Népszabadság, 2003. július (61. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-18 / 166. szám

NÉPSZABADSÁG _________HAZAI KÖRKÉP________ Leporolták a médiapark terveit A Magyar Televíziónak az év végéig ki kell költöznie a Szabadság téri székház­ból. Erre az ÁPV Rt.-vel 2001-ben kötött szerződés kötelezi a köztévét, amely négy éve hatmilliárdért adta el a volt Tőzsde­palotát az állami vagyonkezelőnek. A köztévé az előző ciklusban látott hozzá ingatlanjai eladásához, hogy tarto­zásait rendezhesse, így szabadult meg a Szabadsági téri központjától is. Az érté­kesítésekből befolyó pénzből semmi tar­talék nem maradt, azt felelte az MTV. A tévének eredetileg 2001 végén kellett vol­na elhagynia székházát, ám új ingatlan felhúzására nem volt forrása. Emiatt két kormányhatározat is született arról, hogy az ÁPV Rt. vegye meg az MTV utolsó ér­tékes ingatlanát,Óbudán, és ott építtesse fel az új tévébázist. A tévé megterveztette az új székházat Finta Józseffel (a hírek szerint több mint 300 millió forintot fizetett ezért), de eddig még egyetlen kapavágás sem történt. A tévészékház építését ugyanis kormány­zati szinten egy új ötlet, a közmédiumo­kat egy fedél alá költöztető médiapark létrehozása váltotta fel. Ennek megvaló­síthatósági tanulmányát el is készítette egy német cég, a kormányváltás azonban jegelte az ügyet. Az elképzelés megtet­szett a mostani kormánypártok több poli­tikusának is, így leporolták a médiapark­­dossziékat. Az előterjesztés a minisztériumok kö­zött kering. A beruházás 50 milliárd fo­rintot igényel, ebből azonban legfeljebb néhány milliárd forintig és az ingatlan biztosításáig vállalna szerepet anyagilag a költségvetés. Az épületegyüttest egy magáncég húzná fel. A közmédiumok megőriznék különállásukat, a gyártóbá­zist, de a stúdiókat közösen használnák. A beruházónak a befektetés a bérleti díj­ból térülne meg. Ez a működtetési költsé­gekkel együtt évi 7-9 milliárd forint lehet. Az elképzelést az elmúlt hetekben a 90 ezer négyzetméteres óbudai ingatlan tu­lajdonosa, az ÁPV Rt. százszázalékos tu­lajdonában lévő Millenniumi Média Kft. illetékesei ismertették a közmédiumok vezetőivel. A Magyar Televízió és a Ma­gyar Rádió elnöke támogatja az elképze­lést, a Duna TV és az MTI vezetője azon­ban értesülésünk szerint fenntartásait hangoztatja. Problémát jelenthet majd a közrádió esetében, hogy az ingatlanok ér­tékesítése nem a menedzsment, hanem a kuratórium elnökségének a jogköre. Már­pedig Szadai Károly kuratóriumi elnök nem híve az összeköltözésnek. Lapunk­nak elmondta: hivatalosan semmilyen el­képzelést nem kapott a médiaparkról, ám az erről szóló döntést szeretné minél ha­marabb meghozatni. HASZÁN ZOLTÁN NÉPSZAB­ADSÁG-grafika Fogyatékkal élők médiaképzése MUNKATÁRSUNKTÓL A filmes, a televíziós és a rádiós munkát sajátíthatják el fogyatékkal élők a Nonprofit Média Központ Alapítvány szeptemberben induló kurzusán. A je­lentkezés feltételei a http://www. fogy­­atekosokeve.hu internetes oldalon olvas­hatók. A Nézőpont-váltás címmel meg­hirdetett program célja, hogy a fogyaték­kal élő emberek a média aktív szereplői­vé váljanak, felkészüljenek a közvéle­mény befolyásolására, és képesek legye­nek saját nézőpontjuk megjelenítésére. A hallgatók a kurzus sikeres elvégzése után a programot támogató médiapart­nereknél publikációs lehetőséget és gya­kornokként alkalmi feladatokat kapnak. Az ingyenes oktatásra augusztus 10-ig lehet jelentkezni. A programban 20 fo­gyatékkal élő vehet részt, akiket szep­tember első hetében személyes találkozó után választanak ki a kurzus szervezői. Új esélyek májátültetésre Heteken belül reményük lehet a hepatitis B fertőzötteknek is a májtranszplantációra. Eddig a műtét nélkülözhetetlen, ám költséges kiegészítő terápiáját senki sem finanszírozta. Magyarországon évente