Népszabadság, 2003. március (61. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-21 / 67. szám

6 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. MÁRCIUS 21., PÉNTEK Mádl és Medgyessy közös kiállása Folytatás az 1. oldalról A magyar államfő szerint nem lenne felelős politikai magatartás az emberek­nek ezt a bizonytalansági hangulatát fi­gyelmen kívül hagyni. Mádl kijelentette: bíznunk kell abban, hogy hasonló nem­zetközi konfliktusok a jövőben az ENSZ nemzetközi biztonsági rendszere keretén belül lesznek kezelhetők. - Abban is bíz­ni kell, hogy Irak lefegyverzésének fo­lyamata valahogy visszakerül a kollektív biztonsági rendszerek keretei közé. Kár, hogy az egység, a hitel, a hatékonyság át­menetileg válságba került - mondta. Medgyessy Péter azt hangsúlyozta: a magyar politika kezdettől fogva egysé­gesen és egyértelműen nyilatkozott, a kormány álláspontja nem változott az el­múlt hónapokban. - A kiindulópont az volt, hogy Irak valós veszélyt jelent a világnak, és ezt a problémát meg kell oldani, és lehetőség szerint keresni kell a békés megoldás eszközeit - mondta, hozzátéve: a lehető­ségek kimerültek, és ezért indult táma­dás Irak ellen. A kormányfő szavai szerint hiányzik a közös európai biztonságpolitika, és jó lenne, ha létrejönne egy olyan csoport az EU-ban, amely a közös biztonságpoliti­ka megvalósításának intézményi hátte­rét teremtené meg. Medgyessy Péter kijelentette: az új Irak építésében Magyarországnak gaz­dasági érdekei lehetnek. Reményét fe­jezte ki, hogy az ország részt tud venni az újjáépítésben. Az államfő és a kormányfő egyaránt kifejezte azt a reményét, hogy a hábo­rú rövid lefolyású lesz, és a lehető leg­kevesebb emberáldozatot követeli majd. Mádl Ferenc és Medgyessy Péter közösen álltak az újságírók elé FOTÓ: SZABÓ BARNABÁS Láthatatlanul fokozott védelem MUNKATÁRSUNKTÓL Az Irak elleni hadműveletek megindítása után a magyar biztonsági szervek mind­egyike életbe léptette a meghatározott biztonsági intézkedéseket. A rendőrség megszigorította a taszári amerikai bázis, a fontosabb energetikai létesítmények, a stratégiai jelentőségű hírközlési, szállító vállalatok, valamint a külképviseletek és a Ferihegyi repülőtér védelmét. Garam­­völgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója lapunknak elmondta: a hatály­ba léptetett intézkedések jelentős része a polgárok számára nem látható, őket moz­gásukban, mindennapi életükben nem akadályozza. A rendőrség szorosan együttműködik a társszervekkel, azaz a titkosszolgálatokkal, a határ- és a vámőr­séggel. Az elrendelt biztonsági intézke­déseket a mindenkori helyzet függvényé­ben, a nemzetbiztonsági kabinet esetle­ges döntéseinek megfelelően módosítják a későbbiekben. A határőrség a Zoran Djindjics kor­mányfő elleni merényletet követően a szerb határszakaszon elrendelt szigorí­tásokat az államhatár teljes hosszára és valamennyi átkelőhelyre kiterjesztette a légicsapások megindításakor, de ezek döntő többsége a magyar állampolgáro­kat nem érinti. Fokozottabban ellenőr­zik ugyanakkor a külföldi beutazókat, különösen azokat, akik a válságövezet­ből érkeznek hazánkba — mondta Orodán Sándor szóvivő. Egyidejűleg a vámőrségnél is elrendelték a térségből útnak indított áruk szigorúbb ellenőrzé­sét, és a belépők poggyászainak átvizs­gálását - közölte Sipos Jenő, a VPOP szóvivője. A magyar hatóságok nem számítanak jelentős számú menekültre. A