Népszabadság, 2003. október (61. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-08 / 235. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP 2003. OKTÓBER 8., SZERDA 5 Kondor társadalmi megbízott volt MTI „Társadalmi megbízott" minőségben szerepel Kondor Katalin azokban az ira­tokban, amelyeket a Nemzetbiztonsági Hivatal adott át az Állambiztonsági Szol­gálatok Történeti Levéltárának. Erről Sipos Levente, a titkosszolgálati iratok át­adását ellenőrző háromtagú bizottság so­ros elnöke nyilatkozott. Tájékoztatása szerint a történeti levéltár főigazgatója ír egy levelet a rádióelnöknek, amelyben értesíti, hogy megérkeztek a rá vonatko­zó iratok. Mint mondta, azt egyelőre nem lehet tudni, a kutatók számára mikor nyí­lik erre lehetőség, a levéltár kutatótermei ugyanis egyelőre zárva tartanak, s várha­tóan csak egy-két hónap múlva nyílnak meg. Hozzátette: lehet, hogy csak a meg­nyitás tervezett időpontjában tekinthetők meg az iratok, de az is elképzelhető, hogy hamarabb. Közölte: a bizottság tagjai azért nem akarták megnézni a kedden át­adott anyagot, hogy ne a bizottság legyen a „hírforrás". Emellett illendőnek tartják, hogy először Kondor Katalin lássa a do­kumentumot, s azokról ő nyilatkozzon. A Magyar Rádió Rt. szóvivője annyit közölt, hogy az intézmény elnöke hivata­los úton külföldön tartózkodik, amint ha­zaérkezik, felveszi a kapcsolatot a levél­tárral. A Népszava nemrégiben közölte, hogy a birtokában lévő dokumentumok szerint Kondor Katalin 1974-től 1983-ig kapcsolatban állt az állambiztonsági szol­gálat kémelhárításával. A rádió elnöke hamisnak nevezte a lapban közölt doku­mentumot. Kondor Katalin leszögezte, hogy soha nem működött együtt semmi­lyen főcsoportfőnökséggel. Büntetik a rádiót? A Magyar Rádió vezetői valamiért nem kedvesek a kormánynak, megfontolan­dó azonban, hogy ezért érdemes-e tönkretenni az intézményt - mondta Szadai Károly, a Magyar Rádió kuratóri­umának fideszes elnöke. Szadai tájé­koztatóján hangot adott annak az érzé­sének, hogy a kormányváltás óta a rá­dió folyamatosan büntetésben van. - Nem értem, hogy egy ország kor­mányának miért érdeke az, hogy a Ma­gyar Rádió, amely kiemelkedően telje­síti közszolgálati feladatait, tönkremen­jen, vagy arra legyen kényszerítve, hogy ne teljesítse azokat - fogalmazott Szadai, aki szerint a jövő év lesz a rádió rendszerváltás utáni évének gazdasági­lag legnehezebb esztendeje. Ennek alapvető oka, hogy a kormány - szerin­te alkotmánysértő módon - átvállalta a készülékhasználati díjat, ám a jövő évi költségvetés tervezetében pótlásként szereplő összeg nem elegendő. Ezért ennek felemelését kérte az Országgyű­léstől. A rádió kevesebb pénzt kap a Da­nubius koncessziós díjából, és a kettős foglalkoztatás megszüntetése is 800 millió forinttal terheli az intézményt. Újhelyi István, az MSZP médiapoliti­kusa szerint logikailag hibás Szadai ok­fejtése a kormánynak nem kedves veze­tőkről, hiszen a kuratóriumi elnök mandátuma hamarosan lejár, és a mé­diatörvény szerint kormánypárti elnö­ke lesz a testületnek. Ezért nem érti, hogy miért jönne nekik jól az intéz­mény csődje. Agárdi Péter, a közalapítvány kurató­riumának MSZP által delegált elnökhe­lyettese a sajtótájékoztatón elhangzot­takra reagálva az MTI-nek elmondta: a médium műsorainak többsége valóban értékes, a jelenleginél nagyobb forrá­sokra érdemes, ám „a hír- és politikai műsorok a maguk hibáival rávetülnek a rádió egészére". HASZÁN ZOLTÁN Szadai Károly, a rádiókuratórium elnöke a keddi sajtótájékoztatón Romlott Magyarország megítélése Száztizenhárom állam korrupciós sorrendjében a negyvenedik helyen Hét hellyel került hátrább Magyarország a Transparency International (TI) korrup­ciós listáján: tavaly mintegy száz állam közül a 33., az idén 113-ból a 40. a sorban. Az index az elmúlt három