Népszabadság, 2003. szeptember (61. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-11 / 212. szám

NÉPSZABADSÁG 2003. SZEPTEMBER 11., CSÜTÖRTÖK I­ DÉL-ALFÖLD Elbocsátott falugazdászok Szeptember elsejével Bács-Kiskun me­gyében a nyolcvanhárom falugazdász­ból ötvenhét maradt. A gazdakörök ezt több helyen úgy értelmezték, hogy az el­bocsátások a hálózat megszüntetésének első lépései. A megyei FVM-hivatal munkatársai cáfolták, hogy megszűnne a hálózat. Elmondták: csupán a vállalko­zói szerződéssel rendelkező falugazdá­szok megbízatásait nem hosszabbították meg. A megmaradtak - köztisztviselő­ként - továbbra is ellátják majd hatósági és regisztrációs feladataikat. A vállalko­zói státusú falugazdászokat az agrárka­mara veszi át, ahonnan biztosítják ré­szükre a szolgáltatói feladatok ellátásá­hoz szükséges infrastruktúrát. Kunba­­racs és Ladánybene polgármesterei a hi­vatalos válasz ellenére azzal a kéréssel fordultak az FVM-hivatalhoz, hogy kör­zetük falugazdászának szerződését hosszabbítsák meg, mert lelkiismeretes munkát végzett az elmúlt években. To­vábbá a két település vezetése és gazda­köre tiltakozik az ellen is, hogy az eddi­gi két falugazdász-fogadónapot - amely gyakran így sem volt elég - szeptember 1-jétől heti két és fél órára csökkentették. Tóth Ferenc, Kunbaracs polgármestere úgy véli, mivel az embereknek szüksé­gük van a falugazdászok szolgáltatásai­ra, a kis önkormányzatok arra fognak kényszerülni, hogy saját maguk finan­szírozzák majd ezt a feladatot. Kőváriné dr. Bartha Ágnes, a Bács- Kiskun megyei agrárkamara titkára sze­rint hisztériakeltés zajlik a falugazdász­hálózat átszervezésével kapcsolatban. Elmondta, nem új keletű dologról van szó, hiszen már évekkel korábban uniós előírásként meghatározták - csak nem hajtották végre -, hogy a hatósági és köztestületi feladatokat szét kell válasz­tani, ez pedig nem a hálózat megszünte­tését vagy csökkentését jelenti. Továbbá az új feladatok ellátására tanfolyamokat szerveztek, amelyeken a szerződéses fa­lugazdászok is részt vettek. H­ozzátette: a kamara szerkezetileg és szakmailag kész a falugazdászok szolgáltatói fel­adatainak átvételére. RAJNAI ATTILA Kishajó Gemencen TUDÓSÍTÓNKTÓL Két esemény fordítja most a figyelmet Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdőségére, Gemencre. Az egyik, hogy a turizmus fellendítését szolgáló kishajót vásárolt a Gemencet kezelő részvénytár­saság, a másik pedig, hogy szeptember elsejével megkezdődött a vadászidény. - A vadgazdálkodásban túl vagyunk a felkészülési időszakon, munkatársaink rendbe tették a lőállásokat, a fogatokat, felújították a vadászházakat - mondta Csonka Tibor vezérigazgató. - Minden készen áll tehát, hogy eredményes va­dászidényt könyvelhessünk el. Jóllehet a turizmus inkább a nyári időszakra korlátozódik, az év további részében is lehetőséget adnak Gemenc megismerésére. Vásároltak egy motoros hajót, mely 45 főnyi befogadóképességé­vel alkalmas nagyobb társaság, például iskolai osztály számára a vízi és kisvas­úti utazás, majd a sétautakon, tanösvé­nyeken való túrázás összekapcsolására. Falusi fecskeházak tizenöt bérlakással Tizenöt bérlakást adtak át a múlt hét vé­gén Deszken. A háromnapos falunap programjai között adták át