Népszabadság, 2003. április (61. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-14 / 87. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. ÁPRILIS 14., HÉTFŐ Szövetséggé kíván átalakulni a Fidesz Fidesz-Magyar Polgári Szövetség - valószínűleg ez lesz a Fidesz új neve a párt májusi kongresszusa után. A Fidesz országos elnöksége és megyei elnökei ugyanis vasárnap ezt az elnevezést javasolták. Lapunk úgy tudja, Orbán Viktor szerint azért volna megfelelő a szövetség elnevezés, mert ez szimbolizálhatja a kereszténydemokrata és a kisgazda választók integrálását is. Varga Mihály, a párt alelnöke az elnökségi ülés után azt mondta: szükségesnek tartják egy olyan dokumentum megfogalmazását is, amely kimondja: a Fidesz „engedve a korszellemnek és az európai politikai irányvonalnak”, néppárttá, szövetséggé kíván alakulni, és integrálni kívánja mindazokat, akik a Fidesz holdudvarához tartoznak, illetve egyetértenek a párt által vallott értékekkel. Varga szerint erre azért is szükség van, hogy ne olyanok csatlakozzanak a párthoz, akik négyévente képviselők szeretnének lenni. A Fidesz elnökségi ülésén a kongresszus előkészítése és a párt alapszabályának módosítása volt a központi téma. A kongresszus után a Fidesz lehetővé tenné a kettős párttagságot azon magyar pártok tagjai esetében, amelyek tagjai az Európai Néppártnak. Kérdésünkre Szájer József alelnök elmondta: arról még konzultálnak a határon túli magyar szervezetek vezetőivel, hogy az Európai Néppárthoz tartozó külföldi pártokra is érvényes legyen-e a kettős tagság lehetősége. Lapunk úgy tudja, az elnökségi ülésen személyi kérdésekről nem foglaltak állást, de valószínű, hogy a héten nyilvánosságra hozzák a neveket. A kongreszszus után megalakuló néppártot egy szűk operatív elnökség irányítja majd. A pártelnök nyilvánvalóan Orbán Viktor lesz, az egyik alelnöki poszt várományosa Pokorni Zoltán, a másik pedig a hírek szerint Schmitt Pál. A szűk elnökséghez tartozik majd Áder János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője és Kövér László, a párt választmányi elnöke is. Csuhaj Ildikó A MeH a tolmácsügyről Jogszerűnek nevezte a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) azt a közbeszerzési eljárást, amelyben a kormányfőnek rendszeresen tolmácsoló Bereczky Tamás cége mintegy százmillió forintos keretösszegű megbízást nyert el. Mindezt a MeH arra a - lapunk szombati számában megjelent cikkre reagálva közölte, amelyben megírtuk: Bereczky cége nyílt pályázat nélkül, gyanús körülmények között kapta meg a nemzeti fejlesztési tervhez kapcsolódó 15 ezer oldal fordítási feladatait. A munkát egy tavaly novemberi és egy idei márciusi meghívásos eljárásban osztotta ki a hivatal. A kiválasztott cégek közül kizárólag Bereczkyé felelt meg annak a kritériumnak, amely előírta a Magyar Fordító Irodák Egyesületének tagságát. Erre a körülményre a közleményt kiadó Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatala nem tért ki. A közlemény szerint a tenderre meghívott négy cég mindegyike referenciával és tapasztalattal rendelkezett a témában. A kiválasztottak között ugyanakkor több kis cég is volt, amelyek eleve képtelenek voltak elvállalni a rendkívül rövid határidejű munkát. Ráadásul hiányoztak azok a nagy cégek is, amelyek fordításokra kiírt korábbi közbeszerzési tendereken indultak. A nyílt eljárás mellőzését a hivatal azzal indokolta, hogy a nemzeti fejlesztési terv 2002 decemberében készült el, és azt azonnal be kellett nyújtani az Európai Bizottságnak angol nyelven. Az Index információi szerint Bereczky cége angolról magyarra történő fordítást is végzett, mert a 300 oldalas dokumentumot a kancellária munkatársai eleve angolul írták. A hivatalos tájékoztatás szerint a megbízás értéke 2002-ben 29 millió, 2003- ban pedig 60 millió forint keretösszeg volt, amelynek kifizetése részletekben, a lefordított oldalak száma alapján történt. A közlemény szerint a nyertes fordítóirodát a legalacsonyabb összegű ajánlat alapján választotta ki a MeH. Ugyanakkor a közbeszerzési értesítésből