Népszabadság, 2003. július (61. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-18 / 166. szám
NÉPSZABADSÁG _________HAZAI KÖRKÉP________ Leporolták a médiapark terveit A Magyar Televíziónak az év végéig ki kell költöznie a Szabadság téri székházból. Erre az ÁPV Rt.-vel 2001-ben kötött szerződés kötelezi a köztévét, amely négy éve hatmilliárdért adta el a volt Tőzsdepalotát az állami vagyonkezelőnek. A köztévé az előző ciklusban látott hozzá ingatlanjai eladásához, hogy tartozásait rendezhesse, így szabadult meg a Szabadsági téri központjától is. Az értékesítésekből befolyó pénzből semmi tartalék nem maradt, azt felelte az MTV. A tévének eredetileg 2001 végén kellett volna elhagynia székházát, ám új ingatlan felhúzására nem volt forrása. Emiatt két kormányhatározat is született arról, hogy az ÁPV Rt. vegye meg az MTV utolsó értékes ingatlanát,Óbudán, és ott építtesse fel az új tévébázist. A tévé megterveztette az új székházat Finta Józseffel (a hírek szerint több mint 300 millió forintot fizetett ezért), de eddig még egyetlen kapavágás sem történt. A tévészékház építését ugyanis kormányzati szinten egy új ötlet, a közmédiumokat egy fedél alá költöztető médiapark létrehozása váltotta fel. Ennek megvalósíthatósági tanulmányát el is készítette egy német cég, a kormányváltás azonban jegelte az ügyet. Az elképzelés megtetszett a mostani kormánypártok több politikusának is, így leporolták a médiaparkdossziékat. Az előterjesztés a minisztériumok között kering. A beruházás 50 milliárd forintot igényel, ebből azonban legfeljebb néhány milliárd forintig és az ingatlan biztosításáig vállalna szerepet anyagilag a költségvetés. Az épületegyüttest egy magáncég húzná fel. A közmédiumok megőriznék különállásukat, a gyártóbázist, de a stúdiókat közösen használnák. A beruházónak a befektetés a bérleti díjból térülne meg. Ez a működtetési költségekkel együtt évi 7-9 milliárd forint lehet. Az elképzelést az elmúlt hetekben a 90 ezer négyzetméteres óbudai ingatlan tulajdonosa, az ÁPV Rt. százszázalékos tulajdonában lévő Millenniumi Média Kft. illetékesei ismertették a közmédiumok vezetőivel. A Magyar Televízió és a Magyar Rádió elnöke támogatja az elképzelést, a Duna TV és az MTI vezetője azonban értesülésünk szerint fenntartásait hangoztatja. Problémát jelenthet majd a közrádió esetében, hogy az ingatlanok értékesítése nem a menedzsment, hanem a kuratórium elnökségének a jogköre. Márpedig Szadai Károly kuratóriumi elnök nem híve az összeköltözésnek. Lapunknak elmondta: hivatalosan semmilyen elképzelést nem kapott a médiaparkról, ám az erről szóló döntést szeretné minél hamarabb meghozatni. HASZÁN ZOLTÁN NÉPSZABADSÁG-grafika Fogyatékkal élők médiaképzése MUNKATÁRSUNKTÓL A filmes, a televíziós és a rádiós munkát sajátíthatják el fogyatékkal élők a Nonprofit Média Központ Alapítvány szeptemberben induló kurzusán. A jelentkezés feltételei a http://www. fogyatekosokeve.hu internetes oldalon olvashatók. A Nézőpont-váltás címmel meghirdetett program célja, hogy a fogyatékkal élő emberek a média aktív szereplőivé váljanak, felkészüljenek a közvélemény befolyásolására, és képesek legyenek saját nézőpontjuk megjelenítésére. A hallgatók a kurzus sikeres elvégzése után a programot támogató médiapartnereknél publikációs lehetőséget és gyakornokként alkalmi feladatokat kapnak. Az ingyenes oktatásra augusztus 10-ig lehet jelentkezni. A programban 20 fogyatékkal élő vehet részt, akiket szeptember első hetében személyes találkozó után választanak ki a kurzus szervezői. Új esélyek májátültetésre Heteken belül reményük lehet a hepatitis B fertőzötteknek is a májtranszplantációra. Eddig a műtét nélkülözhetetlen, ám költséges kiegészítő terápiáját senki sem finanszírozta. Magyarországon évente