Népszabadság, 2003. július (61. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-09 / 158. szám
4 2003. JÚLIUS 9., SZERDA HAZAI KORKÉP ■ ■ ----------NÉPSZABADSÁG MEDGYASSZAYNAK NINCSENEK PÁRTELNÖKI AMBÍCIÓI Pártelnöki ambíciók helyett az ennél sokkal fontosabb mezőgazdasággal foglalkozom a Dávid Ibolya által vezetett csapat tagjaként - mondta egy tegnapi győri sajtótájékoztatón Medgyasszay László MDF-es országgyűlési képviselő, aki így reagált Lezsák Sándornak arra a kijelentésére, hogy az Antall-kormány egykori államtitkárát látná szívesen a párt élén. Medgyasszay kijelentette: a magyar politika közös bűne, hogy az elmúlt tizenhárom év alatt idáig jutott a mezőgazdaság. Szerinte az örökölt állapotokat jelentősen rontja a mostani kormány agrárpolitikája. A képviselő úgy fogalmazott: a magyar falu lopakodó züllesztése folyik. (Győri tudósítónktól) GYÓGYSZÁLLÓ ÉS FOLYTONOSSÁG A köztársaság a kiszámíthatóságról és a folytonosságról szól - mondta tegnap Medgyessy Péter miniszterelnök Tapolcán, ahol a Hunguest Hotel Pelion gyógyszálló avatásán vett részt. A miniszterelnök e mondatával arra utalt, hogy a vidék legnagyobb saját termálbarlanggal, óvodával, fedett teniszpályákkal rendelkező négycsillagos gyógyszállójának létrehozására még az előző kormány idején, 2001-ben alakult meg Tapolca önkormányzatának és az SCD Group Kft.-nek a projekttársasága. Medgyessy Péter a szálloda avatásán megerősítette azt a korábbi bejelentését, hogy jövőre a kormány olyan gyermek és ifjúsági üdültetési rendszert dolgoz ki, amely kedvezményes nyaralást biztosít a fiataloknak a Balatonnál és a Balaton közvetlen környezetében. A miniszterelnök arról is szólt, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot kibővítik a part menti nádasokkal. (Tudósítónktól) VASAS NYÁRI EGYETEM A CSATLAKOZÁS JEGYÉBEN Az európai uniós továbbképzés a célja a vasasszakszervezet immár tizenötödik alkalommal megrendezendő nyári egyetemének. Ma és holnap mintegy 170 szakszervezeti tisztségviselő - közöttük az ipari szakmák képviselői - részére a kormány tagjai, illetve az adott téma szakértői tartanak előadásokat. A bérfelzárkóztatás lehetőségeiről a munkaügyi tárca politikai államtitkára, Csizmár Gábor, a társadalmi párbeszéd rendszerének fejlesztési terveiről Kiss Péter kancelláriaminiszter tájékoztatja az érdekvédőket. Szalai Erzsébet szociológus A baloldaliság nosztalgia vagy jövőformáló? címmel tart vitaindítót. (K. J. E.) TÖRVÉNY A KUTATÁSRÓL Várhatóan júliusban tárgyalja a kormány a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény koncepcióját - közölte Magyar Bálint oktatási miniszter kedden, Budapesten. Magyar szerint a tervezet ősszel kerül a parlament elé. A miniszter elismerte: ez az év ebből a szempontból meglehetősen szerencsétlen, a költségvetésben csökkentek az ilyen célra rendelkezésre álló források. A miniszter kitért a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap jövő évre tervezett létrehozására is. Az alap bevételi forrásait a központi költségvetési támogatás mellett - a 10-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek kivételével - a gazdasági társaságok által fizetett járulék adná. (MTI) KEVESEBB LESZ AZ ÉJSZAKÁS PATIKA? Hamarosan harminccal csökkenhet az éjszaka is nyitva tartó gyógyszertárak száma. A Magyar Gyógyszerész Kamara által készített javaslat a jelenlegi 206 ügyeleti szolgálatból csak 170-et tartana meg. A koncepció valamennyi megyében csökkentené az éjszaka is nyitva