Népszabadság, 2003. május (61. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-08 / 106. szám

NÉPSZABADSÁGH­AZAI KORKÉP 2003. MÁJUS 8., CSÜTÖRTÖK5 A megyei elnökök elfogadják a Fidesz átalakítását A Fidesz megyei elnökei - noha az csökkenti politikai befolyásukat - egyetértenek a néppárttá alakulást biztosí­tó alapszabály-módosítással. A Fidesz jövő hét végi kongresszusán fo­gadják el a néppárttá alakulást biztosító alapszabály módosítását, melyet a párt­vezetés készített elő, s Kövér László han­golt össze. A Fidesz választmánya szom­baton hagyja jóvá a dokumentumot. Az alapszabály-módosítás készítése során a Fidesz számos, neve elhallgatását kérő politikusa fogalmazott meg fenntar­tásokat. Leginkább azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz „centralizált, preziden­­ciális" párt lesz, Orbán Viktor túlzott befo­lyásával. Sokan nehezményezték, hogy a „nyitás" eredményeképpen polgári körö­sök „ellenőrizhetetlenül" áramlanak a megalakuló néppártba, viszont sok éve működő helyi csoportok szűnhetnek meg. Annak sem volt egyértelműen ked­vező a fogadtatása, hogy a politizálás súlypontjai a választókerületek lesznek - s ezzel megszűnik a megyék hatalma. Ko­vács Ferenc Vas megyei elnök hetekkel ez­előtt - igaz, egyedül ő - beszélt is fenntar­tásairól. Az alapszabály-módosítás jó, kon­cepcionális módosítóindítvány várható­an nem lesz a kongresszuson - így nyi­latkoztak lapunknak tegnap a Fidesz megyei elnökei. Répássy Róbert Borsod megyei elnök - a Fidesz jogi kabinetve­zetője - számos módosítóindítványt nyújtott be, de ezek pusztán jogtechni­kai jellegűek. Farkas Sándor Csongrád megyei elnök és Szalai Annamária, a Fi­desz Zala megyei elnöke is úgy nyilat­kozott lapunknak, hogy támogatja az alapszabály-módosítást. Bánki Erik Ba­ranya megyei, és Kovács Zoltán Veszp­rém megyei elnök is azt mondja: több körben is megvitatták az alapszabály­módosítást, s alapvető változtatási igény nem merült fel. A megyei elnökök azt sem tartják való­színűnek, hogy Schmitt Pálnak - akit Or­bán Viktor kért fel a párt alelnöki posztjá­ra - lesz kihívója. Szerintük a Fideszben általános az a vélemény, hogy Schmitt Pál „jó választás volt". Lapunk úgy tudja, hogy a MOB elnöke lehet a Fidesz listave­zetője az európai parlamenti választáso­kon, ha Martonyi János nemet mond a fel­kérésre. Schmitt Pál esélyes a Fidesz bu­dapesti elnöki tisztségére is, ha a poszton váltás történik. CSUHAJ ILDIKÓ Gyorsabb állampolgársági eljárást ígérnek Gyakorlatilag befejeződött az idegenren­dészeti ügyekben korábban felhalmozott mintegy 22 ezres hátralék feldolgozása - tudtuk meg a BM Bevándorlási és Állam­polgársági Hivatalának vezetőjétől. Végh Zsuzsanna elmondta: reményei szerint most már csökkenhet a várakozási idő az ügyfélszolgálatokon, és a kérelmeket is gyorsabban bírálhatják el. A bevándorlási hivatal országos szer­vezete tavaly január óta működik, a 420 köztisztviselő akkor mintegy 13 ezer ak­tát vett át a közigazgatási hivataloktól és kilencezret a rendőrségtől. Elsősorban a bevándorlási engedélyek kiadása körül mutatkoztak zavarok, és hátralék több mint fele a fővárosban halmozódott fel, ahol meghaladta a hétezret az elfekvő ügyiratok száma. Ezek között 1999-ben és 2000-ben beadott kérelmek is akadtak. Kérdésünkre a főigazgató elmondta: az ügyintézési határidő 120 nap, amit a szakhatósági engedélyek beszerzése ér­dekében kétszer 45 nappal lehet meg­hosszabbítani. A bevándorlási ügyek nagy részében tehát a törvényes határ­időt jelentősen, esetenként egy-két évvel is túllépték. Ezért a külföldiek által beter­jesztett igazolásokat - például a lakhatás feltételeiről szóló nyilatkozatokat vagy a munkavállalási engedélyeket - már nem lehetett felhasználni, azok helyett újabb dokumentumokat