Népszabadság, 2003. szeptember (61. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-01 / 203. szám

4 2003. SZEPTEMBER 1., HÉTFŐ NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP Dávid a „két nagyról” és a korrupcióról Az MDF meg kívánja akadá­lyozni, hogy a korrupciógya­nús ügyekben netán kiegyez­zen az MSZP és a Fidesz. Ha egy ország elindul az erőltetett két­­pártiság felé, annak hosszú távon kárát látja a nemzet - hangoztatta Dávid Ibolya szombaton egy soproni politikai gyűlé­sen. Az MDF elnöke szerint, ha egy or­szágnak két politikai elitje van, akkor ha­mar megjelenik egy olyan gazdasági elit, amelyik megkeresi mindkettőhöz a maga bejárását. A kiépített kapcsolatrendszer pedig arra szolgál, hogy bárki van kor­mányon, a felelősségre vonást elkerül­hesse - vélekedett a politikus. A K&H Equitis-botrány esetében ugyanakkor Dávid Ibolya bízik abban, hogy az igaz­ságszolgáltatás az ügy minden részletét feltárja. A pártelnök a gyűlésen fontosnak tartotta megjegyezni: az MDF-nek 14 év alatt semmi köze nem volt egyetlen kor­rupciós ügyhöz sem. Minderről Dávid szombat délelőtt az MDF-választmány zárt ülésén is beszélt. Információink szerint a pártban úgy lát­ják: a különböző ügyek, politikai csatáro­zások tekintetében a „két nagy" közé nagyrészt egyenlőségjelet lehet tenni. Az a hét végén dől el, hogy az MDF ja­vasolja-e parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a K&H-ügyben - a választ­mány mindenesetre felkérte a pártelnök­séget és a parlamenti frakciót a kérdés megvizsgálására. Csáky András a választ­mányi ülés után a sajtótájékoztatón elfo­gadhatatlannak nevezte, hogy a kormány a bankszférában többmilliárdos kárt oko­­­zó elkövetőkkel szemben nem lép fel kel­lő erélyességgel. „Ideje, hogy ez a kérdés a politikai mindennapok helyett a bűnül­döző szervek munkájában kapjon na­gyobb hangsúlyt" - közölte a politikus. Boross Péter a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet, hogy „terjednek olyan híresz­telések, hogy majd úgysem lesz belőle semmi, mert nem tudni, ki, kivel fog ki­egyezni a háttérben". A volt miniszterel­nök szerint a parlamenti vizsgálóbizott­ságnak azt kell megnéznie, milyen válto­zások szükségesek ahhoz, hogy ilyen vagy ehhez hasonló botrányok ne követ­kezzenek be. A politikus rendkívül hátrá­nyosnak nevezte, hogy nevek is felmerül­nek, miközben még nem tudni, hogy „va­lójában a bűncselekmény, a bűn hol köve­­tődött el, és milyen fokozatú". Szerinte a bűnüldözésnek azt kell megállapítani „ki volt az a disznó", aki kihasználta a felté­teleket ahhoz, hogy lopjon-csaljon. Úgy tudjuk, a választmányi ülésen Font Sán­dor frakcióvezető-helyettes felvetette, hogy az MDF „rácsatlakozhatna" a Fi­desz által kezdeményezett Pannonplast­­vizsgálóbizottságra, a többség azonban azt mondta, hogy külön K&H-vizsgáló­­bizottságra van szükség. Az MDF-választmány felszólította a kormányt, hogy a kettős állampolgárság ügyében kezdjen tárgyalásokat a határon túli magyarság képviselőivel. Azt is elfo­gadták, hogy az európai parlamenti vá­lasztások kampánystratégiáját Gémesi György alelnök felügyeli majd - e döntés­sel sokak szerint pont került a belharc vé­gére. CSUHAJ ILDIKÓ Miért menekülhetett el a szír? Folytatás az 1. oldalról Az ORFK múlt kedd délelőtt megtar­tott sajtótájékoztatóján a nyomozás veze­tői megerősítették a korábbi sajtóhíreket, tudniillik, hogy két létező személyről van szó, akik Magyarországon tartóz­kodnak. Garamvölgyi László rendőrségi szóvivő tájékoztatása szerint Abdo Mahmoud azonban még kedd este tíz órakor Ferihegyen keresztül elhagyta az országot. Hivatalosan meg nem erősített információk szerint Damaszkuszba re­pült, így gyakorlatilag semmi esély sincs arra, hogy belátható időn belül kihallgat­hassák a hatóságok. A Kulcsár-ügy nyomozásával párhu­zamosan folynak a tanúkihallgatások