Népszabadság, 2003. szeptember (61. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-01 / 203. szám
4 2003. SZEPTEMBER 1., HÉTFŐ NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP Dávid a „két nagyról” és a korrupcióról Az MDF meg kívánja akadályozni, hogy a korrupciógyanús ügyekben netán kiegyezzen az MSZP és a Fidesz. Ha egy ország elindul az erőltetett kétpártiság felé, annak hosszú távon kárát látja a nemzet - hangoztatta Dávid Ibolya szombaton egy soproni politikai gyűlésen. Az MDF elnöke szerint, ha egy országnak két politikai elitje van, akkor hamar megjelenik egy olyan gazdasági elit, amelyik megkeresi mindkettőhöz a maga bejárását. A kiépített kapcsolatrendszer pedig arra szolgál, hogy bárki van kormányon, a felelősségre vonást elkerülhesse - vélekedett a politikus. A K&H Equitis-botrány esetében ugyanakkor Dávid Ibolya bízik abban, hogy az igazságszolgáltatás az ügy minden részletét feltárja. A pártelnök a gyűlésen fontosnak tartotta megjegyezni: az MDF-nek 14 év alatt semmi köze nem volt egyetlen korrupciós ügyhöz sem. Minderről Dávid szombat délelőtt az MDF-választmány zárt ülésén is beszélt. Információink szerint a pártban úgy látják: a különböző ügyek, politikai csatározások tekintetében a „két nagy" közé nagyrészt egyenlőségjelet lehet tenni. Az a hét végén dől el, hogy az MDF javasolja-e parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a K&H-ügyben - a választmány mindenesetre felkérte a pártelnökséget és a parlamenti frakciót a kérdés megvizsgálására. Csáky András a választmányi ülés után a sajtótájékoztatón elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány a bankszférában többmilliárdos kárt okozó elkövetőkkel szemben nem lép fel kellő erélyességgel. „Ideje, hogy ez a kérdés a politikai mindennapok helyett a bűnüldöző szervek munkájában kapjon nagyobb hangsúlyt" - közölte a politikus. Boross Péter a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet, hogy „terjednek olyan híresztelések, hogy majd úgysem lesz belőle semmi, mert nem tudni, ki, kivel fog kiegyezni a háttérben". A volt miniszterelnök szerint a parlamenti vizsgálóbizottságnak azt kell megnéznie, milyen változások szükségesek ahhoz, hogy ilyen vagy ehhez hasonló botrányok ne következzenek be. A politikus rendkívül hátrányosnak nevezte, hogy nevek is felmerülnek, miközben még nem tudni, hogy „valójában a bűncselekmény, a bűn hol követődött el, és milyen fokozatú". Szerinte a bűnüldözésnek azt kell megállapítani „ki volt az a disznó", aki kihasználta a feltételeket ahhoz, hogy lopjon-csaljon. Úgy tudjuk, a választmányi ülésen Font Sándor frakcióvezető-helyettes felvetette, hogy az MDF „rácsatlakozhatna" a Fidesz által kezdeményezett Pannonplastvizsgálóbizottságra, a többség azonban azt mondta, hogy külön K&H-vizsgálóbizottságra van szükség. Az MDF-választmány felszólította a kormányt, hogy a kettős állampolgárság ügyében kezdjen tárgyalásokat a határon túli magyarság képviselőivel. Azt is elfogadták, hogy az európai parlamenti választások kampánystratégiáját Gémesi György alelnök felügyeli majd - e döntéssel sokak szerint pont került a belharc végére. CSUHAJ ILDIKÓ Miért menekülhetett el a szír? Folytatás az 1. oldalról Az ORFK múlt kedd délelőtt megtartott sajtótájékoztatóján a nyomozás vezetői megerősítették a korábbi sajtóhíreket, tudniillik, hogy két létező személyről van szó, akik Magyarországon tartózkodnak. Garamvölgyi László rendőrségi szóvivő tájékoztatása szerint Abdo Mahmoud azonban még kedd este tíz órakor Ferihegyen keresztül elhagyta az országot. Hivatalosan meg nem erősített információk szerint Damaszkuszba repült, így gyakorlatilag semmi esély sincs arra, hogy belátható időn belül kihallgathassák a hatóságok. A Kulcsár-ügy nyomozásával