Népszabadság, 2003. november (61. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-03 / 255. szám

FÓKUSZ Közben Az építészeti hónap derekán jócskán túl vagyunk. Vége felé a több mint öt­ven kiállítást, szakmai napot, konfe­renciát, kerekasztal-beszélgetést, filmvetítést magában foglaló prog­ramsorozatnak, amelynek gerincét a magyar építészet elmúlt tizenöt évét bemutató kiállítás alkotja. A hatvanas évek óta nem rendeztek a Közben-hez hasonlítható léptékű szakmai tárlatot hazánkban. Az érdem az Octogon cí­mű szaklapé. Az ő szándékuk szerint való az október 3-tól november 10-ig tartó építészeti hónap meghirdetése is. Örvendetes, hogy egy sajtótermék ekkora erővel bír. Ugyanakkor elgon­dolkodtató, hogy egy újság vállalja magára a magyar építészet ügyének felemelését. Önálló minisztériuma ugyan nincs a szakmának, de frissen alakult hivatala, hosszú múltra visz­­szatekintő kamarája igen. Az előbbi vezetője székfoglaló beszédében kü­lön szólt az építész szakma presztí­zsének emeléséről, az építészeti kul­túra terjesztésének fontosságáról, a kamara pedig régóta szívügyének te­kinti ezt. Gondolhatnánk. Ám egy korábbi alelnöke szerint szakmai kö­röknek sem annyira fontos az építé­szek társadalmi megbecsültsége. A kamara megnyilvánulásai súlytala­nok. Legutóbb a Vörösmarty téri ORI-székház átépítése kapcsán emelt szót. A tervező kiválasztásának mód­ját kifogásolták. Az építtető ugyanis nem írt ki pályázatot. A befektetők többsége nem teszi. Az EU-tagor­­szágokban sem. Az építkezés ugyan­is üzleti vállalkozás, amelynek sikere nagyban függ a tervezőtől. A pénz­emberek pedig nem szívesen kockáz­tatnak. Inkább csalnak egy kicsit. Sa­ját emberük terveihez vásárolnak egy magyar - tervezési jogosultsággal bí­ró - építészt. Pontosabban csak a ne­vét, amely az építési engedély feltéte­le. A csatlakozás után erre sem lesz szükségük. A magyar építészek több­ségét továbbra sem ismerik külföl­dön, így csak kevesek remélhetnek megrendelést a megnyíló piacon. A honi szakma többszörösen megosz­tott, a Nemzeti Színház tervezése kö­rüli purparlé óta képtelen rendezni sorait. A szakmai bizonytalankodás le­nyomataként torz lakóházak és köz­épületek sora csúfítja az országot. A pusztuló lakótelepeken az élet minő­sége is gyorsan romlik. Az építésznek számolnia kell azzal, hogy teremtmé­nyei évekre, évszázadokra adnak ke­retet az átlagéletnek. Ez persze nem menti fel a megrendelőt sem. Az építészet legmélyebb értelem­ben közügy. Épületekben lakunk, vá­sárolunk, tanulunk, dolgozunk, ha­lunk meg. Évente a nemzeti bruttó össztermék kilencedét lakhatásra költjük. A közfigyelem felkeltésére azonban mindez kevés. SZALAI ANNA 770237 377015­0­3­2­5­5 akciós 9,25 már 500 ezer InfoLine: 06 40 37 33 33 • www.ieb.hu *Éves kamat. EBKM: 5,25% • 2 hónapos lekötésre. Inter-Európa Bank Rt.