év göngyölített adatait tartalmazza. Berki Zolna, a TI ma­gyarországi tagozatának vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a vissza­esés oka részben az, hogy az utóbbi né­hány évben érezhetően több korrupciós ügyre derült fény, és ez befolyásolta az ország megítélését. A listán ugyanakkor újabb államok jelentek meg, és ezek kö­zül több nálunk kedvezőbb besorolást nyert. Berki Zolna szerint különösen el­gondolkodtató, hogy a most elsőként vizsgált Egyesült Arab Emírségek, Bah­rein, Katar, Kuvait és Omán is megelőz minket, miközben a közvélekedés szerint az arab államokban erősen jelen van a korrupció. A korrupcióészlelési indexet elsősor­ban a vizsgált országokban élő külföldiek véleménye alapján állítják össze, vagyis nem veszik figyelembe sem a konkrét ügyeket, sem azt, hogy hány büntetőeljá­rás indult. Ez tehát szubjektív mérőszám, mindazonáltal a tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a külföldi befektetők figyelem­mel kísérik a listát, és igyekeznek elkerül­ni azokat az országokat, ahol túl erősnek érzik a korrupciót - hangsúlyozta Berki Zolna. Egyébként Magyarországot 13 kü­lönféle vizsgálat alapján sorolták be - mondta -, s miután a válaszok közötti szórás csekély volt, ez azt mutatja, hogy hazánk megítélése viszonylag egységes. A legkevésbé korrupt államnak adha­tó tíz pontból Magyarország 4,8-at ért el, ami egytizeddel kevesebb, mint a tavalyi felmérés idején. A csökkenés tehát cse­kély, a kedvezőtlenebb besorolás inkább annak a következménye, hogy a többi or­szág megítélése javult. A volt szocialista államok egyébként kivétel nélkül hátrébb kerültek a sorban. Közülük az egykori szovjet tagköztársaságok megítélése a legrosszabb: Ukrajna a 106., Azerbaj­dzsán, Grúzia és Tádzsikisztán a 124. a listán. Az uniós tagjelöltek közül Len­gyelország 19, Magyarország és Szlová­kia hét helyet rontott, de néhány hellyel a többiek is visszaestek. Magyarországot egyébként csak Szlovénia és Észtország előzi meg, míg a már uniós tagállam Gö­rögország 4,3-as indexszel ötvenedikként jóval mögöttünk van a sorban. A rangsort - hagyományosan - Finnország vezeti 9,7 ponttal, majd Izland, Dánia és Új-Zéland a sorrend. L. K. Berki Zolna a legfrissebb listával Próbaidősöket bocsát el a VPOP Folytatás az 1. oldalról Nevük mellőzését kérő pénzügyőrségi források ugyanakkor elmondták: a gya­korlat jelentősen eltér a sajtóban hangoz­tatott leépítési elvektől. A nyugdíjjogosul­tak közül például szinte csak azoknak kel­lett távozniuk, akiket „Arnold emberei­ként" tartottak számon, azaz, akiket még a tavasszal nyugállományba vonult előző országos parancsnok nevezett ki magas pozícióba; közülük volt, akit már 57 éve­sen nyugdíjba küldtek, miközben a vele azonos bérbesorolású és státusú - ő nem „Arnold embere" - 61 éves főtiszttel szer­ződést hosszabbítottak. Sajátos módon látszik megvalósulni a VPOP létszámle­építése is. A karcsúsítás, vagy ahogy tes­tületen belül fogalmaznak, a vízfejte­­rem­tés jelszavával 140-180 apparátusi dol­gozót helyeznek át az úgynevezett közép­fokú szervekhez, azaz jellemzően a regio­nális parancsnokságokhoz. Zártkörű érte­kezleteken azonban a VPOP vezetői nyo­matékosan a régióparancsnokok értésére adták, hogy a középfokú szerveknél is el­kerülhetetlen létszámleépítések „nem érinthetik a fentről lehelyezetteket". Kínos helyzetbe kerültek a leépítések miatt a Rendőrtiszti Főiskola pénzügyőr­hallgatói is, akiket tanulmányi szerződés köt az iskolához és a VPOP-hez egyaránt. A másodévesek próbaidős pénzügyőrök­nek minősülnek, így rájuk is vonatkozik a próbaidős munkatársak azonnali elbo­csátásáról hozott döntés. Csakhogy ta­nulmányi szerződésükben a vámőrség vállalta, hogy tisztté avatásuk után még legalább három évig foglalkoztatja őket. A főiskolások a vámőrségen kollégáiknak