határőrök napok óta nem találkoztak illegális be­vándorlókkal; utoljára éppen a Djind­jics elleni merénylet napján fogtak el egy 19 iraki és afgán menekültből álló határsértő csoportot. A bevándorlási szakemberek szerint, akik eddig el akar­ták hagyni Irakot, már rég célba értek, vagy a migrációs útvonalakon létesített befogadóállomások valamelyikében vár­ják sorsuk jobbra fordulását. A tapasz­talatok szerint a hadműveletek ideje alatt nem kell jelentősebb menekülthul­lámra számítani. Az ENSZ menekült­­ügyi főbiztossága az Irakkal szomszé­dos országokban több százezer ember befogadására is alkalmas táborokat ala­kított ki, így a magyar hatóságok sze­rint a későbbiekben sem kell iraki me­­­­nekültek tömeges megjelenésére szá­­g­­ítani. * A katonai műveletek megindítására te­­e­kintettel - biztonsági megfontolásokból -­­ a Malév nyolc járatát törölte. Nem indult­­ el a csütörtöki tel-avivi és kairói gép, te­lt­rölték továbbá a mai bejrúti és larnakai­­g gépet, valamint a szombati tel-avivi és a 2 vasárnapi tel-avivi, kairói és larnakai gé­peket. A jegyeket a légitársaság átcseréli vagy visszaváltja. Megerősített őrség az Egyesült Álla­mok nagykövetségénél Koporsóval, fáklyákkal a háború ellen A magyart fővárost is eléri az újabb európai tüntetési hullám. Az angol, görög, izraeli, német, olasz, osztrák demonstrációk után az elkövetkező két hétben tömegmegmozdulások so­rát tervezik Budapesten is. A budapesti amerikai nagykövetség előtti játszótéren békezászlót és fehér le­pedőket, szalagokat helyeztek el aktivis­ták tegnap hajnalban. Az egyik szervező azt mondta lapunknak: az iraki nép mel­letti szolidaritásukat kívánták ezzel kife­jezni. A Humanista mozgalom az akció után felszólította híveit, hogy fehér sza­lagokat, zászlókat, lepedőket vigyenek a követség elé, emellett egy „békeparkot” is létrehoznának. A béke melletti kiállás jegyében szer­vezik a Magyar Szakszervezetek Orszá­gos Szövetségének mai nagygyűlését is, amelyet „Igent a szociális Európára, ne­met a háborúra” szlogennel hirdettek meg, és délelőtt tizenegykor tartanak a Nemzeti Sportcsarnokban. A katonai akciók azonnali beszüntetése mellett foglalt állást közleményében a Magyar Békeszövetség elnöksége, hangoztatva, hogy egyoldalú katonai lépés nem ered­ményezhet igazságos megoldást. (Teg­nap óta a VIVA zenei televíziós hálózat összes - köztük a magyar - csatornája folyamatosan szerepelteti a béke szim­bólumát adásában.) Szombat este nyolckor a Békelánc mozgalom szervez tüntetést a Parlament előtt. A szervezők a rendőrséggel, illetve a Civilek a Békéért mozgalommal is egyeztetnek, mert terveik szerint a másik nagy pacifista mozgalom is szombaton, a Kossuth téren demonstrál, de fél négytől. Utóbbi akció során koporsót visznek a Parlament elé, majd gyertyákkal gyá­szolnak napnyugtáig „a háború áldozatai­ért, a nemzetközi jog, a népek önrendel­kezése és a demokrácia halála miatt”. Ezt a rendezvényt a BRFK tudomásul vette. Jövő pénteken a Humanista Mozga­lom fáklyás békeszertartást tart a Kos­suth téren. Másnap, szombat délután há­romkor a civilek a Vörösmarty térről a brit és az amerikai nagykövetség érinté­sével megint a Kossuth térig vonulnak, síppal, dobbal, trombitával. A civilek azt követelik a demonstrációkon: a kor­mány ne nyújtson semmiféle támogatást a háborúhoz. Minderről Artner Annamária, a Civi­lek a Békéért szervezője és Szigeti