Népszabadság, 2003. szeptember (61. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-24 / 223. szám

8 2003. SZEPTEMBER 24., SZERDA MAGYAR TÜKÖR NÉPSZABADSÁG SZERDA Tony Curtis a Rudasban Egy Szabad Földre állított fröccs­öntött mézes maci titokzatos Buddha-mosolyával várom, hogy a magyar társadalom végre visz­­szaigazolja hónapok óta végzett következetes munkámat, és vala­mi módon elérjem, hogy egy em­berként követelje lemondásomat Kautzky Armand, Besenczi „Csitz" Árpád, Cseh Tamás, Szikora Róbert és Usztics Mátyás. De nem megy, nem megy sehogysem, hiába hamisítom oly' kitartóan magamat, hiába manipulálok reggeltől estig két kézzel, egy kézzel, kéz nélkül al­jasul (és közben néha fenekedek is), az eredmény siralmas, egy csődtömeg vagyok, komolyan gondolkozom rajta, hogy elhú­zok (mint MSZP-szórólapon a vadlibák) az állami szférába, va­lami tanácsadónak, aztán reggel­től estig az energiahordozók árá­val meg adókulcsokkal idegesí­tem népemet. Esetleg országimázs-ötletekkel szórakoztatom magamat és az ér­tő közönséget. Baumgartner Zsolt masszírozza a mit sem sejtő és ezért egy kicsit ideges Tony HIRDETÉS Curtist a Rudasban egy véres hur­kával, majd autópálya-építésre szánt készpénzt vesznek föl szír állampolgároktól a Citadella-tera­szon, amiből kifizetik négy és fél milliós italszámlájukat (két korsó Dreher, két kis Unicum) egy han­gulatos belvárosi vendéglátóegy­ségben. Baumgartner széles mo­sollyal segít leszerelni a kerékbi­lincset Tony Curtis tolókocsijáról, akit aztán adóellenőrök és minisz­tériumi helyettes főosztályveze­tők vidám csapata követ könnyű kocogással egy közeli ingat­lanpanamáig, végül mindenki friss gyümölcs lesz a Jagobellában. Múlt heti írásom („A gazda­ságos királyok háza") nyomán a Tesco Global Rt. fontosnak tartja közölni, hogy a cikkben Tesco Gazdaságos Tokaji Aszúként em­legetett termék nem létezik, illet­ve nem ezen a néven létezik, mert a Tescónak van saját már­kás aszúja ugyan, de azt Tesco Tokaji Aszúnak hívják, és semmi köze a Gazdaságos termékcsalád­hoz. Az áruház közlése szerint „a Tesco-aszú minősége nem tér el más tokaji aszúféléktől". A cikk nyomán közölt helyes­bítés nyomán annyit jegyeznénk meg, hogy az írás lényegét legke­vésbé sem érinti a Tesco-aszú el­nevezése. Az ezerforintos aszúk (pláne a konkurens áruházlánc­ban forgalmazott 799 forintos) léte akkor is a Szabó Dezső-i érte­lemben vett magyar szellem rom­lásáról, a nemzet metafizikus el­bizonytalanodásáról tanúskodik. Az aszúfélék minőségének kérdé­sében pedig Szepsy István mun­kásságát tartjuk irányadónak. UJ PÉTER I www.nol.hu/szerda MTV: ügyészségi ügyek Hétfőn ismét leszavazták Polt Pé­ter legfőbb ügyészt a T. Házban, ezúttal a Magyar Televízió ügyé­ben megfogalmazott interpelláci­óra adott válaszát utasították el. A köztévé 1999-2000-es gazdálko­dása miatt a Magyar Televízió felügyelőbizottsága, az Állami Számvevőszék (ÁSZ), a Kor­mányzati Ellenőrzési Hivatal (KE­HI), két SZDSZ-es politikus, sőt még egy mentőápoló is feljelen­tést tett. Poltot arról kérdezték, hogy miért haltak el ezek a felje­lentések az ügyészségen. A lapunk birtokában lévő do­kumentumok szerint az első, még 2001 elején tett feljelentések után