négy-öt olyan májbeteg van, akinél hepatitis B fertőzés váltotta ki a kórt, ők azonban eddig nem kerülhettek azok közé, akiken májátülte­téssel segíthettek az orvosok. A hepatitis B vírus évente 50-100 ezer embert betegít meg, és 150-300 halált okoz. A betegség felnőttkorban az esetek tizedében alakul át krónikus májgyulladássá, amelyből májzsugorodás, májrák is kialakulhat. Ilyenkor jelenthetne gyógyulást a transz­plantáció. A szakemberek szerint csak akkor van értelme a szervátültetésnek, ha a beteg a műtét előtt és azt követően is vírusellenes kezelést kap, hogy a hepati­tis B vírus ne betegítse meg az új májat is. Erre az évente több mint ötmillió forint­ba kerülő kezelésre néhány hónaptól akár élethosszig is szüksége lehet a be­tegnek. - Külföldön 1989 óta végeznek ered­ményes transzplantációt a hepatitis B fertőzötteknél - mondta lapunknak Borsi József, a Hungarotransplant Kht., a hazai szervátültetéseket szervező társaság ügyvezetője. Szerinte az érintetteknek a májátültetés utáni túlélési esélye nem különbözik az egyéb transzplantációs esetektől. Azaz megfelelő életmóddal normális életminőségre van esélyük. Borsi József elmondta: a hazai hepatitis B fertőzöttek közül 50-60 betegnek lehet szüksége transzplantációra. Most két fiatalember van, akinek he­patitis B fertőzés miatt már elhaltak a májszövetei. Számukra a májátültetés várólistájára kerülés volna az egyetlen esély az életre. A Semmelweis Egyetem Transzplantációs Klinikáján a májváró­listát összeállító bizottság vezetője, Görög Dénes adjunktus elmondta: egy átlagos májátültetésért 16 millió forintot kap a klinika. Ebből a vírusellenes kezelésre nem futja. Ezért a bizottság nem javasol­ja a hepatitis B fertőzöttek várólistára ke­rülését. A transzplantációt a központi költség­­vetés finanszírozza. A hepatitis B fertő­zöttek szervátültetésével járó többlet­­költségek finanszírozásáról évek óta le­veleznek a hatóságok. Az orvosok sze­rint a betegek kérelmeire eddig csak el­utasító válasz érkezett. Ezzel szemben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fő­osztályvezetője állítja: ha a beteg kérel­mét támogatják az orvosok is, azt nem utasítják el. Ma már kideríthetetlen, hogy ki, hová írt levelet, miután az érintettek többsége azóta meghalt. A szakma képviselői legutóbb febru­árban kérték a szaktárcát, találjon vala­milyen megoldást, hogy valamennyi sú­lyos májbeteg azonos eséllyel kerülhes­sen várólistára. Hargittai Mária, a szak­tárca helyettes államtitkára lapunkat ar­ról tájékoztatta, hogy megkezdődtek a tárgyalások az egészségbiztosítóval a transzplantációhoz nélkülözhetetlen gyógyszer egyedi finanszírozásáról. Várhatóan már az idén hepatitis B fertő­zöttek is felkerülhetnek a transzplantáci­ós várólistára. Görög Dénes adjunktus közölte: ha a szaktárca zöld utat ad a hepatitis B fertő­zöttek listára vételéhez, akkor várhatóan egy beteggel azonnal bővül a lista. DANDANNA Decemberben a listán lévők száma: 41 Szervátültetéssel megoperáltak száma: 17 Meghaltak (operáció nélkül): Forrás: Hungarotransplant Kht NÉPSZABADIÁG-grafika ■ MÁJÁTÜLTETÉSEK MAGYARORSZÁGON (2002) Szervkivétel: 23 Szervbeültetés: 17 Élő donoros szervátültetés:0 Listára újonnan felkerültek száma: 50 22 ■ ŐSZTŐL KEZDŐDIK AZ ORSZÁGOS MÉHNYAKRÁKSZŰRŐ VIZSGÁLAT Ősszel megkezdődik a 25 és 65 év közötti nők méhnyakrákszűrő vizsgálata. