Népszabadság, 2003. május (61. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-20 / 116. szám

4 2003. MÁJUS 20., KEDD A HOLOKAUSZT - TRIANON PÁRHUZAMRÓL A Magyarországi Zsidó Hitközsé­gek Szövetsége (Mazsihisz) felhábo­rodásának adott hangot a Magyarok Világszövetsége elnökének, Patru­­bány Miklósnak egy kijelentése miatt, mely szerint „Azt is világosan kell látni, hogy a zsidóknak ugyanúgy fáj a holokauszt, mint a magyarok­nak Trianon". A Mazsihisz közle­ményben tudatta: elvárja, hogy a Magyarok Világszövetségének elnö­ke tisztázza szándékát a kijelentés­sel kapcsolatban, mert olyan ember­nek, „aki szándékosan diszkrimina­tív módon megkülönböztetést tesz magyar zsidók és nem zsidók között a mai, európaivá váló társadalom­ban, annak nincs helye a politikai közéletben". (MTI) CIVIL NEM AZ IRAKI BÉKEFENNTARTÁSRA A Civilek a Békéért tömörülés nyitt levelet juttatott el Medgyessy Péter mi­niszterelnökhöz, amelyben arra kéri a kormányt, ne küldjön békefenntar­tó csapatokat Irakba, mivel Magyar­­országnak erre nincs törvényi kötele­zettsége. Báti Márk, a tömörüléshez tartozó Alba Kör ügyvezetője szerint Magyarországnak mind Afganisz­tánba, mind Irakba csak humanitá­rius, szociális és egészségügyi alaku­latokat kellene küldenie. A Civilek a Békéért nyílt levele emlékeztet arra, hogy a miniszterelnök februárban biztosította képviselőiket arról, hogy Magyarország nem küld csapatokat Irakba. (MTI) ÁLLAMTITKÁR KERESTETIK A Gyermek- Ifjúsági és Sportminisz­térium honlapján közzétett pályáza­ti felhívásban keres új közigazgatási államtitkárt Szilvásy György helyére. Szilvásy azért távozott, mert baráti és üzleti kapcsolatai miatt nem akart együtt dolgozni Gyurcsány Ferenc új miniszterrel. A feltételek között az angol, a német vagy a francia nyelv valamelyikének tárgyalási szintű is­merete, emellett legalább három­éves, közigazgatási szervnél eltöl­tött vezetői gyakorlat az előírás. Az új államtitkárt a kormányfő javasla­tára a köztársasági elnök határozat­lan időre nevezi ki. A miniszterel­nök előterjesztését a gyermek-, ifjú­sági és sportminiszter javaslata alapján teszi meg. (Origó) TÖRÖKSZENTMIKLÓSI ELKERÜLŐ ÚT Tegnap forgalomba helyezték a 4-es számú főút kilenc kilométeres, Törökszentmiklóst elkerülő szaka­szát. A csaknem négymilliárd forin­tos beruházás megkezdéséről még 1997-ben döntöttek, s ezt követően három évig tartott az építéshez szük­séges terület megvásárlása, kisajátí­tása, valamint a régészeti leletmen­tés. Két évvel ezelőtt írtak ki közbe­szerzési eljárást az elkerülő út meg­építésre. Az elkerülő út jelentősen csökkenti majd a húszezres lélekszá­mú Törökszentmiklóson eddig átha­ladó forgalmat. (Szolnoki tudósítónk­tól) TANÁCSKOZÁS A KISEBBSÉGI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL Nem lehet még egyszer úgy válasz­tani, hogy embertelen körülmények között akarunk döntést kérni 24 órá­ja talpon lévő több ezer embertől - je­lentette ki Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) elnöke a kisebbségi törvény módosí­tásáról rendezett hétfői budapesti ta­nácskozáson az Országos Cigány Önkormányzatot megválasztani hi­vatott korábbi tanácskozásra utalva. Mint fogalmazott, támogatja, hogy a nemzetiségek ne a