Népszabadság, 2003. október (61. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-25 / 249. szám
2 2003. OKTÓBER 25., SZOMBAT KÜLPOLITIKA NÉPSZABADSÁG Erdélybe látogat Mádl Ferenc Bukarest szerint irredenta az aradi Szabadság-szobor TIBORI SZABÓ ZOLTÁN KOLOZSVÁRI TUDÓSÍTÓNK Háromnapos magánlátogatásra várják vasárnap Erdélybe Mádl Ferencet. A köztársasági elnök Kolozsváron a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel folytat megbeszélést, megkoszorúzza Tónk Sándornak, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem az idén elhunyt rektorának a sírját, megtekinti az egyetemet, majd magyar püspökökkel találkozik. Hétfőn szintén Kolozsváron a Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatás helyzetéről tart előadást. Ezt követően Székelyföldre utazik, ahol - a helyi polgármesterek meghívására - Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda és Székelyudvarhely vendége lesz. A látogatást - amelyre az elnököt felesége is elkíséri - már júliusban egyeztették a román féllel. Erdélyi körútja előtt Mádl nyilatkozott a Krónika kolozsvári napilapnak. Az államfő a székelyföldi autonómiatörekvésekkel kapcsolatosan kifejtette: a romániai magyarság szervezetei egyazon célért, a magyarság boldogulásáért küzdenek. Az ennek „eléréséhez szükséges eszközökben, a napi politizálás részleteiben lehetnek eltérő vélemények". Tegnap, a Mádlvizit előtt két nappal a román kormány erőteljes támadást indított az aradi Szabadságszoborcsoport köztéri visszaállítása ellen. A bukaresti közigazgatási és belügyi tárca a parlamentnek küldött háttéranyagban leszögezte, hogy az alkotást át kellene adni Magyarországnak, zárt helyen kellene tartani vagy pedig többségében magyarok lakta térségben kellene felállítani, hiszen az emlékmű „a fasiszta típusú revizionizmust és irredentizmust képviseli a román köztudatban". Az Adevarul című bukaresti napilap szerint a szoborcsoport felállítása ellentétes a háborús emlékművekről szóló törvény előírásaival, s mint „fasiszta" alkotásra, a tavaly hatályba léptetett, a fasiszta szimbólumokat hitó sürgősségi kormányrendelettel is. Mádl Ferenc TÁVIRATI STÍLUSBAN OLASZ TERRORISTÁK ŐRIZETBEN Az olasz hatóságok tegnapra virradóra őrizetbe vették az Új Vörös Brigádok terrorszervezet hat tagját, akiket azzal gyanúsítanak, hogy közük volt Massimo D'Antona, a munkaügyi minisztérium szakértőjének 1999-ben történt meggyilkolásához. Három személyt Rómában, kettőt Firenzében, egyet pedig Szardínián fogtak el. (Római tudósítónktól) LE PEN ÓVA INTI A MAGYAROKAT A Nemzeti Front politikai és erkölcsi támogatást nyújt a MIÉP-nek az európai parlamenti (EP) választások során - jelentette ki tegnapi, budapesti tájékoztatóján Jean-Marie Le Pen, a francia párt elnöke, az EP képviselője. A politikus az EU-val kapcsolatosan óvatosságra intett, és a csatlakozás veszélyeire figyelmeztette a magyarokat. - Magyarország 2013-ra elveszíti gazdáinak, kistermelőinek java részét, amint ez Franciaországban is történt az elmúlt két évtizedben - hangoztatta. (K. CS.) ELHUNYT CSANG KAJ-SEK ÖZVEGYE Életének 106. évében, csütörtök éjjel elhunyt Szung Mej-ling, a néhai kínai nacionalista vezető, Csang Kaj-sek özvegye. Férje 1975-ben bekövetkezett halála után Szung az Egyesült Államokba költözött, a halál New Yorkban érte. (MTI) IDÉZŐJEL „A gépet lenyűgöző volt látni a házam felett nap mint nap, de a zajt nem fogom hiányolni.'' Giovani Malinconico, Howard Beach-i vendéglős a Concorde