Népszabadság, 2003. április (61. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-14 / 87. szám

Öröm és némi üröm A politikai elit a szombati népszavazás eredményét értékelte a hétvégén. A többség bizakodóan. Másoknak az ala­csony részvételi arány okozott csaló­dást, s akadt, akinek a végeredmény, a népszavazás sikere. A politikusok többsége örömmel, de az alacsony részvételi arány miatti rossz szájízzel fogadta a szombati európai uniós népszavazás eredményét. A kor­mánytagok a tárcájukhoz tartozó területe­ken várnak előrelépést. A pártpolitikusok inkább nemzeti egységet kívánnak, törté­nelmi pillanatnak, esélynek tartják az or­szág uniós csatlakozását. Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke: A referendum az egész nemzet, egész Európa és a következő ge­neráció jövőjéről szólt, azzal Magyaror­szág történelmet írt. Akik igazán akarták a csatlakozást, azok most a népszavazás eredményéről beszélnek, „akik nem, azok pedig a részvételi arányról”. Járai Zsigmond jegybankelnök: Akkor fogjuk igazán érezni, hogy anyagilag, pénzügyileg is európaiak vagyunk, ami­kor majd forint helyett euró lesz a zse­bünkben. A kormánytagok és az MNB elnöke mellett számos politikus értékelte az eredményeket. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője: Mi el tudtuk hozni azt a több mint hárommillió igennel szavazót, akit vártunk, sírjanak azok, akik nem tud­ták elhozni a nemmel szavazókat. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke: A szabad de­mokraták mostantól az európai parlamen­ti választásokra összpontosítanak, java­soltam, hogy ezeken Demszky Gábor fő­polgármester vezesse az SZDSZ listáját. Szájer József, a Fidesz alelnöke: A csatla­kozásról szóló népszavazás a nemzet, az ország sikere, ugyanakkor a kormány ku­darca. Dávid Ibolya, az MDF elnöke: Pártom rendszerváltó törekvéseinek visz­­szaigazolása a több mint hárommillió igen szavazat. Martonyi János volt kül­ügyminiszter: Az unió nem tökéletes, de a létező demokráciák legjobbika. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke: A népszavazás a magyar politikai elit csú­fos veresége. Csurka István, a MIÉP ve­zetője: Elszomorító az alacsony részvételi arány, mivel a nemzet huszonegyedik századi sorskérdése és jövője volt a tét. Nagy Szilvia-Nyusztay Máté NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2­0­0­3. ÁPRILIS 14., HÉTFŐ 5 Miniszterelnöki vélemények Medgyessy: Az emberek bölcsek voltak, döntöttek Medgyessy Péter miniszterelnök sze­rint mindegy, hogy milyen arányban vettek részt a választók a népszavazá­son, a lényeg, hogy a döntő többség az uniós csatlakozásra szavazott. Elődei közül Boross Péter és Horn Gyula szin­tén sikernek tartja az eredményt. Or­bán Viktor szerint az országot nem az tartja össze, hogy valaki igennel vagy nemmel szavazott a csatlakozásra, ha­nem az, hogy mindenki magyar és mindenki a jövő nyertese akar lenni. Medgyessy Péter a szombati népszava­zás után kijelentette: Magyarország EU- csatlakozása nem válhatott volna való­sággá nemzeti konszenzus nélkül. - Bal- és jobboldali polgárok, mindannyiunk közös, nehéz és fáradságos munkája kel­lett ahhoz, hogy ma egyáltalán szavaz­hassunk - mutatott rá. Leszögezte: nem hagyja elrontani a magyar nép örömét a győzelem felett azzal, hogy azt mondják, nem elegen mentek el szavazni. - Az em­berek bölcsek voltak, döntöttek, döntő többségben az Európai Unió mellé álltak. A nagy többség valószínűleg azért nem ment el, mert úgy gondolta, hogy úgyis megvan - vélekedett. Hozzáfűzte: ha egy futball-világbajnokságon a magyar csa­pat győz, mindegy, hogy 1:0-ra vagy 4:0- ra nyert, a lényeg, hogy megnyertük a vb-t. A népszavazáson született döntés a gyermekekről, a fiatalokról szólt, akik­nek a szabadsága határtalanná válik, s le­hetőséget, esélyt kapnak a szegényebbek, a nagycsaládban élők is — hangsúlyozta. Orbán Viktor szerint az országot nem az tartja össze, hogy valaki igennel vagy nemmel szavazott a csatlakozásra, hanem az, hogy mindenki magyar, és mindenki a jövő nyertese akar lenni. A volt kormány­fő