Népszabadság, 2003. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-07 / 183. szám
NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA - ÁLLÁSPONT 2003. AUGUSZTUS 7., CSÜTÖRTÖK 3 A Fidesz nem Amerika-ellenes Nagy Gábor Tamás a pártdelegáció washingtoni tanulmány útjáról Nyilvánvalóan van gesztus, avagy akár üzenetértéke is annak, hogy nagy létszámú Fidesz-delegáció kapott lehetőséget politikai találkozósorozatra az Egyesült Államokban - közölte lapunkkal Nagy Gábor Tamás polgármester, a parlament külügyi bizottságának tagja. MUNKATÁRSUNKTÓL júliusban három hetet töltött 23 Fideszképviselő Amerikában. Az eredetileg nyelvtanulási, illetve nyelvgyakorlási céllal kezdeményezett út a Magyar-Amerikai Koalíció és az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége segítségével politikai tanulmányúttá változott. Napi négy óra nyelvtanulás mellett a küldöttség találkozott az amerikai külügy, belügy, igazságügy és a Pentagon illetékeseivel, jártak alapítványok agytrösztjeinél. Ilyen népes - ráadásul ellenzéki - pártküldöttség fogadására Magyarországról még nem volt példa. Nagy Gábor Tamás elmondta: több találkozón is elhangzott, hogy amerikai részről készek a kapcsolatok szorosabbá fűzésére a Fidesszel, amire lehetőség kínálkozik a Bush-kormányzattal kölcsönösen vallott értékek alapján. „Őszinte, világos párbeszédre volt alkalmunk, kölcsönösen elmondtuk a véleményünket bizonyos kérdésekről, s ez a véleménycsere hasznos volt." Nagy Gábor Tamás nemmel válaszolt arra, hogy amerikai részről elhangzott-e kritika az iraki háborúval kapcsolatos kérések parlamenti vitájában érvényesített Fidesz-állásponttal kapcsolatban. Magyarázatként hozzáteszi: a találkozók jellege másmilyen volt. „Nem politikai tárgyalás zajlott, nem az volt a cél, hogy a két fél egymást győzködje igazáról. A Fidesz-küldöttség bepillantást nyerhetett abba, miként születnek a döntések az ottani politikában, az amerikai partnerek pedig a magyar belpolitikai helyzettel ismerkedhettek a Fidesz olvasatában. Alkalmunk volt kialakítani olyan személyes kontaktusokat is, amelyekre építeni lehet a továbbiakban. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az amerikai magyar emigráció tagjaival tartott találkozóknak is." A fideszes képviselő kitérő választ adott arra a kérdésünkre, mennyiben erősítették meg az amerikai megbeszélések Németh Zsoltnak, a Fidesz külügyi vezetőjének a tusnádfürdői találkozón elhangzott véleményét, miszerint az Egyesült Államok stratégiai célja Európa megosztása, illetve az Irak kapcsán felszínre került megosztottság tartósítása. Nagy Gábor Tamás hangsúlyozta: nem volt jelen Bálványoson, ám úgy tudja, Németh Zsolt a vita moderátoraként ezt nem állította, hanem kérdés formájában vetette fel, amelyről aztán a hozzászólók mondták el véleményüket. Más dolog, hogy a kérdés valóban napjaink egyik slágertémája, ezt boncolgatják elemzők Európában és az óceán túlpartján is. „Ténykérdés, hogyma Európa megosztott, az Egyesült Államok pedig a világ első számú szuperhatalma, amely egyre aktívabb szerepet vállal a válsággócok kezelésében. A kérdés most úgy merül fel, hogy Európa képes-e az eddiginél egységesebb kül- és biztonsági, védelmi politika kialakítására. Mi úgy látjuk, s ezt utunk során többször megerősítették, hogy az USA igényli a kapcsolatok szorosabbá fűzését Európával a közös értékek alapján." A képviselő szerint lehet, hogy voltak valóban félresikerült nyilatkozatok. Most viszont közeledésre van szükség, amikor is a labda inkább az EU térfelén van. Meg kell találni azokat a közös pontokat, pilléreket, amelyekre építkezve Európa meg tudja fogalmazni önmagát. Nem szerencsés régi és új Európáról beszélni, egyeseket kellemesebbnek, másokat kellemetlenebb partnernek ítélve magunk közül. „Mi többször is elmondtuk Washingtonban: Magyarország EU-tagsága nem jelenti, hogy a több európaiság kevesebb szövetséggel jár majd az Egyesült Államokkal. Ellenkezőleg, mi úgy gondoljuk: a több európaiság több amerikai kapcsolattal párosul majd. S ezt amerikai részről elégedetten