Népszabadság, 2003. március (61. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-04 / 53. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. MÁRCIUS 4., KEDD Csonka MTV-kuratórium alakult A Fidesz képviselői kivonultak a parlamenti ülésről Kivonultak a Fidesz-képviselők az Országgyűlés tegnapi üléséről, amikor is a T. Ház döntött az MTV kuratóriumi elnökségének megalakulásáról. Az ellenzéki oldalon feszültség alakult ki a két párt között, mivel a Fidesz és az MDF nem tudott megegyezni a kuratóriumi helyek elosztásáról - így végül is a Fidesz nélkül, hárompárti médiatestület alakult. Az Országgyűlés arról is döntött tegnap, hogy nem alakul nemzetőrség. Megszavazták a Magyar Televízió kuratóriuma elnökségének tagjait tegnap a parlamentben. Az MSZP-t Czeglédi László és Farkasné Gábor Alice, az SZDSZ-t Haraszti Miklós és Kozák Márton, az MDF-et pedig Bakó Lajos volt kuratóriumi elnök és Peták István volt tévéelnök képviseli majd. Az előző ciklushoz hasonlóan most sem alakult teljes, valamennyi parlamenti párt delegáltjaiból álló kuratóriumi elnökség, mivel a nyolcfős testületbe a Fidesz nem jelölt delegáltakat, a parlamenti döntés előtt pedig a Fidesz-képviselők kivonultak az ülésteremből. Azért döntöttek a kivonulás mellett, mert a T. Ház elutasította azon indítványukat, hogy az Országgyűlés csak az MSZP és az SZDSZ jelöltjeiről szavazzon, az MDF két delegáltjáról ne. A médiatörvény úgy rendelkezik, hogy a kuratóriumi elnökségbe a kormánypárti, illetve az ellenzéki oldal azonos számú kurátort delegálhat. A Fidesz azért nem vett részt a jelölési eljárásban, és azért vonult ki az ülésteremből a szavazás előtt, mert nem tudott megegyezni a másik ellenzéki párttal, az MDF-fel. A demokrata fórum ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy két kurátort delegálhasson. A Fidesz részéről tegnap - a sokadik sikertelen egyeztetést követően -Rogán Antal sajnálatosnak nevezte, hogy az MDF és a kormánypártok között politikai egyezség köttetett. A Fidesz szerint törvénytelen helyzetet eredményez, ha a kuratóriumba pusztán az MSZP, az SZDSZ és az MDF delegáltjai kerülnek. Az MDF részéről viszont viszszautasították, hogy bármilyen háttéralkuról lenne szó a demokrata fórum és a kormánypártok között. Herényi Károly frakcióvezető felhívta a figyelmet, hogy „nem először vagyunk tanúi annak, hogy koalíciós partnerünk megpróbál balra tolni minket. A demokrata fórumnak igazán két dolog árt, ha jobbról bántják vagy ha baloldalról dicsérik” - hangoztatta a politikus. Ismételten kijelentette, hogy az MDF a törvényi kötelezettséget és az MTV működését tartotta szem előtt, amikor is jelölteket állított. A Népszabadság úgy értesült, hogy a demokrata fórum a jövő héten - a Fidesz helyett - további két jelöltet nevez meg a kuratórium elnökségébe a házelnök kérésére. Így a médiatestület a törvény rendelkezéseinek megfelelően nyolcfős lesz. Szili Katalin még a parlamenti döntés előtt úgy nyilatkozott, hogy alkotmányos szempontból kisebb veszély a kuratóriumi elnökség egyoldalú megalakulása, mint ha a kuratóriumok egyáltalán nem működnek. Ebben az esetben ráadásul nincs is szó egyoldalú testületről, mert az ellenzéki demokrata fórum is állított jelöltet. Nem alakul nemzetőrség a jövőben. Az Országgyűlés kormánypárti többsége hétfőn 194 szavazattal hatályon kívül helyezte az önkéntes fegyveres intézmény létrehozásáról az előző ciklusban hozott határozatot. A szavazás során csak a szocialista és a szabad demokrata honatyák voksoltak, az ellenzéki képviselők „nem nyomtak gombot”. Az EU-csatlakozásról szóló népszavazáson, április 12-én a szavazóhelyiségek 21 óráig lesznek nyitva - így döntött az Országgyűlés valamennyi frakció egyetértésével. A választási eljárási törvényt ily módon a Mazsihisz kérésére módosította a T. Ház annak érdekében, hogy az esti órákban azok a zsidó vallásúak is részt vehessenek a népszavazáson, akik a számukra fontos előírások szerint ezt 19 óra előtt