Népszabadság, 2003. június (61. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-18 / 140. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. JÚNIUS 18., SZERDA 5 Lévai Katalin az ellenzéket méltatja MUNKATÁRSUNKTÓL Ritkán tapasztalható érdemi vitát foly­tattak a kormánypárti és az ellenzéki képviselők a nemzeti civil alapprogram­ról szóló törvényről - vélekedett la­punknak nyilatkozva Lévai Katalin esély­egyenlőségi miniszter. Kiderült - tette hozzá hogy minden párt fontosnak tartja az új jogszabály megszületését, amely komoly többlet­­forrásokhoz juttatja a civil szférát. Az ér­deklődés mértékét jelzi, hogy a törvény tervezetét hat parlamenti bizottság tár­gyalta, a módosító indítványok szá­ma meghaladta a százat. Az előké­szítő vitában - hangsúlyozta Lé­vai Katalin - a civil szervezetek is aktí­van részt vettek, javaslataik beépül­tek az elfogadásra váró jogszabály koncepciójába. Az esélyegyenlőségi miniszter emlé­keztetett arra, hogy a nemzeti civil alap­program létrehozásának tervét Medgyes­­sy Péter kormányfő jelentette be tavaly ősszel, a nonprofit szervezetek Parla­mentben rendezett konferenciáján. Az el­képzelések szerint mintegy hatmilliárd forinttal nő a civil szektor bevétele, a pénz nagy részét működési kiadásokra lehet majd fordítani. Az alapprogram tes­tületeiben - az elvi irányítását végző ta­nácsban és a források elosztásáról döntő kollégiumokban - többségben lesznek a civil szervezetek delegáltjai. A kormány eredetileg úgy tervezte, hogy a civil szektor az alapprogram jó­voltából először a jövő év közepén kap támogatást, az ellenzék viszont azt sze­rette volna, ha a szervezetek már az idén pénzhez jutnak - idézte fel az egyik vita­tott kérdést Lévai Katalin. Kompromisz­­szumos megoldásként valószínűleg már a jövő év januárjában, aztán negyed­évente osztják el a rendelkezésre álló összeg arányos részét. A parlamenti képviselőknek kikül­dött írásos anyagokban elírás történt, kétségessé vált, hogy még a nyári szünet előtt sikerül-e elfogadni a törvényt. A technikai hiba miatt - mondta Lévai Ka­talin - az ellenzéknek lehetősége lett vol­na arra, hogy késleltesse a jogszabály életbe lépését, de a házbizottság keddi ülésén nem élt ezzel az eszközzel. A mi­niszter szerint köszönet és méltatás jár a Fidesz és az MDF képviselőinek, akik ezúttal „példát mutattak toleranciából és partnerségből". A törvényről szóló végszavazást a jövő héten tartják. Lévai Katalin Uniós ellenőrök Magyarországon Folytatás az 1. oldalról Az uniós ellenőrző misszió tagjai ma és holnap találkoznak a Pénzügyminisz­térium vezetőivel, a pénzmosás vissza­szorításáért felelős szakemberekkel, föl­keresik az ORFK szervezett bűnözés el­leni igazgatóságát, helyszíni ellenőrzést végeznek a röszkei határátkelőn, vala­mint a bicskei menekülttáborban. Kérdésünkre Berta Krisztina leszö­gezte: a vizsgálódás eredménye az uniós csatlakozást nem érinti, az esetleges el­marasztaló megállapításoknak mind­azonáltal lehetnének számunkra kedve­zőtlen következményei. Az új belépők­kel szemben mód van ugyanis védzá­­radéki intézkedések bevezetésére akkor, ha a csatlakozók valamely területen nem képesek teljesíteni az uniós feltételeket. Ekkor az EU ideiglenesen felfüggeszthe­ti bizonyos együttműködési formák al­kalmazását. - Az uniós szakértők ma fejezik be az ellenőrzést, és a jövő májusi csatlakozásig már nem kell számítani újabb vizsgáló­dásra - mondta a helyettes államtitkár. A felkészülés azonban ezzel nem ér véget: a belső határokat csak a schengeni egyez­ményhez való csatlakozásunk után szá­molják fel, és ennek feltételeit az egyez­ményhez tartozó államok körének bőví­téséig, tehát várhatóan 2007-ig ellenőriz­ni fogják. Egyébként a most vizsgálatot folytató misszió várhatóan július végére állítja össze jelentését, a végleges országértékelés pedig valószínűleg no­vemberben kerül nyilvánosságra. L. K. Elfogták a Greenpeace e-mailjét Az ORFK szerint törvényes, az aktivisták szerint brutális volt a rendőrség A rendőrség egy