Népszabadság, 2003. május (61. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-21 / 117. szám

6 NÉPSZABADSÁG 2003. MÁJUS 21., SZERDA HAZAI KÖRKÉP Segítő vidéki Tourinform-irodák Az idegenforgalmi szakemberek előrejelzése szerint Magyarországon egyre inkább előtérbe kerül a belföldi turizmus, melynek fellendítésében fontos szerep juthat a Tourinform-irodáknak is. Ezek az irodák azonban nincsenek könnyű helyzetben: egyszerre kell megfelelniük a feladataikat meghatározó Magyar Turizmus Rt.-nek és a fenntartásukat biztosító önkormányzatoknak - mondja Glózik Klára, a mintegy száznegyven hazai Tourinform-iroda dolgozóit tömörítő Tourinform Szövetség alelnöke, a szarvasi iroda vezetője. A Tourinform-irodák elsődleges feladata, hogy az adott településre érkező turistákat tájékoztassák a helyi és környékbeli szállás- és étkezési lehetőségekről, látnivalókról, programokról. Emellett a különböző kiállításokon, szakmai rendezvényeken képviselik nemcsak a saját településüket, hanem az adott régiót, külföldi rendezvény esetén pedig az országot is. Fontos része tevékenységüknek a marketing, az ismertető kiadványok, prospektusok készítése. Foglalkoznak jegyértékesítéssel (rendezvényekre, programokra), továbbá turisztikai kiadványok árusításával is. Ez azonban csak igen kis részét képezi munkájuknak, mivel - s itt van az alapvető különbség az utazási irodákhoz képest - a Tourinformirodák nonprofit jellegűek. Az információkat ingyenesen adják át, s nem árusítanak utazási csomagokat. A szarvasi irodavezető elmondta: vannak stabil anyagi körülmények között működő irodák, s vannak - nem kis számban - olyanok, amelyek fennmaradása bizonytalan. A legnagyobb bajnak Glózik Klára azt tartja, hogy a fenntartók - legtöbbször a helyi önkormányzat, de lehetnek alapítványok, illetve közhasznú társaságok is - nincsenek tisztában a Tourinform-irodák feladataival. Sok önkormányzat úgy véli, ha megnyitottak egy ilyen irodát, máris özönleni fognak a turisták. Pedig ehhez jól eladható termékek is kellenek: látnivalók, szálláslehetőségek, rendezvények. Az önkormányzatok adakozókedvét nem utolsósorban az is meghatározza, hogy mennyi idegenforgalmi adó folyik be a kasszájukba. Glózik Klára ezzel kapcsolatban elgondolkodtató példát említ: a Békés megyei Szarvason, ahol a helyi iroda vezetőjeként dolgozik, 2001-ben egy fillér idegenforgalmi adót sem fizettek be Sok önkormányzat úgy véli, ha megnyitottak egy ilyen irodát, máris özönleni fognak a turisták. Pedig ehhez jól eladható termékek is kellenek, a magánszállásadók. És ez nem egyedülálló eset, számos településen hasonló a helyzet, ami nemcsak azért baj, mert az önkormányzatnak nincs belőle bevétele (holott az odaérkező vendégek is használják az infrastruktúrát), hanem azért is, mert fontos információk nem futnak be a Tourinform-irodához. Az emberek „fű alatt", kapcsolataikra építve adják ki szállásaikat, félve attól, hogy ha bejelentkeznek, akkor esetleg az adóhatóság is tudomást szerezhet bevételeikről. „Így aztán előfordul, hogy a hozzánk forduló turistáknak nem tudunk magánszállást ajánlani, miközben sokaknak van kiadó lakásuk, szobájuk" - mondja az irodavezető. A szakemberek felkészültsége a felmérések tanúsága szerint kielégítő: az irodavezetők többsége főiskolai végzettségű (bár nem minden esetben szakirányú), s az alkalmazottaknak is van idegenforgalmi képzettségük és idegennyelv-ismeretük. A Magyar Turizmus Rt ingyenes szakmai tanfolyamokkal, továbbképzésekkel segíti munkájukat. Gondot jelent viszont, hogy nagyon sok - körülbelül negyven - az egyszemélyes iroda. Az ott dolgozók nem tudnak részt venni a különböző konferenciákon, szakmai