Népszabadság, 2003. március (61. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-20 / 66. szám

NÉPSZABADSÁG D­E­L - A­L­F­Ö­L­D 2003. MÁRCIUS 20., CSÜTÖRTÖK I. Szaktanfolyam és érettségi a kecskeméti börtönben Egy év telt el a kecskeméti börtönben ideiglenesen kialakított anya-gyer­mek körlet megnyitása óta, de már épül a végleges intézet. A fiatalkorúak egyszemélyes cellái azt mutatják, hosszú távon a kis börtönök hatéko­nyabbak, kevesebb a visszaeső. A gond csak az, hogy az uniós átlagot jóval meghaladja a börtönök zsúfoltsága. Most jogi megoldásokkal próbálkoz­nak, és ha épülnek új intézmények, akkor azok óriási börtönök lesznek. Újabb építkezés kezdődött a kecske­méti Wéber Ede utcai börtön területén. Az öt éve megnyílt modern komplexu­mot a környékbeliek „parkettás börtön­nek” vagy „fehérgalléros szállodának” hívják, lakói azonban - a hiedelemmel ellentétben - nem az ország különböző pontjairól érkezett vagyonos elítéltek. Az intézet egyik szárnyában a térség­ben lakó börtönre vagy fogházbüntetés­re ítélt rabok vannak, a másik épület pedig a fiatalkorúak regionális bünte­tés-végrehajtási intézete. A börtön terü­letén most készülő, százharmincmillió forint összköltségű ingatlan húsz kis­mamának és kisgyermekének ad helyet szeptembertől. A körletben védőnő és gyermekorvos látogatja majd az elítél­teket, s az intézményben a cumisüve­gek és a pelenkák mellett gyerekjáték­ok is vannak. A kísérlet bevált. A múlt évben a fia­talkorúak intézetében ideiglenesen elkü­lönítettek egy helyiséget, ahol kilenc kismama foglalkozhatott a tököli rab­kórházban megszült gyermekével. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az elítélt anyák a gyermekük mellett könnyebben viselik a börtönben töltendő első évet.­­ A szakmai viták máris élesek. Töb­bek szerint nem elég az, hogy legfeljebb egyéves korig lehet az anyjával együtt az újszülött a börtönben, a korhatárt leg­alább három évre fel kellene emelni. A másik oldal szerint viszont a gyermek nem rab, a társadalmi szocializáció pe­dig vele született joga - mondja Gaál Béla, a Bács-Kiskun Megyei Büntetés­végrehajtási Intézet szóvivője. A szóvivő szerint az anya-gyermek körlet csak egy a bezártság okozta ártal­mak csökkentésére és a társadalomba való visszailleszkedés esélyének növe­lésének hozott intézkedések közül. A fiatalkorú rabok ugyanis itt egyszemé­lyes cellákban élnek, kis csoportokban folyamatosan foglalkoztatják őket, de sokféle tanulási lehetőség közül is vá­laszthatnak. Nemrég tizenkét elítéltjük elvégzett egy számítógépes szaktanfo­lyamot, kilencen pedig érettségire ké­szülnek a börtön falai között. A helyi főiskolás lányok rendszeresen bejárnak korrepetálni őket, az elítéltek pedig pél­dás felkészültségükkel akarnak impo­nálni segítőiknek. - A tanulás nemcsak túlélési stratégia, hanem a jó vizsgaeredmény - akinél a büntetési minősítés erre lehetőséget ad - egyben a hazalátogatás záloga is - mondta Itzig Zoltán őrnagy. Az egyszemélyes cellák nagy előnye, hogy van magánszféra, lehetőség a tanu­lásra, nincsenek viszont kollektív bal­hék, mert az elítéltnek van lehetősége a visszavonulásra, a jutalmazási rendszer pedig arra ösztönzi az elítélteket, jobb kimaradni ezekből az ügyekből. Ráadá­sul a múlt évi ötszázkilenc eltávozásból mindenki időre visszajött, az innen sza­badult visszaesők aránya pedig nem éri el a tíz százalékot. A szakemberek szerint ami a kecske­méti Wéber Ede utcai börtön területén zajlik, az a korszerű büntetés-végrehaj­tás irányelveit mintázza. A gond csak az ezzel az egész kísérlettel, hogy az átlag­nál drágább, miközben az ország több mint tizennyolcezer fogva tartottjára öt­ezer zárka és tizenegyezer-négyszázhet­­venhat hely jut.