Népszabadság, 2003. április (61. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-14 / 87. szám
Öröm és némi üröm A politikai elit a szombati népszavazás eredményét értékelte a hétvégén. A többség bizakodóan. Másoknak az alacsony részvételi arány okozott csalódást, s akadt, akinek a végeredmény, a népszavazás sikere. A politikusok többsége örömmel, de az alacsony részvételi arány miatti rossz szájízzel fogadta a szombati európai uniós népszavazás eredményét. A kormánytagok a tárcájukhoz tartozó területeken várnak előrelépést. A pártpolitikusok inkább nemzeti egységet kívánnak, történelmi pillanatnak, esélynek tartják az ország uniós csatlakozását. Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke: A referendum az egész nemzet, egész Európa és a következő generáció jövőjéről szólt, azzal Magyarország történelmet írt. Akik igazán akarták a csatlakozást, azok most a népszavazás eredményéről beszélnek, „akik nem, azok pedig a részvételi arányról”. Járai Zsigmond jegybankelnök: Akkor fogjuk igazán érezni, hogy anyagilag, pénzügyileg is európaiak vagyunk, amikor majd forint helyett euró lesz a zsebünkben. A kormánytagok és az MNB elnöke mellett számos politikus értékelte az eredményeket. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője: Mi el tudtuk hozni azt a több mint hárommillió igennel szavazót, akit vártunk, sírjanak azok, akik nem tudták elhozni a nemmel szavazókat. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke: A szabad demokraták mostantól az európai parlamenti választásokra összpontosítanak, javasoltam, hogy ezeken Demszky Gábor főpolgármester vezesse az SZDSZ listáját. Szájer József, a Fidesz alelnöke: A csatlakozásról szóló népszavazás a nemzet, az ország sikere, ugyanakkor a kormány kudarca. Dávid Ibolya, az MDF elnöke: Pártom rendszerváltó törekvéseinek viszszaigazolása a több mint hárommillió igen szavazat. Martonyi János volt külügyminiszter: Az unió nem tökéletes, de a létező demokráciák legjobbika. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke: A népszavazás a magyar politikai elit csúfos veresége. Csurka István, a MIÉP vezetője: Elszomorító az alacsony részvételi arány, mivel a nemzet huszonegyedik századi sorskérdése és jövője volt a tét. Nagy Szilvia-Nyusztay Máté NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. ÁPRILIS 14., HÉTFŐ 5 Miniszterelnöki vélemények Medgyessy: Az emberek bölcsek voltak, döntöttek Medgyessy Péter miniszterelnök szerint mindegy, hogy milyen arányban vettek részt a választók a népszavazáson, a lényeg, hogy a döntő többség az uniós csatlakozásra szavazott. Elődei közül Boross Péter és Horn Gyula szintén sikernek tartja az eredményt. Orbán Viktor szerint az országot nem az tartja össze, hogy valaki igennel vagy nemmel szavazott a csatlakozásra, hanem az, hogy mindenki magyar és mindenki a jövő nyertese akar lenni. Medgyessy Péter a szombati népszavazás után kijelentette: Magyarország EU- csatlakozása nem válhatott volna valósággá nemzeti konszenzus nélkül. - Bal- és jobboldali polgárok, mindannyiunk közös, nehéz és fáradságos munkája kellett ahhoz, hogy ma egyáltalán szavazhassunk - mutatott rá. Leszögezte: nem hagyja elrontani a magyar nép örömét a győzelem felett azzal, hogy azt mondják, nem elegen mentek el szavazni. - Az emberek bölcsek voltak, döntöttek, döntő többségben az Európai Unió mellé álltak. A nagy többség valószínűleg azért nem ment el, mert úgy gondolta, hogy úgyis megvan - vélekedett. Hozzáfűzte: ha egy futball-világbajnokságon a magyar csapat győz, mindegy, hogy 1:0-ra vagy 4:0- ra nyert, a lényeg, hogy megnyertük a vb-t. A népszavazáson született döntés a gyermekekről, a fiatalokról szólt, akiknek a szabadsága határtalanná válik, s lehetőséget, esélyt kapnak a szegényebbek, a nagycsaládban élők is — hangsúlyozta. Orbán Viktor szerint az országot nem az tartja össze, hogy valaki igennel vagy nemmel szavazott a csatlakozásra, hanem az, hogy mindenki magyar, és mindenki a jövő nyertese akar lenni. A volt