Népszabadság, 2003. május (61. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-22 / 118. szám
NÉPSZABADSÁG KULTÚRA , 2003. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK 11 Erzsébet hazatérése Greenwichbe A királynő halálának négyszázadik évfordulója alkalmából nagyszabású kiállítás nyílt életéről a National Maritime Museumban. I. Erzsébet 1533-ban, ugyanúgy, mint korábban édesapja, Vil. Henrik, a greenwichi palotában jött világra, így illő és találó, hogy a dicsőséges életét felelevenítő első nagyszabású kiállításra is a világörökség részét képező délkelet-londoni kerületben, a Királyi Tengerészeti Múzeumban kerül sor. A szeptember 14-ig nyitva tartó és az angol történelem iránt érdeklődő londoni látogató számára jó szívvel ajánlható tárlatot vendégként a brit és a külföldi tévéműsorokban gyakran fellépő Tudor-korszakértő, David Starkey rendezte. Az ellentmondásos, provokatív nézetei és előadásmódja miatt szakterületén kívül is jól ismert történész számára a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy az együtt még soha nem, de külön-külön is ritkán látott, sok esetben sérülékeny háromszázötven tárgyat egymás mellé rakhassa. A kiállítás egy Erzsébet életművét frappánsan összefoglaló rövidfilmmel kezdődik, majd jelezve, milyen maszkulin, sőt brutális, életveszélyes korba született bele az egyik legjelentősebb angol uralkodó, láthatjuk Pembroke gróf fegyverzetét, a greenwichi fegyvergyűjteményben található egyetlen lovas és lóvértezetet. A didaktikus, de egyben látványos show Erzsébet mozgalmas életének és eredményekben gazdag „pályafutásának" számos vonatkozását dolgozza fel. A rőt hajú Erzsébet reménytelen pozícióból jutott fel a csúcsra, hiszen csak hároméves volt, amikor édesanyját, Boleyn Annát házasságtörés és vérfertőzés vádjával a Towerbe vettette, majd kivégeztette VIII. Henrik. Ami az uralkodó magánéletére vonatkozó anyagot illeti, kitűnik néhány csodálatos rubin és gyémánt ékszer, egy kis hímzett imakönyv, melyet az egy időre kegyvesztett, majd Henrik szeretetét visszanyerő Erzsébet ajándékozott édesapjának és egy egészen ritka, lanthoz hasonló hangszer. A külön szekcióba rendezett portrék rávilágítanak arra, milyen tudatosan, jelképekkel teletűzdelve manipulálta Erzsébet a hatalmi riválisok és alattvalók róla alkotott képét. A tárlat alaposan kitér a „Szűz Királynőként" (Virgin Queen) emlegetett Erzsébet titokzatos szerelmi életére, kérőire, pártfogoltjaira, vonzalmaira. Az angol történelemben sem azelőtt, sem azóta nem volt precedens sikeres, egyedülálló és gyermektelen királynőre. Erzsébet örökségét, vívmányait számos érdekfeszítő levélen és beszédvázlaton kívül mindenekelőtt az uralkodása idejére eső és általa szenvedélyesen bátorított tengerészeti vállalkozások ereklyéi elevenítik fel. A királynő buzgón kihasználta a ma PPP- nek nevezett, az állam és magánvállalkozások által közösen finanszírozott kezdeményezéseket. Tanácsadóira hallgatva az elszigetelt országból fokozatosan birodalmat kezdett építeni, Anglia új területeket fedezett fel és népesített be (Észak- Amerika), új kereskedelmi utakat, átjárókat keresett (Kína). A királynő nem helyeselte, hogy a tengeri expanziót a korona, a költségvetés fizesse, így a felfedezőutakat, mint például Francis Drake világkörüli hajózását vállalatok és egyének, köztük maga Erzsébet szponzorálta. Magától értetődő, hogy súlyához méltó helyet kap Erzsébet legnagyobb dicsősége, I. Fülöp spanyol Armadájának 1588-as legyőzése. A záró„fejezet" Erzsébet utolsó éveit idézi fel, az utódlás kérdésére kihegyezve. A királynő nem volt hajlandó nyilvánosan megvitatni az örökösödés kérdését, bizonytalanságban tartva ezzel az udvart. Azután, hogy 1603. március 24-én, a richmondi palotában „szelíden, mint egy bárány" örökre elszenderült, unokatestvére és ellenfele, az 1587-ben kivégzett Stuart Mária fia, VI. Jakab skót uralkodó ellenkezés nélkül léphetett a trónra, és egyesíthette a két királyságot. A greenwichi kiállítás végezetül illusztrálja a nagy műgonddal megszervezett, nagyszabású felvonulással egybekötött temetést. Különös, hogy David Starkey nem talált helyet a XVI. század második felében virágzó kultúra, az angol reneszánsz, Christopher Marlowe és különösen William Shakespeare munkássága, a színházi élet fellendülésének bemutatására. London, 2003. május R. HAHN VERONIKA A királynő temetése Medalionos gyűrű (1575) Marcus Gheeraerts festménye 1585-ből HIRDETÉS A mindennapi forgalomban Ön is megtapasztalhatja annak az üzemanyagnak az erejét, amelyet a Shell a Ferrarival közösen fejlesztett ki. Az új Shell V-Power a súrlódáscsökkentő összetevőjének köszönhetően csökkenti a dugattyúgyűrőnél fellépő súrlódást, és ezáltal dinamikusabb gyorsulás érhető el már az első tankolás után, így gondoskodik róla, hogy autója mindig a legjobb formáját hozza, amikor csak kell. Új Shell V-Power - a mindennapok győzelméért! www.shell.hu A hullám ereje