Ba­lázs, a Humanista Mozgalom sajtórefe­rense tájékoztatta a Népszabadságot. Emlékezetes, hogy február 15-én a két civil tömörülés fővárosi demonstrációin tízezrek vettek részt. Az Orbán Viktor vezette Szövetség a Nemzetért polgári kör szerdai közlemé­nyében béketüntetést helyezett kilátás­ba, ha az amerikai háborús politika foly­tatódik, és a magyar kormány ezzel kö­zösséget vállal. Elöntést azonban erről még nem hoztak. Nyusztay Máté Orvosok aláírásgyűjtő akciója Az élet védelmét hivatásuknak választó orvosoknak lelkiismereti kötelezettségük, hogy szót emeljenek egy olyan háború ellen, mely ártatlan emberek tömeges halá­lához vezethet - mondta Dézsi Csaba András győri kardiológus főorvos tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol bejelentette: országos aláírásgyűjtő mozgalmat kezdemé­nyeznek az orvosok körében az Irak elleni támadás kapcsán az egyetemes emberi érték, az élet érdekében. Az aláírásokat az ENSZ főtitkárának juttatják el. Az akció másik szervezője a muzulmán vallását ma is gyakorló Mortada Mahmud szudáni származású szerecsenyi háziorvos, aki úgy fogalmazott: Irak népe szeretne meg­szabadulni Szaddám Huszeintől, de nem háború árán. Rácz Elemér állatorvos azt hangsúlyozta: elítélik a diktátor politikáját, de a konfliktus megoldása nem a hábo­rú. (Győri tudósítónktól) Szócsata a hadiállapotról A Fidesz szerint hadat viselünk, a kormány ezt cáfolja Magyarország katonailag nem, de jogi és politikai értelemben hadviselő fél az Irak ellen folyó háborúban - jelentet­ték ki tegnap a Fidesz politikusai. Brüsszelben Orbán Viktor háborúpár­tinak minősítette a magyar kormányt. Kovács László ezt visszautasítva közöl­te: a békés megoldások kimerülésével elkerülhetetlenné vált a katonai erő al­kalmazása. A külügyminiszter szerint Magyarország nem áll hadban, ma­gyar katona nem harcol majd Irakban. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az ország biztonságát, a magyar embe­rek, családok nyugalmát a tőlünk távol zajló háború nem veszélyezteti - nyilat­kozta Medgyessy Péter kormányfő teg­nap, az Irak ellen megindított támadás miatt összehívott nemzetbiztonsági kabi­net ülése után. A konfliktusról, illetve a kötelező óvatosságra hivatkozva megho­zott biztonsági intézkedésekről a minisz­terelnök a kormány több tagjával együtt tájékoztatta a négy parlamenti frakció il­letékeseit. E tárgyalás után a kormánypárti poli­tikusok a kabinet intézkedéseit megfe­lelőnek minősítették, és a politikai egy­ség szükségességét hangoztatták. Dávid Ibolya, az MDF elnöke közölte: a terror veszélye a levegőben van, ami fokozot­tabb védelmet és óvatosságot igényel. „Reményeink szerint sikerül biztosítani, hogy mindenféle terrorveszély elkerülje Magyarországot” - tette hozzá Dávid Ibolya. A fideszes képviselők az egyeztetésről távozva nem nyilatkoztak, ám később tar­tott sajtótájékoztatójukon kiderült: nincs egyetértés a frakciók között. Németh Zsolt, a párt alelnöke ugyanis közölte: ka­tonailag nem, de jogi és politikai értelem­ben Magyarország háborúban áll. A kül­ügyi bizottság elnöke szerint Magyaror­szág a háborús koalíció tagja, a magyar kormány nem tett semmit ugyanis azért, hogy lekerüljön az Egyesült Államokat támogató „30-ak listájáról”. A volt kül­ügyi államtitkár tegnapi sajtótájékoztató­ján úgy vélekedett: eljött az egyenes be­széd ideje. A Fidesz szerint az Egyesült Államok nem rendelkezik a