Népszabadság, 2003. június (61. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-18 / 140. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. JÚNIUS 18., SZERDA 5 Lévai Katalin az ellenzéket méltatja MUNKATÁRSUNKTÓL Ritkán tapasztalható érdemi vitát folytattak a kormánypárti és az ellenzéki képviselők a nemzeti civil alapprogramról szóló törvényről - vélekedett lapunknak nyilatkozva Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter. Kiderült - tette hozzá hogy minden párt fontosnak tartja az új jogszabály megszületését, amely komoly többletforrásokhoz juttatja a civil szférát. Az érdeklődés mértékét jelzi, hogy a törvény tervezetét hat parlamenti bizottság tárgyalta, a módosító indítványok száma meghaladta a százat. Az előkészítő vitában - hangsúlyozta Lévai Katalin - a civil szervezetek is aktívan részt vettek, javaslataik beépültek az elfogadásra váró jogszabály koncepciójába. Az esélyegyenlőségi miniszter emlékeztetett arra, hogy a nemzeti civil alapprogram létrehozásának tervét Medgyessy Péter kormányfő jelentette be tavaly ősszel, a nonprofit szervezetek Parlamentben rendezett konferenciáján. Az elképzelések szerint mintegy hatmilliárd forinttal nő a civil szektor bevétele, a pénz nagy részét működési kiadásokra lehet majd fordítani. Az alapprogram testületeiben - az elvi irányítását végző tanácsban és a források elosztásáról döntő kollégiumokban - többségben lesznek a civil szervezetek delegáltjai. A kormány eredetileg úgy tervezte, hogy a civil szektor az alapprogram jóvoltából először a jövő év közepén kap támogatást, az ellenzék viszont azt szerette volna, ha a szervezetek már az idén pénzhez jutnak - idézte fel az egyik vitatott kérdést Lévai Katalin. Kompromiszszumos megoldásként valószínűleg már a jövő év januárjában, aztán negyedévente osztják el a rendelkezésre álló összeg arányos részét. A parlamenti képviselőknek kiküldött írásos anyagokban elírás történt, kétségessé vált, hogy még a nyári szünet előtt sikerül-e elfogadni a törvényt. A technikai hiba miatt - mondta Lévai Katalin - az ellenzéknek lehetősége lett volna arra, hogy késleltesse a jogszabály életbe lépését, de a házbizottság keddi ülésén nem élt ezzel az eszközzel. A miniszter szerint köszönet és méltatás jár a Fidesz és az MDF képviselőinek, akik ezúttal „példát mutattak toleranciából és partnerségből". A törvényről szóló végszavazást a jövő héten tartják. Lévai Katalin Uniós ellenőrök Magyarországon Folytatás az 1. oldalról Az uniós ellenőrző misszió tagjai ma és holnap találkoznak a Pénzügyminisztérium vezetőivel, a pénzmosás visszaszorításáért felelős szakemberekkel, fölkeresik az ORFK szervezett bűnözés elleni igazgatóságát, helyszíni ellenőrzést végeznek a röszkei határátkelőn, valamint a bicskei menekülttáborban. Kérdésünkre Berta Krisztina leszögezte: a vizsgálódás eredménye az uniós csatlakozást nem érinti, az esetleges elmarasztaló megállapításoknak mindazonáltal lehetnének számunkra kedvezőtlen következményei. Az új belépőkkel szemben mód van ugyanis védzáradéki intézkedések bevezetésére akkor, ha a csatlakozók valamely területen nem képesek teljesíteni az uniós feltételeket. Ekkor az EU ideiglenesen felfüggesztheti bizonyos együttműködési formák alkalmazását. - Az uniós szakértők ma fejezik be az ellenőrzést, és a jövő májusi csatlakozásig már nem kell számítani újabb vizsgálódásra - mondta a helyettes államtitkár. A felkészülés azonban ezzel nem ér véget: a belső határokat csak a schengeni egyezményhez való csatlakozásunk után számolják fel, és ennek feltételeit az egyezményhez tartozó államok körének bővítéséig, tehát várhatóan 2007-ig ellenőrizni fogják. Egyébként a most vizsgálatot folytató misszió várhatóan július végére állítja össze jelentését, a végleges országértékelés pedig valószínűleg novemberben kerül nyilvánosságra. L. K. Elfogták a Greenpeace e-mailjét Az ORFK szerint törvényes, az aktivisták szerint brutális volt a rendőrség A