Népszabadság, 2003. október (61. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-21 / 246. szám

4 2003. OKTÓBER 21., KEDD ________________HAZAI KÖRKÉP NÉPSZABADSÁG RÖVIDEN MDF: MÉG NAPIRENDEN AZ ALAPÍTVÁNY ÜGYE Közösen ülésezik a jövő héten az MDF parlamenti frakciója a megyei elnökökkel és a demokrata fórum or­szágos elnökségével. Az ülésen vár­hatóan szóba kerül a párt által létre­hozott Antall József Alapítvány is. Mint ismeretes, a demokrata fórum képviselőcsoportja felülírta az orszá­gos elnökség döntését: megváltoztat­ta a kuratórium személyi összetéte­lét, így a Dávid Ibolya által fémjelzett politikai irányvonalat képviselő ku­rátorok kisebbségbe kerültek a testü­letben. A néhai miniszterelnök fia, Antall Péter is nehezményezte a kura­tórium új összetételét. Információink szerint elképzelhető, hogy a megyei elnökök a „politikai egyensúly" ér­dekében további személyi javaslato­kat fogalmaznak meg a kuratórium összetételére vonatkozóan. (Cs. I.) FORRÓ TAMÁS VÉGLEG VISSZAVONUL Végleg visszavonul a tömegtájékoz­tatástól Forró Tamás. A műsorvezető személyével a közelmúltban több új­ság is foglalkozott annak kapcsán, hogy állítólag szerepet játszott a bró­kerbotrányban. Forrót a múlt héten a rendőrség tanúként hallgatta meg. A műsorvezető lapunknak elmondta: a sajtóban felvetett kérdésekre a rend­őrségi meghallgatásán hitelt érdemlő válaszokat adott, dokumentumokkal alátámasztva. Kijelentette: nincs kö­ze a botrányhoz. Mint mondta, azt a döntését, hogy végleg visszavonul, nem a róla megjelent cikkek váltot­ták ki, az év végén mindenképpen el­hagyta volna az újságírói pályát. Ezt azzal indokolta, hogy már régóta ter­vezte a váltást művészeti területre, a jövőben három hete megnyitott galé­riáját vezeti majd. (H. Z.) VITA AZ SZDSZ-BEN TISZAFÜRED VÁLÁSI SZÁNDÉKÁRÓL Az SZDSZ Jász-Nagykun-Szolnok megyei választmányának álláspontja szerint Tiszafüred polgármestere és Fodor Gábor, a párt országgyűlési képviselője rosszkor és kellően át nem gondoltan vetette fel a település Heveshez való csatlakozási szándé­kát - mondta Czuczi Mihály hétfőn, szolnoki sajtótájékoztatóján. Az SZDSZ Szolnok megyei elnöke leszö­gezte: a nyilatkozóknak előbb az ott lakókat kellett volna megkérdez­niük, és figyelembe venni, hogy a más megyéhez való csatlakozásra csak a helyhatósági választásokkal egy időben, tehát leghamarabb 2006- ban kerülhet sor. (MTI) Megválnak a Heti Választól Az év végéig megválik a Heti Választól a lapot finanszírozó Természet- és Társada­lombarát Fejlődésért Közalapítvány - nyilatkozta lapunknak Elek István kurató­riumi elnök. A testület döntését Elek az­zal indokolta, hogy a tizedére csökkentett idei költségvetési támogatásból képtele­nek fenntartani a veszteséges újságot és a közalapítvány egyéb tevékenységét. A Heti Válaszra fordított pénz ugyanis a könyvkiadástól, az internetes oldal mű­ködtetésétől és a közéleti elemzőműhely fenntartásától veszi el a pénzt. A befekte­tőkeresés felgyorsítását az is indokolja, hogy a jövő évi költségvetés tervezetében az Orbán-kormány alatt még 500 millió forinttal támogatott közalapítvány mel­lett már csupán 20 millió forint szerepel. A közalapítvány által létrehozott Heti Válasz Kiadói Kft. üzleti tevékenységét értékelő tanulmány szerint már 2002 vé­gére nyilvánvalóvá vált, hogy a hetilapot nem lehet működtetni az idén 50 millióra csökkentett költségvetési támogatásból. Az Elek István felkérésére készített elem­zés szerint 2001-ben a közalapítvány teljes költségvetéséből 80 százalék ment el a ki­adó finanszírozására. A hetilap példány­száma az indulást követően 2001 májusá­ra 20 ezer körülire nőtt, majd a nyári hó­napoktól jelentősen visszaesett, nyolc-ki­lencezer