Népszabadság, 2003. május (61. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-08 / 106. szám
NÉPSZABADSÁGHAZAI KORKÉP 2003. MÁJUS 8., CSÜTÖRTÖK5 A megyei elnökök elfogadják a Fidesz átalakítását A Fidesz megyei elnökei - noha az csökkenti politikai befolyásukat - egyetértenek a néppárttá alakulást biztosító alapszabály-módosítással. A Fidesz jövő hét végi kongresszusán fogadják el a néppárttá alakulást biztosító alapszabály módosítását, melyet a pártvezetés készített elő, s Kövér László hangolt össze. A Fidesz választmánya szombaton hagyja jóvá a dokumentumot. Az alapszabály-módosítás készítése során a Fidesz számos, neve elhallgatását kérő politikusa fogalmazott meg fenntartásokat. Leginkább azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz „centralizált, prezidenciális" párt lesz, Orbán Viktor túlzott befolyásával. Sokan nehezményezték, hogy a „nyitás" eredményeképpen polgári körösök „ellenőrizhetetlenül" áramlanak a megalakuló néppártba, viszont sok éve működő helyi csoportok szűnhetnek meg. Annak sem volt egyértelműen kedvező a fogadtatása, hogy a politizálás súlypontjai a választókerületek lesznek - s ezzel megszűnik a megyék hatalma. Kovács Ferenc Vas megyei elnök hetekkel ezelőtt - igaz, egyedül ő - beszélt is fenntartásairól. Az alapszabály-módosítás jó, koncepcionális módosítóindítvány várhatóan nem lesz a kongresszuson - így nyilatkoztak lapunknak tegnap a Fidesz megyei elnökei. Répássy Róbert Borsod megyei elnök - a Fidesz jogi kabinetvezetője - számos módosítóindítványt nyújtott be, de ezek pusztán jogtechnikai jellegűek. Farkas Sándor Csongrád megyei elnök és Szalai Annamária, a Fidesz Zala megyei elnöke is úgy nyilatkozott lapunknak, hogy támogatja az alapszabály-módosítást. Bánki Erik Baranya megyei, és Kovács Zoltán Veszprém megyei elnök is azt mondja: több körben is megvitatták az alapszabálymódosítást, s alapvető változtatási igény nem merült fel. A megyei elnökök azt sem tartják valószínűnek, hogy Schmitt Pálnak - akit Orbán Viktor kért fel a párt alelnöki posztjára - lesz kihívója. Szerintük a Fideszben általános az a vélemény, hogy Schmitt Pál „jó választás volt". Lapunk úgy tudja, hogy a MOB elnöke lehet a Fidesz listavezetője az európai parlamenti választásokon, ha Martonyi János nemet mond a felkérésre. Schmitt Pál esélyes a Fidesz budapesti elnöki tisztségére is, ha a poszton váltás történik. CSUHAJ ILDIKÓ Gyorsabb állampolgársági eljárást ígérnek Gyakorlatilag befejeződött az idegenrendészeti ügyekben korábban felhalmozott mintegy 22 ezres hátralék feldolgozása - tudtuk meg a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának vezetőjétől. Végh Zsuzsanna elmondta: reményei szerint most már csökkenhet a várakozási idő az ügyfélszolgálatokon, és a kérelmeket is gyorsabban bírálhatják el. A bevándorlási hivatal országos szervezete tavaly január óta működik, a 420 köztisztviselő akkor mintegy 13 ezer aktát vett át a közigazgatási hivataloktól és kilencezret a rendőrségtől. Elsősorban a bevándorlási engedélyek kiadása körül mutatkoztak zavarok, és hátralék több mint fele a fővárosban halmozódott fel, ahol meghaladta a hétezret az elfekvő ügyiratok száma. Ezek között 1999-ben és 2000-ben beadott kérelmek is akadtak. Kérdésünkre a főigazgató elmondta: az ügyintézési határidő 120 nap, amit a szakhatósági engedélyek beszerzése érdekében kétszer 45 nappal lehet meghosszabbítani. A bevándorlási ügyek nagy részében tehát a törvényes határidőt jelentősen, esetenként egy-két évvel is túllépték. Ezért a külföldiek által beterjesztett igazolásokat - például a lakhatás feltételeiről szóló nyilatkozatokat vagy a munkavállalási engedélyeket - már nem lehetett felhasználni, azok helyett újabb