rendőrség egy e-mailből előre értesült a Greenpeace paksi akciójáról, de azt nem akadályozta meg. A környezetvédő szervezet indokolatlan agresszivitással vádolja a hatóságot. - Az 1971 óta működő Greenpeace radikális, de az erőszakot elutasító szervezet. A világ számos pontján rendeztünk már tüntetéseket, hozzászoktunk a rendőrök módszereihez. A múlt csütörtöki paksi demonstrációnkon azonban nem számítottunk olyan agresszív és erőszakos fellépésre, amilyenben végül részünk volt - nyilatkozta tegnap Budapesten Kalovits Judit, a szervezet hazai csoportjának szóvivője. Miként arról lapunkban már beszámoltunk, a kilenc országból érkezett harminc aktivista az erőmű élettartamának tervezett meghosszabbítása elleni tiltakozásként eltorlaszolta az egyik teherbejárót, illetve az erőmű kerítésére akart felmászni. Ezt a helyszínre kivonuló rendőrök megakadályozták. A Greenpeace Magyarország vezetője, Csáki Roland szerint a rendőrök 21 embert bilincseltek meg: egy svájci környezetvédőnek eltört az ujja, egy szlovák társuk pedig kéz- és vállsérülést szenvedett. Kovács László külügyminiszter nyilatkozatával ellentétben tehát az akció során akadtak olyanok, akik megsérültek, illetve a rendőrség kényszerítő eszközöket is alkalmazott -állítja Kalovits Judit. Wolfgang Pekny, a szervezet regionális koordinátora szerint a Greenpeace a közösség érdekében lépett fel Pakson. Elhangzott, számos olyan emberrel találkozott hazánkban, aki egyetértett céljaikkal. A Greenpeace sajtótájékoztatója után az ORFK Teve utcai székházában Köllő Imre alezredes, Paks rendőrkapitánya elmondta: május 12-én délelőtt, tehát már egy hónapja, Greenpeace-aktivisták húszfős csoportja demonstrációba kezdett az atomerőműnél. Az erőmű értesítésére kivonuló rendőrök felszólítására azonban a tüntetők akkor elvonultak, rendőri intézkedést senkivel szemben nem foganatosítottak. Köllő szerint a Greenpeace ezzel az akcióval tesztelte a rendőrséget. Június 2-án a rendőrök „elfogtak" egy elektronikus levelet, amely „pár napos paksi kirándulásra" invitáló felhívást tartalmazott. A levél aláírója, Aranyi Kati, festő és varró segítők mellett tapasztalt aktivistákat is keresett, mivel - miként írta - „...a dolog kissé veszélyes is lehet". A rendőrség e levélből értesült a Greenpeace újabb demonstrációjáról, amelyet - az előzőhöz hasonlóan - nem jelentett be a szervezet. A rendőrségnek volt tehát ideje felkészülni a fogadásukra. Kellő arra a kérdésünkre, hogy ha előre tudtak a készülődésről, miért nem akadályozták meg, hogy az aktivisták az atomerőmű teherportájának kapujához láncolják magukat, vagy azt, hogy egy másik csoportjuk megkíséreljen bemászni az erőmű területére, azt válaszolta: a rendőrség nem léphetett fel mindaddig, amíg a Greenpeace-aktivisták nem követtek el jogsértést. Az alezredes emlékeztetett arra, hogy egy külföldi rendszámú autóból nagy teljesítményű sziréna hangja szólt, s hogy a közelben várakozó fotósokat és operatőröket csak a rendőrök megérkezésekor riasztották a szervezők. Köllő szerint az erőmű három kerítésszakaszán egyidejűleg támadó aktivisták ellen a rendőrség nem alkalmazott indokolatlanul nagy erőszakot, és - a zöldszervezet állításával szemben - csak két sérültet kellett ellátni, közülük is az egyik, egy szlovák fiatalember korábban, még otthonában sebesült meg. A rendőrség szerint az atomerőműhöz tartozó, ilyen formában magánterületnek minősülő útszakasz, mivel mindenki számára nyitott, a gyülekezési jog szerint közterületnek minősül. Ezért a rendőrség az ügyészségen kezdeményezi annak a bírósági döntésnek a megfellebbezését, amely szerint a megvádolt Greenpeace-aktivisták cselekményüket magánterületen követték el. Azt, hogy a greenpeace-esek tudták, hogy jogsértést követnek el, Köllő szerint mi sem bizonyítja jobban, mint hogy még az akciójuk előtt - június 10-én - meghatalmazást adtak Tompos Judith ügyvédnek arra, hogy lássa el a védelmüket „az ellenük kezdeményezendő büntetőeljárásban". Hatala József vezérőrnagy, az ORFK közbiztonsági főigazgatója a sajtótájékoztatón a minden körülményre kiterjedő belső vizsgálat megállapításaira hivatkozva leszögezte: az ORFK szakszerűnek és törvényesnek értékelte a rendőrség paksi fellépését. F. GY. A.