nemzeti érdeknek nevezte, hogy az or­szág ne szakadjon ketté az uniós csatla­kozással igenre, illetve nemmel szava­zókra. A politikus figyelmeztetett: a nép­szavazást követően alig több mint egy év marad hátra az ország tényleges taggá vá­lásáig a valódi felkészülési folyamatra. - Nagy szavak helyett nagy tettekre van szükség — szögezte le, hozzátéve, hogy most nem az a legfontosabb kérdés, hogy a magyarok tudnak-e Bécsben cukrászdát nyitni. Hangsúlyozta: Európa a jövőnk, de Magyarország marad a hazánk. Horn Gyula szerint a népszavazás eredménye nagy siker, mert a szavazók döntő többsége az európai uniós tagságra voksolt. Az alacsony részvétel elszomo­rító és tanulságos: még nincs kellő biza­lom a politikusok iránt, és sokan nem gondolnak arra, hogy sorsukat maguknak is befolyásolniuk kell - mondta a Népsza­badságnak. - Felháborítóak egyes Fi­­desz-vezetők megnyilatkozásai. Köztu­dott, hogy miközben igenlésükről bizto­sították a népet, hangulatot keltettek az EU ellen - fogalmazott. Hozzátette: a legfontosabb, hogy most már a teljes fel­hatalmazás birtokában folytassuk a felké­szülést az Európai Parlamenti választá­sokra, a támogatások befogadására, és befejezzük a jogharmonizációt. Boross Péter a népszavazás eredmé­nyeinek ismeretében „különleges siker­nek” nevezte, hogy a szavazók közül olyan sokan mondtak igent Magyaror­szág uniós csatlakozására. - A közügyek iránt érdeklődő választópolgárok csak­nem 84 százaléka szavazott a csatlako­zásra - tette hozzá. A volt miniszterelnök a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: az nem volt kétséges, hogy a józan politikai erők igent mondanak a csatlakozásra. Szerinte ugyanakkor voltak olyan meg­nyilvánulások - Brüsszel és Moszkva együtt említése -, melyek esetleg elbi­­zonytalaníthatták a választópolgárokat. Boross számára nem okozott meglepetést a 45 százalékos részvétel. Szerinte aki is­meri a hazai népszavazási szokásokat, az nem csodálkozik, másrészt a történelmi tapasztalat is azt mondatja, hogy „van né­mi tartózkodás a magyarságban”. Cs. I.-N. Sz. ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁSOK MAGYARORSZÁGON Időpont A szavazás tárgya Részvételi arány (%) 1989.11.26. „Négyigenes" 58,04 1990.07.29. A köztársasági elnök közvetlen választásáról 13,98 199711,16 A NATO-csatlakozásról 49,24 2003.04.12. Az EU-csatlakozásról 45,62 Okok és magyarázatok A politika fogta vissza a kampányt? - Felsültek a közvélemény-kutatók A vártnál kevesebben vettek részt az ügydöntő népszavazáson, az alacsony részvétel okát keresők egymásra muto­gatnak. A „kincstári” magyarázat sze­rint a választópolgárok egyértelműnek vélték az igen szavazatok győzelmét, ezért többségük nem tartotta fontos­nak, hogy leadja voksát. A több mint nyolcmillió választásra jo­gosult állampolgár mindössze 46 százalé­ka tartotta fontosnak, hogy személyesen is véleményt nyilvánítson az uniós csatla­kozásról. Az okokat egyelőre csak talál­gatni lehet, a közéletben azonban már megkezdődött az egymásra mutogatás. Egyes vélekedések szerint a csatlakozás népszerűsítéséért felelős Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány (EUKK) kuratóriumának munkáját valójában nem is az elnök, Palánkai Tibor, hanem elnök­­helyettese, Somody Imre irányította, aki­nek része van abban, hogy a kommuniká­ció a tájékoztatás helyett a propagandá­ban merült ki, azt sugallva: csak igennel lehet szavazni. Baja Ferenc, a kancellária államtitkára, az uniós csatlakozás kom­munikációjáért felelős kormánymegbí­zott szerint az alacsony részvételi arány nem mutat jelentős eltérést a korábbi vá­lasztások hasonló eredményeihez képest, a népszavazások esetében mindig alacso­nyabb volt a részvétel, mint a parlamenti vagy önkormányzati választásokon. A visszafogott részvételt a társadalmi han­gulattal magyarázta: ha a választók egyetértenek, akkor a döntésben már nem akarnak részt venni. Ezen akkor lehetett volna változtatni, ha a politika olyan fe­szültséget gerjeszt a kampány során, amely erős aktivitást generált volna. Palánkai Tibor úgy gondolja, a