körülire. A mélyrepülés egészen a 2002-es országgyűlési választásokig tar­tott, amikor Orbán Viktor a kampány ke­retében felhívta választóit a hetilap vásár­lására. Ekkor a nyári hónapokban 35 ezres példányszámot értek el, ősztől azonban ismét csökkent az eladott mennyiség. A hetilap megjelentetése veszteséges volt, a kiadói kft. másfél év alatt 34,5 millió forint veszteséget termelt. HASZÁN ZOLTÁN Parlament: néma felállás, zajos ülés Vádak, indulatok, közbekia­bálások - így emlékezett ok­tóber 23-ra a T. Ház október 20-án. Az ünnepnapon nem lesz parlamenti ünnep. MUNKATÁRSAINKTÓL A XX. század legsötétebb korszakait idézi az, aki a társadalmi békétlenségben a sa­ját önző, hatalmi céljait a nemzet boldo­gulása elé helyezi - jelentette ki Mandur László, az Országgyűlés szocialista alel­­nöke, amikor a szószékről megemléke­zett az 1956-os forradalomról és szabad­ságharcról a T. Ház tegnapi ülésén. Aki '56 okán meg akarja osztani az országot, szembe akarja állítani az embereket egy­mással, az nem az '56-os forradalmat ün­nepli - tette hozzá. Mandur László meg­emlékezett Deák Ferenc születésének két­­századik évfordulójáról is, s arra a mon­datra utalt, amelyet a kiegyezés atyjától idézett a hétvégén Medgyessy Péter Söjtörön: legyünk képesek jobban szeret­ni a hazát, mint gyűlölni ellenségeinket! A Ház néma felállással adózott '56 emlékének, akkor viszont már minimá­lis méltóságot sem tanúsítottak, amikor Horváth Csaba szocialista képviselő, illet­ve Kuncze Gábor szabad demokrata frak­cióvezető beszélt a megemlékezések méltóságáról, '56 emlékéről és Söjtörről. ■ JÖVŐRE csak papíron emelke­dik a miniszterek fizetése, a kor­mány tagjai ugyanis úgy döntöt­tek: egy gyermekeket segítő ala­pítványnak utalják át azt a külön­­bözetet, mellyel a jelenlegihez ké­pest emelkedik a tiszteletdíjuk - mondta lapunknak Gál J. Zoltán kormányszóvivő. Az MSZP képviselője emlékeztetett arra, hogy az idén nem lesz parlamenti em­lékülés október 23-án, mert az ellenzéki pártok már jó előre közölték: közös ün­neplésre nem hajlandók. Sajnálatosnak nevezte, hogy az ellenzéki pártok vezető politikusai válaszra sem méltatták, ami­kor „naivan" felvetette: szívesen ünne­pelne közösen Orbán Viktor volt minisz­terelnökkel és Dávid Ibolyával, az MDF elnökével a Széna téren, tehát abban a kerületben, ahol polgármester. Horváth Csaba idézte Dávid Ibolya kijelentéseit, melyek a tavalyi parlamenti emlékülé­sen hangzottak el. E szerint „sorsot vál­laló időben kötelező az együttgondolko­dás a nemzeti értékek és érdekek men­tén". A politikus arra kérte az ellenzéket, hogy ha nem fogadták is el egy 33 éves baloldali politikus kinyújtott kezét, a jö­vőben legalább Dávid Ibolya gondolatá­nak szellemében cselekedjenek. „Milyen hazafi az, aki a Himnusz alatt dobol, ordibál? Milyen hazafi az, aki megdobálja a haza bölcsének szülő­házát? Milyen hazafi az, aki megakadá­lyozza egy nemzeti ünnep méltó meg­ünneplését?" - vetette fel Kuncze Gábor annak kapcsán, hogy a hétvégén Medgyessy Péter miniszterelnök Söjtörön a Deák-emlékháznál nem tudta elmondani beszédét, mert a MIÉP-esek egy csoportja ezt kiabálással, dobálással, fütyüléssel megakadályozta. Az SZDSZ frakcióvezetője meg is válaszolta a kér­dést. Szerinte aki így viselkedik, az nem hazafi. De - mint ahogyan azt az ellen­zék felé fordulva és a Fideszt meg is ne­vezve megjegyezte - azok sem hazafiak, akik „félszívvel" bátorítják a radikális jobboldalt. Az ellenzék, főleg a Fidesz folyamatos közbekiabálásokkal zavarta a kormánypárti felszólalásokat, Révész Máriusz, Orbán Viktor és a Fidesz szóvi­vője például azt kiabálta: „Pufajkások­­kal nem akarunk ünnepelni." Miközben Kovács