Népszabadság, 2003. március (61. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-04 / 53. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. MÁRCIUS 4., KEDD Csonka MTV-kuratórium alakult A Fidesz képviselői kivonultak a parlamenti ülésről Kivonultak a Fidesz-képviselők az Országgyűlés tegnapi üléséről, ami­kor is a T. Ház döntött az MTV kura­tóriumi elnökségének megalakulásá­ról. Az ellenzéki oldalon feszültség alakult ki a két párt között, mivel a Fi­desz és az MDF nem tudott megegyez­ni a kuratóriumi helyek elosztásáról - így végül is a Fidesz nélkül, három­párti médiatestület alakult. Az Or­szággyűlés arról is döntött tegnap, hogy nem alakul nemzetőrség. Megszavazták a Magyar Televízió ku­ratóriuma elnökségének tagjait tegnap a parlamentben. Az MSZP-t Czeglédi László és Farkasné Gábor Alice, az SZDSZ-t Haraszti Miklós és Kozák Márton, az MDF-et pedig Bakó Lajos volt kuratóriumi elnök és Peták István volt tévéelnök képviseli majd. Az előző ciklushoz hasonlóan most sem alakult teljes, valamennyi parlamenti párt dele­gáltjaiból álló kuratóriumi elnökség, mi­vel a nyolcfős testületbe a Fidesz nem jelölt delegáltakat, a parlamenti döntés előtt pedig a Fidesz-képviselők kivonul­tak az ülésteremből. Azért döntöttek a kivonulás mellett, mert a T. Ház elutasí­totta azon indítványukat, hogy az Or­szággyűlés csak az MSZP és az SZDSZ jelöltjeiről szavazzon, az MDF két dele­gáltjáról ne. A médiatörvény úgy rendel­kezik, hogy a kuratóriumi elnökségbe a kormánypárti, illetve az ellenzéki oldal azonos számú kurátort delegálhat. A Fi­desz azért nem vett részt a jelölési eljá­rásban, és azért vonult ki az ülésterem­ből a szavazás előtt, mert nem tudott megegyezni a másik ellenzéki párttal, az MDF-fel. A demokrata fórum ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy két kurátort delegálhasson. A Fidesz részéről tegnap - a sokadik sikertelen egyeztetést köve­tően -Rogán Antal sajnálatosnak nevez­te, hogy az MDF és a kormánypártok között politikai egyezség köttetett. A Fi­desz szerint törvénytelen helyzetet ered­ményez, ha a kuratóriumba pusztán az MSZP, az SZDSZ és az MDF delegáltjai kerülnek. Az MDF részéről viszont visz­­szautasították, hogy bármilyen háttéral­kuról lenne szó a demokrata fórum és a kormánypártok között. Herényi Károly frakcióvezető felhívta a figyelmet, hogy „nem először vagyunk tanúi annak, hogy koalíciós partnerünk megpróbál balra tolni minket. A demokrata fórum­nak igazán két dolog árt, ha jobbról bántják vagy ha baloldalról dicsérik” - hangoztatta a politikus. Ismételten kije­lentette, hogy az MDF a törvényi kötele­zettséget és az MTV működését tartotta szem előtt, amikor is jelölteket állított. A Népszabadság úgy értesült, hogy a demokrata fórum a jövő héten - a Fidesz helyett - további két jelöltet nevez meg a kuratórium elnökségébe a házelnök kérésére. Így a médiatestület a törvény rendelkezéseinek megfelelően nyolcfős lesz. Szili Katalin még a parlamenti dön­tés előtt úgy nyilatkozott, hogy alkotmá­nyos szempontból kisebb veszély a ku­ratóriumi elnökség egyoldalú megalaku­lása, mint ha a kuratóriumok egyáltalán nem működnek. Ebben az esetben rá­adásul nincs is szó egyoldalú testületről, mert az ellenzéki demokrata fórum is ál­lított jelöltet. Nem alakul nemzetőrség a jövőben. Az Országgyűlés kormánypárti többsé­ge hétfőn 194 szavazattal hatályon kívül helyezte az önkéntes fegyveres intéz­mény létrehozásáról az előző ciklusban hozott határozatot. A szavazás során csak a szocialista és a szabad demokrata honatyák voksoltak, az ellenzéki képvi­selők „nem nyomtak gombot”. Az EU-csatlakozásról szóló népsza­vazáson, április 12-én a szavazóhelyisé­gek 21 óráig lesznek nyitva - így döntött az Országgyűlés valamennyi frakció egyetértésével. A választási eljárási tör­vényt ily módon a Mazsihisz kérésére módosította a T. Ház annak érdekében, hogy az esti órákban azok a zsidó vallá­­súak is részt vehessenek a népszavazá­son, akik a számukra fontos előírások szerint ezt 19 óra előtt nem tehették