Népszabadság, 2003. április (61. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-14 / 87. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. ÁPRILIS 14., HÉTFŐ Szövetséggé kíván átalakulni a Fidesz Fidesz-Magyar Polgári Szövetség - valószínűleg ez lesz a Fidesz új neve a párt májusi kongresszusa után. A Fidesz országos elnöksége é­s megyei elnökei ugyanis vasárnap ezt az elnevezést java­solták. Lapunk úgy tudja, Orbán Viktor szerint azért volna megfelelő a szövetség elnevezés, mert ez szimbolizálhatja a ke­reszténydemokrata és a kisgazda válasz­tók integrálását is. Varga Mihály, a párt alelnöke az el­nökségi ülés után azt mondta: szüksé­gesnek tartják egy olyan dokumentum megfogalmazását is, amely kimondja: a Fidesz „engedve a korszellemnek és az európai politikai irányvonalnak”, nép­párttá, szövetséggé kíván alakulni, és in­tegrálni kívánja mindazokat, akik a Fi­desz holdudvarához tartoznak, illetve egyetértenek a párt által vallott értékek­kel. Varga szerint erre azért is szükség van, hogy ne olyanok csatlakozzanak a párthoz, akik négyévente képviselők szeretnének lenni. A Fidesz elnökségi ülésén a kong­resszus előkészítése és a párt alapszabá­lyának módosítása volt a központi téma. A kongresszus után a Fidesz lehetővé tenné a kettős párttagságot azon magyar pártok tagjai esetében, amelyek tagjai az Európai Néppártnak. Kérdésünkre Szá­­jer József alelnök elmondta: arról még konzultálnak a határon túli magyar szer­vezetek vezetőivel, hogy az Európai Néppárthoz tartozó külföldi pártokra is érvényes legyen-e a kettős tagság lehe­tősége. Lapunk úgy tudja, az elnökségi ülésen személyi kérdésekről nem foglaltak ál­lást, de valószínű, hogy a héten nyilvá­nosságra hozzák a neveket. A kongresz­­szus után megalakuló néppártot egy szűk operatív elnökség irányítja majd. A párt­elnök nyilvánvalóan Orbán Viktor lesz, az egyik alelnöki poszt várományosa Pokorni Zoltán, a másik pedig a hírek szerint Schmitt Pál. A szűk elnökséghez tartozik majd Áder János, a Fidesz parla­menti frakcióvezetője és Kövér László, a párt választmányi elnöke is. Csuhaj Ildikó A MeH a tolmácsügyről Jogszerűnek nevezte a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) azt a közbeszerzési eljá­rást, amelyben a kormányfőnek rendsze­resen tolmácsoló Bereczky Tamás cége mintegy százmillió forintos keretösszegű megbízást nyert el. Mindezt a MeH arra a - lapunk szombati számában megjelent­­ cikkre reagálva közölte, amelyben megír­tuk: Bereczky cége nyílt pályázat nélkül, gyanús körülmények között kapta meg a nemzeti fejlesztési tervhez kapcsolódó 15 ezer oldal fordítási feladatait. A munkát egy tavaly novemberi és egy idei márciu­si meghívásos eljárásban osztotta ki a hi­vatal. A kiválasztott cégek közül kizáró­lag Bereczkyé felelt meg annak a kritéri­umnak, amely előírta a Magyar Fordító Irodák Egyesületének tagságát. Erre a kö­rülményre a közleményt kiadó Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hi­vatala nem tért ki. A közlemény szerint a tenderre meghí­vott négy cég mindegyike referenciával és tapasztalattal rendelkezett a témában. A kiválasztottak között ugyanakkor több kis cég is volt, amelyek eleve képtelenek voltak elvállalni a rendkívül rövid határ­idejű munkát. Ráadásul hiányoztak azok a nagy cégek is, amelyek fordításokra ki­írt korábbi közbeszerzési tendereken in­dultak. A nyílt eljárás mellőzését a hiva­tal azzal indokolta, hogy a nemzeti fej­lesztési terv 2002 decemberében készült el, és azt azonnal be kellett nyújtani az Európai Bizottságnak angol nyelven. Az Index információi szerint Bereczky cége angolról magyarra történő fordítást is végzett, mert a 300 oldalas dokumentu­mot a kancellária munkatársai eleve an­golul írták. A hivatalos tájékoztatás szerint a meg­bízás értéke 2002-ben 29 millió, 2003- ban pedig 60 millió forint keretösszeg volt, amelynek kifizetése részletekben, a lefordított oldalak száma alapján történt. A közlemény szerint a nyertes fordítóiro­dát a legalacsonyabb összegű ajánlat alapján választotta ki a MeH. Ugyanak­kor a közbeszerzési értesítésből az derül