dokumentumokat kellett kérni. Végh szerint emiatt a kérelmezők indokoltan támadták a hivatalt, de az ügyintézők nem tekinthettek el a jogszabályokban meghatározott igazolásoktól. L. K. Cikluson túli közigazgatási reform Állami tisztségviselő marad a kistérségi megbízott? Nem lesz ebben a ciklusban közigazgatási reform. Juhász Endre, leendő EU-koordinációs miniszter a területfejlesztési bizottság előtt beszélt. Juhász Endre leendő EU-koordinációs tárca nélküli miniszter az Országgyűlés területfejlesztési bizottsága előtt kijelentette: a hét magyarországi régió tervezési-statisztikai funkciókat el tud ugyan látni, de ezek véglegesítése, illetve közjogi funkciókkal való felruházása előtt széles körű társadalmi, politikai vitára lenne szükség. A leendő miniszter által mondottak egybevágnak azzal, amit Ágh Attila politológus jelentett ki egy, a napokban rendezett fórumon, jelesül azzal: elképzelhetőnek tartja, hogy a közigazgatási reform végrehajtása 2008- ra halasztódik. Ágh ugyan finanszírozási gondokkal magyarázta ezt, szakemberek szerint azonban inkább politikai okokra vezethető vissza a várható késlekedés. Juhász szavaiból arra lehet következtetni, hogy még a jelenlegi hét régió közigazgatási határait sem tekinti véglegesnek, miként azt a nagyszabású reformelképzelést sem, amelynek egyik kidolgozója éppen Ágh Attila. A közigazgatás mindhárom szintjét (települések, megyék, központi kormányzás) alapvetően érintő tervek szakmai-társadalmi egyeztetése jelenleg is zajlik. Az önkormányzati érdekvédelmi szövetségek május végéig alakítják ki álláspontjukat, s az előzetes információk alapján várható, hogy komoly fenntartásaik lesznek. Akadályozhatja a közigazgatási reformot továbbá, hogy számos olyan pontja van, amelynek parlamenti elfogadásához kétharmados többségre volna szükség. A jelenlegi politikai erőrendszerben - és a konszenzushajlam hiányában - ennnek megteremtésére gyakorlatilag nincs esély. Juhász Endre egy kérdésre válaszolva azt is mondta, hogy szerinte a kistérségi megbízottak helyzete átgondolásra érdemes. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az állami jelenlétre is szükség van a kistérségekben. Ez rossz hír az önkormányzati érdekvédelmi szövetségeknek, amelyek folyamatosan azt szorgalmazzák, hogy a megbízottak munkáltatói a kistérségek legyenek, ne az állam. Szerintük ugyanis így megelőzhető lenne az a sok esetben megalapozottnak tűnő vád, hogy a megbízottak valójában politikai munkát végeznek. Juhász Endre szavaiból az derül ki: a megbízottak munkáltatója a jövőben is az állam lesz. TÓTH ÁKOS Az idei költségvetés önkormányzatokat érintő módosításával kapcsolatban petíciót adott át Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere és Pintér Erika, Tiszafüred független polgármestere Veres Jánosnak, a pénzügyi tárca politikai államtitkárának. A képen Pintér Erika, Veres János és Szita Károly szo Oda-vissza vita a kórháztörvényről Négypárti egyeztetés várható a kórháztörvény-tervezet módosító javaslatairól, ám az önkormányzati törvény megváltoztatásának kicsi az esélye - értékelte lapunknak Schvarcz Tibor, az MSZP egészségügyi munkabizottságának vezetője a parlament egészségügyi bizottságának keddi vitáját. A szinte egész napos testületi értekezleten az ellenzéki indítványok döntő részét a kormány és a bizottsági többsége elutasította, így azt is, hogy az előző ciklus végén elfogadott, de az új kormány által felfüggesztett Mikola-féle kórház-privatizációs jogszabályt tegyék újra hatályossá. A jelenlegi kormány elképzeléseihez kapcsolódó ellenzéki javaslatok nem engednék, hogy profitorientált vállalkozások működtessék a kórházakat. Javasolták viszont, hogy a privatizálandó egészségügyi