Népszabadság, 2003. október (61. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-25 / 249. szám

2 2003. OKTÓBER 25., SZOMBAT KÜLPOLITIKA NÉPSZABADSÁG Erdélybe látogat Mádl Ferenc Bukarest szerint irredenta az aradi Szabadság-szobor TIBORI SZABÓ ZOLTÁN KOLOZSVÁRI TUDÓSÍTÓNK Háromnapos magánlátogatásra várják vasárnap Erdélybe Mádl Ferencet. A köz­­társasági elnök Kolozsváron a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel folytat megbeszélést, megko­szorúzza Tónk Sándornak, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem az idén elhunyt rektorának a sírját, megte­kinti az egyetemet, majd magyar püspö­kökkel találkozik. Hétfőn szintén Ko­lozsváron a Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatás helyzetéről tart elő­adást. Ezt követően Székelyföldre uta­zik, ahol - a helyi polgármesterek meg­hívására - Sepsiszentgyörgy, Csíkszere­da és Székelyudvarhely vendége lesz. A látogatást - amelyre az elnököt felesége is elkíséri - már júliusban egyeztették a román féllel. Erdélyi körútja előtt Mádl nyilatkozott a Krónika kolozsvári napilapnak. Az ál­lamfő a székelyföldi autonómiatörekvé­sekkel kapcsolatosan kifejtette: a romá­niai magyarság szervezetei egyazon cé­lért, a magyarság boldogulásáért küzde­nek. Az ennek „el­éréséhez szükséges eszközökben, a napi politizálás részletei­ben lehetnek eltérő vélemények". Tegnap, a Mádl­­vizit előtt két nap­pal a román kor­mány erőteljes tá­madást indított az aradi Szabadság­szoborcsoport köz­téri visszaállítása el­len. A bukaresti közigazgatási és belügyi tárca a parlamentnek küldött háttér­anyagban leszögezte, hogy az alkotást át kellene adni Magyarországnak, zárt he­lyen kellene tartani vagy pedig többségé­ben magyarok lakta térségben kellene fel­állítani, hiszen az emlékmű „a fasiszta tí­pusú revizionizmust és irredentizmust képviseli a román köztudatban". Az Adevarul című bukaresti napilap szerint a szoborcsoport felállítása ellentétes a há­borús emlékművekről szóló törvény elő­írásaival, s mint „fasiszta" alkotásra, a ta­valy hatályba léptetett, a fasiszta szimbó­lumokat hitó sürgősségi kormányrende­lettel is. Mádl Ferenc TÁVIRATI STÍLUSBAN OLASZ TERRORISTÁK ŐRIZETBEN Az olasz hatóságok tegnapra virradóra őrizetbe vették az Új Vörös Brigádok ter­rorszervezet hat tagját, akiket azzal gya­núsítanak, hogy közük volt Massimo D'Antona, a munkaügyi minisztérium szakértőjének 1999-ben történt meggyil­kolásához. Három személyt Rómában, kettőt Firenzében, egyet pedig Szardíni­án fogtak el. (Római tudósítónktól) LE PEN ÓVA INTI A MAGYAROKAT A Nemzeti Front politikai és erkölcsi tá­mogatást nyújt a MIÉP-nek az európai parlamenti (EP) választások során - je­lentette ki tegnapi, budapesti tájékozta­tóján Jean-Marie Le Pen, a francia párt elnöke, az EP képviselője. A politikus az EU-val kapcsolatosan óvatosságra in­tett, és a csatlakozás veszélyeire figyel­meztette a magyarokat. - Magyarország 2013-ra elveszíti gazdáinak, kistermelői­nek java részét, amint ez Franciaország­ban is történt az elmúlt két évtizedben - hangoztatta. (K. CS.) ELHUNYT CSANG KAJ-SEK ÖZVEGYE Életének 106. évében, csütörtök éjjel el­hunyt Szung Mej-ling, a néhai kínai na­cionalista vezető, Csang Kaj-sek özve­gye. Férje 1975-ben bekövetkezett halá­la után Szung az Egyesült Államokba költözött, a halál New Yorkban érte. (MTI) IDÉZŐJEL „A gépet lenyűgöző volt látni a házam felett nap mint nap, de a zajt nem fogom hiányolni.'' Giovani Malinconico, Howard Beach-i vendéglős a Concorde utolsó útjáról. Howard