a rendőrség nyomozni kezdett: egy volt tévéelnököt is gyanúsított­ként hallgatott ki, az MTV számá­ra műsort gyártó 14 cégnél házku­tatást tartott és lefoglalta a tévével kötött szerződésekkel kapcsolatos valamennyi iratot, számos szakér­tőt kért fel és tanúként hallgatott meg tévés vezetőket. Az öt feljelentést előbb egyesí­tette a nyomozásokat felügyelő ügyész, majd több mint két évvel a 6,6 millió forintot felemésztő nyomozás megkezdése után meg­szüntette az eljárást. A vizsgált időszak iránti érdek­lődést indokolja, hogy az MTV a két év alatt szinte teljes egészében felélte vagyonát, ingatlanjait érté­kesítette, köztartozásokat halmo­zott fel és milliárdos veszteséget termelt. Polt Péter legfőbb ügyész szerint a nyomozás kiterjedt az MTV gazdálkodásnak valameny­­nyi elemére. Tavaly szeptemberben Ragáts Imre frissen kinevezett tévés ügy­vezető egy sajtótájékoztatón úgy foglalta össze a megelőző időszak gazdálkodását, hogy az MTV költségvetését évente összesen 6­5 milliárddal forinttal terhelték meg a rendkívül előnytelen, pazarló szerződések. Az előző időszakban például évente 800 millió forintot fizetett ki a köztévé tanácsadók­nak, akiknek negyedéről azt sem tudni, milyen tanácsot adtak. Az előző ciklusban a tévé legnagyobb beszállítói közé tartozó Vitézy Lászlónak és az Ezüsthajó Kft.-nek összesen 2,5 milliárd forintot fize­tett ki a közszolgálati adó. Ragáts összehasonlító adatai szerint míg a házon belül készült műsorok egy percének költsége 7-20 ezer forint volt, addig ezeknél a vállal­kozásoknál 76-220 ezer forint volt a hasonló mutató. A tévé az átvilágítás során fel­tárt adatok ellenére nem fordult a nyomozó hatóságokhoz. Ekkor azonban már a rendőrség nyomo­zást folytatott Pető Iván és Haraszti Miklós 2001. februári, a pazarló és bűncselekményekre gyanút adó gazdálkodást több ponton kifogá­soló feljelentése, valamint az MTV Rt. felügyelőbizottságának leginkább a külsős szerződéseket a hatóságok figyelmébe ajánló be­adványa alapján. Sőt feljelentést tett 2002. március elsején az előző kormány idején kinevezett KEHI- elnök, Sepsey Tamás is az MTV és az Inspector' 97 Kft. közti kopro­dukció miatt. A KEHI vezetője túlzottnak találta a „Jövő Magyar­­országa" című műsor után fizetett vállalkozói díjat, és kifogásolta azt is, miért vett igénybe alvállal­kozót a cég a vállalt feladat teljesí­téséhez. A rendőrség által felkért revi­zor 14 műsorgyártási szerződést talált gyanúsnak, a külsős cégek­nél tartott házkutatáson iratokat foglaltak le és tanúként hallgatta meg a cégvezetőket. (A nyomozás leállítását megpanaszoló bead­vány ügyészségi elutasításából derült ki: az Ezüsthajó Kft. szerző­déseit is vizsgálták, de bűncselek­mény elkövetése nem volt megál­lapítható.) Vádemelés egyik ügyből sem lett. Az ügyészség indoklása sze­rint azért, mert a megkötött szer­ződések mögött tényleges mun­kavégzés áll, a produkciók elké­szültek. Bár kezdetben több mint tucatnyi szerződésről van szó, Üveges Andrea, a Fővárosi Ügyész­ség csoportvezető ügyésze az idén július 9-én a rendőrségnek megküldött, a nyomozás lezárá­sát elrendelő levelében csak két vállalkozást nevesít. Az egyik a Vagabonds Kft., amelynek ,,1100 év Európa