e-mailből előre értesült a Greenpeace paksi akciójáról, de azt nem akadályozta meg. A környe­zetvédő szervezet indokolat­lan agresszivitással vádolja a hatóságot. - Az 1971 óta működő Greenpeace radi­kális, de az erőszakot elutasító szervezet. A világ számos pontján rendeztünk már tüntetéseket, hozzászoktunk a rendőrök módszereihez. A múlt csütörtöki paksi demonstrációnkon azonban nem számí­tottunk olyan agresszív és erőszakos fel­lépésre, amilyenben végül részünk volt - nyilatkozta tegnap Budapesten Kalovits Judit, a szervezet hazai csoportjának szó­vivője. Miként arról lapunkban már beszá­moltunk, a kilenc országból érkezett har­minc aktivista az erőmű élettartamának tervezett meghosszabbítása elleni tiltako­zásként eltorlaszolta az egyik teherbejá­­rót, illetve az erőmű kerítésére akart fel­mászni. Ezt a helyszínre kivonuló rend­őrök megakadályozták. A Greenpeace Magyarország vezetője, Csáki Roland sze­rint a rendőrök 21 embert bilincseltek meg: egy svájci környezetvédőnek eltört az ujja, egy szlovák társuk pedig kéz- és vállsérülést szenvedett. Kovács László kül­ügyminiszter nyilatkozatával ellentétben tehát az akció során akadtak olyanok, akik megsérültek, illetve a rendőrség kényszerítő eszközöket is alkalmazott -állítja Kalovits Judit. Wolfgang Pekny, a szervezet regionális koordinátora szerint a Greenpeace a közösség érdekében lé­pett fel Pakson. Elhangzott, számos olyan emberrel találkozott hazánkban, aki egyetértett céljaikkal. A Greenpeace sajtótájékoztatója után az ORFK Teve utcai székházában Köllő Imre alezredes, Paks rendőrkapitánya el­mondta: május 12-én délelőtt, tehát már egy hónapja, Greenpeace-aktivisták húsz­fős csoportja demonstrációba kezdett az atomerőműnél. Az erőmű értesítésére ki­vonuló rendőrök felszólítására azonban a tüntetők akkor elvonultak, rendőri intéz­kedést senkivel szemben nem foganatosí­tottak. Köllő szerint a Greenpeace ezzel az akcióval tesztelte a rendőrséget. Június 2-án a rendőrök „elfogtak" egy elektronikus levelet, amely „pár napos paksi kirándulásra" invitáló felhívást tar­talmazott. A levél aláírója, Aranyi Kati, festő és varró segítők mellett tapasztalt aktivistákat is keresett, mivel - miként ír­ta - „...a dolog kissé veszélyes is lehet". A rendőrség e levélből értesült a Greenpeace újabb demonstrációjáról, amelyet - az előzőhöz hasonlóan - nem jelentett be a szervezet. A rendőrségnek volt tehát ideje felkészülni a fogadásukra. Kellő arra a kérdésünkre, hogy ha elő­re tudtak a készülődésről, miért nem aka­dályozták meg, hogy az aktivisták az atomerőmű teherportájának kapujához láncolják magukat, vagy azt, hogy egy másik csoportjuk megkíséreljen bemász­ni az erőmű területére, azt válaszolta: a rendőrség nem léphetett fel mindaddig, amíg a Greenpeace-aktivisták nem követ­tek el jogsértést. Az alezredes emlékeztetett arra, hogy egy külföldi rendszámú autóból nagy tel­jesítményű sziréna hangja szólt, s hogy a közelben várakozó fotósokat és operatő­röket csak a rendőrök megérkezésekor ri­asztották a szervezők. Köllő szerint az erőmű három kerítésszakaszán egyidejű­leg támadó aktivisták ellen a rendőrség nem alkalmazott indokolatlanul nagy erőszakot, és - a zöldszervezet állításával szemben - csak két sérültet kellett ellátni, közülük is az egyik, egy szlovák fiatalem­ber korábban, még otthonában sebesült meg. A rendőrség szerint az atomerőmű­höz tartozó, ilyen formában magánterü­letnek minősülő útszakasz, mivel min­denki számára nyitott, a gyülekezési jog szerint közterületnek minősül. Ezért a rendőrség az ügyészségen kezdemé­nyezi annak a bírósági döntésnek a megfellebbezését, amely szerint a meg­vádolt Greenpeace-aktivisták cselekmé­nyüket magánterületen követték el. Azt, hogy a greenpeace-esek tudták, hogy jogsértést követnek el, Köllő szerint mi sem bizonyítja jobban, mint hogy még az akciójuk előtt - június 10-én - megha­talmazást adtak Tompos Judith ügyvéd­nek arra, hogy lássa el a védelmüket „az ellenük kezdeményezendő büntetőeljá­rásban". Hatala József vezérőrnagy, az ORFK közbiztonsági főigazgatója a sajtótájékoz­tatón a minden körülményre kiterjedő belső vizsgálat megállapításaira hivat­kozva leszögezte: az ORFK szakszerűnek és törvényesnek értékelte a rendőrség paksi fellépését. F. GY. A.