Népszabadság, 2003. október (61. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-04 / 232. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP Indulatos vita az OÉT-en Indulatos vita alakult ki már a napirend megállapításáról is az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén. A munkavállalói oldal azt kérte, hogy ne tárgyaljanak az egészségpénztári rendszer továbbfejlesztéséről és a fogyasztóvédelmi törvény módosításáról szóló előterjesztéséről, mert azokat a szociális partnerek késve kapták meg. Palkovics Imre, az oldal soros elnöke azt mondta: nincs lehetőség az érdemi érdekegyeztetésre, mert nem volt elég idő az álláspontok kialakítására. A kormány részéről Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára azt jelezte: a szakszervezetek éppen azzal veszik el a lehetőségét az érdemi tárgyalásoknak, hogy a napirendi pontok elhalasztását kérik, így előfordulhat, hogy később nem tudják befolyásolni a törvénykezési folyamatot. A politikus visszautasította azt a feltételezést, hogy a kormány látszategyeztetésre törekszik. Ugyancsak napirend előtt Palkovics arról tájékoztatta az OÉT-et, hogy a munkavállalói oldal levélben kifogásolta a gazdasági miniszternél a Versenyképességi Tanács összehívásának körülményeit, továbbá azt, hogy Csillag István Wittich Tamást, az MSZOSZ elnökét invitálta meg a gazdasági kerekasztalhoz. A tárca válaszlevele az érdekvédő szerint arról tanúskodik, hogy a minisztérium tisztségviselői nincsenek tisztában a hazai érdekegyeztetés mechanizmusával. A szakszervezetek azt szeretnék, ha a tanács semmilyen hatáskört nem vonna el az OÉT-től, s a munkavállalói oldal élhetne a delegálás lehetőségével. Az érdekegyeztető fórum konzultált a munka törvénykönyve újabb módosítási tervezetéről, amely a távmunka szabályozásával egészítené ki a jogszabályt. A grémium az előterjesztést újratárgyalásra utalta vissza a munkaügyi bizottságnak, egyebek mellett azért, mert a szociális partnerek szerint nem célszerű önálló fejezetbe foglalni, inkább a megfelelő jogintézménybe kell elhelyezni a távmunka szabályozását. Az érdekvédők álláspontja szerint nem sérülhet a távmunkában foglalkoztatott munkajogi védelme, és biztosítani kell, hogy a munkáltató teremtse meg a távmunka végzésének feltételeit - mindezeket nem tartalmazza az OÉT elé került előterjesztés. KUNI. ERZSÉBET Betegekre több, beruházásra kevesebb jut jövőre Az egészségügyben és a szociális területen nincs visszalépés - derült ki Kökény Mihály miniszter szavaiból a pénteki rendkívüli kormányszóvivői sajtótájékoztatón, amelyen az ágazat jövő évi költségvetési pozícióit ismertette. Reálértékben növekedésről és a legfontosabb programok folytathatóságáról számolt be pénteken az ágazat jövő évi költségvetéséről szólva Kökény Mihály, egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a sajtó munkatársainak. - Jövőre a hazai össztermék 29 százalékát fordítjuk jóléti funkciókra, ez az Európai Unió átlaga feletti érték - mondta Kökény Mihály. Azaz a híresztelésekkel szemben nem ínséges és nem leépítő az ágazat költségvetése. Létszámleépítés csak a szakigazgatási hivatalokban, a minisztériumban és az ÁNTSZ- nél várható, a gyógyító intézményekben nem. A miniszter szerint a gyógyítás költségeit legnagyobb mértékben viselő Egészségbiztosítási Alap reálértékben négy százalékkal költhet többet jövőre, mint az idén. Több jut gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre, valamint - jelentős mértékben - a kórházi ellátásokra is. A szociális területen a családi pótlék megőrzi reálértékét, vagyis inflációarányosan emelik, a nyugdíjakat ennél jobban, így vásárlóerejük 2,5 százalékkal nő. A miniszter bejelentette: 2004-ben a nyugdíjminimum 23 200 forint lesz. A gyermekgondozási segély a jelenlegi 21800 forintról 23200 forintra, az anyasági támogatás 49 050 forintról 52200-ra, a rászorult családoknak járó rendszeres gyermekvédelmi