Népszabadság, 2003. október (61. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-04 / 232. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP Indulatos vita az OÉT-en Indulatos vita alakult ki már a napirend megállapításáról is az Országos Érdek­egyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén. A munkavállalói oldal azt kérte, hogy ne tárgyaljanak az egészségpénztári rend­szer továbbfejlesztéséről és a fogyasztó­­védelmi törvény módosításáról szóló előterjesztéséről, mert azokat a szociális partnerek késve kapták meg. Palkovics Imre, az oldal soros elnöke azt mondta: nincs lehetőség az érdemi érdekegyezte­tésre, mert nem volt elég idő az állás­pontok kialakítására. A kormány részéről Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára azt jelezte: a szakszervezetek éppen az­zal veszik el a lehetőségét az érdemi tár­gyalásoknak, hogy a napirendi pontok elhalasztását kérik, így előfordulhat, hogy később nem tudják befolyásolni a törvénykezési folyamatot. A politikus visszautasította azt a feltételezést, hogy a kormány látszategyeztetésre törekszik. Ugyancsak napirend előtt Palkovics arról tájékoztatta az OÉT-et, hogy a munkavállalói oldal levélben kifogásol­ta a gazdasági miniszternél a Versenyké­pességi Tanács összehívásának körül­ményeit, továbbá azt, hogy Csillag István Wittich Tamást, az MSZOSZ elnökét invi­tálta meg a gazdasági kerekasztalhoz. A tárca válaszlevele az érdekvédő szerint arról tanúskodik, hogy a minisztérium tisztségviselői nincsenek tisztában a ha­zai érdekegyeztetés mechanizmusával. A szakszervezetek azt szeretnék, ha a ta­nács semmilyen hatáskört nem vonna el az OÉT-től, s a munkavállalói oldal él­hetne a delegálás lehetőségével. Az érdekegyeztető fórum konzultált a munka törvénykönyve újabb módosítási tervezetéről, amely a távmunka szabá­lyozásával egészítené ki a jogszabályt. A grémium az előterjesztést újratárgyalás­ra utalta vissza a munkaügyi bizottság­nak, egyebek mellett azért, mert a szoci­ális partnerek szerint nem célszerű önál­ló fejezetbe foglalni, inkább a megfelelő jogintézménybe kell elhelyezni a táv­munka szabályozását. Az érdekvédők álláspontja szerint nem sérülhet a táv­munkában foglalkoztatott munkajogi védelme, és biztosítani kell, hogy a mun­káltató teremtse meg a távmunka végzé­sének feltételeit - mindezeket nem tar­talmazza az OÉT elé került előterjesztés. KUNI. ERZSÉBET Betegekre több, beruházásra kevesebb jut jövőre Az egészségügyben és a szociális területen nincs visszalépés - derült ki Kökény Mihály miniszter szavaiból a pénteki rendkívüli kormányszóvivői sajtótájékoztatón, amelyen az ágazat jövő évi költségvetési pozícióit ismertette. Reálértékben növekedésről és a legfontosabb programok folytathatóságáról számolt be pénteken az ágazat jövő évi költségvetéséről szólva Kö­kény Mihály, egészségügyi, szociális és családügyi minisz­ter a sajtó munkatársainak. - Jövőre a hazai összter­mék 29 százalékát fordítjuk jóléti funkciókra, ez az Euró­pai Unió átlaga feletti érték - mondta Kökény Mihály. Azaz a híresztelésekkel szemben nem ínséges és nem leépítő az ágazat költségvetése. Lét­számleépítés csak a szakigaz­gatási hivatalokban, a mi­nisztériumban és az ÁNTSZ- nél várható, a gyógyító intéz­ményekben nem. A miniszter szerint a gyógyítás költségeit legnagyobb mértékben viselő Egészségbiztosítási Alap re­álértékben négy százalékkal költhet többet jövőre, mint az idén. Több jut gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre, valamint - jelentős mérték­ben - a kórházi ellátásokra is. A szociális területen a csa­ládi pótlék megőrzi reálérté­két, vagyis inflációarányo­san emelik, a nyugdíjakat en­nél jobban, így vásárlóerejük 2,5 százalékkal nő. A minisz­ter bejelentette: 2004-ben a nyugdíjminimum 23 200 fo­rint lesz. A gyermekgondo­zási segély a jelenlegi 21800 forintról 23200 forintra, az anyasági támogatás 49 050 forintról 52200-ra, a rászo­rult családoknak járó rend­szeres