Népszabadság, 2003. október (61. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-08 / 235. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP 2003. OKTÓBER 8., SZERDA 5 Kondor társadalmi megbízott volt MTI „Társadalmi megbízott" minőségben szerepel Kondor Katalin azokban az iratokban, amelyeket a Nemzetbiztonsági Hivatal adott át az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának. Erről Sipos Levente, a titkosszolgálati iratok átadását ellenőrző háromtagú bizottság soros elnöke nyilatkozott. Tájékoztatása szerint a történeti levéltár főigazgatója ír egy levelet a rádióelnöknek, amelyben értesíti, hogy megérkeztek a rá vonatkozó iratok. Mint mondta, azt egyelőre nem lehet tudni, a kutatók számára mikor nyílik erre lehetőség, a levéltár kutatótermei ugyanis egyelőre zárva tartanak, s várhatóan csak egy-két hónap múlva nyílnak meg. Hozzátette: lehet, hogy csak a megnyitás tervezett időpontjában tekinthetők meg az iratok, de az is elképzelhető, hogy hamarabb. Közölte: a bizottság tagjai azért nem akarták megnézni a kedden átadott anyagot, hogy ne a bizottság legyen a „hírforrás". Emellett illendőnek tartják, hogy először Kondor Katalin lássa a dokumentumot, s azokról ő nyilatkozzon. A Magyar Rádió Rt. szóvivője annyit közölt, hogy az intézmény elnöke hivatalos úton külföldön tartózkodik, amint hazaérkezik, felveszi a kapcsolatot a levéltárral. A Népszava nemrégiben közölte, hogy a birtokában lévő dokumentumok szerint Kondor Katalin 1974-től 1983-ig kapcsolatban állt az állambiztonsági szolgálat kémelhárításával. A rádió elnöke hamisnak nevezte a lapban közölt dokumentumot. Kondor Katalin leszögezte, hogy soha nem működött együtt semmilyen főcsoportfőnökséggel. Büntetik a rádiót? A Magyar Rádió vezetői valamiért nem kedvesek a kormánynak, megfontolandó azonban, hogy ezért érdemes-e tönkretenni az intézményt - mondta Szadai Károly, a Magyar Rádió kuratóriumának fideszes elnöke. Szadai tájékoztatóján hangot adott annak az érzésének, hogy a kormányváltás óta a rádió folyamatosan büntetésben van. - Nem értem, hogy egy ország kormányának miért érdeke az, hogy a Magyar Rádió, amely kiemelkedően teljesíti közszolgálati feladatait, tönkremenjen, vagy arra legyen kényszerítve, hogy ne teljesítse azokat - fogalmazott Szadai, aki szerint a jövő év lesz a rádió rendszerváltás utáni évének gazdaságilag legnehezebb esztendeje. Ennek alapvető oka, hogy a kormány - szerinte alkotmánysértő módon - átvállalta a készülékhasználati díjat, ám a jövő évi költségvetés tervezetében pótlásként szereplő összeg nem elegendő. Ezért ennek felemelését kérte az Országgyűléstől. A rádió kevesebb pénzt kap a Danubius koncessziós díjából, és a kettős foglalkoztatás megszüntetése is 800 millió forinttal terheli az intézményt. Újhelyi István, az MSZP médiapolitikusa szerint logikailag hibás Szadai okfejtése a kormánynak nem kedves vezetőkről, hiszen a kuratóriumi elnök mandátuma hamarosan lejár, és a médiatörvény szerint kormánypárti elnöke lesz a testületnek. Ezért nem érti, hogy miért jönne nekik jól az intézmény csődje. Agárdi Péter, a közalapítvány kuratóriumának MSZP által delegált elnökhelyettese a sajtótájékoztatón elhangzottakra reagálva az MTI-nek elmondta: a médium műsorainak többsége valóban értékes, a jelenleginél nagyobb forrásokra érdemes, ám „a hír- és politikai műsorok a maguk hibáival rávetülnek a rádió egészére". HASZÁN ZOLTÁN Szadai Károly, a rádiókuratórium elnöke a keddi sajtótájékoztatón Romlott Magyarország megítélése Száztizenhárom állam korrupciós sorrendjében a negyvenedik helyen Hét hellyel került hátrább Magyarország a Transparency International (TI) korrupciós listáján: tavaly mintegy száz állam közül a 33., az idén 113-ból a 40. a