Népszabadság, 2003. október (61. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-01 / 229. szám

4 2003. OKTÓBER 1., SZERDA HAZAI KÖRKÉP NÉPSZABADSÁG ORBÁN ÚJ SZÓVIVŐJE Változik a Fidesz kommunikációs csapata­­ Orbán Viktor ma a Művész cukrászdában mutatja be új szóvivő­jét és a Fidesz új sajtófőnökét. A Fi­desz elnökének a jövőben két szóvi­vője lesz: Révész Máriusz a politikai kérdésekről, Sunyovszki Szilvia egy­kori színművész, későbbi diplomata pedig Orbán Viktor személyes jelle­gű ügyeiről tájékoztatja a közvéle­ményt. Úgy tudjuk, többek között a volt miniszterelnök nyaralási, családi és ünneplési szokásairól beszél majd adott esetben az érdeklődő újság­íróknak. A Fidesz új sajtófőnöke Csépe Krisztina lesz, aki az Orbán­­kormány idején a Pokorni Zoltán által vezetett oktatási tárcánál látott el ha­sonló feladatokat. Orbán Viktor kommunikációs stratégiája, politikai szerepvállalása viszont nem válto­zik: a Fidesz elnöke a jövőben sem vesz részt a mindennapi politikai adok-kapokban. Dávid Ibolyával együtt vesz részt viszont október 23- án a Fidesz és az MDF két budai szer­vezetének ünnepi rendezvényén. (Munkatársunktól) TÁRGYALÁS JÁSZLADÁNYRÓL A jászladányi iskolaügy megoldásá­ról tárgyalt Kolompár Orbán, az Or­szágos Cigány Önkormányzat elnö­ke és Kövesi Vilmos elnökhelyettes Mohácsi Viktóriával, az Oktatási Mi­nisztérium roma biztosával. Az OCÖ tartja magát korábbi álláspontjához, amely szerint mindent meg kell tenni azért, hogy az alapítványi iskola mi­att kialakult vita nyugvópontra jus­son a roma és a nem roma lakosság között. Az országos önkormányzat ugyanakkor azzal a kéréssel fordul az oktatási tárcához, hogy vizsgálja meg a jászladányi alapítványi iskola működését, és tegye meg a szüksé­ges lépéseket annak érdekében, hogy az esélyegyenlőség elve érvényesül­jön a településen. (Munkatársunktól) MEGNYÍLT AZ ÖKOTECH Húzóágazattá válhat a környezetvé­delem az ország modernizációjában - hangsúlyozta Persányi Miklós kör­nyezetvédelmi és vízügyi miniszter az Ökotech szakkiállítás tegnapi megnyitóján, a BNV-n. A rendezvé­nyen 235 cég - ezen belül 85 külföldi vállalkozás - kínálja a környezetvé­delemmel kapcsolatos termékeit, il­letve szolgáltatásait. A szakminiszter szerint a következő hat évben 2500- 3000 milliárd forint befektetés várha­tó a környezetvédelemben. A költsé­gek legnagyobb részét a szennyvíz­­tisztítás, a hulladékkezelés, illetve a levegőtisztaság-védelem emészti fel. (H. M.) AUTONÓM KORMÁNYBÍRÁLAT A kormány megszegte ígéretét, nem tartja be a szociális párbeszéd erősí­tésére tett vállalását - állapították meg tanácskozásukon az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének tag­­szervezetei. Az ülés után Borsik János, a konföderáció elnöke elmondta: nagy az elégedetlenség a közüzemi dolgozókat tömörítő szervezeteknél, mert azt tapasztalják, a kormány csak akkor tárgyal a munkavállalók képviselőivel, ha érdekei úgy kíván­ják. A szövetség kialakította a jövő évi béremelésre vonatkozó állás­pontját. E szerint a minimálbér 10 százalékos növelését javasolják, s ra­gaszkodnak a 3,5 százalékos reálbér­növekedéshez. (K. J. E.) DÍJAK KÉMIATANÁROKNAK Ötödik alkalommal vehette át tegnap négy