nem tehették volna meg. Lapzártánk után kezdték meg a képviselők a harcászati repülőerők fejlesztéséről szóló határozat módosításának vitáját. Az előterjesztés értelmében a Magyar Honvédség tizennégy Gripen típusú harcászati repülőgépet bérel a teljes földi támogatórendszerrel együtt. A repülőket tíz év múlva Magyarország maradványértéken megvásárolhatja. Csuhaj Ildikó-Nagy Szilvia Kérdések a 4-es metróról és a MÁV-ról A politikai viták során az azonnali kérdések órájában Deutsch Tamás (Fidesz) felidézte, hogy Demszky Gábor főpolgármester kijelentette: a főváros nem kíván a 4-es metró építésében részt venni. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter válaszában jelezte, hogy márciusban a Pénzügy-, illetve a Közlekedési Minisztérium, valamint a főváros közösen vizsgálja meg, hogy a meghosszabbított útvonalú metrót milyen forrásból lehet megépíteni, s hogy a főváros hogyan járul ehhez hozzá, továbbá milyen támogatást igényelhet a célra az uniótól. A miniszter vélelmezte, hogy a végső döntés előtt a kormány, de az Országgyűlés is állást foglal az ügyben. Fónagy János (Fidesz) az interpellációs időszakban azt kérdezte Csillag Istvántól: a MÁV valóban 10-15 ezer fős elbocsátással számol-e. A miniszter nem zárta ki, hogy a létszámleépítésre sor kerülhet, de mint mondta, korántsem 10-15 ezres nagyságrendben. (Munkatársunktól) Hétfőn a köztársasági elnök átadta a kinevezési okmányokat Kiss Péternek, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek és Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszternek. Mádl Ferenc a két politikust egyúttal március 3-i hatállyal miniszterekké nevezte ki. Burány Sándor - aki a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára volt - tegnap a T. Ház előtt letette a miniszteri esküt. Kiss Péter esetében erre nem volt szükség, mert a volt munkaügyi miniszter a kormány megalakulásakor esküt tett az Országgyűlés előtt fotó: gárdi balázs Kivonulóban fotó: mti - bruzák noémi __________Háttér___________ Most kis kuratóriuma lesz a tévének Nem csonka, csak kis kuratóriuma lesz a Magyar Televíziónak - nyilatkozta a Fidesz-delegáltakat nélkülöző médiatestületről Szili Katalin házelnök. A médiatörvény szerint valamennyi parlamenti frakció legalább egy jelöltjét be kell választani a testületbe. Csakhogy erre a Fidesz esetében nincs lehetőség. A két ellenzéki párt ugyanis nem tudott megegyezni a neki járó négy hely elosztásáról, ezért a Fidesz nem jelölt kurátort. A nagyobbik ellenzéki párt ragaszkodik a parlamenti arányokhoz, az MDF azonban a kormányoldal mintájára fele-fele arányban osztozna a mandátumokon. A köztévé kuratóriumának elnöksége a legfontosabb gazdasági ügyekről, a nagy értékű szerződésekről és a tévéelnök személyéről dönthet. A fontos kérdések kétharmadosak, a helyek 2-2-es megosztásával azonban a Fidesz kiszorulna ezek meghozatalából. Azokhoz elegendő egy MSZP-SZDSZMDF megegyezés. A három párt közötti „sajnálatos politikai egyezségre” utalt a fideszes Rogán Antal is tegnap délelőtt. Az MDF-fel dűlőre jutni képtelen legnagyobb ellenzéki párt további időt kért a házelnöktől. Ezt azzal indokolták, hogy olvasatuk szerint a médiatörvény közös jelölést ír elő az ellenzéki oldalnak. Csakhogy míg a Fidesz ragaszkodott ehhez, az MDF önállóan is beterjesztette két jelöltjét. A hatfős kuratórium ugyanakkor még nem elegendő, a médiatörvény ugyanis legalább nyolctagú testületet ír elő. A házelnök ezzel kapcsolatban idézte a csonka kuratóriumok esetében hozott - a baloldal által mindeddig támadott, a jobboldalnak viszont a csonka kuratóriumot legitimizáló - alkotmánybírósági döntést, amely szerint „kisebb veszélyt jelent a véleménynyilvánítási szabadságjogra a testület egyoldalú megalakulása, mint ha az elnökség hiányában a közszolgálati kuratóriumok egyáltalán nem működnének”. A kuratórium azonban hamarosan kibővülhet, a médiatörvényben ugyanis szerepel egy most alkalmazható rendelkezés. E szerint ha valamelyik