nyugtázták" - mondta Nagy Gábor Tamás. Nagy Gábor Tamás 2004-ben nyit a révkomáromi magyar egyetem SZILVÁSSY JÓZSEF POZSONYI TUDÓSÍTÓNK A tárcaközi egyeztetés után véglegesítették a révkomáromi magyar állami egyetem megalapításáról rendelkező törvénytervezetet. Lapunknak nyilatkozva Szigeti László, a pozsonyi oktatási minisztérium államtitkára kifejtette, hogy a tervezet elfogadásával a Dzurinda-kabinetnek nem kell várnia a szlovákiai akkreditációs bizottság kedvező határozatára, mert a vonatkozó jogszabály szerint az új felsőoktatási intézménynek az első végzős hallgatók kibocsátásáig kell megszereznie a testület jóváhagyását. Egyébként a bizottság már kétszer foglalkozott a tervek szerint jövő szeptemberben három - pedagógiai, közgazdasági és református teológiai - karral induló intézmény ügyével. Szakmai kifogások miatt azonban nem hoztak érvényes döntést. Legközelebb valószínűleg októberben tűzik napirendre az egyetem megalapítását indítványozó anyagot. Szigeti elismerte: elsősorban az jelent gondot, hogy kevés a megfelelő tudományos fokozattal rendelkező szlovákiai magyar egyetemi oktató, ezért kezdetben magyarországi vendégtanárokkal szeretnék szavatolni elsősorban néhány pedagógiai szak oktatásának kellő színvonalát. Hátráltatja az akkreditációt az is, hogy a református teológia jelenleg még nem szerepel a Szlovákiában oktatható tanulmányi szakok között. Az államtitkár szerint a legfényesebb problémák a jövő tanév kezdetéig megoldhatók. Lapunk érdeklődésére a pozsonyi kormányhivatalban nem tudták megmondani, hogy a most benyújtott törvénytervezetről mikor tárgyal a Dzurinda-kabinet. Az a fontos, hogy a pozsonyi törvényhozás még az idén döntsön az egyetem megalapításáról, mert akkor jövő szeptemberben megkezdődhet az oktatás - közölte az államtitkár. - Révkomáromban minden szükséges feltételt megteremtettünk ahhoz, hogy a magyar állami egyetem kellő feltételekkel kezdhesse meg a működését - válaszolta megkeresésünkre Bastrnák Tibor polgármester. Elmondta, hogy hitelből, negyvenmillió koronáért megvásárolták a pozsonyi védelmi minisztériumtól a helyi erődítményrendszerben lévő épületegyüttest. Megfelelő átalakítás és korszerűsítés után itt rendezik be az előadótermeket, a vendégtanári lakásokat, a kollégiumot és többi szükséges helyiséget. A korrupció jellemző Magyarországra is MUNKATÁRSUNKTÓL A korrupció ma is problémát jelent Magyarországon, de a volt szocialista tömb államai közül itt alakult ki az egyik legszilárdabb demokrácia - állapítja meg az amerikai Freedom House megfigyelő szervezet 2002-ről szóló értékelése. Az Átalakuló nemzetek című jelentés megemlíti a Tocsik-ügyet, mint „az ország legnagyobb privatizációs botrányát", szóvá teszi Székely Zoltán esetét és kiemeli a Happy End és az Ezüsthajó cégeket, melyek szerződéseit az Országimázs Központtal a kormányváltást követően kezdték vizsgálni. Egy 2000-ben készült Gallup felmérésből kiderül: a magyarok az egészségügyet, a rendőrséget, a vámőrséget és az állami hivatalokat tartják a legkorruptabbnak. Ennek ellenére az Open Society Institue szerint Magyarország azon volt szocialista országok közé tartozik, ahol a legtöbb ítéletet hozzák korrupciós ügyekben. A jelentés szerint a romák helyzete továbbra is aggasztó, főként Kelet-Magyarországon. A rendszerváltás előnyeiből ugyanis kevéssé részesültek. Bulgária: a NATO-tagság stabilitás Négy év után befejezi budapesti munkáját Szvetlozár Panov, Bulgária nagykövete. A 45 éves hivatásos diplomata szerint az elmúlt időszak alapvető fordulatot hozott a bolgár-magyar kapcsolatokban. A kétoldalú politikai viszony. A kilencvenes évek elején a kapcsolatok minimális szintre süllyedtek. A tendenciát sikerült megfordítani. Magyarország fontos támogatója volt Bulgária NATO-tagságának és EU-belépésének. A két állam viszonyát az ősszel, a bolgár miniszterelnök budapesti látogatásakor új dokumentumban rögzítik majd. A két állam együtt munkálkodott a dunai hajózás helyreállításán Jugoszlávia bombázása után. Fontos elem a magyarországi bolgár kisebbség tevékenységét, megőrizve