László külügymi­niszter arról beszélt, hogy a jobboldal ra­dikálisai „ordas indulatokkal a szívük­ben" készültek a söjtöri akcióra, a Fidesz padsoraiból azt kiabálták az MSZP elnö­kének: „vonuljatok vissza, és akkor rend lesz". Kovács László szerint a Vasárnapi Újságnak adott nyilatkozatában Orbán Viktor nem határolódott el a „gyalázatos akciótól". A kormánypárti politikusok mindazonáltal arra hívtak fel és erre kér­ték az ellenzék képviselőit is, hogy októ­ber 23-át méltósággal ünnepeljék a pár­tok és az ország. CSUHAJ ILDIKÓ-NAGY SZILVIA A külsőségek ünnepélyesek voltak az ülésteremben ■ ÁLLANDÓSUL A FESZÜLTSÉG A KOALÍCIÓ ÉS AZ ÜGYÉSZSÉG KÖZÖTT Minden rendben? - kérdezte tegnap a legfőbb ügyésztől a martinsalakos házak felújításá­ra utalva Világosi Gábor (SZDSZ). A képviselő a közbe­szerzés nélküli felújítások so­rán eltűnt százmilliók miatt in­terpellálta Polt Pétert A leg­főbb ügyész törvényesnek ne­vezte egy korábbi eljárás meg­szüntetését. Polt válaszát ezút­tal is leszavazta a kormány­­többség, csakúgy, mint a par­lamenti ciklus kezdete óta va­lamennyi interpellációja eseté­ben. A közbeszerzésekről be­szélt Magyar Bálint is, akit a fideszes Pósán László kérde­zett az oktatási tárca botránya­iról. A szakminiszter, miután is­mertette a pályáztatások és a szerződéskötések során elkö­vetett hibákból levont követ­keztetéseket, azt ajánlotta az ellenzékieknek: ha legköze­lebb szájukra veszik a közbe­szerzést, ne felejtsék ki a Happy End és a Defend Kft.-t, valamint a Vegyépszert. E cé­gek számos állami megrende­léshez jutottak közbeszerzés nélkül az előző ciklusban. A szocialista Szabó Zoltán arra volt kíváncsi, az ügyészség mit rejteget­­ Rejtőn kívül. „Fatális véletlen" lehetett szerinte, hogy ügyészségi utasításra ép­pen akkor vitték át a rendőrsé­gi fogdából a K & H volt vezér­­igazgatóját, Rejtő­s Tibort, amikor a rendőrség ki akarta hallgatni. A rendőrök szerinte megkérdezték volna a bankárt, miért akart találkozni Rogán Antallal. (Rogán lapunknak azt mondta: Rejtő valóban kért tő­le találkozót, de ő azt lemond­ta, soha nem találkoztak.) Sza­bó azt is felvetette: miért akar­nak vádalkut kötni Rejtő E. Ti­borral? (Répássy Róbert visz­­szakérdezett: mi közöd hoz­zá?) Lamperth Mónika belügy­miniszter Szabó kérdésére úgy felelt: az elmúlt két évben nem volt példa, hogy egy fog­va tartott panaszát ne a hely­színen vizsgálta volna ki az ügyészség. Rejtő kihallgatását jogszerűnek, de szokatlannak nevezte. Eörsi Mátyás (SZDSZ) az ügyészséget arról kérdezte, vajon minden elítélttel olyan nagyvonalú-e, mint Rejtővel, akinek a zárkájában lévő sváb­bogarak miatti panaszát azon­nal „orvosolták". Polt Péter he­lyettese, Belovics Ervin azt vá­laszolta: minden esetet kötele­sek kivizsgálni. Répássy a bör­tönviszonyok iránt érdeklődő Eörsinek is odaszólt: „Ki kell próbálni, másként nem megy!" Az ellenzékiek a kormány és a miniszterelnök ígéreteit kérték számon a kérdések során. Kósa Lajos (Fidesz) például a diákok ingyenes utazását. Ez­zel az ígérettel a jövő évi költ­ségvetés javaslatát állította szembe, amelyben nem szere­pel a tömegközlekedés támo­gatása. A kormánypártiak mó­dosító javaslatát pedig, amely 12 milliárd forintot szán erre a területre, Kósa kevésnek tartja, de igazságtalannak is, mivel az összegből 8 milliárd a BKV- nak jutna. Felvetésére Veres János pénzügyi államtitkár vá­laszolt, aki szerint az előző cik­lusban sem volt normatív tá­mogatás, de most várhatóan lesz. Nyitrai Zsolt (Fidesz) a kollégiumi férőhelyek bővíté­séről, a diákhitel és a lakásköl­csönrendszer fenntartásáról és szélesítéséről tett ígéretek be­tartásáról kérdezte a kormány­főt. Medgyessy Péter a gazda­sági kilátásokkal