gyermekvédelmi tá­mogatás 4600 forintról 5100 forintra emelkedik. A családi pótlék összege jövőre várha­tóan az egygyermekes csalá­dok számára 300 forinttal 4900 forintra, a kétgyerme­kes családok esetében 600 fo­rinttal, összesen 11800 forint­ra, míg a háromgyermekes családok esetében 1200 fo­rinttal 22 500 forintra nő. Az emelkedés átlagosan 6 száza­lék - mondta a miniszter. Újságírói kérdésre vála­szolva Kökény Mihály el­mondta: az egészségügyi dol­gozók további, a tavalyi öt­venszázalékos emelést meg­haladó bérfelzárkóztatására jövőre nem áll rendelkezésre központi forrás. Hozzátette: az intézmények remélhetőleg azonban maguk megtalálják a lehetőséget a béremelésre. DANDANNA Kökény Mihály optimista 50 0 £ Font fosztogató büdzséről beszél Az MDF szerint vége a jóléti rendszer­­váltásnak: az elmúlt egy év osztogató po­litikáját sok év fosztogató politikája köve­ti majd. Erről Font Sándor, az MDF frak­cióvezető-helyettese beszélt tegnapi saj­tótájékoztatóján a kormány jövő évi költ­ségvetési javaslatának ismeretében. - Mindazokat a hibákat, amelyeket a pénzügyi kormányzat vezetői elkövettek, a lakosság és a vállalkozók fogják a jövő­ben súlyosan megfizetni - hangoztatta a képviselő, aki szerint az adótörvények nyomán 700 milliárdot vonnak majd el, a 2004-es költségvetés megvalósítása pedig 300 milliárd forintos spórolással társul. Font Sándor szóvá tette, hogy az szja­­kulcsok csökkentésével 140 milliárd ma­rad ugyan az adófizetők zsebében, de az áfakulcsok emelésével 300 milliárdos, az illetékek emelésével pedig plusz 12 milli­árdos teher hárul a lakosságra. A politi­kus szerint az adócsökkentést az egyszá­zalékos egészségügyijárulék-emelés és a nyugdíjak adókedvezményének a meg­vonása is ellensúlyozza, így az ellenzék­nek - ha módosítani kívánja a kormány­zati költségvetési elképzelést - nehéz lesz majd megkeresni a forrásokat a különbö­ző célokhoz. CS. I. Elcsúfítottak egy emlékművet Ismeretlenek csütörtökön a késő éjszakai órákban fáradt olajjal locsolták le a Sza­badság téri szovjet hősi emlékművet - erősítette meg lapunk érdeklődésére a Bu­dapesti Rendőr-főkapitányság. Az V. ke­rületi rendőrkapitányság rongálás gyanú­jával nyomozást rendelt el. A cselekmény büntetőjogi megítélését jelentősen befo­lyásolhatja az emlékműben keletkezett kár nagysága. Tisztázni kell még, hogy tartalmazott-e a fáradt olajon kívül más, a szoborra vagy a környezetre veszélyes anyagot is az olajszármazék. A nyomozás keretében a kerületi kapi­tányságon megvizsgálják a környéken működő automata térfigyelő kamerák fel­vételeit, nem láthatók-e a képeken a tette­sek, és ellenőrzik, hogy a bűncselekmény feltételezett időpontjában a környéken a járőrök nem igazoltattak-e gyanúsan vi­selkedő járókelőket, akiknek a személye esetleg összefüggésbe hozható a cselek­ménnyel, vagy lehetséges tanúkként meghallgathatják őket. Információink szerint a rongálásnak nem voltak szemta­núi, legalábbis a rendőrség nem tud róla, hogy bárki is látta volna az esetet. A fáradt olajtól még az éjszaka megpróbálták meg­tisztítani a szobrot, de az emlékmű hely­reállítását csak később végzik el. F. GY. A. FÉLREÉRTHETŐ VOLT A TERVEZET Félreértésekre adott okot a 2004-es költségvetés publi­kált tervezete - mondta la­punknak Skultéty László, a GKI­ Egészségügyi-kutató In­tézete ügyvezető igazgatója. Miközben az államháztartás egészségügyi kiadásai a kü­lönböző ágazatok idetartozó terveit összegző funkcionális táblázat szerint csupán 1,5°-o­­kal nőnek, a szakminiszter je­lentősen bővülő forrásokról tájékoztat. Érdekes módon mindkettő igaz: az Egészség­­biztosítási Alap kiadási főösz­­szege 2004-ben 12,7%-kal haladja meg a 2003. évi költ­ségvetési törvényben szerep­lő összeget: 29%-kal több jut például kórházi ellátásra, 35%-kal több járóbeteg­szakellátásra, 25%-kal több CT- és MRI-vizsgálatokra. Ugyanakkor a gyógyszertá­mogatást az idei szinten kí­vánja stabilizálni a kormány. Ezzel szemben a költségve­tésben