továbbképzéseken, erre az időre ugyanis be kellene zárniuk az irodát. Magas a fluktuáció is, ami elsősorban az ottani fizetésekkel magyarázható, amelyek - a közalkalmazotti béremelések ellenére - a vállalkozói szférához képest még mindig alacsonyak. A közelmúltban a szarvasi iroda vezetőjeként Glózik Klára egyik házigazdája volt a Békés megyében rendezett országos szakmai találkozónak. A helyszín megválasztásával az volt a cél, hogy ráirányítsák az irodavezetők figyelmét az országnak erre a vidékére, s ezáltal szélesedjék az ajánlott úti célok választéka. LIPTÁK JUDIT Vasút a magyar-szlovén határig Épül az ország legmodernebb vonala Bajánsenye és Boba között A zalaegerszegi deltavágány néhány nappal ezelőtti átadásával befejeződött az ország egyik legnagyobb vasúti beruházásának, a Bajánsenye-Boba közötti vonal rekonstrukciójának első szakasza. Két évvel ezelőtt adták át a forgalomnak a magyar-szlovén vasútvonalat, amelynek részeként új pálya épült Zalalövő és a magyar-szlovén határon fekvő Bajánsenye között. Már akkor elkezdődött a Bajánsenye és Boda közötti, 120 kilométeres nemzetközi vasútvonallá váló szakasz teljes rekonstrukciójának előkészítése. A mintegy hatvanmilliárd forintos beruházás, a zalaegerszegi deltavágány megépítésével kezdődött, és várhatóan a teljes szakasz villamosításával 2006-ra fejeződik be - tudtuk meg Mayer Ferenctől, a MÁV Rt. beruházási osztályvezetőjétől. A vasúttársaság a költségek felét ISPA- pályázatokból, negyven százalékát bankhitelekből, tíz százalékát pedig állami támogatásból teremtette elő. Mayer Ferenc kérdésünkre elmondta: a rekonstrukciót kilenc részre bontották, amelyek közül elsőként a 2,3 kilométer hosszú zalaegerszegi deltavágányt építették meg. Az elmúlt napokban átadott, s 2,1 milliárd forintba kerülő deltavágány jelentősen felgyorsítja a közlekedést a magyar-szlovén vasútvonal zalai szakaszán, mostantól ugyanis a nemzetközi tehervonatoknak nem kell áthaladniuk a zalaegerszegi vasútállomáson. A deltavágány legdrágább eleme a most átadott, 120 méter hosszú, hegesztett acélszerkezetű új vasúti híd: a Zala folyó felett átívelő objektum megépítése mintegy 700 millió forintba került. Mayer Ferenctől megtudtuk: az átfogó rekonstrukció keretében felújítják a Zalalövő-Boba közötti mintegy 100 kilométeres pályaszakaszt, amelynek részeként a Zalalövő és Zalaegerszeg közötti 19 kilométeres útvonalon egy vadonatúj nyomvonalat alakítanak ki. A 2006-ig tartó munkálatok során megszépülnek az állomások és a megállóhelyek, sőt Andráshidán felhúznak egy új állomásépületet is. A rekonstrukció egyetlen vitatott eleme, hogy a Zalaegerszegen áthaladó pályát sikerül-e a jelenlegi nyomvonaltól néhány száz méterre északra, a város határába áthelyezni, ennek a költségeit ugyanis eredetileg nem tervezték be a hatvanmilliárd forintos büdzsébe. Mayer Ferenc tájékoztatása szerint a nyomvonal áthelyezése mintegy 4,5 milliárd forintos pluszköltséget jelentene, amelynek jelentős részét már sikerült előteremteni: kétmilliárd forintot a gazdasági tárca, ötszázmillió forintot pedig a zalaegerszegi önkormányzat ajánlott fel a munkálatokhoz. A vasúttársaság illetékese szerint a 2006-ra elkészülő, a Bajánsenye és Boba között 120 kilométer hosszan villamosított pálya az ország legmodernebb vasútja lesz, amelyen 100-120 kilométeres sebességgel haladhatnak majd a szerelvények. CSERI PÉTER Az új vasúti híd 700 millió forintba került Villamosítást kapó pályaszakasz 1 1111 Új nyomvonalú pálya építése Teljes felújításra kerülő szakasz NÉPSZABADSÁG-grafika A Flextronicsnál nincs leépítés TUDÓSÍTÓNKTÓL Hazánknak nem kell attól tartania, hogy a Flextronics az olcsóbb bérek