támogatás 4600 forintról 5100 forintra emelkedik. A családi pótlék összege jövőre várhatóan az egygyermekes családok számára 300 forinttal 4900 forintra, a kétgyermekes családok esetében 600 forinttal, összesen 11800 forintra, míg a háromgyermekes családok esetében 1200 forinttal 22 500 forintra nő. Az emelkedés átlagosan 6 százalék - mondta a miniszter. Újságírói kérdésre válaszolva Kökény Mihály elmondta: az egészségügyi dolgozók további, a tavalyi ötvenszázalékos emelést meghaladó bérfelzárkóztatására jövőre nem áll rendelkezésre központi forrás. Hozzátette: az intézmények remélhetőleg azonban maguk megtalálják a lehetőséget a béremelésre. DANDANNA Kökény Mihály optimista 50 0 £ Font fosztogató büdzséről beszél Az MDF szerint vége a jóléti rendszerváltásnak: az elmúlt egy év osztogató politikáját sok év fosztogató politikája követi majd. Erről Font Sándor, az MDF frakcióvezető-helyettese beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján a kormány jövő évi költségvetési javaslatának ismeretében. - Mindazokat a hibákat, amelyeket a pénzügyi kormányzat vezetői elkövettek, a lakosság és a vállalkozók fogják a jövőben súlyosan megfizetni - hangoztatta a képviselő, aki szerint az adótörvények nyomán 700 milliárdot vonnak majd el, a 2004-es költségvetés megvalósítása pedig 300 milliárd forintos spórolással társul. Font Sándor szóvá tette, hogy az szjakulcsok csökkentésével 140 milliárd marad ugyan az adófizetők zsebében, de az áfakulcsok emelésével 300 milliárdos, az illetékek emelésével pedig plusz 12 milliárdos teher hárul a lakosságra. A politikus szerint az adócsökkentést az egyszázalékos egészségügyijárulék-emelés és a nyugdíjak adókedvezményének a megvonása is ellensúlyozza, így az ellenzéknek - ha módosítani kívánja a kormányzati költségvetési elképzelést - nehéz lesz majd megkeresni a forrásokat a különböző célokhoz. CS. I. Elcsúfítottak egy emlékművet Ismeretlenek csütörtökön a késő éjszakai órákban fáradt olajjal locsolták le a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet - erősítette meg lapunk érdeklődésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Az V. kerületi rendőrkapitányság rongálás gyanújával nyomozást rendelt el. A cselekmény büntetőjogi megítélését jelentősen befolyásolhatja az emlékműben keletkezett kár nagysága. Tisztázni kell még, hogy tartalmazott-e a fáradt olajon kívül más, a szoborra vagy a környezetre veszélyes anyagot is az olajszármazék. A nyomozás keretében a kerületi kapitányságon megvizsgálják a környéken működő automata térfigyelő kamerák felvételeit, nem láthatók-e a képeken a tettesek, és ellenőrzik, hogy a bűncselekmény feltételezett időpontjában a környéken a járőrök nem igazoltattak-e gyanúsan viselkedő járókelőket, akiknek a személye esetleg összefüggésbe hozható a cselekménnyel, vagy lehetséges tanúkként meghallgathatják őket. Információink szerint a rongálásnak nem voltak szemtanúi, legalábbis a rendőrség nem tud róla, hogy bárki is látta volna az esetet. A fáradt olajtól még az éjszaka megpróbálták megtisztítani a szobrot, de az emlékmű helyreállítását csak később végzik el. F. GY. A. FÉLREÉRTHETŐ VOLT A TERVEZET Félreértésekre adott okot a 2004-es költségvetés publikált tervezete - mondta lapunknak Skultéty László, a GKI Egészségügyi-kutató Intézete ügyvezető igazgatója. Miközben az államháztartás egészségügyi kiadásai a különböző ágazatok idetartozó terveit összegző funkcionális táblázat szerint csupán 1,5°-okal nőnek, a szakminiszter jelentősen bővülő forrásokról tájékoztat. Érdekes módon mindkettő igaz: az Egészségbiztosítási Alap kiadási főöszszege 2004-ben 12,7%-kal haladja meg a 2003. évi költségvetési törvényben szereplő összeget: 29%-kal több jut például kórházi ellátásra, 35%-kal több járóbetegszakellátásra, 25%-kal több CT- és MRI-vizsgálatokra. Ugyanakkor a gyógyszertámogatást az idei szinten kívánja stabilizálni a kormány. Ezzel