Népszabadság, 2003. október (61. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-09 / 236. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. OKTÓBER 9., CSÜTÖRTÖK Elutasított kismamakereset ZALAEGERSZEGI TUDÓSÍTÓNKTÓL Precedensértékű ítéletet hozott tegnap a Zala Megyei Bíróság, amikor elutasította egy zalai kismama keresetét, aki köz­­igazgatási jogkörben elkövetett károko­zás címén követelte a Magyar Állam­kincstár Zala megyei területi igazgatósá­gától a számára 1998 áprilisától járó gyes mellé a jövedelempótlékot és annak ka­matait. Mint ismeretes, a Legfelsőbb Bí­róság hatályos ítélete szerint kamat nem jár a korábban pernyertes anyáknak. Most ezt az igényt próbálják­­ az állam­­igazgatás hibájának megállapítására ala­pozott - kártérítési perben érvényesíte­ni. Most született az első bírói ítélet eb­ben az ügyfajtában. Dani Csaba, az alpe­res Magyar Államkincstár jogi képvise­lője tudósítónknak elmondta: a bíróság elsősorban arra alapozta az ítéletét, hogy a felperes kismama nem élt vala­mennyi jogorvoslati lehetőséggel az ak­kor még létező Tákisz 1998-as határoza­tával szemben, azaz nem emelt kifogást a gyes összegét megállapító államigaz­gatási határozat ellen. Dani Csaba hozzátette: az ítélet in­doklásában az is szerepel, hogy a bíró­ság szerint nem volt megállapítható a gyesről szóló határozatot meghozó Tákisz-alkalmazott vétkes mulasztása sem. A felperes kismama képviseletében tegnap senki sem jelent meg a bírósá­gon, így egyelőre nem tudni, hogy az íté­let mikor válhat jogerőssé. Jegyzői vizsgálat Jászladányban SZOLNOKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Nem tartalmaz állásfoglalást a jász­­ladányi alapítványi iskola idei felvételi rendjének törvényességét ellenőrző jegy­zői vizsgálat. Augusztus elején több szü­lő fordult panasszal az oktatási minisz­terhez, a megyei közigazgatási hivatal­hoz és a nemzeti és etnikai kisebbségi jo­gok országgyűlési biztosához. A felvételi eljárás vizsgálatát a tiszaföldvári jegyző, Hajós Attiláné dr. Szlama Katalin végezte, aki azt mondta: az ügyben csak az érin­tett szülők adhatnak tájékoztatást. Az egyik szülő által rendelkezésünkre bocsá­tott dokumentumból kiderül: a jegyző a vizsgálat után felszólította az alapítványi iskolát működtető kuratórium képviselő­jét, hogy törvényes működés keretében bírálják el az intézménybe jelentkezett di­ákok felvételi kérelmét. Ennek határideje október 31. A jegyző szerint a felvételi ügyében az Országos Közoktatási Érté­kelési és Vizsgaközpont jogosult eljárni. Civiliáda a Millenáris Parkban A Millenáris Parkban ma kez­dődik a Civiliáda 2003, a ma­gyarországi nonprofit szerve­zetek nyolcadik alkalommal meghirdetett találkozója. MUNKATÁRSUNKTÓL Ma kora­­ délután Lévai Katalin esély­egyenlőségi miniszter nyitja meg a két­napos Civiliáda 2003-at. A szakmai fóru­mok előadói között kormánypárti és el­lenzéki képviselők egyaránt vannak. Persze a civil szervezetek nyolcadszor megrendezett országos találkozóján nem a politikai élet, hanem a nonprofit szektor képviselői lesznek a főszereplők. A Civiliádának az idén a Millenáris Park D csarnoka ad otthont. Az előzetes adatok alapján - mondta Barabás Miklós, az eseményt szervező Európa Ház igaz­gatója - másfélszer több az érdeklődő, mint tavaly. Várhatóan százhúsz stan­don mintegy kétszáz szervezet mutatko­zik be a közönségnek, olyan országos vagy regionális szerveződések is, ame­lyek több tucat helyi egyesü­letet és alapítványt képvisel­nek. Néhány szervezet azok közül, amelyekkel egészen