Népszabadság, 2003. április (61. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-23 / 94. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. ÁPRILIS 23., SZERDA Teljes a Fidesz vezérkara Schmitt Pál Orbán felkérésére elvállalta a néppárt alelnöki posztját Úgy tűnik, immáron kész a Fidesz vezérkara. Pokorni Zoltánhoz hasonlóan tegnap ugyanis Schmitt Pál is bejelentette: vállalja a jelölést a Fidesz alelnöki posztjára. Azt is közölte Schmitt, hogy kéri felvételét a Fidesz soraiba, a MOB elnöki tisztségéről viszont nem kíván lemondani. Orbán Viktor a múlt héten, miként arról már beszámoltunk, a pártelnökség megbízásából felkérte Pokorni Zoltánt és Schmitt Pált, hogy fogadják el a jelölést a Fidesz alelnöki posztjára. Az alelnökök megválasztásáról május 17-én dönt a Fidesz kongresszusa. A Fidesz elnöke Orbán Viktor lesz, a szűk, operatív vezetéshez tartozik majd Áder János parlamenti frakcióvezető és Kövér László választmányi elnök is. Schmitt Pál tegnapi, Pokorni Zoltánnal közösen megtartott sajtótájékoztatóján közölte: megtisztelőnek, és - mint fogalmazott - rendkívüli kihívásnak tartja Orbán Viktor felkérését, és kész felajánlani a Fidesznek az őszi önkormányzati választásokon „sokszor aláhúzott” függetlenségét, hogy azonosuljon a tervezett szövetséggel, mely reményei szerint „több lesz, mint párt”. Mint mondta, nyitottságát a jövőben is mindenképpen meg kívánja őrizni, tehát nem tesz majd különbséget a választópolgárok között pártpolitikai szempontok szerint - felidézte ugyanakkor, hogy Magyarország berni nagyköveteként is így járt el. A Népszabadság azon kérdésére, hogy a Fidesz alelnökeként is meg tudja-e majd őrizni mindazok rokonszenvét, akik ősszel mint független főpolgármester-jelöltre szavaztak rá, a politikus azt válaszolta: bízik abban, hogy személye mindazokat „megmozgatja”, akik a múltban nem kötelezték el magukat egyetlen párt mellett sem, s ők most csatlakoznak a Fideszhez. Schmitt Pál egyébként hivatalosan is kéri felvételét a Fidesz soraiba. A politikus ugyanakkor egyelőre nem kíván lemondani a jelenleg társadalmi munkában betöltött különböző tisztségeiről, azaz a Magyar Olimpiai Bizottság elnöki, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság protokollfőnöki és az Olimpikonok Világszövetsége (WOA) elnöki posztjáról. - Az idő majd eldönti, hol, hogyan tudok helytállni - tette hozzá. Schmitt fontosnak tartotta azt is, hogy a nyilvánosság előtt számoljon be vagyoni helyzetéről. Elmondta, hogy jelenleg két ingatlan kiadásából szerez jövedelmet, illetve olimpiai bajnokként életjáradékot is kap. Megválasztása esetén a Fidesz alelnöki posztját is társadalmi munkában látná el. Mint ahogyan arról már beszámoltunk, a Fidesz „első számú” alelnöke Pokorni Zoltán lesz, Schmitt Pál szerepe a civilek megszólítása. A Fidesz készülő alapszabálya nem rendelkezik a párt alelnökeinek jogosítványairól, a politikusok szerepét majd az határozza meg, hogy mekkora lesz a politikai súlyuk a pártban. Információink szerint Fidesz-körökben azt senki nem vitatja, hogy Schmitt Pál népszerű, felkészült politikus, s szimbolizálja a polgári összefogást. Vannak azonban olyan hangok is, akik szerint „nem túl szerencsés”, hogy olyan személy lesz „ennyire hirtelen” a Fidesz másodikharmadik embere, aki még nem is tagja a pártnak. Csuhaj Ildikó Pokorni és Schmitt: az alelnökök szerepét politikai súlyuk határozza meg fotó: Pomaniczky Tivadar MSZP: a MOB elnökének le kellene mondania MUNKATÁRSUNKTÓL Schmitt Pál a Magyar Olimpiai Bizottságban 1983 óta visel vezető tisztséget, 1989- ig főtitkár volt, azóta elnök. Legutóbb 2001. június 9-én választották meg első számú irányítónak, megbízatása az olimpiai ciklushoz igazodik, azaz a jövő év végig szól. A magyar olimpiai mozgalom vezető szervének elnöksége korábban úgy foglalt állást, hogy amennyiben Schmitt Pál a Fidesz alelnöke lesz, tárgyalnak az így