Népszabadság, 2003. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-12 / 187. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. AUGUSZTUS 12., KEDD Az IBS-é a Tárogató úti volt SZOT-iskola Elesett az utolsó szakszervezeti vár - a Munkástanácsok eddigi székházának új gazdája az International Business School. Két hónapja a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre lapunknak még úgy nyilatkozott, hogy a budai Tárogató úti volt SZOT-iskola értékes épületét várhatóan öt éven belül veszi meg az International Business School (IBS). A 17 ezer négyzetméteres ingatlant már évek óta bérelte a Munka Világa Alapítványon keresztül a Munkástanácsoktól és a Ligától az IBS, otthont adva a Buda Stage-nek is. Néhány hete azonban - mint Palkovics Imrétől tegnap megtudtuk - az IBS tulajdonosa közölte: élni kíván opciós jogával, a továbbiakban nem hajlandó bérleti viszonyban fenntartani az üzleti kapcsolatot az alapítvánnyal. A szakszervezeti vezető megfogalmazása szerint rákényszerültek az eladásra, mert az IBS képviselője világossá tette: csak akkor hagyja el az ingatlant, illetve mond le elővásárlási jogáról, ha az utóbbi években az ingatlanra fordított kiadásait - körülbelül egymilliárd forintról van szó - az alapítvány visszafizeti. Ellenkező esetben négy évig nem fizetnek bérleti díjat. A Munkástanácsok és a Liga által delegált kurátoroknak nem volt lehetőségük a mérlegelésre, megkötötték az eladási szerződést a gazdasági erőfölényével élő IBS tulajdonosával, Tamás Istvánnal. A vételárat az érintettek üzleti titoknak tartják, lapunk azonban úgy tudja, hárommilliárd forintért kelt el a patinás budai épület. A másik öt szakszervezeti konföderációnak már nincs önálló székháza. Az autonómok, az ÉSZT és a SZEF megalakulása óta bérli az apparátusnak helyet adó központját. A Liga több mint egy éve a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének irodáiban rendezkedett be, az MSZOSZ pedig, miután három éve eladta a szakszervezeti jelképként számon tartott Dózsa György úti épületet, ma albérlő a vasasszakszervezetnél. A székház nélkül maradt Munkástanácsok most egy 500 négyzetméter körüli ingatlant keres. Egyelőre azt mérlegelik, hogy mi érné meg jobban: vásárolni vagy bérelni a szakmai munka végzésére alkalmas irodaházat. KUNI ERZSÉBET Kerékpárutak a Tisza-tó mentén A Tisza-tó egyre kedveltebb a kerékpáros turisták között, s a hazai látogatók mellett évről évre több holland, német és osztrák biciklista érkezik a térségbe. A Tisza-tó partja - és egyben a Tisza egész magyarországi szakaszának partvonala - része az Európát átszelő nemzetközi „Euro-Velo" kerékpárút-hálózatnak. A Tisza-tavat azonban egyelőre nem lehet körbekerékpározni, mert gátjának több helyén hiányoznak a burkolt szakaszok. Molnár Anita, a térség turisztikai irodájának vezetője lapunknak elmondta: a nyolcvan kilométer kerületű tó mintegy hatvan százaléka járható jelenleg kerékpárral, de ezeknek a szakaszoknak egy része földút, ami rossz idő esetén járhatatlan. A nemrégiben megalakult Tiszatavi intézőbizottság az ökoturizmus fejlesztése mellett a kerékpárutak bővítését tartja a legfontosabb feladatának. Herbály Imre, a térség szocialista képviselője, az intézőbizottság egyik tagja elmondta: azt szeretnék elérni, hogy két éven belül körbe lehessen kerékpározni a Tisza-tavat. Ehhez több százmillió forint állami támogatásra volna