Népszabadság, 2003. július (61. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-09 / 158. szám

4 2003. JÚLIUS 9., SZERDA HAZAI KORKÉP ■ ■ ----------NÉPSZABADSÁG MEDGYASSZAYNAK NINCSENEK PÁRTELNÖKI AMBÍCIÓI Pártelnöki ambíciók helyett az ennél sokkal fontosabb mezőgazdasággal foglalkozom a Dávid Ibolya által veze­tett csapat tagjaként - mondta egy tegnapi győri sajtótájékoztatón Medgyasszay László MDF-es ország­­gyűlési képviselő, aki így reagált Lezsák Sándornak arra a kijelentésére, hogy az Antall-kormány egykori ál­lamtitkárát látná szívesen a párt élén. Medgyasszay kijelentette: a magyar politika közös bűne, hogy az elmúlt tizenhárom év alatt idáig jutott a me­zőgazdaság. Szerinte az örökölt álla­potokat jelentősen rontja a mostani kormány agrárpolitikája. A képviselő úgy fogalmazott: a magyar falu lopa­kodó züllesztése folyik. (Győri tudósí­tónktól) GYÓGYSZÁLLÓ ÉS FOLYTONOSSÁG A köztársaság a kiszámíthatóságról és a folytonosságról szól - mondta tegnap Medgyessy Péter miniszterel­nök Tapolcán, ahol a Hunguest Hotel Pelion gyógyszálló avatásán vett részt. A miniszterelnök e mondatával arra utalt, hogy a vidék legnagyobb saját termálbarlanggal, óvodával, fe­dett teniszpályákkal rendelkező négycsillagos gyógyszállójának lét­rehozására még az előző kormány idején, 2001-ben alakult meg Tapolca önkormányzatának és az SCD Group Kft.-nek a projekttársasága. Med­gyessy Péter a szálloda avatásán megerősítette azt a korábbi bejelenté­sét, hogy jövőre a kormány olyan gyermek és ifjúsági üdültetési rend­szert dolgoz ki, amely kedvezmé­nyes nyaralást biztosít a fiataloknak a Balatonnál és a Balaton közvetlen környezetében. A miniszterelnök ar­ról is szólt, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot kibővítik a part men­ti nádasokkal. (Tudósítónktól) VASAS NYÁRI EGYETEM A CSATLAKOZÁS JEGYÉBEN Az európai uniós továbbképzés a célja a vasasszakszervezet immár ti­zenötödik alkalommal megrende­zendő nyári egyetemének. Ma és holnap mintegy 170 szakszervezeti tisztségviselő - közöttük az ipari szakmák képviselői - részére a kor­mány tagjai, illetve az adott téma szakértői tartanak előadásokat. A bérfelzárkóztatás lehetőségeiről a munkaügyi tárca politikai államtit­kára, Csizmár Gábor, a társadalmi párbeszéd rendszerének fejlesztési terveiről Kiss Péter kancelláriami­niszter tájékoztatja az érdekvédőket. Szalai Erzsébet szociológus A balol­­daliság nosztalgia vagy jövőformá­ló? címmel tart vitaindítót. (K. J. E.) TÖRVÉNY A KUTATÁSRÓL Várhatóan júliusban tárgyalja a kor­mány a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló tör­vény koncepcióját - közölte Magyar Bálint oktatási miniszter kedden, Bu­dapesten. Magyar szerint a tervezet ősszel kerül a parlament elé. A mi­niszter elismerte: ez az év ebből a szempontból meglehetősen szeren­csétlen, a költségvetésben csökken­tek az ilyen célra rendelkezésre álló források. A miniszter kitért a Kutatá­si és Technológiai Innovációs Alap jövő évre tervezett létrehozására is. Az alap bevételi forrásait a központi költségvetési támogatás mellett - a 10-nél kevesebb munkavállalót fog­lalkoztató cégek kivételével - a gaz­dasági társaságok által fizetett járu­lék adná. (MTI) KEVESEBB LESZ AZ ÉJSZAKÁS PATIKA? Hamarosan harminccal csökkenhet az éjszaka is nyitva tartó gyógyszer­­tárak száma. A Magyar Gyógysze­rész Kamara által készített javaslat a jelenlegi 206 ügyeleti szolgálatból csak 170-et tartana meg. A koncepció valamennyi megyében csökkentené az éjszaka is nyitva lévő