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) azoknak a 25 és 65 év közötti nők­nek küld vizsgálatra hí­­í­vó levelet, akik még soha nem voltak ilyen vizsgálaton. Másfél év­vel a mellrákszűrési program után ez a második országosan szervezett szűrés, amelyet a népegész­ségügyi program kere­tében bonyolít a kor­mányzat. E program szakmai vezetője, Kásler Miklós, az Or­szágos Onkológiai In­tézet főigazgatója csü­törtökön a szaktárca sajtótájékoztatóján azt mondta: az értesítő­ben arról is tájékoztat­ják a nőket, hogy lakó­helyükhöz közel mely nőorvosok végzik el a vizsgálatot, de nem kötelező a levélben felsoroltak valamelyi­kéhez menni - akár saját nőorvosuktól is kérhetik a szűrést. Az utóbbi esetben viszont a vizsgálat csak akkor térítésmentes, ha az adott doktornak van szerződése az ÁNTSZ- szel a szűrés elvég­zésére. (Munkatár­sunktól) Felderítő századot ajánlottunk fel Egy felderítő századdal venne részt Ma­gyarország a NATO gyorsreagálású egy­ségében. Ezt jelezte tegnap a honvédség képviselője a szövetség központjában tartott konferencián, ahol arról szondáz­ták a tagokat, hogy mivel járulnának hozzá a hadtest működéséhez. A beérke­ző felajánlásokat összegezve a szövetség októberben dönt a felállítandó alakulat összetételéről. Ha elfogadja a magyar hozzájárulást, a század féléves itthoni felkészülés után jövő tavasszal csatla­kozna egy közös kiképzéshez, majd újabb hat hónap után készenlétbe kerül­ne. Ez azt jelenti, hogy szükség esetén öt-hét napon belül indulniuk kell. Jelenleg legalább egy hónapra és kü­lönböző haditechnikai vásárlásokra van szükség ahhoz, hogy Magyarország csat­lakozhasson egy nemzetközi misszióhoz. Ezt az időszakot kell lerövidíteni a felderí­tők esetében. Ráadásul alkotmánymódo­sításra is szükség lesz, a jelenlegi szabá­lyok szerint ugyanis hasonló helyzetben a parlament kétharmados jóváhagyását igényli a század elindítása. Márpedig a politikai kompromisszum megszületése eddig heteket vett igénybe. Az alkot­mánymódosítás előkészületei folynak. H. Z. Alaki bemutató A Magyar Honvédség új alaki szabályzatát módszertani foglalkozáson mutatták be a Honvédelmi Minisztérium 3-as számú objektumában. A képen fegyverfogási bemutató Csalódtak a nyugdíjasok Több miniszter segítségét is várják Levélben fordult a napokban Bárándy Péter igazságügyi, Csehák Judit egészségügyi és szociális, valamint Burány Sándor munkaügyi miniszter­hez a Nyugdíjasok Országos Egyesülete, mert véleménye szerint a kormányváltás óta rosszabb helyzetbe kerültek a nyugdíjasok, mint korábban voltak. Ráadásul ki akarják hagyni őket a tb-alapok fel­ügyeletéből. Emlékeztetnek: a kormány az idősek életkörül­ményeinek, nyugdíjuk értéké­nek javítását ígérte választási programjában.­­ A 13. havi nyugdíj első hetének kifizetését - amit no­vemberre ígértek - informá­cióink szerint januárra ha­lasztják. Nem látjuk a szándé­kát annak sem, hogy a nyug­díjak értéke fölzárkózzon a keresetekhez - nyilatkozta Mihalovits Ervin, a Nyugdíja­sok Országos Képviseletének elnöke. Hozzátette: a rend­szerváltozás idején a nyugdí­jak elérték a reálkeresetek 68 százalékát, napjainkra ez 60 százalék alá süllyedt. A szervezet szakértői nem tudják elfogadni Csehák Judit azon korábbi válaszát, hogy vagy nincs, vagy csak apró lé­pésben van lehetőség az eddi­gi értékveszteségek kompen­zálására. Az értékvesztés kompen­zálásának fedezetét - állítják a szakértők - törvény biztosítja: ez előírja, hogy a kötelező ma­gánnyugdíj bevezetésével ke­letkező hiányt az állami nyug­díjrendszerben államkötvény­kibocsátással kell pótolni. Mi­ként törvény írja elő azt is, hogy a nyugdíjreform nem hozhatja hátrányosabb hely­zetbe az idős ellátottakat - az érdekvédők szerint ez történt. Lendvai Ildikó, az MSZP par­lamenti frakciójának vezetője a napokban újabb, az időseket érintő tervekről beszélt. Pél­dául az egyedülállók nyugdíj­­pótlékának bevezetéséről, amely a legrosszabb helyzet­ben lévőkön segíthetne 2005- től. A nyugdíjasok érdekvédői szerint azonban ez csupán szociálpolitikai intézkedés - általában viszont nem enyhít a nyugdíjasok gondjain. KUNJ. VIKTÓRIA 16 5 2003. JÚLIUS 18., PÉNTEK BÁRÁNDY: AZ ORVADÁSZAT IS LEGYEN BŰNCSELEKMÉNY Az állatkínzás és az állatviadal mel­lett azt