közepén" és az „Útika­lauz a Marslakóknak" produkció­inál 4,6 millió és 4,8 millió forintos eltérés volt a számláknál. Ezt a különbözetet az áfakulccsal ma­gyarázza az ügyész, amelyet azért nem fizetett vissza a kft., mert az MTV korábbról tartozott neki. A másik vállakozás a KEHI-feljelen­­tésben szereplő Inspector '97 Kft. A nyomozás során ugyan valóban beigazolódott az a gyanú, hogy belső gyártásban jóval olcsóbban lehetett volna elkészíteni a soro­zatot. A felkért szakértő szerint az MTV 15 millióval fizetett többet a „Jövő Magyarországáért", mint ha házon belül készítette volna el. Ráadásul a gyártási kapacitás nagy részét az MTV biztosította. Az ügyészség szerint viszont a 15 millió forintos differenciánál fi­gyelembe kell venni, hogy abban benne van az Inspector '97 műsor­ötletének díja is. A külsős szerződésekkel kap­csolatos felvetésekről Üveges Andrea július 9-én úgy vélekedik, hogy „egy szerződésben megha­tározott szolgáltatás, illetve ellen­szolgáltatás mértékének, illetve azok egyenértékűségének vizsgá­lata nem a büntető ügyekben eljá­ró hatóságok feladata, ez polgári jogi kérdés, a szerződés polgári bíróság előtt megtámadható". Ez az okfejtés - miként a Vabagbunds ügye sem - már nem található meg abban a határozat­ban, amellyel Ihász Sándor osztály­­vezető ügyész július 21-én meg­szüntette a vizsgált időszakban az MTV élén álló Szabó László Zsolt elleni eljárást. Ihász ugyanakkor a médiatör­vénnyel indokolja, hogy miként fordulhatott elő: miközben 2000- ben 4,6 milliárd forint értékben rendelt meg külső gyártású pro­dukciókat az MTV, nem teljesítette egészségbiztosítási és nyugdíjjáru­lék-fizetési kötelezettségét, noha azokat a dolgozóktól levonta. Ihász Sándor ügyész szerint a megemelkedő külsős megrende­lésekkel csak a médiatörvény elő­írásait teljesítette a volt tévéelnök, a jogszabály ugyanis évről évre emeli a produceri irodák által ké­szített műsorok arányát. Csak­hogy ilyen, a külsős gyártású mű­soroknál és a járulékbefizetés el­maradásánál is hivatkozott pontja a médiatörvénynek nincs. Erre hívta fel a figyelmet a nyomozást megszüntető határozatot bepana­szoló két SZDSZ-es feljelentő és az MTV felügyelőbizottsága is. A panasz elutasításában Kocsis Emő­ke, legfőbb ügyészségi ügyész még felemás módon ismeri el a hi­bát: „valóban nem írja elő a mé­diatörvény a külső gyártásban ké­szülő produkciók növelését évről évre, ám ezzel ellentétes rendelke­zést sem tartalmaz". Polt Péter azonban hétfőn a parlamentben már egyértelművé tette, hogy rossz a több helyen is előforduló hivatkozás, ám csak ezt korrigál­ja, a többi érvet fenntartja. Ezek pedig a következők: vitatható, hogy a rossz gazdasági helyzet­ben lévő, likviditási gondokkal küzdő társaság esetében indokolt volt-e ilyen mértékben a külsős megrendelések növelése, illetve a díjazás mértéke, ám a médiatör­vény elsősorban a műsorszolgál­tatást teszi kötelezővé, ehhez pe­dig műsor kell, ezért az MTV a produceri irodák felé fennálló tar­tozásokat próbálta minél nagyobb mértékben rendezni. Már csak azért is, mert 1999-2000-ben 87 cég nyújtott be felszámolási eljá­rást a tévé ellen. Ugyanakkor itt az ügyészség érvelésében nem szerepel, hogy az adótartozások