kellett kérni. Végh szerint emiatt a kérelmezők indokoltan támadták a hivatalt, de az ügyintézők nem tekinthettek el a jogszabályokban meghatározott igazolásoktól. L. K. Cikluson túli közigazgatási reform Állami tisztségviselő marad a kistérségi megbízott? Nem lesz ebben a ciklusban közigazgatási reform. Juhász Endre, leendő EU-koordiná­­ciós miniszter a területfejlesz­tési bizottság előtt beszélt. Juhász Endre leendő EU-koordinációs tárca nélküli miniszter az Országgyűlés területfejlesztési bizottsága előtt kijelen­tette: a hét magyarországi régió tervezé­si-statisztikai funkciókat el tud ugyan látni, de ezek véglegesítése, illetve köz­jogi funkciókkal való felruházása előtt széles körű társadalmi, politikai vitára lenne szükség. A leendő miniszter által mondottak egybevágnak azzal, amit Ágh Attila politológus jelentett ki egy, a napokban rendezett fórumon, jelesül azzal: elképzelhetőnek tartja, hogy a közigazgatási reform végrehajtása 2008- ra halasztódik. Ágh ugyan finanszírozá­si gondokkal magyarázta ezt, szakem­berek szerint azonban inkább politikai okokra vezethető vissza a várható késle­kedés. Juhász szavaiból arra lehet következ­tetni, hogy még a jelenlegi hét régió köz­­igazgatási határait sem tekinti végleges­nek, miként azt a nagyszabású reformel­képzelést sem, amelynek egyik kidolgo­zója éppen Ágh Attila. A közigazgatás mindhárom szintjét (települések, me­gyék, központi kormányzás) alapvetően érintő tervek szakmai-társadalmi egyez­tetése jelenleg is zajlik. Az önkormány­zati érdekvédelmi szövetségek május végéig alakítják ki álláspontjukat, s az előzetes információk alapján várható, hogy komoly fenntartásaik lesznek. Akadályozhatja a közigazgatási refor­mot továbbá, hogy számos olyan pontja van, amelynek parlamenti elfogadásá­hoz kétharmados többségre volna szük­ség. A jelenlegi politikai erőrendszerben - és a konszenzushajlam hiányában - ennnek megteremtésére gyakorlatilag nincs esély. Juhász Endre egy kérdésre válaszolva azt is mondta, hogy szerinte a kistérségi megbízottak helyzete átgondolásra ér­demes. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az állami jelenlétre is szükség van a kis­térségekben. Ez rossz hír az önkormány­zati érdekvédelmi szövetségeknek, ame­lyek folyamatosan azt szorgalmazzák, hogy a megbízottak munkáltatói a kis­térségek legyenek, ne az állam. Szerin­tük ugyanis így megelőzhető lenne az a sok esetben megalapozottnak tűnő vád, hogy a megbízottak valójában politikai munkát végeznek. Juhász Endre szavai­ból az derül ki: a megbízottak munkálta­tója a jövőben is az állam lesz. TÓTH ÁKOS Az idei költségvetés önkormányzatokat érintő módosításával kapcsolatban petíciót adott át Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere és Pintér Erika, Tiszafüred független polgármestere Veres Jánosnak, a pénzügyi tárca politikai államtitkárának. A képen Pintér Erika, Veres János és Szita Károly s­zo Oda-vissza vita a kórháztörvényről Négypárti egyeztetés várható a kórház­­törvény-tervezet módosító javaslatairól, ám az önkormányzati törvény megvál­toztatásának kicsi az esélye - értékelte la­punknak Schvarcz Tibor, az MSZP egész­ségügyi munkabizottságának vezetője a parlament egészségügyi bizottságának keddi vitáját. A szinte egész napos testü­leti értekezleten az ellenzéki indítványok döntő részét a kormány és a bizottsági többsége elutasította, így azt is, hogy az előző ciklus végén elfogadott, de az új kormány által felfüggesztett Mikola-féle kórház-privatizációs jogszabályt tegyék újra hatályossá. A jelenlegi kormány el­képzeléseihez kapcsolódó ellenzéki ja­vaslatok nem engednék, hogy profitori­entált vállalkozások működtessék a kór­házakat. Javasolták viszont, hogy a pri­vatizálandó egészségügyi intézmények­ben a dolgozók