négy-öt olyan májbeteg van, akinél hepatitis B fertőzés váltotta ki a kórt, ők azonban eddig nem kerülhettek azok közé, akiken májátültetéssel segíthettek az orvosok. A hepatitis B vírus évente 50-100 ezer embert betegít meg, és 150-300 halált okoz. A betegség felnőttkorban az esetek tizedében alakul át krónikus májgyulladássá, amelyből májzsugorodás, májrák is kialakulhat. Ilyenkor jelenthetne gyógyulást a transzplantáció. A szakemberek szerint csak akkor van értelme a szervátültetésnek, ha a beteg a műtét előtt és azt követően is vírusellenes kezelést kap, hogy a hepatitis B vírus ne betegítse meg az új májat is. Erre az évente több mint ötmillió forintba kerülő kezelésre néhány hónaptól akár élethosszig is szüksége lehet a betegnek. - Külföldön 1989 óta végeznek eredményes transzplantációt a hepatitis B fertőzötteknél - mondta lapunknak Borsi József, a Hungarotransplant Kht., a hazai szervátültetéseket szervező társaság ügyvezetője. Szerinte az érintetteknek a májátültetés utáni túlélési esélye nem különbözik az egyéb transzplantációs esetektől. Azaz megfelelő életmóddal normális életminőségre van esélyük. Borsi József elmondta: a hazai hepatitis B fertőzöttek közül 50-60 betegnek lehet szüksége transzplantációra. Most két fiatalember van, akinek hepatitis B fertőzés miatt már elhaltak a májszövetei. Számukra a májátültetés várólistájára kerülés volna az egyetlen esély az életre. A Semmelweis Egyetem Transzplantációs Klinikáján a májvárólistát összeállító bizottság vezetője, Görög Dénes adjunktus elmondta: egy átlagos májátültetésért 16 millió forintot kap a klinika. Ebből a vírusellenes kezelésre nem futja. Ezért a bizottság nem javasolja a hepatitis B fertőzöttek várólistára kerülését. A transzplantációt a központi költségvetés finanszírozza. A hepatitis B fertőzöttek szervátültetésével járó többletköltségek finanszírozásáról évek óta leveleznek a hatóságok. Az orvosok szerint a betegek kérelmeire eddig csak elutasító válasz érkezett. Ezzel szemben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője állítja: ha a beteg kérelmét támogatják az orvosok is, azt nem utasítják el. Ma már kideríthetetlen, hogy ki, hová írt levelet, miután az érintettek többsége azóta meghalt. A szakma képviselői legutóbb februárban kérték a szaktárcát, találjon valamilyen megoldást, hogy valamennyi súlyos májbeteg azonos eséllyel kerülhessen várólistára. Hargittai Mária, a szaktárca helyettes államtitkára lapunkat arról tájékoztatta, hogy megkezdődtek a tárgyalások az egészségbiztosítóval a transzplantációhoz nélkülözhetetlen gyógyszer egyedi finanszírozásáról. Várhatóan már az idén hepatitis B fertőzöttek is felkerülhetnek a transzplantációs várólistára. Görög Dénes adjunktus közölte: ha a szaktárca zöld utat ad a hepatitis B fertőzöttek listára vételéhez, akkor várhatóan egy beteggel azonnal bővül a lista. DANDANNA Decemberben a listán lévők száma: 41 Szervátültetéssel megoperáltak száma: 17 Meghaltak (operáció nélkül): Forrás: Hungarotransplant Kht NÉPSZABADIÁG-grafika ■ MÁJÁTÜLTETÉSEK MAGYARORSZÁGON (2002) Szervkivétel: 23 Szervbeültetés: 17 Élő donoros szervátültetés:0 Listára újonnan felkerültek száma: 50 22 ■ ŐSZTŐL KEZDŐDIK AZ ORSZÁGOS MÉHNYAKRÁKSZŰRŐ VIZSGÁLAT Ősszel megkezdődik a 25 és 65 év közötti nők méhnyakrákszűrő vizsgálata. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) azoknak a 25 és 65 év közötti nőknek küld vizsgálatra híívó levelet, akik még soha nem voltak ilyen vizsgálaton. Másfél évvel a mellrákszűrési program után ez a második országosan szervezett szűrés, amelyet a népegészségügyi program keretében bonyolít a kormányzat. E program szakmai vezetője, Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója csütörtökön a szaktárca sajtótájékoztatóján azt mondta: az értesítőben arról is tájékoztatják a nőket, hogy lakóhelyükhöz közel mely nőorvosok végzik el a vizsgálatot, de nem kötelező a levélben felsoroltak valamelyikéhez menni - akár saját nőorvosuktól is kérhetik a szűrést. Az utóbbi esetben viszont a vizsgálat csak akkor térítésmentes, ha az adott doktornak van szerződése az ÁNTSZ- szel a szűrés elvégzésére. (Munkatársunktól) Felderítő századot ajánlottunk fel Egy felderítő századdal venne részt Magyarország a NATO gyorsreagálású egységében. Ezt jelezte tegnap a honvédség képviselője a szövetség központjában tartott konferencián, ahol arról szondázták a tagokat, hogy mivel járulnának hozzá a hadtest működéséhez. A beérkező felajánlásokat összegezve a szövetség októberben dönt a felállítandó alakulat összetételéről. Ha elfogadja a magyar hozzájárulást, a század féléves itthoni felkészülés után jövő tavasszal csatlakozna egy közös kiképzéshez, majd újabb hat hónap után készenlétbe kerülne. Ez azt jelenti, hogy szükség esetén öt-hét napon belül indulniuk kell. Jelenleg legalább egy hónapra és különböző haditechnikai vásárlásokra van szükség ahhoz, hogy Magyarország csatlakozhasson egy nemzetközi misszióhoz. Ezt az időszakot kell lerövidíteni a felderítők esetében. Ráadásul alkotmánymódosításra is szükség lesz, a jelenlegi szabályok szerint ugyanis hasonló helyzetben a parlament kétharmados jóváhagyását igényli a század elindítása. Márpedig a politikai kompromisszum megszületése eddig heteket vett igénybe. Az alkotmánymódosítás előkészületei folynak. H. Z. Alaki bemutató A Magyar Honvédség új alaki szabályzatát módszertani foglalkozáson mutatták be a Honvédelmi Minisztérium 3-as számú objektumában. A képen fegyverfogási bemutató Csalódtak a nyugdíjasok Több miniszter segítségét is várják Levélben fordult a napokban Bárándy Péter igazságügyi, Csehák Judit egészségügyi és szociális, valamint Burány Sándor munkaügyi miniszterhez a Nyugdíjasok Országos Egyesülete, mert véleménye szerint a kormányváltás óta rosszabb helyzetbe kerültek a nyugdíjasok, mint korábban voltak. Ráadásul ki akarják hagyni őket a tb-alapok felügyeletéből. Emlékeztetnek: a kormány az idősek életkörülményeinek, nyugdíjuk értékének javítását ígérte választási programjában. A 13. havi nyugdíj első hetének kifizetését - amit novemberre ígértek - információink szerint januárra halasztják. Nem látjuk a szándékát annak sem, hogy a nyugdíjak értéke fölzárkózzon a keresetekhez - nyilatkozta Mihalovits Ervin, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke. Hozzátette: a rendszerváltozás idején a nyugdíjak elérték a reálkeresetek 68 százalékát, napjainkra ez 60 százalék alá süllyedt. A szervezet szakértői nem tudják elfogadni Csehák Judit azon korábbi válaszát, hogy vagy nincs, vagy csak apró lépésben van lehetőség az eddigi értékveszteségek kompenzálására. Az értékvesztés kompenzálásának fedezetét - állítják a szakértők - törvény biztosítja: ez előírja, hogy a kötelező magánnyugdíj bevezetésével keletkező hiányt az állami nyugdíjrendszerben államkötvénykibocsátással kell pótolni. Miként törvény írja elő azt is, hogy a nyugdíjreform nem hozhatja hátrányosabb helyzetbe az idős ellátottakat - az érdekvédők szerint ez történt. Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakciójának vezetője a napokban újabb, az időseket érintő tervekről beszélt. Például az egyedülállók nyugdíjpótlékának bevezetéséről, amely a legrosszabb helyzetben lévőkön segíthetne 2005- től. A nyugdíjasok érdekvédői szerint azonban ez csupán szociálpolitikai intézkedés - általában viszont nem enyhít a nyugdíjasok gondjain. KUNJ. VIKTÓRIA 16 5 2003. JÚLIUS 18., PÉNTEK BÁRÁNDY: AZ ORVADÁSZAT IS LEGYEN BŰNCSELEKMÉNY Az állatkínzás és az állatviadal mellett azt tervezzük, hogy az orvvadászat, valamint a veszélyes hulladékokkal történő természetszennyezés is bűncselekménynek minősüljön - nyilatkozta lapunknak Bárándy Péter. Az igazságügy-miniszter megjegyezte: a szaktárca több hónapja dolgozik a Btk. állat- és természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek módosításán. Miként arról lapunk korábban már beszámolt, több állatvédő szervezet július végén kezdi meg az aláírásgyűjtést annak érdekében, hogy az állatkínzás a büntető törvénykönyv passzusai közé kerüljön be. A héten nyújtotta be Gusztos Péter szabad demokrata képviselő a témával kapcsolatos indítványát, amelyet a szaktárca beépít saját módosító javaslatába. (K. Cs.) ELITVÁLTÁSRA KÉSZÜL A VIDÉK PÁRTJA A rendszert váltó politikai elit leváltására készül 2006-ban az egy évvel ezelőtt megalakult Magyar Vidék és Polgári Párt (MVPP) - jelentette be tegnapi miskolci sajtótájékoztatóján Bánk Attila elnök, aki a korábbi ciklusban a kisgazdapárt országgyűlési frakciójának vezetője volt. Megfogalmazása szerint a politikai elit nem alkalmas a magyarság, különösen pedig a magyar vidék képviseletére. Példaként hozta fel a brókerbotrányt. Mint mondta: jószerivel egy hónapja tart a bal- és a jobboldal között a sárdobálás egy lényegében a rendőrségre tartozó ügyben, miközben arról alig esik szó, hogy ténylegesen mekkora kár éri a mezőgazdaságot, a gazdákat az aszály miatt. A banki ügyletben 13 milliárd forint tűnt el, a gazdák meg 10 milliárd forintot kapnának - tette hozzá. (Tudósítónktól) AZ ÉPÍTKEZÉSEK MIATT TILTAKOZNAK A HÉVÍZIEK A Hévízért Városvédő Egyesület és a Hévízi Szobakiadók Szövetsége a fürdőváros jegyzőjének címzett, 1255 aláírással ellátott tiltakozó petíciót nyújtott át tegnap a hévízi polgármesteri hivatalban - tudtuk meg Rakssányi Csabától, a tiltakozás szervezőjétől. A protestáló hévíziek azt követelik, hogy a városban a jövőben ne lehessen olyan építkezéseket folytatni, amelyek eltérnek a rendezési terv szigorú szabályaitól. A helybéliek ugyanis úgy érzékelik, sok esetben eltérnek az építtetők a rendezési tervtől, s ez rontja a városképet. A petícióban az a követelés is szerepel, hogy a képviselő-testület ne bírálhassa felül a polgármesteri hivatal építéshatósági döntéseit, egyáltalán ne is kerülhessenek a közgyűlés elé olyan engedélykérelmek, amelyek eltérnek a helyi építési szabályoktól. (Zalaegerszegi tudósítónktól) ELBOCSÁTOTT PAKSI HÍRLEVÉLSZERKESZTŐ Egy címlapfotó miatt elbocsátották a paksi atomerőmű belső hírlevelének szerkesztőjét, Márkus Zalánt - közölte az érintett az MTI-vel. A fotón az atomerőmű vezérigazgatója, Kocsis István és Aszódi Attila miniszteri biztos látható. A kép egy sajtótájékoztatón készült, ahol a vezérigazgató az áprilisi üzemzavar elhárítására készített animációs filmet magyarázta, a miniszteri biztos pedig mosolyogva állt a háta mögött. A szerkesztő elmondása szerint a hírlevél megjelenése után a humánpolitikai főosztály vezetője szóban közölte vele, hogy felbontják a szerződését, mert a felvételen látható mosoly a két ember közötti ellentétet jeleníti meg. Márkus Zalán elmondta, hogy a paksi atomerőmű tíz nappal ezelőtt vette fel őt a heti hírlevél szerkesztőjének. (MTI) ÚJ HAVILAPOT INDÍTOTT A MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM A Magyar Demokrata Fórum tegnap új havilapot indított, MDF - Fórum címmel - közölte Viniczai Tibor elnökségi tag és Pettkó András, a választmány elnökségének tagja tegnap. Elhangzott: az elsősorban a tagság számára készített, belső terjesztésű ingyenes kiadvány első száma 25 ezer példányban jelent meg. A havi kiadvány fő célja, hogy a tagságnak hiteles tájékoztatást nyújtson a párt és a frakció mindennapi munkájáról, és „semlegesítse az MDF elleni támadásokat". (MTI) 5