Népszabadság, 2003. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-26 / 198. szám

NÉPSZABADSÁG 2003. AUGUSZTUS 26., KEDD , HAZAI KÖRKÉP Kormány előtt az egészségszámlák Jövőre vezetné be a kormány a több pil­léren nyugvó egészségbiztosítási rend­szert. Az erről szóló javaslatról ma tár­gyal a kabinet. A pénzügyi tárca által ké­szített tervezet szerint a kötelező egész­ségbiztosítás mellett a kiegészítő biztosí­tás, úgynevezett egészségszámla lenne a második elem. Harmadik pillérként az üzleti biztosítók speciális igényeket ki­elégítő szolgáltatásai szolgálnának. Az egyéni egészségszámla januártól nem lenne kötelező, csupán egy lehető­ség az öngondoskodásra. A kormány adókedvezménnyel ösztönözné a mun­kaadókat, hogy járuljanak hozzá alkal­mazottaik egészségcélú megtakarításai­hoz. Lapunk úgy tudja: az egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetésének megszün­tetését is e feltételhez kötnék. Az egyéni­­számla-tulajdonosok az összegyűjtött összeget­­ kamataival együtt - kizárólag a társadalombiztosító által nem térített egészségmegőrző szolgáltatásokra for­díthatják. A számlavezetést bankok, üz­leti biztosítók is vállalhatják. Egyelőre még nem döntöttek arról, hogy hány év­ben szabnák meg az úgynevezett felhal­mozási időszakot, amikor csak gyűjteni, befizetni lehet a pénzt, de szolgáltatás még nem jár érte. Arról is csak később, az adótörvények előkészítésének végső fázisában határoznak, hogy milyen mér­tékű adókedvezményt kaphatnak az előtakarékoskodók. A számítások szerint az elmúlt idő­szakban évente rendre húsz százalékkal többet fizetett a lakosság a társadalom­­biztosítás által nem térített szolgáltatá­sokért. Az összeg nagyobb részét gyógy­szerekre, gyógyászati segédeszközök té­rítési díjára költik. A szakértők azt ígé­rik, hogy a tervezett előtakarékossági rendszer enyhíthet a hirtelen jött beteg­ségek által okozott anyagi megrázkódta­táson. DANDANNA Orvosszervezetek egymással szemben +ra rrtt r-n r n m ' A Magyarországi Praktizáló Orvosok Szövetsége (Maposz) nem támogatja az orvosi kamara demonstrációs előkészületeit. Közleményben tiltakozik a többségé­ben háziorvosokat és szakorvosokat tö­mörítő Aposz a Magyar Orvosi Kamara (MOK) múlt hét végén meghirdetett ul­timátuma ellen, miszerint: ha a minisz­terelnök nem vonja vissza a parlament őszi ciklusának kezdetéig az egészség­ügyben dolgozók jogállásáról szóló tör­vénytervezetet, sztrájkkészültséget kezdeményeznek. Koltai Balázs, a Maposz elnöke el­mondta: az orvosi kamara a meghirde­tett akcióval veszélyezteti a jogállási törvénnyel kapcsolatos, az orvosok szá­mára eredményt ígérő kormányzati tár­gyalásokat. Szerinte az orvosi kamara nem képviseli valamennyi orvos véle­ményét, sőt jelentős részüknek nem is védi az érdekeit, viszont rontja a gyó­gyító hivatás hitelét. Az ultimátumok helyett a tárgyalásos módszer célrave­zetőbb volna. A Maposz elnöke hozzátette: szerve­zete - kormányoktól és a kamarai veze­tők személyétől függetlenül - soha nem értett egyet a kötelező kamarai tagság­gal. Mint évek óta mindig, most is kérik a törvényhozóktól a kötelező kamarai tagság megszüntetését. Koltai Balázs szerint az elmúlt tíz év alatt a kamará­nak nem sikerült elkészítenie a betegel­látás biztonságát szolgáló etikai statú­tumot. A köztesület etikai védelem he­lyett rendre munkajogi vitákba bonyo­lódik. Szerencsétlen dolog, hogy éppen most a sajtón keresztül üzengetve pró­bálja megosztani az orvostársadalmat a Maposz - reagált Éger István, a MOK el­nöke lapunknak. A kamarai törvény alapján Koltai Balázs, valamint a Maposzhoz csatlakozó orvosok is ka­marai tagok, így az őket képviselő kül­döttek közvetlenül a közgyűlésen mondhatták el véleményüket. Éger