képviselőcsoport a jelölésben nem vesz részt, az adott oldal - itt az ellenzék - másik frakciója jelölhet négy személyt. Vagyis a hiányzó két helyet is az MDF töltheti fel a Fidesz távollétében. Az MDF erre készen is áll. A kiegészítésre még a héten felkéri a házelnök az ellenzéket. Haszán Zoltán Uniós posztokról egyeztetnek Medgyessy Péter miniszterelnökkel és a szocialista párt meghatározó politikusaival egyeztet ma az SZDSZ vezetése - értesült a Népszabadság. A tárgyaláson részt vesz az MSZP részéről Kovács László elnök és Lendvai Ildikó frakcióvezető. Az SZDSZ-t Kuncze Gábor elnök, Pető Iván és Szent-Iványi István ügyvivők képviselik. A téma a koalíciós szerződés módosítása, illetve bizonyos európai uniós posztok betöltése lesz. A két párt és a kormányfő találkozójának előzménye, hogy Medgyessy nem egyeztetett a kisebbik koalíciós párttal Kiss Elemér kancelláriaminiszter távozásáról, utódlásáról, illetve az uniós tárca nélküli miniszteri poszt létrehozásáról, Juhász Endre kinevezéséről sem. Medgyessy elment az SZDSZ-frakció múlt hétfői rendkívüli ülésére, többek között azért, hogy megnyugtassa koalíciós partnerét. De a frakcióülésen - ha ezzel nem is szoros összefüggésben - szóba került, hogy az SZDSZ számára rendkívül fontos, hogy a külügyek terén hangsúlyosan jelenjen meg véleménye. A kormányfő biztosította az SZDSZ-es képviselőket, hogy a továbbiakban a koalíciós szerződést érintő kérdésekben előzetesen egyeztetnek. Elhangzott azon a frakcióülésen, hogy egy csomagban tárgyalnak majd a formális szerződésmódosításról és az EU-s posztokról. Információink szerint ez volt a legfontosabb téma az SZDSZ új összetételű ügyvivői testületének (üt) tegnapi alakuló ülésén. A párt szombati tisztújító küldöttgyűlése után, mint ismert, nőtt a pártvezetés kritikusainak, csökkent feltétlen támogatóinak tábora. Úgy tudjuk, hogy az üt alakuló ülésén elhangzott: az EU- miniszteri poszton kívül az ország két vezető uniós tisztséget tölthet be: egy EU- biztosit és egy - a biztosnak alárendelt - főigazgatóit; a három poszt közül kettőre számít az SZDSZ. Hogy melyik kettőre, az attól is függ, hogy a május 15-ével felállítandó tárca nélküli EU-miniszteri posztot meddig tölti be Juhász Endre. A döntést befolyásolhatja, de inkább nehezítheti az is, hogy mindkét koalíciós pártnak van saját javaslata e tisztségek betöltésére. Az egyeztetésről szóló értesülésünket este az MTI-nek nyilatkozva megerősítette Kovács László. A szocialista vezető szerint jogos igény az SZDSZ részéről, hogy az új miniszter (mármint Juhász Endre - a szerk.) feladat- és hatásköréről megállapodás szülessen. Meg kell vitatni azt is, tette hozzá, hol fog elhelyezkedni a létrehozandó poszt a kormányzati struktúrában. Nyusztay Máté Az SZDSZ szombati gyűléséről szóló tegnapi cikkünkben azt írtuk: a rendezvényen számos közéleti személyiség, köztük Farkasházy Tivadar vett részt. Farkasházy kérte, hogy közöljük: újságírói minőségében vett részt a küldöttgyűlésen. A Fidesz visszamenőleg akarja ellenőrizni az átrepüléseket Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte tegnap a Fidesz a magyar légteret használó katonai repülőgépek ügyében. Simicskó István, a párt védelempolitikusa ezt azzal indokolta, hogy kiderült: Magyarország felett az engedélytől eltérő úti céllal repültek át az Irak elleni háborús előkészületekben részt vevő légi járművek. Juhász Ferenc honvédelemi miniszter a hét végén rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az Egyesült Államok megsértette Magyarország szuverenitását. A február 20-án a magyar légtérbe belépő - Ferihegyen tankoló - hat amerikai helikopter és egy üzemanyag-szállító repülőgép úti céljaként ugyanis Afganisztánt jelölték meg, holott a végállomás a romániai Constanta volt, ahol csatlakoztak az Irak ellen készülő erőkhöz. A miniszter szerint erről a kormány csak múlt csütörtökön szerzett tudomást, amikor az amerikaiak szóbeli jegyzékben kértek elnézést. Simicskó