Népszabadság, 2003. március (61. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-21 / 67. szám
6 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. MÁRCIUS 21., PÉNTEK Mádl és Medgyessy közös kiállása Folytatás az 1. oldalról A magyar államfő szerint nem lenne felelős politikai magatartás az embereknek ezt a bizonytalansági hangulatát figyelmen kívül hagyni. Mádl kijelentette: bíznunk kell abban, hogy hasonló nemzetközi konfliktusok a jövőben az ENSZ nemzetközi biztonsági rendszere keretén belül lesznek kezelhetők. - Abban is bízni kell, hogy Irak lefegyverzésének folyamata valahogy visszakerül a kollektív biztonsági rendszerek keretei közé. Kár, hogy az egység, a hitel, a hatékonyság átmenetileg válságba került - mondta. Medgyessy Péter azt hangsúlyozta: a magyar politika kezdettől fogva egységesen és egyértelműen nyilatkozott, a kormány álláspontja nem változott az elmúlt hónapokban. - A kiindulópont az volt, hogy Irak valós veszélyt jelent a világnak, és ezt a problémát meg kell oldani, és lehetőség szerint keresni kell a békés megoldás eszközeit - mondta, hozzátéve: a lehetőségek kimerültek, és ezért indult támadás Irak ellen. A kormányfő szavai szerint hiányzik a közös európai biztonságpolitika, és jó lenne, ha létrejönne egy olyan csoport az EU-ban, amely a közös biztonságpolitika megvalósításának intézményi hátterét teremtené meg. Medgyessy Péter kijelentette: az új Irak építésében Magyarországnak gazdasági érdekei lehetnek. Reményét fejezte ki, hogy az ország részt tud venni az újjáépítésben. Az államfő és a kormányfő egyaránt kifejezte azt a reményét, hogy a háború rövid lefolyású lesz, és a lehető legkevesebb emberáldozatot követeli majd. Mádl Ferenc és Medgyessy Péter közösen álltak az újságírók elé FOTÓ: SZABÓ BARNABÁS Láthatatlanul fokozott védelem MUNKATÁRSUNKTÓL Az Irak elleni hadműveletek megindítása után a magyar biztonsági szervek mindegyike életbe léptette a meghatározott biztonsági intézkedéseket. A rendőrség megszigorította a taszári amerikai bázis, a fontosabb energetikai létesítmények, a stratégiai jelentőségű hírközlési, szállító vállalatok, valamint a külképviseletek és a Ferihegyi repülőtér védelmét. Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója lapunknak elmondta: a hatályba léptetett intézkedések jelentős része a polgárok számára nem látható, őket mozgásukban, mindennapi életükben nem akadályozza. A rendőrség szorosan együttműködik a társszervekkel, azaz a titkosszolgálatokkal, a határ- és a vámőrséggel. Az elrendelt biztonsági intézkedéseket a mindenkori helyzet függvényében, a nemzetbiztonsági kabinet esetleges döntéseinek megfelelően módosítják a későbbiekben. A határőrség a Zoran Djindjics kormányfő elleni merényletet követően a szerb határszakaszon elrendelt szigorításokat az államhatár teljes hosszára és valamennyi átkelőhelyre kiterjesztette a légicsapások megindításakor, de ezek döntő többsége a magyar állampolgárokat nem érinti. Fokozottabban ellenőrzik ugyanakkor a külföldi beutazókat, különösen azokat, akik a válságövezetből érkeznek hazánkba — mondta Orodán Sándor szóvivő. Egyidejűleg a vámőrségnél is elrendelték a térségből útnak indított áruk szigorúbb ellenőrzését, és a belépők poggyászainak átvizsgálását - közölte Sipos Jenő, a VPOP szóvivője. A magyar hatóságok nem számítanak jelentős számú menekültre. A határőrök napok óta nem találkoztak illegális bevándorlókkal; utoljára éppen a Djindjics elleni merénylet napján fogtak el egy 19 iraki és afgán menekültből álló határsértő csoportot. A bevándorlási szakemberek szerint, akik eddig el akarták hagyni Irakot, már rég célba értek, vagy a migrációs útvonalakon létesített befogadóállomások valamelyikében várják sorsuk jobbra fordulását. A tapasztalatok szerint a hadműveletek ideje alatt nem kell jelentősebb menekülthullámra számítani. Az ENSZ menekültügyi főbiztossága az Irakkal szomszédos országokban több százezer ember befogadására is alkalmas táborokat alakított ki, így a magyar hatóságok szerint a későbbiekben sem kell iraki menekültek tömeges megjelenésére szágítani. * A katonai műveletek megindítására teekintettel - biztonsági megfontolásokból - a Malév nyolc járatát törölte. Nem