párhuzamosan folynak a tanúkihallgatások a Budapesti Katonai Ügyészségen, ahol - eddig meg nem nevezett hivatali bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt - Bácskai János dandártábornok, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ vezetője ellen nyomoznak. Lapunk információi szerint a tanúk többségét Bácskai és Kulcsár kapcsolatáról kérdezték. A kihallgatások közben gyakran idéztek a katonai ügyészek telefonlehallatásokról készült jegyzőkönyvekből. Néhány tanú elmondta: nem egy kérdés még a brókerbotrány kirobbanása előtt folytatott telefonbeszélgetéseikre, illetve azok hátterére vonatkozott. A fentiek alapján vélelmezhető, hogy a titkosszolgálat - a korábbi feltételezésekkel ellentétben - nem Bácskai tábornok telefonját hallgatta le, hanem Kulcsárét. Máskülönben aligha rögzíthették volna a barátaival folytatott bizalmas beszélgetéseit, amelyekből - egyebek között - kiderült, hogy kevéssel a botrány kirobbanása előtt Kulcsár egy balatoni üdülőbe hívta bizalmasait, akik tevőlegesen részt vettek a bűnös tranzakciók lebonyolításában. Nem tudni, hogy a válságstáb végül is összeült-e vagy sem, tény azonban, hogy a katonai ügyészség érdeklődésének a középpontjában e találkozó áll, továbbá az, hogy Bácskai hogyan viszonyult Kulcsárhoz és az ő dolgaihoz. Egyelőre államtitok az is, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat - a Nemzetbiztonsági Hivatal, vagy a rendőrség kérésére - mióta hallgatta le Kulcsár telefonbeszélgetéseit, és az is, hogy milyen bűncselekmény gyanújára hivatkozva kértek - és kaptak erre bírói engedélyt. Miként korábban arról már beszámoltunk, az ügyészség azt követően hallgatta ki gyanúsítottként Bácskai tábornokot, hogy az ORFK átiratban megküldte a Nemzetbiztonsági Hivatal feljelentését, amely sorrendben a negyedik volt Kulcsár K&H Equitiesnél elkövetett sikkasztási ügyében. E feljelentéshez mellékeltek három telefonlehallgatásról készült leiratot, amelyek alapján Bácskai ellen büntetőeljárás indult, hivatalosan meg nem erősített, de soha nem is cáfolt hírek szerint bűnpártolásért. Egyes hírforrások szerint Bácskai tanácsokat adott volna Kulcsárnak, hogyan kerülheti el a felelősségre vonást, illetve miképpen nehezítheti meg a bűnösségének bizonyítását. Mások szerint bizalmas információkat is kiszolgáltatott számára. Bácskai mindezt tagadja. Egy, később visszavont interjújában leszögezte: amikor értesült Kulcsár dolgairól, a birtokába került információkat azonnal továbbította feletteseinek. Felettesei azonban cáfolták a tábornok szavait. FEKETE GY. ATTILA I SZABÓ ZOLTÁN A PÉNZÜGYI FELÜGYELET VEZETŐINEK FIDESZ ÁLTALI LEMONDATÁSÁRÓL Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) vezetőinek, Tarafás Imrének és ifj. Nyers Rezsőnek négy évvel ezelőtti lemondatását állította a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) körül kialakult helyzettel párhuzamba Szabó Zoltán szombaton az ATV-ben. A szocialista képviselő emlékeztetett az akkor kormányon lévő Fidesz politikusainak 1999-es nyilatkozataira. Például arra, hogy hatékony intézkedéseket várnak el az ÁPTF-től annak érdekében, hogy a befektetők pénze biztonságban legyen. Idézte Orbán Viktor volt miniszterelnököt is, aki egy, az ÁPTF-et elmarasztaló Pénzügyminisztériumi jelentésre utalva azt nyilatkozta: „egy ilyen helyzetben a felügyelet élén állóktól azt lehetett volna elvárni, hogy belátva, nem volt sikeres a működésük, legalábbis felajánlják a lemondásukat". Járai Zsigmond akkori pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a kormány nem szívesen dolgozna együtt az ÁPTF vezetésével, Szájer József volt frakcióvezető pedig úgy vélekedett, egy köztisztviselőnek a mindenkori kormányhoz lojálisnak kell lennie. Szabó kifejtette: az MSZP