tervezzük, hogy az orvvadá­szat, valamint a veszélyes hulladé­kokkal történő természetszennyezés is bűncselekménynek minősüljön - nyilatkozta lapunknak Bárándy Péter. Az igazságügy-miniszter megje­gyezte: a szaktárca több hónapja dol­gozik a Btk. állat- és természetvéde­lemmel kapcsolatos rendelkezései­nek módosításán. Miként arról la­punk korábban már beszámolt, több állatvédő szervezet július végén kez­di meg az aláírásgyűjtést annak ér­dekében, hogy az állatkínzás a bün­tető törvénykönyv passzusai közé kerüljön be. A héten nyújtotta be Gusztos Péter szabad demokrata kép­viselő a témával kapcsolatos indítvá­nyát, amelyet a szaktárca beépít saját módosító javaslatába. (K. Cs.) ELITVÁLTÁSRA KÉSZÜL A VIDÉK PÁRTJA A rendszert váltó politikai elit levál­tására készül 2006-ban az egy évvel ezelőtt megalakult Magyar Vidék és Polgári Párt (MVPP) - jelentette be tegnapi miskolci sajtótájékoztatóján Bánk Attila elnök, aki a korábbi cik­lusban a kisgazdapárt országgyűlési frakciójának vezetője volt. Megfogal­mazása szerint a politikai elit nem al­kalmas a magyarság, különösen pe­dig a magyar vidék képviseletére. Példaként hozta fel a brókerbotrányt. Mint mondta: jószerivel egy hónapja tart a bal- és a jobboldal között a sár­dobálás egy lényegében a rendőrség­re tartozó ügyben, miközben arról alig esik szó, hogy ténylegesen mek­kora kár éri a mezőgazdaságot, a gazdákat az aszály miatt. A banki ügyletben 13 milliárd forint tűnt el, a gazdák meg 10 milliárd forintot kap­nának - tette hozzá. (Tudósítónktól) AZ ÉPÍTKEZÉSEK MIATT TILTAKOZNAK A HÉVÍZIEK A Hévízért Városvédő Egyesület és a Hévízi Szobakiadók Szövetsége a fürdőváros jegyzőjének címzett, 1255 aláírással ellátott tiltakozó petí­ciót nyújtott át tegnap a hévízi pol­gármesteri hivatalban - tudtuk meg Rakssányi Csabától, a tiltakozás szer­vezőjétől. A protestáló hévíziek azt követelik, hogy a városban a jövő­ben ne lehessen olyan építkezéseket folytatni, amelyek eltérnek a rende­zési terv szigorú szabályaitól. A helybéliek ugyanis úgy érzékelik, sok esetben eltérnek az építtetők a rendezési tervtől, s ez rontja a város­képet. A petícióban az a követelés is szerepel, hogy a képviselő-testület ne bírálhassa felül a polgármesteri hivatal építéshatósági döntéseit, egyáltalán ne is kerülhessenek a közgyűlés elé olyan engedélykérel­mek, amelyek eltérnek a helyi építé­si szabályoktól. (Zalaegerszegi tudósí­tónktól) ELBOCSÁTOTT PAKSI HÍRLEVÉLSZERKESZTŐ Egy címlapfotó miatt elbocsátották a paksi atomerőmű belső hírlevelének szerkesztőjét, Márkus Zalánt - közöl­te az érintett az MTI-vel. A fotón az atomerőmű vezérigazgatója, Kocsis István és Aszódi Attila miniszteri biz­tos látható. A kép egy sajtótájékozta­tón készült, ahol a vezérigazgató az áprilisi üzemzavar elhárítására ké­szített animációs filmet magyarázta, a miniszteri biztos pedig mosolyog­va állt a háta mögött. A szerkesztő elmondása szerint a hírlevél megje­lenése után a humánpolitikai főosz­tály vezetője szóban közölte vele, hogy felbontják a szerződését, mert a felvételen látható mosoly a két em­ber közötti ellentétet jeleníti meg. Márkus Zalán elmondta, hogy a paksi atomerőmű tíz nappal ezelőtt vette fel őt a heti hírlevél szerkesztő­jének. (MTI) ÚJ HAVILAPOT INDÍTOTT A MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM A Magyar Demokrata Fórum tegnap új havilapot indított, MDF - Fórum címmel - közölte Viniczai Tibor el­nökségi tag és Pettkó András, a vá­lasztmány elnökségének tagja teg­nap. Elhangzott: az elsősorban a tag­ság számára készített, belső terjesz­tésű ingyenes kiadvány első száma 25 ezer példányban jelent meg. A havi kiadvány fő célja, hogy a tag­ságnak hiteles tájékoztatást nyújtson a párt és a frakció mindennapi mun­kájáról, és „semlegesítse az MDF el­leni támadásokat". (MTI) 5

Next