miatt az APEH inkasszót rakott a tévé számláira, majd jelzálogot je­gyeztetett be az ingatlanokra. Rá­adásul a nyomozást folytató rend­őrség igazságügyi adó- és könyv­­szakértők szakvéleményére ala­pozva korábban éppen a vissza­tartott járulékok miatt hallgatta ki gyanúsítottként Szabó László Zsoltot. Az ügyészség a járulékfizetés­ről azt állapítja meg, hogy a likvi­ditási gondokkal küzdő társaság eleget tett a járulékfizetési kötele­zettségének, bevételeinek függvé­nyében. Önhiba a dolgozóktól le­vont ám más célra fordított járulé­kok miatt az ügyészség szerint Szabó László Zsoltot nem terheli. A két SZDSZ-es feljelentő, Pető Iván és Haraszti Miklós szerint ugyanakkor éppen a munkaválla­lók által lerótt, az MTV által azon­ban visszatartott összeg biztosí­totta a külsős cégeknek fizetendő díjat, hárommilliárd forinttal túl­lépve az erre tervezett keretet. Pe­tő és Haraszti szerint az ügyész­ség érdemben nem vizsgálta a visszatartott és felélt személyi jö­vedelemadóval kapcsolatos jog­szabálysértéseket. A munkabérek járulékainak meg nem fizetését, a szerződéskö­tési gyakorlatot egyébként az ÁSZ is kifogásolta májusban elké­szült, az MTV-t átvilágító jelenté­sében. Ezen ügyekben azonban indoklása szerint csak azért nem fordult a nyomozó hatóságokhoz, mert már büntetőeljárások van­nak folyamatban. Ezért kizárólag a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűncselekmény mi­att tett feljelentést. A végered­mény ugyanaz lett, mint a többi tévés ügyben. A nyomozást itt is leállította az ügyészség. HASZÁN ZOLTÁN Invitel Rt.: meghívás a jövőbe Tulajdonos-, név- és arculatváltás után a Vivendi A jövőben nemcsak új névvel, hanem új üzletstratégiával szeretné erősíteni po­zícióit az idén tulajdonost váltott Vivendi Telecom Hungary Rt. A mostan­tól Invitel Távközlési Szolgáltató Rt. né­ven jegyzett társaság jelenleg Magyaror­szág második legnagyobb vezetékes távközlési szolgáltatója, ám mint azt Árvay László, az rt. értékesítési vezér­igazgató-helyettese hangsúlyozta, a ko­rábbinál visszafogottabb, egyszersmind megfontoltabb módszerekkel szeretnék növelni piaci részesedésüket, elsősor­ban az üzleti partnerek körében. A válla­latvezetőt az Invitel filozófiaváltásáról, megújuló termékeiről és általában is, a cég jövőbeni terveiről kérdeztük. - Mielőtt belevágnánk a cég megújulásának történetébe, arra kérem, mutassa be az ed­dig elért eredményeket, tekintettel a folyama­tosságra is. - A Vivendi Telecom Hungary Rt. a vezeté­kes telefon, az inter­net és az üzleti kom­munikációs szektor­ban vállal szerepet - kezdi az általános be­mutatást Árvay Lász­ló. - Társaságunk je­lenleg Magyarország második legnagyobb vezetékes távközlési szolgáltatója. Az immár Invitel néven működő vállalatunk csaknem félmillió előfizetőt szol­gál ki, és több mint húszezer üzleti, azaz vál­lalati és intézményi ügyfelet lát el a legkülön­bözőbb telekommunikációs lehetőségekkel. Az ország területének 12 százalékán kilenc körzet lakosságát, vállalkozásait és intézmé­nyeit látja el vezetékestelefon-szolgáltatások­­kal. Üzleti kommunikációs (hang- és adatátvi­teli), valamint internetes szolgáltatásaink pe­dig országosan elérhetőek. Ami a konkré­tabb