egyetért abban a Fidesszel, hogy a szervezetnek vállalnia kell a felelősséget a tevékenységéért, s ha vannak szakmai fenntartások, akkor vizsgálatokat kell indítani. Lojalitást azonban nem vár el az MSZP, csak szakmai feddhetetlenséget - hangsúlyozta a képviselő. Hozzátette: talán nem véletlen, hogy Szász Károly PSZÁF-elnök védelmében megszólal a jegybank elnöke és a legfőbb ügyész is, de reméli, nem a korábbi fideszes politikus, illetve képviselőjelölt beszélt belőlük. Szász Károly legutóbbi, az Inter-Európa Bankot is érintő feljelentésére utalva Szabó Zoltán kijelentette: az semmilyen újdonságot nem tartalmazott, viszont banktitkokat szolgáltatott ki, így felmerül a kérdés, vajon szakmai munka folyik-e a felügyeletnél, vagy csak a miniszterelnököt vették célba. (Munkatársunktól) PM-javaslatok: megütközés az MSZP-ben Az MSZP keddi elnökségi ülésén várhatóan szóba kerül a Pénzügyminisztérium (PM) kiszivárgott tervezete az ingatlanadóról - értesült a Népszabadság. Egy szocialista politikus megfogalmazása szerint a pártban „kiverte a biztosítékot" a PM koncepciója, amely szerint az ingatlan értékének maximum két százalékát adóként kellene befizetni. Azóta eldőlt, hogy a tervezetből nem lesz még törvényjavaslat sem, szocialista körökben azonban úgy ítélik meg: az emberek ijesztgetésére, az ellenzéknek muníció szolgáltatására éppen elég volt ez a hír, akárcsak azok, amelyek az elmúlt hónapokban a PM „jóvoltából" borzolták a kedélyeket. Ilyen volt a tizenharmadik havi nyugdíj jövő évi kifizetésének híre, az adócsökkentések körüli huzavona, a távhőszolgáltatás áfájának emelése, a súlyadó és a benzin jövedéki adója emelésének híre. A pártelnökségből származó információink szerint Jánosi György utóbbi napokban tett nyilatkozatairól nem lesz szó. A választmányi elnök arról beszélt: a kormány és a párt közös felelőssége, hogy a társadalom számára elfogadható válaszokat adjanak azokra az ügyekre, amelyek az elmúlt időszakban felvetődtek. A bírálatra várhatóan szeptember negyedikén térnek vissza, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök és kormánytagok részvételével együttes ülést tart a párt elnöksége, valamint a frakció és a választmány elnöksége, hogy megvitassák a költségvetéssel, illetve az elkövetkező időszak feladataival kapcsolatos teendőket. N.SZ. Orbán a munkáról MTI Ha az ország letér a saját adottságai és képességei által kijelölt útról, s lemond a gazdaságfejlesztésről, a vállalkozások támogatásáról, akkor felbillen a magyar gazdaság, akár egy találatot kapott repülőgép, jelentette ki Orbán Viktor vasárnap Beregdarócon. A Fidesz elnöke a Tisztántúli Református Egyházkerület Hét csillag elnevezésű üdülő- és konferenciaközpontjának avatásán mondott beszédében kifejtette: az országnak minden valószínűség szerint a 21. században is a munka lesz az egyetlen erőforrása. Elengedhetetlennek nevezte, hogy az országban olyan foglalkoztatási rendszer működjön, amelyben megéri munkát vállalni, és amelyben az elvégzett munkát meg is becsülik. Csökkent a politikusok presztízse Nem tesz jót a botrányokkal, leleplezésekkel, feszült vitákkal és kedvezőtlen hírekkel teli közélet a politikusoknak, kivétel nélkül mindegyiküket pontszámcsökkenéssel büntették az emberek. Ebben a hónapban a 2-3 pontos veszteségek a leggyakoribbak, de ennél jelentősebb mértékben, 5-tel esett László Csaba indexe. Néhány érdekesség a Szonda Ipsos augusztusban végzett, politikusok népszerűségéről készült közvéleménykutatásából. Ahogy az összes politikusé, az élen állók társadalmi megítélése is rosszabb lett, de a korábbi listavezetők megtartották előkelő helyezésüket. Továbbra is Mádl Ferenc és Dávid Ibolya a két legkedveltebb politikai személyiség, ezúttal azonos (61-61-es) pontszámmal. Majdnem