és az „örök­séggel" védekezett, bár, mint mondta, a diákhitelt megtar­tották, a kollégiumi férőhelyek­re pedig van pénz a jövő évi büdzsében. Répássy Róbert ar­ra kérte Medgyessyt, határo­lódjon el Kovács László MSZP- elnök azon kijelentésétől, amellyel bűnpártolással vádol­ta meg az ügyészséget. A mi­niszterelnök válaszában jogos­nak nevezte az állampolgárok azon elvárását, hogy az ügyészség a bűnüldözéssel foglalkozzon. Döntés az egészségügyi törvényről Az Országgyűlés tegnap elfogadta az előzetesen nagy politikai vihart kavart, az egészségügyben dolgozók munka­végzésének feltételeit rögzítő törvényt. A szavazás során a kormánypártok kép­viselői igennel szavaztak, az ellenzék nemmel voksolt. (A kormány törvényja­vaslata először az orvosok és más egész­ségügyi dolgozók jogállásának egyes kérdéseiről címet viselte, azt később a Magyar Orvosi Kamara és az EDDSZ til­takozása miatt változtatták meg. Ennek megfelelően módosult a törvényjavaslat szövege is.) A tegnap elfogadott törvény 40 órás munkahetet, kötelezően elren­delhető nyolcórás túlmunkát, illetve 12 óra önként vállalható túlmunkát határoz meg. Az utóbbiért - az ügyeleti díjon túl - 50 százalékos pluszpénz jár, a túlórá­ban végzett munkavégzés ideje beszá­mít a nyugdíjalapba. Az Országgyűlés elfogadta a Magyar Egészségügyi Szak­dolgozói Kamaráról szóló törvényt is. A jövőben a szociálisan hátrányos helyzetűek számára ingyenes jogi taná­csot, illetve képviseletet biztosítanak majd - a T. Ház ugyanis megszavazta a jogi segítségnyújtásról, azaz a nép ügy­védjéről szóló törvényt. Az Országgyű­lés szavazott az európai parlamenti vá­lasztási szabályokról szóló törvényja­vaslathoz benyújtott módosító indítvá­nyokról. Az már bizonyos, hogy az EP- választás 2004 júniusában lesz, az or­szág egy választókerületnek számít, s legalább 20 ezer ajánlócédulát kell ösz­­szegyűjteni azoknak a pártoknak, ame­lyek elindulnak a választáson. Minden olyan uniós választópolgár szavazhat majd, aki magyarországi lakóhellyel rendelkezik. Lapzártánkkor még nem dőlt el, hogy a külképviseleteken ho­gyan bonyolítják le a szavazást. Szintén lapzártánk után dönt az Országgyűlés a brókerbotrányt vizsgáló parlamenti bi­zottság felállításáról és annak személyi összetételéről. Az már a múlt hét óta tudható, hogy a vizsgálóbizottságnak ellenzéki elnöke lesz, valószínűleg a Fi­desz képviselője, Demeter Ervin szemé­lyében. CS. I. SZIMBÓLUM LEHET A TOLLASLÁBÚ A kuvasztól a lipicai mé­nig, a hortobágyi racka­­juhtól a magyar óriás nyélig többtucatnyi Ma­gyarországon őshonos állatfajtát nyilváníttatna nemzeti kinccsé a fideszes Simicskó István. A politikus nemrég nyúj­totta be javaslatát a par­lamentnek, amelyet a bizottságok már jóvá­hagytak. Simicskó a bi­valyt, számos sertés-, galamb-, tyúk- és halfaj­tát is védene, a buda­pesti tollaslábú keringőt ugyanúgy, mint a diny­­nyési tükörpontyot. Mindezt azért, hogy „nemzeti létünk ezer­egyszáz éves értékeit, eredményeit megőriz­zük, és Európában ezzel is kifejezzük nemzeti ka­rakterünket" - ez javas­latának indoklásában ol­vasható. A politikus in­dítványozza, hogy védett nemzeti állataink egy­ben Magyarország szim­bólumai is legyenek. (Ny. M.) Nem lesz központi megemlékezés a 301-es parcellánál A kormány az idén nem tart központi megemlékezést ok­tóber 23-án a 301-es parcellá­nál. Közterületen sem a kor­mányfő, sem a miniszterek nem mondanak beszédet. MUNKATÁRSUNKTÓL Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke és Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke október 23. méltó megünneplésére szólí­tott fel hétfőn napirend előtt a parlament­ben. Az idén nem lesz központi megem­lékezés a 301-es parcellánál, mert