számokat illeti tehát, az Invitel kilenc he­lyi koncessziós területen piacvezető, itt 430 000 lakossági és üzleti telefonvonalat működtet. A kétezer nagy üzleti ügyfelünk­nek, továbbá negyvenezer internet-elő­fizetőnknek is nyújtunk szolgáltatásokat a koncessziós területeken, valamint az ország egyéb részein - országos gerinchálózatunk­nak, illetve a 16 legnagyobb magyar város­ban, köztük Budapesten való jelenlétünknek köszönhetően. Piaci törekvéseinket mi sem jelzi jobban, hogy 1994 óta több mint 500 millió dollár értékű befektetést hajtottunk végre Magyarországon. Társaságunk jelen­leg csaknem ezer, egész pontosan 999 mun­katársat foglalkoztat, tavalyi éves bevételünk elérte a 176 millió eurót.­­ Gondolom, az új nevet az idén lezajlott tu­lajdonosváltás indokolja elsősorban.­­ Valóban, jóllehet nemcsak egyfajta kény­szerről van szó, hiszen a változás illeszkedik ahhoz a tulajdonosi szándékhoz, hogy egy­szerűsödjön a képi, illetve verbális megjelení­tés. A névváltással párhuzamosan eltűnnek az almárkáink is, azaz a V-com, a V-fon és a V- net. Emiatt lesz ugyan egy átmeneti időszak a termékcsomagok esetében is, ám az egysé­gesítés - az eddigi visszajelzések alapján is - előnyére válik szolgáltatásainknak. Az Invitel név egyébként egyfelől utalás arra, hogy egy régi cég új köntösbe bújik, másfelől az invitál szóra asszociál. Üzenete: meghívó egy új világba. Az Invitel Rt. tulajdonosai A GMT Communications Partners Európa vezető magántőke-specialistája a hírközlési ágazatban. A GMT partnerei Európa első hír­közlési alapjának, a Baring Communications Equity Limited 1992-ben történt megalapítása óta működnek együtt. Azóta három alapot hoz­tak létre, amelyekben tizenhárom országban húsznál több befektetést eszközöltek. Ezek között szerepel (egyebek mellett) az Internet Network Services (UK), a Media Publications (Franciaország), a Mobifon (Románia), az EUSA (Spanyolország), a Quote (Hollandia), az Orion Publishing (UK), a PEPcom (Német­ország) és a Nexus (UK). A GMT 2000 végén zárta le legutóbbi, 365 millió euró összeget kezelő alapját. Az alapban felhalmozott össze­gek befektetése jelen pillanatban is folyik. (A társaságról bővebb információ a www.gmt­partners.com weboldalon kérhető le.) Az AIG Global Investment (CEE) Ltd., amely az ügyletben az AIG Emerging Europe Infrastructure Fund tanácsadójaként műkö­dött közre, az AIG Global Investment Group, Inc. magántőke-befektetői csoport tagja. Csaknem ötmilliárd amerikai dollár értékű, inf­rastrukturális, fejlődő piaci területekkel foglal­kozó alapokban kezelt eszközállomány felett rendelkezik. Az AIG Global Investment Group, Inc., az American International Group Inc. („AIG") kizárólagos tulajdonú leányvállala­ta, holding cégként működik, amelynek leány­­vállalatai eszközmenedzsment-szolgáltatá­­sokat nyújtanak. Egy 2002. december 3-án végzett felmérés szerint az AIGGIG cégek összesített eszközállomány-értéke 313,2 milli­árd amerikai dollár volt (A társaságról bővebb információ a www.aig­gig.com weboldalon érhető el.) - Mielőtt erről az új világról beszélnénk, ké­rem, ejtsünk néhány szót a tulajdonosváltás­ról. - 2002 végén megállapodás született a pári­zsi székhelyű