­­ Ráadásul manapság már nemcsak különböző neműeket, a bűntársakat, a fiatalkorúakat kell elkülöníteni, hanem az AIDS-eseket is az egészségesektől, valamint a dohányost a nem dohányzó­tól, az országos 159 százalékos kihasz­­náltsági átlagot pedig EU-norma szerint legalább százhúszra kellene csökkenteni - mondta Bökönyi István, a büntetés­végrehajtás országos parancsnoka. Az állam egyelőre a megoldás köny­­nyebbik végét fogta meg a börtönök zsúfoltsága kérdésében. Az enyhébb büntetések, az óvadék, a próbára bocsá­tás és a házi őrizet mellett mind olyan jogi lehetőséget szorgalmaz, amellyel csökkentheti a rabok számát. A börtön­­építések konstrukciója még kidolgozat­lan, a magántőke bevonása pedig csak egy hirtelen támadt ötlet. Ráadásul a je­lenlegi tervek nagy befogadóképességű épületekről szólnak.­Szóval a kis börtön­csodák még jó ideig váratnak magukra. R. A. Évközi gimnáziumi vizsgát tesz egy fiatalkorú rab a szerző felvétele Sok a gyorsított eljárás TUDÓSÍTÓNKTÓL Bács-Kiskun megye hetvenhét ügyésze a múlt évben több mint négyezer eset­ben emelt vádat a bíróságon. A vádak 96,5 százalékát a bíróság megalapozott­nak találta. - Ez a váderedményességi mutató megfelel az országos átlagnak - mondta lapunknak dr. Szabó Ferenc megyei főügyészhelyettes, aki hozzátette: a ta­valy ismertté vált bűncselekmények szá­ma 21 500 volt, ami nem mutat lényeges eltérést az előző évitől. Az ügyészségi statisztikából kiderül továbbá: a megyében első fokon jog­erőssé vált bírósági határozatok aránya 83 százalék, ami jóval meghaladja az or­szágos átlagot. Hozzátartozik, hogy ezek zömét a gyorsított eljárások teszik ki, ugyanis a vádbenyújtások 40 százalé­kában a tárgyalás mellőzésével született meg a jogerős ítélet. A gyorsított eljárá­sok számát tekintve magasan az orszá­gos átlag felett járnak a Duna-Tisza kö­zi ügyészek. Ezen felül a megyei ügyészség 265 esetben végzett törvényességi vizsgála­tot alapítványoknál és egyesületeknél, csaknem háromezer esetben vizsgált felül megszüntetett szabálysértési eljá­rásokat. Dr. Bódogh János, a megyei fő­ügyész közigazgatási és magánjogi he­lyettese elmondta, hogy a főügyészség a gazdasági élet biztonságosabbá tételéért egyre gyakrabban él fogyasztóvédelmi jogkörével, illetve vizsgálja a cégbírósá­gi bejegyzéseket. Ez utóbbi során a múlt évben a megyében működő csaknem ti­zennyolcezer cégből ötvenkét esetben találtak olyat, amely csak papíron léte­zett. A lista élén az angol Csongrád megyében az átlaggimnazista 1,99 idegen nyelvet tanul A legfrissebb - a 2000/2001-es tanév­ben összesített - adatok szerint ré­giónkban iskolai keretekben az általá­nos iskolások 69 százaléka tanult vala­milyen idegen nyelvet. Az átlagos gim­nazista 1,86, az átlagos szakközépisko­lás 1,10 idegen nyelvvel ismerkedett ta­nítási órákon. Magyarországon ezek az arányok sorrendben: 71,6 százalék, illetőleg 1,84 és 1,10 idegen nyelv. Dél-Alföldön az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióhoz hasonlóan az általános iskolákban 70 százaléknál kisebb volt a valamilyen idegen nyelvet tanulók aránya - ez az arány a többi ré­gióban 70 százaléknál nagyobbnak bizo­nyult (lásd térképünket). A százharminc általános iskolást számláló Dél-Alföl­­dön viszonylag a legtöbb