Ist­ván hozzátette: az elmúlt tíz évben a kamara tagjai közül sokan váltak elége­detlenné, joggal érezhették úgy, hogy a befizetett tagdíjukért nem azt kapják, amit várnak. Az új elnökség éppen ezen szeretne változtatni. D. A. N. A paksi vezetőség elismerte felelősségét az üzemzavarért Először ismerte el a paksi atomerőmű vezetősége saját felelősségét a tavaszi üzemza­var kialakulásában a parla­ment környezetvédelmi bi­zottságának tegnapi ülésén. A Paksi Atomerőmű Rt. menedzsmentje is felelős az április 10-11-én bekövetke­zett üzemzavarért - jelentette ki a rész­vénytársaság vezérigazgatójának főta­nácsadója az Országgyűlés környezet­védelmi bizottságának tegnapi, buda­pesti ülésén. Az öt hónappal ezelőtt be­következett üzemzavar óta ez az első al­kalom, hogy az erőmű vezetősége egy­értelműen vállalja a felelősséget. Ehhez - legalábbis Illés Zoltán, a bizottság fideszes tagjának meglátása szerint - külső hatásra, a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség (NAÜ) kritikus hangú je­lentésének megjelenésére volt szükség. Az ülés napirendjén eredetileg Kocsis István vezérigazgató és Rónaki­ József, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatójának meghallgatása szere­pelt, amit a NAÜ-jelentés megállapításai tettek indokolttá. Kocsis azonban beteg­ségére hivatkozva lemondta a részvételt. Helyette főtanácsadója, Vámos Gábor vá­laszolt a bizottsági tagok kérdéseire. Szerinte az erőmű vezetői azért felelősek az áprilisi súlyos üzemzavar kialakulá­sáért, mert nem tárták fel a fűtőelemek tisztításáért felelős cég tervezési hibáit, s a munka során nem gyakoroltak megfe­lelő ellenőrzést. Az ülésen a kormánypárti bizottsági tagok védelmükbe vették az erőmű ve­zetőit. Józsa István szocialista képviselő azt hangsúlyozta: az üzemzavart kiváltó alapvető ok a francia-német Framatome tervezési munkájában volt, a paksi veze­tőség az üzemzavar kapcsán eddig min­dig igazat mondott a meghallgatásokon, és az általuk elmondottak összhangban állnak a NAV jelentésével is. Az ellenzé­ki honatyák szerint ugyanakkor füllen­tések is előfordultak, például azzal kap­csolatban, hogy megfelelő referenciák­kal rendelkezett-e a Framatome cég a megbízás elnyerésekor. Illés Zoltán sze­rint a vezérigazgatónak és Hetzmann Al­bert műszaki vezérigazgató-helyettes­nek ezek után vagy le kell mondania, vagy a kormánynak kell őket leváltania. Vámos Gábor az ülésen ismertette az atomerőmű tervét az üzemzavar követ­kezményeinek felszámolására. Az rt. igazgatóságának döntése értelmében az orosz TVEL kap megbízást a munkára. Szeptember elején várhatóan megszüle­tik a szerződés a helyreállítási tevékeny­ségről, amelyet ezt követően az Orszá­gos Atomenergia Hivatal nukleáris bi­zottságának kell engedélyeznie. Az elhá­rítás végrehajtása hét hónapot vesz igénybe, ebbe azonban a hatósági enge­délyezés nem számít bele. Turi-Kovács Béla bizottsági elnök azt a meggyőződését fejezte ki, hogy amint a tisztításnál, úgy most a helyreállításnál is megtörténhet, hogy a gazdasági szem­pontokat helyezik előtérbe a biztonság rovására. Illés Zoltán úgy vélekedett: a TVEL megoldását feltétlenül vélemé­nyeztetni kellene a NAÜ-vel, mert a fű­tőelemek szétdarabolása és az akna al­ján lévő radioaktív törmelék rendkívül veszélyes. Vámos Gábor szerint viszont semmilyen veszéllyel nem fenyeget a fűtőelemek szétdarabolása. A bizottsági ülésen a képviselők sza­vaztak arról, hogy a paksi üzemzavar következményeinek kezelésére kezde­­ményezzék-e kormánybiztos kinevezé­sét. Az indítványt a kormánypárti kép­viselők 11 elutasító szavazatával 10 el­lenzéki támogató voks mellett a testület elvetette. HARGITAI MIKLÓS Rónaky József, az OAH főigazgatója, Vámos Gábor