Népszabadság, 2003. október (61. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-21 / 246. szám
4 2003. OKTÓBER 21., KEDD ________________HAZAI KÖRKÉP NÉPSZABADSÁG RÖVIDEN MDF: MÉG NAPIRENDEN AZ ALAPÍTVÁNY ÜGYE Közösen ülésezik a jövő héten az MDF parlamenti frakciója a megyei elnökökkel és a demokrata fórum országos elnökségével. Az ülésen várhatóan szóba kerül a párt által létrehozott Antall József Alapítvány is. Mint ismeretes, a demokrata fórum képviselőcsoportja felülírta az országos elnökség döntését: megváltoztatta a kuratórium személyi összetételét, így a Dávid Ibolya által fémjelzett politikai irányvonalat képviselő kurátorok kisebbségbe kerültek a testületben. A néhai miniszterelnök fia, Antall Péter is nehezményezte a kuratórium új összetételét. Információink szerint elképzelhető, hogy a megyei elnökök a „politikai egyensúly" érdekében további személyi javaslatokat fogalmaznak meg a kuratórium összetételére vonatkozóan. (Cs. I.) FORRÓ TAMÁS VÉGLEG VISSZAVONUL Végleg visszavonul a tömegtájékoztatástól Forró Tamás. A műsorvezető személyével a közelmúltban több újság is foglalkozott annak kapcsán, hogy állítólag szerepet játszott a brókerbotrányban. Forrót a múlt héten a rendőrség tanúként hallgatta meg. A műsorvezető lapunknak elmondta: a sajtóban felvetett kérdésekre a rendőrségi meghallgatásán hitelt érdemlő válaszokat adott, dokumentumokkal alátámasztva. Kijelentette: nincs köze a botrányhoz. Mint mondta, azt a döntését, hogy végleg visszavonul, nem a róla megjelent cikkek váltották ki, az év végén mindenképpen elhagyta volna az újságírói pályát. Ezt azzal indokolta, hogy már régóta tervezte a váltást művészeti területre, a jövőben három hete megnyitott galériáját vezeti majd. (H. Z.) VITA AZ SZDSZ-BEN TISZAFÜRED VÁLÁSI SZÁNDÉKÁRÓL Az SZDSZ Jász-Nagykun-Szolnok megyei választmányának álláspontja szerint Tiszafüred polgármestere és Fodor Gábor, a párt országgyűlési képviselője rosszkor és kellően át nem gondoltan vetette fel a település Heveshez való csatlakozási szándékát - mondta Czuczi Mihály hétfőn, szolnoki sajtótájékoztatóján. Az SZDSZ Szolnok megyei elnöke leszögezte: a nyilatkozóknak előbb az ott lakókat kellett volna megkérdezniük, és figyelembe venni, hogy a más megyéhez való csatlakozásra csak a helyhatósági választásokkal egy időben, tehát leghamarabb 2006- ban kerülhet sor. (MTI) Megválnak a Heti Választól Az év végéig megválik a Heti Választól a lapot finanszírozó Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány - nyilatkozta lapunknak Elek István kuratóriumi elnök. A testület döntését Elek azzal indokolta, hogy a tizedére csökkentett idei költségvetési támogatásból képtelenek fenntartani a veszteséges újságot és a közalapítvány egyéb tevékenységét. A Heti Válaszra fordított pénz ugyanis a könyvkiadástól, az internetes oldal működtetésétől és a közéleti elemzőműhely fenntartásától veszi el a pénzt. A befektetőkeresés felgyorsítását az is indokolja, hogy a jövő évi költségvetés tervezetében az Orbán-kormány alatt még 500 millió forinttal támogatott közalapítvány mellett már csupán 20 millió forint szerepel. A közalapítvány által létrehozott Heti Válasz Kiadói Kft. üzleti tevékenységét értékelő tanulmány szerint már 2002 végére nyilvánvalóvá vált, hogy a hetilapot nem lehet működtetni az idén 50 millióra csökkentett költségvetési támogatásból. Az Elek István felkérésére készített elemzés szerint 2001-ben a közalapítvány teljes költségvetéséből 80 százalék ment el a kiadó finanszírozására. A hetilap példányszáma az indulást követően 2001 májusára 20 ezer körülire nőtt, majd a nyári hónapoktól jelentősen