kémiatanár a Magyar Kémiaok­tatásért díjat. Az elismerést a Richter Gedeon Alapítvány a Magyar Ké­miaoktatásért háromtagú kuratóriu­ma évente ítéli oda középiskolai és általános iskolai kémiatanároknak. Az alapítvány 2003-ban Halmi László, Horváth Gabriella, Ütő Piroska közép­iskolai tanárok munkáját ismerte el fejenként 250 ezer forinttal járó díjjal, Dudok Györgyné általános iskolai ta­nár 200 ezer forinttal járó elismerést vehetett át. (V. A. D.) APEH: LEÉPÍTÉS A KÖZPONTBAN A mintegy 13 ezer munkatársat fog­lalkoztató APEH-nál tízszázalékos létszámcsökkentést hajtanak végre. Király László György, az APEH elnöke tegnapi tájékoztatóján azt mondta, hogy a központban nagyobb mérté­kű lesz a leépítés, mint a vidéki igaz­gatóságokon, ahol az a dolgozók 9,6 százalékát érinti a létszámcsökken­tés. (Tudósítónktól) Ma tanúként meghallgatják a Vér és Becsület tagjait MUNKATÁRSUNKTÓL Ma folytatódik a Fővárosi Bíróságon az a polgári per, amelyben a Fővárosi Fő­ügyészség a Vér és Becsület Kulturális Egyesület megszűnésének megállapítá­sát és a szervezet feloszlatását kéri. Az egyesület - melynek neve a tavaly de­cemberi Fehér karácsony című rendez­vény kapcsán vált ismertté - működésé­vel kapcsolatban az ügyészség az NBH felkérése nyomán folytatott törvényes­ségi vizsgálatot. Ennek lezárultával ke­resetet nyújtott be. E szerint az egyesület a tavaly januári bejegyzése óta nem, vég­zett érdemi tevékenységet, létszáma ke­­vesebb a törvényben előírt tíz személy­nél. A kereset arra is kitér: az alapsza­bályban kinyilvánított kulturális célok­tól eltérően az egyesület tagjai újfasiszta nézetekkel azonosulnak. A per március­ban kezdődött, ezen az egyesület a kere­set elutasítását kérte. A bíróság október­re halasztotta a tárgyalást, s úgy döntött: tanúként hallgatja meg az egyesület je­lenlegi és volt tagjait arról, hogy milyen tevékenységet végez a szervezet. Gázárakról döntött a kormány Az idén inkább csökken, jö­vőre átlagosan 5,3 százalékkal emelkedik a lakossági gázár - döntött a kormány. Mától lép életbe a lakossági kedvezmé­nyes gázár, vagyis az a támogatási for­ma, amelynek következtében az idén ke­vesebbet kell fizetni a gázért - így fogal­mazott a kormány tegnapi ülését követő tájékoztatón Gál J. Zoltán. A kormány­­szóvivő elmondta: az eddigi köbméte­renként fizetendő 45,6 forint helyett évi 1500 köbméter fogyasztásig - e határ alatt használ gázt a lakosság fele - csak 42,9 forintot kell fizetni. Az 1500 és 3000 köbméter közötti tartományban 43,8 fo­rintba kerül a gáz, míg a 3000 köbméter fölötti fogyasztásra nem jár kedvez­mény. A kormányszóvivő közölte: a tá­mogatási rendszernek köszönhetően ja­nuár elsejétől a várható inflációt meg nem haladó mértékben, átlagosan 5,3 százalékkal emelkedik a kedvezményes lakossági gázár. Vagyis újra lesz áreme-­ lés, de viszonylag mérsékelt. Az 1500 köbméternél kevesebbet használók ak­kor 3,4 százalékkal fizetnek majd többet a mai árnál. A kormány döntött arról is, hogy ok­tóber 15-től változik az árszabás a nem lakossági nagyfogyasztók számára. A gáz ára 16,4 százalékkal emelkedik, de a legnehezebb helyzetben lévő államház­tartási intézményeknek - önkormányza­ti oktatási, egészségügyi és