lévő gyógyszertárak számát, viszont 20 kilométeren belül biztosan lenne egy ügyeletes szolgáltató. A szolgálatok megszüntetésének indoka, hogy a gyógyszerészek a törvényesen megengedett túlmunka többszörösét vállalják, miközben az ezért járó fizetség már nem teremthető elő a patikavállalkozásokból. A Kossuth rádió kérdésére Torma Árpád, a kamara szakértője elmondta: az ügyeleti felárként felszámított 100 forint kevés a költségekre. A javaslatról jövő héten tárgyal a köztestület elnöksége. (D. A. N.) A köztársasági elnök Járait fogadta MUNKATÁRSAINKTÓL Mádl Ferenc köztársasági elnök tegnap hivatalában fogadta a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagjait, köztük Járai Zsigmond jegybankelnököt. A Sándor-palotabeli találkozó után kiadott közlemény szerint a megbeszélésen a monetáris tanács tagjai tájékoztatták az államfőt a magyar gazdaság és a forint helyzetéről és a jövőbeli kilátásokról. A megbeszélésen szóba kerültek az európai uniós csatlakozás pénzügyi kérdései, továbbá az euró bevezetése, valamint a jegybank függetlensége is. Utóbbi különösen érzékeny politikai ügy, hiszen korábban a kormány és a jegybank szembe került egymással a forint kívánatosnak tartott árfolyama kapcsán. A közösen végrehajtott sáveltolás - azaz lényegében forintgyengítés - azt jelezte: ismét összhang van a monetáris politikában, ma már azonban mindkét fél úgy látja, hogy a sáveltolás nem bizonyult sikeres lépésnek. Mádl Ferenc és a monetáris tanács tagjai: Szapáry György, Riecke Werner, Járai Zsigmond, Adamecz Péter és Kádár Béla ■ A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK FONTOSABB TALÁLKOZÓI EBBEN A CIKLUSBAN 2002. június 25. Az államfő a D-209-es üggyel kapcsolatban fogadta Kovács Lászlót, az MSZP elnökét. 2002. június 27. A téma továbbra is a D-209-es ügy. Mádl Ferenc Dávid Ibolyával, az MDF elnökével és Kuncze Gáborral, az SZDSZ elnökével tárgyalt. 2002. június 28. A köztársasági elnök Medgyessy Pétert fogadta a D-209-es ügy kapcsán. 2003. március 20. Mádl Ferenc a kormányfővel tárgyal. A megbeszélés témája: mit tesz a kormány az iraki háború kapcsán hazánk biztonságáért? 2003. május 27. A köztársasági elnök a Magyar Rádió vendége. Négyszemközti beszélgetést folytat Kondor Katalin elnökkel. 2003. június 12. A köztársasági elnök Polt Péter legfőbb ügyészt fogadta. A téma: a Legfőbb Ügyészség működése. 2003. június 20. Csehák Judit a Sándor-palota vendége. Az egészségügyi miniszter a kórháztörvény helyességéről próbálja meggyőzni az államfőt - eredménytelenül. 2003. július 8. Mádl Ferenc a monetáris tanács tagjait és Járai Zsigmondot, a Magyar Nemzeti Bank elnökét fogadja. Nyílt levél a rendőri motozás ellen Az új budapesti főkapitány jogszerűnek tartja a ruházat átvizsgálását MUNKATÁRSUNKTÓL A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és a Kék Pont Drogkonzultációs Központ nyílt levélben fordult Lamperth Mónika belügyminiszterhez, mivel úgy látják: az utóbbi időben a fővárosban egyre többször fordul elő, hogy a rendőrök szerintük jogtalanul motoznak meg fiatalokat. A levél aláírói szerint gyakorta előfordul, hogy a fiatalok igazoltatásakor azt is megkérdik tőlük, hogy van-e náluk kábítószer, majd zsebeiket, táskájukat, személyes tárgyaikat is átkutatják. Akadt példa már arra is, hogy cipőjük és zoknijuk levetésére is kötelezték őket. A levél írói úgy vélik: az akció célja egyértelműen az, hogy kábítószer-fogyasztókat állítsanak elő. A civil szervezetek azt kérik a