visszaesett, nyolc-kilencezer körülire. A mélyrepülés egészen a 2002-es országgyűlési választásokig tartott, amikor Orbán Viktor a kampány keretében felhívta választóit a hetilap vásárlására. Ekkor a nyári hónapokban 35 ezres példányszámot értek el, ősztől azonban ismét csökkent az eladott mennyiség. A hetilap megjelentetése veszteséges volt, a kiadói kft. másfél év alatt 34,5 millió forint veszteséget termelt. HASZÁN ZOLTÁN Parlament: néma felállás, zajos ülés Vádak, indulatok, közbekiabálások - így emlékezett október 23-ra a T. Ház október 20-án. Az ünnepnapon nem lesz parlamenti ünnep. MUNKATÁRSAINKTÓL A XX. század legsötétebb korszakait idézi az, aki a társadalmi békétlenségben a saját önző, hatalmi céljait a nemzet boldogulása elé helyezi - jelentette ki Mandur László, az Országgyűlés szocialista alelnöke, amikor a szószékről megemlékezett az 1956-os forradalomról és szabadságharcról a T. Ház tegnapi ülésén. Aki '56 okán meg akarja osztani az országot, szembe akarja állítani az embereket egymással, az nem az '56-os forradalmat ünnepli - tette hozzá. Mandur László megemlékezett Deák Ferenc születésének kétszázadik évfordulójáról is, s arra a mondatra utalt, amelyet a kiegyezés atyjától idézett a hétvégén Medgyessy Péter Söjtörön: legyünk képesek jobban szeretni a hazát, mint gyűlölni ellenségeinket! A Ház néma felállással adózott '56 emlékének, akkor viszont már minimális méltóságot sem tanúsítottak, amikor Horváth Csaba szocialista képviselő, illetve Kuncze Gábor szabad demokrata frakcióvezető beszélt a megemlékezések méltóságáról, '56 emlékéről és Söjtörről. ■ JÖVŐRE csak papíron emelkedik a miniszterek fizetése, a kormány tagjai ugyanis úgy döntöttek: egy gyermekeket segítő alapítványnak utalják át azt a különbözetet, mellyel a jelenlegihez képest emelkedik a tiszteletdíjuk - mondta lapunknak Gál J. Zoltán kormányszóvivő. Az MSZP képviselője emlékeztetett arra, hogy az idén nem lesz parlamenti emlékülés október 23-án, mert az ellenzéki pártok már jó előre közölték: közös ünneplésre nem hajlandók. Sajnálatosnak nevezte, hogy az ellenzéki pártok vezető politikusai válaszra sem méltatták, amikor „naivan" felvetette: szívesen ünnepelne közösen Orbán Viktor volt miniszterelnökkel és Dávid Ibolyával, az MDF elnökével a Széna téren, tehát abban a kerületben, ahol polgármester. Horváth Csaba idézte Dávid Ibolya kijelentéseit, melyek a tavalyi parlamenti emlékülésen hangzottak el. E szerint „sorsot vállaló időben kötelező az együttgondolkodás a nemzeti értékek és érdekek mentén". A politikus arra kérte az ellenzéket, hogy ha nem fogadták is el egy 33 éves baloldali politikus kinyújtott kezét, a jövőben legalább Dávid Ibolya gondolatának szellemében cselekedjenek. „Milyen hazafi az, aki a Himnusz alatt dobol, ordibál? Milyen hazafi az, aki megdobálja a haza bölcsének szülőházát? Milyen hazafi az, aki megakadályozza egy nemzeti ünnep méltó megünneplését?" - vetette fel Kuncze Gábor annak kapcsán, hogy a hétvégén Medgyessy Péter miniszterelnök Söjtörön a Deák-emlékháznál nem tudta elmondani beszédét, mert a MIÉP-esek egy csoportja ezt kiabálással, dobálással, fütyüléssel megakadályozta. Az SZDSZ frakcióvezetője meg is válaszolta a kérdést. Szerinte aki így viselkedik, az nem hazafi. De - mint ahogyan azt az ellenzék felé fordulva és a Fideszt meg is nevezve megjegyezte - azok sem hazafiak, akik „félszívvel" bátorítják a radikális jobboldalt. Az ellenzék, főleg a Fidesz folyamatos közbekiabálásokkal zavarta a kormánypárti felszólalásokat, Révész Máriusz, Orbán Viktor és a Fidesz szóvivője például azt kiabálta: „Pufajkásokkal nem akarunk ünnepelni." Miközben