kulturális, il­letve más költségvetési intézmények - átállási támogatást ad a kormány. Ennek forrása az a 3 milliárd forint, amit a bá­nyajáradékra vonatkozó szabályok meg­változása miatt fizet be a Mal. Ez az ösz­­szeg ebben az évben áll rendelkezésre - mondta a szóvivő. Gál J. Zoltán hozzá­tette: a kormány emellett olyan pályáza­ti forrásokat kíván biztosítani az intéz­ményeknek, amelyek jövőre is csökken­tik a terheiket. A kabinet elfogadta az elektronikus hírközlésről szóló törvényt, amely a par­lamenti vitát követően január elsejétől lép életbe. A szakminiszter szerint a javaslat célja a valódi távközlési verseny kialakí­tása, a versenyt akadályozó gátak lebon­tása, valamint az, hogy az internet eljus­son mindenkihez Magyarországon. Ko­vács Kálmán hangsúlyozta: az előterjesz­tés olyan távközlési és internetes konst­rukció kialakítását támogatja, amely lehe­tővé teszi a felhasználónak, hogy választ­hasson a szolgáltatók között, és emellett megteremti a fogyasztóvédelem intézmé­nyi alapját is. Az új szabályozás főbb ele­mei közé tartozik az EU-átlagnak megfe­lelő összekapcsolási díj, az árukapcsolás kiszűrése (az új belépőnek csak azt a szol­gáltatást kell megvennie, amire szüksége van), a kötelező számhordozhatóság és a szolgáltatóválasztás lehetősége. A fo­gyasztó azt is eldöntheti majd, hogy me­lyik szolgáltatót használja helyi, távolsá­gi, nemzetközi vagy internetcélú hívásra, és az előfizetők havi egy alkalommal in­gyenesen olyan tartalmú, részletes szám­lát kérhetnek, amelynek alapján ellen­őrizhetik a kiszámlázott díj jogosságát. Az alacsony jövedelmű, illetve szociáli­san rászoruló előfizetők támogatást kér­hetnek az államtól. N.SZ. ■ A LAKOSSÁGI FOGYASZTÓK­NAK a fogyasztás mértékétől füg­gően mától járó gázárkedvezmény fedezetét a Mól által fizetett bá­nyajáradék növekedése adja. A Mól korábban nehezményezte, hogy miközben a bányajáradékot megemelték, a nem lakossági fo­gyasztói gáz ára változatlan ma­radt. Lényegében ezt a helyzetet korrigálta a kormány azzal, hogy október 15-től 16,4 százalékkal emeli a nem lakossági fogyasztók által fizetendő gáz árát. A Mal azt állítja, hogy vesztesége az idén az alacsonyan tartott gázárak miatt 15-20 milliárd forint, a megemelt bányajáradék miatt pedig további 18 milliárd. A kormánydöntés ezt az összesen 33-38 milliárd forin­tos veszteséget mérsékli. Napirend előtti K&H Az önkormányzatok helyzete, illetve a brókerbotrány volt a napirend előtti fel­szólalások két legfontosabb témája teg­nap a parlamentben. Gémesi György (MDF) szerint az önkormányzatok már ebben az évben is a szükségesnél 100 milliárd forinttal kevesebből gazdálkod­hatnak, és bár a helyhatósági választá­sok után joggal várhattak volna maga­sabb támogatást, a kormány önkor­mányzat-ellenes finanszírozási politiká­ja folytatódik. Répássy Róbert (Fidesz) a 168 Óra című hetilap Kaya Ibrahim és Josip Tot ügyében használt fordulataival élve tett fel kérdéseket a K & H-botrán­­nyal kapcsolatban. Mint mondta, 105 napja nem tudjuk, ki verette meg Szász Károlyt, 103 napja nem tudjuk, miért mondta a kormányszóvivő, hogy nincs állami szereplője a Pannonplast-ügynek, illetve 82 napja várják az emberek a vá­laszt arra: kinek