Népszabadság, 2003. június (61. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-02 / 127. szám

2003. JÚNIUS 2., HÉTFŐ ORSZÁGOS NAPILAP www.nepszabadsag.hu LXL, 127/1. SZÁM, 22 OLDAL, 92 FORINT ■ BIZTONSÁGOS MAGYAR ÉTELEK EU-ZÁRADÉKKAL ■ ZASZLOSZINEK A NAP UTCÁBAN ■ PRESSER PICI AZ USA-BAN 11. OLDAL FÓKUSZ Kamionosok kíméljenek! Rossz hír a kamionosoknak: Német­országban most nyártól a kamionok­nak útdíjat kell fizetniük, mégpedig a jármű tömegével és a megtett kilo­méterekkel arányosan. A magyar ka­mionosok azért lobbiznak Csillag Ist­ván közlekedési miniszternél, hogy kezdeményezze a díjfizetési rendszer elhalasztását. Az egyik hazai zöld­­szervezet ezzel szemben arra próbál­ja rávenni a minisztert, hogy viszo­nossági alapon Magyarországon is vezesse be a kamionútdíjat. Magyarországon egy kamion ma háromszor annyi autópályadíjat fi­zet, mint egy személyautó, miközben például az okozott kár a tengelyter­helés ötödik hatványával arányos, vagyis a kártételek között százezer­szeres különbség is lehet. A Brit Vízügyi Tanács 1992-ben megállapította: az angliai vízvezeték- és szennyvízcsatorna-hálózat kar­bantartási költségeinek többségét a nehéz tehergépjárművek által oko­zott károk javítása teszi ki. A jelenség nyilván nemcsak a szigetországra jel­lemző: a kisebb-nagyobb katasztrófá­kat okozó budapesti csőtörések több­sége az erős kamionforgalomnak ki­tett útvonalakon történik. A Közlekedés Kft. tanulmányában közzétett számítások szerint a kami­onok Magyarországon évente több mint 200 milliárd forint olyan kárt okoznak - a környezetben, az utak­ban, a hidakban, az emberek egészsé­gében -, amit nem az üzemeltetőik fi­zetnek meg. Ami a közteherviselést illeti: jelenleg a 10 tonnánál nagyobb teherbírású gépjárművek a teljes ha­zai tehergépkocsi-állománynak ke­vesebb mint 3 százalékát teszik ki, a 290 ezer tehergépkocsiból mindössze ez utóbbi 9 ezer okozza az útkárok túlnyomó részét. Az útjainkat, a levegőnket és a tü­dőnket természetesen nemcsak a ma­gyar kamionok rongálják. Tavaly egymillió-háromszázezer nehéz te­herjármű lépett be a magyar határon. Ezek egy 1991-ben elfogadott tör­vény szerint kilométerenként 3 fo­rintnyi útadó befizetésével ellentéte­lezik a kártételt. Az útadó valódi uni­kum: egyrészt azzal, hogy a mértéke 12 év alatt nem változott (tehát ma is 3 forint), másrészt amiatt, hogy gya­korlatilag senki sem fizeti be, 2002- ben 3,1 milliárd forinttal gyarapította a költségvetést, miközben a megtett tranzitkilométerek alapján 93 milliár­­dot kellett volna beszedni. Az EU-ban a főutak 11,5 tonna ten­gelyterhelésre vannak méretezve, a magyar szabvány csupán 10 tonna. A főúthálózat megerősítésére a csatla­kozási tárgyalásokon 2007-ig haladé­kot kaptunk (a nehezebb uniós kami­onok persze addig is korlátozás nél­kül bejöhetnek). A projekt 300 milli­árd forintba kerül majd - ez a teljes autópálya-program költségvetésé­nek fele! -, természetesen közpénz­ből, ami úgy értendő, hogy nem azok a kül- és belföldi árufuvarozók fize­tik, akiknek kellene. A zöldek febru­árban felvetették ugyan, hogy a pénzt az adófizetők helyett inkább a nagyobb tengelyterhelésű járművek tulajdonosain kellene bevasalni, de a gazdasági tárcának címzett javasla­tukra eddig még választ sem kaptak. HARGITAI MIKLÓS 7­7­0­2­3­7­11 377015 0­3 12 7 G8-csúcs ellentétekkel, tüntetésekkel Bush tárgyalt Putyinnal Szentpétervárott - A világ vezető politikusai Evianba érkeztek A hét végi, Néva-parti csúcstalálkozóról a Genfi-tónál lévő Evianba költöztek át tegnap a vezető országok politikusai. A szentpétervári évforduló ünnepi hangu­lata helyett a G8-ak összejövetelét a fran­cia és svájci határnál ezúttal is az ilyen találkozókra immár hagyományosan jellemző globalizációellenes tüntetések kísérik. Genf, Lausanne és Annemasse lakosai alighanem sokáig emlékeznek majd a nemritkán súlyos összecsapá­sokra a tüntetők és a rendőrök között. A G8-ak csúcsának eviani helyszínét per­sze rendkívüli biztonsággal őrzik, tünte­tő a várost meg sem közelítheti. A veze­tő ipari államoknak egyébként nincs okuk a derűlátásra a világgazdaság bo­rús állapota miatt. A tárgyalásokon alig­hanem szóba kerül az euró-dollár árfo­lyam alakulásának hatása is. A riportere­ket viszont vasárnap főleg az foglalkoz­tatta, hogy Bush elnök milyen gesztu­sokkal közeledett Putyinhoz (akivel hiva­talosan is tárgyalt a megbékélés jegyé­ben Szentpéterváron), és miként kezelt