kialakuló helyzetről. Tény, hogy jogi összeférhetetlenség nincs a két pozíció között. Minden bizonnyal azt kell megfontolniuk, hogy tekintettel a magyar olimpiai csapat egyébként is fogyatkozó szponzoraira, illetve a mozgalom egységére, szerencsés-e, ha pártpolitikus tölti be a vezetői tisztet. Az MSZP szóvivője, Nyakó István tegnapi nyilatkozatában Schmitt Pált döntésre biztatta, mondván, ha bízik választott pártjában, és a politikai pályafutást választja, akkor a politikafelettiséget megkövetelő egyéb társadalmi megbízatásairól le kellene mondania. Nyakó szerint az a politikai függetlenség, amelyet Schmitt Pál az ellenzéki párt alelnöki posztjáért cserébe felajánlott, nem létezik, hiszen „ismeretes, hogy a Fidesz és más jobboldali szerveződések támogatásával indult a tavalyi önkormányzati választáson főpolgármesterjelöltként”. Schmitt Pál szeret több vasat a tűzben tartani, mert tavaly ősszel a berni nagyköveti posztot akarta megtartani, miközben a főpolgármesteri címért kampányolt. Vélhetően akkor sem bízott a Fidesz győzelmében - tette hozzá. Képernyőn marad a Micuko A japán nagykövetség tiltakozása ellenére a Micuko című műsor a TV 2 programján marad. A kereskedelmi tévé programigazgatója tegnap tárgyalt a produkcióról a diplomáciai képviseleten. A nagykövetség főosztályvezetője pénteken hozta nyilvánosságra azt a levelet, amelyben a Micuko sugárzásának megszüntetését kéri mondván, a műsor kifigurázza a japánokat, aminek súlyos következményei lehetnek a két ország kapcsolatára is. A szerda esténként látható Micukóban Stahl Judit japán újságíróként — de groteszk külsővel, lófogakkal és fekete parókában készít álinterjúkat magyar sztárokkal. Poich Lóránt, a TV 2 programigazgatója szerint ez a műsorvezető számára csak szerep. „Ez a műsor a magyar hírességeknek állít görbe tükröt, a jelmez pedig ahhoz szükséges, hogy megnyíljanak a beszélgetésben” — nyilatkozta lapunknak a tisztázónak szánt beszélgetés után Poich. A műsor marad, annyi változás azonban lesz, hogy felhívják a figyelmet: Micuko fiktív szereplő. A Bazi nagy roma lagzi után rövid időn belül másodszor tiltakoztak a TV 2- nél valamely népcsoportot sértő műsor miatt. Poich szerint a tévé egyik esetben sem hibázott. Lapunk kérdésére, hogy Nyugat-Európában ilyen jellegű műsorok adásba kerülnének-e, a programigazgató elmondta: nálunk érzékenyebb a közvélemény. A produkció licencen alapul, a TV 2 átadta a nagykövetségnek a Hollandiában, Dániában, Németországban vetített hasonló részeket. Ezekben az országban Poich szerint nem váltott ki felháborodást a műsor. Angliában kazah álriporter, Németországban török készít hasonló interjút. (A japán követség információi szerint viszont ezekben az országokban is vitákat váltottak ki ezek a műsorok.) A roma lagzi és a Micuko körüli azonos szellemű vitával kapcsolatban a Nem hozott átütő sikert A Hét helyén vasárnap este debütáló Friderikusz - A szólás szabadsága című műsor. Egy héttel korábban a Magyar Televízió belső gyártású magazinja 12 százalékos közönségarányt ért el, Friderikusznál 17,7 százalékot mért az AGB Hungary. Az adásonként mintegy 13 millió forintba kerülő produkciónak majdnem 30 beharangozó reklámja ment le főműsoridőben. programigazgatónak van egy feltételezése: szerinte nem a véletlenek összejátszásáról van szó. Ám kérdésünkre nem fejtette ki részletesen, mire gondol. A TV 2 a jövőben óvatosabb lesz a hasonló műsorokkal, ám — mint Poich megjegyezte — saját szólásszabadságukat nem akarják korlátozni. Szerinte, ami most történik, a humor halálát okozhatja. Egy másik hír: nemzetiségi napot szervez a Kossuth rádió főszerkesztősége mára, amelyre a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának vezetői nem mennek el. Ezt Heinek Ottó elnök azzal indokolta: elfogadhatatlannak tartják, hogy A magyarországi kisebbségek helye és szerepe az EU-ban című konferencián egyetlen hazai kisebbség