miatt kelet felé vonulva leépíti magyar részlegeit - mondta Devecz Miklós, a cég stratégiai fejlesztésekért és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója. A szingapúri székhelyű vállalat, amely jelenleg 29 országban nyújt multiknak elektronikai gyártói szolgáltatásokat, tíz éve kezdte meg a termelését hazánkban Tabon. A cég ma már a nyíregyházi, sárvári és zalaegerszegi ipari parkjaiban, valamint a tabi gyárában csaknem tízezer embernek biztosít munkalehetőséget. Az elmúlt tíz év alatt az egyszerű bérmunkából magasabb hozzáadott értékeket képviselő, összetett szolgáltatásokat nyújtó vállalattá alakult. A foglalkoztatást és termelési értéket tekintve a Flextronics az első tíz magyarországi nagyvállalat közé tornázta fel magát. Kiss Péter kancelláriaminiszter a közelmúltban Tabon modellértékűnek nevezte a multinacionális cég magyarországi tevékenységét. Devecz Miklós kifejtette: a Flextronics vezetése elismeri, hogy a magyar egységek jól képzett szakemberekkel, megbízható minőségben termelnek. Nem kell attól tartani - folytatta Devecz Miklós -, hogy a Flextronics az olcsóbb bérek miatt kelet felé fordulva leépíti magyar részlegeit. A cég magyar mérnökökkel működteti egyik kutató-fejlesztő bázisát is Zalaegerszegen, továbbá hazánkban található ■ A CÉG A JÖVŐBEN várhatóan növeli magyarországi fogalmát, de ez nem jár további munkahelyek teremtésével. Újabb üzemek építése nem szerepel a tervekben, mivel a meglévő ipari parkokban még sok szabad terület áll rendelkezésre a fejlesztésekhez, a társaság egyik legfontosabb európai logisztikai központja. A cég a jövőben várhatóan növeli magyarországi forgalmát, de ez nem jár további munkahelyek teremtésével. Újabb üzemek építése nem szerepel a tervekben, mivel a meglévő ipari parkokban még sok szabad terület áll rendelkezésre a fejlesztésekhez. Az uniós csatlakozás előnyös lehet az európai piacokra is szállító társaságnak - fejtette ki a szakember. Probléma csak a társasági adómentességről szóló kedvezmény miatt adódhat, amit a Flextronics az eredeti megállapodás értelmében 2009-ig élvezhet, de az uniós elvárások miatt át kell alakítani. Mivel az erről szóló kormányhatározat még nem jelent meg, egyelőre nem lehet tudni, a változás miként érinti a céget. Devecz Miklós szerint a korábbi kedvezmények esetleges elvesztése alapvetően nem változtatná meg a társaság magyarországi stratégiáját, de befolyásolhatja a fejlesztési tervek ütemezését. Régiós „csúcstalálkozók” TUDÓSÍTÓNKTÓL Háromszáz projekthez szeretnének uniós támogatást szerezni az következő évben a Közép-Dunántúlon. Ennyi forrás nem fog rendelkezésre állni, ezért elkerülhetetlen lesz fontossági sorrend felállítása - egyebek között ezt is feladatul tűzték ki maguk elé a közép-dunántúli „csúcstalálkozó" résztvevői, a három megye önkormányzati elnökei, megyei jogú városainak polgármesterei. Rendszeresítendő egyeztető megbeszéléseiken - amelyet ezúttal a Fejér megyei Soponyán rendeztek meg - különösen fontosnak tekintik a versenyképes régió megteremtését. Ennek érdekében a továbbiakban közösen kívánják fejleszteni a régió nemzetközi kapcsolatait, a településfejlesztési tervek összhangjának megvalósulását, az egészségügyi ellátás nagytérségi reorganizációját. Mindezzel nem szeretnék a megyék szerepét gyengíteni, sőt egybehangzóan kijelentették: az erős megyék alapvetően feltételei a jól funkcionáló régióknak. Lapunk kérdésére válaszolva a három megye közgyűlési elnöke kijelentette: a jövőben is szükségesnek tartják a megyék meglétét, míg a régióknak a területfejlesztésben kell meghatározó szerephez jutniuk. Úgy vélik: az elkerülhetetlen közigazgatási reform keretében