elpanaszolták: a VPOP meg nem nevezett illetékesei megfenyegették őket, ha elbo­csátásuk esetén munkaügyi bírósághoz mernek fordulni, akkor nemhogy a vám­őrségen nem kapnak munkát, hanem a testület a főiskolától is megvonja az anya­gi támogatást (a VPOP fizet a pénzügyőr­hallgatók oktatásáért), s akkor tanulmá­nyaiktól is elbúcsúzhatnak. A hallgatók szerződéseinek felmondása hússzal csök­kenthetné a leépítendő létszámot. FEKETE GY. ATTILA Egyeztetés az alaptantervről Négypárti egyeztetést kezdeményez Já­nosi György a nemzeti alaptantervről - a parlament oktatási bizottságának szocia­lista elnöke szerint az alapvető kérdések­ben konszenzusra kell jutniuk a pártok­nak. Ezt az után jelentette be, hogy a há­rom legnagyobb közoktatási szakszerve­zettel a háromévente felülbírálandó nem­zeti alaptanterv korrigált változatáról tár­gyalt. Úgy vélte, az alaptantervnek kom­petenciákat és készségeket kell megfogal­maznia, mert ebben a magyar diákok le­maradásban vannak nyugat-európai tár­saikhoz képest. Emiatt azonban - főképp az ellenzék részéről - sok kritika érte a dokumentumot, mond­ván, hogy az nem­zetietlen, nem tartalmaz a magyar kultú­rára vonatkozó tartalmi követelményeket sem. Jánosi ezért áthidaló megoldásként javasolja az oktatási tárcának és a kor­mánynak, hogy a nemzeti alaptanterv mellékleteként fogadják el az érettségi követelményeket, s rögzítsék a mindenki által elsajátítandó ismereteket is. A vétójoggal rendelkező Országos Köznevelési Tanács várhatóan október 16-i ülésén dönt majd arról, elfogadja-e az új nemzeti alaptantervet vagy sem. V. A. D. ­ A SZEGREGÁLT OKTATÁS megszüntetésének és az integráció­nak a fontosságáról beszélt a parla­ment foglalkoztatási bizottsága ro­ma albizottságának tegnapi ülésén Mohácsi Viktória. Az oktatási tárca romaügyi biztosa szerint majdnem ezer általános iskolában szegregált módon oktatnak; ez az emberi jo­gok kérdése mellett az alacsonyabb színvonal miatt is probléma. (MTI) ■ NÉHÁNY ÁLLAM KORRUPCIÓS INDEXE 2003-BAN* Ország (sorrend) Korrupciós index Ország (sorrend) Korrupciós index Finnország (1.) 9,7 MAGYARORSZÁG (40.) 4,8 Svájc (8.) 8,8 Litvánia (41.) 4,7 Németország (16.) 7,7 Görögország (50.) 4,3 USA (18.) 7,5 Csehország (54.) 3,9 Franciaország (23.) 6,9 Lettország (57.) 3,8 Oman (26.)­­6,3 Szlovákia (59.) 3,7 Szlovénia (29.) 5,9 Lengyelország (64.) 3,6 Észtország (33.) 5,5 Románia (83.) 2,8 Olaszország (35.) 5,3 Ukrajna (106.) 2,3 *A legkevésbé korrupt államnak tíz pont adható Forrás: Transparency International A kormányfő a nyugdíjakról MUNKATÁRSUNKTÓL A kormány mindent meg­tesz azért, hogy jövőre nö­vekedjék a nyugdíjak érté­ke - mondta Medgyessy Péter az idősek világnapja alkalmából Budapesten tartott keddi ünnepségen. Beszédében úgy fogalma­zott: egy ország polgárai­nak nem pusztán köteles­ségtudatból kell támogat­niuk a nyugdíjasokat, ha­nem saját jól felfogott ér­dekükből is gondoskodni­uk kell egymásról. Ezt hívják közösségvállalás­nak. A kormányfő szólt a nyugdíjasok kilátásairól is. Megerősítette, hogy a kor­mány bevezeti a 13. havi nyugdíjat. Ez év novembe­rében először 53. heti nyugdíjat kapnak az idő­sek. Pótolják a számítások különbségét, és így no­vemberben összesen más­fél havi nyugdíjat visz majd ki a postás. Ez átla­gosan 25 ezer forint több­letjuttatást jelent. A követ­kező évben folytatják a ko­rábban ígértek beváltását, és a nyugdíjasok megkap­ják az őket megillető 53. és az 54. heti nyugdíjat is. Novemberben az özvegyi nyugdíjak 25 százalékos emelkedésével lehet szá­molni. Medgyessy hozzá­tette: a kormány a jövő év­ben mindent megtesz azért, hogy további 20 szá­zalékkal növelhesse az öz­vegyi nyugdíjat. Az idősek világnapján rendezett ünnepség résztvevői Ma tárgyalnak, holnap tüntetnek az egészségügyiek Ma tárgyalóasztalhoz ül a