-Ö. Z. Kalovits Judit Greenpeace-szóvivő Köllő Imre, Paks rendőrkapitánya ÚJ FŰTŐANYAGRA CSERÉLIK A KAZETTÁKAT Az erősen szennyezett kazettákat nem megtisztítják az ominózus, súlyosnak minősülő üzemzavar a tisztítás során következett be hanem új fűtőanyagra cserélik a paksi atomerőmű egyes blokkjának június 28-án kezdődő, két hónapon át tartó nagy karbantartása során - hangzott el a tegnapi paksi tájékoztatón. E művelet végzésekor teljesen kiürítik a reaktort, és a negyedik éve használatban lévő kazettákat újakra cserélik. A többit - amelyeket az éves karbantartások során cseréltek, és normál esetben vissza kellene rakni - most egyenként megvizsgálják. Ha a fűtőelem nagyon szennyezett, akkor friss fűtőanyagra cserélik. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a sérült kazettákról készült felvételt átadják a helyreállítás feladataira pályázó orosz és francia-német cégnek. Hétfőn Budapestre érkezett a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) missziója, hogy felülvizsgálja a paksi atomerőműben bekövetkezett üzemzavart, illetve annak következményeit és utóhatásait. A csoportban a sugárvédelem, illetve a nukleáris biztonság különféle területén járatos amerikai, angol, finn, kanadai, osztrák és szlovák szakemberek is részt vesznek. Az ügynökség szakértői Budapesten és Pakson áttekintik az erőmű és az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) tevékenységét, valamint értékelik a paksiak, illetve az OAH által készített jelentést. A várhatóan tíz napig tartó felülvizsgálatról átfogó jelentés készül. (Ö.Z.) ■ VISSZAKAPTA AZ ÚTLEVELÉT az az öt Greenpeace-aktivista, akit a Paksi Városi Bíróság június 13- án garázdaság bűntette és rongálás vétsége miatt talált bűnösnek. Az aktivisták tegnap reggel kérvényezték a paksi bíróságon, hogy fejenként 50-50 ezer forint letétbe helyezése után visszakaphassák hivatalos okmányukat. Dr. Vincze László, a paksi bíróság elnöke tudósítónknak elmondta: az 50-50 ezer forintot mind az öten befizették. Mivel az idegenrendészeti hatóság sem látta akadályát az útlevelek visszaadásának, azokat délelőtt fél 12-kor át is vehették a bíróságon az aktivisták. A Tolna Megyei Bíróság a másodfokú tárgyalás időpontját még nem tűzte ki. ( Tudósítónktól) Kórháztörvény: több forgatókönyv A parlament elfogadta az egészségügyi privatizációs törvényt, az ellenzék nem. Mindenki azt latolgatja, mit tesz a köztársasági elnök. Miután hétfőn az Országgyűlés többsége a kórháztörvény sürgős kihirdetését kérte, Mádl Ferenc köztársasági elnöknek öt napja van, hogy döntsön arról: aláírja a törvényt, esetleg megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek, vagy alkotmányossági normakontrollt kér róla. A döntéshez kedd reggel személyes segítségét ajánlotta fel a köztársasági elnöknek Csehák Judit egészségügyi miniszter. A politikus az MTI-nek elmondta: néhány hónappal ezelőtt, a szociális törvény szavazását követően Mádl Ferenc visszaküldte a jogszabályt a parlamentnek megfontolásra. A szakminiszter akkor úgy vélte, hogy az elnök és munkatársai talán nem rendelkeztek minden információval, ezért most - ha az államfő igényt tart rá - szívesen válaszolna a jogszabállyal kapcsolatos kérdéseire. Lapunk úgy tudja, Mádl Ferenc még a végszavazás előtt, a múlt héten az orvosi szakma néhány vezető képviselőjével találkozott, és tőlük kért tájékoztatást a kórháztörvényről. Schillinger Erzsébet, az államfő sajtófőnöke lapunknak úgy nyilatkozott: mint minden hasonló helyzetben, az államfő most is nagyon körültekintően kíván eljárni. Elképzelhető, hogy a döntés előtt még folytat konzultációkat. A legrosszabb forgatókönyv mellett legkésőbb ősszel, de