kormányfő nemzeti érdeknek nevezte, hogy az ország ne szakadjon ketté az uniós csatlakozással igenre, illetve nemmel szavazókra. A politikus figyelmeztetett: a népszavazást követően alig több mint egy év marad hátra az ország tényleges taggá válásáig a valódi felkészülési folyamatra. - Nagy szavak helyett nagy tettekre van szükség — szögezte le, hozzátéve, hogy most nem az a legfontosabb kérdés, hogy a magyarok tudnak-e Bécsben cukrászdát nyitni. Hangsúlyozta: Európa a jövőnk, de Magyarország marad a hazánk. Horn Gyula szerint a népszavazás eredménye nagy siker, mert a szavazók döntő többsége az európai uniós tagságra voksolt. Az alacsony részvétel elszomorító és tanulságos: még nincs kellő bizalom a politikusok iránt, és sokan nem gondolnak arra, hogy sorsukat maguknak is befolyásolniuk kell - mondta a Népszabadságnak. - Felháborítóak egyes Fidesz-vezetők megnyilatkozásai. Köztudott, hogy miközben igenlésükről biztosították a népet, hangulatot keltettek az EU ellen - fogalmazott. Hozzátette: a legfontosabb, hogy most már a teljes felhatalmazás birtokában folytassuk a felkészülést az Európai Parlamenti választásokra, a támogatások befogadására, és befejezzük a jogharmonizációt. Boross Péter a népszavazás eredményeinek ismeretében „különleges sikernek” nevezte, hogy a szavazók közül olyan sokan mondtak igent Magyarország uniós csatlakozására. - A közügyek iránt érdeklődő választópolgárok csaknem 84 százaléka szavazott a csatlakozásra - tette hozzá. A volt miniszterelnök a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: az nem volt kétséges, hogy a józan politikai erők igent mondanak a csatlakozásra. Szerinte ugyanakkor voltak olyan megnyilvánulások - Brüsszel és Moszkva együtt említése -, melyek esetleg elbizonytalaníthatták a választópolgárokat. Boross számára nem okozott meglepetést a 45 százalékos részvétel. Szerinte aki ismeri a hazai népszavazási szokásokat, az nem csodálkozik, másrészt a történelmi tapasztalat is azt mondatja, hogy „van némi tartózkodás a magyarságban”. Cs. I.-N. Sz. ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁSOK MAGYARORSZÁGON Időpont A szavazás tárgya Részvételi arány (%) 1989.11.26. „Négyigenes" 58,04 1990.07.29. A köztársasági elnök közvetlen választásáról 13,98 199711,16 A NATO-csatlakozásról 49,24 2003.04.12. Az EU-csatlakozásról 45,62 Okok és magyarázatok A politika fogta vissza a kampányt? - Felsültek a közvélemény-kutatók A vártnál kevesebben vettek részt az ügydöntő népszavazáson, az alacsony részvétel okát keresők egymásra mutogatnak. A „kincstári” magyarázat szerint a választópolgárok egyértelműnek vélték az igen szavazatok győzelmét, ezért többségük nem tartotta fontosnak, hogy leadja voksát. A több mint nyolcmillió választásra jogosult állampolgár mindössze 46 százaléka tartotta fontosnak, hogy személyesen is véleményt nyilvánítson az uniós csatlakozásról. Az okokat egyelőre csak találgatni lehet, a közéletben azonban már megkezdődött az egymásra mutogatás. Egyes vélekedések szerint a csatlakozás népszerűsítéséért felelős Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány (EUKK) kuratóriumának munkáját valójában nem is az elnök, Palánkai Tibor, hanem elnökhelyettese, Somody Imre irányította, akinek része van abban, hogy a kommunikáció a tájékoztatás helyett a propagandában merült ki, azt sugallva: csak igennel lehet szavazni. Baja Ferenc, a kancellária államtitkára, az uniós csatlakozás kommunikációjáért felelős kormánymegbízott szerint az alacsony részvételi arány nem mutat jelentős eltérést a korábbi választások hasonló eredményeihez képest, a népszavazások esetében mindig alacsonyabb volt a részvétel, mint a parlamenti vagy önkormányzati választásokon. A visszafogott részvételt a társadalmi hangulattal magyarázta: ha a választók egyetértenek, akkor a döntésben már nem akarnak részt venni. Ezen akkor lehetett volna változtatni, ha a politika olyan feszültséget gerjeszt a kampány során, amely erős aktivitást generált volna. Palánkai