szemben a költségvetésben az is szerepel, hogy az önkormányzatok majd 7,3%-kal kevesebb pénzt fordítanak egészségügyre, mint 2003-ban. Ez döntően beruházási kiadás, hiszen az intézmények működtetését az OEP, a fejlesztéseket a fenntartók (döntően az önkormányzatok vagy a minisztérium) finanszírozzák. Koltai: A paksi vezetők félretájékoztatnak A félretájékoztatásban a paksi vezetőség egyszer már jelesre vizsgázott. Most ismét kéznél van a félretájékoztatás eszköze: az érintett vezetők ezúttal az Országgyűlés által felállított vizsgálóbizottság munkáját próbálják ellehetetleníteni - állítja lapunkhoz eljuttatott közleményében Kottái Tamás, a vizsgálóbizottság fideszes elnöke, aki szerint a paksi vezetők semmibe veszik adatszolgáltatási kötelezettségüket, így nem adták át a bizottságnak az atomerőmű súlyos üzemzavarával összefüggésbe hozható alapdokumentumokat és szerződéseket. Koltai szerint ennek a hozzáállásnak a következménye, hogy a vizsgálóbizottság október 1-jei ülésén az atomerőmű vezetőségének meghallgatása leginkább egy kávéházi randevú benyomását keltette. Az elnök kijelentette, hogy lelepleződött az a mentalitás, amely vélhetőleg szerepet játszhatott a súlyos üzemzavar kialakulásában, a bekövetkező több tízmilliárd forintos kárban és a rendkívüli energiaár-emelésben. Hiszen Kocsis István vezérigazgató maga nyilatkozta azt az ülés során, hogy az üzemzavarhoz vezető tisztítási eljárásnak nem volt alternatívája. Márpedig illene tudnia, hogy egy nukleáris üzemzavarnak csak alternatívája létezik. Kováts Balázs, az atomerőmű tájékoztatási főmérnöke szerint Paks minden kért és jogszerűen átadható dokumentumot - eddig négyezer oldalnyit - eljuttatott a testülethez. A paksiak szerint a bizottsági ülés nem alkalmas sem a műszaki részletek taglalására, sem a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vizsgálati eredményeinek felülbírálására. Ö. Z. Vizsgálat 32 orvos ellen Látatlanban írták fel a hallókészülékeket Harminckét fül-, orr- és gégeszakorvos ellen indulhat büntetőeljárás - értesült a Népszabadság. Akadt nap, amikor az érintettek több száz hallókészüléket is rendeltek „betegeiknek". Az egészségbiztosító vizsgálatot rendelt el az ügyben. Az év első hat hónapjában mintegy 1,9 millió hallást segítő eszközt és tartozékot számoltak el a forgalmazók az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak - tájékoztatta lapunkat Bartucz Attila szóvivő. A szokatlan nagyságú forgalom mindössze néhány száz szakorvos pecsétje alapján bonyolódott. A biztosító vizsgálta, hogy az orvosok jogszerűen írták-e fel az eszközt, a hallókészülék eljutott-e a beteghez, vagy csak a tb-támogatás került ilyképpen illetéktelen helyre. Az ellenőrzéssel súlyos szabálytalanságokra bukkantak a szakemberek. Ha a szakma szabályait betartva történik az eszközrendelés, akkor legalább három órára van szüksége az orvosnak ahhoz, hogy megvizsgálja a beteget, és beállítsa a hallókészüléket. Ezzel szemben előfordult, hogy egy orvos 780 eszközt írt fel egy nap alatt. De a „toplistára" került 32 szakorvos legkisebb napi teljesítménye is 83 hallókészülék volt. A szóvivő hozzátette: a vizsgálat adatai alapján valószínűsíthető, hogy szűrőbuszok járták a szociális otthonokat, és helyben vizsgálták az ott lakókat. Egyelőre tisztázatlan, hogy látta-e egyáltalán orvos a beteget, vagy csak a pecsétjével ellátott vény volt a buszban. Bartucz Attila elmondta: gyanússá teszi az ügyet az is, hogy a hallásvizsgálat elképzelhetetlen süketszoba és bizonyos eszközök nélkül, a szóban forgó buszokon nincs is ilyen. Az egészségbiztosító a napokban ismeretlen tettesek ellen tesz majd feljelentést. D. A. N. 2003. OKTÓBER 4., SZOMBAT 5 Milliárdos többlet a kultúrának Jövőre, az uniós csatlakozás évében csaknem húsz százalékkal, 64-ről 74,7 milliárd forintra emelkedik a kultúra költségvetései támogatása - jelentette be tegnap Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere. A