Népszabadság, 2003. október (61. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-01 / 229. szám
4 2003. OKTÓBER 1., SZERDA HAZAI KÖRKÉP NÉPSZABADSÁG ORBÁN ÚJ SZÓVIVŐJE Változik a Fidesz kommunikációs csapata Orbán Viktor ma a Művész cukrászdában mutatja be új szóvivőjét és a Fidesz új sajtófőnökét. A Fidesz elnökének a jövőben két szóvivője lesz: Révész Máriusz a politikai kérdésekről, Sunyovszki Szilvia egykori színművész, későbbi diplomata pedig Orbán Viktor személyes jellegű ügyeiről tájékoztatja a közvéleményt. Úgy tudjuk, többek között a volt miniszterelnök nyaralási, családi és ünneplési szokásairól beszél majd adott esetben az érdeklődő újságíróknak. A Fidesz új sajtófőnöke Csépe Krisztina lesz, aki az Orbánkormány idején a Pokorni Zoltán által vezetett oktatási tárcánál látott el hasonló feladatokat. Orbán Viktor kommunikációs stratégiája, politikai szerepvállalása viszont nem változik: a Fidesz elnöke a jövőben sem vesz részt a mindennapi politikai adok-kapokban. Dávid Ibolyával együtt vesz részt viszont október 23- án a Fidesz és az MDF két budai szervezetének ünnepi rendezvényén. (Munkatársunktól) TÁRGYALÁS JÁSZLADÁNYRÓL A jászladányi iskolaügy megoldásáról tárgyalt Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke és Kövesi Vilmos elnökhelyettes Mohácsi Viktóriával, az Oktatási Minisztérium roma biztosával. Az OCÖ tartja magát korábbi álláspontjához, amely szerint mindent meg kell tenni azért, hogy az alapítványi iskola miatt kialakult vita nyugvópontra jusson a roma és a nem roma lakosság között. Az országos önkormányzat ugyanakkor azzal a kéréssel fordul az oktatási tárcához, hogy vizsgálja meg a jászladányi alapítványi iskola működését, és tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az esélyegyenlőség elve érvényesüljön a településen. (Munkatársunktól) MEGNYÍLT AZ ÖKOTECH Húzóágazattá válhat a környezetvédelem az ország modernizációjában - hangsúlyozta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter az Ökotech szakkiállítás tegnapi megnyitóján, a BNV-n. A rendezvényen 235 cég - ezen belül 85 külföldi vállalkozás - kínálja a környezetvédelemmel kapcsolatos termékeit, illetve szolgáltatásait. A szakminiszter szerint a következő hat évben 2500- 3000 milliárd forint befektetés várható a környezetvédelemben. A költségek legnagyobb részét a szennyvíztisztítás, a hulladékkezelés, illetve a levegőtisztaság-védelem emészti fel. (H. M.) AUTONÓM KORMÁNYBÍRÁLAT A kormány megszegte ígéretét, nem tartja be a szociális párbeszéd erősítésére tett vállalását - állapították meg tanácskozásukon az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének tagszervezetei. Az ülés után Borsik János, a konföderáció elnöke elmondta: nagy az elégedetlenség a közüzemi dolgozókat tömörítő szervezeteknél, mert azt tapasztalják, a kormány csak akkor tárgyal a munkavállalók képviselőivel, ha érdekei úgy kívánják. A szövetség kialakította a jövő évi béremelésre vonatkozó álláspontját. E szerint a minimálbér 10 százalékos növelését javasolják, s ragaszkodnak a 3,5 százalékos reálbérnövekedéshez. (K. J. E.) DÍJAK KÉMIATANÁROKNAK Ötödik alkalommal vehette át tegnap négy kémiatanár a Magyar Kémiaoktatásért díjat. Az elismerést a Richter Gedeon Alapítvány a Magyar Kémiaoktatásért háromtagú kuratóriuma évente ítéli oda középiskolai és általános iskolai kémiatanároknak. Az alapítvány 2003-ban Halmi László, Horváth Gabriella, Ütő Piroska középiskolai tanárok munkáját ismerte el fejenként 250 ezer forinttal járó díjjal, Dudok Györgyné általános iskolai tanár 200 ezer forinttal járó elismerést vehetett át. (V. A. D.) APEH: LEÉPÍTÉS A KÖZPONTBAN A mintegy 13 ezer munkatársat foglalkoztató APEH-nál tízszázalékos létszámcsökkentést hajtanak végre. Király László György, az APEH elnöke tegnapi tájékoztatóján azt mondta, hogy a központban nagyobb mértékű lesz a leépítés, mint a vidéki igazgatóságokon, ahol az a dolgozók 9,6 százalékát érinti a