őseik kulturális örökségét jó magyarok és jó európaiak legyenek. Gazdasági kapcsolatok. Az OTP a bolgár állami takarékpénztár - DSK Bank tulajdonosa lett 311 millió euróért. Ez Bulgária eddigi legnagyobb külföldi beruházása. A magyar turisták máris fontos látogatók a balkáni országban, és a nagykövet arra számít, hogy az OTP jelenléte javítani fogja az idegenforgalmi kapcsolatot. Egyébként Bulgária máris a legkedveltebb mediterrán országok nyomában van a nyugati turisztikai piacon. A bolgár belpolitikai helyzet. Az elmúlt öt évben sikerült korlátozni az elvadult inflációt. Javult a makrogazdasági helyzet, és ezzel a politikai hangulat. Bulgária NATO-tagsága kedvezően hat a külföldi beruházókra. Jelenleg az ország távközlési hálózatának magánosítása időszerű. Az ősszel helyhatósági választások lesznek. A bolgárok fele a nagyvárosokban él. Az ő szavazatuk jelzi majd a következő parlamenti választás irányát is. Jelenleg Bulgáriában politikai társbérlet van. Az elnököt az utódpárt, a Bolgár Szocialista Párt adja, miközben a kormányfő az egykori uralkodó Simeon Szakszkoburggotszki. A miniszterelnök a közelmúltban átrendezte kormányát: a változások „strukturálisak és személyiek" voltak - állítja a nagykövet. Panov nagykövet szerint ő most egy politikailag stabil, szilárdabb közbiztonságú országba tér vissza, ahol minden polgár emberi jogait tiszteletben tartják. M. G. Szvetlozár Panov Áldozatra várva HASZÁN ZOLTÁN kopjafát állítottak Török László ezredesnek a Nemzeti Sírkertben. Az ENSZ grúziai megfigyelő missziójának parancsnokhelyettese 2001. október 8-án a világszervezet Mi-8-as helikopterével járőrözött, amikor rakétatámadást érte a gépet. A merénylet híre nem volt a címlapokon, Grúziában jelenleg is hét magyar fegyvertelen katonai megfigyelő dolgozik az ENSZ fennhatósága alatt, a térségben pedig rendre éri támadás a nemzetközi erőket. A hősi halottaknak kijáró katonai tiszteletadással egy időben búcsúztatták az Irakba készülő magyar katonákat. Feszültséggel teli ünnepség volt. A honvédelmi miniszternek a hozzátartozók előtt kellett lelkesítő, megnyugtató és egyben a veszélyekre figyelmeztető beszédet mondania. Ekkor, néhány nap ködösítés után már tudni lehetett, hogy valójában nem pusztán „a magyar előőrs környékén hallatszott aknatűz", hanem a tábort érte támadás. Kimondva-kimondatlanul mindenki attól tart, hogy lesz magyar áldozata az iraki békefenntartásnak. Márpedig erre nemcsak a családtagok, hanem a közvélemény sincs felkészülve. Ez köszönhető annak a szerencsének is, hogy hiába szolgál 800 magyar békefenntartó a világ legforróbb pontjain, az elmúlt években kevés volt a haláleset. A Török László helikopterét ért rakétatámadást leszámítva ezek sem merényletek miatt következtek be. A Sínaifélszigeten két őrmester vesztette életét 1998 februárjában, autóbalesetben. A koszovói misszióban egy szerződéses katonát vitt el három éve rejtélyes betegség. Nemcsak az eddigi kevés gyászhír miatt verne nagy hullámokat egy iraki áldozat. A magyar közvélemény ugyanis már a háborút sem támogatta, és nincs nagy lelkesedés az ottani békefenntartás iránt sem. (Más kérdés, hányan tudják pontosan mi a magyarok feladata a Nyugat-Szaharában vagy Abháziában.) Az lehet, hogy az újonnan átdolgozott védelmi alapelvekben benne van: az ország érdekeit nem a határokon, hanem attól több ezer kilométerre is meg kell védeni. És erre alapozva expedíciós hadsereget is tervez a védelmi vezetés. Mindez azonban kevés. Nemcsak az irakiaknak kellene elmagyarázni a teherautóra kiaggatott arab nyelvű ponyvákon, hogy mi nem megszállók vagyunk, és nem háborúzunk, csak szállítunk, hanem a magyar közvéleménynek is. A Magyar Honvédség a legveszélyesebb békefenntartó missziójára készül. Az a miniszter által megfogalmazott illúzió már szertefoszlott, hogy talán kedvesen fogadnak minket, hiszen a bázisnak otthont adó városban a magyarok építették ki a vízvezetékrendszert. A tűzkeresztségen átestek a katonák, a felelősségtologatás pedig már azelőtt elkezdődött, hogy egyáltalán teljes létszámban kiutaztak