Tibor úgy gondolja, a legfontosabb, hogy a referendum érvényes volt, és magas volt az igenek aránya, Somody nem titkolja csalódását. Lapunknak elmondta: meglepetésként élték meg az alacsony részvételt, hiszen a közvélemény-kutatási adatok még a hét közepén is 75 százalékos részvételi arányt mutattak. A kuratórium elnökhelyettese szerint a választók „nem a megfelelő mértékben élték azt át”, hogy ügydöntő népszavazáson kérik ki a véleményüket. Arra a kérdésünkre, hogy megfelelő-e a kapcsolat az EUKK és Baja Ferenc kormánymegbízott között, közölte: nincs személyes konfliktusuk, de azt gondnak tartja, hogy a kormányzati kampány megegyezett a közalapítvány tevékenységével, így a véghajrában, amikor a részvételre kellett volna buzdítani, nem bukkant föl olyan új elem, ami miatt az emberek azt érezhették volna, hogy el kell menniük szavazni. Feltűnő, hogy a közvélemény-kutatók alaposan felsültek prognózisaikkal. Reprezentatív felméréseik adatai ugyanis azt jelezték, hogy a magyar szavazók elsöprő többsége voksol az EU-csatlakozás mellett. Lakner Zoltán politológus szerint komoly baj, hogy amikor megadatik a döntés lehetősége, akkor „egy olyan országban, ahol szeretjük szidni a politikusokat, mégsem megyünk el szavazni”. Nem biztos, hogy a közvélemény-kutatók módszertanával az ilyen magatartás előre jelezhető - mondta. Somody bejelentette: további egymilliárdot kérnek a kormánytól a tájékoztatás erősítésére. A kérdés az, hogy a kormány - értékelve az EUKK tevékenységét - továbbra is bizalmat ad-e a csapatnak. Kun J. Erzsébet-Haszán Zoltán Medgyessy Péter és felesége Somody Imre társaságában fotó: teknős miklós A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet nem tévedett az EU-népszavazásról készített előrejelzésében, az ugyanis nem a részvételi arányra vonatkozott. Nem azt állítottuk, hogy szám szerint hányan vesznek részt majd a szavazáson, hanem azt közöltük, a felmérésünkben hányan válaszolták azt, hogy biztosan elmennek voksolni. Egy héttel korábban még 70 százalék nyilatkozott így - mondta kérdésünkre Hann Endre, a Medián igazgatója. Hann szerint az eltérés oka egyebek mellett az, hogy az emberek egy ilyen kérdésre általában valamilyen vélt elvárásnak akarnak megfelelni, másrészt, mire elérkezett a népszavazás napja, már nyilvánvalóvá vált, hogy a dolog nem igazán kétes. Így sokan azt gondolhatták, nincs rájuk szükség. Az alacsony részvételi arányban az is közrejátszhatott, hogy azok, akik hosszú hétvégét terveztek, a szombati szavazás miatt nem mondtak le az útról. (T. B.) Mákunk volt! Már csak néhány hónap volt hátra a népszavazásig, amely azt volt hivatott eldönteni, hogy a magyarok szeretnék-e, ha az ország csatlakozna az Európai Unióhoz, amikor egy csatlakozást ellenző, felettébb ravasz rémhírterjesztő bedobta a köztudatba a hírt: az EU-ban nem tűrik meg a mákot. Értsd: ha csatlakozunk, oda a karácsonyi bejglinek, valamint a mákos gubának. Az ország népe elszernyedt, a kampány felelősei pedig azonnal elhatározták: a siker érdekében a guba-bejgli vonalat különösen megerősítik, és így is történt. Az első kampányfilm például arra a kérdésre válaszolt, ehetünk-e mákos bejglit, ha belépünk az unióba. Igen, ehetünk, mondta biztatóan a narrátor, és a nemzet egy emberként sóhajtott fel. A szombati szavazáson beikszelt hárommillió igent aztán kétnapos ünnepségsorozat követte, amelynek egyik forrpontja volt a bazi nagy gubaparti, amelyet vasárnap délután, a Felvonulási téren, az Eufória Fesztivál keretében rendeztek. Az esemény helyszínét nem volt könnyű megközelíteni, mert az utat előbb medvecukor és kókusztekercs árusok állták el, akik fedetlen tálcákon kínálták a poros és ragacsos édességet, majd a Műcsarnok mögötti színpadon egy Oki nevű, rockénekessé avanzsált valóságshowszereplőért rajongott néhány ezer ember. Miután átverekedtük magunkat Európának szánt értékeink között, rövidesen az úgynevezett Közepes színpad előtt találtuk magunkat, ahová előbb dobzenekar kíséretében futurista űrkukacnak