sorban. Az index az elmúlt három év göngyölített adatait tartalmazza. Berki Zolna, a TI magyarországi tagozatának vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a visszaesés oka részben az, hogy az utóbbi néhány évben érezhetően több korrupciós ügyre derült fény, és ez befolyásolta az ország megítélését. A listán ugyanakkor újabb államok jelentek meg, és ezek közül több nálunk kedvezőbb besorolást nyert. Berki Zolna szerint különösen elgondolkodtató, hogy a most elsőként vizsgált Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Katar, Kuvait és Omán is megelőz minket, miközben a közvélekedés szerint az arab államokban erősen jelen van a korrupció. A korrupcióészlelési indexet elsősorban a vizsgált országokban élő külföldiek véleménye alapján állítják össze, vagyis nem veszik figyelembe sem a konkrét ügyeket, sem azt, hogy hány büntetőeljárás indult. Ez tehát szubjektív mérőszám, mindazonáltal a tapasztalatok azt mutatják, hogy a külföldi befektetők figyelemmel kísérik a listát, és igyekeznek elkerülni azokat az országokat, ahol túl erősnek érzik a korrupciót - hangsúlyozta Berki Zolna. Egyébként Magyarországot 13 különféle vizsgálat alapján sorolták be - mondta -, s miután a válaszok közötti szórás csekély volt, ez azt mutatja, hogy hazánk megítélése viszonylag egységes. A legkevésbé korrupt államnak adható tíz pontból Magyarország 4,8-at ért el, ami egytizeddel kevesebb, mint a tavalyi felmérés idején. A csökkenés tehát csekély, a kedvezőtlenebb besorolás inkább annak a következménye, hogy a többi ország megítélése javult. A volt szocialista államok egyébként kivétel nélkül hátrébb kerültek a sorban. Közülük az egykori szovjet tagköztársaságok megítélése a legrosszabb: Ukrajna a 106., Azerbajdzsán, Grúzia és Tádzsikisztán a 124. a listán. Az uniós tagjelöltek közül Lengyelország 19, Magyarország és Szlovákia hét helyet rontott, de néhány hellyel a többiek is visszaestek. Magyarországot egyébként csak Szlovénia és Észtország előzi meg, míg a már uniós tagállam Görögország 4,3-as indexszel ötvenedikként jóval mögöttünk van a sorban. A rangsort - hagyományosan - Finnország vezeti 9,7 ponttal, majd Izland, Dánia és Új-Zéland a sorrend. L. K. Berki Zolna a legfrissebb listával Próbaidősöket bocsát el a VPOP Folytatás az 1. oldalról Nevük mellőzését kérő pénzügyőrségi források ugyanakkor elmondták: a gyakorlat jelentősen eltér a sajtóban hangoztatott leépítési elvektől. A nyugdíjjogosultak közül például szinte csak azoknak kellett távozniuk, akiket „Arnold embereiként" tartottak számon, azaz, akiket még a tavasszal nyugállományba vonult előző országos parancsnok nevezett ki magas pozícióba; közülük volt, akit már 57 évesen nyugdíjba küldtek, miközben a vele azonos bérbesorolású és státusú - ő nem „Arnold embere" - 61 éves főtiszttel szerződést hosszabbítottak. Sajátos módon látszik megvalósulni a VPOP létszámleépítése is. A karcsúsítás, vagy ahogy testületen belül fogalmaznak, a vízfejteremtés jelszavával 140-180 apparátusi dolgozót helyeznek át az úgynevezett középfokú szervekhez, azaz jellemzően a regionális parancsnokságokhoz. Zártkörű értekezleteken azonban a VPOP vezetői nyomatékosan a régióparancsnokok értésére adták, hogy a középfokú szerveknél is elkerülhetetlen létszámleépítések „nem érinthetik a fentről lehelyezetteket". Kínos helyzetbe kerültek a leépítések miatt a Rendőrtiszti Főiskola pénzügyőrhallgatói is, akiket tanulmányi szerződés köt az iskolához és a VPOP-hez egyaránt. A másodévesek próbaidős pénzügyőröknek minősülnek, így rájuk is vonatkozik a próbaidős munkatársak azonnali elbocsátásáról hozott döntés. Csakhogy tanulmányi szerződésükben a vámőrség vállalta, hogy tisztté avatásuk után még legalább három évig foglalkoztatja