Beach a New York-i John F. Kennedy repülőtér kifutójának közvetlen közelében fekszik. MUNKATÁRSUNK JELENTI A MAGYAR KATONÁK AL-HILLAHI TÁBORÁBÓL Nyolcvannégy fuvar, negyven fok Megszokták a szolgálatot, sőt, sokan meghosszabbítanák a szerződésüket az Irakban szolgáló magyar katonák közül. A szállítóalakulatnál tegnap tett látoga­tást Juhász Ferenc honvédelmi miniszter és Szenes Zoltán vezérkari főnök. A hon­védelmi vezetőket és a magyar küldöttsé­get - köztük a budapesti amerikai kato­nai attasét - különleges biztonsági intéz­kedések mellett, amerikai helikopterek­kel szállították át Bagdadból Al-Hillahba, a magyarok táborába. A magyar vezetők szigorú személyi védelem mellett járták végig a bázist is. Az óvatosságot indokol­ta, hogy egy nappal korábban a főváros külterületén tüzet nyitottak a magyar konvoj irányába. A kísérő páncélos gép­ágyújának fenyegetése elég volt a fegyve­resek megfuttatására, sérülés nem tör­tént. Magyar teherautókat eddig legfel­jebb csak megdobáltak. A lengyelekkel, mongolokkal, amerikaiakkal, románok­kal, szlovákokkal és Fülöp-szigetiekkel együtt használt tábort korábban három támadás is érte. Mindezek ellenére a csak a távolságra, a család távollétére panasz­kodó magyar katonák nyugodtak, a kije­lölt 84 szállítási feladatot sikeresen és ép­ségben teljesítették. A honvédelmi mi­niszterrel találkozó Andrzej Tyszkiewicz tábornok, a lengyelek által vezetett had­osztály parancsnoka elismerő szavakkal szólt a magyar zászlóalj eddigi tevékeny­ségéről. Megfogalmazta ugyanakkor azt az igényét, hogy a hadosztály felelősségi körzetén kívül is láthasson el feladatot a kontingens. Az alakulat járműparkjába a következő hetekben 58 további teherszál­lító jármű érkezik. A minisztert mintegy negyvenfokos hőség várta Irakban, bár a katonák sze­rint ez már enyhébb időjárásnak számít. Utóbbiakat leginkább az foglalkoztatja, hogy november 4-től megkezdődik a szabadságolás. Az elsők között a szállás­­csinálók és a családosok térhetnek haza tíz napra. Számos katona úgy nyilatko­zott, hogy a rövid otthoni látogatás után nemcsak februárig, az alakulat mandá­tumának lejártáig, hanem további időre is vállalnák a szolgálatot. A honvédelmi miniszter már beterjesztette a javaslatot a 2004 végéig szóló mandátumra.­­ Nemcsak nálunk téma a hosszabbítás: a koalícióban részt vevő 35 országból 16 dönti el a közeljövőben, hogy maradnak vagy kivonulnak - mondta el lapunknak Isaszegi János, az egyesített erők parancs­nokságának hadműveletifőnök-he­­lyettese. A tábornok tájékoztatása szerint Irak­ban naponta 25-30 támadás éri a koalíci­ós erőket. A célpontok elsősorban az amerikaiak, az áldozatok 99 százaléka is közülük kerül ki. Igaz több ország kato­nái is megsérültek az elmúlt két hétben. Felerősödtek a nehézgépjárművek elleni aknatámadások, a kevéssé védett létesít­mények potenciális célpontokká váltak. Isaszegi elmondta: az iraki helyzetet bo­nyolítja, hogy már nemcsak a koalíciós erők ellen ragadnak fegyvert, hanem bel­ső villongások is vannak. Területi és etni­kai ellentétek mellett a szunnita-síita szembenállást vallási csoportokon belüli hatalmi harcok is árnyalják. Juhász Fe­renc a tervek szerint lapzártánk után ta­lálkozik az iraki koalíciós erők főpa­rancsnokával. HASZÁN ZOLTÁN Juhász Ferencet és Szenes Zoltánt videotelefon kapcsolta tegnap össze Budapesttel ­ A KONGRESSZUS IRAKI BŰNBAKOT KERES Az amerikai szenátus hír­szerzési bizottsága papri­kás hangulatú jelentést készít arról, hogyan tájé­koztatta félre a