gyógyszertá­rak számát, viszont 20 kilométeren belül biztosan lenne egy ügyeletes szolgáltató. A szolgálatok megszün­tetésének indoka, hogy a gyógysze­részek a törvényesen megengedett túlmunka többszörösét vállalják, mi­közben az ezért járó fizetség már nem teremthető elő a patikavállalkozá­sokból. A Kossuth rádió kérdésére Torma Árpád, a kamara szakértője el­mondta: az ügyeleti felárként felszá­mított 100 forint kevés a költségekre. A javaslatról jövő héten tárgyal a köz­testület elnöksége. (D. A. N.) A köztársasági elnök Járait fogadta MUNKATÁRSAINKTÓL Mádl Ferenc köztársasági elnök tegnap hivatalában fogadta a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagjait, köz­tük Járai Zsigmond jegybankelnököt. A Sándor-palotabeli találkozó után ki­adott közlemény szerint a megbeszélé­sen a monetáris tanács tagjai tájékoztat­ták az államfőt a magyar gazdaság és a forint helyzetéről és a jövőbeli kilátá­sokról. A megbeszélésen szóba kerültek az európai uniós csatlakozás pénzügyi kérdései, továbbá az euró bevezetése, valamint a jegybank függetlensége is. Utóbbi különösen érzékeny politikai ügy, hiszen korábban a kormány és a jegybank szembe került egymással a fo­rint kívánatosnak tartott árfolyama kapcsán. A közösen végrehajtott sável­tolás - azaz lényegében forintgyengítés - azt jelezte: ismét összhang van a mo­netáris politikában, ma már azonban mindkét fél úgy látja, hogy a sáveltolás nem bizonyult sikeres lépésnek. Mádl Ferenc és a monetáris tanács tagjai: Szapáry György, Riecke Werner, Járai Zsigmond, Adamecz Péter és Kádár Béla ■ A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK FONTOSABB TALÁLKOZÓI EBBEN A CIKLUSBAN 2002. június 25. Az államfő a D-209-es üggyel kapcsolat­ban fogadta Kovács Lászlót, az MSZP elnökét. 2002. június 27. A téma to­vábbra is a D-209-es ügy. Mádl Ferenc Dávid Ibolyával, az MDF elnökével és Kuncze Gáborral, az SZDSZ elnökével tárgyalt. 2002. június 28. A köztársa­sági elnök Medgyessy Pétert fogadta a D-209-es ügy kap­csán. 2003. március 20. Mádl Fe­renc a kormányfővel tárgyal. A megbeszélés témája: mit tesz a kormány az iraki háború kapcsán hazánk biz­tonságáért? 2003. május 27. A köztársa­sági elnök a Magyar Rádió vendége. Négyszemközti be­szélgetést folytat Kondor Ka­talin elnökkel. 2003. június 12. A köztársa­sági elnök Polt Péter legfőbb ügyészt fogadta. A téma: a Legfőbb Ügyészség műkö­dése. 2003. június 20. Csehák Ju­dit a Sándor-palota vendége. Az egészségügyi miniszter a kórháztörvény helyességéről próbálja meggyőzni az állam­főt - eredménytelenül. 2003. július 8. Mádl Ferenc a monetáris tanács tagjait és Járai Zsigmondot, a Magyar Nemzeti Bank elnökét fogadja. Nyílt levél a rendőri motozás ellen Az új budapesti főkapitány jogszerűnek tartja a ruházat átvizsgálását MUNKATÁRSUNKTÓL A Társaság a Szabadságjogokért, a Ma­gyar Helsinki Bizottság és a Kék Pont Drogkonzultációs Központ nyílt levél­ben fordult Lamperth Mónika belügymi­niszterhez, mivel úgy látják: az utóbbi időben a fővárosban egyre többször for­dul elő, hogy a rendőrök szerintük jog­talanul motoznak meg fiatalokat. A levél aláírói szerint gyakorta előfor­dul, hogy a fiatalok igazoltatásakor azt is megkérdik tőlük, hogy van-e náluk kábítószer, majd zsebeiket, táskájukat, személyes tárgyaikat is átkutatják. Akadt példa már arra is, hogy cipőjük és zoknijuk levetésére is kötelezték őket. A levél írói úgy vélik: az akció célja egy­értelműen az, hogy kábítószer-fogyasz­tókat állítsanak elő. A civil szervezetek azt kérik a