Kovács László külügyminiszter arról beszélt, hogy a jobboldal radikálisai „ordas indulatokkal a szívükben" készültek a söjtöri akcióra, a Fidesz padsoraiból azt kiabálták az MSZP elnökének: „vonuljatok vissza, és akkor rend lesz". Kovács László szerint a Vasárnapi Újságnak adott nyilatkozatában Orbán Viktor nem határolódott el a „gyalázatos akciótól". A kormánypárti politikusok mindazonáltal arra hívtak fel és erre kérték az ellenzék képviselőit is, hogy október 23-át méltósággal ünnepeljék a pártok és az ország. CSUHAJ ILDIKÓ-NAGY SZILVIA A külsőségek ünnepélyesek voltak az ülésteremben ■ ÁLLANDÓSUL A FESZÜLTSÉG A KOALÍCIÓ ÉS AZ ÜGYÉSZSÉG KÖZÖTT Minden rendben? - kérdezte tegnap a legfőbb ügyésztől a martinsalakos házak felújítására utalva Világosi Gábor (SZDSZ). A képviselő a közbeszerzés nélküli felújítások során eltűnt százmilliók miatt interpellálta Polt Pétert A legfőbb ügyész törvényesnek nevezte egy korábbi eljárás megszüntetését. Polt válaszát ezúttal is leszavazta a kormánytöbbség, csakúgy, mint a parlamenti ciklus kezdete óta valamennyi interpellációja esetében. A közbeszerzésekről beszélt Magyar Bálint is, akit a fideszes Pósán László kérdezett az oktatási tárca botrányairól. A szakminiszter, miután ismertette a pályáztatások és a szerződéskötések során elkövetett hibákból levont következtetéseket, azt ajánlotta az ellenzékieknek: ha legközelebb szájukra veszik a közbeszerzést, ne felejtsék ki a Happy End és a Defend Kft.-t, valamint a Vegyépszert. E cégek számos állami megrendeléshez jutottak közbeszerzés nélkül az előző ciklusban. A szocialista Szabó Zoltán arra volt kíváncsi, az ügyészség mit rejteget Rejtőn kívül. „Fatális véletlen" lehetett szerinte, hogy ügyészségi utasításra éppen akkor vitték át a rendőrségi fogdából a K & H volt vezérigazgatóját, Rejtős Tibort, amikor a rendőrség ki akarta hallgatni. A rendőrök szerinte megkérdezték volna a bankárt, miért akart találkozni Rogán Antallal. (Rogán lapunknak azt mondta: Rejtő valóban kért tőle találkozót, de ő azt lemondta, soha nem találkoztak.) Szabó azt is felvetette: miért akarnak vádalkut kötni Rejtő E. Tiborral? (Répássy Róbert viszszakérdezett: mi közöd hozzá?) Lamperth Mónika belügyminiszter Szabó kérdésére úgy felelt: az elmúlt két évben nem volt példa, hogy egy fogva tartott panaszát ne a helyszínen vizsgálta volna ki az ügyészség. Rejtő kihallgatását jogszerűnek, de szokatlannak nevezte. Eörsi Mátyás (SZDSZ) az ügyészséget arról kérdezte, vajon minden elítélttel olyan nagyvonalú-e, mint Rejtővel, akinek a zárkájában lévő svábbogarak miatti panaszát azonnal „orvosolták". Polt Péter helyettese, Belovics Ervin azt válaszolta: minden esetet kötelesek kivizsgálni. Répássy a börtönviszonyok iránt érdeklődő Eörsinek is odaszólt: „Ki kell próbálni, másként nem megy!" Az ellenzékiek a kormány és a miniszterelnök ígéreteit kérték számon a kérdések során. Kósa Lajos (Fidesz) például a diákok ingyenes utazását. Ezzel az ígérettel a jövő évi költségvetés javaslatát állította szembe, amelyben nem szerepel a tömegközlekedés támogatása. A kormánypártiak módosító javaslatát pedig, amely 12 milliárd forintot szán erre a területre, Kósa kevésnek tartja, de igazságtalannak is, mivel az összegből 8 milliárd a BKV- nak jutna. Felvetésére Veres János pénzügyi államtitkár válaszolt, aki szerint az előző ciklusban sem volt normatív támogatás, de most várhatóan lesz. Nyitrai Zsolt (Fidesz) a kollégiumi férőhelyek bővítéséről, a diákhitel és a lakáskölcsönrendszer fenntartásáról és szélesítéséről tett ígéretek betartásáról kérdezte a kormányfőt. Medgyessy Péter a gazdasági