létszámcsökkentés. (Tudósítónktól) Ma tanúként meghallgatják a Vér és Becsület tagjait MUNKATÁRSUNKTÓL Ma folytatódik a Fővárosi Bíróságon az a polgári per, amelyben a Fővárosi Főügyészség a Vér és Becsület Kulturális Egyesület megszűnésének megállapítását és a szervezet feloszlatását kéri. Az egyesület - melynek neve a tavaly decemberi Fehér karácsony című rendezvény kapcsán vált ismertté - működésével kapcsolatban az ügyészség az NBH felkérése nyomán folytatott törvényességi vizsgálatot. Ennek lezárultával keresetet nyújtott be. E szerint az egyesület a tavaly januári bejegyzése óta nem, végzett érdemi tevékenységet, létszáma kevesebb a törvényben előírt tíz személynél. A kereset arra is kitér: az alapszabályban kinyilvánított kulturális céloktól eltérően az egyesület tagjai újfasiszta nézetekkel azonosulnak. A per márciusban kezdődött, ezen az egyesület a kereset elutasítását kérte. A bíróság októberre halasztotta a tárgyalást, s úgy döntött: tanúként hallgatja meg az egyesület jelenlegi és volt tagjait arról, hogy milyen tevékenységet végez a szervezet. Gázárakról döntött a kormány Az idén inkább csökken, jövőre átlagosan 5,3 százalékkal emelkedik a lakossági gázár - döntött a kormány. Mától lép életbe a lakossági kedvezményes gázár, vagyis az a támogatási forma, amelynek következtében az idén kevesebbet kell fizetni a gázért - így fogalmazott a kormány tegnapi ülését követő tájékoztatón Gál J. Zoltán. A kormányszóvivő elmondta: az eddigi köbméterenként fizetendő 45,6 forint helyett évi 1500 köbméter fogyasztásig - e határ alatt használ gázt a lakosság fele - csak 42,9 forintot kell fizetni. Az 1500 és 3000 köbméter közötti tartományban 43,8 forintba kerül a gáz, míg a 3000 köbméter fölötti fogyasztásra nem jár kedvezmény. A kormányszóvivő közölte: a támogatási rendszernek köszönhetően január elsejétől a várható inflációt meg nem haladó mértékben, átlagosan 5,3 százalékkal emelkedik a kedvezményes lakossági gázár. Vagyis újra lesz áreme- lés, de viszonylag mérsékelt. Az 1500 köbméternél kevesebbet használók akkor 3,4 százalékkal fizetnek majd többet a mai árnál. A kormány döntött arról is, hogy október 15-től változik az árszabás a nem lakossági nagyfogyasztók számára. A gáz ára 16,4 százalékkal emelkedik, de a legnehezebb helyzetben lévő államháztartási intézményeknek - önkormányzati oktatási, egészségügyi és kulturális, illetve más költségvetési intézmények - átállási támogatást ad a kormány. Ennek forrása az a 3 milliárd forint, amit a bányajáradékra vonatkozó szabályok megváltozása miatt fizet be a Mal. Ez az öszszeg ebben az évben áll rendelkezésre - mondta a szóvivő. Gál J. Zoltán hozzátette: a kormány emellett olyan pályázati forrásokat kíván biztosítani az intézményeknek, amelyek jövőre is csökkentik a terheiket. A kabinet elfogadta az elektronikus hírközlésről szóló törvényt, amely a parlamenti vitát követően január elsejétől lép életbe. A szakminiszter szerint a javaslat célja a valódi távközlési verseny kialakítása, a versenyt akadályozó gátak lebontása, valamint az, hogy az internet eljusson mindenkihez Magyarországon. Kovács Kálmán hangsúlyozta: az előterjesztés olyan távközlési és internetes konstrukció kialakítását támogatja, amely lehetővé teszi a felhasználónak, hogy választhasson a szolgáltatók között, és emellett megteremti a fogyasztóvédelem intézményi alapját is. Az új szabályozás főbb elemei közé tartozik az EU-átlagnak megfelelő összekapcsolási díj, az árukapcsolás kiszűrése (az új belépőnek csak azt a szolgáltatást kell megvennie, amire szüksége van), a kötelező számhordozhatóság és a szolgáltatóválasztás lehetősége. A fogyasztó azt is eldöntheti majd, hogy melyik szolgáltatót használja helyi, távolsági, nemzetközi vagy internetcélú hívásra, és az előfizetők havi egy alkalommal ingyenesen olyan tartalmú, részletes számlát kérhetnek, amelynek alapján ellenőrizhetik a kiszámlázott díj jogosságát. Az alacsony jövedelmű, illetve szociálisan