CIA a Fe­hér Házat az iraki háborút megelőzően. Abban a tes­tület minden tagja egyet­ért, hogy a CIA és a többi érintett szervezet közve­tett, illetve egyetlen for­rásból származó, ellenőri­zetlen információkból vont le végletes következ­tetéseket. A 2002 októbe­rében pusztán három hét alatt elkészített, Nemzeti hírszerzési becslés című százoldalas, szigorúan tit­kos jelentés például rög­tön első bekezdésében le­szögezi, hogy Irak biológi­ai és vegyi fegyverekkel rendelkezik. A bizottság republikánus többsége és demokrata kisebbsége a Washington Post értesülé­se szerint most azon vitat­kozik, hogy hol keressék a nyilvánvaló kudarc felelő­seit. A konzervatív oldal azt szeretné, ha a végső jelentés George Tenet CIA-igazgatót kiáltaná ki bűnbaknak, hogy ezzel el­kerülhető legyen a Tony Blair brit kormányfő körül kialakult botrány megis­métlődése. A demokraták ugyanakkor ragaszkodnak Bush elnök, Cheney alel­­nök és Rumsfeld védelmi miniszter szerepének vizs­gálatához. A kötélhúzás kimenetele nyilvánvalóan befolyásolja majd a jövő évi elnökválasztási kam­pányt. Tenet máris véde­kezik, és azzal vádolja a bizottságot, hogy túl ke­vés - mintegy száz - hír­szerzési szakembert hall­gatott meg. Mindannyian azt mondták, hogy bár sietniük kellett az összeg­zésekkel, nem neheze­dett rájuk politikai nyo­más. Az is igaz azonban, hogy a teremben ültek a feletteseik is, ami befolyá­solhatta az elhangzotta­kat. (Washingtoni tudósí­tónktól) Felfüggesztik a gátépítést Keresnél Némileg enyhült a feszültség Moszkva és Kijev között azt követően, hogy a két ország miniszterelnöke tegnap meg­állapodott: az oroszok leállít­ják a gátépítést Keresnél. SZALAI ZOLTÁN MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNK Mihail Kaszjanov orosz kormányfő tegnap egyetértésre jutott ukrán kollégájával, Viktor Janukoviccsal, hogy Oroszország felfüggeszti a gátépítést. Cserébe Ukrajna ígéretet tett arra, hogy visszavonja határ­őreit Tuzla szigetéről. Kaszjanov elismer­te, hogy a krasznodari hatóságok hibát követtek el, amikor a szövetségi szervek értesítése nélkül belekezdtek az építke­zésbe. Az orosz politikus ugyanakkor bí­rálta Kijevet is, amiért az ilyen éles formá­ban reagált az ügyre. A gázvita derült égből a villámcsapás­ként hasított bele az elmúlt hónapokban meglehetősen idilli képet mutató orosz­ukrán kapcsolatokba. Ukrajna szeptem­ber végén még az Európai Unió nyílt rosszallását is felvállalta, amikor jelentős gesztust gyakorolva Oroszországgal alá­írta a közös gazdasági térről szóló szerző­dést. Október eleje óta azonban „napi 157 méteres sebességgel" romlott a viszony, ugyanis naponta ennyivel kerültek köze­lebb a gátépítők az ukránok által sziget­nek, orosz részről viszont földnyelvnek titulált Tuzlához. Aki persze csak egy kicsit is ismeri a kétoldalú kapcsolatok történetét, azt nem lepi meg az efféle hullámzás. Bár hivata­los szinten mindkét országban előszere­tettel használják a „testvérnép" kifejezést, a jó szomszédság sosem volt teljesen fel­hőtlen. A fekete-tengeri flotta ügye, az ukrajnai orosz ajkúak helyzete, a gáz­adósság, vagy Kijev részéről a gázvezeté­kek megcsapolása aligha erősíthette a ba­rátságot. Moszkvát folyamatosan bőszí­­tette az ukrán hintapolitika is, amely hol a Nyugathoz, hol Oroszországhoz közelít attól függően, hogy Kijev éppen melyik oldaltól remél nagyobb előnyöket. Az ukrán politikusok egy része vi­szont amiatt aggódik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalomra kerülése óta Moszkva egyre nyíltabban