háborúhoz nemzetközi felhatalmazással. Németh ar­ra szólította fel a magyar kormányt, hogy hagyjon fel a lakosság megtévesztésével, Kovács László külügyminisztert pedig ar­ra, hogy hagyjon fel a Fidesz rágalmazá­sával. Mindehhez hozzátette: a Fidesz bí­zik abban, hogy a veszélyes diktátor, Szaddám Huszein megbukik, s Irakot si­kerül lefegyverezni. Az Európai Konzervatív Pártszövetség vezetőinek találkozóján részt vevő Orbán Viktor szerint az iraki háború ügyében Magyarország számára semmilyen szö­vetségi kötelezettség nem áll fenn, hiszen egyik intézmény sem hozott erre vonat­kozó határozatot. A volt kormányfő Brüsszelben lapunk tudósítójának el­mondta: most az a legfontosabb, hogy a katonai cselekmények a leggyorsabban folyjanak le. Nagyon sajnálatosnak ne­vezte, hogy a magyar kormány nemzet­közi tekintélye ezekben a hetekben meg­csappant, mert Budapest nem a béke párt­ján áll. A kormány ráadásul Orbán szerint az Országgyűlés kicselezésével kötelezte el magát a háború mellett. A háborúpártiságot visszautasítva Ko­vács László külügyminiszter kijelentette: a magyar kormány véleménye szerint a katonai erő alkalmazása sajnálatos, de jobb, mint ha a világ tétlenül nézné, hogy mit tesz Szaddám Huszein, és várná azt a napot, amikor a tömegpusztító fegyverek birtokában csapást intéz valahol. A ma­gyar diplomácia vezetője hangsúlyozta: a kabinet kezdettől fogva a békés megol­dást támogatta, ezek lehetőségei azonban kimerültek. Kovács közölte: a kormány dörítése, hogy átengedi a magyar légteret az Irak elleni akciókhoz, pontosan meg­felel az 1998. februári országgyűlési fel­hatalmazásnak. A Németh által említett 30-as listára utalva elmondta: az Egyesült Államok a légtérátengedés és a taszári bázison folyó - nem harci - kiképzés miatt említette Magyarországot a támo­gató országok között. (Az MTI által meg­kérdezett két tekintélyes nemzetközi jo­gász, Nagy Boldizsár és Valki László is egymásnak ellentmondóan nyilatkozott arról, hadviselő félnek tekintendő-e Ma­gyarország.) Magyar pártfrontvonalak Az Irak elleni katonai akcióról szóló Fi­­desz-nyilatkozatok fő üzenete, hogy a kormány „jóvoltából” Magyarország elkötelezte magát a háború mellett. Az ellenzéki párt - a nyilvánosság előtt - nehezményezi, hogy a kormány az Or­szággyűlés megkerülésével hozza meg döntéseit,valójában viszont szerencsés­nek tartják, hogy a felelősséget is a koalíciónak kell viselnie. „Emlékeztetek arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának pillanatnyilag nincs olyan álláspontja, amely erre a kato­nai fellépésre egységes támogatást nyújta­na. Mint mindannyian tudjuk, egy ilyen fellépés nem ENSZ-keretekben és nem is NATO-keretekben menne, mint ahogy az elhangzott az előterjesztésből.” Mindezt nem most, hanem 1998. februárban jelen­tette ki a Fidesz vezérszónoka, Rocken­bauer Zoltán, amikor az Országgyűlés ar­ról döntött, miként segítse az Irak elleni támadásra készülő Egyesült Államokat. Az akkor még ellenzékben lévő Fidesz 1998-ban is ellenezte, hogy orvosokat küldjünk olyan akcióhoz, amelynek nem­zetközi megítélése nem volt egységes. A légtérhasználat engedélyezését azonban megszavazták a párt képviselői. A kormány most erre az öt évvel ez­előtti határozatra hivatkozva engedélyez­te a magyar légtér használatát az Irak el­leni akcióhoz. Ezzel nyilvánvalóan elke­rülte a parlamenti vitát, az Irak elleni ka­tonai akció előtt a