Belügyminisztérium költségvetéséből további 30 millió jut önkormányzati kulturális célokra. A tárca jövőre elindítja a Névjegyünk Európában és a nagyvilágban programot: magyar kulturális évad lesz Angliában, Hollandiában, és megkezdik az orosz évad előkészítését is. Magyar kulturális intézet nyílik Brüsszelben, és folytatódik a berlini Collegium Hungaricum előkészítése. Százmillió forintot fordíthatnak a World Folklorindára, a világ legnagyobb folkfesztiváljára, amelynek megrendezését Magyarország nyerte el. Jövőre meg kell kezdeni a Millenniumi Városközpont kulturális tömbjére az előző kormány által fölvett hitel törlesztését, ez nyolcmilliárd forint. Átadják a tömbhöz tartozó Hagyományok Házát, a kortárs képzőművészeti múzeumot és az új hangversenytermet. A miniszter bejelentése szerint a Bazilika-rekonstrukció befejeztével elkezdik a Mátyás-templom felújítását. A holokauszt hatvanadik évfordulójára 2004-ben elkészül a budapesti holokausztmúzeum. Május 1 jétől ingyenes lesz a múzeumok látogatása, mint elhangzott, még keresik a kieső bevétel pótlásának forrását. Növekszik a művelődésiház-felújítási támogatás, a könyvszakmai hitelprogram, és öt százalékra csökken a könyvek áfája. Másfél milliárddal több, 6,2 milliárd jut a filmszakmára. A zenei támogatások között a dzsesszklubok 30 milliót kapnak. Több jut a határon túli magyar és az itthoni kisebbségi kultúra támogatására is. V. GY. Kevés a pénz a közszolgálati médiákra Már nemcsak a Magyar Televízió, hanem az eddig szolid nyereséggel működő Magyar Rádió és a Duna Televízió is komoly anyagi gondokkal nézhet szembe a jövő évben. A közmédiumok előzetes jelzései szerint a megállapított 21,5 milliárdos közös keret nem lesz elég. Ráadásul a jövő évi költségvetés tervezete nem ad lehetőséget a további pénzosztásra sem. Hiszen az idei büdzsében az eltörölt díj pótlása mellett szerepelt még egy 7,2 milliárd forintos összeg a közmédiumok alaptőkeemelésére. Az MTV-t az ebből kapott hatmilliárd forint mentette meg a csődtől a nyár folyamán. Igaz, csak időlegesen: további hétmilliárd forint kellene, hogy talpon tudjon maradni az év végéig. Az tehát biztos, hogy az MTV a költségvetési támogatásból és a minimális kereskedelmi bevételéből nem tud megélni jövőre. Jelenlegi éves bevétele 20 milliárd forint, kiadásai viszont meghaladják a 30 milliárdot. A köztévének nemzetközi jogdíjfizetési elmaradása van, amely a jövő évi olimpiai közvetítést is veszélyezteti. A Magyar Rádió gazdasági alelnöke is az olimpiai közvetítést és az európai uniós választásokról történő hiteles tájékoztatást, valamint az alkotóműhelyek működését említette azok között, amelyek veszélybe kerülhetnek. Gőblyös István tájékoztatása szerint a rádió jövőre az ideinél 1,5 milliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhat. Ezt az alelnök azzal támasztotta alá, hogy jövőre már nem számíthatnak a Danubius Rádió eladásából eddig éves szinten befolyó egymilliárd forintra. Az alelnök szerint szintén kiadásaikat növelik a munkajogi szabályok és az adótörvények változásai. A honoráriumrendszer felszámolására is hivatkozva - valamint épületfelújításra, az archívum további digitalizálására és internetes műsorszolgáltatásra - a rádió tavaly 4,1 milliárd forintot kért az Országgyűléstől, amelyből végül félmilliárdot kapott. A mindössze inflációval növelt támogatásról a Duna TV kuratóriuma úgy vélekedett: „Ez egy olyan közszolgálati televízió esetében, amelyik betartandónak gondolja a számára meghatározott pénzügyi kereteket, és valós korlátnak tekinti azokat, továbbra is a fejlődés és fejlesztés lehetőségének elvesztését jelenti. Jól az jár, aki a gazdasági teljesítménytől, a műsorszínvonaltól és az ésszerűségtől messzire eső egyedi támogatásokra számít" - utal egyértelműen az MTV-re a műholdas tévé, sürgetve egyúttal a médiafinanszírozási rendszer átdolgozását. HASZÁN ZOLTÁN