a Budapesti Katonai Ügyészségen, ahol - eddig meg nem nevezett hivatali bűncse­lekmény megalapozott gyanúja miatt - Bácskai János dandártábornok, a Szerve­zett Bűnözés Elleni Koordinációs Köz­pont vezetője ellen nyomoznak. Lapunk információi szerint a tanúk többségét Bácskai és Kulcsár kapcsolatáról kérdez­ték. A kihallgatások közben gyakran idéztek a katonai ügyészek telefonlehal­­latásokról készült jegyzőkönyvekből. Né­hány tanú elmondta: nem egy kérdés még a brókerbotrány kirobbanása előtt folytatott telefonbeszélgetéseikre, illetve azok hátterére vonatkozott. A fentiek alapján vélelmezhető, hogy a titkosszolgálat - a korábbi feltételezések­kel ellentétben - nem Bácskai tábornok telefonját hallgatta le, hanem Kulcsárét. Máskülönben aligha rögzíthették volna a barátaival folytatott bizalmas beszélgeté­seit, amelyekből - egyebek között - kide­rült, hogy kevéssel a botrány kirobbanása előtt Kulcsár egy balatoni üdülőbe hívta bizalmasait, akik tevőlegesen részt vettek a bűnös tranzakciók lebonyolításában. Nem tudni, hogy a válságstáb végül is összeült-e vagy sem, tény azonban, hogy a katonai ügyészség érdeklődésének a középpontjában e találkozó áll, továbbá az, hogy Bácskai hogyan viszonyult Kul­csárhoz és az ő dolgaihoz.­­ Egyelőre államtitok az is, hogy a Nem­zetbiztonsági Szakszolgálat - a Nemzet­­biztonsági Hivatal, vagy a rendőrség ké­résére - mióta hallgatta le Kulcsár tele­fonbeszélgetéseit, és az is, hogy milyen bűncselekmény gyanújára hivatkozva kértek - és kaptak­­ erre bírói engedélyt. Miként korábban arról már beszámol­tunk, az ügyészség azt követően hallgatta ki gyanúsítottként Bácskai tábornokot, hogy az ORFK átiratban megküldte a Nemzetbiztonsági Hivatal feljelentését, amely sorrendben a negyedik volt Kul­csár K&H Equitiesnél elkövetett sikkasz­tási ügyében. E feljelentéshez mellékeltek három telefonlehallgatásról készült leira­tot, amelyek alapján Bácskai ellen bünte­tőeljárás indult, hivatalosan meg nem erő­sített, de soha nem is cáfolt hírek szerint bűnpártolásért. Egyes hírforrások szerint Bácskai tanácsokat adott volna Kulcsár­nak, hogyan kerülheti el a felelősségre vo­nást, illetve miképpen nehezítheti meg a bűnösségének bizonyítását. Mások sze­rint bizalmas információkat is kiszolgálta­tott számára. Bácskai mindezt tagadja. Egy, később visszavont interjújában leszö­gezte: amikor értesült Kulcsár dolgairól, a birtokába került információkat azonnal továbbította feletteseinek. Felettesei azon­ban cáfolták a tábornok szavait. FEKETE GY. ATTILA I SZABÓ ZOLTÁN A PÉNZÜGYI FELÜGYELET VEZETŐINEK FIDESZ ÁLTALI LEMONDATÁSÁRÓL Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) vezetőinek, Tarafás Imrének és ifj. Nyers Rezsőnek négy évvel ezelőtti lemondatását állította a Pénz­ügyi Szervezetek Állami Fel­ügyelete (PSZÁF) körül kiala­kult helyzettel párhuzamba Szabó Zoltán szombaton az ATV-ben. A szocialista képvise­lő emlékeztetett az akkor kor­mányon lévő Fidesz politiku­sainak 1999-es nyilatkozataira. Például arra, hogy hatékony in­tézkedéseket várnak el az ÁPTF-től annak érdekében, hogy a befektetők pénze biz­tonságban legyen. Idézte Or­bán Viktor volt miniszterelnö­köt is, aki egy, az ÁPTF-et el­marasztaló Pénzügyminiszté­riumi jelentésre utalva azt nyi­latkozta: „egy ilyen helyzetben a felügyelet élén állóktól azt le­hetett volna elvárni, hogy be­látva, nem volt sikeres a mű­ködésük, legalábbis felajánlják a lemondásukat". Járai Zsig­­mond akkori pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a kormány nem szívesen dolgozna együtt az ÁPTF vezetésével, Szájer Jó­zsef volt frakcióvezető pedig úgy vélekedett, egy köztisztvi­selőnek a mindenkori kor­mányhoz lojálisnak kell lennie. Szabó kifejtette: az MSZP egyetért abban a Fidesszel, hogy a szervezetnek vállalnia kell a felelősséget a tevékeny­ségéért, s ha vannak