belügyminisztertől, hogy szüntesse be a rendőri gyakorlatot, mivel az szerintük jogellenes. A ruházat átvizsgálására a szervezetek jogászai szerint csak akkor van lehetőség, ha bűncselekményre vagy szabálysértésre utaló jelet talál a rendőr. A szervezetek levelüket továbbították az igazságügy-miniszternek, a gyermek-, ifjúsági és sportminiszternek, valamint az országos és a budapesti rendőrfőkapitánynak is. Gergényi Péter, Budapest közelmúltban kinevezett főkapitánya az MTI-nek ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: véleménye szerint teljesen jogszerű a ruházat átvizsgálása. Ki fizet Gémesi alapítványának? Tizenötmillió forintos szerződést írt alá a Magyar Televízió a Magyar Szabadság Napja Alapítvánnyal. Az alapítvány elnöke az MDF-alelnök Gémesi György, aki május végén a pártvezetés döntését megváltoztatva - és ezzel jelentős vihart kavarva - hozzájárulását adta, hogy a párt kurátorai Ragáts Imrét válasszák a tévé első emberének. A nyilvánosságra került szerződés 14,8 millió forint plusz áfáról szól. A tárgya a Jöjjön el a Te Országod című rendezvény, amelyet az alapítvány az utolsó megszálló katona távozására emlékezve hagyományosan Gödöllőn szervezett, és a köztévé kettes csatornája június utolsó szombatján élőben közvetített. A több mint egyórás ünnepséget Koltay Gábor rendezte. A közvetítést az M 2-n megelőző félórás Gémesi Györgyinterjút is ő készítette, az MTV megbízásából külső gyártásban. Gémesi lapunk kérdésére közölte: még a látszatát is el akarja kerülni, hogy összefüggés lenne a tévéelnök-választás körüli szerepe és a köztévével kötött megállapodás között. A magyar szabadság napját 13 éve ünnepült Gödöllőn, ebből tízszer az MTV közvetítette is. A tévé a közvetítés és a rendezvény költségeihez járult hozzá. Gémesi elmondta: ezt nem saját költségvetéséből fizeti az MTV, hanem a médiahatóságtól kapott pénzből. Az ORTT pályázatot írt ki országos jelentőségű események rádiós, illetve televíziós közvetítésére. Ezen csak médiumok indulhatnak, alapítványok nem. A megállapodás szerint az MTV ebből ad támogatást az szervezetnek. A médiahatóságnál megtudtuk: valóban van iyen pályázat, amelyen tavaly nyert is az MTV, az idén viszont kizárták a köztévét, mert köztartozása van. Tavaly a szabadság napja közvetítésére 9,3 millió forintot kapott a köztévé. Gémesi György ismételt megkeresésünkre elmondta: tudomása van arról, hogy a köztévé az idén nem indulhatott el a pályázaton, ám a köztartozásokat a parlamenttől kapott tőkepótlásból rendezi és elindulhat a következő fordulóban. Az MDF-es alelnök szerint az MTV biztosan kap pénzt erre a célra, mert a médiahatóság tagjaival előzetesen megállapodtak erről. „A köztévé eddig még nem utalt a számunkra" - tette hozzá Gémesi. A médiahatóság eddigi támogatási listájából az derül ki, hogy legmagasabb összeg a Duna TV-nek adott 12 millió forint volt, a 2002. március 15-i rendezvény közvetítésére. Legutóbb pedig szintén a műholdas csatorna kapta a legtöbb pénzt, hétmillió forintot az EU-népszavazási műsorra. A Gémesiékkel kötött megállapodás 15 millió forint plusz áfáról szól. Lapunk megpróbálta megszólaltatni az MTV illetékesét is, ám Dobos Menyhértet - az MDF egyik jelöljét a tévéelnöki posztra - nem sikerült elérnünk. HASZÁN ZOLTÁN Gémesi György Útlevélcsúcs szeptemberig Az idén kilenc hónap alatt várhatóan az egyéves átlagot háromszorosan meghaladó útlevélkérelmet nyújtanak be, a rendszert azonban nem igazíthatják az extrém terheléshez, így