rászoruló előfizetők támogatást kérhetnek az államtól. N.SZ. ■ A LAKOSSÁGI FOGYASZTÓKNAK a fogyasztás mértékétől függően mától járó gázárkedvezmény fedezetét a Mól által fizetett bányajáradék növekedése adja. A Mól korábban nehezményezte, hogy miközben a bányajáradékot megemelték, a nem lakossági fogyasztói gáz ára változatlan maradt. Lényegében ezt a helyzetet korrigálta a kormány azzal, hogy október 15-től 16,4 százalékkal emeli a nem lakossági fogyasztók által fizetendő gáz árát. A Mal azt állítja, hogy vesztesége az idén az alacsonyan tartott gázárak miatt 15-20 milliárd forint, a megemelt bányajáradék miatt pedig további 18 milliárd. A kormánydöntés ezt az összesen 33-38 milliárd forintos veszteséget mérsékli. Napirend előtti K&H Az önkormányzatok helyzete, illetve a brókerbotrány volt a napirend előtti felszólalások két legfontosabb témája tegnap a parlamentben. Gémesi György (MDF) szerint az önkormányzatok már ebben az évben is a szükségesnél 100 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhatnak, és bár a helyhatósági választások után joggal várhattak volna magasabb támogatást, a kormány önkormányzat-ellenes finanszírozási politikája folytatódik. Répássy Róbert (Fidesz) a 168 Óra című hetilap Kaya Ibrahim és Josip Tot ügyében használt fordulataival élve tett fel kérdéseket a K & H-botránnyal kapcsolatban. Mint mondta, 105 napja nem tudjuk, ki verette meg Szász Károlyt, 103 napja nem tudjuk, miért mondta a kormányszóvivő, hogy nincs állami szereplője a Pannonplast-ügynek, illetve 82 napja várják az emberek a választ arra: kinek a tanácsára vállalta magára a sikkasztást Kulcsár Attila bróker. Önöknek nem hiányzik a válasz? - kérdezte Répássy. Répássy emellett Medgyessy Péter miniszterelnök és László Csaba pénzügyminiszter felelősségére is választ kért a K&H-botrány kapcsán. Utóbbiakra válaszolva Veres János államtitkár azt mondta: sem a kormányfőnek, sem a pénzügyminiszternek nem volt köze a sikkasztási ügyhöz. NY. M. Veres János államtitkár válaszol Polt nem vizsgálja Őszödöt Szijjártó Péter fideszes képviselő a napokban bejelentette, hogy a legfőbb ügyészhez fordul a sportminiszter cége által megszerzett Szalay utcai ingatlan ügyében. Azt is közölte: szerinte fordulat történt a miniszter cégének balatonőszödi üdülője kapcsán is. „Polt Péter bekérette az üggyel kapcsolatos iratokat, tehát vizsgálat várható" - mondta a politikus. Az őszödi kormányüdülő ügyében Szijjártó Péter még augusztusban intézett írásbeli választ igénylő kérdést a legfőbb ügyészhez. Az ügyészség magánjogi és ■ SZIJJÁRTÓ PÉTER közgazdász létére tényeket tüntet fel hamis színben, és félretájékoztatja a közvéleményt - közölte Szigetvári Viktor, a sporttárca sajtófőnöke. Szerinte Szijjártónak ismertetnie kellett volna azt, hogy az ingatlanokra fordított beruházást évi tízszázalékos amortizációval számolták el, a bérleti konstrukció és a lízingszerződés kialakítása pedig üzleti alapon, tízéves megtérüléssel történt. Az ingatlanban jelenleg az országgyűlési képviselők klubja működik, s ezt az intézményt hatpárti egyetértéssel hozták létre a szereplők a kilencvenes évek első felében. (A. Sz.) közigazgatás-jogi főosztálya szeptember 12-én írásban válaszolt a képviselőnek, amelyben egyebek mellett arról tájékoztatták: az ügyészi szerveknél az üdülővel kapcsolatosan eddig semmilyen eljárás nem volt folyamatban, a szerződésre vonatkozó adatok pedig nem állnak rendelkezésükre - mondták érdeklődésünkre a Legfőbb Ügyészségen. Az ügyészség akkor egyúttal arról is tájékoztatta a képviselőt, hogy a vizsgálathoz szükséges adatok beszerzése érdekében megkeresik az illetékes szerveket, így a Kehit és a KVI-t, s az adatok beérkezése után alakítják ki álláspontjukat, s értékelik az ügyben tett „jogcselekmények" törvényességét. Az ügyészségi vizsgálat eredményéről és az esetlegesen szükséges intézkedésekről a képviselőt majd tájékoztatják - közölték az ügyészségen a képviselőnek adott legfőbb