biztosan találkozhatnak a lá­togatók a Millenáris Park­ban: Civil Szolgáltató Köz­pontok, Könyvtárosok Egye­sülete, Magyar Környezetvé­delmi Egyesület, Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány, Országos Fo­gyasztóvédelmi Egyesület. Feltehetően az európai uniós csatlako­zással függ össze, hogy a határon túli magyarok szervezetei is nagy számban jelezték részvételi szándékukat. A ren­dezvényre Ausztriából és Olaszország­ból is érkeznek vendégek. A Civiliáda programjában több mint húsz szakmai fórum szerepel. Az egyik konferencia például az unióval kapcso­latos ismeretekkel foglalkozik, a másik a tavasszal elfogadott Nemzeti Civil Alap­programmal, míg a Több mint kósza gondolat... címmel meghir­detett fórum résztvevői azt vitatják meg, milyen esélye van egy országos civil érdek­­képviselet létrehozásának. A civil börze csütörtökön délután egy órától este ha­tig, pénteken délelőtt tíztől négyig tart nyitva. Ma dél­előtt, a Civiliáda megnyi­tóünnepsége előtt az esély­egyenlőségi kormányhivatal és a parlament társadalmi szervezetek bizottsága ta­nácskozást rendez az Országház kong­resszusi termében. Az esemény, ahol Medgyessy Péter miniszterelnök is be­szédet mond, a zárórendezvénye lesz annak a konferenciasorozatnak, ame­lyet az idén Civil partnerség címmel tartottak Budapesten és hat vidéki nagyvárosban. Barabás Miklós Több mint ötvenmilliárdos katolikus bevétel A katolikus egyház tavaly több mint 53 milliárd forinttal gazdálkodhatott - de­rült ki a püspöki kar szerdán tartott bu­dapesti sajtótájékoztatóján. Hagyománnyá vált, hogy Veres And­rás püspök, a katolikus püspöki kar tit­kára évente közzéteszi az egyház gaz­dálkodását jellemző legfontosabb adato­kat. A korábbi közlések alapján a katoli­kus egyház 1999-ben 30 milliárd, 2000- ben mintegy 34 milliárd, 2001-ben meg­közelítőleg 38 milliárd forinthoz jutott. A 2002-ben befolyt 53,1 milliárdos bevé­tel az előző évhez képest több mint 40 százalékos emelkedést jelent. A hitéleti tevékenységre szánt állami támogatás 8,7 milliárd forint volt, ez ma­gában foglalja a vissza nem kapott ingat­lanok utáni járadék összegét, a pénzbeli ingatlankárpótlást, a hitoktatás támoga­tását és a személyi jövedelemadó egy százalékából juttatott összeget is. Min­dent egybevetve a teljes bevételből több mint 20 milliárd forintot tesz ki a norma­tív állami támogatás, a nem normatív ál­lami hozzájárulás összege kis híján eléri a 12 milliárdot. A Magyar Katolikus Püspöki Karnak vállalkozási tevékenységéből származó bevétele nincs, az egyetlen, vagyonbiz­tosítási ügyek intézésére alapított kft-jé­­nek mérlege nullszaldós. Az egyház működési kiadásai tavaly 44,6 százalékkal nőttek, és meghaladták az 50 milliárd forintot. Veres András tá­jékoztatása szerint az összes kiadás ötö­dét beruházásra és felújításra fordította az egyház. Legnagyobb mértékben a költségek zömét kitevő személyi kiadá­sok növekedtek, egyebek mellett a mini­málbér és a közalkalmazotti bérek emel­kedésének hatására. A püspök összességében kiegyensú­lyozottnak minősítette egyháza gazdál­kodását. CZ. G. ­ TÖBBLETTÁMOGATÁST KÉRNEK A GÁZÁREMELÉS MIATT A kormányhoz fordul a Magyar Katolikus Egyház az energiaár-emelés miatt, s többlettámoga­tást kér a közfeladatot el­látó intézményei működ­tetésére. Ezt a Magyar Katolikus Püspöki Kar tit­kára közölte. A hírek sze­rint ugyanis október 15- től a közintézmények számára 40 százalékot meghaladó mértékben emelkedik a gáz ára. Ve­res András elmondta: a tárgyalások megkezdése előtt