Magyar Orvosi Kamara és az egészségügyi szakszerve­zet vezetője a kormányzattal. Ettől függetlenül csütörtökön megtartja demonstrációját a két egészségügyi szervezet.. Ha a tárgyalás sikeres lesz, ezt bejelentjük a jelenlévőknek és együtt örülhetünk - mondta lapunknak Éger István, az orvosi kamara elnöke. Erre azonban nem szá­mít, ugyanis az utóbbi napokban is sére­lem érte a kamarát. A szaktárca a jövő évi költségvetésről szóló tervezetben 60 mil­lió forinttal, az eddig juttatott összeg csaknem harmadával csökkentette a köz­testület támogatását. Éger István elnök már ezt megelőzően is levélben kérte az összes orvost, hogy vegyen részt a csü­törtöki demonstrációban. Emellett szóró­lapokat juttatnak el az ellátóhelyekre, hogy a betegekkel is ismertessék céljaikat és álláspontjukat. A rendszerváltás óta először készül közös tiltakozó akcióra a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és az Egészségügyi Dol­gozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ). Noha az elmúlt három évben több szakszervezeti demonstráció is volt, ezeken az orvosi kamara eddig egyszer sem vett részt, vezetői inkább csak nyilat­kozatokban biztosították szolidaritásuk­ról a szakszervezetet. Ezekkel az utcai rendezvényekkel az EDDSZ - más célok mellett - évek óta kö­veteli, hogy ötéves bérfelzárkóztatási programra vállaljon kötelezettséget a kor­mány. A kamara tár­sául szegődött az EDDSZ-nek. Az or­vosszervezet maga­tartásában a kórház­törvény hozta a for­dulatot. Az orvosok úgy érzik: az egészségügyi intézmények privatizációját lehetővé tevő jogszabály következményeként kiszolgáltatott hely­zetbe kerültek, mégpedig azért, mert még nem született meg a jogállási törvényük. Ettől remélnék ugyanis, hogy garantálja orvosi szuverenitásukat, gyógyítási sza­badságukat, függetlenül attól, hogy ki a tulajdonos. A kamara azonban nem tudta elérni sem a kórháztörvény visszavoná­sát, sem a jogállási törvény megalkotását. Ebbe a nyáron belebukott a MOK elnöke. Utóda, Éger István azzal az ígérettel nyert, hogy a megalkotandó jogállási tör­vényben visszaszerzi azokat a pozíciói­kat, amelyeket a privatizációsban elveszí­tettek. A jogállási törvényt - noha az orvosok és a kormány is elkészítette saját verzióját - még nem fogadta el a parlament. A köz­testületé oda sem került, a kormány által benyújtott változat pedig a kamara szá­mára elfogadhatatlan. Az orvosok tiltako­zására a kormányzat annyi engedményt tett, hogy a továbbiakban nem jogállási törvénynek nevezik az egyébként szá­mukra kedvező megoldásokat kínáló, de főként munkajogi kérdéseket szabályozó javaslatot, így megmaradt a lehetőség ar­ra, hogy később egy az orvosok különle­ges elvárásait is figyelembe vevő törvény­ről újra kezdődjenek a tárgyalások. A kamara a jogállásról szóló törvény keretében várná el, hogy garantálják az orvosok számára az uniós átlagnak meg­felelő fizetéseket, továbbá a foglalkozta­tási forma szabad megválasztását.­­En­nek a privatizált intézményekben lehet különös jelentősége.) Követelik továbbá, hogy törvény rögzítse: az orvosok térítés­­mentesen juthatnak gyógyszerhez, par­koláshoz, továbbképzéshez. A kormány tervezete az egészségügyi dolgozók munkavégzésének alapvető szabályait rendezné, így például az ügye­let és a pihenőidő megfelelő arányát. Cél­ja, hogy ne fáradt ápolók, orvosok foglal­kozzanak a betegekkel. Ezért 60 órában maximálja a heti munkavégzés időtarta­mát. Az önként vállalt többletmunkáért viszont 50 százalékkal magasabb ügyele­ti díjat fizet. Az orvosok számára köteles­ségként előírja a továbbképzést. A kamara állítja: a köztestület és a kor­mány jogállási törvénytervezete között ég és föld a különbség. Ezen a platformon és a kórháztörvény elutasításában köny­­nyen szót értenek Cser Ágnessel, az EDDSZ elnökével. DANDANNA

Next