szakmai tudásukat tíz­­százalékos tulajdonrészre válthassák. Selmeczi Gabriella (Fidesz) lapunknak el­mondta: hajlandóak lennének politikai alkura annak érde­kében, hogy az or­vosi kamara által is szorgalmazott le­hetőséggel tulaj­donhoz juthassa­nak az egészség­ügyben dolgozók. Javaslatukat azon­ban a kormány képviselői és a bi­zottság többsége el­utasította. A szaktárca a kormányzati képviselők hasonló indítványát sem támogatta, a bi­zottság többsége viszont igen. E szerint az orvosoknak, a szakdolgozóknak illetve az általuk alapított társaságoknak előnyt biz­tosítanának a kisebbségi tulajdonrész megszerzéséhez. (Ehhez is szükség lehet az önkormányzati törvény módosítására.) Rácz Jenő, a szaktárca helyettes államtitká­ra ez ellen úgy érvelt, hogy a tulajdonnal nemcsak előnyök, hanem kötelezettségek is járnak. A kedvez­ményezettek nem tudnának tulajdo­nuk arányában részt venni egy többmilliárdos kór­ház felújításában. A testület eluta­sította Csáky And­rás (MDF) képvise­lő javaslatát is, amellyel erősítené az egyházak egész­ségügyi intézményalapítási és működte­tési jogát. A kormányzati döntést Rácz azzal indokolta, hogy az egyházak írás­ban és szóban is elfogadták a parlament elé benyújtott törvénytervezetet. A tárcá­val szemben viszont a bizottság támogat­ta Csáky javaslatát, hogy nem kellene nyilvános pályázatot hirdetni az egész­ségügyi közszolgáltatásra, ha az egyházi tulajdon visszaadását jelentené. DANDANNA Selmeczi Gabriella Schvarcz Tibor A férfiak ötöde nagyivó Az alkoholbetegek gyógyítása és szociális ellátása évente 60 milliárdba kerül Egymillióra becsülték az alkoholbetegek számát Magyarországon egy szerdai konferencián. A szenvedélybetegségek kapcsán diva­tos lett kizárólag a drogfogyasztással foglalkozni - hangzott el egy szerdai szakmai tanácskozáson. Magyarorszá­gon az alkoholfogyasztás és a dohány­zás „iparszerűen termeli" a súlyos bete­geket, akiket sokszor évtizedekig kell kezelni. Az előadók által nehezménye­zett csekély figyelmet maga az esemény is demonstrálta: a háziorvosok és pszi­chológusok számára rendezett tanácsko­záson igen kevés érdeklődő jelent meg. Fehér János belgyógyász professzor tá­jékoztatása szerint hazánkban évente 7-8 ezer ember hal meg májbetegségben. Ez a háromszorosa a nyugat-európai átlag­nak. A férfiaknál az esetek háromne­gyedében, a nőknél hatvan százalékban a túlzott alkoholfogyasztás idézi elő a kórt. A professzor szerint férfiaknál a ha­tár a napi 2-4 deci bor. Ennyi nem okoz még problémát. A nőknél ez a határ 1-2 deci volna. Egy 2000-ben készült felmérés során ugyanakkor a magyar férfiak majdnem húsz százaléka sorolta magát a nagyivó kategóriába. Ahhoz, hogy valaki így mi­nősíthesse magát, legkevesebb heti öt li­ter sör vagy két liter bort kell innia, rö­viditalban pedig hat deci az alsó határ. Szabó Péter pszichiáter arról beszélt, hogy az alkoholbetegek gyógyítása és szociális ellátása évente 60 milliárd fo­rintba kerül. Ugyanakkor egy másik felszólaló szerint az államnak már 1995-ben is - erről az évből voltak ada­tai - 600 milliárd forintot meghaladó bevétele származott az alkohol forgal­mazásából. A szakértők egyetértettek abban, hogy n­em az alkohollal van baj, az euró­pai ugyanis „nedves kultúra", hanem a szesz mértéktelen fogyasztásával. A tár­sadalmat ezért tanítani kellene a kultu­rált alkoholfogyasztásra. Fontos lenne az is, hogy minőségi, és ne zugfőzdében készült ital kerüljön az asztalra. Magyarországon az átlagos szeszes­ital-fogyasztás fejenként tíz liter körül van évente. Ez az európai átlaghoz ké­pest magas, ám nem a legtöbb: Írország, Nagy-Britannia, Dánia és Hollandia a kontinenselsők. HASZÁN ZOLTÁN Diákokkal tesztelik a kétszintű érettségi rendszert Jövő héten, a normál érettségikkel