legfon­tosabb, hogy a referendum érvényes volt, és magas volt az igenek aránya, Somody nem titkolja csalódását. Lapunknak el­mondta: meglepetésként élték meg az alacsony részvételt, hiszen a közvéle­mény-kutatási adatok még a hét közepén is 75 százalékos részvételi arányt mutat­tak. A kuratórium elnökhelyettese szerint a választók „nem a megfelelő mértékben élték azt át”, hogy ügydöntő népszavazá­son kérik ki a véleményüket. Arra a kér­désünkre, hogy megfelelő-e a kapcsolat az EUKK és Baja Ferenc kormánymegbí­zott között, közölte: nincs személyes konfliktusuk, de azt gondnak tartja, hogy a kormányzati kampány megegyezett a közalapítvány tevékenységével, így a véghajrában, amikor a részvételre kellett volna buzdítani, nem bukkant föl olyan új elem, ami miatt az emberek azt érezhet­ték volna, hogy el kell menniük szavazni. Feltűnő, hogy a közvélemény-kutatók alaposan felsültek prognózisaikkal. Rep­rezentatív felméréseik adatai ugyanis azt jelezték, hogy a magyar szavazók elsöprő többsége voksol az EU-csatlakozás mel­lett. Lakner Zoltán politológus szerint komoly baj, hogy amikor megadatik a döntés lehetősége, akkor „egy olyan or­szágban, ahol szeretjük szidni a politiku­sokat, mégsem megyünk el szavazni”. Nem biztos, hogy a közvélemény-kuta­tók módszertanával az ilyen magatartás előre jelezhető - mondta. Somody bejelentette: további egymil­­liárdot kérnek a kormánytól a tájékoztatás erősítésére. A kérdés az, hogy a kormány - értékelve az EUKK tevékenységét - to­vábbra is bizalmat ad-e a csapatnak. Kun J. Erzsébet-Haszán Zoltán Medgyessy Péter és felesége Somody Imre társaságában fotó: teknős miklós A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet nem tévedett az EU-nép­­szavazásról készített előrejelzésében, az ugyanis nem a részvételi arányra vo­natkozott. Nem azt állítottuk, hogy szám szerint hányan vesznek részt majd a szavazáson, hanem azt közöltük, a felmérésünkben hányan válaszolták azt, hogy biztosan elmennek voksolni. Egy héttel korábban még 70 százalék nyi­latkozott így - mondta kérdésünkre Hann Endre, a Medián igazgatója. Hann szerint az eltérés oka egyebek mellett az, hogy az emberek egy ilyen kérdésre általában valamilyen vélt elvárásnak akarnak megfelelni, másrészt, mire elér­kezett a népszavazás napja, már nyilvánvalóvá vált, hogy a dolog nem igazán kétes. Így sokan azt gondolhatták, nincs rájuk szükség. Az alacsony részvételi arányban az is közrejátszhatott, hogy azok, akik hosszú hétvégét terveztek, a szombati szavazás miatt nem mondtak le az útról. (T. B.) Mákunk volt! Már csak néhány hónap volt hátra a nép­szavazásig, amely azt volt hivatott eldön­teni, hogy a magyarok szeretnék-e, ha az ország csatlakozna az Európai Unióhoz, amikor egy csatlakozást ellenző, felet­tébb ravasz rémhírterjesztő bedobta a köztudatba a hírt: az EU-ban nem tűrik meg a mákot. Értsd: ha csatlakozunk, oda a karácsonyi bejglinek, valamint a mákos gubának. Az ország népe elszernyedt, a kampány felelősei pedig azonnal elhatá­rozták: a siker érdekében a guba-bejgli vonalat különösen megerősítik, és így is történt. Az első kampányfilm például ar­ra a kérdésre válaszolt, ehetünk-e mákos bejglit, ha belépünk az unióba. Igen, ehe­tünk, mondta biztatóan a narrátor, és a nemzet egy emberként sóhajtott fel. A szombati szavazáson beikszelt há­rommillió igent aztán kétnapos ünnep­ségsorozat követte, amelynek egyik forr­­pontja volt a bazi nagy gubaparti, ame­lyet vasárnap délután, a Felvonulási té­ren, az Eufória Fesztivál keretében ren­deztek. Az esemény helyszínét nem volt könnyű megközelíteni, mert az utat előbb medvecukor és kókusztekercs árusok áll­ták el, akik fedetlen tálcákon kínálták a poros és ragacsos édességet, majd a Mű­csarnok mögötti színpadon egy Oki nevű, rockénekessé avanzsált valóságshow­­szereplőért rajongott néhány ezer ember. Miután átverekedtük magunkat Európá­nak szánt értékeink között, rövidesen az úgynevezett Közepes színpad előtt talál­tuk magunkat, ahová előbb dobzenekar kíséretében futurista űrkukacnak maszkí­rozott gólyalábasok