­­ SYMMOICIMI csoport tagja HIRDETÉS 7. OLDAL 9. OLDAL Újabb véres merénylet Irakban Rakétával lőttek le egy helikoptert, tizenhat amerikai katona meghalt Legalább tizehat amerikai katona vesz­tette életét tegnap Irakban, amikor lezu­hant egy ellenséges rakéta által eltalált helikopter. A gépen utazó több mint har­minc szabadságos katona közül további húsz megsérült. A helikopter az amerika­iakkal szembeni ellenállás egyik bástyájá­nak tartott Falludzsa városától délre zu­hant le, miután a rá kilőtt két föld-levegő rakéta egyike eltalálta. Szaddám Huszein iraki elnök bukása óta ebben a gerillatá­madásban halt meg a legtöbb amerikai katona. Donald Rumsfeld amerikai védel­mi miniszter - nem sokkal a szállítóheli­kopter lelövése után - hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem adja fel iraki küldetését, és folytatja a harcot a nemzetközi terrorizmus ellen. Ezt a há­borút meg tudjuk nyerni, és meg is fogjuk nyerni - közölte, és idézte George W. Bush amerikai elnököt, aki szerint az USA ad­dig marad Irakban, ameddig szükséges, és egy nappal sem tovább. Részletek a 2. OLDALON A lelőtt amerikai helikopter roncsai Falludzsa közelében Kezdődik a gazdaregisztráció A napokban megkezdődik az agrárter­melők újraregisztrálása, ami már mind­egyikük számára jelzi, milyen lesz az uniós módi. A több százezer gazdának nem puszta formaság a nyilvántartásba vétel. Ennek hiányában ugyanis nem kapnak pénzt az EU-tól. A falugazdá­szok a támogatás elnyeréséhez szüksé­ges regisztrációs csomaggal minden olyan termelővel felveszik a kapcsolatot, aki korábban részesült mezőgazdasági támogatásban. A megyei földművelés­­ügyi hivatalok rendszere mintegy 260 ezer olyan gazdálkodó adatait tartal­mazza, akik korábban támogatást vettek fel. Egy másik adatbázisban mintegy 400 ezer állattartó, az Agrárintervenciós Központ nyilvántartásában pedig 70 ezer gazdálkodó szerepel. A gazdáknak majd meg kell jelölniük, hogy melyik parcellán termelnek, mert erre is szük­ség van ahhoz, hogy hozzájussanak az Európai Unió területalapú közvetlen ki­fizetéseihez. A termelőknek bankszám­lát is kell nyitniuk, mert e nélkül nem kapnak pénzt. Részletek a 13. OLDALON Soros marad Kelet-Európában Nem vonul ki a Soros Ala­pítvány Kelet-Közép-Eu­­rópából, csupán átalakít­ják a térségben tevékeny­ségüket. A napokban egy albizottság alakult, amely­nek feladata, hogy dönt­sön a csaknem huszonöt­­millió dolláros évi juttatás felhasználásáról - értesült a Népszabadság. Az eddigi tervek szerint ugyanis 2010-ben végleg, addig pe­dig fokozatosan építette volna le jelenlétét Európá­ban a magyar származású üzletember által életre hí­vott alap. Soros György hét végi budapesti látogatása­kor lapunknak adott inter­jújában kifejti: Brüsszel ko­moly forrásokat nyit meg a térség számára, így az alapítványra már nincs annyira szükség. A Med­­gyessy-kormány működé­séről az üzletember kifej­tette: a kabinet felelősség­­teljesen viselkedik, amikor gazdasági megszorító in­tézkedéseket hoz. Soros szerint a választásokkor az előző és a jelenlegi kor­mány „túlságosan kien­gedte a gyeplőt", ami rossz irányba vitte a mak­rogazdaságot. Soros úgy véli, az Egyesült Államok és a kontinens között lévő feszültség „egészséges ha­tással" lesz Európára: arra sarkallja Brüsszelt, hogy kidolgozza saját bizton­ságpolitikai elveit. Interjúnk a 8. OLDALON Száz múzeum hiányzik A statisztika szerint 812 múzeumi intéz­mény van Magyarországon. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vizsgálata szerint viszont már most vilá­gos, hogy százzal - vagy még többel - kevesebb. A felmérés eredményének a mindennapi munka szempontjából is je­lentősége van: az európai uniós pályáza­tokon csak a tárca által kiadott működési engedéllyel bíró intézmények vehetnek majd részt. Számos intézményről kide­rült, hogy nem tud megfelelni a működé­si engedélyében meghatározott besoro­lásnak. Az a múzeum például, amely nem képes fejleszteni a gyűjteményét és nem alkalmas a tudományos munkára, nem nevezhető múzeumnak vagy muze­ális gyűjteménynek. Azok a kiállítóhe­lyek pedig, amelyek nem tudják bemu­tatni a rájuk bízott értékeket, nem alkal­masak múzeumi intézménynek. Részletek az 5. OLDALON ­ ORSZÁGOS NAPILAP 2003. NOVEMBER 3., HÉTFŐ www.nepszabadsag.hu LXL. 255/1. SZÁM, 22 OLDAL, 92 FORINT ■ VAN-E KIÚT A BÁBELI EU-ZŰRZAVARBÓL? ■ TÜNTETÉS EGY VÁRPALOTAI ISKOLÁÉRT ■ MATRANOVAK, AZ ELÚSZOTT FALU 18. OLDAL Közszféra: a SZEF azonnal tárgyalni akar Azonnal tárgyalni kíván a kormánnyal a Szakszervezetek Együttműködési Fóru­ma a közszférában dolgozók jövő évi ke­resetéről és a közigazgatásban elrendelt létszámcsökkentésről. Ezért kezdemé­nyezik: november 11-re hívják össze az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsot. Fehér József, a közalkalmazot­takat és köztisztviselőket összefogó szervezet alelnöke elmondta: a költség­­vetés parlamenti vitájának lezárása előtt szeretnének megállapodni a közintéz­ményekben dolgozók béremeléséről. Azt igénylik, hogy az egy hete elfoga­dott 53 ezer forintos minimálbér legyen a közalkalmazotti illetménytábla kezdő tétele. A köztisztviselők esetében is el­várják, hogy a jelenlegi 33 ezer forintos illetményalap a legkisebb bér emelésé­vel azonos mértékben nőjön, a 100 ezer forintos diplomás minimálbér pedig 106 ezer forintra emelkedjen A közszférá­ban tízszázalékos fizetésemelést tarta­nak indokoltnak. Az érdekegyeztető fórum összehívását azért is követelik, mert szerintük mára vi­lágossá vált, hogy súlyos gondot okoz a hétezer köztisztviselő elbocsátása a köz­­igazgatásból. Fehér szerint a korábban közölt nyolcezerrel szemben az utóbbi napokban kormányzati részről közölt új szám annak beismerése, hogy nincs meg­felelően előkészítve a leépítés. Arra a felvetésünkre, hogy a kormány illetékesei szerint döntően átirányítással oldják meg a leépítést és nem elbocsátás­sal, Fehér azt mondta: erre vonatkozóan semmi konkrétum nincs. A szakszerveze­tek szerint 1200-1700 fővel csökkenthető úgy a közigazgatás létszáma, hogy az ne járjon elbocsátással, így ötezer itt dolgo­zónak kell azzal számolnia, hogy - leg­alábbis átmenetileg - állástalan lesz. KUNI. ERZSÉBET MTV: titkos szerződések Érvénytelennek tartja, és ma felbontja a Magyar Televízió (MTV) Rt. reklámide­jének értékesítéséről áprilisban Ragáts Imre elnök által - akkor ügyvezető alel­­nökként - kötött szerződéseket a köz­­szolgálati médium közalapítványi kura­tóriumának elnöksége, amely pénteken rendkívüli ülést tartott. Az elnökség az MTV Rt. felügyelőbizottságát kérte fel, hogy november 6-ig folytasson vizsgála­tot az ügyben. Ennek során arra is ki kell térni, hogy az MTV Rt.-t érte-e kár, vi­tatják azt is, hogy terheli-e személyi fele­lősség Ragáts Imrét az ügyben Az el­nökség november 6-án dönt. Részletek a 9. OLDALON Ragáts Imre megérkezik a kuratórium elnökségének ülésére

Next