intézményekben a dolgozók szakmai tudásukat tízszázalékos tulajdonrészre válthassák. Selmeczi Gabriella (Fidesz) lapunknak elmondta: hajlandóak lennének politikai alkura annak érdekében, hogy az orvosi kamara által is szorgalmazott lehetőséggel tulajdonhoz juthassanak az egészségügyben dolgozók. Javaslatukat azonban a kormány képviselői és a bizottság többsége elutasította. A szaktárca a kormányzati képviselők hasonló indítványát sem támogatta, a bizottság többsége viszont igen. E szerint az orvosoknak, a szakdolgozóknak illetve az általuk alapított társaságoknak előnyt biztosítanának a kisebbségi tulajdonrész megszerzéséhez. (Ehhez is szükség lehet az önkormányzati törvény módosítására.) Rácz Jenő, a szaktárca helyettes államtitkára ez ellen úgy érvelt, hogy a tulajdonnal nemcsak előnyök, hanem kötelezettségek is járnak. A kedvezményezettek nem tudnának tulajdonuk arányában részt venni egy többmilliárdos kórház felújításában. A testület elutasította Csáky András (MDF) képviselő javaslatát is, amellyel erősítené az egyházak egészségügyi intézményalapítási és működtetési jogát. A kormányzati döntést Rácz azzal indokolta, hogy az egyházak írásban és szóban is elfogadták a parlament elé benyújtott törvénytervezetet. A tárcával szemben viszont a bizottság támogatta Csáky javaslatát, hogy nem kellene nyilvános pályázatot hirdetni az egészségügyi közszolgáltatásra, ha az egyházi tulajdon visszaadását jelentené. DANDANNA Selmeczi Gabriella Schvarcz Tibor A férfiak ötöde nagyivó Az alkoholbetegek gyógyítása és szociális ellátása évente 60 milliárdba kerül Egymillióra becsülték az alkoholbetegek számát Magyarországon egy szerdai konferencián. A szenvedélybetegségek kapcsán divatos lett kizárólag a drogfogyasztással foglalkozni - hangzott el egy szerdai szakmai tanácskozáson. Magyarországon az alkoholfogyasztás és a dohányzás „iparszerűen termeli" a súlyos betegeket, akiket sokszor évtizedekig kell kezelni. Az előadók által nehezményezett csekély figyelmet maga az esemény is demonstrálta: a háziorvosok és pszichológusok számára rendezett tanácskozáson igen kevés érdeklődő jelent meg. Fehér János belgyógyász professzor tájékoztatása szerint hazánkban évente 7-8 ezer ember hal meg májbetegségben. Ez a háromszorosa a nyugat-európai átlagnak. A férfiaknál az esetek háromnegyedében, a nőknél hatvan százalékban a túlzott alkoholfogyasztás idézi elő a kórt. A professzor szerint férfiaknál a határ a napi 2-4 deci bor. Ennyi nem okoz még problémát. A nőknél ez a határ 1-2 deci volna. Egy 2000-ben készült felmérés során ugyanakkor a magyar férfiak majdnem húsz százaléka sorolta magát a nagyivó kategóriába. Ahhoz, hogy valaki így minősíthesse magát, legkevesebb heti öt liter sör vagy két liter bort kell innia, röviditalban pedig hat deci az alsó határ. Szabó Péter pszichiáter arról beszélt, hogy az alkoholbetegek gyógyítása és szociális ellátása évente 60 milliárd forintba kerül. Ugyanakkor egy másik felszólaló szerint az államnak már 1995-ben is - erről az évből voltak adatai - 600 milliárd forintot meghaladó bevétele származott az alkohol forgalmazásából. A szakértők egyetértettek abban, hogy nem az alkohollal van baj, az európai ugyanis „nedves kultúra", hanem a szesz mértéktelen fogyasztásával. A társadalmat ezért tanítani kellene a kulturált alkoholfogyasztásra. Fontos lenne az is, hogy minőségi, és ne zugfőzdében készült ital kerüljön az asztalra. Magyarországon az átlagos szeszesital-fogyasztás fejenként tíz liter körül van évente. Ez az európai átlaghoz képest magas, ám nem a legtöbb: Írország, Nagy-Britannia, Dánia és Hollandia a kontinenselsők. HASZÁN ZOLTÁN Diákokkal tesztelik a kétszintű érettségi rendszert Jövő héten, a normál