Népszabadság, 2003. november (61. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-19 / 269. szám

4 2003. NOVEMBER 19., SZERDA HAZAI KÖRKÉP NÉPSZABADSÁG KÉSZÜL A POLGÁROK HÁZA A polgári körök jövő tavasszal már beköltözhetnek Visi utcai székhá­zukba, a Polgárok Házának hivata­los átadása legkésőbb 2004. július 31-ig megtörténik. Erről a polgári köröket koordináló Hende Csaba be­szélt tegnap. Az 1600 négyzetméte­res székház kulturális és oktatási központ is lesz. A ház százmillió fo­rintos vételárát három részletben fi­zetik ki, az utolsót augusztus végéig törlesztik. Az adományozók - akik­nek nevét táblán örökítik meg, és dí­szes téglajegyet kapnak - várhatóan a székház felújítási költségeihez is hozzájárulnak majd.­­ A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség decem­ber végéig minden bizonnyal átköl­tözik a Szentkirályi utcába, a szövet­ség új székházába - erről Csépe Krisztina, a párt sajtófőnöke tájékoz­tatta lapunkat. A Fidesz vezetése ősszel döntött arról, hogy bérbe adja a Lendvai utcai pártszékházat, és egy nagyobb épületet bérel. (Munka­társunktól) GYERMEKJOGI MEGBÍZOTT Gyermekjogi megbízott készíti elő a várhatóan jövő júliusban hivatalba lépő gyermekjogi biztos munkáját a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminiszté­riumban. Somody Bernadett a hivata­lok, civil szervezetek közötti koordi­nációt és a gyermekek felvilágosítá­sát nevezte legfontosabb feladatá­nak. A megbízott szerint az ügyköve­tő jogvédelem ma már nem elegen­dő, ezért még az idén kampányt szerveznek, hogy felhívják a figyel­met a gyermekek jogainak fontossá­gára. (Munkatársunktól) BITOROL A SZÍNES MAI LAP Változtatni kénytelen megjelenésén a Színes Mai Lap című bulvárlap, amely a Fővárosi Ítélőtábla tegnapi jogerős döntése szerint bitorolja a Mai Nap című lap védjegyét. A pert a Ringier Kiadó indította 2001 már­ciusában, a Színes Mai Lap megjele­nésének napján. Üzleti érdekeit sér­tette ugyanis, hogy hiába teremtett egy hónappal korábban monopol­helyzetet a bulvárlappiacon a Mai Nap és a Blikk összevonásával, a Híd Rádió Rt. megtévesztő logóval és névvel kiadta a Színes Mai Lapot. Az ítélet szerint az összbenyomás alapján kimondható a védjegybitor­lás, mivel „irányított figyelmet igé­nyel" a két lap logója közti különb­ség felismerése. A „lap" és a „nap" szavak hasonlóságára kitérve az íté­lőtábla megállapította azt is, hogy a „színes" szó a panaszolt lapcímben „nem jellegzetes, nem meghatáro­zó". L. Kelemen Gábor, a Híd Rádió Rt. vezérigazgatója, a Színes Mai Lap főszerkesztője az ítélethirdetés után azt közölte: a határozatot be­tartják, változtatnak a logón. Az íté­let alapján azonban várhatóan a név­nek is módosulnia kell. (H. Z.) AZ MSZP-FRAKCIÓ KONZULTÁL Közös konzultációra invitálta az MSZP-frakció munka világa munka­­csoportja az ágazati szakszervezeti vezetőket és az országgyűlési képvi­selőket. A nyár ülésen a jövő évi költ­ségvetést, a munka világát érintő kér­déseket javasolja megvitatni. Simon Gábor, a munkacsoport vezetője el­mondta: a jövőben a munkacsoport rendszeres találkozókat tervez, ame­lyeken minden olyan kérdést megbe­szélnének, amelyek a törvénykezési munka során érinti a munkavállaló­kat. Szőkó Károly, a vasasszakszerve­zet elnöke, az egyik meghívott la­punknak elmondta: örül a kezdemé­nyezésnek, de szervezete az érdek­­egyeztetést az országos érdekegyez­tető fórumon és autonóm párbeszéd keretében képzeli el. (K. J. E.) Jogdiplomáciai csúcstalálkozók Medgyessy megbeszélése az ombudsmanokkal - Kuncze az államfőnél Folytatás az 1. oldalról Bárándy Péter közölte: a bíróságok füg­getlenségéről a résztvevők úgy foglaltak állást, hogy az jogszabályi szinten maxi­málisan