vizsgálatot végez­nek, s e szerint „összegszerűsítik" kérésü­ket. Veres azt is elmond­ta, hogy még nem egyez­tettek más egyházakkal, de minden bizonnyal megkeresik egymást. Tájékozódnak a taszári tervekről TUDÓSÍTÓNKTÓL Információink szerint ma találkozik az amerikai nagykövetség egyik képviselő­jével Gyenesei István, a Somogy megyei közgyűlés elnöke Kaposvárott, hogy tájé­koztassa a taszári bázist érintő, állítólag kétmilliárd dolláros beruházási ajánlat­ról. Mint arról lapunkban korábban hírt adtunk, a megyei közgyűlési elnököt megkereste egy svájci befektetőcsoport azzal, hogy tartós amerikai használat ese­tén készek lennének kétmilliárd dolláros beruházással fejleszteni a repülőteret és környékét. Gyenesei a miniszterelnökhöz és az amerikai nagykövetséghez fordult levélben, segítséget kérve a tárgyalások­hoz. Gyenesei tudósítónknak elmondta: tegnap fölvette a kapcsolatot a svájci nagykövetséggel is, amelynek képviselő­je vállalta, hogy még ezen a héten találko­zik a potenciális magyarországi befekte­tőkkel, tájékozódva szándékukról. Mint ismeretes, a magyar honvédség meg kíván válni az ország második leg­jobban felszerelt repülőterétől, a taszári bázistól, ha az amerikaiak nem tartanak rá igényt. Az amerikaiak a nyár elején ki­vonták katonáikat a bázisról, és csak civi­lek maradtak Taszáron. Ugyanakkor lét­rejött egy amerikai-magyar összetételű bizottság, amelynek feladata, hogy a bá­zis további hasznosításáról döntsön. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az ame­rikai fél hosszú távon számol-e a taszári objektummal. Állva maradtak, nem tárgyaltak Ma tartanak demonstrációt az orvosok Folytatás az I. oldalról Külön nem is hajlandók tár­gyalni - ismételte el Éger István a rögtönzött sajtótájékoztató után a miniszteri tárgyalóban is Vojnik Mária politikai államtit­kárnak, akinek kitartó invitálá­sára ugyan bementek a vendé­gek a tárgyalóterembe, de leülni sem voltak hajlandók. Az egész­ségügyi minisztérium politikai államtitkára közölte: szívesen látják Cser Ágnest, de csak mint az orvosi kamara tárgyalódele­gációjának tagját. Az államtitkár eközben arra hivatkozhatott, hogy a megbeszélés témái kö­zött kizárólag az orvosokat érin­tő témák szerepelnek, nem ért­hető tehát, hogy miért van szük­ség külső segítségre, még ha szakmai oldalról érkezik is. Az ágazatnak van érdekegyeztető fóruma, illetve ágazati érdek­egyeztetési tanácsa, melyben a szakszervezet képviselheti a kormányzattal szemben a szak­dolgozók érdekeit. Igaz, ebben viszont a Magyar Orvosi Kama­ra többszöri kérése ellenére - ép­pen az EDDSZ álláspontja miatt - csak megfigyelőként vehet részt. Tegnap, a minisztérium épületében az államtitkár ne­gyedórán át kérlelte vendégeit: üljenek le, ne hagyják cserben azokat az orvosokat, akik érde­keik képviseletét a kamara veze­tőire bízták. Azonban mindkét fél ragaszkodott álláspontjához, mígnem Cser Ágnes és Éger Ist­ván elhagyta a miniszteri tár­gyalót. Vojnik Mária lapunk kér­désére megerősítette: a sikerte­len egyeztetési kísérlet ellenére sem hívják meg az EDDSZ elnö­két, mert ilyen alapon még to­vábbi hét szakszervezeti szövet­séget is hívhatnának az ágazat­ból. A szerdai események nem befolyásolták a mai demonstrá­ció előkészületeit. Cser Ágnes azt mondta: ha tíz ember eljön, ők már annak is örülnek. Szerin­te nem számíthatnak nagy tö­megre, mert az egészségügyben dolgozók csütörtökön még nem sztrájkolnak, hanem dolgoznak, így nem érnek rá demonstrálni. DANDANIA Sikertelen egyeztetési kísérlet 5 VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG KESZEGEN Bár csak november közepén tartanak helyi népszavazást Keszegen arról, hogy a község külterületén felépül­het-e a Püspökszilágyon, Sződön, Kosdon és Kartalon már elutasított Pest megyei regionális hulladéklera­kó, a falu képviselői már most feltéte­lekhez kötik a beruházást. Petrik Sándorné, a község polgármestere el­mondta: a kedd esti testületi ülésen úgy döntöttek: akkor is létrehoznak egy vizsgálóbizottságot, ha a novem­ber 16-i helyi népszavazáson a lakos­ság több mint fele támogatja a beru­házást. Ennek feladata az lesz, hogy minden szempontból ellenőrizze: le­­het-e hátránya vagy bármilyen ve­szélye annak, ha a településen épül föl a lerakó. A polgármester hangsú­lyozta: csak a lakosság és a bizottság jóváhagyása után kezdődhetne el a beruházás. (Tudósítónktól) MDF KONTRA MAGYAR NEMZET Az MDF ismét nyílt levelet intézett a Magyar Nemzet főszerkesztőjéhez. A demokrata fórum honlapján szerdán közzétett írásban az MDF Pest me­gyei elnöke, Vona Ferenc azt sérelme­zi: a lap hasábjain megjelent egy cikk, „MDF: Útkeresés útvesztéssel" cím­mel, amelyet a párt dunaharaszti el­nöke írt - a megjelenést követően vi­szont az ellenvéleménynek nem adott helyt a Magyar Nemzet. A cikkben Dobozy Dániel dunaharaszti elnök arra hívja fel a figyelmet, hogy az MDF-vezetés politikája „zsákut­ca", mivel nem a kis, parlamenten kí­vüli pártokkal kell csapatot alkotni, hanem - mint az az írásból kitűnik - a Fidesszel. (Munkatársunktól) ÚJ BÍRÓSÁGI ÉPÜLET GYULÁN Lomnici Zoltán, az Országos Igazság­szolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerdán átadta a Bé­kés Megyei Bíróság újonnan elké­szült épületegyüttesét, ahol a Gyulai Munkaügyi Bíróság, a Békés Megyei Bíróság végrehajtói irodája és a me­gyei bíróság cégbírósága működik majd. A képen a legfőbb bíró az irat­tárban. (MTI) A KIREKESZTÉS ELLEN 2003 végén a magyar kormány és az EU bizottsága aláírja a társadalmi be­fogadásról szóló közös memorandu­mot. Emellett 2004-re ki kell dolgozni egy akciótervet a társadalmi kire­kesztés ellen az egészségügy, a szoci­ális ügyek, a foglalkoztatáspolitika és az oktatás terén. A dokumentummal kapcsolatos egyeztetésre adott alkal­mat az a tegnapi konferencia, ame­lyet az egészségügyi tárca és a Nem­zeti Családi és Szociálpolitikai Inté­zet szervezett. Mohácsi Viktóriának, az oktatási tárca romaügyi biztosának javaslatai szerint olyan antidiszkri­­minációs, szegregációt tiltó elemeket kell kidolgozni, amelyek alkalmazá­sával az oktatás területén csökkent­hető a társadalmi kirekesztés. (S. M.) FILMALAPÍTVÁNYI VITA Váratlan nézeteltérés alakult ki a filmtörvény szövegezését végző kul­turális tárca és a filmszakma képvi­selői között. A filmezés valamennyi ágát tömörítő filmszakmai kerekasz­tal számára ugyanis elfogadhatatlan, hogy a filmtörvényben részletszabá­lyokkal „bebetonozzák" a mozgó­kép közalapítvány szervezetét és működését. Szomjas György rendező, a filmművészszövetség főtitkára la­punknak elmondta: két hete tájékoz­tatták a tárcát álláspontjukról. Ehhez képest egy korábban nem tárgyalt változat került a szövegbe, amely részletesen szabályozná az állami filmtámogatás elosztására hivatott Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) szervezetét. Foktői János, a kulturális tárca főosztályvezetője kérdésünkre elmondta: olyan érv is fölmerült, hogy az MMK két év múl­va már tízmilliárd forintot fog kezel­ni évente, ezért bizonyos garanciák szükségesek. (V. GY.) FOTÓ: MTI - LEHOCZKY PÉTER

Next