vol­na meg. Lapzártánk után kezdték meg a kép­viselők a harcászati repülőerők fejlesz­téséről szóló határozat módosításának vitáját. Az előterjesztés értelmében a Magyar Honvédség tizennégy Gripen típusú harcászati repülőgépet bérel a teljes földi támogatórendszerrel együtt. A repülőket tíz év múlva Magyarország maradványértéken megvásárolhatja. Csuhaj Ildikó-Nagy Szilvia Kérdések a 4-es metróról és a MÁV-ról A politikai viták során az azonnali kérdések órájában Deutsch Tamás (Fidesz) fel­idézte, hogy Demszky Gábor főpolgármester kijelentette: a főváros nem kíván a 4-es metró építésében részt venni. Csillag István gazdasági és közlekedési minisz­ter válaszában jelezte, hogy márciusban a Pénzügy-, illetve a Közlekedési Miniszté­rium, valamint a főváros közösen vizsgálja meg, hogy a meghosszabbított útvonalú metrót milyen forrásból lehet megépíteni, s hogy a főváros hogyan járul ehhez hoz­zá, továbbá milyen támogatást igényelhet a célra az uniótól. A miniszter vélelmez­te, hogy a végső döntés előtt a kormány, de az Országgyűlés is állást foglal az ügy­ben. Fónagy János (Fidesz) az interpellációs időszakban azt kérdezte Csillag István­tól: a MÁV valóban 10-15 ezer fős elbocsátással számol-e. A miniszter nem zárta ki, hogy a létszámleépítésre sor kerülhet, de mint mondta, korántsem 10-15 ezres nagy­ságrendben. (Munkatársunktól) Hétfőn a köztársasági elnök átadta a kinevezési okmányokat Kiss Péternek, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisz­ternek és Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszternek. Mádl Ferenc a két politikust egyúttal már­cius 3-i hatállyal miniszterekké nevezte ki. Burány Sándor - aki a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára volt - tegnap a T. Ház előtt letette a miniszteri esküt. Kiss Péter esetében erre nem volt szükség, mert a volt munkaügyi mi­niszter a kormány megalakulásakor esküt tett az Országgyűlés előtt fotó: gárdi balázs Kivonulóban fotó: mti - bruzák noémi __________Háttér___________ Most kis kuratóriuma lesz a tévének Nem csonka, csak kis kuratóriuma lesz a Magyar Televíziónak - nyilatkozta a Fidesz-delegáltakat nélkülöző médiatestületről Szili Katalin házelnök. A médiatörvény szerint valamennyi parlamenti frakció leg­alább egy jelöltjét be kell választani a testületbe. Csakhogy er­re a Fidesz esetében nincs lehetőség. A két ellenzéki párt ugyanis nem tudott megegyezni a neki járó négy hely elosztá­sáról, ezért a Fidesz nem jelölt kurátort. A nagyobbik ellenzé­ki párt ragaszkodik a parlamenti arányokhoz, az MDF azon­ban a kormányoldal mintájára fele-fele arányban osztozna a mandátumokon. A köztévé kuratóriumának elnöksége a legfontosabb gazda­sági ügyekről, a nagy értékű szerződésekről és a tévéelnök személyéről dönthet. A fontos kérdések kétharmadosak, a he­lyek 2-2-es megosztásával azonban a Fidesz kiszorulna ezek meghozatalából. Azokhoz elegendő egy MSZP-SZDSZ­­MDF megegyezés. A három párt közötti „sajnálatos politikai egyezségre” utalt a fideszes Rogán Antal is tegnap délelőtt. Az MDF-fel dűlőre jutni képtelen legnagyobb ellenzéki párt további időt kért a házelnöktől. Ezt azzal indokolták, hogy olvasatuk szerint a médiatörvény közös jelölést ír elő az ellenzéki oldalnak. Csakhogy míg a Fidesz ragaszkodott eh­hez, az MDF önállóan is beterjesztette két jelöltjét. A hatfős kuratórium ugyanakkor még nem elegendő, a mé­diatörvény ugyanis legalább nyolctagú testületet ír elő. A ház­elnök ezzel kapcsolatban idézte a csonka kuratóriumok eseté­ben hozott - a baloldal által mindeddig támadott, a jobboldal­nak viszont a csonka kuratóriumot legitimizáló - alkotmány­­bírósági döntést, amely szerint „kisebb veszélyt jelent a véle­ménynyilvánítási szabadságjogra a testület egyoldalú megala­kulása, mint ha az elnökség hiányában a közszolgálati kurató­riumok egyáltalán nem működnének”. A kuratórium azonban hamarosan kibővülhet, a médiatör­vényben ugyanis szerepel egy most alkalmazható rendelkezés. E szerint ha valamelyik képviselőcsoport a jelölésben