kilátásokkal és az „örökséggel" védekezett, bár, mint mondta, a diákhitelt megtartották, a kollégiumi férőhelyekre pedig van pénz a jövő évi büdzsében. Répássy Róbert arra kérte Medgyessyt, határolódjon el Kovács László MSZP- elnök azon kijelentésétől, amellyel bűnpártolással vádolta meg az ügyészséget. A miniszterelnök válaszában jogosnak nevezte az állampolgárok azon elvárását, hogy az ügyészség a bűnüldözéssel foglalkozzon. Döntés az egészségügyi törvényről Az Országgyűlés tegnap elfogadta az előzetesen nagy politikai vihart kavart, az egészségügyben dolgozók munkavégzésének feltételeit rögzítő törvényt. A szavazás során a kormánypártok képviselői igennel szavaztak, az ellenzék nemmel voksolt. (A kormány törvényjavaslata először az orvosok és más egészségügyi dolgozók jogállásának egyes kérdéseiről címet viselte, azt később a Magyar Orvosi Kamara és az EDDSZ tiltakozása miatt változtatták meg. Ennek megfelelően módosult a törvényjavaslat szövege is.) A tegnap elfogadott törvény 40 órás munkahetet, kötelezően elrendelhető nyolcórás túlmunkát, illetve 12 óra önként vállalható túlmunkát határoz meg. Az utóbbiért - az ügyeleti díjon túl - 50 százalékos pluszpénz jár, a túlórában végzett munkavégzés ideje beszámít a nyugdíjalapba. Az Országgyűlés elfogadta a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról szóló törvényt is. A jövőben a szociálisan hátrányos helyzetűek számára ingyenes jogi tanácsot, illetve képviseletet biztosítanak majd - a T. Ház ugyanis megszavazta a jogi segítségnyújtásról, azaz a nép ügyvédjéről szóló törvényt. Az Országgyűlés szavazott az európai parlamenti választási szabályokról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról. Az már bizonyos, hogy az EP- választás 2004 júniusában lesz, az ország egy választókerületnek számít, s legalább 20 ezer ajánlócédulát kell öszszegyűjteni azoknak a pártoknak, amelyek elindulnak a választáson. Minden olyan uniós választópolgár szavazhat majd, aki magyarországi lakóhellyel rendelkezik. Lapzártánkkor még nem dőlt el, hogy a külképviseleteken hogyan bonyolítják le a szavazást. Szintén lapzártánk után dönt az Országgyűlés a brókerbotrányt vizsgáló parlamenti bizottság felállításáról és annak személyi összetételéről. Az már a múlt hét óta tudható, hogy a vizsgálóbizottságnak ellenzéki elnöke lesz, valószínűleg a Fidesz képviselője, Demeter Ervin személyében. CS. I. SZIMBÓLUM LEHET A TOLLASLÁBÚ A kuvasztól a lipicai ménig, a hortobágyi rackajuhtól a magyar óriás nyélig többtucatnyi Magyarországon őshonos állatfajtát nyilváníttatna nemzeti kinccsé a fideszes Simicskó István. A politikus nemrég nyújtotta be javaslatát a parlamentnek, amelyet a bizottságok már jóváhagytak. Simicskó a bivalyt, számos sertés-, galamb-, tyúk- és halfajtát is védene, a budapesti tollaslábú keringőt ugyanúgy, mint a dinynyési tükörpontyot. Mindezt azért, hogy „nemzeti létünk ezeregyszáz éves értékeit, eredményeit megőrizzük, és Európában ezzel is kifejezzük nemzeti karakterünket" - ez javaslatának indoklásában olvasható. A politikus indítványozza, hogy védett nemzeti állataink egyben Magyarország szimbólumai is legyenek. (Ny. M.) Nem lesz központi megemlékezés a 301-es parcellánál A kormány az idén nem tart központi megemlékezést október 23-án a 301-es parcellánál. Közterületen sem a kormányfő, sem a miniszterek nem mondanak beszédet. MUNKATÁRSUNKTÓL Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke és Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke október 23. méltó megünneplésére szólított fel hétfőn napirend előtt a parlamentben. Az idén nem lesz központi megemlékezés a 301-es