az is szerepel, hogy az önkormányzatok majd 7,3%-kal kevesebb pénzt for­dítanak egészségügyre, mint 2003-ban. Ez döntően beru­házási kiadás, hiszen az in­tézmények működtetését az OEP, a fejlesztéseket a fenn­tartók (döntően az önkor­mányzatok vagy a minisztéri­um) finanszírozzák. Koltai: A paksi vezetők félretájékoztatnak A félretájékoztatásban a paksi vezetőség egyszer már jelesre vizsgázott. Most ismét kéznél van a félretájékoztatás eszköze: az érintett vezetők ezúttal az Országgyűlés által felállított vizsgálóbizottság munkáját próbálják ellehetetleníteni - állítja lapunk­hoz eljuttatott közleményében Kottái Ta­más, a vizsgálóbizottság fideszes elnöke, aki szerint a paksi vezetők semmibe ve­szik adatszolgáltatási kötelezettségüket, így nem adták át a bizottságnak az atom­erőmű súlyos üzemzavarával összefüg­gésbe hozható alapdokumentumokat és szerződéseket. Koltai szerint ennek a hoz­záállásnak a következménye, hogy a vizs­gálóbizottság október 1-jei ülésén az atomerőmű vezetőségének meghallgatá­sa leginkább egy kávéházi randevú be­nyomását keltette. Az elnök kijelentette, hogy lelepleződött az a mentalitás, amely vélhetőleg szerepet játszhatott a súlyos üzemzavar kialakulásában, a bekövetke­ző több tízmilliárd forintos kárban és a rendkívüli energiaár-emelésben. Hiszen Kocsis István vezérigazgató maga nyilat­kozta azt az ülés során, hogy az üzemza­varhoz vezető tisztítási eljárásnak nem volt alternatívája. Márpedig illene tudnia, hogy egy nukleáris üzemzavarnak csak alternatívája létezik. Kováts Balázs, az atomerőmű tájékozta­tási főmérnöke szerint Paks minden kért és jogszerűen átadható dokumentumot - eddig négyezer oldalnyit - eljuttatott a testülethez. A paksiak szerint a bizottsági ülés nem alkalmas sem a műszaki részle­tek taglalására, sem a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség vizsgálati eredmé­nyeinek felülbírálására. Ö. Z. Vizsgálat 32 orvos ellen Látatlanban írták fel a hallókészülékeket Harminckét fül-, orr- és gégeszakorvos ellen indulhat büntetőeljárás - értesült a Népszabadság. Akadt nap, amikor az érin­tettek több száz hallókészüléket is rendel­tek „betegeiknek". Az egészségbiztosító vizsgálatot rendelt el az ügyben. Az év első hat hónapjában mintegy 1,9 millió hallást segítő eszközt és tartozékot számoltak el a forgalmazók az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak - tájékoz­tatta lapunkat Bartucz Attila szóvivő. A szokatlan nagyságú forgalom mindössze néhány száz szakorvos pecsétje alapján bonyolódott. A biztosító vizsgálta, hogy az orvosok jogszerűen írták-e fel az esz­közt, a hallókészülék eljutott-e a beteg­hez, vagy csak a tb-támogatás került ily­­képpen illetéktelen helyre. Az ellenőrzés­sel súlyos szabálytalanságokra bukkan­tak a szakemberek. Ha a szakma szabá­lyait betartva történik az eszközrendelés, akkor legalább három órára van szüksége az orvosnak ahhoz, hogy megvizsgálja a beteget, és beállítsa a hallókészüléket. Ez­zel szemben előfordult, hogy egy orvos 780 eszközt írt fel egy nap alatt. De a „top­listára" került 32 szakorvos legkisebb na­pi teljesítménye is 83 hallókészülék volt. A szóvivő hozzátette: a vizsgálat adatai alapján valószínűsíthető, hogy szűrőbu­szok járták a szociális otthonokat, és hely­ben vizsgálták az ott lakókat. Egyelőre tisztázatlan, hogy látta-e egyáltalán orvos a beteget, vagy csak a pecsétjével ellátott vény volt a buszban. Bartucz Attila el­mondta: gyanússá teszi az ügyet az is, hogy a hallásvizsgálat elképzelhetetlen süketszoba és bizonyos eszközök nélkül, a szóban forgó buszokon nincs is ilyen. Az egészségbiztosító a napokban isme­retlen tettesek ellen tesz majd feljelentést. D. A. N. 2003. OKTÓBER 4., SZOMBAT 5 Milliárdos többlet a kultúrának Jövőre, az uniós csatlakozás évében csak­nem húsz százalékkal, 64-ről 74,7 milli­árd forintra emelkedik a kultúra költség­­vetései támogatása - jelentette be tegnap Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere. A