Fidesz ugyanis valószí­nűleg egységesen elutasította volna a T. Házban a magyar légtér átengedését is. A múlt évben a Fidesz parlamenti frak­ciója nem volt egységes az afganisztáni magyar szerepvállalás megítélésében. Er­ről maratoni­­ képviselők szerint a frak­ció történetének első igazán érdemi vitá­ját hozó­­ egyeztetést tartottak, zárt ajtók mögött. ENSZ-határozat alapján Ka­bulba végül nem magyar fegyveresek, hanem orvosok mentek, mert a Fidesz­­frakció többsége úgy foglalt állást: „egy szakasznyi” harcoló alakulatot sem küld­hetünk, a közvélemény-kutatások szerint ugyanis a lakosság 85 százaléka elutasít­ja a katonai részvételt. Külpolitikai kérdések megítélésekor a törésvonal a párt vezérkarában általában a külügyesek, „az atlantisták” (Németh Zsolt, Szájer József, Martonyi János volt külügyminiszter, Szemerkényi Réka volt államtitkár) és a közhangulatra figyelők (Kövér László, Áder János, Simicskó Ist­ván, valamint a kereszténydemokrata képviselők) álláspontja között húzódik. Februárban viszont még a „szokásos­nál” is élesebb vita folyt a Fidesz-frakció­­ban arról, hogy Magyarország engedé­lyezze-e légterének és közútjainak hasz­nálatát a Törökország védelmét célzó NATO-szállítmányok számára. Hosszas beszélgetésekre, fehér asztal melletti kon­zultációkra volt szükség ahhoz, hogy az „atlantisták” nyomására a „galambok” is belássák: nem lehet a NATO-kérésre ne­met mondani, a szövetségben az Egyesült Államok szavára kell figyelni. A Fidesz­­frakció végül beleegyezett a magyar hoz­zájárulás megadásába, azt viszont kikö­tötte, hogy a NATO-szállítmányok áthala­dásának engedélyezése „nem vezethet az iraki háború irányába”. A NATO-kérések teljesítését rendszerint Orbán Viktor is tá­mogatja, a volt miniszterelnök szava meg­határozó. A politikus ugyanakkor rendre azt hangsúlyozza, hogy Magyarország ki­zárólag nemzetközi szervezetek (ENSZ, EU, NATO) felhatalmazása alapján vehet részt fegyveres akciókban. E tekintetben teljesen egységes a Fidesz is. Az iraki konfliktus kapcsán Orbán Viktor szinte minden nyilatkozatában felhívja a figyel­met arra: a lakosság 92 százaléka a „béke oldalán áll - a kormány viszont a rossz ol­dalon, a háború oldalán”. Hasonlóan nyilatkozott Kovács László 1999-ben - akkor még ellenzéki frakció­­vezetőként - a jugoszláviai légicsapások idején. „Érzékeltük a közvélemény nö­vekvő aggodalmát, azt, hogy az emberek félnek, hogy Magyarország végül maga is belesodródhat a háborúba. Ha a kor­mány ezt nem veszi figyelembe, akkor az ellenzék kénytelen ezt felvállalni” - mondta akkor az MSZP elnöke. Most az Irak elleni katonai támadás után a Fidesz-nyilatkozatoknak is az a fő üzenetük, hogy Magyarország a kormány „jóvoltából” jogilag és politikailag is hadviselő féllé vált. Nehezményezik azt is, hogy a kormány olyan hatásköröket vont magához, amelyek az Országgyűlést illetik. Amikor azonban a kormány or­szággyűlési határozattal szeretett volna dönteni az irakiak kiképzését biztosító taszári bázisról, a Fidesz azt hangoztatta, hogy erről a kormány saját hatáskörben is dönthet. Minderről a Fidesz politikusai név nélkül azt mondták lapunknak: a hi­vatalos nyilatkozatoktól eltérően valójá­ban szerencsésnek tartják, hogy az iraki háború és az azzal kapcsolatos konfliktu­sokért a kormánynak kell viselnie a fele­lősséget, de a népszerűtlen döntések kö­vetkezményeit is. Csuhaj Ildikó-Haszán Zoltán

Next