megoldott Magyarországon. A bírói döntések nyilvánosságáról szólva kifejtette: el kell dönteni, hogy annak esz­köze a nyitott tárgyalóajtó vagy az, hogy a közérdeklődésre számot tartó ítéletek közérthető módon, félremagyarázhatat­­lanul juthassanak el a sajtóba. Az igaz­ságügy-miniszter szerint azt is meg kell vitatni, milyen az a vélemény, amely úgy értelmezhető, hogy a bíróság független­ségét sérti, s mi történik, ha a vélemény hatalmi tényezőktől származik. „Ama ki­fogás tárgyává tett, hatalmi tényezőktől származó vélemények alapvetően külön­böznek attól, ami két-két és fél éve tör­tént, amikor a hatalmi tényezők ügyfél­ként szerepeltek egy-egy bírósági eljárás­ban, és úgy nyilvánítottak elvárást tartal­mazó véleményeket" - hangsúlyozta Bárándy Péter. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombuds­man beszámolt arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökével ma tisztázhatják azo­kat a félreértéseket, amelyek ezt a vitát körülvették. Más jelentős, az alapvető jogokat érintő politikai konzultációt is tartottak tegnap. Mádl Ferenc és Kuncze Gábor, az SZDSZ el­nökének találkozóján a felek tisztázták, hogy csak a gyűlöletbeszéddel kapcsola­tos törvénymódosítás elfogadása után, a konkrét szöveg ismeretében dönt az ál­lamfő arról, hogy kéri-e az alkotmánybí­róság előzetes kontrollját. A megbeszélést a szabad demokrata politikus kezdemé­nyezte, annak érdekében, hogy az államfő mérettesse meg az Alkotmánybíróságnál a kormány előterjesztését. (Mint ismere­tes, az SZDSZ-frakció nagyobb része ifj. Hegedűs Lóránt felmentése után, megvál­toztatva korábbi álláspontját, hajlana a gyűlöletbeszéd szabályozásának a szocia­listák által javasolt szigorítására, de csak ha az ezzel kapcsolatos alkotmányossági aggályok biztosan eloszlathatók.) A Köztársasági Elnöki Hivatalból tá­vozóban Kuncze elmondta: egyetértettek abban, hogy a gyűlöletbeszéd nemkívá­natos jelenség, amelynek visszaszorítása érdekében mindent meg kell tenni. Azo­nos volt a véleményük abban is, hogy en­nek nem a büntetőjog a legmegfelelőbb eszköze, hanem az elhatárolódás a jelen­ségtől. Bár konkrét elkötelezést az SZDSZ el­nöke Mádl Ferenctől nem kapott, Kuncze elmondta: bírja Bárándy Péter igazság­ügy-miniszter ígéretét is arra vonatko­zóan, hogy az államfőhöz fordul az elő­zetes normakontroll ügyében. A Köztársasági Elnöki Hivatal közle­ménye szerint a találkozón az államfő el­ítélte, káros jelenségnek nevezte a kire­kesztést, a gyűlöletkeltés minden formá­ját. „A köztársasági elnök szerint az el­múlt hetek vitái több alkotmányossági kérdésre, a véleménynyilvánítás, az em­beri méltóság védelmének problémáira is ráirányították a figyelmet" - olvasható a közleményben. HASZÁN ZOLTÁN-NAGY SZILVIA ■ VÁLTOZATLANUL szükséges­nek tartja az egyeztetést a belügy­miniszter az új büntetőeljárási tör­vény végrehajtásának tapasztala­­ tairól. Lamperth Mónika lapunk kérdésére megerősítette: megkap­ta Polt Péter legfőbb ügyész sze­mélyes találkozót indítványozó le­velét, de változatlanul úgy tartja, hogy ezzel kapcsolatban előbb a legfőbb ügyésznek és az országos rendőr-főkapitánynak kell véle­ményt cserélnie. Ha a személyes megbeszélésen megválaszolatlan kérdések maradnak, Lamperth maga is kész találkozni Polttal. A miniszter egyébként minderről le­vélben tájékoztatja majd a leg­főbb ügyészt. (L. K.) Hosszú vita hosszabb utakról Kilométerszámlálás a parlamentben A kormány 2005 és 2007 között 636 kilométer autópályát kíván építtetni. Az ellenzék a 800 ki­lométeres ígéretet kéri számon. „Tessék hozni az aszfaltot!" - szólították fel a kormányt a T. Házban Fidesz-képviselők. Elbeszéltek egymás mellett a kormány­­párti és az ellenzéki képviselők tegnap az Országgyűlésben a gyorsforgalmi út­hálózatról szóló törvényjavaslat tárgya­lása során. A rendkívül hosszú, egész napos vitában az ellenzék egyetértett ugyan a közúthálózat fejlesztésével, de fenntartásokkal szembesítette a kor­mányt.