a tanácsára vállalta ma­gára a sikkasztást Kulcsár Attila bróker. Önöknek nem hiányzik a válasz? - kér­dezte Répássy. Répássy emellett Medgyessy Péter miniszterelnök és László Csaba pénzügyminiszter felelősségére is választ kért a K&H-botrány kapcsán. Utóbbiakra válaszolva Veres János állam­titkár azt mondta: sem a kormányfőnek, sem a pénzügyminiszternek nem volt köze a sikkasztási ügyhöz. NY. M. Veres János államtitkár válaszol Polt nem vizsgálja Őszödöt Szijjártó Péter fideszes képviselő a napok­ban bejelentette, hogy a legfőbb ügyész­hez fordul a sportminiszter cége által megszerzett Szalay utcai ingatlan ügyé­ben. Azt is közölte: szerinte fordulat tör­tént a miniszter cégének balatonőszödi üdülője kapcsán is. „Polt Péter bekérette az üggyel kapcsolatos iratokat, tehát vizsgálat várható" - mondta a politikus.­­ Az őszödi kormányüdülő ügyében Szijjártó Péter még augusztusban intézett írásbeli választ igénylő kérdést a legfőbb ügyészhez. Az ügyészség magánjogi és ■ SZIJJÁRTÓ PÉTER közgazdász létére tényeket tüntet fel hamis színben, és félretájékoztatja a köz­véleményt - közölte Szigetvári Vik­tor, a sporttárca sajtófőnöke. Sze­rinte Szijjártónak ismertetnie kellett volna azt, hogy az ingatlanokra for­dított beruházást évi tízszázalékos amortizációval számolták el, a bér­leti konstrukció és a lízingszerződés kialakítása pedig üzleti alapon, tíz­éves megtérüléssel történt. Az in­gatlanban jelenleg az országgyűlési képviselők klubja működik, s ezt az intézményt hatpárti egyetértéssel hozták létre a szereplők a kilencve­nes évek első felében. (A. Sz.) közigazgatás-jogi főosztálya szeptember 12-én írásban válaszolt a képviselőnek, amelyben egyebek mellett arról tájékoz­tatták: az ügyészi szerveknél az üdülővel kapcsolatosan eddig semmilyen eljárás nem volt folyamatban, a szerződésre vo­natkozó adatok pedig nem állnak rendel­kezésükre - mondták érdeklődésünkre a Legfőbb Ügyészségen. Az ügyészség ak­kor egyúttal arról is tájékoztatta a képvi­selőt, hogy a vizsgálathoz szükséges ada­tok beszerzése érdekében megkeresik az illetékes szerveket, így a Kehit és a KVI-t, s az adatok beérkezése után alakítják ki álláspontjukat, s értékelik az ügyben tett „jogcselekmények" törvényességét. Az ügyészségi vizsgálat eredményéről és az esetlegesen szükséges intézkedésekről a képviselőt majd tájékoztatják - közölték az ügyészségen a képviselőnek adott leg­főbb ügyészi válaszról. Az ügyészségen hangsúlyozták: az ügyben nem büntető­jogi vizsgálat folyik. Az iratokat pedig - hasonlóan a többi ügyhöz - tájékozódá­sért kérették be, azért, hogy megalapo­zott választ tudjanak adni. Mint megtudtuk, Szijjártó újabb bead­ványa, amelyet a Szalay utcai ingatlan ügyében tett, még nem érkezett meg az ügyészségre. A kérdésre az ügyészségnek 15 napon belül kell választ adnia. B.T. Újhelyi következtetett Politikai vitát bíróságon folytatni sajátsá­gos dolog - nyilatkozta lapunknak Újhe­lyi István, az MSZP médiapolitikusa, aki ellen Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke és Szadai Károly, a Magyar Rádió kuratóriumának fideszes elnöke is pert helyezetett kilátásba. A szocialista képvi­selő ugyanis - utalva Kondor Katalin eset­leges ügynöki