Schröderrel a Néva-parti városban, illetve Chirac francia elnökkel eviani érkezése­kor. Ez volt az első, rövid találkozó az amerikai elnök és a „régi" Európa két vezetője között az iraki háború miatt ki­alakult nézeteltérések kezdete óta. Részletek a 2. OLDALON Bush és Chirac Evianban Rendőrsorfal és globalizációellenes tüntetők Lausanne-ban Pályázni csak pontosan... Információhiány, technikai problémák, szervezetlenség A múlt héten azt közöltük: csupán ötven projektötlet ér­kezett az uniós támogatások „ötletbörzéjére". Egy nappal később már több százról, sőt ezerről beszéltek az illetéke­sek. Egy biztosan beérkezett. MUNKATÁRSUNKTÓL Kimerné Botka Jutka nem sokkal a határ­idő lejárta előtt, szinte az utolsó pillanat­ban adta be az Intézet helyett otthon ala­pítvány pályázatát az uniós támogatások ötletbörzéjére. Egy hét csak a forma­­nyomtatvány megértéséhez kellett - me­séli -, aztán az is gyorsan kiderült, hogy számos olyan információt kérnek tőlük - például, milyen a projekt regionális hatá­sa és hogyan illeszkedik a nemzeti fej­lesztési terv horizontális céljaihoz -, ame­lyekhez nem egyszerű hozzájutni. - A végén már a dac hajtott minket, nem igaz, hogy kifog rajtunk - mondja Botka Jutka. - Pedig néha kis híja volt, hogy nem adtuk fel. Civil szervezet va­gyunk, nem nagyon értünk ilyen pályá­zatok megírásához, arra pedig nincs több százezer forintunk, hogy egy profi céget bízzunk meg az elkészítésével. Aztán amikor személyesen beadtam végre a pá­lyázati anyagot, azt közölték velem, hogy a formanyomtatványt technikai jellegű probléma miatt javítani fogják, két hét múlva töltsük le újra az internetről, és íro­gassunk be újra mindent a különböző rubrikákba. Mint arról lapunkban már beszámol­tunk, a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatala (NFTH) ápri­lisban előkészítő pályázatot hirdetett meg, olyan projekteket kerestek, amelyek jövőre, a csatlakozás után majd részesül­hetnének a Magyarországnak ígért 1200- 1500 milliárd forintnyi uniós támogatás­ból. Ez a mostani pályázat tehát arra kí­nált lehetőséget, hogy a kiválasztandó ci­vil szervezetek, önkormányzatok - egy külön hatmilliárdos alapból finanszíro­zott - tanácsadó szakértők segítségével megfelelő színvonalú pályázatokat ké­szítsenek az uniós támogatások biztos el­nyerésére. Az ötletbörzére az elmúlt pén­tekig lehetett jelentkezni. Nem volt köny­­nyű. - Információhiány, technikai problé­mák, szervezetlenség - sorolja Botka Jut­ka, hogy mi minden nehezítette a pályá­zatuk elkészítését. Pályázni... folytatás a 4. OLDALON Elpusztíthatatlan gmk-k A cégnyilvántartás szerint még mindig ezer gazdasági munkaközösség létezik Magyarországon, bár ezek három éve nem működhetnek. A 80-as években so­kak számára a többletjövedelem egyetlen lehetőségét kínáló gmk-knak 1989. január elseje, a gazdasági társaságokról szóló törvény megszületése után leáldozott, hi­szen a betéti társaság, illetve a közkerese­ti társaság általában kedvezőbb lehetősé­geket teremtett, így az akkor több tízezer gmk jó része a végelszámolást vagy az át­alakulást választotta. Az 1998-ban módo­sított törvény az addig még kitartó gmk-k sorsát is megpecsételte: előírta, hogy 2000 júniusáig meg kell szűnniük vagy át kell alakulniuk. Ez sok esetben mégsem tör­tént meg; volt rá­ példa, hogy az APEH tízéves adótartozást kért számon egy gmk ügyvezetőjétől, aki azt hitte, már tíz éve nincs köze a munkaközösséghez. Részletek a 13. OLDALON Hétköznapi fradizmus Pénteken kevés értékelhe­tő esemény történt a fut­­ballpályákon, meccs köz­ben. A mérkőzések végén Siófokon és az Üllői úton elszabadult a pokol. A ren­dezők és a hatóságok egyik helyszínen sem áll­tak feladatuk magaslatán, ám ez is megszokott ma­napság. Az FTC nem lett bajnok, ezért bűnhődnie kellett mindenkinek, aki az elvadult szurkolók közelé­be került - újdonság, hogy a drukkerek saját csapatuk játékosai közül is helyben hagytak néhányat. A rendőrség Pesten ti­zenegy, Siófokon tizenkét személyt állított elő, közü­lük hetet gyorsított eljárás keretében bíróság elé állí­tanak. Várszegi Gábor ha­marosan átadja a bajnok MTK futballcsapatában lé­vő tulajdonrészét közeli munkatársainak. Az illeté­kesek fogadkoznak, intéz­kednek, és nem lesznek el­­nézők. A Győr-Moson- Sopron Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke lemon­dásra szólítja fel az MLSZ vezetését. Részletekül 1. OLDALON Üllői úti csend(?)élet

Next