képviselője sem kapott felszólalási lehetőséget. A programban Kondor Katalin rádióelnök mond köszöntőt, és felszólalnak többek között a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnökei és a kulturális tárca közigazgatási államtitkára. A rádió regionális főszerkesztő-helyettese nem kívánta kommentálni a németek távolmaradását. Haszán Zoltán Csökken az USA iránti rokonszenv A magyar lakosság csaknem fele nem tartja kívánatosnak, hogy az Amerikai Egyesült Államok vezető szerepet játszszon a világban - állapítja meg a Medián legfrissebb felmérése, amelyből kiderül: Magyarországon az iraki háború miatt csökkent az amerikaiak iránti rokonszenv. Fél éve a magyarok alig több mint harmada nem tartotta jónak az amerikaiak vezető szerepét. Karácsony Gergely, a Medián kutatója a Népszabadságnak elmondta: a 2001. szeptember 11-i terrortámadást követően kezdett megváltozni az Amerika-kép. Az USA mintha veszített volna tekintélyéből. Az Irak elleni háború megindítása után tovább romlott az Egyesült Államok megítélése,bár a többség ma sincs rossz véleménnyel róla. Más európai országokban végzett nemzetközi felmérések is ilyen eredményre jutottak. A németeknek például a 61 százaléka szimpatizált az USA-val 2002-ben, jelenleg csupán negyedük. A Medián felméréséből kiderül, hogy míg a korábbi években azok viszonyultak negatívan Amerikához, akik túlzottan érezték Magyarországra gyakorolt befolyását, ma elsősorban azok, akik nem tartják kívánatosnak a világban betöltött vezető szerepét. Utóbbiak 90 százaléka ellenzi az Irak elleni háborút is — derül ki a közvélemény-kutatásból. K. Cs. Kistérségi akták, kíváncsi képviselők Tegnap Bánki Erik fideszes képviselő megtekintette a kistérségi menedzserek kinevezésével kapcsolatos jegyzőkönyveket. Úgy tűnik, a megbízottak vélt vagy valós politikai kötődésével kapcsolatos vita a jövőben is napirenden marad. Bánki Erik fideszes és Varju László MSZP-s országgyűlési képviselő egyaránt azt tartaná jónak, ha a kistérségi megbízottak hozzájárulhatnának a személyes adataikba történő betekintéshez. A két képviselő erről tegnap sajtótájékoztatón beszélt, amelynek kezdetén Bánki Erik megtekintette a kistérségi menedzserek kinevezésével kapcsolatos jegyzőkönyveket a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) területfejlesztési államtitkárságán. A fideszes képviselő felvetette: érdemes lenne alkotmánybírósági állásfoglalást kérni arról, milyen mértékben lehet hozzáférni a kistérségi megbízottak személyes adataihoz. Ezekből feltételezhetően a politikai kötődésükre vonatkozóan szeretnének adatokat megtudni. A kistérségi megbízotti rendszer kialakításáról 2000-ben döntött a kormány. Az eredeti ötlet a demokrata fórumé volt, az MDF ugyanis „elirigyelte” a kisgazdákhoz kötődő falugazdász-hálózatot. Az ötlet a Fidesznek is megtetszett - az Orbánkormány rövid idő alatt megszervezte a hálózatot, a 150 megbízott többsége kötődött is a fiatal demokratákhoz. Vita alakult ki arról, vajon mi a valódi célja a rendszernek. Az erről szóló kormányrendelet ugyanis csonka határozat, vagyis tartalmazza ugyan a rendszer működtetéséhez szükséges pénzeszközöket, de nem határozza meg a megbízottak konkrét teendőit. Azt persze tudni lehet, hogy feladatuk a központi hatalom és a kistérségek közötti folyamatos kapcsolattartás, a pályázatok figyelése, elérésük megkönynyítése, de azzal, hogy munkáltatójuk nem a kistérségek, hanem a kormány, függetlenségük megkérdőjelezhető. Az akkori ellenzék, vagyis az MSZP és az SZDSZ azzal vádolta a kabinetet, hogy a megbízottak a Fidesz vidéki hátterét szervezik. Nem véletlenül voltak arra irányuló szocialista törekvések, hogy a rendszert föl kell számolni. A szocialisták győztek a választáson - a kistérségi rendszert azonban nem szüntették meg, épp ellenkezőleg: a MeH Nagy Sándor vezette terület politikai államtitkársága - az önkormányzati választások