szükség. A tavat körbeölelő gáton az átlagosnál drágábban lehet kerékpárutat építeni, itt ugyanis figyelemmel kell lenni az árvízvédelmi feladatokra - tudtuk meg Lovas Attilától, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság sajtóreferensétől. Ezért a gátakat előbb meg kell erősíteni, az aszfaltburkolatot pedig olyan szélességűre építeni, hogy azon a védelmi feladatokat ellátó járművek is biztonsággal elférjenek. A vízügyi igazgatóság a 80 kilométeres tavi gátszakaszból 47 kilométer fenntartásáért felel, ebből jelenleg 23 kilométeres gátrész van aszfalttal burkolva, s ez biciklivel jól járható. D.J. A honvédségi selejt nem kelendő Folytatás az 1. oldalról Az elmúlt években lőszeren és kézifegyvereken kívül a honvédség korábbi fegyverei közül szinte semmit sem sikerült külföldre eladni. Pápán például mintegy száz kivont harci repülő áll a betonon. Ezek között vannak Szu-22-es repülők, amelyeket éppen kivonásuk előtt készítettek föl hosszabb üzemeltetésre. A 2000-ben leállított MiG-21-eseket az ■ AZ ÁPV RT. 2000 januárja óta kevés esetben hirdetett árverést volt honvédségi eszközökre. A kínálatban 880 701 kg vegyes fémhulladék, 140 millió forint értékű használt felsőruházat, fehérnemű, ágynemű, fertőtlenítést igénylő lábbeli, sátoranyag, hegymászó-felszerelés és egyéb ruházati kiegészítő anyagok szerepeltek. A hajók közül lehetett venni egy vontatót, egy csapatszállítót, egy lakót, egy parancsnoki motorcsónakot és két üzemanyagszállító uszályt. Ami még a csomagban szerepelt: 82 darab üzemképtelen, forgalomból kivont UAZ, 53 hasonló állapotban lévő Lada, 11 Latvija, 7 Barkas, 10 Ikarus busz, 5 VW Golf és 2 darab Passat, valamint 5 Volga gépkocsi. orosz gyártók beszámították volna a légierő jelenlegi egyetlen harci gépének, a MiG-29-eseknek a modernizációjába. Ebből azonban nem lett semmi, a korszerűsítés helyett ugyanis az orosz államadósság fejében 1993-ban érkezett MiG- 29-eseket is kivonják. Értékesítésükhöz az oroszok engedélyére volna szükség. Sem erről, sem a felhalmozott készletek sorsáról nem sikerült tájékoztatást kapnunk az ÁPV Rt.-től múlt kedd óta. Hiába kerül be a feleslegessé váló csomagba a következő években néhány olyan értékes darab, mint a MiG-29-es vadászgép - ezekkel repülnek a magyar pilóták, akiket évről évre a legjobbaknak választanak a világ legnagyobb bemutatóján - vagy a T-72-es harckocsi, túlkínálat van a fegyverpiacon. Európában, de a hasonló eszközöket használó térségbeli országok hadseregeinél is leépítés van. A német hadsereget például a felére apasztják, a Bundeswerk feleslegessé váló eszközeik is jobbak, mint a nálunk rendszerben maradók. A magyar fegyverexportot lehetetlenné teszi az engedélyező bizottság óvatossága is. A nem túl korszerű felesleges eszközök iránt érdeklődő országok ENSZ-embargó alatt állnak. Vannak az úgynevezett szürke országok, helyi konfliktusaikhoz vennének is fegyvert, magyar részről azonban úgy vélik: egy kis polgárháborúhoz nem feltétlenül nekünk kell a résztvevőket felfegyverezni. A térség több országa ezzel szemben azt vallja: fontosak a politikai megfontolások, azok azonban ne okozzanak gazdasági károkat. Az eladhatatlannak bizonyult katonai eszközöket ugyanakkor megsemmisíteni sem lehet. Azok a nemzeti vagyon részei. Vagyis a honvédelmi miniszter, de még a kormány sem dönthet a megsemmisítésükről. Hiába vonnak ki tehát páncélosokat, azok