a szer­vezők szeretnék elkerülni, hogy „a teme­tő a napi politika színterévé váljon". Em­lékezetes, az elmúlt években ismeretle­nek több alkalommal is durván megza­varták az emlékezés perceit. Lapid Lajos rendőr ezredes, a buda­pesti rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettese közölte: a rendőrségnek a fő­városban október 22-én és 23-án mint­egy hatvan bejelentett rendezvényről van tudomása, ezek közül huszonöt helyszínt kiemelten biztosít. Ezek sorá­ban szerepel a Műegyetem, a Bem rak­part, a Corvin köz (itt tart megemléke­zést a Vér és Becsület Egyesület is), a Rákoskeresztúri köztemető, a Hősök te­re, a Felvonulási tér.­­ A rendőrség a rendezvények bejelen­tésekor nem vizsgálja, hogy ki milyen po­litikai irányultságú. Csak az időpontot és a résztvevők várható számát nézzük, en­nek alapján szervezzük meg a biztosítást - mondta Lapid Lajos, aki arra a kérdé­sünkre, hogy - tekintettel a hétvégi söjtöri incidensre, valamint a megemlé­kezésekhez kötődő „rendkívüli esemé­nyekre"­­ az idén fokozott rendőri véde­lem lesz-e, azt válaszolta: a rendőrség ki­emelten készül az állami rendezvények­re. Az pedig - tette hozzá - nem összeha­sonlítási­ alap, hogy hány rendőr vesz részt a biztosításban, hiszen évente válto­zik az ünnepségen részt vevők száma. Az állami rendezvények október 22-én délután fél négykor kezdődnek a Műsza­ki Egyetemen. Az ünnepség után a részt­vevők fáklyákkal indulnak el a Kossuth térre. A Nemzeti Színházban este nyolc órakor kezdődik a díszelőadás. Itt Hiller István kulturális miniszter mond beszé­det. Október 23-án a Kossuth téren fel­vonják a köztársasági lobogót, majd meg­koszorúzzák Nagy Imre szobrát. A szocialisták október 22-én Nagy Im­re kaposvári szülőházánál koszorúznak. Az ünnepségen Kovács László és Lamperth Mónika belügyminiszter vesz részt. Orbán Viktor volt kormányfő, a Fi­desz elnöke október 23-án a Széna téren mond beszédet. Itt szól az emlékezőkhöz Dávid Ibolya, az MDF elnöke is. Október 23-án délelőtt a 301-es parcellánál Boross Péter volt miniszterelnök mond ünnepi beszédet. Az SZDSZ részéről Halda Aliz emlékezik a parcellánál. Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök október 23-án a MOM parkban beszél. A MIÉP október 23-án a Hősök terén tartja nagygyűlését. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ön­­kormányzat ma délelőttre ünnepi köz­gyűlést hívott össze. Miskolcon már meg­kezdődött az ünnepségsorozat, amely­nek programját a Miskolci Idegenforgal­mi és Kulturális Iroda az '56-os szerveze­tekkel egyeztetve alakította ki. A Fidesznek külön megemlékezése is lesz. Egerben a színház épületében tartják csü­törtökön a városi ünnepséget­­ a közgyű­lésben lévő valamennyi párt részvételé­vel. Debrecenben a megyei önkormány­zat október 22-én délelőtt tartja ünnepi közgyűlését, itt Göncz Árpád volt köztár­sasági elnök lesz a szónok. Pécsett a városi ünnepségen október 23-án részt vesz és koszorúz a közgyűlést irányító MSZP-s frakció és az ellenzéket vezető Fidesz is. A pécsi polgári oldal és '56-os szervezetek délután is rendeznek ünnepséget - az MSZP-t és az SZDSZ-t nem hívták meg. A baloldal által vezetett Győr önkor­mányzata, a Szigethy Attila Társaság, a Történelmi Igazságtétel Bizottság és a Po­litikai Foglyok Szövetségének megyei szervezete együtt emlékezik az 1956-os forradalomra és mártírjaira. Október 23- án közösen koszorúznak a Golgota em­lékműnél. A Fidesz külön ünnepel. Mo­sonmagyaróváron október 26-án hajta­nak fejet a sortűz áldozatai előtt. A Gyásztéren Wittner Mária egykori halál­raítélt mond beszédet. A gyászünnepen a szocialisták által vezetett önkormányzat is elhelyezi koszorúját az emlékműnél.

Next