indult el a csütörtöki tel-avivi és kairói gép, teltrölték továbbá a mai bejrúti és larnakaig gépet, valamint a szombati tel-avivi és a 2 vasárnapi tel-avivi, kairói és larnakai gépeket. A jegyeket a légitársaság átcseréli vagy visszaváltja. Megerősített őrség az Egyesült Államok nagykövetségénél Koporsóval, fáklyákkal a háború ellen A magyart fővárost is eléri az újabb európai tüntetési hullám. Az angol, görög, izraeli, német, olasz, osztrák demonstrációk után az elkövetkező két hétben tömegmegmozdulások sorát tervezik Budapesten is. A budapesti amerikai nagykövetség előtti játszótéren békezászlót és fehér lepedőket, szalagokat helyeztek el aktivisták tegnap hajnalban. Az egyik szervező azt mondta lapunknak: az iraki nép melletti szolidaritásukat kívánták ezzel kifejezni. A Humanista mozgalom az akció után felszólította híveit, hogy fehér szalagokat, zászlókat, lepedőket vigyenek a követség elé, emellett egy „békeparkot” is létrehoznának. A béke melletti kiállás jegyében szervezik a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének mai nagygyűlését is, amelyet „Igent a szociális Európára, nemet a háborúra” szlogennel hirdettek meg, és délelőtt tizenegykor tartanak a Nemzeti Sportcsarnokban. A katonai akciók azonnali beszüntetése mellett foglalt állást közleményében a Magyar Békeszövetség elnöksége, hangoztatva, hogy egyoldalú katonai lépés nem eredményezhet igazságos megoldást. (Tegnap óta a VIVA zenei televíziós hálózat összes - köztük a magyar - csatornája folyamatosan szerepelteti a béke szimbólumát adásában.) Szombat este nyolckor a Békelánc mozgalom szervez tüntetést a Parlament előtt. A szervezők a rendőrséggel, illetve a Civilek a Békéért mozgalommal is egyeztetnek, mert terveik szerint a másik nagy pacifista mozgalom is szombaton, a Kossuth téren demonstrál, de fél négytől. Utóbbi akció során koporsót visznek a Parlament elé, majd gyertyákkal gyászolnak napnyugtáig „a háború áldozataiért, a nemzetközi jog, a népek önrendelkezése és a demokrácia halála miatt”. Ezt a rendezvényt a BRFK tudomásul vette. Jövő pénteken a Humanista Mozgalom fáklyás békeszertartást tart a Kossuth téren. Másnap, szombat délután háromkor a civilek a Vörösmarty térről a brit és az amerikai nagykövetség érintésével megint a Kossuth térig vonulnak, síppal, dobbal, trombitával. A civilek azt követelik a demonstrációkon: a kormány ne nyújtson semmiféle támogatást a háborúhoz. Minderről Artner Annamária, a Civilek a Békéért szervezője és Szigeti Balázs, a Humanista Mozgalom sajtóreferense tájékoztatta a Népszabadságot. Emlékezetes, hogy február 15-én a két civil tömörülés fővárosi demonstrációin tízezrek vettek részt. Az Orbán Viktor vezette Szövetség a Nemzetért polgári kör szerdai közleményében béketüntetést helyezett kilátásba, ha az amerikai háborús politika folytatódik, és a magyar kormány ezzel közösséget vállal. Elöntést azonban erről még nem hoztak. Nyusztay Máté Orvosok aláírásgyűjtő akciója Az élet védelmét hivatásuknak választó orvosoknak lelkiismereti kötelezettségük, hogy szót emeljenek egy olyan háború ellen, mely ártatlan emberek tömeges halálához vezethet - mondta Dézsi Csaba András győri kardiológus főorvos tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol bejelentette: országos aláírásgyűjtő mozgalmat kezdeményeznek az orvosok körében az Irak elleni támadás kapcsán az egyetemes emberi érték, az élet érdekében. Az aláírásokat az ENSZ főtitkárának juttatják el. Az akció másik szervezője a muzulmán vallását ma is gyakorló Mortada Mahmud szudáni származású szerecsenyi háziorvos, aki úgy fogalmazott: Irak népe szeretne megszabadulni Szaddám Huszeintől, de nem háború árán. Rácz Elemér állatorvos azt hangsúlyozta: elítélik a diktátor politikáját, de a konfliktus megoldása nem a háború. (Győri tudósítónktól) Szócsata a hadiállapotról A Fidesz szerint hadat viselünk, a kormány ezt cáfolja Magyarország katonailag nem, de jogi és politikai értelemben hadviselő fél az Irak ellen folyó háborúban - jelentették ki tegnap a Fidesz politikusai. Brüsszelben Orbán Viktor háborúpártinak minősítette a magyar kormányt. Kovács László ezt visszautasítva közölte: a békés megoldások kimerülésével elkerülhetetlenné vált a katonai erő alkalmazása. A külügyminiszter szerint Magyarország nem áll hadban, magyar katona nem harcol majd Irakban. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az ország biztonságát, a magyar emberek, családok nyugalmát a tőlünk távol zajló háború nem veszélyezteti - nyilatkozta Medgyessy Péter kormányfő tegnap, az Irak ellen megindított támadás miatt összehívott nemzetbiztonsági kabinet ülése után. A konfliktusról, illetve a kötelező óvatosságra hivatkozva meghozott biztonsági intézkedésekről a miniszterelnök a kormány több tagjával együtt tájékoztatta a négy parlamenti frakció illetékeseit. E tárgyalás után a kormánypárti politikusok a kabinet intézkedéseit megfelelőnek minősítették, és a politikai egység szükségességét hangoztatták. Dávid Ibolya, az MDF elnöke közölte: a terror veszélye a levegőben van, ami fokozottabb védelmet és óvatosságot igényel. „Reményeink szerint sikerül biztosítani, hogy mindenféle terrorveszély elkerülje Magyarországot” - tette hozzá Dávid Ibolya. A fideszes képviselők az egyeztetésről távozva nem nyilatkoztak, ám később tartott sajtótájékoztatójukon kiderült: nincs egyetértés a frakciók között. Németh Zsolt, a párt alelnöke ugyanis közölte: katonailag nem, de jogi és politikai értelemben Magyarország háborúban áll. A külügyi bizottság elnöke szerint Magyarország a háborús koalíció tagja, a magyar kormány nem tett semmit ugyanis azért, hogy lekerüljön az Egyesült Államokat támogató „30-ak listájáról”. A volt külügyi államtitkár tegnapi sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: eljött az egyenes beszéd ideje. A Fidesz szerint az Egyesült Államok nem rendelkezik a háborúhoz nemzetközi felhatalmazással. Németh arra szólította fel a magyar kormányt, hogy hagyjon fel a lakosság megtévesztésével, Kovács László külügyminisztert pedig arra, hogy hagyjon fel a Fidesz rágalmazásával. Mindehhez hozzátette: a Fidesz bízik abban, hogy a veszélyes diktátor, Szaddám Huszein megbukik, s Irakot sikerül lefegyverezni. Az Európai Konzervatív Pártszövetség vezetőinek találkozóján részt vevő Orbán Viktor szerint az iraki háború ügyében Magyarország számára semmilyen szövetségi kötelezettség nem áll fenn, hiszen egyik intézmény sem hozott erre vonatkozó határozatot. A volt kormányfő Brüsszelben lapunk tudósítójának elmondta: most az a legfontosabb, hogy a katonai cselekmények a leggyorsabban folyjanak le. Nagyon sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar kormány nemzetközi tekintélye ezekben a hetekben megcsappant, mert Budapest nem a béke pártján áll. A kormány ráadásul Orbán szerint az Országgyűlés kicselezésével kötelezte el magát a háború mellett. A háborúpártiságot visszautasítva Kovács László külügyminiszter kijelentette: a magyar kormány véleménye szerint a katonai erő alkalmazása sajnálatos, de jobb, mint ha a világ tétlenül nézné, hogy mit tesz Szaddám Huszein, és várná azt a napot, amikor a tömegpusztító fegyverek birtokában csapást intéz valahol. A magyar diplomácia vezetője hangsúlyozta: a kabinet kezdettől fogva a békés megoldást támogatta, ezek lehetőségei azonban kimerültek. Kovács közölte: a kormány dörítése, hogy átengedi a magyar légteret az Irak elleni akciókhoz, pontosan megfelel az 1998. februári országgyűlési felhatalmazásnak. A Németh által említett 30-as listára utalva elmondta: az Egyesült Államok a légtérátengedés és a taszári bázison folyó - nem harci - kiképzés miatt említette Magyarországot a támogató országok között. (Az MTI által megkérdezett két tekintélyes nemzetközi jogász, Nagy Boldizsár és Valki László is egymásnak ellentmondóan nyilatkozott arról, hadviselő félnek tekintendő-e Magyarország.) Magyar pártfrontvonalak Az Irak elleni katonai akcióról szóló Fidesz-nyilatkozatok fő üzenete, hogy a kormány „jóvoltából” Magyarország elkötelezte magát a háború mellett. Az ellenzéki párt - a nyilvánosság előtt - nehezményezi, hogy a kormány az Országgyűlés megkerülésével hozza meg döntéseit,valójában viszont szerencsésnek tartják, hogy a felelősséget is a koalíciónak kell viselnie. „Emlékeztetek arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának pillanatnyilag nincs olyan álláspontja, amely