nem vesz részt, az adott oldal - itt az ellenzék - másik frakciója je­lölhet négy személyt. Vagyis a hiányzó két helyet is az MDF töltheti fel a Fidesz távollétében. Az MDF erre készen is áll. A kiegészítésre még a héten felkéri a házelnök az ellenzéket. Haszán Zoltán Uniós posztokról egyeztetnek Medgyessy Péter miniszterelnökkel és a szocialista párt meghatározó politiku­saival egyeztet ma az SZDSZ vezetése - értesült a Népszabadság. A tárgyaláson részt vesz az MSZP részéről Kovács László elnök és Lendvai Ildikó frakcióve­zető. Az SZDSZ-t Kuncze Gábor elnök, Pető Iván és Szent-Iványi István ügyvi­vők képviselik. A téma a koalíciós szer­ződés módosítása, illetve bizonyos euró­pai uniós posztok betöltése lesz. A két párt és a kormányfő találkozójá­nak előzménye, hogy Medgyessy nem egyeztetett a kisebbik koalíciós párttal Kiss Elemér kancelláriaminiszter távozá­sáról, utódlásáról, illetve az uniós tárca nélküli miniszteri poszt létrehozásáról, Juhász Endre kinevezéséről sem. Medgyessy elment az SZDSZ-frakció múlt hétfői rendkívüli ülésére, többek kö­zött azért, hogy megnyugtassa koalíciós partnerét. De a frakcióülésen - ha ezzel nem is szoros összefüggésben - szóba került, hogy az SZDSZ számára rendkí­vül fontos, hogy a külügyek terén hang­súlyosan jelenjen meg véleménye. A kor­mányfő biztosította az SZDSZ-es képvi­selőket, hogy a továbbiakban a koalíciós szerződést érintő kérdésekben előzetesen egyeztetnek. Elhangzott azon a frakció­ülésen, hogy egy csomagban tárgyalnak majd a formális szerződésmódosításról és az EU-s posztokról. Információink szerint ez volt a legfon­tosabb téma az SZDSZ új összetételű ügyvivői testületének (üt) tegnapi alakuló ülésén. A párt szombati tisztújító küldött­gyűlése után, mint ismert, nőtt a pártve­zetés kritikusainak, csökkent feltétlen támogatóinak tábora. Úgy tudjuk, hogy az üt alakuló ülésén elhangzott: az EU- miniszteri poszton kívül az ország két ve­zető uniós tisztséget tölthet be: egy EU- biztosit és egy - a biztosnak alárendelt - főigazgatóit; a három poszt közül kettőre számít az SZDSZ. Hogy melyik kettőre, az attól is függ, hogy a május 15-ével fel­állítandó tárca nélküli EU-miniszteri posztot meddig tölti be Juhász Endre. A döntést befolyásolhatja, de inkább nehezítheti az is, hogy mindkét koalíciós pártnak van saját javaslata e tisztségek betöltésére. Az egyeztetésről szóló értesülésünket este az MTI-nek nyilatkozva megerősítet­te Kovács László. A szocialista vezető szerint jogos igény az SZDSZ részéről, hogy az új miniszter (mármint Juhász Endre - a szerk.) feladat- és hatásköréről megállapodás szülessen. Meg kell vitatni azt is, tette hozzá, hol fog elhelyezkedni a létrehozandó poszt a kormányzati struk­túrában. Nyusztay Máté Az SZDSZ szombati gyűléséről szóló tegnapi cikkünkben azt írtuk: a rendezvényen számos közéleti személyiség, köztük Farkasházy Ti­vadar vett részt. Farkasházy kérte, hogy közöljük: újságírói minőségé­ben vett részt a küldöttgyűlésen. A Fidesz visszamenőleg akarja ellenőrizni az átrepüléseket Parlamenti vizsgálóbizottság felállítá­sát kezdeményezte tegnap a Fidesz a magyar légteret használó katonai re­pülőgépek ügyében. Simicskó István, a párt védelempolitikusa ezt azzal indo­kolta, hogy kiderült: Magyarország fe­lett az engedélytől eltérő úti céllal re­pültek át az Irak elleni háborús előké­születekben részt vevő légi járművek. Juhász Ferenc honvédelemi minisz­ter a hét végén rendkívüli sajtótájékoz­tatón jelentette be, hogy az Egyesült Ál­lamok megsértette Magyarország szu­verenitását. A február 20-án a magyar légtérbe belépő - Ferihegyen tankoló - hat amerikai helikopter és egy üzem­anyag-szállító repülőgép úti céljaként ugyanis Afganisztánt jelölték meg, hol­ott a végállomás a romániai Constanta volt, ahol csatlakoztak az Irak ellen ké­szülő erőkhöz. A miniszter szerint erről a kormány csak múlt csütörtökön szer­zett tudomást, amikor az amerikaiak szóbeli jegyzékben kértek elnézést. Simicskó szerint a szocialista kor­mányzat - akárcsak