Vivendi Telecom International és az American International Group (AIG) magántőke alapja, az AIG Emerging Europe Infrastructure Fund L. P. (EEIF), valamint a GMT Communications Partners között. En­nek értelmében utóbbiak megvásárolják a Vivendi Telecom Hungary-t. A tranzakció 2003 májusában zárult le, mintegy kilenc hó­napos tárgyalássorozat eredményeképp. A tranzakció egyébként nemcsak a régió egyik legkomolyabb komplex felvásárlási ügye, ha­nem egyben tükrözi a közép- és kelet-európai felvásárlási piac fejlődésének töretlenségét is. Az új tulajdonosok szándéka, hogy meg­erősítsék az Invitel versenypozícióját - kiak­názva ezzel azokat a lehetőségeket, amelye­ket a liberalizált magyar távközlési piac tarto­gat. Ezen kívül meggyőződésük szerint ko­moly esély van arra, hogy társaságunk a szé­lessávú szolgáltatások egyik vezető szolgálta­tója legyen Magyarországon.­­ Visszatérve az új világba, a markáns Vivendi-logót követi-e hasonló az új név meg­jelenítésében? - Természetesen erre is gondoltunk az arcu­latváltás megtervezésekor. Az Invitel logójában megőriztük a Vivendi jellegzetes v­­betűjét. Ez pedig a változás mellett egyszer­smind a folyamatosság, a stabilitás jele. - Vélhetően az új stratégia egy erősebb pia­ci jelenlétet is célként jelölt meg. Menetelé terjeszkedhet az Invitel, s milyen mértékű erő­södéssel számol? - Mindenképp intenzívebben kell fókuszál­nunk a meglévő ügyfélkörre, leginkább a szolgáltatásaink javításával. Az Invitel tehát nem a legnagyobb, hanem a minőséget illető­en a legjobb szolgáltató szeretne lenni - fi­gyelembe véve természetesen a piaci realitá­sokat és a jogszabályi környezetet. A tulajdo­nosok azonban az eddiginél megfontoltabb módszereket szeretnének alkalmazni a ter­jeszkedés során. Ezért az új tulajdonosok egy gazdasági szempontból racionálisabb, a tavalyinál csendesebb, ám mégis hatéko­nyabb stratégiával szeretné bizonyítani és hir­detni: tényleg az Invitel a második legna­gyobb.­­ Mely piaci szegmensben látnak kitörést, pontosabban fejlődési lehetőséget? - Jóllehet egyaránt fontosak a lakossági és az üzleti partnereink, ám mindenképp ki kell jelölnünk egyfajta sorrendet. Most úgy tűnik, leginkább az üzleti világ az, ahol fejlődést ér­hetünk el. Ez után kezdhetünk majd hozzá a lakossági szolgáltatásaink bővítéséhez. - Milyen arányú erősödést tűztek ki célul? - Nos, a vezetékestelefon-szolgáltatás terüle­tén a jelenlegi 14-15 százalékos részesedé­sünket legalább húszszázalékosra szeret­nénk növelni. Sokat lendíthet ezen a valószí­nűleg már jövőre bevezetendő számhordoz­hatóság. Azaz, ha valaki szolgáltatót vált, megtarthatja addigi telefonszámát. E rend­szer technikai-számítástechnikai hátterének a kiépítése már most nagy erőkkel folyik a tár­saságok közös finanszírozásában. A legfon­tosabb egy közös adatbázis megteremtése, illetve annak rögzítése: egy szám kihez tarto­zik földrajzi és kihez szolgáltatói szempont­ból. Ennek a számhordozhatóságot lehetővé tevő rendszernek elvileg 2004. január 1-jétől már működnie kell. Az Invitel a rendszer kiépí­téséhez mintegy háromszázmillió forintos fej­lesztéssel járul hozzá. Lényegében a jelenle­gi telefonközpontok „felokosításáról" van szó, ami