őket. A főiskolások a vámőrségen kollégáiknak elpanaszolták: a VPOP meg nem nevezett illetékesei megfenyegették őket, ha elbocsátásuk esetén munkaügyi bírósághoz mernek fordulni, akkor nemhogy a vámőrségen nem kapnak munkát, hanem a testület a főiskolától is megvonja az anyagi támogatást (a VPOP fizet a pénzügyőrhallgatók oktatásáért), s akkor tanulmányaiktól is elbúcsúzhatnak. A hallgatók szerződéseinek felmondása hússzal csökkenthetné a leépítendő létszámot. FEKETE GY. ATTILA Egyeztetés az alaptantervről Négypárti egyeztetést kezdeményez Jánosi György a nemzeti alaptantervről - a parlament oktatási bizottságának szocialista elnöke szerint az alapvető kérdésekben konszenzusra kell jutniuk a pártoknak. Ezt az után jelentette be, hogy a három legnagyobb közoktatási szakszervezettel a háromévente felülbírálandó nemzeti alaptanterv korrigált változatáról tárgyalt. Úgy vélte, az alaptantervnek kompetenciákat és készségeket kell megfogalmaznia, mert ebben a magyar diákok lemaradásban vannak nyugat-európai társaikhoz képest. Emiatt azonban - főképp az ellenzék részéről - sok kritika érte a dokumentumot, mondván, hogy az nemzetietlen, nem tartalmaz a magyar kultúrára vonatkozó tartalmi követelményeket sem. Jánosi ezért áthidaló megoldásként javasolja az oktatási tárcának és a kormánynak, hogy a nemzeti alaptanterv mellékleteként fogadják el az érettségi követelményeket, s rögzítsék a mindenki által elsajátítandó ismereteket is. A vétójoggal rendelkező Országos Köznevelési Tanács várhatóan október 16-i ülésén dönt majd arról, elfogadja-e az új nemzeti alaptantervet vagy sem. V. A. D. A SZEGREGÁLT OKTATÁS megszüntetésének és az integrációnak a fontosságáról beszélt a parlament foglalkoztatási bizottsága roma albizottságának tegnapi ülésén Mohácsi Viktória. Az oktatási tárca romaügyi biztosa szerint majdnem ezer általános iskolában szegregált módon oktatnak; ez az emberi jogok kérdése mellett az alacsonyabb színvonal miatt is probléma. (MTI) ■ NÉHÁNY ÁLLAM KORRUPCIÓS INDEXE 2003-BAN* Ország (sorrend) Korrupciós index Ország (sorrend) Korrupciós index Finnország (1.) 9,7 MAGYARORSZÁG (40.) 4,8 Svájc (8.) 8,8 Litvánia (41.) 4,7 Németország (16.) 7,7 Görögország (50.) 4,3 USA (18.) 7,5 Csehország (54.) 3,9 Franciaország (23.) 6,9 Lettország (57.) 3,8 Oman (26.)6,3 Szlovákia (59.) 3,7 Szlovénia (29.) 5,9 Lengyelország (64.) 3,6 Észtország (33.) 5,5 Románia (83.) 2,8 Olaszország (35.) 5,3 Ukrajna (106.) 2,3 *A legkevésbé korrupt államnak tíz pont adható Forrás: Transparency International A kormányfő a nyugdíjakról MUNKATÁRSUNKTÓL A kormány mindent megtesz azért, hogy jövőre növekedjék a nyugdíjak értéke - mondta Medgyessy Péter az idősek világnapja alkalmából Budapesten tartott keddi ünnepségen. Beszédében úgy fogalmazott: egy ország polgárainak nem pusztán kötelességtudatból kell támogatniuk a nyugdíjasokat, hanem saját jól felfogott érdekükből is gondoskodniuk kell egymásról. Ezt hívják közösségvállalásnak. A kormányfő szólt a nyugdíjasok kilátásairól is. Megerősítette, hogy a kormány bevezeti a 13. havi nyugdíjat. Ez év novemberében először 53. heti nyugdíjat kapnak az idősek. Pótolják a számítások különbségét, és így novemberben összesen másfél havi nyugdíjat visz majd ki a postás. Ez átlagosan 25 ezer forint többletjuttatást jelent. A következő évben folytatják a korábban ígértek beváltását, és a nyugdíjasok megkapják az őket megillető 53. és az 54. heti nyugdíjat is. Novemberben az özvegyi nyugdíjak 25 százalékos emelkedésével lehet számolni. Medgyessy hozzátette: a kormány a jövő évben mindent megtesz azért, hogy további 20 százalékkal növelhesse az özvegyi nyugdíjat. Az idősek világnapján rendezett ünnepség résztvevői Ma tárgyalnak, holnap