saját befo­lyási övezeteként kezeli a FÁK-orszá­­gokat, köztük Ukrajnát. A meggyilkolt új­ságíró, Gongadze ügyének kipattanás óta a Nyugaton nem igazán szalonképes Leonyid Kucsma ukrán államfő Moszkvá­ban mindig szíves fogadtatásra talált. Ki­jev cserébe egy egész sor szerződést írt alá, az energiarendszerek újbóli össze­kapcsolásától a katonai együttműködés erősítéséig. Az orosz népi bölcsesség szerint Oroszországnak két problémája van: az idióták és az utak. Kijevben a gázügy kap­csán most teljes joggal tehetik hozzá, hogy Ukrajnának van egy harmadik is: Oroszország. Hol jelenik meg a milliárdok akarata? Kofi Annan ENSZ-főtitkárt a Biztonsági Tanács reformjáról kérdeztük Már több mint egy évtizede vitatjuk a Biz­tonsági Tanács (BT) átalakításának a kér­dését, de nem tudtunk dűlőre jutni. Re­mélem, hogy jövő szeptemberig javasla­tokat kapunk az ENSZ reformján dolgozó tanácsadó testülettől erre vonatkozóan is - felelte a Népszabadság kérdésére Kofi Annan ENSZ-főtitkár egy, a New York-i üvegpalotában rendezett minapi sajtóbe­szélgetésen. Az ENSZ-tagállamok döntő többsége úgy véli: a BT szerkezete és mű­ködése legfeljebb az 1945-ös állapotokat, nem pedig a világszervezet 191 tagjának legalább többségi akaratát tükrözi. Annan is osztja ezt a nézetet.­­ Ha Kínát nem szá­mítjuk, a vétójoggal rendelkező állandó BT-tagok a Föld lakosságának csak mint­egy 8,8 százalékát képviselik. Hol jelenik hát meg a milliárdok akarata? - kérdezett vissza felvetésünkre a 65 éves ghánai dip­lomata, aki immár második - és 2006 vé­géig tartó - mandátumát tölti a világszer­vezet élén. Annan ugyanakkor rámuta­tott: a kis országokat nem lehet a partvon­alon kívülre szorítani a BT-ben sem, mivel a vétójog negatív hatalmi eszköz, azaz meg tud akadályozni egy határozatot, de önmagában nem tud semmit elfogadtat­ni. (A BT-n belül kilenc igen szavazat kell egy határozat elfogadtatásához.) Az ENSZ reformja, amelyre a főtitkár az 58. közgyűlés előtt elmondott beszédé­ben is utalt, több szinten is égető kérdés. Annan februárban egy tekintélyes szemé­lyekből álló nemzetközi testületet kért fel, hogy javaslatot dolgozzon ki elsősorban az ENSZ és a civil társadalom, a magán­­gazdaság, valamint az országos parla­mentek viszonyának elmélyítésére. A ti­zenkét tagú testületet, amelynek Erdős André, hazánk volt ENSZ-misszióvezető­­je, jelenlegi párizsi nagykövete is tagja, Cardoso volt brazil államfő vezeti. Jelenté­süket jövőre nyújtják be New Yorkban. A BT reformját illetően természetesen a tagállamoknak kell elsősorban egyetér­tésre jutniuk. Az állandó BT-tagok (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszor­szág és Kína) nyilvánvalóan nem hajlan­dóak lemondani privilégiumukról. A re­formelképzelések szerint a fejlődő világ nagy országainak (főleg Indiának és Bra­zíliának) is vétójog „jár", legalább vala­miféle rotációs rendszerben. Ugyanakkor a világgazdasági realitások azt követelik, hogy Németországnak és Japánnak - a második világháború két nagy vesztesé­nek - is különleges jogai legyenek. New York, 2003. október SZŐCS LÁSZLÓ ■ ÚJ TAGOK A BIZTONSÁGI TANÁCSBAN A BT-ben Bulgáriát, Guineát, Kamerunt, Mexikót és Szíriát január elsejével Algéria, Benin, Brazília, a Fülöp-szigetek és Románia váltja. A BT nem állandó tagot Pakisztán Spanyolország Németország Angola Románia Az új tagok Fülöp-szigetek Brazília Chile Algéria Benin Egyesült Államok Kína Oroszország A BT állandó tagjai (vétójoggal) Franciaország Nagy-Britannia NÉPSZABADSÁG-grafika

Next