érettségikkel azonos napokon, délutánonként összesen 1050 diák bevonásával tesztelik a 2005-ben bevezetendő kétszintű érettségi rendszert - tudtuk meg Pongrácz Lászlótól, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) főigazgató-helyettesétől. Elmondta: a próbavizsgákon 42 iskola 11. osztályos diákjai vesznek részt, az önként jelentkező tanulók itt olyan feladatokkal és körülményekkel találkoznak majd, amilyenekre 2005-től már minden végzős középiskolásnak számítania kell. Két év múlva a kétszintű érettségi helyettesíti a felvételi vizsgát: a diákok közép-, illetve emelt szinten is maturálhatnak. Az előbbi vizsgát a középiskolákban, az utóbbit egy független vizsgabizottság előtt kell majd letenni. Az emelt szintű próbamatúrára a 42 iskola két-két diákot küld minden tárgyból. A szóbelik a régióközpontokban zajlanak, független vizsgabizottságok előtt. Az írásbeliket most kivételesen a középszinten vizsgázókkal együtt írják a középiskolákban (2005-től ez már nem így lesz: ekkortól elkülönítve vizsgáznak majd a diákok). V. A. D. Terítéken a Hír TV A Hír TV nézői joggal érezhették, hogy bizonyos népcsoportok érzékenységét sértő kitételek hangzanak el az adó április 13-án sugárzott Terítéken című műsorában. A műsorvezetőnek ilyenkor valóságos moderátorként kell működnie - állapította meg tegnap kialakított véleményében az Országos Rádió és Televízió Testület panaszbizottsága. A testülethez érkezett állampolgári panasz szerint az adás több részlete sértette a kiegyensúlyozott tájékoztatást, illetve szélsőséges, rasszizmusra utaló nézeteket közvetített. A panaszbizottság tegnapi meghallgatásán a panaszos képviselője elmondta: a műsorba meghívott vendégek - Csath Magdolna, Szikor Róbert és Usztics Mátyás - egyoldalú elutasítással nyilatkoztak Magyarország uniós csatlakozásáról. Pörzse Sándor műsorvezető ezt éppúgy szó nélkül hagyta, mint azt, amikor Szikora egy színes bőrűt „feka"ként emlegetett. V.GY. Május végétől őssejtper MUNKATÁRSAINKTÓL Május 26-ra tűzte ki a Fővárosi Bíróság azt a pert, amelyet a köldökzsinórvér-őssejt tárolását szervező Sejtbank Kft., illetve egy magánszemély indított az egészségügyi tárca, valamint az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) ellen „kárveszélyt előidéző magatartástól eltiltás" miatt. A bíróság soron kívüli eljárás keretében tárgyalja az ügyet. A per tétje: lehet őssejtbankba helyezni Magyarországon született gyermekek köldökzsinórvéréből nyert őssejteket, amelyeket utóbb a donor gyógyítására lehet felhasználni. Európa legtöbb országában ez lehetséges. A sárbogárdi kismama - aki május 1óra várja gyermekét - azt szeretné elérni, hogy születendő gyermeke a köldökzsinórvéréből izolált őssejteket bankba helyeztethesse. Az asszony már szerződést kötött a Sejtbank Kft.-vel az őssejtek tárolására, a cég azonban - az ETT állásfoglalására hivatkozva - a közelmúltban felfüggesztette a tevékenységét. A kft. szerint az alperesek év eleji, az őssejttárolást és -felhasználást kutatásnak minősítő állásfoglalásukkal túllépték a hatáskörüket, egyúttal a cég jó hírnevét is megsértették. A Sejtbank Zvt. azzal érvel, hogy a köldökzsinórvér átvétele és tárolása az egészségügyi törvény alapján nem számít egészségügyi szolgáltatásnak, és nem is tartozik törvény hatálya alá. Ebből következően emberen végzett kutatásnak sem tekinthető, vagyis a kutatási engedély kiadására sincs szükség hozzá. A kft. azt kéri, hogy a bíróság tiltsa el a tárcát, illetve az ETT-t minden olyan állásfoglalás közzétételétől, amely szerint a köldökzsinórvér-őssejtek összegyűjtése és tárolása emberen végzett kutatás (így engedélyköteles tevékenység), egyúttal kötelezze őket a január 15-i állásfoglalás visszavonására.