gyerek Bács- Kiskunban (72,5 százalék) tanult idegen nyelvet az iskolában, Békésben ez az arány 67,1, Csongrádban 66,2 százalék. A legnépszerűbb nyelv a németet favo­rizáló dunántúli régiókkal ellentétben az angol, ezt követte a német és mind­kettőtől alaposan lemaradva - együttvé­ve is - a többi nyelv. Ugyanez vonatko­zott mindhárom megyénkre is: Csong­rádban 46,7 és 16,2, Békésben 37,7 és 24,6, Bács-Kiskunban 33 és 31,3 száza­lék az angolt, illetőleg a németet tanulók aránya. Gimnáziumainkban a diákok többsége két idegen nyelvet is tanult iskolai kere­tekben: az „átlaggimnazista” 1,87 nyel­vet. Hogy milyen eredménnyel, arról ter­mészetszerűleg a KSH legfrissebb terüle­ti statisztikai évkönyve sem tudhat - ösz­­szehasonlításokra azonban az egyszerű számszerűség is alkalmas. Csongrádban kereken nyolcezer gimnazista - az or­szágban egyedülálló arányban­­ egyen­ként átlagosan 1,99, Bács-Kiskunban ke­reken nyolcezer gimnazista egyenként át­lagosan 1,90, a hétezer békési átlagosan (és ez a megyék negatív csúcsa) 1,65 ide­gen nyelvet tanult. A régióban a legtöb­ben az angolt (a tanulók 89,3 százaléka) és a németet (66,7 százalék) választották, a többi nyelvre együttesen is csupán a diákok 30,8 százaléka voksolt - ebben nyilvánvalóan része volt annak is, hogy milyen nyelveket kínáltak nekik az isko­lák, és szempont lehetett az is, hogy me­gyéinktől - a Dunántúllal ellentétben - viszonylag messze van Ausztria. Az an­gol nemcsak a régió, hanem az ország megyéi között is Csongrádban volt a leg­népszerűbb (97,4 százalék), a német pe­dig Bács-Kiskunban (73,5 százalék) kel­tette fel a legtöbb diák érdeklődését. Az angolt a legkevesebben Békésben (74,3 százalék), a németet Csongrádban (60,3 százalék) választották. Az országos átlag 86,9 és 66,1 százalék, régiónk ezt az an­golban 2,4 százalékponttal, németben pe­dig 0,6 százalékponttal múlta felül. A többi nyelv közül ezernél többen csak a franciát, a latint és az olaszt tanulták. Az összesen harminckétezer diákot számláló szakközépiskolákban ugyan­ilyen a két „főnyelv” népszerűségének aránya (angol: 62, német: 44,1 százalék), az idegen nyelvet tanulók aránya (átlago­san 1,10 nyelv) pedig itt is kisebb volt, mint a gimnáziumokban. Az angolt Csongrádban (69,2 százalék), a németet Bács-Kiskunban (55,3 százalék) tanulták diákjaink a legnagyobb arányban. A sort angolból Bács-Kiskun (56,1 százalék), németből Békés (35,7) zárta. Az országos adat: angol 59,2, német 44,5 százalék, ré­giónkban ennél 2,8 százalékponttal több, illetőleg 0,4 százalékponttal kevesebb. A többi nyelvet választók aránya együtte­sen 4,3 százaléknyi volt, ezek közül csu­pán a franciát tanulták félezernél többen. Valamennyi középiskolát tekintve - ré­giónkban ötvenhatezer a középiskolák­ban tanulók száma - az átlagdiák 1,42 idegen nyelvet tanult iskolájában, ez azo­nos az országos átlaggal. Mindezekhez hozzá kell tenni: az em­lített számok nem tartalmazzák - sem az általános iskolát, sem a középiskolákat tekintve - az iskolai kereteken kívül ugyanazt vagy valamely második, har­madik nyelvet tanuló diákok adatait. Hogy aztán a diákköri nyelvtanulás mennyire volt eredményes, a valóság­ban az Európai Unióhoz való csatlako­zásunk utáni esztendők fogják megmu­tatni. D.Gy. Megyei Sporthivatali keringő A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a kö­zelmúltban arról határozott, hogy az ön­­kormányzati fenntartású Testnevelési és Sport Intézetet megszünteti, és annak te­vékenysége a hivatalon