azonos napokon, délutánonként összesen 1050 diák bevonásával tesztelik a 2005-ben be­vezetendő kétszintű érettségi rendszert - tudtuk meg Pongrácz Lászlótól, az Orszá­gos Közoktatási Értékelési és Vizsgaköz­pont (OKÉV) főigazgató-helyettesétől. Elmondta: a próbavizsgákon 42 iskola 11. osztályos diákjai vesznek részt, az önként jelentkező tanulók itt olyan feladatokkal és körülményekkel találkoznak majd, amilyenekre 2005-től már minden végzős középiskolásnak számítania kell. Két év múlva a kétszintű érettségi he­lyettesíti a felvételi vizsgát: a diákok kö­zép-, illetve emelt szinten is maturálhat­nak. Az előbbi vizsgát a középiskolák­ban, az utóbbit egy független vizsgabi­zottság előtt kell majd letenni. Az emelt szintű próbamatúrára a 42 iskola két-két diákot küld minden tárgyból. A szóbelik a régióközpontokban zajlanak, független vizsgabizottságok előtt. Az írásbeliket most kivételesen a középszinten vizsgá­zókkal együtt írják a középiskolákban (2005-től ez már nem így lesz: ekkortól el­különítve vizsgáznak majd a diákok). V. A. D. Terítéken a Hír TV A Hír TV nézői joggal érezhették, hogy bizonyos népcsoportok érzékenységét sértő kitételek hangzanak el az adó ápri­lis 13-án sugárzott Terítéken című műso­rában. A műsorvezetőnek ilyenkor való­ságos moderátorként kell működnie - állapította meg tegnap kialakított véle­ményében az Országos Rádió és Televí­zió Testület panaszbizottsága. A testület­hez érkezett állampolgári panasz szerint az adás több részlete sértette a kiegyen­súlyozott tájékoztatást, illetve szélsősé­ges, rasszizmusra utaló nézeteket köz­vetített. A panaszbizottság tegnapi meghall­gatásán a panaszos képviselője elmond­ta: a műsorba meghívott vendégek - Csath Magdolna, Szikor Róbert és Usztics Mátyás - egyoldalú elutasítással nyilat­koztak Magyarország uniós csatlakozá­sáról. Pörzse Sándor műsorvezető ezt éppúgy szó nélkül hagyta, mint azt, amikor Szikora egy színes bőrűt „feka"­­ként emlegetett. V.GY. Május végétől őssejtper MUNKATÁRSAINKTÓL Május 26-ra tűzte ki a Fővárosi Bíróság azt a pert, amelyet a köldökzsinórvér-ős­­sejt tárolását szervező Sejtbank Kft., illet­ve egy magánszemély indított az egész­ségügyi tárca, valamint az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) ellen „kárve­szélyt előidéző magatartástól eltiltás" miatt. A bíróság soron kívüli eljárás kere­tében tárgyalja az ügyet. A per tétje: lehet­­­ őssejtbankba helyezni Magyarországon született gyermekek köldökzsinórvéré­ből nyert őssejteket, amelyeket utóbb a donor gyógyítására lehet felhasználni. Európa legtöbb országában ez lehetséges. A sárbogárdi kismama - aki május 1ó­ra várja gyermekét - azt szeretné elérni, hogy születendő gyermeke a köldökzsi­nórvéréből izolált őssejteket bankba he­lyeztethesse. Az asszony már szerződést kötött a Sejtbank Kft.-vel az őssejtek táro­lására, a cég azonban - az ETT állásfogla­lására hivatkozva - a közelmúltban fel­függesztette a tevékenységét. A kft. sze­rint az alperesek év eleji, az őssejttárolást és -felhasználást kutatásnak minősítő ál­lásfoglalásukkal túllépték a hatáskörü­ket, egyúttal a cég jó hírnevét is megsér­tették. A Sejtbank Zvt. azzal érvel, hogy a köldökzsinórvér átvétele és tárolása az egészségügyi törvény alapján nem szá­mít egészségügyi szolgáltatásnak, és nem is tartozik törvény hatálya alá. Ebből kö­vetkezően emberen végzett kutatásnak sem tekinthető, vagyis a kutatási enge­dély kiadására sincs szükség hozzá. A kft. azt kéri, hogy a bíróság tiltsa el a tárcát, illetve az ETT-t minden olyan ál­lásfoglalás közzétételétől, amely szerint a köldökzsinórvér-őssejtek összegyűjtése és tárolása emberen végzett kutatás (így engedélyköteles tevékenység), egyúttal kötelezze őket a január 15-i állásfoglalás visszavonására.

Next