maszkírozott gólyalábasok érkeztek, majd néhány kormánytag: Görgey Gábor kul-Mákos guba, 15 ezer személyre. Végy 28 ezer darab, nem túl friss kiflit, a karikára vágott darabokat tedd tepsibe, majd az egészet dugd az előre melegített sütőbe. A 3500 liter tejet öntsd lábosokba, majd azokat melegítsd meg a tűzhelyen. A meleg tejbe szórj hétezer zacskó vaníliás cukrot, s ha a tej már forr, vedd le a gázról. A száraz kiflidarabokat öntsd tálba, erre borítsd a cukros tejet. Majd hagyd, hogy a kifli megszívja magát a tejjel. Végül pedig következzék a guba sava-borsa (!), a mák. Összesen 3500 kis zacskónyira van szükséged. Keverd össze a tejes kiflivel, majd fél óra múlva oszd szét az egészet 15 ezer adagra. tuszminiszter, Lamperth Mónika belügyminiszter és Medgyessy Péter miniszterelnök. Utóbbi egyszerű szabadidő pulóverben lépett a színpadra, mintegy jelezve, most már lehet lazítani. Röviden és határozottan beszélt, köszönetet mondott mindenkinek, aki szavazatával a csatlakozás mellett állt ki, a mákos gubára nem fókuszált, ezt meghagyta feleségének, aki a mintegy háromperces csonka kormányülést követően a 134 méter hosszú, 15 ezer adag gubával megpakolt asztalhoz sétált, és ünnepélyesen megkezdte a tálalást. A fotósok és a tévések tülekedve próbáltak szöget fogni, miközben Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hurkapálcás EU- zászlót tűzött az édességbe, és Medgyessyné Csaplár Katalin, kiosztott néhány adag jelképértékű gubát a fóti gyermekváros lakóinak. A miniszterelnök szintén kapott egy kisebb papírtálcányit a fényképészek nagy örömére. A Felvonulási téren sétálgatók szép lassan felvonultak az asztalhoz, és rövidesen családias gubázásba kezdett a főváros népe. Fogyott ugyan szépen a mákos édesség, de nem mondhatni, hogy őrült tülekedés lett volna érte. T.Z. Most már lehet lazítani fotó: teknős miklós Röviden A Mazsihisz a kőszegi kiállításról A Horthy katonái Szálasi nyilasai című kőszegi kiállítás azonnali bezárását kéri Görgey Gábor kulturális minisztertől ma a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató jelezte: a Jurisics Miklós Vármúzeumban március 19-én megnyílt tárlat „betiltása” érdekében levélben fordultak a Vas megyei önkormányzat elnökéhez. Közlése szerint fel vannak háborodva, hogy a kiállítás három nappal a holokauszt áldozatainak emléknapja, április 16-a előtt még mindig nyitva tart. (MTI) Pályázatok autópálya-felújításra Az Állami Autópálya Kezelő (AAK) Rt. hat nyílt közbeszerzési eljárást írt ki az M1-es, az M3-as és az M7-es autópályák bizonyos szakaszainak burkolatfelújítási munkáira - mondta Béni Gyöngyi, a társaság szóvivője. Az AAK Rt. az idén 8,5 milliárdot fordít a kezelésében lévő autópályák felújítására. Az első tender az M1es autópálya bal pályája 105-123 kilométerszelvénye közötti burkolatfelújításra szól. A második eljárás az M1-es autópálya jobb pályájának 105 és 115 kilométer közötti szakaszát érinti. A harmadik tender az M1-es autópálya 55,9, 57,2, 57,7 kilométerszelvényénél szigeteléscserére vonatkozik. A negyedik tender az M3-as bal oldali sávjának 30,8-40,8 és a 42,8- 48 kilométerszelvénye, az ötödik az 50,5- 54,3 kilométere közötti burkolat rekonstrukciójára vonatkozik. A hatodik pályázat az M1-M7-es autópályák közös fővárosi bevezető szakaszán, az 5 és 9 kilométerszelvény között, a belső hídszegély építését és a szigeteléscserét érinti. (MTI) Középiskolai rangsor A felvételi arányokat tekintve a győri Révai Miklós Gimnázium vezeti a középiskolák rangsorát, második a fővárosi Fazekas Mihály Gimnázium, harmadik a veszprémi Lovassy László Gimnázium. A Köznevelés című oktatási hetilapban közzétett, legjobb 50 iskolát tartalmazó, 1997-2001 közötti adatokat rögzítő felmérés szerint a győri középiskolából a diákok 91 százaléka bekerül valamilyen felsőoktatási intézménybe. A negyedik helyen a győri Czuczor Gergely Gimnázium végzett 87,3 százalékkal, ötödik a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium lett 86,5 százalékkal. (MTI)