egy éve, tavaly októberben fordult elő utoljára, hogy a lista csúcsán állók pontszáma éppen hogy felette van a 60- as népszerűségi indexnek. A köztársasági elnököt és az MDF elnökét a hosszú ideje legnépszerűbb kormánytagok, Bárándy Péter és Medgyessy Péter követik, 56 és 55 ponttal. A rangsorban utánuk már az 50 körüli pontszámokat elért személyeket találhatjuk. A politikusok mostanság nem túl magas presztízsére jellemző, hogy közepes értékeléssel, 50- 52-es rokonszenvmutatóval a lista felső harmadában lehet valaki. A legnagyobb pontszámesést a pénzügyminiszter volt kénytelen elszenvedni, az 5 pontos csökkenés statisztikailag jelentősnek mondható és egyik hónapról a másikra ekkora változás ritkán fordul elő. László Csaba megítélésének negatív irányú változása minden társadalmi rétegben érzékelhető, de különösen az érettségizettek és a diplomások körében számottevő - 7-8 pontos. Markáns a pontszámesés a nyugdíjaséveik előtt állók, annak elején tartók körében is. A pénzügyminiszter mondható az elmúlt hónapok nagy vesztesének, ugyanis májusban még a lakosság által összeállított népszerűségi lista közepén találhattuk, most pedig a vége felé. A gazdaság irányításával és az ott zajló folyamatok hatásaival foglalkozó többi miniszternek is meglehetősen rosszak a pozíciói a közvéleményben. Csillag István, Burány Sándor és Németh Imre a már említett pénzügyminiszterrel egy csoportban, a 43 és 46 pont által meghatározott szűk sávban, a rangsor alsó részében találhatók. A népszerűségi lista sereghajtói ezúttal is ellenzéki politikusok: Áder János és Kövér László. A Szonda Ipsos időről időre felméri a listán nem szereplő, májusban hivatalba lépett kormánytagok ismertségét és népszerűségét is. Mindegyikük neve ismerősebben cseng az emberek számára, mint három hónappal ezelőtt. Gyurcsány Ferenc esetében beszélhetünk a legnagyobb változásról, 35 százalékról 53 százalékra nőtt a róla véleményt formálók aránya. A többiek három hónap múltán további 4-7 százaléknyi választópolgár körében lettek ismertebbek, így Lévai Katalint 55, Hiller Istvánt 41, Persányi Miklóst 38, Juhász Endrét 37 százalék tudta véleményezni. Pontszámaik alapján besorolódnak a többi miniszter közé, Hiller István 45 pontjától Lévai Katalin 51 pontjáig terjednek az értékek. SZONDA IPSOS ■ www.nol.hu/polnepszeruseg ■ Az adatfelvétel ideje: 2003. augusztus 7-16. A megkérdezettek száma: 1500 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik. Minden hónapban más-más 1000 vagy 1500 főt kérdeznek meg személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsős rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre. 1 Mádl 1 Ferenc 7 Dávid A Ibolya 7 Bárándy J PéterH Medgyessy 7 Péter F Szili J Katalin C Kuncze 0 Gábor 7 Kovács I Kálmán Q Kovács 0 László Q Lamperth J Mónika IA Demszky II Gábor11 Orbán 1 1 Viktor 1 7 Lendva 1 A Ildikó 17 Csehák 11 Judit ■WreT9 S'”* * jLKI■ ifj üdÜLV léte 112,• lg) H Jánosi 1CHerényi1£ Kiss 1 7Magyar 1 Q Juhász IQ Csillag 7A László 7 1 Burány 77 Németh 77 Áder 7fl Kövér György I J Károly 10 Péter I / Bálint I 0 Ferenc István Av Csaba A I Sándor AA Imre AJ János AT László a n INKJ #fj|| * Y-3 ▼-3 61 56 ▼-3 55 ▼-2 r-i ▼-1 52 50 50 A függőleges oszlopokban a népszerűségi pontszámokat jelöltük, amelyek 0 és 100 közötti értéket vehetnek fel. A kördiagramokban az ismertségi értékek láthatók, feketével jelölve. A felfelé mutató háromszög pontnövekedést, a lefelé mutatócsökkenést jelez a 2003. júliusi értékeléshez képest, de a -4 és +4 közötti változások statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tized pontszámoknak megfelelő sorrendben szerepeltetjük. ▼-1 Y-3 ▼-2 ▼-3 T-3 Y-2 T-2 T-2 T-3 Y-5 T-3 T-3 T-2 40 T-2 32 49 48 48 47 47 46 46 46 45 44 44 43 T-2 T-3 49 49