az derül ki, ez nem is lehetett másként, hiszen mindkét eljárásban Bereczkyék adták be az egyetlen érvényes ajánlatot. A MeH megjegyzi azt is, hogy az eljárást a közbeszerzési tanács elfogadta, és a hivatalnak nincsenek információi arról, hogy az eredményt bárki is jogi úton megtámadta volna. Haszán Zoltán A többség az Európai Uniót választotta A köztársasági elnök szerint az eredmény valamennyiünk örömére szolgál A választók többsége egyetértett azzal, hogy Magyarország az Európai Unió tagjává váljék-jelentette be a szombati népszavazás hivatalos eredményét tegnap az Országos Választási Bizottság elnöke. A köztársasági elnök szerint a polgárok döntése mindannyiunk megnyugvására és örömére szolgál. Mádl Ferenc úgy véli, nem a vártnál alacsonyabb részvétel okait kell kutatni, hanem a kétkedőket meggyőzni: az uniós tagsággal mindenki csak nyerhet. Miután a választásra jogosultak 38 százaléka, vagyis több mint hárommillió polgár azonos módon szavazott, az Országos Választási Bizottság az április 12-i népszavazást érvényesnek nyilvánította - jelentette be vasárnap Ficzere Lajos, a testület elnöke. Ficzere elmondta: a referendumon a névjegyzékben szereplő nyolcmilió fő közül 3,6 milliónyian vettek részt, ami a választásra jogosultak 45,6 százalékát jelenti. A résztvevők közül több mint hétezren nem dobtak szavazólapot az urnába, csaknem 13 ezren pedig érvénytelenül voksoltak. Érvényesen 3,64 milliónyian szavaztak, és 83,76 százalék volt azok aránya, akik igent mondtak a népszavazásra bocsátott kérdésre. Tehát a választók többsége egyetértett azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljék - közölte Ficzere. Az elnök elmondta azt is, hogy a referendum a jogállami normáknak megfelelő, törvényes keretek között zajlott. Valamennyiünk megnyugvására és örömére szolgál, hogy a magyar választók jelentősen „túljegyezték” a hatályos jogszabályokban megszabott minimumkövetelményt, és az eredményességhez legalább szükséges 25 százalék helyett a polgárok csaknem negyven százaléka mondott igent az uniós csatlakozásra - hangsúlyozta Mádl Ferenc köztársasági elnök. Magyarország számára történelmi lehetőség és történelmi szükségszerűség is — fogalmazott —, hogy az unió politikai, gazdasági és jogi intézményrendszerének tagjává váljék, s a referendum a parlament számára megadta a jogi felhatalmazást ehhez a lépéshez. Az államfő utalt rá: nem lehet észre nem venni, hogy a részvétel a várakozásoknál alacsonyabb volt. Szerinte visszamenőleg már nem érdemes keresni az okokat, mert ez óhatatlanul pártpolitikai színezetű vitákkal járna. Inkább a jövőbe kell nézni, és olyan fejlesztési programokat kidolgozni, amelyek révén emelkedik az életszínvonal, csökkennek a vagyoni különbségek, stabilabbá válik a gazdaság. Az elnök úgy véli, a most távolmaradókat és a kétkedőket azzal lehet a leginkább meggyőzni, ha mindenkit sikerül a csatlakozás nyertesévé tenni. Mádl köszönetet mondott mindazoknak, akik igent mondtak az uniós tagságra, „mert ezzel ők valamennyiünk javára döntöttek”. Sokan sokféleképpen magyarázhatják majd a részvételi arányt, s ha valakit ezért kritika illet, senki ne tartózkodjék a bírálattól, de kérem, ne vegyék el a csatlakozást támogató több mint hárommillió szavazó örömét - mondta Lamperth Mónika belügyminiszter. Lamperth ugyanakkor köszönetet mondott a referendum lebonyolításában közreműködőknek. Lencsés Károly Ficzere Lajos, Mádl Ferenc, Rytkó Emília, Lamperth Mónika és Tóth Zoltán az eredményhirdetésen fotó: teknős miklós Magas támogatottság, alacsony részvétel Közép- és Nyugat-Magyarországon ment el a legtöbb választásra jogosult állampolgár szavazni szombaton. A legmagasabb arány Budapesten volt - a fővárosban a választójoggal rendelkezők 56,25 százaléka járult az urnákhoz. A választás szempontjából a legérdekesebb Szabolcs megye: itt voksoltak a legkevesebben, csakhogy az igen szavazatok aránya éppen e megyében volt a legmagasabb. A fővárosban volt a legmagasabb a szavazati arány szombaton, az EU-csatlakozásról szóló népszavazáson. A