ügyészi válaszról. Az ügyészségen hangsúlyozták: az ügyben nem büntetőjogi vizsgálat folyik. Az iratokat pedig - hasonlóan a többi ügyhöz - tájékozódásért kérették be, azért, hogy megalapozott választ tudjanak adni. Mint megtudtuk, Szijjártó újabb beadványa, amelyet a Szalay utcai ingatlan ügyében tett, még nem érkezett meg az ügyészségre. A kérdésre az ügyészségnek 15 napon belül kell választ adnia. B.T. Újhelyi következtetett Politikai vitát bíróságon folytatni sajátságos dolog - nyilatkozta lapunknak Újhelyi István, az MSZP médiapolitikusa, aki ellen Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke és Szadai Károly, a Magyar Rádió kuratóriumának fideszes elnöke is pert helyezetett kilátásba. A szocialista képviselő ugyanis - utalva Kondor Katalin esetleges ügynöki múltjára - sejttette: Kövér László, a titkosszolgálatokat felügyelő korábbi miniszter és akkori személyi titkára, a rádió kuratóriumának mostani elnöke sakkban tarthatta Kondort egy olyan papírral, amelynek „nyilvánosságra kerülésétől tartott" a rádióelnök. Arra a kérdésünkre, hogy feltételezését alá tudja-e támasztani valamivel, Újhelyi közölte: nem talál más logikát Kondor Katalinnak az elnökké választását követő viselkedésére, ezért kérdezett rá arra, hogy mi is „a közös titkuk". Mint mondta, vannak tabuk, amelyeket bár mindenki suttog, kimondani kevesen mernek. „Mindannyian tudjuk, hogy nem kevés sejtelem és bizalomhiány övezte Kövér László titkosszolgálati miniszteri tevékenységét" - tette hozzá. A rágalmazásért pert kilátásba helyező Szadai azt reméli, hogy a szocialista országgyűlési képviselő nem bújik a mentelmi joga mögé. Újhelyi az erre vonatkozó kérdésünket korainak nevezte, hiszen még semmilyen keresetet nem látott. H. Z. Az írott sajtó vezet a televíziók előtt MUNKATÁRSUNKTÓL Többet költenek a hirdetők az írott sajtóban, mint a televíziókban. Ez derült ki a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) felméréséből, amely a tavalyi reklámpiacot vizsgálta. A médiumok és ügynökségek bevonásával elkészített becslés meglepő eredményeket hozott. Kiderült, hogy a hirdetési piac jóval kisebb, mint amelyre egy másik módszerrel készült felmérésből következtetni lehetett. A Mediagnózis felmérése ugyanis évről évre a reklámok mennyisége és az előzetesen megállapított tarifa alapján készül, azaz nem veszi figyelembe a kedvezményeket, bartereket vagy - a televíziós kampányoknál - a nézettséghez kötött árakat. E módszer szerint a hirdetők tavaly 318,4 milliárd forintot költöttek. A piaci szereplőket megkérdező reklámszövetség szerint azonban a tényleges öszszeg mindössze 124,4 milliárd forint. A reklámszövetség ugyanis kísérletet tett arra, hogy a valósághoz jobban közelítő adatokkal tiszta vizet öntsön a pohárba. Szerencsésebbnek tartják, ha inkább kisebb, de tényleges számok derülnek ki. Az MRSZ felmérése módosított a piac belső arányain. Ugyanis míg a Médiagnózis azt mutatta ki, hogy a televíziók hasítják ki a legnagyobb szeletet a reklámtortából (65 százalék), és csak második az írott sajtó (25 százalékkal), addig a Reklámszövetség szakmai becslése sze ■ MRSZ-BECSLÉS A 2002. ÉVI REKLÁMKÖLTÉSEKRŐL (nettó költés, százalék) mint a nyomtatott sajtóban költik a legtöbbet a hirdetők (42 százalék), megelőzve a tévéket, igaz, csak egyetlen százalékkal. Az írott sajtó előretörését az MRSZ-ben azzal indokolják, hogy erőteljesen növekedett a hirdetési újságok és a réteglapok, magazinok száma és bevétele, bővültek a napilapok színes mellékletei. Ezen felül 2001-ben és 2002-ben a nyomtatott sajtó jobban növelte tarifáit, mint a televíziók, így az írott sajtóban 52,4 milliárd forintot, a televíziókban 50,9 milliárd forintot költöttek el a hirdetők. Jelentősen elmarad ettől a közterületi reklám (11 milliárd), a rádió (7,6 milliárd), az internet (1,6 milliárd) és a mozi (0,9 milliárd). Közterület Rádió Mozi Internet 9 6 11 Televízió Sajtó 41 42 Forrás: Mediagnózis NÉPSZABADSÁG-grafika