utolsó útjáról. Howard Beach a New York-i John F. Kennedy repülőtér kifutójának közvetlen közelében fekszik. MUNKATÁRSUNK JELENTI A MAGYAR KATONÁK AL-HILLAHI TÁBORÁBÓL Nyolcvannégy fuvar, negyven fok Megszokták a szolgálatot, sőt, sokan meghosszabbítanák a szerződésüket az Irakban szolgáló magyar katonák közül. A szállítóalakulatnál tegnap tett látogatást Juhász Ferenc honvédelmi miniszter és Szenes Zoltán vezérkari főnök. A honvédelmi vezetőket és a magyar küldöttséget - köztük a budapesti amerikai katonai attasét - különleges biztonsági intézkedések mellett, amerikai helikopterekkel szállították át Bagdadból Al-Hillahba, a magyarok táborába. A magyar vezetők szigorú személyi védelem mellett járták végig a bázist is. Az óvatosságot indokolta, hogy egy nappal korábban a főváros külterületén tüzet nyitottak a magyar konvoj irányába. A kísérő páncélos gépágyújának fenyegetése elég volt a fegyveresek megfuttatására, sérülés nem történt. Magyar teherautókat eddig legfeljebb csak megdobáltak. A lengyelekkel, mongolokkal, amerikaiakkal, románokkal, szlovákokkal és Fülöp-szigetiekkel együtt használt tábort korábban három támadás is érte. Mindezek ellenére a csak a távolságra, a család távollétére panaszkodó magyar katonák nyugodtak, a kijelölt 84 szállítási feladatot sikeresen és épségben teljesítették. A honvédelmi miniszterrel találkozó Andrzej Tyszkiewicz tábornok, a lengyelek által vezetett hadosztály parancsnoka elismerő szavakkal szólt a magyar zászlóalj eddigi tevékenységéről. Megfogalmazta ugyanakkor azt az igényét, hogy a hadosztály felelősségi körzetén kívül is láthasson el feladatot a kontingens. Az alakulat járműparkjába a következő hetekben 58 további teherszállító jármű érkezik. A minisztert mintegy negyvenfokos hőség várta Irakban, bár a katonák szerint ez már enyhébb időjárásnak számít. Utóbbiakat leginkább az foglalkoztatja, hogy november 4-től megkezdődik a szabadságolás. Az elsők között a szálláscsinálók és a családosok térhetnek haza tíz napra. Számos katona úgy nyilatkozott, hogy a rövid otthoni látogatás után nemcsak februárig, az alakulat mandátumának lejártáig, hanem további időre is vállalnák a szolgálatot. A honvédelmi miniszter már beterjesztette a javaslatot a 2004 végéig szóló mandátumra. Nemcsak nálunk téma a hosszabbítás: a koalícióban részt vevő 35 országból 16 dönti el a közeljövőben, hogy maradnak vagy kivonulnak - mondta el lapunknak Isaszegi János, az egyesített erők parancsnokságának hadműveletifőnök-helyettese. A tábornok tájékoztatása szerint Irakban naponta 25-30 támadás éri a koalíciós erőket. A célpontok elsősorban az amerikaiak, az áldozatok 99 százaléka is közülük kerül ki. Igaz több ország katonái is megsérültek az elmúlt két hétben. Felerősödtek a nehézgépjárművek elleni aknatámadások, a kevéssé védett létesítmények potenciális célpontokká váltak. Isaszegi elmondta: az iraki helyzetet bonyolítja, hogy már nemcsak a koalíciós erők ellen ragadnak fegyvert, hanem belső villongások is vannak. Területi és etnikai ellentétek mellett a szunnita-síita szembenállást vallási csoportokon belüli hatalmi harcok is árnyalják. Juhász Ferenc a tervek szerint lapzártánk után találkozik az iraki koalíciós erők főparancsnokával. HASZÁN ZOLTÁN Juhász Ferencet és Szenes Zoltánt videotelefon kapcsolta tegnap össze Budapesttel A KONGRESSZUS IRAKI BŰNBAKOT KERES Az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága paprikás hangulatú jelentést készít arról, hogyan