parcellánál, mert a szervezők szeretnék elkerülni, hogy „a temető a napi politika színterévé váljon". Emlékezetes, az elmúlt években ismeretlenek több alkalommal is durván megzavarták az emlékezés perceit. Lapid Lajos rendőr ezredes, a budapesti rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettese közölte: a rendőrségnek a fővárosban október 22-én és 23-án mintegy hatvan bejelentett rendezvényről van tudomása, ezek közül huszonöt helyszínt kiemelten biztosít. Ezek sorában szerepel a Műegyetem, a Bem rakpart, a Corvin köz (itt tart megemlékezést a Vér és Becsület Egyesület is), a Rákoskeresztúri köztemető, a Hősök tere, a Felvonulási tér. A rendőrség a rendezvények bejelentésekor nem vizsgálja, hogy ki milyen politikai irányultságú. Csak az időpontot és a résztvevők várható számát nézzük, ennek alapján szervezzük meg a biztosítást - mondta Lapid Lajos, aki arra a kérdésünkre, hogy - tekintettel a hétvégi söjtöri incidensre, valamint a megemlékezésekhez kötődő „rendkívüli eseményekre" az idén fokozott rendőri védelem lesz-e, azt válaszolta: a rendőrség kiemelten készül az állami rendezvényekre. Az pedig - tette hozzá - nem összehasonlítási alap, hogy hány rendőr vesz részt a biztosításban, hiszen évente változik az ünnepségen részt vevők száma. Az állami rendezvények október 22-én délután fél négykor kezdődnek a Műszaki Egyetemen. Az ünnepség után a résztvevők fáklyákkal indulnak el a Kossuth térre. A Nemzeti Színházban este nyolc órakor kezdődik a díszelőadás. Itt Hiller István kulturális miniszter mond beszédet. Október 23-án a Kossuth téren felvonják a köztársasági lobogót, majd megkoszorúzzák Nagy Imre szobrát. A szocialisták október 22-én Nagy Imre kaposvári szülőházánál koszorúznak. Az ünnepségen Kovács László és Lamperth Mónika belügyminiszter vesz részt. Orbán Viktor volt kormányfő, a Fidesz elnöke október 23-án a Széna téren mond beszédet. Itt szól az emlékezőkhöz Dávid Ibolya, az MDF elnöke is. Október 23-án délelőtt a 301-es parcellánál Boross Péter volt miniszterelnök mond ünnepi beszédet. Az SZDSZ részéről Halda Aliz emlékezik a parcellánál. Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök október 23-án a MOM parkban beszél. A MIÉP október 23-án a Hősök terén tartja nagygyűlését. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat ma délelőttre ünnepi közgyűlést hívott össze. Miskolcon már megkezdődött az ünnepségsorozat, amelynek programját a Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Iroda az '56-os szervezetekkel egyeztetve alakította ki. A Fidesznek külön megemlékezése is lesz. Egerben a színház épületében tartják csütörtökön a városi ünnepséget a közgyűlésben lévő valamennyi párt részvételével. Debrecenben a megyei önkormányzat október 22-én délelőtt tartja ünnepi közgyűlését, itt Göncz Árpád volt köztársasági elnök lesz a szónok. Pécsett a városi ünnepségen október 23-án részt vesz és koszorúz a közgyűlést irányító MSZP-s frakció és az ellenzéket vezető Fidesz is. A pécsi polgári oldal és '56-os szervezetek délután is rendeznek ünnepséget - az MSZP-t és az SZDSZ-t nem hívták meg. A baloldal által vezetett Győr önkormányzata, a Szigethy Attila Társaság, a Történelmi Igazságtétel Bizottság és a Politikai Foglyok Szövetségének megyei szervezete együtt emlékezik az 1956-os forradalomra és mártírjaira. Október 23- án közösen koszorúznak a Golgota emlékműnél. A Fidesz külön ünnepel. Mosonmagyaróváron október 26-án hajtanak fejet a sortűz áldozatai előtt. A Gyásztéren Wittner Mária egykori halálraítélt mond beszédet. A gyászünnepen a szocialisták által vezetett önkormányzat is elhelyezi koszorúját az emlékműnél.