érkeztek, majd né­hány kormánytag: Görgey Gábor kul-Mákos guba, 15 ezer személyre. Végy 28 ezer darab, nem túl friss kif­lit, a karikára vágott darabokat tedd tepsibe, majd az egészet dugd az elő­re melegített sütőbe. A 3500 liter te­jet öntsd lábosokba, majd azokat melegítsd meg a tűzhelyen. A meleg tejbe szórj hétezer zacskó vaníliás cukrot, s ha a tej már forr, vedd le a gázról. A száraz kiflidarabokat öntsd tálba, erre borítsd a cukros tejet. Majd hagyd, hogy a kifli megszívja magát a tejjel. Végül pedig követ­kezzék a guba sava-borsa (!), a mák. Összesen 3500 kis zacskónyira van szükséged. Keverd össze a tejes kif­livel, majd fél óra múlva oszd szét az egészet 15 ezer adagra. tuszminiszter, Lamperth Mónika belügy­miniszter és Medgyessy Péter miniszter­­elnök. Utóbbi egyszerű szabadidő puló­verben lépett a színpadra, mintegy jelez­ve, most már lehet lazítani. Röviden és határozottan beszélt, köszönetet mondott mindenkinek, aki szavazatával a csatla­kozás mellett állt ki, a mákos gubára nem fókuszált, ezt meghagyta feleségének, aki a mintegy háromperces csonka kormány­ülést követően a 134 méter hosszú, 15 ezer adag gubával megpakolt asztalhoz sétált, és ünnepélyesen megkezdte a tála­lást. A fotósok és a tévések tülekedve próbáltak szöget fogni, miközben Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hurkapálcás EU- zászlót tűzött az édességbe, és Medgyes­­syné Csaplár Katalin, kiosztott néhány adag jelképértékű gubát a fóti gyermek­­város lakóinak. A miniszterelnök szintén kapott egy kisebb papírtálcányit a fény­képészek nagy örömére. A Felvonulási téren sétálgatók szép lassan felvonultak az asztalhoz, és rövidesen családias gubá­­zásba kezdett a főváros népe. Fogyott ugyan szépen a mákos édesség, de nem mondhatni, hogy őrült tülekedés lett vol­na érte. T.Z. Most már lehet lazítani fotó: teknős miklós Röviden A Mazsihisz a kőszegi kiállításról A Horthy katonái­­ Szálasi nyilasai című kőszegi kiállítás azonnali bezárását kéri Görgey Gábor kulturális minisztertől ma a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szö­vetsége. Zoltai Gusztáv ügyvezető igaz­gató jelezte: a Jurisics Miklós Vármúze­umban március 19-én megnyílt tárlat „be­tiltása” érdekében levélben fordultak a Vas megyei önkormányzat elnökéhez. Közlése szerint fel vannak háborodva, hogy a kiállítás három nappal a holo­kauszt áldozatainak emléknapja, április 16-a előtt még mindig nyitva tart. (MTI) Pályázatok autópálya-felújításra Az Állami Autópálya Kezelő (AAK) Rt. hat nyílt közbeszerzési eljárást írt ki az M1-es, az M3-as és az M7-es autópályák bizonyos szakaszainak burkolatfelújítási munkáira - mondta Béni Gyöngyi, a tár­saság szóvivője. Az AAK Rt. az idén 8,5 milliárdot fordít a kezelésében lévő autó­pályák felújítására. Az első tender az M1­es autópálya bal pályája 105-123 kilomé­terszelvénye közötti burkolatfelújításra szól. A második eljárás az M1-es autópá­lya jobb pályájának 105 és 115 kilométer közötti szakaszát érinti. A harmadik ten­der az M1-es autópálya 55,9, 57,2, 57,7 kilométerszelvényénél szigeteléscserére vonatkozik. A negyedik tender az M3-as bal oldali sávjának 30,8-40,8 és a 42,8- 48 kilométerszelvénye, az ötödik az 50,5- 54,3 kilométere közötti burkolat rekonst­rukciójára vonatkozik. A hatodik pályá­zat az M1-M7-es autópályák közös fővá­rosi bevezető szakaszán, az 5 és 9 kilo­méterszelvény között, a belső hídszegély építését és a szigeteléscserét érinti. (MTI) Középiskolai rangsor A felvételi arányokat tekintve a győri Révai Miklós Gimnázium vezeti a kö­zépiskolák rangsorát, második a fővárosi Fazekas Mihály Gimnázium, harmadik a veszprémi Lovassy László Gimnázium. A Köznevelés című oktatási hetilapban közzétett, legjobb 50 iskolát tartalmazó, 1997-2001 közötti adatokat rögzítő fel­mérés szerint a győri középiskolából a diákok 91 százaléka bekerül valamilyen felsőoktatási intézménybe. A negyedik helyen a győri Czuczor Gergely Gimná­zium végzett 87,3 százalékkal, ötödik a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium lett 86,5 százalékkal. (MTI)

Next