bel­ügyminisztertől, hogy szüntesse be a rendőri gyakorlatot, mivel az szerintük jogellenes. A ruházat átvizsgálására a szervezetek jogászai szerint csak akkor van lehetőség, ha bűncselekményre vagy szabálysértésre utaló jelet talál a rendőr. A szervezetek levelüket továbbították az igazságügy-miniszternek, a gyermek-, ifjúsági és sportminiszternek, valamint az országos és a budapesti rendőrfőka­pitánynak is. Gergényi Péter, Budapest közelmúlt­ban kinevezett főkapitánya az MTI-nek ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: vé­leménye szerint teljesen jogszerű a ruhá­zat átvizsgálása. Ki fizet Gémesi alapítványának? Tizenötmillió forintos szerződést írt alá a Magyar Televízió a Magyar Szabadság Napja Alapítvánnyal. Az alapítvány el­nöke az MDF-alelnök Gémesi György, aki május végén a pártvezetés döntését megváltoztatva - és ezzel jelentős vihart kavarva - hozzájárulását adta, hogy a párt kurátorai Ragáts Imrét válasszák a tévé első emberének. A nyilvánosságra került szerződés 14,8 millió forint plusz áfáról szól. A tár­gya a Jöjjön el a Te Országod című ren­dezvény, amelyet az alapítvány az utol­só megszálló katona távozására emlé­kezve hagyományosan Gödöllőn szer­vezett, és a köztévé kettes csatornája jú­nius utolsó szombatján élőben közvetí­tett. A több mint egyórás ünnepséget Koltay Gábor rendezte. A közvetítést az M 2-n megelőző félórás Gémesi György­­interjút is ő készítette, az MTV megbízá­sából külső gyártásban. Gémesi lapunk kérdésére közölte: még a látszatát is el akarja kerülni, hogy össze­függés lenne a tévéelnök-választás körüli szerepe és a köztévével kötött megállapo­dás között. A magyar szabadság napját 13 éve ünnepült Gödöllőn, ebből tízszer az MTV közvetítette is. A tévé a közvetí­tés és a rendezvény költségeihez járult hozzá. Gémesi elmondta: ezt nem saját költségvetéséből fizeti az MTV, hanem a médiahatóságtól kapott pénz­ből. Az ORTT pályázatot írt ki országos jelentőségű ese­mények rádiós, illetve tele­víziós közvetítésére. Ezen csak médiumok indulhatnak, alapítványok nem. A megál­lapodás szerint az MTV eb­ből ad támogatást az szerve­zetnek. A médiahatóságnál meg­tudtuk: valóban van iyen pá­lyázat, amelyen tavaly nyert is az MTV, az idén viszont kizárták a közté­vét, mert köztartozása van. Tavaly a sza­badság napja közvetítésére 9,3 millió fo­rintot kapott a köztévé. Gémesi György ismételt megkeresé­sünkre elmondta: tudomása van arról, hogy a köztévé az idén nem indulhatott el a pályázaton, ám a köztartozásokat a parlamenttől kapott tőkepótlásból rende­zi és elindulhat a következő fordulóban. Az MDF-es alelnök szerint az MTV bizto­san kap pénzt erre a célra, mert a média­hatóság tagjaival előzetesen megállapod­tak erről. „A köztévé eddig még nem utalt a számunkra" - tette hozzá Gémesi. A médiahatóság eddigi tá­mogatási listájából az derül ki, hogy legmagasabb összeg a Duna TV-nek adott 12 mil­lió forint volt, a 2002. március 15-i rendezvény közvetítésé­re. Legutóbb pedig szintén a műholdas csatorna kapta a legtöbb pénzt, hétmillió fo­rintot az EU-népszavazási műsorra. A Gémesiékkel kötött megálla­podás 15 millió forint plusz áfáról szól. Lapunk megpróbálta megszólaltatni az MTV illetékesét is, ám Dobos Meny­hértet - az MDF egyik jelöljét a tévéelnö­ki posztra - nem sikerült elérnünk. HASZÁN ZOLTÁN Gémesi György Útlevélcsúcs szeptemberig Az idén kilenc hónap alatt várhatóan az egyéves átlagot háromszorosan megha­ladó útlevélkérelmet nyújtanak be, a rendszert azonban nem igazíthatják az extrém terheléshez, így