választásra jogosultak 56,25 százaléka járult az urnákhoz. Ez több mint 780 ezer szavazatot jelent. Miként Demszky Gábor főpolgármester fogalmazott szombat este: Budapest győzött. Viszonylag magas volt a részvételi arány az unióhoz közelebb fekvő megyékben is, vagyis a Dunántúlon. Vidéken Győr-Moson-Sopron megyében mentek el a legtöbben választani, itt a választásra jogosultak 50,56 százaléka voksolt. A többi nyugat-magyarországi megyében és Pest megyében is aránylag magas volt a szavazati arány. Az ország nyugati határán csak Zalában maradt az országos átlag alatt a szavazók száma. Itt mindössze a választójoggal rendelkezők 43,39 százaléka járult az urnákhoz. Bár csak kevéssel, de Somogyban (42,27) és Tolnában (43,53) is az országos érték alatt maradt a választók aránya. Feltűnő, hogy Baranya megye, amely többnyire az ország keleti felének választási intenzitását szokta tükrözni, e tekintetben ezúttal „nyugatiasodon”, az országos arányokhoz képest meglepően sokan (48,7 százalék) járultak az urnákhoz. Nem beszélve arról, hogy Baranyában kiemelkedően magas, 87,78 százalékos volt az EU-tagságunkra szavazók aránya. A legérdekesebb megye - a részvétel nagyságát és az igen szavazatok arányát tekintve egyaránt - Szabolcs-Szatmár-Bereg. Mert bár az ország keleti megyéiről egyértelműen megállapítható, hogy viszonylag kevesen mentek el szavazni , a részvételi arány sehol nem érte el az országos átlagot, Szabolcsban volt a legalacsonyabb a választók aránya. Az erre jogosultak mindössze 36,21 százaléka ment el szavazni. Csakhogy: az egész országban itt volt a legmagasabb az igennel szavazók aránya: 87,9 százalékos. Bár számos magyarázat adódik a „keletiek” távolmaradására, a legközelebb talán Gazda László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat elnöke járhat az igazsághoz. Ő nem a szombati napban, nem az „igen, de” típusú bizonytalanságban látja a viszonylag csekély érdeklődés okát. Sokkal inkább abban, hogy a térség zömmel mezőgazdasággal foglalkozó választói az uniós kampány során a legkevésbé kielégítő válaszokat kapták a jövőjükkel kapcsolatos kérdéseikre. Azok a szabolcsiak viszont, akik ennek ellenére mégis elmentek voksolni, úgy vélték: a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéhez képest az uniós tagság afféle kisebbfajta megváltás lehet. T.Á. Nagyvárosok, városok, kerületek A városokban az országos átlaghoz képest valamelyest többen nyilvánítottak véleményt a népszavazáson: a részvételi arány országosan 45,6, a nagyobb településeken viszont 48 százalék körül alakult, míg a falvakban a szavazásra jogosultaknak csak negyven százaléka voksolt. Hasonló különbség mutatkozik a csatlakozást támogatók körében is: a 83,7 százalékos átlaghoz képest a városokban 84,3, a községekben 82,4 százalékos volt az igennel szavazók aránya. Az adatok szerint nem elsősorban a hagyományos politikai törésvonalak mentén térnek el a szavazatok: az uniós csatlakozást támogatók aránya a hagyományos jobboldali orientációjú és az inkább baloldaliként jellemzett városok többségében is viszonylag magas. Szignifikáns különbség mutatkozik viszont az Orbán Viktor volt miniszterelnök szombati nyilatkozatában a rendszerváltozás veszteseiként jellemzett panellakók és a kedvezőbb anyagi feltételekkel rendelkezők között, így például a főváros I., XII. és XVI. kerületében a csatlakozást támogatók aránya nem, vagy alig érte el a nyolcvan százalékot, míg például a IV és a XV. kerületben 83 százalék voksolt igennel. Az anyagi körülmények és az uniós csatlakozással kapcsolatos attitűd közötti sajátos viszonyra utal az is, hogy a támogatók aránya például Esztergomban és Gödöllőn 82, Keszthelyen 80, Szentendrén 79, az agglomeráció egyik gyorsan fejlődő településeként ismert Monoron pedig 77 százalékos volt, éppen annyi, mint Nagykőrösön. Kiugróan magas, mintegy kilencvenszázalékos volt viszont az igen szavazatok aránya Gyulán, Komlón és Tatabányán, de 88 százalék voksolt igennel Miskolcon és Ózdon is. L. K. Szombat esti tűzijáték Budapesten FOTÓ: KOVÁCS BENCE