beolvasztásához az Országgyűlés jóváhagyása kell. Ugyanez a helyzet azokkal a készletekkel, amelyeket karitatív célokra lehetne fölajánlani. Hiába vannak a raktárban régi egyenruhák vagy cipők, bútorok, azokat nem lehet elajándékozni. A mostani lomtalanítás előtt is már több mint félmillió eszköz és 135 ezer tonna anyag vár megsemmisítésre. A védelmi tárca ezekről a raktárakról videofelvételeket készített, amelyeket hangulatfestésként be kíván mutatni a témáról tanácskozó kormányülésen. Van olyan film, amelyen csak használhatatlan, rozsdásodó járműveket lehet látni, ameddig a szem ellát. Az ÁPV Rt.-nek ez nem igazán jó üzlet, így nem is sietteti az átvételt. Jelenleg 64 kiürített laktanya van, amelytől a honvédség szabadulna, a vagyonkezelő pedig nem veszi át. Ezek őrzése évi 2-3 milliárd forintba kerül. HASZÁN ZOLTÁN Rétság, volt laktanya Polt válaszai Kellernek HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Polt Péter legfőbb ügyész írásban válaszolt Keller László szocialista politikusnak, a Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi államtitkárának, aki a múlt hónap közepén három témakörben intézett hozzá kérdéseket. A legfőbb ügyész július 25-én kelt válaszait az MTI kérésére az államtitkárság hétfőn nyilvánosságra hozta. Mit kíván tenni a nyomozó hatóságok gyakorlatában felmerülő ismétlődő hibák és visszásságok ügyében? - kérdezte Keller az előző kormány idején történt, szerinte többmilliárdos kárt okozó cselekmények ügyében megszüntetett nyomozások felől érdeklődve. A politikus egyebek mellett a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Posta Rt., a Millenáris Kht., az Ifjúsági és Sportminisztérium korábbi gazdasági ügyeire, továbbá az úgynevezett martinsalakos házakkal és a tizenkét agrárcéggel kapcsolatos eljárásra utalt. A legfőbb ügyész válaszában hangsúlyozta: a konkrét ügyek még folyamatban vannak, az arra jogosultak panaszt jelentettek be, illetve az erre nyitva álló határidő még nem telt el. Az érdekeltek az ügyészség álláspontját a panasz elbírálását követően ismerhetik meg - írta Polt Péter, arról biztosítva Keller Lászlót, hogy az „ügyészség lelkiismeretesen, a tényeknek és a törvényeknek megfelelően" fogja elbírálni a jogorvoslati kérelmeket. A másik kérdés a Magyar Fejlesztési Bank 2001-ben „informális kormánydöntés" alapján történt kötvénykibocsátásának esetleg, veszteségeit firtatta. A legfőbb ügyész arra emlékeztetett, hogy Keller feljelentőként a nyomozást megszüntető határozat ellen panaszt nyújtott be, az ügy ezért még folyamatban van. A panaszt elbíráló Fővárosi Főügyészég fog érdemi választ adni a felmerült kérdésekre. Az M3-as és az M7-es autópályával kapcsolatos minőségi kifogások miatt Keller felvetette a büntetőjogi felelősség kérdését. A legfőbb ügyész szerint a minőségi hiányosságok ellenére mindeddig nem merült fel bűncselekmény gyanújára utaló adat. Könnyen borulhat az előjegyzés Továbbra is tumultus várható a háziorvosi rendelőkben Már másfél hete kötelező az előzetes időpont-egyeztetés a háziorvosi rendelőkben, de ennek semmi jele: egyelőre csak a szabadságolások miatt nem akkora a tumultus, mint lenni szokott. MUNKATÁRSAINKTÓL Az egészségügyi szaktárca „hangulatjavító" rendelete szerint a háziorvosoknak a rendelési idő egy részében lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy a betegeket előre egyeztetett időpontban fogadják, így