ki, ez nem is lehetett másként, hiszen mindkét eljárásban Bereczkyék adták be az egyetlen érvényes ajánlatot. A MeH megjegyzi azt is, hogy az eljárást a köz­­beszerzési tanács elfogadta, és a hivatal­nak nincsenek információi arról, hogy az eredményt bárki is jogi úton megtámadta volna. Haszán Zoltán A többség az Európai Uniót választotta A köztársasági elnök szerint az eredmény valamennyiünk örömére szolgál A választók többsége egyetértett azzal, hogy Magyarország az Európai Unió tagjává váljék-jelentette be a szomba­ti népszavazás hivatalos eredményét tegnap az Országos Választási Bizott­ság elnöke. A köztársasági elnök sze­rint a polgárok döntése mindannyiunk megnyugvására és örömére szolgál. Mádl Ferenc úgy véli, nem a vártnál alacsonyabb részvétel okait kell kutat­ni, hanem a kétkedőket meggyőzni: az uniós tagsággal mindenki csak nyerhet. Miután a választásra jogosultak 38 százaléka, vagyis több mint hárommillió polgár azonos módon szavazott, az Or­szágos Választási Bizottság az április 12-i népszavazást érvényesnek nyilvánította - jelentette be vasárnap Ficzere Lajos, a testület elnöke. Ficzere elmondta: a refe­rendumon a névjegyzékben szereplő nyolcmilió fő közül 3,6 milliónyian vet­tek részt, ami a választásra jogosultak 45,6 százalékát jelenti. A résztvevők kö­zül több mint hétezren nem dobtak szava­zólapot az urnába, csaknem 13 ezren pe­dig érvénytelenül voksoltak. Érvényesen 3,64 milliónyian szavaztak, és 83,76 szá­zalék volt azok aránya, akik igent mond­tak a népszavazásra bocsátott kérdésre. Tehát a választók többsége egyetértett az­zal, hogy a Magyar Köztársaság az Euró­pai Unió tagjává váljék - közölte Ficzere. Az elnök elmondta azt is, hogy a referen­dum a jogállami normáknak megfelelő, törvényes keretek között zajlott.­­ Valamennyiünk megnyugvására és örömére szolgál, hogy a magyar válasz­tók jelentősen „túljegyezték” a hatályos jogszabályokban megszabott minimum­­követelményt, és az eredményességhez legalább szükséges 25 százalék helyett a polgárok csaknem negyven százaléka mondott igent az uniós csatlakozásra - hangsúlyozta Mádl Ferenc köztársasági elnök. Magyarország számára történelmi lehetőség és történelmi szükségszerűség is — fogalmazott —, hogy az unió politikai, gazdasági és jogi intézményrendszerének tagjává váljék, s a referendum a parla­ment számára megadta a jogi felhatalma­zást ehhez a lépéshez. Az államfő utalt rá: nem lehet észre nem venni, hogy a rész­vétel a várakozásoknál alacsonyabb volt. Szerinte visszamenőleg már nem érde­mes keresni az okokat, mert ez óhatatla­nul pártpolitikai színezetű vitákkal járna. Inkább a jövőbe kell nézni, és olyan fej­lesztési programokat kidolgozni, ame­lyek révén emelkedik az életszínvonal, csökkennek a vagyoni különbségek, sta­bilabbá válik a gazdaság. Az elnök úgy véli, a most távolmaradókat és a kétkedő­ket azzal lehet a leginkább meggyőzni, ha mindenkit sikerül a csatlakozás nyertesé­vé tenni. Mádl köszönetet mondott mind­azoknak, akik igent mondtak az uniós tagságra, „mert ezzel ők valamennyiünk javára döntöttek”.­­ Sokan sokféleképpen magyarázhat­ják majd a részvételi arányt, s ha valakit ezért kritika illet, senki ne tartózkodjék a bírálattól, de kérem, ne vegyék el a csat­lakozást támogató több mint hárommillió szavazó örömét - mondta Lamperth Mó­nika belügyminiszter. Lamperth ugyan­akkor köszönetet mondott a referendum lebonyolításában közreműködőknek. Lencsés Károly Ficzere Lajos, Mádl Ferenc, Rytkó Emília, Lamperth Mónika és Tóth Zoltán az eredményhirdetésen fotó: teknős miklós Magas támogatottság, alacsony részvétel Közép- és Nyugat-Magyarországon ment el a legtöbb válasz­tásra jogosult állampolgár szavazni szombaton. A legmaga­sabb arány Budapesten volt - a fővárosban a választójoggal rendelkezők 56,25 százaléka járult az urnákhoz. A választás szempontjából a legérdekesebb Szabolcs megye: itt voksoltak a legkevesebben, csakhogy az igen szavazatok aránya éppen e megyében volt a legmagasabb. A fővárosban volt a legma­gasabb a szavazati arány szom­baton, az EU-csatlakozásról szóló népszavazáson. A