tájékoztatta félre a CIA a Fehér Házat az iraki háborút megelőzően. Abban a testület minden tagja egyetért, hogy a CIA és a többi érintett szervezet közvetett, illetve egyetlen forrásból származó, ellenőrizetlen információkból vont le végletes következtetéseket. A 2002 októberében pusztán három hét alatt elkészített, Nemzeti hírszerzési becslés című százoldalas, szigorúan titkos jelentés például rögtön első bekezdésében leszögezi, hogy Irak biológiai és vegyi fegyverekkel rendelkezik. A bizottság republikánus többsége és demokrata kisebbsége a Washington Post értesülése szerint most azon vitatkozik, hogy hol keressék a nyilvánvaló kudarc felelőseit. A konzervatív oldal azt szeretné, ha a végső jelentés George Tenet CIA-igazgatót kiáltaná ki bűnbaknak, hogy ezzel elkerülhető legyen a Tony Blair brit kormányfő körül kialakult botrány megismétlődése. A demokraták ugyanakkor ragaszkodnak Bush elnök, Cheney alelnök és Rumsfeld védelmi miniszter szerepének vizsgálatához. A kötélhúzás kimenetele nyilvánvalóan befolyásolja majd a jövő évi elnökválasztási kampányt. Tenet máris védekezik, és azzal vádolja a bizottságot, hogy túl kevés - mintegy száz - hírszerzési szakembert hallgatott meg. Mindannyian azt mondták, hogy bár sietniük kellett az összegzésekkel, nem nehezedett rájuk politikai nyomás. Az is igaz azonban, hogy a teremben ültek a feletteseik is, ami befolyásolhatta az elhangzottakat. (Washingtoni tudósítónktól) Felfüggesztik a gátépítést Keresnél Némileg enyhült a feszültség Moszkva és Kijev között azt követően, hogy a két ország miniszterelnöke tegnap megállapodott: az oroszok leállítják a gátépítést Keresnél. SZALAI ZOLTÁN MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNK Mihail Kaszjanov orosz kormányfő tegnap egyetértésre jutott ukrán kollégájával, Viktor Janukoviccsal, hogy Oroszország felfüggeszti a gátépítést. Cserébe Ukrajna ígéretet tett arra, hogy visszavonja határőreit Tuzla szigetéről. Kaszjanov elismerte, hogy a krasznodari hatóságok hibát követtek el, amikor a szövetségi szervek értesítése nélkül belekezdtek az építkezésbe. Az orosz politikus ugyanakkor bírálta Kijevet is, amiért az ilyen éles formában reagált az ügyre. A gázvita derült égből a villámcsapásként hasított bele az elmúlt hónapokban meglehetősen idilli képet mutató oroszukrán kapcsolatokba. Ukrajna szeptember végén még az Európai Unió nyílt rosszallását is felvállalta, amikor jelentős gesztust gyakorolva Oroszországgal aláírta a közös gazdasági térről szóló szerződést. Október eleje óta azonban „napi 157 méteres sebességgel" romlott a viszony, ugyanis naponta ennyivel kerültek közelebb a gátépítők az ukránok által szigetnek, orosz részről viszont földnyelvnek titulált Tuzlához. Aki persze csak egy kicsit is ismeri a kétoldalú kapcsolatok történetét, azt nem lepi meg az efféle hullámzás. Bár hivatalos szinten mindkét országban előszeretettel használják a „testvérnép" kifejezést, a jó szomszédság sosem volt teljesen felhőtlen. A fekete-tengeri flotta ügye, az ukrajnai orosz ajkúak helyzete, a gázadósság, vagy Kijev részéről a gázvezetékek megcsapolása aligha erősíthette a barátságot. Moszkvát folyamatosan bőszítette az ukrán hintapolitika is, amely hol a Nyugathoz, hol Oroszországhoz közelít attól függően, hogy Kijev éppen melyik oldaltól remél nagyobb előnyöket. Az ukrán politikusok egy része viszont amiatt aggódik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalomra kerülése óta