csak 2006 után képzelhető el a régiós önkormányzatok létrehozása. Játszótér európai normák szerint TUDÓSÍTÓNKTÓL Egy hazai biztosítótársaság (ÁB-Aegon) tizenkét városnak ajánlotta fel, hogy az európai normáknak megfelelő játszóteret épít az aprónépnek. Cegléd is élt a lehetőséggel, a koordinálás feladatát rábízva a Városvédő és Szépítő Egyesületre. Az egyesület elnökétől, Márkus Jánostól tudjuk: a Kossuth Ferenc és a Szent Imre herceg utca közötti, régi játszótér helyén - ahol korábban fajátékok voltak, de az évek alatt elhasználódtak - az egyik vasárnapon felvonult az egyesület tizenöt tagja, megerősítve a polgármesterrel. Elegyengették a terepet, „tükröt" készítettek, kiásták a szükséges gödröket. Másnap jöttek a szakemberek, felállítani a csúszdákat - öt centi vastag gumilapok kerültek alájuk - a hintákat, a rugós lovacskákat. Megtöltötték a homokozót végül, s a hét végén következhetett az ünnepélyes avatás. Mind esztétikai, mind balesetvédelmi szempontból megfelel a kívánalmaknak az újjávarázsolt létesítmény. Csakhogy aki a másik tizenöt játszótér közelében lakik, ide járhat szomorkodni. Az ő gyerekének egyelőre - 2007-ig legalábbis, amikortól minden egyes játszótér meg kell hogy feleljen az európai normáknak - veszélyesebb tér jut, betonnal, vasjátékokkal. Barna Benő, a Ceglédi Szolgáltató Kht. vezetője - erre a cégre bízta a város a játszóterek karbantartását - azt mondja: az évi egymillió, amit játszóhelyekre költenek, épp csak arra elég, hogy kicseréljék, ami végképp elhasználódott, kijavítsák, ami balesetveszélyes. Lebontottak nemrég egy négy méter magas, csővázas rakétamászókát, amit már eleve fel se kellett volna építeni. Két évvel ezelőtt épp azért szántak hárommilliót a nagy karbantartásra, mert másutt előfordultak országos felháborodást kiváltó gyerekbalesetek. Barna Benő úgy véli: ha olyan ütemben sikerül pályázatokat nyerniük és szponzorokat találniuk, ahogyan nagyjából eddig is történt, 2007-re minden ceglédi játszótér olyanná válhat, mint amit most vehettek birtokba a gyerekek. Egyetemisták gyakorló városa A gyakorló város program keretében, az idén is egyetemisták egy csoportja végzi gyakorlatát Vácon. A megállapodást nyolc éve kötötte meg a város önkormányzata a Kertészeti Egyetemmel, és azóta a ma már Szent István Egyetem - tájvédelemre szakosodott hallgatói minden évben egy hetet töltenek a Duna-parti településen. A gyakorlat során elméleti és gyakorlati környezetvédelmi feladatokat végeznek: a múlt évben tanulmányokat készítettek a Duna-part tájvédelméről, és a Naszály-hegy természeti értékeiről. Kerékpáros pihenőt építettek a Dunaparton, a Gombás-patak mentén pedig turistaközpontot állítottak fel. Az egyetemisták idei feladatai között szerepel a városi vásártér környéke rehabilitációs terveinek elkészítése, valamint a Naszály-hegyen útbaigazító táblák elhelyezése és egy pihenőhely kialakítása a turisták számára. Tevékenységükről kiállítás keretében is számot adnak majd a városnak. B. J. G. Alpolgármester bíróság előtt TUDÓSÍTÓNKTÓL Első fokon, nem jogerősen nyolcvannégyezer forint pénzbüntetésre ítélte a Hatvani Városi Bíróság egyrendbeli közokirat-hamisításért dr. Sipos János ügyvédet, a dunaújvárosi önkormányzat alpolgármesterét. Dr. Sipost egy szövevényes, lakásépítésekkel és eladásokkal kapcsolatos ügyben három rendbeli közokirat-hamisítással vádolták, ebből kétrendbeli vádat elejtettek a tárgyalás során. Az alpolgármester - aki korábban lapunknak adott nyilatkozatában közölte: nem vétkes az ügyben - fellebbezett az ítélet ellen. Az ügyész tudomásul vette a büntetést. Az ügyet másodfokon Egerben, a Heves Megyei Bíróságon tárgyalják majd.