-Ö. Z. Kalovits Judit Greenpeace-szóvivő Köllő Imre, Paks rendőrkapitánya ÚJ FŰTŐANYAGRA CSERÉLIK A KAZETTÁKAT Az erősen szennyezett kazet­tákat nem megtisztítják­­ az ominózus, súlyosnak minősü­lő üzemzavar a tisztítás során következett be hanem új fűtőanyagra cserélik a paksi atomerőmű egyes blokkjának június 28-án kezdődő, két hó­napon át tartó nagy karbantar­tása során - hangzott el a tegnapi paksi tájékoztatón. E művelet végzésekor teljesen kiürítik a reaktort, és a negye­dik éve használatban lévő ka­zettákat újakra cserélik. A töb­bit - amelyeket az éves kar­bantartások során cseréltek, és normál esetben vissza kel­lene rakni - most egyenként megvizsgálják. Ha a fűtőelem nagyon szennyezett, akkor friss fűtőanyagra cserélik. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a sérült kazettákról ké­szült felvételt átadják a hely­reállítás feladataira pályázó orosz és francia-német cég­nek. Hétfőn Budapestre érke­zett a Nemzetközi Atomener­gia-ügynökség (NAÜ) missziója, hogy felülvizsgálja a paksi atomerőműben bekövetkezett üzemzavart, illetve annak következménye­it és utóhatásait. A csoport­ban a sugárvédelem, illetve a nukleáris biztonság különféle területén járatos amerikai, angol, finn, kanadai, osztrák és szlovák szakemberek is részt vesznek. Az ügynökség szakértői Budapesten és Pakson áttekintik az erőmű és az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) tevékenységét, valamint értékelik a paksiak, illetve az OAH által készített jelen­tést. A várhatóan tíz napig tar­tó felülvizsgálatról átfogó jelentés készül. (Ö.Z.) ■ VISSZAKAPTA AZ ÚTLEVELÉT az az öt Greenpeace-aktivista, akit a Paksi Városi Bíróság június 13- án garázdaság bűntette és rongá­lás vétsége miatt talált bűnösnek. Az aktivisták tegnap reggel kérvé­nyezték a paksi bíróságon, hogy fejenként 50-50 ezer forint letétbe helyezése után visszakaphassák hivatalos okmányukat. Dr. Vincze László, a paksi bíróság elnöke tudósítónknak elmondta: az 50-50 ezer forintot mind az öten befizették. Mivel az idegen­­rendészeti hatóság sem látta aka­dályát az útlevelek visszaadásá­nak, azokat délelőtt fél 12-kor át is vehették a bíróságon az aktivis­ták. A Tolna Megyei Bíróság a másodfokú tárgyalás időpontját még nem tűzte ki. ( Tudósítónktól) Kórháztörvény: több forgatókönyv A parlament elfogadta az egészségügyi privatizációs törvényt, az ellenzék nem. Mindenki azt latolgatja, mit tesz a köztársasági elnök. Miután hétfőn az Országgyűlés többsége a kórháztörvény sürgős kihirdetését kér­te, Mádl Ferenc köztársasági elnöknek öt napja van, hogy döntsön arról: aláírja a törvényt, esetleg megfontolásra vissza­küldi az Országgyűlésnek, vagy alkot­mányossági normakontrollt kér róla. A döntéshez kedd reggel személyes segítsé­gét ajánlotta fel a köztársasági elnöknek Csehák Judit egészségügyi miniszter. A politikus az MTI-nek elmondta: néhány hónappal ezelőtt, a szociális törvény sza­vazását követően Mádl Ferenc vissza­küldte a jogszabályt a parlamentnek megfontolásra. A szakminiszter akkor úgy vélte, hogy az elnök és munkatársai talán nem rendelkeztek minden informá­cióval, ezért most - ha az államfő igényt tart rá - szívesen válaszolna a jogszabál­lyal kapcsolatos kérdéseire. Lapunk úgy tudja, Mádl Ferenc még a végszavazás előtt, a múlt héten az orvosi szakma né­hány vezető képviselőjével találkozott, és tőlük kért tájékoztatást a kórháztörvény­ről. Schillinger Erzsébet, az államfő sajtófő­nöke lapunknak úgy nyilatkozott: mint minden hasonló helyzetben, az államfő most is nagyon körültekintően kíván el­járni. Elképzelhető, hogy a döntés előtt még folytat konzultációkat.