Moszkva egyre nyíltabban saját befolyási övezeteként kezeli a FÁK-országokat, köztük Ukrajnát. A meggyilkolt újságíró, Gongadze ügyének kipattanás óta a Nyugaton nem igazán szalonképes Leonyid Kucsma ukrán államfő Moszkvában mindig szíves fogadtatásra talált. Kijev cserébe egy egész sor szerződést írt alá, az energiarendszerek újbóli összekapcsolásától a katonai együttműködés erősítéséig. Az orosz népi bölcsesség szerint Oroszországnak két problémája van: az idióták és az utak. Kijevben a gázügy kapcsán most teljes joggal tehetik hozzá, hogy Ukrajnának van egy harmadik is: Oroszország. Hol jelenik meg a milliárdok akarata? Kofi Annan ENSZ-főtitkárt a Biztonsági Tanács reformjáról kérdeztük Már több mint egy évtizede vitatjuk a Biztonsági Tanács (BT) átalakításának a kérdését, de nem tudtunk dűlőre jutni. Remélem, hogy jövő szeptemberig javaslatokat kapunk az ENSZ reformján dolgozó tanácsadó testülettől erre vonatkozóan is - felelte a Népszabadság kérdésére Kofi Annan ENSZ-főtitkár egy, a New York-i üvegpalotában rendezett minapi sajtóbeszélgetésen. Az ENSZ-tagállamok döntő többsége úgy véli: a BT szerkezete és működése legfeljebb az 1945-ös állapotokat, nem pedig a világszervezet 191 tagjának legalább többségi akaratát tükrözi. Annan is osztja ezt a nézetet. Ha Kínát nem számítjuk, a vétójoggal rendelkező állandó BT-tagok a Föld lakosságának csak mintegy 8,8 százalékát képviselik. Hol jelenik hát meg a milliárdok akarata? - kérdezett vissza felvetésünkre a 65 éves ghánai diplomata, aki immár második - és 2006 végéig tartó - mandátumát tölti a világszervezet élén. Annan ugyanakkor rámutatott: a kis országokat nem lehet a partvonalon kívülre szorítani a BT-ben sem, mivel a vétójog negatív hatalmi eszköz, azaz meg tud akadályozni egy határozatot, de önmagában nem tud semmit elfogadtatni. (A BT-n belül kilenc igen szavazat kell egy határozat elfogadtatásához.) Az ENSZ reformja, amelyre a főtitkár az 58. közgyűlés előtt elmondott beszédében is utalt, több szinten is égető kérdés. Annan februárban egy tekintélyes személyekből álló nemzetközi testületet kért fel, hogy javaslatot dolgozzon ki elsősorban az ENSZ és a civil társadalom, a magángazdaság, valamint az országos parlamentek viszonyának elmélyítésére. A tizenkét tagú testületet, amelynek Erdős André, hazánk volt ENSZ-misszióvezetője, jelenlegi párizsi nagykövete is tagja, Cardoso volt brazil államfő vezeti. Jelentésüket jövőre nyújtják be New Yorkban. A BT reformját illetően természetesen a tagállamoknak kell elsősorban egyetértésre jutniuk. Az állandó BT-tagok (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína) nyilvánvalóan nem hajlandóak lemondani privilégiumukról. A reformelképzelések szerint a fejlődő világ nagy országainak (főleg Indiának és Brazíliának) is vétójog „jár", legalább valamiféle rotációs rendszerben. Ugyanakkor a világgazdasági realitások azt követelik, hogy Németországnak és Japánnak - a második világháború két nagy vesztesének - is különleges jogai legyenek. New York, 2003. október SZŐCS LÁSZLÓ ■ ÚJ TAGOK A BIZTONSÁGI TANÁCSBAN A BT-ben Bulgáriát, Guineát, Kamerunt, Mexikót és Szíriát január elsejével Algéria, Benin, Brazília, a Fülöp-szigetek és Románia váltja. A BT nem állandó tagot Pakisztán Spanyolország Németország Angola Románia Az új tagok Fülöp-szigetek Brazília Chile Algéria Benin Egyesült Államok Kína Oroszország A BT állandó tagjai (vétójoggal) Franciaország Nagy-Britannia NÉPSZABADSÁG-grafika