előtt - új megbízottakat nevezett ki. A bevált gyakorlaton nem változtattak: a megbízottak közül jó néhányan az MSZP és az SZDSZ érdekkörébe tartoznak. Ez a lépés ismét politikai vihart kavart, Nagy Sándor viszont azzal védekezett, hogy szemben a korábbi kormánnyal, ők legalább pályázatot írtak ki a megbízotti tisztségre. Nagy bejelentette ugyanakkor, december végén azok helyére, akik nem váltak be, új pályázatot írnak ki. Ez 28 megbízott esetében meg is történt. A Fidesz azonban továbbra sem hagyta elütni az ügyet: továbbra is szeretné megtekinteni a kistérségi megbízottak aktáit, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy bebizonyítsa politikai elkötelezettségüket. Ezt célozta tegnap Bánki Erik kezdeményezése. Varjú László szocialista képviselő ezzel szemben úgy vélte: a kinevezések során szó sem volt politikai megközelítésről. Feltételezhető, hogy amíg a csonka kormányhatározatot nem egészíti ki a kormány - vagyis nem tisztázza a részletekbe menőkig a megbízottak feladatát, s nem szánja el magát arra, hogy garantálja a függetlenségüket addig a rendszerrel kapcsolatos viták továbbra is napirenden maradnak. Tóth Ákos Bánki Erik (középen) átveszi a jegyzőkönyveket FOTÓ: DOMANICZKY TIVADAR Önkormányzati régiók már 2005-től? A Belügyminisztérium közigazgatási reformprogramja szerint legkésőbb 2005 tavaszán regionális önkormányzati választásokat kell tartani Magyarországon az uniós források fogadása érdekében. • Ezt Ágh Attila, a megvalósítási program vezetője Egerben tartott keddi sajtótájékoztatóján mondta, ahol emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió 2007-tel kezdődő költségvetési ciklusában a magyar régióknak már önállóan kell pályázniuk a közösség strukturális és kohéziós alapjaira. - Ha a választott regionális testületek csak a 2006 őszén esedékes önkormányzati választások után állnának fel, már nem volnának képesek létrehozni az uniós támogatások fogadásához szükséges intézményrendszert - mondta a szakember. Kétségtelen, hogy a politológus kijelentései komoly vihart kavarnak majd szakértői körökben. A belügyminiszter már többször is hangoztatta: az önkormányzati régióknak 2006-ban kell fölállniuk, de közigazgatással foglalkozó szakemberek ezt is kétkedve fogadták. Úgy vélték, mindenekelőtt az önkormányzatok finanszírozása szorul reformra. Ha a reform megreked, Vadász távozik MUNKATÁRSUNKTÓL Az egységes közszolgálati törvény koncepciója a tervezett határidő előtt hat hónappal elkészült, így nincs akadálya annak, hogy a kormány az előterjesztést elfogadja, és május 1-je körül bejelentse: megkezdődhet a 830 ezer közszolgálati dolgozót érintő reform — nyilatkozta lapunknak Vadász János, a közszolgálat reformjáért felelős kormánymegbízott. Ha a kabinet dönt, megkezdődhet a kodifikáció, és az új szabályozás 2004 nyarán, közvetlenül Magyarország uniós csatlakozása után életbe léphet. Nálunk a közszolgálatban a bérek az uniós átlag ötöde körül alakulnak. A kormánymegbízott szerint 2005-2006- ban el kellene érni, hogy a fizetések a portugál átlaghoz közelítsenek, ahol háromszor akkora bért fizetnek, mint Magyarországon. Ehhez a közszolgálatban két év alatt nettó háromszázmilliárd forintot kellene az illetmények emelésére fordítani. Bízik benne, hogy a koncepciót a kormány támogatja. - Ha a reform zöld utat kap, annak megvalósításában is részt kívánok venni — szögezte le kérdésünkre Vadász. Ezért csak feltételesen vállalta el a jelöltséget a SZÉF elnöki tisztére, amelyre - hangsúlyozta - nem maga jelentkezett, hanem a SZÉF egyik tagszervezete kérte fel. Vadász azzal a kikötéssel mondott igent, hogy kormányzati szerepétől kizárólag akkor válik meg, ha a koncepciót valamilyen okból elutasítják. Vadász kijelentette: ebben az esetben szívesen vállalná a megmérettetést, hogy szakszervezeti vezetőként dolgozzék a reform folytatásán, az egységes közszolgálati törvény kimunkálásán.