok privatizációban való részvételét erősíthetné az is, ha a járó­beteg-ellátásban dolgozó szakorvosok, a háziorvosokhoz hasonlóan, közvetle­nül szerződhetnének az egészségbizto­sítóval. A főtitkár hozzátette: továbbra is aggódnak a közszolgáltatásokért, il­letve a betegek közötti egyenlőségért is. Szerintük a privatizációt meg kellene előznie az ágazat feltőkésítésének. Mi­vel továbbra is tisztázatlan, ki és miből fogja megfizetni a befektetők profitját, félő, hogy azt a betegektől vehetik el. Ez történhet úgy, hogy az új tulajdono­sok a szolgáltatásokat szűkítik, és úgy is, hogy a működtetés költségeiből fa­ragnak le. D. A. N. Röviden Népszabadság-díjak Tegnap szerkesztőségünkben ismét átad­ták az elmúlt egy évben kiemelkedő telje­sítményt nyújtó kollégáink munkájának elismerését szolgáló Népszabadság-díja­kat. Az idén a fődíjat Horváth Gábor nyerte, díjat kapott továbbá Csuhaj Ildi­kó, Gárdi Balázs, Hegyi Iván és Révész Sándor. Híradó: új főszerkesztő Merényi Miklóst kérte fel a Híradó fő­­szerkesztőjének a Magyar Televízió Rt. ügyvezető alelnöke. A Híradó főszer­kesztője - megbízottként - tavaly nyár óta Szűcs Gábor. Merényi Miklós ez év elején köszönt le a Figyelő című hetilap főszerkesztői posztjáról. Jövő hétfőtől az eddig a Magyar Rádióban tevékeny­kedő Rangos Katalin személyében új programigazgatója lesz a Magyar Tele­víziónak. Ezt a posztot eddig - megbí­zottként - Rudi Zoltán töltötte be. (MTI) Nemzeti: Görgey jóváhagyta a hitelt Tegnap Görgey Gábor kulturális minisz­ter és Jordán Tamás, a Nemzeti Színház Rt. vezérigazgatója találkozott a szín­házhoz tartozó szabadtéri amfiteátrum befedése és átalakítása ügyében. Jordán elmondta: tájékoztatást kért a miniszter arról, hogy a beruházás nem terhelné-e a tárca költségvetését. Mivel a színház banki hitelből kívánja finanszírozni a 300 milliós beruházást, s a felvett össze­get hosszú távú részletfizetéssel törlesz­­tené a támogatásának terhére, Görgey a Nemzeti Színház Rt. tulajdonosi jogai­nak gyakorlójaként jóváhagyta a beépí­tést. (E. B.) Hegyháti a nukleáris kht. élén Hegyháti József a gazdasági tárca koráb­bi helyettes államtitkára lett a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. vezetője. A kht. működteti a püspökszilágyi hulla­déklerakót, és irányítja a paksi atomerő­műben keletkező kis és közepes aktivitá­sú hulladékok elhelyezésének lehetséges helyszíneként emlegetett bátaapáti mel­lett folyó kutatásokat. (Ö. Z.) Nyelvtanulás nulladik évfolyamon Az oktatási tárca 2004-től az úgyneve­zett világnyelvprogram keretében lehe­tővé teszi, hogy a középiskolákban nul­ladik évfolyamok induljanak, amelye­ken az oktatási idő 40 százalékát ide­gen nyelv tanítására fordítják - mondta tegnap Magyar Bálint oktatási minisz­ter Szombathelyen. Hozzátette: így olyan tanulók számára is elérhető lesz egy vagy két idegen nyelv elsajátítása, akiknek a családja nem engedheti meg a különórák finanszírozását. (Tudósí­tónktól) Aréna: rockkal nyitott Jánosi György gyermek-, ifjúsági és sportminiszter csütörtökön ünnepélye­sen átadta a Budapest Sportarénát. A szűk körű megnyitón jelen volt Dominique de Combles de Nayves, Franciaország budapesti nagykövete, Demszky Gábor főpolgármester, Szilvásy György, a GYISM közigazgatá­si államtitkára, valamint a francia beru­házó cég, a Bouygues több vezetője. Amikor az aréna teljesen elkészül majd, akkor egy, a mostaninál lényegesen na­gyobb szabású, nyilvános megnyitót is rendeznek. Tegnap tartották egyébként az első rendezvényt a csarnokban, egy rockkoncertet - ma pedig komolyzenei hangversenyre várják az érdeklődőket. (MTI) Felújítják a 2-es metrót Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés a 2-es metró felújításáról szóló előterjesztést. A 2-es metró felújítása az idén nyáron, az Örs vezér téri állomásnál kezdődik, s várhatóan 2007-ig tart. A rekonstrukció tervezett költsége mintegy 53,2 milliárd forint, amelyből 10,1 milliárd forintot a BKV Rt., 43,1 milliárd forintot pedig a fővárosi önkormányzat finanszíroz - utóbbi egy 30,5 milliárd forintos EIB- hitel segítségével. A rekonstrukció so­rán átépülnek a metróállomások és a gyalogos-aluljárók. Átalakítják az utas­terek falburkolatait, álmennyezeteit. Azt egyelőre még vizsgálja a BKV, hogy új metrókocsikat érdemes-e be­szerezni, vagy inkább a jelenlegi kocsi­kat újítsák fel. A közgyűlés szünetében Deutsch Tamás, a Fidesz-MKDSZ frak­ciójának vezetője sajtótájékoztatón kö­zölte: kezdeményezik, hogy a közgyű­lés pénzügyi ellenőrző bizottsága hall­gassa meg Demszky Gábor főpolgár­mestert egy, a Fidesz szerint gyanús pénzpiaci műveletek eredményeként keletkezett 276 milliós pénzügyi vesz­teség ügyében. (Munkatársunktól)

Next