a szanató­rium mögött felépült fecskeházakat. Simicz József, a falu első embere la­punk kérdésére válaszolva elmondta: a település kilencvenötmillió forintot nyert pályázatokon, ehhez raktak hozzá harmincmillió forint önrészt. - A lakásokat egytől egyig négyszáz forintos négyzetméteráron adják bérbe. Az új otthonok között található hetven­hét és harminckilenc négyzetméteres is - mondta a polgármester. Hozzátette: ta­valy szeptemberben kezdődtek meg a munkálatok, s a kivitelezők gyors és pontos munkájának köszönhetően tud­ják most átadni ezeket a bérlakásokat. - Minden lakásra pályázatot írtunk ki. Mindegyikre volt pályázó, mégsem volt tömeges jelentkezés, mert elég szi­gorú feltételeket szabtunk - folytatta Simicz József. - Csak azok pályázhattak, akik legalább egy éve bejelentett deszki lakosok, és nincsen házas ingatlanjuk. A pályázók többsége a fiatal korosztályból került ki. Emellett a szociális rászorult­ságot is figyelembe vettük. Elég szokatlannak tűnik, hogy egy Deszk méretű település fecskeházak épí­tésére pályázik, ráadásul sikeresen is szerepel. A polgármester ezzel kapcso­latban megjegyezte, egy valamivel több mint háromezer lelket számláló község­nek Szeged árnyékában elemi érdeke, hogy megtartsa lakosságát.­­ Örömmel mondhatom, hogy ezen a területen nin­csenek gondjaink, sőt évről évre nő a la­kosok száma. Nekünk is az az érdekünk, hogy fiataljaink itt maradjanak, ne köl­tözzenek el a nagyvárosi paneldzsungel­­be. Azzal tisztában vagyunk, hogy nem tudunk mindegyiküknek munkát adni, természetes is, hogy a nagyvárosba jár­nak dolgozni, de a lényeg az, hogy ott megkeresett forintjaikat itt költik el, ná­lunk adóznak, nálunk élnek - magya­rázta Simicz József. Szerinte nincsen semmi szokatlan ab­ban, hogy egy kistelepülés is pályázik bérlakásépítésre.­­ Igaz volt ránk a köz­mondás: mertünk és nyertünk. Lehet, hogy ezen felbuzdulva mostantól más falvak is megpróbálnak ilyen pályázato­kon indulni. Itt jegyezném meg, hogy a harmincmilliós önrészt nem a működési költségekből vettük el, hiszen sok más községhez hasonlóan mi is forráshiány­nyal küszködünk, hanem különböző át­csoportosításokkal teremtettük elő a szükséges összeget. A. I. Pályázati és önkormányzati pénzből épültek a deszki bérlakások Tízéves határátkelő Tíz évvel ezelőtt rövid ideiglenes mű­ködtetés után adták át a Bácsal­­más-Bajmok közötti határátkelőt. Ebből az alkalomból tartott a napokban ünnepi megemlékezést a határátkelő magyar és szerb oldalán a két szomszédos határte­lepülés: Bácsalmás és Bajmok vezetése. Zalántai Endre, Bácsalmás polgár­­mestere elmondta, hogy továbbra is bíz­nak annak a kormányhatározatnak a megvalósulásában, mely szerint az Eu­rópai Unióhoz történő csatlakozást kö­vetően ezt a határátkelőt is - mint külső határszakaszt - fejleszteni kell. A határ­­átkelőhely működtetésének ugyanis nemcsak gazdasági, kulturális, hanem politikai súlya is van - tette hozzá a pol­gármester. Nemegyszer felidéződik, hogy a ko­rábban gyakran feketekereskedelemre használt határátkelő a határon túl élők egy szűk rétegének napi folyamatos ke­resetet biztosított. Mára a „benzinturiz­mus" szinte megszűnt, rokoni és egyéb látogatások végett veszik igénybe a ha­tárátkelőt. - Tíz évvel