mindenképpen hatályba lép az új kórháztörvény - jelentette ki lapunknak Kökény Mihály, az egészségügyi, szociális és családügyi tárca politikai államtitkára. A politikus nem véletlenül említ alternatív forgatókönyveket. Az ellenzéki pártok a hétfői végszavazás után sem fogadják el ugyanis az egészségügy magánosításával kapcsolatos szabályozást. Csáky András, az MDF képviselője rögtön a végszavazás után javasolta Mádl Ferenc köztársasági elnöknek, hogy kérjen alkotmánybírósági normakontrollt. A Fidesz péntekig dönt arról, hogy kezdeményez-e hasonlót. A kormány hétfőn beterjesztett egy törvényjavaslatot, amely kifejezetten csak a Mikola-féle szabályozás hatályon kívül helyezéséről szól. Kökény Mihály szerint a kormány azért kényszerült erre, mert ha csak július elseje után hirdetnék ki az úgynevezett kórháztörvényt, akkor ugyanebben a témakörben a Fidesz-kormányzat Mikola-féle szabályozása lépne életbe. Ennek beláthatatlan következményei lennének. A Fidesz egészségügyi miniszterének nevével jegyzett szabályozás szerint ugyanis az egészségügyben működő valamennyi vállalkozás jelenlegi szerződését felül kell bírálni, s ahol ez nem történne meg, szerződést kellene bontani. Ez számos ellátóhely - például a műveseállomások - átmeneti szüneteltetését jelenthetné. D. A. N. Rákóczi Ferencre emlékeztek MTI Koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulója alkalmából kedden Budapesten, a fejedelem Kossuth téri lovas szobránál. Az eseményen katonai tiszteletadás mellett koszorúval tisztelgett II. Rákóczi Ferenc emléke előtt Mádl Ferenc államfő, Medgyessy Péter miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A megemlékezésen koszorút helyezett el Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint több minisztérium, a Rákóczi Szövetség és a Rodostó Alapítvány vezetője, képviselője. Mádl Ferenc Rákóczi szobra előtt Bírósági büdzsé: már nem a kormány tervez MUNKATÁRSUNKTÓL Új helyzetbe kerültek az idén a bíróságok: az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) most első alkalommal készítheti el és nyújthatja be maga az igazságszolgáltatás költségvetésének tervezetét, mégpedig úgy, hogy a kormánynak abba gyakorlatilag nincs beleszólása. Az elképzelések egyébként már körvonalazódnak, az előterjesztést a testület több fordulóban tárgyalja. Avarkeszi Dezső szocialista képviselő, a parlament alkotmányügyi bizottságának az OIT-be delegált tagja hangsúlyozta: a Medgyessy-kormány által tavaly kezdeményezett törvénymódosítás eredményeként a bíróságok így a végrehajtó hatalomtól teljesen függetlenné váltak. Az OIT eddig is elkészítette saját javaslatát, ám a korábban hatályos szabályozás szerint a pénzügyminiszter is benyújtotta a maga előterjesztését - a parlament rendre ez utóbbit fogadta el. A két tervezet között az OIT létrehozása, vagyis 1997 óta többnyire jelentős, esetenként tízmilliárdos nagyságrendű különbség volt, a kormány azonban, bár kötelezettsége lett volna, általában nem is indokolta, miért kurtította meg a bírósági büdzsét. Avarkeszi hangsúlyozta: már csak ezért is érthetetlenek a volt miniszterelnöknek az igazságszolgáltatás politikai befolyásolásáról szóló vádjai, hiszen éppen az előző kabinet volt az, amely a bíróságokat költségvetési eszközökkel is büntette. A büdzsé tervezetének előkészítése kapcsán a politikus elmondta: a testületben folytatott viták eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a 15 fős tanács bíró tagjai a jogos igények és a realitások közötti egyensúlyt keresik. Konkrét számokról Avarkeszi egyelőre nem akart beszélni, azt azonban nem cáfolta, hogy az idei 48 milliárdhoz képest több tízmilliárdos többletre lehet szükség. A képviselő szerint áthúzódó hatása lesz a bírói illetmények idei, két lépcsőben végrehajtandó ötvenszázalékos emelésének. Az OIT- nek Avarkeszi szerint a reális igények között is sorrendet kell felállítania, az elhalasztott fejlesztéseket ugyanis nem lehet egy év alatt pótolni.