tüntetnek az egészségügyiek Ma tárgyalóasztalhoz ül a Magyar Orvosi Kamara és az egészségügyi szakszervezet vezetője a kormányzattal. Ettől függetlenül csütörtökön megtartja demonstrációját a két egészségügyi szervezet.. Ha a tárgyalás sikeres lesz, ezt bejelentjük a jelenlévőknek és együtt örülhetünk - mondta lapunknak Éger István, az orvosi kamara elnöke. Erre azonban nem számít, ugyanis az utóbbi napokban is sérelem érte a kamarát. A szaktárca a jövő évi költségvetésről szóló tervezetben 60 millió forinttal, az eddig juttatott összeg csaknem harmadával csökkentette a köztestület támogatását. Éger István elnök már ezt megelőzően is levélben kérte az összes orvost, hogy vegyen részt a csütörtöki demonstrációban. Emellett szórólapokat juttatnak el az ellátóhelyekre, hogy a betegekkel is ismertessék céljaikat és álláspontjukat. A rendszerváltás óta először készül közös tiltakozó akcióra a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ). Noha az elmúlt három évben több szakszervezeti demonstráció is volt, ezeken az orvosi kamara eddig egyszer sem vett részt, vezetői inkább csak nyilatkozatokban biztosították szolidaritásukról a szakszervezetet. Ezekkel az utcai rendezvényekkel az EDDSZ - más célok mellett - évek óta követeli, hogy ötéves bérfelzárkóztatási programra vállaljon kötelezettséget a kormány. A kamara társául szegődött az EDDSZ-nek. Az orvosszervezet magatartásában a kórháztörvény hozta a fordulatot. Az orvosok úgy érzik: az egészségügyi intézmények privatizációját lehetővé tevő jogszabály következményeként kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, mégpedig azért, mert még nem született meg a jogállási törvényük. Ettől remélnék ugyanis, hogy garantálja orvosi szuverenitásukat, gyógyítási szabadságukat, függetlenül attól, hogy ki a tulajdonos. A kamara azonban nem tudta elérni sem a kórháztörvény visszavonását, sem a jogállási törvény megalkotását. Ebbe a nyáron belebukott a MOK elnöke. Utóda, Éger István azzal az ígérettel nyert, hogy a megalkotandó jogállási törvényben visszaszerzi azokat a pozícióikat, amelyeket a privatizációsban elveszítettek. A jogállási törvényt - noha az orvosok és a kormány is elkészítette saját verzióját - még nem fogadta el a parlament. A köztestületé oda sem került, a kormány által benyújtott változat pedig a kamara számára elfogadhatatlan. Az orvosok tiltakozására a kormányzat annyi engedményt tett, hogy a továbbiakban nem jogállási törvénynek nevezik az egyébként számukra kedvező megoldásokat kínáló, de főként munkajogi kérdéseket szabályozó javaslatot, így megmaradt a lehetőség arra, hogy később egy az orvosok különleges elvárásait is figyelembe vevő törvényről újra kezdődjenek a tárgyalások. A kamara a jogállásról szóló törvény keretében várná el, hogy garantálják az orvosok számára az uniós átlagnak megfelelő fizetéseket, továbbá a foglalkoztatási forma szabad megválasztását.Ennek a privatizált intézményekben lehet különös jelentősége.) Követelik továbbá, hogy törvény rögzítse: az orvosok térítésmentesen juthatnak gyógyszerhez, parkoláshoz, továbbképzéshez. A kormány tervezete az egészségügyi dolgozók munkavégzésének alapvető szabályait rendezné, így például az ügyelet és a pihenőidő megfelelő arányát. Célja, hogy ne fáradt ápolók, orvosok foglalkozzanak a betegekkel. Ezért 60 órában maximálja a heti munkavégzés időtartamát. Az önként vállalt többletmunkáért viszont 50 százalékkal magasabb ügyeleti díjat fizet. Az orvosok számára kötelességként előírja a továbbképzést. A kamara állítja: a köztestület és a kormány jogállási törvénytervezete között ég és föld a különbség. Ezen a platformon és a kórháztörvény elutasításában könynyen szót értenek Cser Ágnessel, az EDDSZ elnökével. DANDANNA