múltjára - sejttette: Kövér László, a titkosszolgálatokat felügyelő korábbi miniszter és akkori személyi tit­kára, a rádió kuratóriumának mostani el­nöke sakkban tarthatta Kondort egy olyan papírral, amelynek „nyilvánosság­ra kerülésétől tartott" a rádióelnök. Arra a kérdésünkre, hogy feltételezé­sét alá tudja-e támasztani valamivel, Új­helyi közölte: nem talál más logikát Kon­dor Katalinnak az elnökké választását követő viselkedésére, ezért kérdezett rá arra, hogy mi is „a közös titkuk". Mint mondta, vannak tabuk, amelyeket bár mindenki suttog, kimondani kevesen mernek. „Mindannyian tudjuk, hogy nem kevés sejtelem és bizalomhiány övezte Kövér László titkosszolgálati mi­niszteri tevékenységét" - tette hozzá. A rágalmazásért pert kilátásba helyező Szadai azt reméli, hogy a szocialista or­szággyűlési képviselő nem bújik a men­telmi joga mögé. Újhelyi az erre vonatko­zó kérdésünket korainak nevezte, hiszen még semmilyen keresetet nem látott. H. Z. Az írott sajtó vezet a televíziók előtt MUNKATÁRSUNKTÓL Többet költenek a hirdetők az írott sajtó­ban, mint a televíziókban. Ez derült ki a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) felmé­réséből, amely a tavalyi reklámpiacot vizsgálta. A médiumok és ügynökségek bevonásával elkészített becslés meglepő eredményeket hozott. Kiderült, hogy a hirdetési piac jóval ki­sebb, mint amelyre egy másik módszerrel készült felmérésből következtetni lehe­tett. A Mediagnózis felmérése ugyanis év­ről évre a reklámok mennyisége és az elő­zetesen megállapított tarifa alapján ké­szül, azaz nem veszi figyelembe a ked­vezményeket, bartereket vagy - a televí­ziós kampányoknál - a nézettséghez kö­tött árakat. E módszer szerint a hirdetők tavaly 318,4 milliárd forintot költöttek. A piaci szereplőket megkérdező reklámszö­vetség szerint azonban a tényleges ösz­­szeg mindössze 124,4 milliárd forint. A reklámszövetség ugyanis kísérletet tett arra, hogy a valósághoz jobban közelítő adatokkal tiszta vizet öntsön a pohárba. Szerencsésebbnek tartják, ha inkább ki­sebb, de tényleges számok derülnek ki. Az MRSZ felmérése módosított a piac belső arányain. Ugyanis míg a Média­gnózis azt mutatta ki, hogy a televíziók hasítják ki a legnagyobb szeletet a rek­lámtortából (65 százalék), és csak máso­dik az írott sajtó (25 százalékkal), addig a Reklámszövetség szakmai becslése sze­ ■ MRSZ-BECSLÉS A 2002. ÉVI REKLÁMKÖLTÉSEKRŐL (nettó költés, százalék) mint a nyomtatott sajtóban költik a legtöb­bet a hirdetők (42 százalék), megelőzve a tévéket, igaz, csak egyetlen százalékkal. Az írott sajtó előretörését az MRSZ-ben azzal indokolják, hogy erőteljesen növe­kedett a hirdetési újságok és a réteglapok, magazinok száma és bevétele, bővültek a napilapok színes mellékletei. Ezen felül 2001-ben és 2002-ben a nyomtatott sajtó jobban növelte tarifáit, mint a televíziók, így az írott sajtóban 52,4 milliárd forin­tot, a televíziókban 50,9 milliárd forintot költöttek el a hirdetők. Jelentősen elma­rad ettől a közterületi reklám (11 milli­árd), a rádió (7,6 milliárd), az internet (1,6 milliárd) és a mozi (0,9 milliárd). Közterület Rádió Mozi Internet 9 6 11 Televízió Sajtó 41 42 Forrás: Mediagnózis NÉPSZABADSÁG-grafika

Next