­­­­ A legrosszabb forgatókönyv mellett legkésőbb ősszel, de mindenképpen ha­tályba lép az új kórháztörvény - jelentet­te ki lapunknak Kökény Mihály, az egész­ségügyi, szociális és családügyi tárca po­litikai államtitkára. A politikus nem vélet­lenül említ alternatív forgatókönyveket. Az ellenzéki pártok a hétfői végszavazás után sem fogadják el ugyanis az egész­ségügy magánosításával kapcsolatos sza­bályozást. Csáky András, az MDF képviselője rög­tön a végszavazás után javasolta Mádl Ferenc köztársasági elnöknek, hogy kér­jen alkotmánybírósági normakontrollt. A Fidesz péntekig dönt arról, hogy kezde­ményez-e hasonlót. A kormány hétfőn beterjesztett egy törvényjavaslatot, amely kifejezetten csak a Mikola-féle szabályo­zás hatályon kívül helyezéséről szól. Kö­kény Mihály szerint a kormány azért kényszerült erre, mert ha csak július else­je után hirdetnék ki az úgynevezett kór­háztörvényt, akkor ugyanebben a téma­körben a Fidesz-kormányzat Mikola-féle szabályozása lépne életbe. Ennek belát­hatatlan következményei lennének. A Fi­desz egészségügyi miniszterének nevé­vel jegyzett szabályozás szerint ugyanis az egészségügyben működő valamennyi vállalkozás jelenlegi szerződését felül kell bírálni, s ahol ez nem történne meg, szerződést kellene bontani. Ez számos ellátóhely - például a műveseállomások - átmeneti szüneteltetését jelenthetné. D. A. N. Rákóczi Ferencre emlékeztek MTI Koszorúzással egybekötött megem­lékezést tartottak a Rákóczi-szabadság­­harc kezdetének 300. évfordulója alkal­mából kedden Budapesten, a fejedelem Kossuth téri lovas szobránál. Az esemé­nyen katonai tiszteletadás mellett koszo­rúval tisztelgett II. Rákóczi Ferenc emléke előtt Mádl Ferenc államfő, Medgyessy Péter miniszterelnök és Szili Katalin, az Ország­­gyűlés elnöke. A megemlékezésen koszo­rút helyezett el Németh János, az Alkot­mánybíróság elnöke, valamint több mi­nisztérium, a Rákóczi Szövetség és a Ro­dostó Alapítvány vezetője, képviselője. Mádl Ferenc Rákóczi szobra előtt Bírósági büdzsé: már nem a kormány tervez MUNKATÁRSUNKTÓL Új helyzetbe kerültek az idén a bírósá­gok: az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) most első alkalommal ké­szítheti el és nyújthatja be maga az igazságszolgáltatás költségvetésének tervezetét, mégpedig úgy, hogy a kor­mánynak abba gyakorlatilag nincs bele­szólása. Az elképzelések egyébként már körvonalazódnak, az előterjesztést a testület több fordulóban tárgyalja. Avarkeszi Dezső szocialista képviselő, a parlament alkotmányügyi bizottságá­nak az OIT-be delegált tagja hangsú­lyozta: a Medgyessy-kormány által ta­valy kezdeményezett törvénymódosí­tás eredményeként a bíróságok így a végrehajtó hatalomtól teljesen függet­lenné váltak. Az OIT eddig is elkészítette saját javas­latát, ám a korábban hatályos szabályo­zás szerint a pénzügyminiszter is benyúj­totta a maga előterjesztését - a parlament rendre ez utóbbit fogadta el. A két terve­zet között az OIT létrehozása, vagyis 1997 óta többnyire jelentős, esetenként tízmilliárdos nagyságrendű különbség volt, a kormány azonban, bár kötelezett­sége lett volna, általában nem is indokol­ta, miért kurtította meg a bírósági bü­dzsét. Avarkeszi hangsúlyozta: már csak ezért is érthetetlenek a volt miniszterel­nöknek az igazságszolgáltatás politikai befolyásolásáról szóló vádjai, hiszen ép­pen az előző kabinet volt az, amely a bí­róságokat költségvetési eszközökkel is büntette. A büdzsé tervezetének előkészítése kapcsán a politikus elmondta: a testület­ben folytatott viták eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a 15 fős tanács bíró tagjai a jogos igények és a realitások kö­zötti egyensúlyt keresik. Konkrét szá­mokról Avarkeszi egyelőre nem akart be­szélni, azt azonban nem cáfolta, hogy az idei 48 milliárdhoz képest több tízmilliár­dos többletre lehet szükség. A képviselő szerint áthúzódó hatása lesz a bírói illet­mények idei, két lépcsőben végrehajtan­dó ötvenszázalékos emelésének. Az OIT- nek Avarkeszi szerint a reális igények kö­zött is sorrendet kell felállítania, az elha­lasztott fejlesztéseket ugyanis nem lehet egy év alatt pótolni.

Next