válasz­tásra jogosultak 56,25 százalé­ka járult az urnákhoz. Ez több mint 780 ezer szavazatot jelent. Miként Demszky Gábor főpol­gármester fogalmazott szombat este: Budapest győzött. Viszonylag magas volt a részvételi arány az unióhoz kö­zelebb fekvő megyékben is, vagyis a Dunántúlon. Vidéken Győr-Moson-Sopron megyé­ben mentek el a legtöbben vá­lasztani, itt a választásra jogo­sultak 50,56 százaléka voksolt. A többi nyugat-magyarországi megyében és Pest megyében is aránylag magas volt a szavazati arány. Az ország nyugati hatá­rán csak Zalában maradt az or­szágos átlag alatt a szavazók száma. Itt mindössze a válasz­tójoggal rendelkezők 43,39 szá­zaléka járult az urnákhoz. Bár csak kevéssel, de Somogyban (42,27) és Tolnában (43,53) is az országos érték alatt maradt a választók aránya. Feltűnő, hogy Baranya megye, amely több­nyire az ország keleti felének választási intenzitását szokta tükrözni, e tekintetben ezúttal „nyugatiasodon”, az országos arányokhoz képest meglepően sokan (48,7 százalék) járultak az urnákhoz. Nem beszélve ar­ról, hogy Baranyában kiemel­kedően magas, 87,78 százalé­kos volt az EU-tagságunkra szavazók aránya. A legérdekesebb megye - a részvétel nagyságát és az igen szavazatok arányát tekintve egy­aránt - Szabolcs-Szatmár-Be­­reg. Mert bár az ország keleti megyéiről egyértelműen megál­lapítható, hogy viszonylag keve­sen mentek el szavazni , a rész­vételi arány sehol nem érte el az országos átlagot­­, Szabolcsban volt a legalacsonyabb a válasz­tók aránya. Az erre jogosultak mindössze 36,21 százaléka ment el szavazni. Csakhogy: az egész országban itt volt a legmagasabb az igennel szavazók aránya: 87,9 százalékos. Bár számos magyarázat adó­dik a „keletiek” távolmaradá­sára, a legközelebb talán Gaz­da László, a Szabolcs-Szat­már-Bereg Megyei Önkor­mányzat elnöke járhat az igaz­sághoz. Ő nem a szombati nap­ban, nem az „igen, de” típusú bizonytalanságban látja a vi­szonylag csekély érdeklődés okát. Sokkal inkább abban, hogy a térség zömmel mező­­gazdasággal foglalkozó vá­lasztói az uniós kampány során a legkevésbé kielégítő válaszo­kat kapták a jövőjükkel kap­csolatos kérdéseikre. Azok a szabolcsiak viszont, akik en­nek ellenére mégis elmentek voksolni, úgy vélték: a mező­­gazdaság jelenlegi helyzetéhez képest az uniós tagság afféle kisebbfajta megváltás lehet. T.Á. Nagyvárosok, városok, kerületek A városokban az országos átlaghoz ké­pest valamelyest többen nyilvánítottak véleményt a népszavazáson: a részvételi arány országosan 45,6, a nagyobb telepü­léseken viszont 48 százalék körül alakult, míg a falvakban a szavazásra jogosultak­nak csak negyven százaléka voksolt. Ha­sonló különbség mutatkozik a csatlako­zást támogatók körében is: a 83,7 száza­lékos átlaghoz képest a városokban 84,3, a községekben 82,4 százalékos volt az igennel szavazók aránya. Az adatok szerint nem elsősorban a ha­gyományos politikai törésvonalak mentén térnek el a szavazatok: az uniós csatlako­zást támogatók aránya a hagyományos jobboldali orientációjú és az inkább balol­daliként jellemzett városok többségében is viszonylag magas. Szignifikáns kü­lönbség mutatkozik viszont az Orbán Viktor volt miniszterelnök szombati nyi­latkozatában a rendszerváltozás veszte­seiként jellemzett panellakók és a kedve­zőbb anyagi feltételekkel rendelkezők kö­zött, így például a főváros I., XII. és XVI. kerületében a csatlakozást támogatók ará­nya nem, vagy alig érte el a nyolcvan szá­zalékot, míg például a IV és a XV. kerü­letben 83 százalék voksolt igennel. Az anyagi körülmények és az uniós csatlakozással kapcsolatos attitűd közötti sajátos viszonyra utal az is, hogy a támo­gatók aránya például Esztergomban és Gödöllőn 82, Keszthelyen 80, Szentend­rén 79, az agglomeráció egyik gyorsan fejlődő településeként ismert Monoron pedig 77 százalékos volt, éppen annyi, mint Nagykőrösön. Kiugróan magas, mintegy kilencvenszázalékos volt vi­szont az igen szavazatok aránya Gyulán, Komlón és Tatabányán, de 88 százalék voksolt igennel Miskolcon és Ózdon is. L. K. Szombat esti tűzijáték Budapesten FOTÓ: KOVÁCS BENCE

Next