szinte természe­tesnek tekinthető, hogy az ügyfeleknek várakozniuk kell - nyilatkozta lapunk­nak Pongrácz Tamás, a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Válasz­tási Hivatalának főosztályvezető-helyet­tese. Pongrácz emlékeztetett rá: már ta­valy ősszel felhívták a figyelmet arra, hogy az idén mintegy másfél millió úti okmány érvényessége jár le. Tavasszal újabb kampányt indítottak, minden érintettet arra kérve, hogy lehetőség sze­rint április-májusban nyújtsa be az útle­vélkérelmet. A főosztályvezető-helyettes szerint sokan mégiscsak a tervezett uta­zás előtt igényüik az okmányt, s alapjá­ban ez az oka annak, hogy az okmány­irodákat hetek óta a szokásosnál jóval több ügyfél keresi fel. Az idén lejáró másfél millió útlevélből még körülbelül két-háromszázezer cseréje nem történt meg, ezért szeptemberig még sorban ál­lásra lehet számítani. Kérdésünkre Pongrácz hangsúlyozta: a harmincnapos ügyintézési határidőt minden esetben tartani tudják, mert az okmányirodák március 1-je óta az útle­vélhez szükséges adatokat és az igénylő fényképét elektronikus úton juttatják el Az idén lejáró másfél millió útlevélből még körülbelül két-háromszázezer cseréje nem történt meg, ezért szeptemberig még sorban állásra lehet számítani. a központi okmánykitöltő rendszerhez, amelynek kapacitása elegendő az igé­nyek kielégítéséhez. A soron kívüli ké­relmek esetén sincs fennakadás - azok­nak öt munkanap alatt eleget tesznek. Jelenleg több mint ötmillió érvényes útlevelet tartanak nyilván, s közülük na­gyobb számú okmány 2008-ban jár majd le - tudtuk meg Pongrácz Tamástól. En­nek oka, hogy az új, lézergravírozással készített okmányt 1998 őszén bocsátot­ták ki először, s azóta választhatnak az igénylők az öt- vagy tíz évre érvényes okmány között. 2008-ban az öt- és a tíz­­esztendős időtartamra kiállított útleve­lek is lejárnak. Valószínű azonban, hogy Magyarország már 2007-ben csatlakoz­hat a schengeni egyezményhez, s attól kezdve az unión belül már személyi iga­zolvánnyal is utazhatunk - így az útle­véligénylők száma is csökkenhet. Pongrácz ugyanakkor emlékeztetett ar­ra, hogy annak, aki Horvátországba vagy Szlovéniába készül, már ma sincs szüksége útlevélre - a szlovén határt a régi és az új típusú, a horvát határt pedig az új típusú személyi igazolvánnyal is átléphetjük. L. K. Ötmilliárd forintba kerül az ingyenes óvodai étkeztetés Folytatás az I. oldalról Ehhez járul a múlt heti bejelentés sze­rint, hogy szeptember 1-jétől ingyenes lesz az étkezés a rendszeres gyermekvé­delmi támogatásban részesülő óvodá­sok számára. Térítésmentesen kapnak ebédet a fogyatékkal élő gyermekek is. Az intézkedés az óvodások 38-40 száza­lékát, várhatóan mintegy 25 ezer csalá­dot érint. A szakember kérdésünkre elmondta, hogy az érintettek nem automatikusan kapják majd az ingyenes étkezést, hanem az önkormányzatoknál kell majd igé­nyelniük. A döntés a szaktárca számításai szerint ötmilliárd forintos kiadással ter­heli meg a központi költségvetést. (Ez az összeg egyébként jóval megha­ladja a korábbi nyilatkozatokban becsült mintegy 800 milliós költséget.) A kormány azt szeretné hosszú távon, hogy minél több pénz kerüljön a rászoru­ló gyermeket nevelő családokhoz, hogy anyagi okok miatt egyetlen gyermeket se emeljenek ki a családi környezetből - hangsúlyozta Szabó Sándorné. Ezt a célt szolgálja az augusztusi iskolakezdést se­gítő kéthavi családi pótlék, valamint az ugyancsak a rászorultság alapján, ingye­nesen juttatott tankönyv is. KUNJ. ERZSÉBET

Next