ezelőtt, amikor ez a határ megnyílt, a hatodik voltam a kocsisor­ban. Benzint hordtunk át, naponta akár többször is a magyaroktól, mert nálunk akkoriban nem lehetett kapni - mondta el visszaemlékezésében Ivasevity Taján, Bajmok polgármestere. Remélhetőleg a magyarok Európához való csatlakozása után nekünk sem kell már sokat várnunk, hogy határaink végképp megszűnjenek. Ám addig rendkívül nagy szükség van arra, hogy ez a határátkelő a nap 24 órájá­ban adjon munkát vámosnak, határőrnek - emelte ki Bajmok első embere. A Bácsalmás-Bajmok határátkelőhely bővítését a 2013/2001-es kormányhatá­rozat értelmében hamarosan megkez­dik. A szerb viszonylatú határátkelőhe­lyek közül Bácsalmás és Tiszasziget vár­ja az EU követelményeinek megfelelő közúti fejlesztéseket, valamint az ehhez kapcsolódó létszámfejlesztést, képzési feladatokat, infrastrukturális beruházá­sokat és a feladatarányos működési költ­ségek juttatását. NÉMETH KATALIN Apad a kiskunhalasi Sós-tó Szabadidőközpontot hoznak létre, ha sikerül megmenteni a tavat Tavasz óta 40-50 centiméterrel csökkent a kiskunhalasi Sós-tó vízszintje. Van rá esély, hogy a hiányzó víz természetes úton visszakerüljön a mederbe, ám több egymást követő aszályos év megpecsé­telheti a kedvelt állóvíz sorsát. Két évvel ezelőtt még azért kellett szorítani, hogy a mederből kiáradt víz nehogy elöntse a mellette húzódó 53-as utat, az idén azonban már gyakorlatilag át lehetne gyalogolni a tavon anélkül, hogy akár egyetlen métert is úszni kell­jen.­­ A tó mindig is ki volt szolgáltatva az időjárásnak, és a mostani vízszint­­cs­ökkenés is a kiemelkedően száraz ta­vasz és nyár következménye - mondja Oravecz István, a helyi horgászegyesü­let elnöke. Mint hangsúlyozta, van rá re­mény, hogy a hiányzó vízmennyiség természetes úton visszakerüljön a tóba, ám ez nagymértékben függ az időjárás­tól. Az elnök azt is elmondta, a víz mi­nősége szerencsére nem romlott, a ha­laknak jut elegendő oxigén. Véleménye szerint ebben az a szökőkút is segít va­lamelyest, amelyet egy képviselői indít­vány nyomán alakítottak ki nemrégiben a tóban. Mivel a tó vizének egyedül a csapa­dékból, illetve a talajvízből van termé­szetes utánpótlása, néhány egymást kö­vető, hasonlóan száraz év megpecsétel­né a Sós-tó sorsát. A helyzetet rontja, hogy mivel a városnak bővül a csator­narendszere, még kevesebb víz jut visz­­sza a talajba, mint eddig. Ván László fő­kertész szerint ez várhatóan a tó víz­szintjén is érzékelhető lesz. A Sós-tó megmentésére két elképze­lés is létezik. Az egyik szerint a Csetényi park víztározóit a Dong-ér-csatornán keresztül össze kellene kötni a tóval, így aszályosabb időben onnan jöhetne víz­utánpótlás. A másik elgondolás szerint - amelyet Ván László ismertetett - a csa­tornarendszerbe bejutott vizet kellene visszanyerni és átvezetni a tóba valami­lyen módon. Ennek érdekében a szennyvíztelepen megtisztított vizet egy már meglévő tározóba vezetnék, majd a további, természetes tisztulást követően átemelnék a Sós-tó medrébe. A főkertész szerint ez utóbbi terv szak­mailag megalapozottabb. Bármilyen elképzelés is valósul meg, a tavat mindenképpen meg kell óvni a kiszáradástól. A Sós-tó és környéke ép­pen az elmúlt években ment át látvá­nyos fejlődésen: új kilátótorony épült a tó melletti dombon, parkerdőt alakítot­tak ki, megtörtént a partok rendezése is. A további elképzelések szerint sza­badidőcentrummá lehetne alakítani a környéket. Megépülne a tó körül egy futó- és kerékpárversenyekre alkalmas pálya, így akár triatlonversenyeket is lehetne ott rendezni. A parton pedig koncerteket szerveznének, hiszen mint az idén nyáron a halasi MTV Roadshow bebizonyította, a terület kiválóan alkal­mas arra, hogy több ezer ember együtt szórakozzon. A megálmodott szabad­időcentrum lelke azonban mindenkép­pen a tó lenne, amit nem szabad kiszol­gáltatva hagyni az időjárás szeszélyei­nek. SEBESTYÉN ISTVÁN Bár sekély a víz, még lehet horgászni Szeged: felújítások az egyetemen TUDÓSÍTÓNKTÓL A Szegedi Tudományegyetemen a nyarat többek között a kisebb-nagyobb felújítási munkálatok elvégzésére is szánták. A ka­rok és kollégiumok többsége nagyrészt saját forrásból fedezte a felújításokat. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Ka­ron évente tízmilliókat fordítanak az in­tézetek és kollégiumok renoválására. A karon a leglátványosabb átalakítás a Szilléri sugárúti épületen látható. Az Egyetem utcai bölcsészkari épületet is állványerdő vette körül ezen a nyáron. Az egykori MÁV-igazgatóság épületé­nek felújítására három évig spórolt a kar. Az épület állapota azonban annyira le­romlott, hogy nem lehetett tovább várni a munkálatokkal. Jó néhány egyetemi kollégium is megújult. Volt olyan diák­szálló, ahol csupán a festést tudták elvé­gezni, de olyan is akadt, ahol komolyabb rekonstrukciókra is sor került. HIRDETÉS VI. Szilvanap 2003. szeptember 13-14. Helyszín: SZARVAS, Kossuth utca, Kossuth tér A Szilvanap immár hatodik alkalommal kerül megrendezésre. Ezen a hagyományos ren­dezvényen nagyanyáink receptje alapján készült szilvás ételeket, italokat kóstolhatnak meg az érdeklődők, miközben színes programok várják a szórakozni vágyókat. A korábbi évekhez hasonlóan ismét lesz szilvalekvár-főzés, pálinkaminősítés, népművészeti kirakodóvásár. Ajánlat­­ 2003. SZEPTEMBER 13., (SZOMBAT) I. sátor (Kossuth tér) 10.00 10.30 14.30 15.30 17.00 2100 Ünnepélyes megnyitó „Gyere vissza, Imi!” - Hevesi Imre GYERMEKMŰSORA, közben: játék szilvás gombócért Rocker Zsolti őrületei Boban Markovic koncert Pálinkaminősítés eredményhirdetése (14.00 Pálinkaminősítés: Marsall -Szabadság u. 20., KÖZBEN ZENÉL A GaLGA ZENEKAR) Cintula Nosztalgia Disco II. Sátor (Jazz Cafe belső udvara, Kossuth utca) 11.00 II. Fúvószenekari Találkozó, mazsorett-csoportok 17.00-24.00 Könnyűzenei koncertek Flop, Mystery, Gang, Rambling Trio programokból: 2003. SZEPTEMBER 14., (VASÁRNAP) I. sátor (Kossuth tér) 10.00 Dörmögő Duó gyermekműsora 11. 00 Zagyva Banda - gyermekzenekar 11.30 Csík Ödön és zenekara 13.00 Stefi & Zsizsi - nosztalgiaslágerek Eső esetén A SZÍNPADOK FELETT FELÁLLÍTOTT, EGYENKÉNT 350 M2-ES SÁTRAK BIZTOSÍTJÁK A RENDEZVÉNY ZAVARTALANSÁGÁT Egyéb programok: • A Kossuth téren Szilvalekvár-főzés, Szilvalekvárt a helyszínen, ERRE AZ ALKALOMRA KÉSZÍTETT SZILKÉKBEN VÁSÁROLHATNAK AZ ÉRDEKLŐDŐK. • Gasztronómiai bemutató és kóstoló További információ: TOURINFORM IRODA 5540 Szarvas, Kossuth tér 3. Tel./fax: (66) 311-140 tourinfo@szarvas.hu www.szarvas.hu

Next