jelenlegi közvetett és kislistás eljárással, hanem közvet­len módon válasszák meg magasabb szintű képviseleteiket. A kormány­zat kulcskérdésnek tekinti a változ­tatást - hangoztatta Heizer -, s ha nem sikerül ebben konszenzust ki­alakítani, a siker érdekében akár sa­ját szakmai anyagát terjeszti az Or­szággyűlés elé. A NEKH elnöke a törvénymódosítás céljaként említette az önkormányzati rendszer tovább­fejlesztését, a valós kisebbségi közös­ségek támogatását, az anyanyelv vé­delmét, használatának segítését, va­lamint azt, hogy a kisebbségi tör­vénybe kerüljenek be az e jogsza­bályba tartozó, de jelenleg nem ott szabályozott kérdések, és segítse elő a nemzetiségek számára a kisebbségi intézmények átvételét. (MTI) HAZAI KÖRKÉP NÉPSZABADSÁG Megy a megyerendszer Soron kívüli kormányülés Kuncze Gábor részvételével A közigazgatási reformról a kormányfő szombaton la­punknak azt mondta: ebben a ciklusban nem hajtható végre. A tegnapi kormányülés után viszont a szóvivő úgy fogal­mazott: a ciklus végéig nagy­részt lezárulhat a közigazga­tási megújulás. Medgyessy Péter kormányfő - csakúgy, mint legutóbb, a lovasberényi informá­lis kormányülésen - a kabinet tegnapi, soron kívüli ülésén is hatékonyabb kommunikációt kért a miniszterektől, valamint aktívabb párbeszédet a civil szervezetekkel. Sürgette továbbá a meghirdetett reformok végrehajtását. A kabinet nemrég leváltott és új tagjai együtt értékelték az elmúlt egyéves munkát, és megtárgyalták a következő tizennyolc hónap fontosabb feladatait. (Jánosi György volt ifjúsági és sportmi­niszter nem vett részt az ülésen - jelen­leg külföldön van. A kormányfő ezt „el­fogadható magyarázatnak" tartotta.) Az ülés után Medgyessy Péter újság­íróknak azt mondta: a „fenntartható fej­lődés" érdekében folytatják a nagysza­bású programokat, és újakat is elindíta­nak. Kiemelt figyelmet fordítanak az egészségügy, a haderő és a közigazga­tás reformjára. A miniszterelnök figye­lemre méltó módon értékelte a refor­mok előkészítését. Bár nem jelölte meg pontosan, mire gondol, úgy fogalma­zott: a hosszú távú döntésekhez szük­séges elemzések nem ütötték meg a kí­vánt mércét. Elképzelhető, hogy a reformok ügye koalíciós ellentétek forrása lehet. Erre utal az is, hogy értesüléseink szerint Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke tegnap részt vett a kormányülésen. Elemzők szerint Kuncze a kormányprogramban is szereplő közigazgatási reform végre­hajtását sürgette. A szabad demokraták következetesen reformpártiak, legutóbb például Wekler Ferenc javasolta azt, hogy az önkormányzati, illetve a területfej­lesztési ügyeket közös tárca irányítása alá kellene vonni. A helyzet kényes: a reform következetes végrehajtásával a kormánynak gyakorlatilag le kellene építenie a megyei intézményrendszert. A megyék élén azonban többnyire szo­cialista politikusok állnak. Ezt is mérlegelhette Medgyessy Pé­ter kormányfő akkor, amikor a lapunk­nak adott szombati nyilatkozatában azt mondta: elkezdik ugyan a közigazgatá­si reformot, de nem valószínű, hogy a munkát ebben a ciklusban be tudják fe­jezni. Könnyen lehet, hogy éppen a kor­mányülésen részt vevő szabad demok­rata pártelnök hatására, Gál J. Zoltán kormányszóvivő tegnap kérdésünkre