belül folytatódik tovább. Mi tagadás, nem kis vitát váltott ki a közgyűlésen az erről szóló előterjesz­tés. Az ellenzéki képviselők úgy vélték, az előző ciklusban létrehozott intézet át­alakítása mögött politikai szándékok rej­lenek, mert az intézet igazgatójának, Ne­mes Nagy Tibornak a beszámolóját nem fogadta el a közgyűlés. Ennek oka azon­ban az volt, hogy a hivatali vizsgálat hiá­nyosságokat állapított meg az intézet gaz­dálkodásával és működésével kapcsolat­ban. Megállapították azt is, hogy az inté­zet a megyei önkormányzat intézményén belül gazdaságosabban működhetne. A nyolcvanas években a sporttal kap­csolatos hivatali ügyeket a megyei tanács szakigazgatási szerveként működő test­­nevelési és sportosztály intézte. A har­mincfős apparátus létszáma folyamato­san csökkent, majd 1986-ra a neve ifjúsá­gi és sportosztály lett. 1990-ben az OTSH magához vonta az irányítását és a sport­osztály önálló területi szervként műkö­dött tovább a megyei önkormányzat épü­letében. Ekkorra a létszám már nyolc fő­re apadt. 1995-ben visszakerült az OTSH-tól a megyei önkormányzathoz, és ismét testnevelési és sportosztály lett a neve. 1999-ben azonban ezt a hatfős osz­tályt megszüntették, az elmúlt tíz évben regnáló vezetőjét nyugdíjazták, és 2000. január 1-jével megalakult az ötfős Testne­velési és Sport Intézet. Ebben az évben az intézetből újra osz­tály lesz. Azután pedig... R. A. Megingathatatlan befektetés 20% 15% 10% E­co NOSIV) ,D ((d) 14% 17%­­ futamidő 3 hónap 6 hónap 12 hónap Kivételes befektetési lehetőség A KPHM Holding rendkívüli befektetési ajánlata már rövid távon számos előnyt kínál más megtakarítási formákkal szemben azoknak, akik kiemelkedően magas hozamot szeretnének elérni, a lehető legnagyobb biztonság mellett így akár egy kisebb összeggel is profitálhat egy nagyszerű üzletből, anélkül, hogy hosszabb távra lekötné pénzét vagy nagyobb kocká­zatnak tenné ki azt. A befektetésnek nincs felső határa, de a KPHM nyújtotta előnyöket növeli, hogy már 50 000 Ft befektetésével, akár három hónapos futamidő mellett is kiugróan magas profitra tehet szert. Fix kamat, akár 23% éves hozam? A banki, sőt az államkötvény­ hozamoknál is nagyobb haszon a tőzsdei befektetéseknél lényegesen kiszámíthatóbb körülmények között. Már három hónapos befektetés esetén is évi 14% kamatra tehet szert, de hat havi futamidő mellett 17%, egyéves lekötés mellett pedig 23% hozamot realizálhat. Nem kétséges, hogy kivételes ajánlatról van szó, joggal merül fel tehát a kérdés: hogyan lehetséges ez? Az ingatlan optimális befektetés Nem véletlen, hogy a bankok is csak ingatlan­fedezet mellett, illetve elsősorban ingatlan­­vásárlásra nyújtanak kölcsönt. Az infláció csökkenése és a forint megerősödése az ingadozó világgazdaság hatásainak, kitett tőzsdét bizonytalanná tette, így az ottani meg­takarítások nem biztos, hogy megtérülnek. Az állami kötvénypiac biztonságos, ám az inflá­ciót is figyelembe véve hozama elenyésző. Ezzel szemben az ingatlan hosszú távon, magas hozamot biztosító befektetési lehetőség. Hívjon minket most! 0680203040 Ha további információra van szüksége vagy szeretné, hogy üzletkötőnk felkeresse Önt, hívja ingyenes információs vonalunkat! I&Mt-Ingatlanhasznosító Szövetkezet* Budapest XIII Borbély utca 5-7. Tel: 1/239-1057 • Győr-Ménfőcsanak, Forráskút utca 27. Tel: 96/449-339 Sopron, Baross u. 24. Tel: 99/506-941­­ Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 7. Tel: 92/350-917­­ _____________|

Next