erre a katonai fellépésre egységes támogatást nyújtana. Mint mindannyian tudjuk, egy ilyen fellépés nem ENSZ-keretekben és nem is NATO-keretekben menne, mint ahogy az elhangzott az előterjesztésből.” Mindezt nem most, hanem 1998. februárban jelentette ki a Fidesz vezérszónoka, Rockenbauer Zoltán, amikor az Országgyűlés arról döntött, miként segítse az Irak elleni támadásra készülő Egyesült Államokat. Az akkor még ellenzékben lévő Fidesz 1998-ban is ellenezte, hogy orvosokat küldjünk olyan akcióhoz, amelynek nemzetközi megítélése nem volt egységes. A légtérhasználat engedélyezését azonban megszavazták a párt képviselői. A kormány most erre az öt évvel ezelőtti határozatra hivatkozva engedélyezte a magyar légtér használatát az Irak elleni akcióhoz. Ezzel nyilvánvalóan elkerülte a parlamenti vitát, az Irak elleni katonai akció előtt a Fidesz ugyanis valószínűleg egységesen elutasította volna a T. Házban a magyar légtér átengedését is. A múlt évben a Fidesz parlamenti frakciója nem volt egységes az afganisztáni magyar szerepvállalás megítélésében. Erről maratoni képviselők szerint a frakció történetének első igazán érdemi vitáját hozó egyeztetést tartottak, zárt ajtók mögött. ENSZ-határozat alapján Kabulba végül nem magyar fegyveresek, hanem orvosok mentek, mert a Fideszfrakció többsége úgy foglalt állást: „egy szakasznyi” harcoló alakulatot sem küldhetünk, a közvélemény-kutatások szerint ugyanis a lakosság 85 százaléka elutasítja a katonai részvételt. Külpolitikai kérdések megítélésekor a törésvonal a párt vezérkarában általában a külügyesek, „az atlantisták” (Németh Zsolt, Szájer József, Martonyi János volt külügyminiszter, Szemerkényi Réka volt államtitkár) és a közhangulatra figyelők (Kövér László, Áder János, Simicskó István, valamint a kereszténydemokrata képviselők) álláspontja között húzódik. Februárban viszont még a „szokásosnál” is élesebb vita folyt a Fidesz-frakcióban arról, hogy Magyarország engedélyezze-e légterének és közútjainak használatát a Törökország védelmét célzó NATO-szállítmányok számára. Hosszas beszélgetésekre, fehér asztal melletti konzultációkra volt szükség ahhoz, hogy az „atlantisták” nyomására a „galambok” is belássák: nem lehet a NATO-kérésre nemet mondani, a szövetségben az Egyesült Államok szavára kell figyelni. A Fideszfrakció végül beleegyezett a magyar hozzájárulás megadásába, azt viszont kikötötte, hogy a NATO-szállítmányok áthaladásának engedélyezése „nem vezethet az iraki háború irányába”. A NATO-kérések teljesítését rendszerint Orbán Viktor is támogatja, a volt miniszterelnök szava meghatározó. A politikus ugyanakkor rendre azt hangsúlyozza, hogy Magyarország kizárólag nemzetközi szervezetek (ENSZ, EU, NATO) felhatalmazása alapján vehet részt fegyveres akciókban. E tekintetben teljesen egységes a Fidesz is. Az iraki konfliktus kapcsán Orbán Viktor szinte minden nyilatkozatában felhívja a figyelmet arra: a lakosság 92 százaléka a „béke oldalán áll - a kormány viszont a rossz oldalon, a háború oldalán”. Hasonlóan nyilatkozott Kovács László 1999-ben - akkor még ellenzéki frakcióvezetőként - a jugoszláviai légicsapások idején. „Érzékeltük a közvélemény növekvő aggodalmát, azt, hogy az emberek félnek, hogy Magyarország végül maga is belesodródhat a háborúba. Ha a kormány ezt nem veszi figyelembe, akkor az ellenzék kénytelen ezt felvállalni” - mondta akkor az MSZP elnöke. Most az Irak elleni katonai támadás után a Fidesz-nyilatkozatoknak is az a fő üzenetük, hogy Magyarország a kormány „jóvoltából” jogilag és politikailag is hadviselő féllé vált. Nehezményezik azt is, hogy a kormány olyan hatásköröket vont magához, amelyek az Országgyűlést illetik. Amikor azonban a kormány országgyűlési határozattal szeretett volna dönteni az irakiak kiképzését biztosító taszári bázisról, a Fidesz azt hangoztatta, hogy erről a kormány saját hatáskörben is dönthet. Minderről a Fidesz politikusai név nélkül azt mondták lapunknak: a hivatalos nyilatkozatoktól eltérően valójában szerencsésnek tartják, hogy az iraki háború és az azzal kapcsolatos konfliktusokért a kormánynak kell viselnie a felelősséget, de a népszerűtlen döntések következményeit is. Csuhaj Ildikó-Haszán Zoltán