szakmai fenntartások, akkor vizsgálato­kat kell indítani. Lojalitást azonban nem vár el az­ MSZP, csak szakmai feddhetetlensé­get - hangsúlyozta a képviselő. Hozzátette: talán nem véletlen, hogy Szász Károly PSZÁF-elnök védelmében megszólal a jegybank elnöke és a legfőbb ügyész is, de reméli, nem a ko­rábbi fideszes politikus, illetve képviselőjelölt beszélt belőlük. Szász Károly legutóbbi, az Inter-Európa Bankot is érintő feljelentésére utalva Szabó Zoltán kijelentette: az semmi­lyen újdonságot nem tartalma­zott, viszont banktitkokat szol­gáltatott ki, így felmerül a kér­dés, vajon szakmai munka fo­­lyik-e a felügyeletnél, vagy csak a miniszterelnököt vették cél­ba. (Munkatársunktól) PM-j­avaslatok: megütközés az MSZP-ben Az MSZP keddi elnökségi ülésén várha­tóan szóba kerül a Pénzügyminisztérium (PM) kiszivárgott tervezete az ingatlan­adóról - értesült a Népszabadság. Egy szo­cialista politikus megfogalmazása szerint a pártban „kiverte a biztosítékot" a PM koncepciója, amely szerint az ingatlan ér­tékének maximum két százalékát adó­ként kellene befizetni. Azóta eldőlt, hogy a tervezetből nem lesz még törvényjavas­lat sem, szocialista körökben azonban úgy ítélik meg: az emberek ijesztgetésére, az ellenzéknek muníció szolgáltatására éppen elég volt ez a hír, akárcsak azok, amelyek az elmúlt hónapokban a PM „jó­voltából" borzolták a kedélyeket. Ilyen volt a tizenharmadik havi nyugdíj jövő évi kifizetésének híre, az adócsökkenté­sek körüli huzavona, a távhőszolgáltatás áfájának emelése, a súlyadó és a benzin jövedéki adója emelésének híre. A pártelnökségből származó informá­cióink szerint Jánosi György utóbbi napok­ban tett nyilatkozatairól nem lesz szó. A választmányi elnök arról beszélt: a kor­mány és a párt közös felelőssége, hogy a társadalom számára elfogadható vála­szokat adjanak azokra az ügyekre, ame­lyek az elmúlt időszakban felvetődtek. A bírálatra várhatóan szeptember negyedi­kén térnek vissza, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök és kormánytagok részvé­telével együttes ülést tart a párt elnöksé­ge, valamint a frakció és a választmány elnöksége, hogy megvitassák a költség­­vetéssel, illetve az elkövetkező időszak feladataival kapcsolatos teendőket. N.SZ. Orbán a munkáról MTI Ha az ország letér a saját adottságai és képességei által kijelölt útról, s lemond a gazdaságfejlesztésről, a vállalkozások támogatásáról, akkor felbillen a magyar gazdaság, akár egy találatot kapott repü­lőgép, jelentette ki Orbán Viktor vasár­nap Beregdarócon. A Fidesz elnöke a Tisztántúli Református Egyházkerület Hét csillag elnevezésű üdülő- és konfe­renciaközpontjának avatásán mondott beszédében kifejtette: az országnak min­den valószínűség szerint a 21. században is a munka lesz az egyetlen erőforrása. El­engedhetetlennek nevezte, hogy az or­szágban olyan foglalkoztatási rendszer működjön, amelyben megéri munkát vállalni, és amelyben az elvégzett mun­kát meg is becsülik. Csökkent a politikusok presztízse Nem tesz jót a botrányokkal, leleplezé­sekkel, feszült vitákkal és kedvezőtlen hírekkel teli közélet a politikusoknak, ki­vétel nélkül mindegyiküket pontszám­­csökkenéssel büntették az emberek. Eb­ben a hónapban a 2-3 pontos vesztesé­gek a leggyakoribbak, de ennél jelentő­sebb mértékben, 5-tel esett László Csaba indexe. Néhány érdekesség a Szonda Ipsos augusztusban végzett, politikusok népszerűségéről készült közvélemény­kutatásából. Ahogy az összes politikusé, az élen ál­lók társadalmi megítélése is rosszabb lett, de a korábbi listavezetők megtartot­ták előkelő helyezésüket. Továbbra is Mádl Ferenc és Dávid Ibolya a két leg­kedveltebb politikai személyiség, ezúttal azonos (61-61-es) pontszámmal. Majd­nem egy éve, tavaly októberben fordult elő utoljára, hogy a lista csúcsán állók pontszáma éppen hogy felette van a 60- as népszerűségi