szinte természetesnek tekinthető, hogy az ügyfeleknek várakozniuk kell - nyilatkozta lapunknak Pongrácz Tamás, a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának főosztályvezető-helyettese. Pongrácz emlékeztetett rá: már tavaly ősszel felhívták a figyelmet arra, hogy az idén mintegy másfél millió úti okmány érvényessége jár le. Tavasszal újabb kampányt indítottak, minden érintettet arra kérve, hogy lehetőség szerint április-májusban nyújtsa be az útlevélkérelmet. A főosztályvezető-helyettes szerint sokan mégiscsak a tervezett utazás előtt igényüik az okmányt, s alapjában ez az oka annak, hogy az okmányirodákat hetek óta a szokásosnál jóval több ügyfél keresi fel. Az idén lejáró másfél millió útlevélből még körülbelül két-háromszázezer cseréje nem történt meg, ezért szeptemberig még sorban állásra lehet számítani. Kérdésünkre Pongrácz hangsúlyozta: a harmincnapos ügyintézési határidőt minden esetben tartani tudják, mert az okmányirodák március 1-je óta az útlevélhez szükséges adatokat és az igénylő fényképét elektronikus úton juttatják el Az idén lejáró másfél millió útlevélből még körülbelül két-háromszázezer cseréje nem történt meg, ezért szeptemberig még sorban állásra lehet számítani. a központi okmánykitöltő rendszerhez, amelynek kapacitása elegendő az igények kielégítéséhez. A soron kívüli kérelmek esetén sincs fennakadás - azoknak öt munkanap alatt eleget tesznek. Jelenleg több mint ötmillió érvényes útlevelet tartanak nyilván, s közülük nagyobb számú okmány 2008-ban jár majd le - tudtuk meg Pongrácz Tamástól. Ennek oka, hogy az új, lézergravírozással készített okmányt 1998 őszén bocsátották ki először, s azóta választhatnak az igénylők az öt- vagy tíz évre érvényes okmány között. 2008-ban az öt- és a tízesztendős időtartamra kiállított útlevelek is lejárnak. Valószínű azonban, hogy Magyarország már 2007-ben csatlakozhat a schengeni egyezményhez, s attól kezdve az unión belül már személyi igazolvánnyal is utazhatunk - így az útlevéligénylők száma is csökkenhet. Pongrácz ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy annak, aki Horvátországba vagy Szlovéniába készül, már ma sincs szüksége útlevélre - a szlovén határt a régi és az új típusú, a horvát határt pedig az új típusú személyi igazolvánnyal is átléphetjük. L. K. Ötmilliárd forintba kerül az ingyenes óvodai étkeztetés Folytatás az I. oldalról Ehhez járul a múlt heti bejelentés szerint, hogy szeptember 1-jétől ingyenes lesz az étkezés a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő óvodások számára. Térítésmentesen kapnak ebédet a fogyatékkal élő gyermekek is. Az intézkedés az óvodások 38-40 százalékát, várhatóan mintegy 25 ezer családot érint. A szakember kérdésünkre elmondta, hogy az érintettek nem automatikusan kapják majd az ingyenes étkezést, hanem az önkormányzatoknál kell majd igényelniük. A döntés a szaktárca számításai szerint ötmilliárd forintos kiadással terheli meg a központi költségvetést. (Ez az összeg egyébként jóval meghaladja a korábbi nyilatkozatokban becsült mintegy 800 milliós költséget.) A kormány azt szeretné hosszú távon, hogy minél több pénz kerüljön a rászoruló gyermeket nevelő családokhoz, hogy anyagi okok miatt egyetlen gyermeket se emeljenek ki a családi környezetből - hangsúlyozta Szabó Sándorné. Ezt a célt szolgálja az augusztusi iskolakezdést segítő kéthavi családi pótlék, valamint az ugyancsak a rászorultság alapján, ingyenesen juttatott tankönyv is. KUNJ. ERZSÉBET