már úgy fogalmazott: a ciklus végéig nagyrészt lezárulhat a közigazgatási re­form. Amikor a szóvivőt a kormányfő által mondottakkal szembesítettük, Gál J. úgy fogalmazott: jelentős átalakítás­ról van szó, amelynek egyes elemei már megkezdődtek. Elkészült például a re­form koncepciója, s már felállt az a ko­ordinációs bizottság, amely a részlete­ket dolgozza majd ki. Kuncze elszánt­ságát jelzi, hogy tegnap Lamperth Móni­ka belügyminiszterrel külön is tárgyalt a közigazgatás korszerűsítéséről. A kormányszóvivői tájékoztatón szó esett arról is, hogy a gazdaságban a kö­vetkező egy évben nem lehet fellendü­léssel számolni. A cél ezért a költségve­tési és a lakossági megtakarítások, vala­mint a foglalkoztatottság növelése, il­letve a beruházások ösztönzése. Medgyessy Péter szavai szerint „reá­lis kritika" fogalmazódott meg a mi­nisztériumok kommunikációjával kap­csolatban, ő személy szerint is hatéko­nyabb és dinamikusabb munkát vár el ezen a területen. NYUSZTAY MÁTÉ Medgyessy nem teljesen elégedett ■ AUGUSZTUSBAN A KORMÁNY ELŐTT A KÖZIGAZGATÁSI REFORM Augusztusban kerülhet a kor­mány elé a közigazgatási köz­szolgáltatások színvonalát ja­vítani hivatott előterjesztés, vagyis a közigazgatási reform koncepciója. Lamperth Móni­ka belügyminiszter erről teg­nap az SZDSZ önkormányzati tanácsadó testületével tár­gyalt. A megbeszélés után a belügyminiszter Kuncze Gáborral közösen tartott tájékoztatóján úgy nyilatko­zott: a koncepció lényege, hogy az emberek megfelelő színvonalú közszolgáltatások­hoz jussanak, gyorsan és pro­fi módon. A közigazgatás ed­dig az állam, a megyék és az önkormányzatok hármas pil­lérén alapult. A reform szerint ez annyiban változna meg, hogy az önkormányzatok gazdasági és földrajzi érte­lemben kistérségekké alakul­nának, a megyék pedig ré­giókba szerveződnének. A je­lenlegi megyei önkormány­zatok a jövőben csak intéz­ményfenntartói szerepet lát­nának el, az érdemi fejleszté­si döntések a régiókhoz ke­rülnének. A reform fő eleme - és egyben a legkényesebb pontja -, hogy 2006-ban regi­onális önkormányzati válasz­tásokat kellene tartani. Sokak szerint korántsem biz­tos, hogy ezt a feszített tem­pót sikerül tartani. Az SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor tegnap biztosította a belügyminisztert arról, hogy pártja támogatja a programot. Az SZDSZ nem tett le arról, hogy 2006-ban már meg lehessen tartani a regio­nális választásokat. (Munka­társunktól) MTV: Rudi az elnökesélyes Az MSZP és az MDF megegyezhet az SZDSZ háta mögött Rudi Zoltánt választják a Ma­gyar Televízió elnökévé­­ vagy senkit. Hosszas politi­kai egyeztetések után ez a legvalószínűbb három nap­pal a tévékuratórium elnök­ségének ülése előtt. A Fidesz távollétében a másik három parlamenti frakció delegáltjaiból álló tes­tület tavaly július óta ne­gyedszer próbál vezetőt vá­lasztani a köztévé élére. A pá­lyázatra 16-an jelentkeztek. Közülük négy politikai támogatással is rendelke­ző esélyest tartanak számon: Ragáts Im­rét, az MTV ügyvezetőjét, Rudi Zoltán hírigazgatót, Székely Ferencet, a köztévé korábbi ügyvezetőjét és Kósa-Somogyi György volt program-főigazgatót, Kiss Péter miniszter médiatanácsadóját. Jelen­leg úgy tűnik, hogy a politikai körökben