indexnek. A köztársasá­gi elnököt és az MDF elnökét a hosszú ideje legnépszerűbb kormánytagok, Bárándy Péter és Medgyessy Péter köve­tik, 56 és 55 ponttal. A rangsorban utá­nuk már az 50 körüli pontszámokat elért személyeket találhatjuk. A politikusok mostanság nem túl magas presztízsére jellemző, hogy közepes értékeléssel, 50- 52-es rokonszenvmutatóval a lista felső harmadában lehet valaki. A legnagyobb pontszámesést a pénz­ügyminiszter volt kénytelen elszenved­ni, az 5 pontos csökkenés statisztikailag jelentősnek mondható és egyik hónapról a másikra ekkora változás ritkán fordul elő. László Csaba megítélésének negatív irányú változása minden társadalmi ré­tegben érzékelhető, de különösen az érettségizettek és a diplomások körében számottevő - 7-8 pontos. Markáns a pontszámesés a nyugdíjaséveik előtt ál­lók, annak elején tartók körében is. A pénzügyminiszter mondható az elmúlt hónapok nagy vesztesének, ugyanis má­jusban még a lakosság által összeállított népszerűségi lista közepén találhattuk, most pedig a vége felé. A gazdaság irányításával és az ott zaj­ló folyamatok hatásaival foglalkozó töb­bi miniszternek is meglehetősen rosszak a pozíciói a közvéleményben. Csillag Ist­ván, Burány Sándor és Németh Imre a már említett pénzügyminiszterrel egy csoportban, a 43 és 46 pont által megha­tározott szűk sávban, a rangsor alsó ré­szében találhatók. A népszerűségi lista sereghajtói ezúttal is ellenzéki politiku­sok: Áder János és Kövér László. A Szonda Ipsos időről időre felméri a listán nem szereplő, májusban hivatalba lépett kormánytagok ismertségét és nép­szerűségét is. Mindegyikük neve ismerő­sebben cseng az emberek számára, mint három hónappal ezelőtt. Gyurcsány Fe­renc esetében beszélhetünk a legna­gyobb változásról, 35 százalékról 53 szá­zalékra nőtt a róla véleményt formálók aránya. A többiek három hónap múltán további 4-7 százaléknyi választópolgár körében lettek ismertebbek, így Lévai Katalint 55, Hiller Istvánt 41, Persányi Miklóst 38, Juhász Endrét 37 százalék tudta véleményezni. Pontszámaik alapján besorolódnak a többi miniszter közé, Hiller István 45 pontjától Lévai Katalin 51 pontjáig ter­jednek az értékek. SZONDA IPSOS ■ www.nol.hu/polnepszeruseg ■ Az adatfelvétel ideje: 2003. augusztus 7-16. A megkérdezettek száma: 1500 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. Alapsokaság: 18 éves és idő­sebb, állandó magyarországi la­kóhellyel rendelkező magyar ál­lampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik. Minden hónapban más-más 1000 vagy 1500 főt kérdeznek meg személyes meg­kereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsős rétegzett mintavétel­lel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre. 1 Mádl 1 Ferenc 7 Dávid A Ibolya 7 Bárándy J PéterH Medgyessy 7 Péter F Szili J Katalin C Kuncze 0 Gábor 7 Kovács I Kálmán Q Kovács 0 László Q Lamperth J Mónika IA Demszky II Gábor11 Orbán 1 1 Viktor 1 7 Lendva 1 A Ildikó 17 Csehák 11 Judit ■WreT9 S'”* * jLKI■ ifj üd­­ÜLV léte 112,• lg) H Jánosi 1CHerényi1£ Kiss 1 7Magyar 1 Q Juhász IQ Csillag 7A László 7 1 Burány 77 Németh 77 Áder 7fl Kövér György I J Károly 10 Péter I / Bálint I 0 Ferenc István Av Csaba A I Sándor AA Imre AJ János AT László a n IN­KJ #fj|| * Y-3 ▼-3 61 56 ▼-3 55 ▼-2 r-i ▼-1 52 50 50 A függőleges oszlopokban a népszerűségi pontszámokat jelöltük, amelyek 0 és 100 közötti értéket vehetnek fel. A kördiagramokban az ismertségi értékek láthatók, feketével jelölve. A felfelé mutató háromszög pontnövekedést, a lefelé mutató­­csökkenést jelez a 2003. júliusi értékeléshez képest, de a -4 és +4 közötti változások statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tized pontszámoknak megfelelő sorrendben szerepeltetjük. ▼-1 Y-3 ▼-2 ▼-3 T-3 Y-2 T-2 T-2 T-3 Y-5 T-3 T-3 T-2 40 T-2 32 49 48 48 47 47 46 46 46 45 44 44 43 T-2 T-3 49 49

Next