Belügyminisztérium költ­ségvetéséből további 30 millió jut önkor­mányzati kulturális célokra. A tárca jövőre elindítja a Névjegyünk Európában és a nagyvilágban programot: magyar kulturális évad lesz Angliában, Hollandiában, és megkezdik az orosz évad előkészítését is. Magyar kulturális intézet nyílik Brüsszelben, és folytatódik a berlini Collegium Hungaricum előké­szítése. Százmillió forintot fordíthatnak a World Folklorindára, a világ legnagyobb folkfesztiváljára, amelynek megrendezé­sét Magyarország nyerte el. Jövőre meg kell kezdeni a Millenniumi Városközpont kulturális tömbjére az elő­ző kormány által fölvett hitel törlesztését, ez nyolcmilliárd forint. Átadják a tömb­höz tartozó Hagyományok Házát, a kor­társ képzőművészeti múzeumot és az új hangversenytermet. A miniszter bejelen­tése szerint a Bazilika-rekonstrukció befe­jeztével elkezdik a Mátyás-templom fel­újítását. A holokauszt hatvanadik évfor­dulójára 2004-ben elkészül a budapesti holokausztmúzeum. Május 1 jétől ingye­nes lesz a múzeumok látogatása, mint el­hangzott, még keresik a kieső bevétel pótlásának forrását. Növekszik a művelődésiház-felújítási támogatás, a könyvszakmai hitelprog­ram, és öt százalékra csökken a könyvek áfája. Másfél milliárddal több, 6,2 mil­liárd jut a filmszakmára. A zenei támoga­tások között a dzsesszklubok 30 milliót kapnak. Több jut a határon túli magyar és az itthoni kisebbségi kultúra támogatásá­ra is. V. GY. Kevés a pénz a közszolgálati médiákra Már nemcsak a Magyar Televízió, hanem az eddig szolid nyereséggel működő Ma­gyar Rádió és a Duna Televízió is komoly anyagi gondokkal nézhet szembe a jövő évben. A közmédiumok előzetes jelzései szerint a megállapított 21,5 milliárdos kö­zös keret nem lesz elég. Ráadásul a jövő évi költségvetés tervezete nem ad lehető­séget a további pénzosztásra sem. Hiszen az idei büdzsében az eltörölt díj pótlása mellett szerepelt még egy 7,2 milliárd fo­rintos összeg a közmédiumok alaptőke­emelésére. Az MTV-t az ebből kapott hat­­milliárd forint mentette meg a csődtől a nyár folyamán. Igaz, csak időlegesen: to­vábbi hétmilliárd forint kellene, hogy tal­pon tudjon maradni az év végéig. Az tehát biztos, hogy az MTV a költ­ségvetési támogatásból és a minimális ke­reskedelmi bevételéből nem tud megélni jövőre. Jelenlegi éves bevétele 20 milliárd forint, kiadásai viszont meghaladják a 30 milliárdot. A köztévének nemzetközi jog­­díjfizetési elmaradása van, amely a jövő évi olimpiai közvetítést is veszélyezteti. A Magyar Rádió gazdasági alelnöke is az olimpiai közvetítést és az európai uni­ós választásokról történő hiteles tájékoz­tatást, valamint az alkotóműhelyek mű­ködését említette azok között, amelyek veszélybe kerülhetnek. Gőblyös István tájé­koztatása szerint a rádió jövőre az ideinél 1,5 milliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhat. Ezt az alelnök azzal tá­masztotta alá, hogy jövőre már nem szá­míthatnak a Danubius Rádió eladásából eddig éves szinten befolyó egymilliárd fo­rintra. Az alelnök szerint szintén kiadásai­kat növelik a munkajogi szabályok és az adótörvények változásai. A honorárium­rendszer felszámolására is hivatkozva - valamint épületfelújításra, az archívum további digitalizálására és internetes mű­sorszolgáltatásra - a rádió tavaly 4,1 mil­liárd forintot kért az Országgyűléstől, amelyből végül félmilliárdot kapott. A mindössze inflációval növelt támo­gatásról a Duna TV kuratóriuma úgy vé­lekedett: „Ez egy olyan közszolgálati tele­vízió esetében, amelyik betartandónak gondolja a számára meghatározott pénz­ügyi kereteket, és valós korlátnak tekinti azokat, továbbra is a fejlődés és fejlesztés lehetőségének elvesztését jelenti. Jól az jár, aki a gazdasági teljesítménytől, a műsor­színvonaltól és az ésszerűségtől messzire eső egyedi támogatásokra számít" - utal egyértelműen az MTV-re a műholdas té­vé, sürgetve egyúttal a médiafinanszíro­zási rendszer átdolgozását. HASZÁN ZOLTÁN

Next