nem kis költséggel jár, ugyanakkor hosszú távon mindenképp megtérül a befek­tetés. - Nem gondolkodnak-e más cégekkel való üzleti szövetségen? - Ami az esetleges fúziók kérdését illeti, ter­mészetesen nem lehet kizárni ennek a lehe­tőségét. De ehhez persze mindenképp tulaj­donosi döntésre van szükség. -­ Mindemellett történtek-e változások a társa­ság élén, amit egyébként indokolhat az új vál­lalatfilozófia meghonosítása? - A meghatározó vezetői posztokon is cseré­ket hajtottak végre az új tulajdonosok, egyfaj­ta frissítés történt. Mindezt egyebek mellett jelzi az is, hogy szeptembertől új elnöke és új vezérigazgatója van a cégnek. Ráadásul olyan munkatársak kerültek a vállalat élére, akik komoly tapasztalatokat szereztek már li­beralizált távközlési piacokon, így például Nyugat-Európában, Ázsiában és az Amerikai Új vezérigazgató az Invitelnél Az Invitel bejelentette, hogy a vállalat új vezér­­igazgatója dr. David A. Riffelmacher, aki 2003. szeptember 1 -jétől kezdte meg munkáját a cégnél. Dr. David A. Riffelmacher az utóbbi tíz évben nemzetközi vezetékes és vezeték nélküli táv­közlési cégek fejlesztésével foglalkozott a Verizon Communications (a Bell Atlantic és a GTE amerikai cégek 2000-ben történt egyesü­lésével létrejött vállalat) egyik felső vezetője­ként. 1993-tól 1995-ig Prágában élt, ahol az EuroTel Praha és az EuroTel Bratislava vezér­­igazgatójaként dolgozott. Ezt követően az EuroTel vállalatok, illetve a FLAGTELECOM nevű tenger alatti kábeleket üzemeltető cég igazgatóságainak tagja lett. David Riffelmacher huszonöt évvel ezelőtt kezdett a távközlésben dolgozni, az AT&T Bell Laboratories vállalatnál, ahol üzemeltetést tá­mogató rendszerek fejlesztésével foglalkozott. Mielőtt a távközlési iparágban kezdett dolgoz­ni, matematikából Ph.D. fokozatot szerzett. Nős, két fia van, akik az Egyesült Államokban főiskolások. Személyes érdeklődési körébe tartozik a túrázás, a történelem és az opera. A vállalatnál egyúttal bejelentették azt is: a tár­saság eddigi vezérigazgatója, Ian McKenzie ezentúl az Invitel elnökeként dolgozik tovább. Egyesült Államokban. Ez azért is jelentős lé­pés, mert ha valóban erősíteni szeretnénk a hazai szabadpiaci helyzetünket, ezek az isme­retek elengedhetetlenül szükségesek. Egyébként általánosságban elmondható, hogy az elmúlt hónapokban az Invitel javuló piaci tendenciát tudott felmutatni. Ügyfeleink­től már vannak pozitív visszajelzéseink, ez pe­dig megerősít minket abban, hogy jó úton já­runk. Biztos vagyok benne, hogy az elkövet­kezendő időszak is igazolni fogja az új straté­gia létjogosultságát. www.invitel.hu Már honlapja is van a megújuló vállalatnak, a­­www.invitel.hu/www.invitel.hu címen, igaz, egyelőre ezzel párhuzamosan még működik a vivendis portál is. Az oldal már az új vállalatfilo­zófia szellemében készült, azaz egyszerűen, ám szellősen áttekinthető, a kapcsolódó tema­tikák jól elérhetők. Azoknak, akik nem rendel­keznek Internet-hozzáféréssel, ám információ­kat szeretnének megtudni az Invitel szolgálta­tási csomagjairól, azoknak továbbra is rendel­kezésükre áll az ország minden területéről díj­mentesen hívható 1288-as számú értékesítési vonal. Invitel Összeköt minket

Next