szerint a szocialista kormányzat - akárcsak Taszár ügyében - összevissza kommunikált. Korábban többször is határozottan cáfolták az afganisztáni célt kétségbe vonó véleményeket, sőt pánikkeltéssel vádolták meg az erre rákérdező ellenzéket. Gyanúja szerint több engedély nélküli átrepülés is történhetett már az ország felett. Ezt erősíti, hogy hozzájuk számos lakossági bejelentés érkezett kötelékben repülő külföldi harci gépek észleléséről. A mostani esetet Simicskó szerint pusztán azért ismerték el, mert mindenki számára nyilvánvaló volt a Ferihegyen - és nem Taszáron - leszálló helikopterek útjának célja. Mások között az amerikai védelmi miniszter is nyilatkozott a Constantai készülődésről a román rádiónak. „Amennyiben tudott a kormány arról, hogy milyen feladattal repültek át a járművek, azzal az ország biztonságát veszélyeztették” - mondta Simicskó. A Fidesz által kezdeményezett vizsgálóbizottság 2003. január 1-jétől visszamenőlegesen ellenőrizné az átrepüléseket. Simicskó szerint ezzel nem a szövetségeseket vonnák kontroll alá, hanem a kormányt. A kabinet feladata ugyanis, hogy a tranzitok az engedélyeknek megfelelően lépjék át a határt. H. Z. Vasi bírák bírálják Soltot A volt főbíró szerint Lomnici nem élt kifogással HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A Vas Megyei Bíróság összbírói értekezlete tegnap egyhangúlag úgy foglalt állást, hogy Solt Pál szerepvállalása a közélet tisztasága érdekében létrehozandó bizottság élén etikailag nem fogadható el - közölte tegnap Kőszegen a tanácskozás után Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke. Lomnici megerősítette azt a korábbi hírt is, amely szerint Solt felkérésével kapcsolatban immár nem kíván találkozni az igazságügy-miniszterrel, miután az LB volt elnöke, jelenlegi tanácsvezető bírája erről a feladatról nem a szaktárca vezetőjével, hanem a kormányfővel állapodott meg. A megbeszélés ezért okafogyottá vált, és Lomnici szerint az általa meghirdetett politikamentesség „megálljt parancsol” számára a további lépésekben. Solt Pál lapunk kérdésére kijelentette: „A miniszterelnöki felkérést követően, de még annak elfogadása előtt tájékoztattam a Legfelsőbb Bíróság elnökét, aki sem jogi, sem etikai okokból nem tartotta kifogásolhatónak, hogy a tervezett társadalmi testületben szerepet vállaljak”. Az egykori elnök hozzátette: mélyen tisztelt Vas megyei bírókollégáit mindazonáltal őszintén sajnálja, hogy olyan ügyben foglaltak állást, amelynek részleteit nem ismerhetik. Ugyanakkor kifogásolja, hogy a bírók nem kérdezték meg erről, így csorbát szenvedett az a gyakorlat is, miszerint csak a tényállás tisztázása után születhet meg az ítélet. Solt elmondta: egész életében szigorú etikai követelményeket támasztott saját magával szemben. A közélet tisztasága olyan fontos társadalmi érdek, hogy ha tehet ezért valamit, szívesen vállal szerepet. Egyébként nem megbízásról, nem kinevezésről, nem a kormányfő mellett tevékenykedő bizottságról van szó - tette hozzá -, hanem egy szakértőkből álló társadalmi testület jön létre, és ha ennek munkájában egy bíró is közreműködik, szó sem lehet etikai vétségről, hiszen a függetlenség látszata sem sérül. A Vas megyei bírák állásfoglalása azért tűnik váratlannak, mert aktív bírák eddig is közreműködtek a végrehajtó hatalom szervei által létrehozott szakértői csoportok, jogszabály-előkészítő bizottságok munkájában, így például folynak a büntető, illetve a polgári törvénykönyv átfogó reformjára irányuló előkészületek, s a két nagy kódex kodifikációjára létrehozott bizottságokban is dolgoznak ítélkező bírák. A bírákra vonatkozó jogszabályok etikai normákat nem tartalmaznak, csupán az összeférhetetlenség eseteit rögzítik. Az esetleg felvetődhet, hogy a kormányfő felkérésére végzett munka politikai szerepvállalásnak minősülhet, de ebből kiindulva egyetlen bíró sem vállalhatna tanácsadói szerepet a kormány vagy valamely tárca által életre hívott testületben.