főtanácsadó, Köteles György professzor és Kováts Balázs központvezető a bizottsági ülésen Helyreállítják a salakos házakat TUDÓSÍTÓNKTÓL A kormány a jövő évben foly­tatja a költségvetésből a jó­részt Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében martinsa­lakkal épült házak lakóinak kártalanítását - jelentette be tegnap Pál Tibor, a Belügymi­nisztérium politikai államtit­kára Pétervásárán, ahol meg­tekintette a károsultak újon­nan vásárolt, valamint az épü­lőben lévő családi házait. Az államtitkár ismertetése szerint a Medgyessy-kormány tavaly 450 millió, az idén pedig csak­nem 1,5 milliárd forintot for­dított az életveszélyessé vált salakos házak újjáépítésére, amelyből összesen 183 család lakhatását oldották meg. Mint elmondta: a kormánynak az volt a célja, hogy őszre min­den életveszélyes házban élő család fedél alá, kulturált kö­rülmények közé kerüljön, és ezt ebből az összegből sike­rült megoldani. Tatár Attila, a helyreállítást bonyolító Országos Kataszt­rófavédelmi Főigazgatóság vezetője elmondta: az Építés­ügyi Minőség-ellenőrzési In­novációs Kht. legutóbbi fel­mérése szerint ebben az év­ben tíz martinsalakos lakóház vált életveszélyessé, az érin­tett családok bekerültek az idei kártalanítási körbe. Hoz­záfűzte: újabb károsultak je­lentkezésére már nem számí­tanak. Színházi évadnyitók országszerte HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A Nemzeti Színház hétfőn megtartotta évadnyitó társulati ülését, amelyen részt vettek a tagokon kívül a Nemzet Színé­szei is. A teátrum szeptember 12-13—14- én nyit kaput a közönségnek, amikor a Megyejárás nevű programsorozat része­ként Hajdú-Bihar megye mutatkozik be. A nagyszínházban először október 17-én tartanak premiert, ekkor A holdbéli csóna­kost tűzik műsorra, Valló Péter rendezésé­ben. A stúdióteremben október 18-án lesz a Holnap reggel bemutatója, Hargitai Iván színrevitelében. Szerte az országban szintén tartottak már évadnyitókat. A nemzeti ünnep után elsők között Egerben volt társulati ülés, ahol monodráma-fesztivált is ter­veznek, nemkülönben a Három nővér­előadások találkozóját. Zalaegerszegen az évad első előadása Az öreg hölgy látogatása lesz, Egri Kati és Eperjes Károly főszereplésével, Bereményi Géza rendezésében. A társulat a Marka grófnő német nyelvű előadására is vállal­kozik. A debreceni évadnyitó infrastruktu­rális gondok jegyében zajlott, felújításra szorul a nagyszínház, amihez nem kap­ták meg a címzett támogatást. A Pécsi Nemzeti Színházban arról számoltak be, hogy a tervezett fejleszté­sek megvalósultak, így korszerűsítették a világítást, valamint rekordszámú, csaknem 150 ezer nézőjük volt. Sopronban az új igazgató, Szilágyi Ti­bor túlnyomórészt új tagokból álló társu­lattal nyitott évadot. A tegnapi évadnyitók közül a szolnoki azzal a meglepetéssel szolgált, hogy a prózai társulatként ismert színház a Szé­kelyfonót, Kodály Zoltán zenedrámáját is bemutatja. Az előadást szeptember 26-án tűzik műsorra Demény Attila kolozsvári operarendező színrevitelében. Rendhagyó módon a kaposvári társu­lati ülés csak felerészt volt nyilvános, s ek­kor is csupán az évad műsortervének a fo­lyó évre eső részét ismertették: a nagy­színpadon a Vány a bácsit és a Csak egy szög című zenés színművet mutatják be. Nyíregyházán a közönség számára szeptember 6-án a Vidámság és Derű Or­szágos Seregszemléjével kezdődik a kő­színházi szezon. Varga Mária, Kállai Ferenc, Trokán Péter, Sinkó László, Agárdy Gábor és Jordán Tamás igazgató a Nemzeti Színház társulati ülésén Tréfás György operaénekes és Jámbor József rendező a debreceni Csokonai Színház társulati ülésén Esélyt kap a jászladányi alapítványi iskola SZOLNOKI TUDÓSÍTÓNKTÓL - Elsősorban a gyerekek érdekeit