előzve meg a sorban állást, az órákig tartó várakozást. Bár ez már másfél hete kötelező, több, lapunk által megkérdezett háziorvos jelezte: a betegek többsége még nem él a lehetőséggel, sokan nem is tudnak róla. Ez valóban így lehet: a háziorvosi rendelők folyosóin még nem szűnt meg a hosszú várakozás, több budapesti intézményben azt tapasztaltuk tegnap, hogy nagy a tumultus. Ahol a szokottnál kevesebben voltak, ott ezt inkább azzal magyarázták, hogy sokan nyaralnak. A „tervezhető betegellátási rend" kialakítását a szaktárca egyelőre csak a háziorvosi rendelőkben tette kötelezővé. Februárban ugyanis kiderült, hogy a háziorvosi érdekeltségi rendszerre elkülönített összeget a rosszul kiszámolt béremelés korrekciójára kell kifizetni. A béremelést viszont a kormány mindenképpen össze akarta kötni valamely, a betegellátás javítását célzó feladattal. Az érintetteknek fél évük van rá, hogy a rendszert zökkenőmentessé tegyék. Ha januártól nem működik, az egészségbiztosító a praxis méretétől függően 50-100 ezer forintot is visszavonhat a háziorvosoktól. A páciensek többsége olyan krónikus beteg, aki rendszeres gondozás, gyógyszerfelírás miatt keresi fel a szakrendelést - mondta lapunknak Komáromi Zoltán, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke. Hozzátette: az új rendszer bevezetését a kollégák sem fogadták egyforma lelkesedéssel, pedig az előnyét bizonyítja, hogy az országban számos helyen, például Miskolcon, Gyulán, a fővárosi rendelőkben több éve így fogadják betegeiket a háziorvosok. Tolna megye legtöbb háziorvosi körzetében például már a rendelet megjelenése előtt alkalmazták az előjegyzés módszerét. Dr. Sudár Géza, Szekszárd tisztiorvosa ugyanakkor kijelentette: kétséges, hogy a rendeletet betű szerint lehet-e alkalmazni. Majd mindenütt az úgynevezett vegyes rendszert alkalmazzák a háziorvosok, ami azt jelenti, hogy a rendelési idő egy részében megbeszélt időpontra, a fennmaradó részében pedig étkezési sorrendben jönnek a betegek. Csakhogy - állítják többen - az egész rendszernek semmi értelme, hiszen egyetlen pillanat alatt fölborulhat, például akkor, amikor az orvost egy sürgős esethez hívják. Van, ahol meg sem kezdték az új rendszer bevezetését. Egerben például a több mint húsz felnőtt háziorvosi rendelő többségében majd a szabadságok lezárultával kezdik meg az előjegyzéseket. Az egyik rendelőben tudósítónk kérdésére úgy vélték: a tárca gyakorlatilag kivitelezhetetlen feladat elé állította az orvosokat a rendelettel. Azt tervezik, hogy a rendelési idő alatt csak egy órában fogadnak majd előre bejelentkezett betegeket. Akadnak viszont kedvező tapasztalatok is. Szintén az egyik egri háziorvosi rendelőben azt tudtuk meg, hogy ott már évek óta sikeresen működik az előjegyzési rendszer. Dr. Holló Margit háziorvos elmondta: két éve alakította ki így a betegfogadást, mégpedig azért, mert felfigyelt arra, hogy a rendelőben kizárólag nyugdíjas, idős betegek várakoznak, akik ráérnek fél napokat ücsörögni a váróban. Viszont az aktív, 30 és 60 év közötti korosztály nem járt orvoshoz, így kikerült a betegellátásból és a szűrésekből. Tapasztalatai szerint, amióta konkrét időpontot tud adni, az egyensúly helyrebillent. Ha szűrésre rendel be pácienseket pontos időre, mindig eljönnek. Gyógyszer felírására nem kell várni, a receptet az asszisztens soron kívül kiadja. A doktornő hozzátette: az idősek