legtöbbször emlegetett Ragáts-Rudi ket­tős közül utóbbi lesz a befutó. Vagy sen­ki. Mert míg az MSZP és az MDF is elnö­köt akar választani a mostani körben, és értesülésünk szerint a régóta tartó huza­vona lezárását szeretné Medgyessy Péter miniszterelnök is, az SZDSZ inkább egy újabb fordulót tartana jónak. A szabad demokratáknak, ahogy egyik illetékesük nyilatkozta, „fő a feje a kevés alkalmas je­lölt miatt". Furcsállják azt is, hogy a ne­gyedik kiírás is ugyanazokat a feltétele­ket tartalmazza, mint az első, vagyis semmilyeneket. A pályázatról döntő ku­ratórium nem írt elő semmi­féle kritériumot a jelentke­zőkkel szemben, nem fogal­mazta meg azt sem, hogy mit vár az új elnöktől. Az SZDSZ ezért hajlik arra, hogy előbb teremtsenek tiszta viszonyo­kat az MTV-nél, a kormány döntsön a köztévének is ott­hont adó új médiaparkról, emelje fel a készülékhaszná­lati díjak eltörlése miatti kompenzációt. Tárgyalják új­ra az Antenna Hungáriával kötött szer­ződést, a megállapodásban szereplő kal­kulációs hiba miatt ugyanis több milliárd forinttal többet kell fizetnie a tévének. Ezután lehetne egy olyan elnököt válasz­tani, akinek nem csupán az adósság ke­zelése a feladata. Az MSZP és az MDF ugyanakkor a szabad demokraták nélkül is tud elnö­köt választani, a kuratóriumon belüli arányok miatt. Kérdéses, hogy a szocia­listák megteszik-e ezt. További bizonyta­lanságot okoz a pártdelegáltakból álló elnökség jelöltjét megerősíteni hivatott civil delegáltak testületének összetétele. Tavaly ugyanis az akkori társadalmi ku­rátorok leszavazták az elnökség jelöltjét, Baló Györgyöt. HASZÁN ZOLTÁN Rudi Zoltán ■ AZ ORTT PANASZBIZOTTSÁGA ELMARASZTALTA FRIDERIKUSZ A SZÓLÁS SZABADSÁGA CÍMŰ MŰSORÁT Az ORTT Panaszbizottsá­gának véleménye szerint, a Magyar Televízió Rt. 2003. április 20-án su­gárzott Friderikusz­­ A szólás szabadsága című műsorában Friderikusz Sándor műsorvezetőnek az EU-csatlakozási szer­ződés athéni aláírási ce­remóniájának esemé­nyeiről készített helyszíni riportja több vonatkozás­ban kiegyensúlyozatlan­nak tekinthető. A meg­szólaltatott riportalanyok nem reprezentálták meg­felelő módon a hivatalos magyar delegáció és ez­által az aktuális magyar politikai közélet valós összetételét, tekintettel arra, hogy túlsúlyban vol­tak a jelenlegi kormány­­párti politikusokkal ké­szített interjúk. Ezen túl­menően nem tekinthető teljes mértékben tárgyila­gosnak az Orbán Viktor volt miniszterelnökkel ké­szített interjú, illetve a rá vonatkozó műsorvezetői megjegyzések sem, amennyiben ezek adósok maradtak a volt minisz­terelnök párhuzamos hi­vatalos athéni program­jának megemlítésével, és kizárólag a magyar dele­gáció programjairól való távolmaradást kommuni­kálták. Decemberben folytatja a Fidesz A Fidesz hét végi kongresszu­sán megszületett a szövetség, amely decemberben, egy má­sik kongresszuson zárja le a néppárttá válás folyamatát. A Fidesz szombati kongresszusán dekla­rálta, hogy ezentúl „több mint párt, szö­vetség". A fordulat jelentése: a Fidesz jo­gi értelemben változatlanul párt - hi­szen az országgyűlési választásokon másképp nem is indulhat. Politikai érte­lemben viszont olyan szövetséggé válik, amely kapcsolódási pontokat kínál a tár­sadalom számára - erről a Fidesz politi­kusai nyilatkoztak így, miután a hétvégi kongresszuson megalakult a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség. „Mi, Magyarország szabad és felelős polgárai, felismerve a magyarok közéle­tet megújítani óhajtó igényét... az igaz­ságosság a szabadság és a szeretet örök parancsát, kinyilvánítjuk akaratunkat, hogy szövetségre lépünk egymással" - így szól a Fidesz - Magyar Polgári Szö­vetség alapító levele. Orbán Viktor kong­resszusi beszédében azt hangoztatta, hogy a polgárok kötnek szövetséget egymással. „A spirituális összetartozá­son" túl a kongresszuson elfogadott alapszabály biztosítja, hogy „gyűrűket" lehessen a párt köré vonni, így a Fidesz tagsága, a különböző tagozatok, a társ­­szervezetek (Fidelitas, MKDSZ, Kisgaz­da Polgári Egyesület), valamint az együttműködésre kész civil csoportok, polgári körök alkotják a szerveztek kö­zötti teljes szövetséget. A tavaszi országgyűlési választások után Orbán Viktor arról beszélt, hogy jobboldali pártunió létrehozására van szükség. Ez az MDF ellenállása miatt megbukott. Ehelyett az unió szövetség formájában jött létre: a néppárt integrál­ Decemberben a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség egy másik kongresszuson zárja le a néppárttá válás folyamatát, hatja a már egyébként is a Fideszbe tago­zódott kereszténydemokratákat, kisgaz­dákat, de szándékai szerint az MDF- szimpatizánsokat is. Azt már bejelentet­ték, hogy a Fidesz június 30-ával fel­mondja a szövetségeseivel kötött koráb­bi megállapodásokat. A Fidelitas, a ke­reszténydemokrata MKDSZ, a kisgaz­dák, és a Lungo Drom részéről már je­lezték, hogy készek az új szerződés alá­írására. Ez lesz a jogi szövetség. Decem­berben pedig a Fidesz egy másik kong­resszuson zárja le a néppárttá válás fo­lyamatát. CS. I. Tanúskodnak a Proware szakértői A Népszabadság információi szerint a Proware Kft. szakembereit három állami cég - a Nemzeti Autópálya (NA) Rt., az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Rt. és az MFB - ügyében tanúskodásra kérte fel az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazga­tósága. Tarjányi Péter, a több állami tulaj­donú céget átvilágító kft. vezetője nem cáfolta értesülésünket, de a részletekről - mivel folyamatban lévő ügyekről van szó - nem kívánt nyilatkozni. Úgy tudjuk, a három cég esetében összesen 60-70 milli­árd forint felhasználását vizsgálják. Miként arról már beszámoltunk, Keller László közpénzügyi államtitkár decem­berben öt feljelentést tett a cégekkel kap­csolatosan. Az államtitkár akkor elmond­ta: ezeknél a társaságoknál több ügyben a hűtlen és a hanyag kezelés gyanúja me­rült fel. Keller a Proware Kft. vizsgálataira is támaszkodott. Lapunk úgy tudja, hogy a feljelentések az M7-es autópálya építé­séhez tartozó földkisajátításokkal és az ügyvédi díjakkal kapcsolatosak. A Proware-vizsgálat megemlíti például, hogy egy a „Fideszhez közel álló ügyvédi iroda" két év alatt ügyvédi tanácsadásért és koordinációs feladatok ellátásáért ösz­­szesen hárommilliárd forintot számlázott ki az MFB-nek és az NA Rt.-nek. A cég szakemberei megállapították azt is, hogy néhány család felvásárolta az M7-es nyomvonalán fekvő telkek jelentős részét. K. CS.

Next