volna az alakulat tagjai. A későbbi politikai haszon érdekében Simicskó István már jelezte: a kormány felelőssége, ha meghal egy katona, mert nem volt elég idő a kiképzésére és ugyanolyan ruhát adtak rá, mint a merénylők első számú célpontjaira, az amerikaiakra. Erre mondjuk elég szerencsétlen az a válasz, hogy csak az uniformis alapanyaga olyan, mint a tengertúliaké, a szabásmintája magyar. Nehéz helyzetbe hozta magát a honvédelmi miniszter, amikor minderre azt ígérte: ha háborús körülmények közé kerülnek katonáink, hazahozza őket. De legalábbis nem engedi őket majd ki a táborból. Ami egyrészt azért nem túl szerencsés, mert éppen a szálláshelyre zuhantak az aknák. Másrészt: ki fogja megmondani, hogy most már háborús körülmények vannak, mert nem öt, hanem hat akna hullott a táborra. Az ellenzék már az első lövésekre amnéziába esett, a kormányra mutogatott, elfelejtve, hogy a parlament egyhangúlag szavazta meg a már akkor is köztudottan veszélyes akciót. Igaz, harminc ellenzéki képviselő bent ült, de nem szavazott. Közülük már van olyan, aki a fenntartásait hangoztatja. Ez nem Simicskó, aki nem vett részt a szavazáson. Bár róla az EU-s voksolás óta elhihetjük: van bátorsága mindenkivel szemben nemet mondani. És emlékezzünk arra is, hogy fenyegetett ő már terrortámadás veszélyével a taszári kiképzés miatt is. Mindeközben a magyar katonák szabadságukat töltik az indulás előtt. Előzzenek meg egy belpolitikai vitát. De ne ezért térjenek haza épségben. Vég nélkül CZENE GÁBOR Vannak viták, amelyeknek az a sorsuk, hogy elkezdődjenek, és sose érjenek véget. Az egyre követhetetlenebb érvek és szitkok teljes zűrzavarban oldódnak fel, aki csak teheti, védett helyre, a külső szemlélő kényelmes és közömbös pozíciójába menekül. Kinek van igaza? Egy idő után már senkit sem érdekel. A botrány is csak addig izgalmas, amíg nem válik megszokott állapottá. Aztán már taszító. És unalmas. Ilyen a jászladányi iskolavita is. Mintha soha nem akarna véget érni. Taszító és unalmas: a helybéliek lélekben belerokkannak, a külvilág idegenkedve elfordul. Pedig érdemes kicsit erőt venni magunkon, és felidézni, hogy Jászladány vezetői - nem csekély lakossági támogatással - a közös vagyonból gründoltak alapítványi magániskolát. Az ötlet, bármilyen magyarázattal szolgáltak is, eleve gyanús volt. Előre vetítette, hogy az alapítványi iskolában túlnyomórészt a tehetősebb, nem cigány gyerekek tanulnak majd, az állami iskolában a szegények és a cigányok. A szakértők ezt nevezik szegregációnak, elkülönítésnek. A terv ellen tiltakozó helyi cigány kisebbségi önkormányzat tagjait többségi akarattal kiszavazták a testületből. Világ csúfsára a jászladányi cigány érdekképviseletben most - egy kivételtől eltekintve - nem cigányok ülnek. Ez a tény mindennél többet elárul a kisebbségi jogszabályok tökéletlenségéről, és arról is, miféle szándékok hatalmasodtak el Jászladányban. Pillanatnyilag úgy fest, hogy ősszel megkezdődik a tanítás az alapítványi iskolában. A jelek szerint törvényes, de minősíthetetlenül erkölcstelen vásári komédia zajlik. A bajt csak tetézi az Országos Cigány Önkormányzaton belüli viszály. A jászladányi romák védelmében korábban is fellépő Horváth Aladárt leváltották, az országos önkormányzat nevében most a vitatott körülmények között megválasztott Kolompár Orbán igyekszik lecsillapítani a kedélyeket. A képlet ismerős a múltból. A radikális jogvédők helyett érkezik a békülékeny Országos Cigány Önkormányzat, és minden körülményt mérlegre téve megoldást kínál. Kár, hogy ez a szereposztás eddig nem vált be. Zámolyon sok-sok millióba került a színjáték, a romák mégis Strasbourgban kötöttek ki. Jászladányban nem a kivándorlás fenyeget, hanem az, hogy a kettészakított települést végképp elborítja a gyűlölködés. „Ha van Isten, ne könyörüljön rajta: / Veréshez szokott fajta, / Cigánynépek langy szívű sihederje, / Verje csak, verje, verje." - írta úgy száz évvel ezelőtt Ady Endre. Versének címe: Nekünk Mohács kell. A közelmúlt tapasztalatainak tükrében szeretnék pontosítani. Nekünk Jászladány kell.