nehezebben szokták meg a változást, a fiatalok és a középkorúak viszont kifejezetten örültek, hogy megszűnt a várakozási idő. Teljes pompájában a Bazilika Hiller István kulturális miniszter tegnap személyesen vezette végig a felújított Szent István-bazilikán az újságírókat, miután köszönetet mondott mindazoknak, akik a húsz év alatt részt vettek a főtemplom megújításában. Mint történész emlékezett az egykori tervezőkre, Hild Józsefre, Ybl Miklósra és Kauser Józsefre, és történelmi párhuzamként említette, hogy mind az 1851-től 1905-ig húzódó építkezés, mind az 1983-tól 2003-ig tartó felújítás rendszereken átívelő feladat volt. A Bazilika tulajdonképpen szebb, mint újkorában. Ez annak is köszönhető, hogy csak most készültek el az oldalhajók Róth Miksa által tervezett üvegablakai, amelyek eddig kizárólag tervekben léteztek. Most lett kész a főtemplom körüli terek mintás kőburkolata is, amelyet Török Péter tervezett itáliai minták alapján. A húsz év alatt teljesen kicserélték a kupola és a tető vörösréz fedését, a használaton kívüli kéményüregekbe lifteket szereltek, és új harangokat is kapott a templom. A felújítás 1999-ben gyorsult fel, amikor 1,89 milliárd forintos állami támogatással felújították a Bazilika főpárkány fölötti külső részeit, a teljes főhomlokzatot, és restaurálták a nagykupola belső mozaikjait. A 2002-ben indult utolsó ütemben, melynek költsége 1,77 milliárd forint volt, a külső falfelületek főpárkány alatti része, a főbejárat, a jobb és bal oldali templomhajó, valamint a szentély és az altemplom került sorra. A munkákat az Architekton Rt., a Középület-építő Rt. és a Reneszánsz Rt. végezte. Elhangzott, hogy a munkák során felhasználtak 280 ezer darab aranyfüstlapot - ez négy-öt kilogramm színaranynak felel meg -, tíz kilogramm hematit féldrágakövet, ezer kilogramm kenyeret a polírozáshoz, ezer kilogramm festéket, 20 tonna kőpótlót a külső kőhiányok eltüntetésére, restauráltak 750 négyzetméter fafelületet. Az összköltség csaknem négymilliárd forint volt. CS. L. A miniszter a Bazilikában A Levegő Munkacsoport hétszázmilliárdja A súlyosan szennyező és egészségkárosító tevékenységek nyitt és rejtett támogatásainak csökkentése révén akár 700 milliárd forint többletbevételre is szert tehet az állami költségvetés 2004-ben - erre a következtetésre jutott a Levegő Munkacsoport a Pénzügyminisztérium előzetes költségvetési javaslatainak elemzése nyomán. Szerintük a szaktárca egyes elképzeléseinek megvalósulása esetén csak átmenetileg javulhatna a pénzügyi egyensúly, viszont romlana a gazdaság versenyképessége, növekednének a társadalmi feszültségek, és fokozódnának a környezeti ártalmak. A zöldek szerint a Pénzügyminisztérium a törvényi kötelezettségei ellenére ismételten elmulasztotta a szükséges társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi elemzések elvégzését, és kizárólag a szűk fiskális szempontok alapján döntött. A Levegő Munkacsoport levelet küldött Medgyessy Péter miniszterelnöknek, amelyben felhívja a figyelmet a veszélyekre, és egyúttal konkrét javaslatokat tett a megoldásra. A zöldek szerint csupán az autópálya-építések visszafogásából 180, a személygépkocsi-használat szigorításából 200, a gépjárműadók emeléséből 25 milliárd forint bevételhez juthatna a központi büdzsé. Ha valamennyi javaslatukat elfogadják, összesen 700 milliárd forinttal több jutna más, fontosabb célokra. Ö. Z.