Taszár ügyében - összevissza kommunikált. Korábban többször is határozottan cáfolták az af­ganisztáni célt kétségbe vonó vélemé­nyeket, sőt pánikkeltéssel vádolták meg az erre rákérdező ellenzéket. Gya­núja szerint több engedély nélküli átre­­pülés is történhetett már az ország fe­lett. Ezt erősíti, hogy hozzájuk számos lakossági bejelentés érkezett kötelék­ben repülő külföldi harci gépek észle­léséről. A mostani esetet Simicskó sze­rint pusztán azért ismerték el, mert mindenki számára nyilvánvaló volt a Ferihegyen - és nem Taszáron - leszál­ló helikopterek útjának célja. Mások között az amerikai védelmi miniszter is nyilatkozott a Constantai készülő­désről a román rádiónak. „Amennyi­ben tudott a kormány arról, hogy mi­lyen feladattal repültek át a járművek, azzal az ország biztonságát veszélyez­tették” - mondta Simicskó. A Fidesz által kezdeményezett vizs­gálóbizottság 2003. január 1-jétől visszamenőlegesen ellenőrizné az átre­püléseket. Simicskó szerint ezzel nem a szövetségeseket vonnák kontroll alá, ha­nem a kormányt. A kabinet feladata ugyanis, hogy a tranzitok az enge­délyeknek megfelelően lépjék át a határt. H. Z. Vasi bírák bírálják Soltot A volt főbíró szerint Lomnici nem élt kifogással HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A Vas Megyei Bíróság összbírói érte­kezlete tegnap egyhangúlag úgy foglalt állást, hogy Solt Pál szerepvállalása a közélet tisztasága érdekében létreho­zandó bizottság élén etikailag nem fo­gadható el - közölte tegnap Kőszegen a tanácskozás után Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Or­szágos Igazságszolgáltatási Tanács el­nöke. Lomnici megerősítette azt a korábbi hírt is, amely szerint Solt felkérésével kapcsolatban immár nem kíván talál­kozni az igazságügy-miniszterrel, miu­tán az LB volt elnöke, jelenlegi tanács­vezető bírája erről a feladatról nem a szaktárca vezetőjével, hanem a kor­mányfővel állapodott meg. A megbe­szélés ezért okafogyottá vált, és Lom­nici szerint az általa meghirdetett poli­tikamentesség „megálljt parancsol” számára a további lépésekben. Solt Pál lapunk kérdésére kijelentet­te: „A miniszterelnöki felkérést köve­tően, de még annak elfogadása előtt tá­jékoztattam a Legfelsőbb Bíróság el­nökét, aki sem jogi, sem etikai okokból nem tartotta kifogásolhatónak, hogy a tervezett társadalmi testületben szere­pet vállaljak”. Az egykori elnök hozzá­tette: mélyen tisztelt Vas megyei bíró­kollégáit mindazonáltal őszintén saj­nálja, hogy olyan ügyben foglaltak ál­lást, amelynek részleteit nem ismerhe­tik. Ugyanakkor kifogásolja, hogy a bí­rók nem kérdezték meg erről, így csor­bát szenvedett az a gyakorlat is, misze­rint csak a tényállás tisztázása után születhet meg az ítélet. Solt elmondta: egész életében szigo­rú etikai követelményeket támasztott saját magával szemben. A közélet tisz­tasága olyan fontos társadalmi érdek, hogy ha tehet ezért valamit, szívesen vállal szerepet. Egyébként nem megbí­zásról, nem kinevezésről, nem a kor­mányfő mellett tevékenykedő bizott­ságról van szó - tette hozzá -, hanem egy szakértőkből álló társadalmi testü­let jön létre, és ha ennek munkájában egy bíró is közreműködik, szó sem le­het etikai vétségről, hiszen a független­ség látszata sem sérül. A Vas megyei bírák állásfoglalása azért tűnik váratlannak, mert aktív bí­rák eddig is közreműködtek a végre­hajtó hatalom szervei által létrehozott szakértői csoportok, jogszabály-előké­szítő bizottságok munkájában, így pél­dául folynak a büntető, illetve a polgá­ri törvénykönyv átfogó reformjára irá­nyuló előkészületek, s a két nagy kó­dex kodifikációjára létrehozott bizott­ságokban is dolgoznak ítélkező bírák. A bírákra vonatkozó jogszabályok eti­kai normákat nem tartalmaznak, csu­pán az összeférhetetlenség eseteit rög­zítik. Az esetleg felvetődhet, hogy a kormányfő felkérésére végzett munka politikai szerepvállalásnak minősülhet, de ebből kiindulva egyetlen bíró sem vállalhatna tanácsadói szerepet a kor­mány vagy valamely tárca által életre hívott testületben.

Next