tartot­tam szem előtt, amikor úgy döntöttem: az esélyegyenlőség minisztereként sze­mélyesen tájékozódom Jászladányban az oktatás körül kialakult helyzetről - mondta lapunknak Lévai Katalin, miután tegnap találkozott a jászladányi polgár­­mesterrel, a helyi alapítványi és önkor­mányzati általános iskola, az óvoda, a gyermekjóléti szolgálat, valamint a ci­gány kisebbségi önkormányzat vezetői­vel. Szavai szerint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal és az esélyegyenlősé­gi miniszter hivatalának munkatársai már hónapokkal ezelőtt megalakították azt az integrációs munkacsoportot, amely egyebek mellett a jászladányi és az ehhez hasonló konfliktusok feltérképezé­sével foglalkozik. Lévai Katalin tudósítónknak elmond­ta: a jászladányi kerekasztal-beszélgeté­­sen számára úgy tűnt, hogy a helyi ön­­kormányzat és az iskola vezetői szeret­nék elsimítani az ellentéteket, s zavarja őket, hogy a falut a közvélemény kire­kesztőnek bélyegzi. Hozzátette: Tóth Ibo­lya, az alapítványi iskola igazgatója tájé­koztatta őt arról, hogy az elmúlt napok­ban több olyan ro­ma szülőt is szemé­lyesen megkerestek, akik aláírták a szán­déknyilatkozatot ar­ról, hogy az alapít­ványi iskolába sze­retnék járatni a gyer­meküket. E szülők többsége azonban az igazgatónő sza­vai szerint most azt állította, hogy még­sem szeretné a gyerekét a magániskolába járatni. Lévai elmondta: a magán- és az önkormányzati iskola vezetője is ismer­tette a képzésében szereplő készségfej­lesztő és esélyegyenlőségre törekvő prog­ramját. A miniszter szavai szerint ennek alapján esélyt kell adni a jászladányi ma­gániskolának, hogy bebizonyítsa: nem­csak programjában és a szólamok szint­jén, hanem a mindennapokban sem kire­kesztő a működése. Az elkövetkező tan­év első félévét ezért afféle próbaidőnek kellene tekinteni, amelynek végén mérle­get vonhat a közvélemény az iskola mű­ködéséről. A miniszter végezetül el­mondta: írásos megállapodást ugyan nem kötöttek az esélyegyenlőség garan­ciáiról, számára azonban egyelőre ele­gendőnek tűnik a helybeliek szóbeli ígé­rete, amely szerint mindent megtesznek majd az ellentétek feloldásáért. Kállai László, a Jászsági Roma Polgárjo­gi Szervezet vezetője tegnap tudósítónk­nak azt mondta: szívesen részt vett volna a kerekasztal-beszélgetésen, de nem hív­ták meg. Szavai szerint Lévai nem tájéko­zódott kellő alapossággal, ezért elhamar­kodottan ítélte meg a jászladányi iskola körül kialakult helyzetet. Hozzátette: ha a miniszter igényt tart rá, ő ismerteti vele a helybeli romák véleményét. Lévai Katalin Hungarológiai konferencia MUNKATÁRSUNKTÓL Magyar tanulmányok az EU-ban nem csak magyarul címmel kétnapos konfe­renciát tartanak a Balassi Bálint Intézet­ben tegnap és ma. A fórum célja, hogy a külföldi egyetemeken magyar nyelvet és magyarságismeretet tanító lektorok ke­­rekasztal-beszélgetések, viták formájában tapasztalatcserét folytassanak. A konfe­rencia aktualitását az adja, hogy az egysé­ges európai felsőoktatás szervezeti keretei a külföldi hungarológiai oktatás átfogó reformját teszik szükségessé. Jelenleg 22 ország 37 egyetemén 47 oktató tanít: elő­adásokat, szemináriumokat tartanak ma­gyar nyelvészetből, irodalomból, történe­lemből, valamint a hungarológia tárgykö­rébe tartozó más tudományágakból ma­gyar vagy idegen nyelven. A vendég ok­tatók az adott országgal kötött kétoldalú kulturális egyezmény keretében töltik be az állást, melyre a Balassi Bálint Intézet hirdeti meg a pályázatot, és részt vesz an­nak elbírálásában is. A kétnapos konfe­rencia kerekasztal-beszélgetéseiben részt vesz Medgyes Péter, a nemzetközi kapcso­latok helyettes államtitkára és Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár is.

Next