­­ Az elképzelések szerint 2005 és 2007 között 636 kilométer autópálya és autó­út épül. Összesen 1000 milliárd 89 millió forintot fordítanak erre. A forrás a köz­ponti költségvetés, az uniós alapok, illet­ve a magántőke lesz: 2005-ben 327 milli­­árdot, a következő évben 347 milliárdot, 2007-ben pedig 415 milliárdot biztosíta­nak a gyorsforgalmi úthálózat fejleszté­sére - hangoztatta expozéjában Csillag István közlekedési miniszter. Mint kide­rült, a kormány egyik határozata szerint 2003 és 2006 között 420 kilométer útsza­kaszt adnak át, további 420 kilométer építését kezdik el, 803 kilométer meg­építését pedig előkészítik. A közútháló­zat fejlesztése során az államot elővásár­lási jog illetné meg a miniszteri rendelet­tel meghatározott nyomvonalon találha­tó földrészekre. Szocialista és szabad de­mokrata képviselők arra hívták fel a fi­gyelmet, hogy a törvény - elfogadása esetén - évtizedes hiányt pótol majd.­­ A választási kampányban a szocia­listák 800 kilométer gyorsforgalmi út megépítését ígérték a ciklus végéig, azaz 2006-ig, a javaslat ugyanakkor pusztán 431 kilométerről szól - vetették fel a Fi­desz képviselői. Szerintük a törvényja­■ HA AZ SZDSZ FELVETI az EU-alkotmányról való népszavazás kérdését, akkor a szocialistáknak és a kormánynak is foglalkoznia kell vele - felelte Juhász Endre EU-integrációs miniszter tegnap az Országgyűlés külügyi bizottsá­gának ülésén Németh Zsolt felve­tésére. A testület fideszes elnöke a kisebbik koalíciós párt szomba­ti, „születésnapi" rendezvényén elhangzottakra alapozva tette fel kérdését. Juhász ugyanakkor el­mondta: véleménye szerint nem lenne indokolt az ilyen népszava­zás. (SZ. L. ja­vaslat „pongyolán" határozza meg a ki­sajátítási eljárást, s mint mondták, remé­lik, hogy a cél nem szentesíti majd az eszközt. Az ellenzék szerint a kormány másfél éves késés után látott munkához, s noha 2006-ig követhetőek a tervek és a finanszírozások, a cikluson túli beruhá­zások zsákbamacskának minősíthetők. A lapzártánk idején is folyó vita során az ellenzéki honatyák azt is sérelmezték, hogy az útépítések finanszírozása bi­zonytalan. Babák Mihály (Fidesz) szarva­si polgármester szerint diszkriminatív a törvényjavaslat, mert abból Békés me­gye kimaradt. A képviselő kilátásba he­lyezte, hogy Lévai Katalin esélyegyenlő­ségért felelős tárca nélküli miniszterhez fordul emiatt. „Tessék hozni az aszfal­tot!" - hangoztatták az ellenzéki képvi­selők, akik szerint a kormány teljesíthe­tetlen kilométerszámot jelölt meg javas­latában. A parlamenti vita során szóba került az Orbán-kormány eljárásrendje, a Vegyépszer, a közbeszerzési eljárás nél­küli autópálya-építés is. A szocialisták szóvá tették, hogy a Fidesz-képviselők az Orbán-kormány idején nem szorgal­­mazták az autópálya-építések gyorsítá­sát. Úgy vélték, hogy a kormány norma­szöveg-javaslatához várhatóan nem ér­kezik majd „épkézláb" ellenzéki módo­sító indítvány. CS. I.-N. SZ. Kenyérosztás Szent Erzsébet napján Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek 500 kenyeret és élelmiszercsomagot osztott ki tegnap délelőtt Buda­pesten, a Szent Erzsébet Karitász Központ Lujza utcai segélyhelyén. Erdő Péter Szent Erzsébet napjának szokása szerint meg­áldotta a kenyeret. Azt mondta: „Az ima - Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma! - ma előbb, mint valaha." A rövid szertartás után maga kezdte kiosztani a kenyeret az időseknek, a sok gyerekkel érkező anyáknak és a hajléktalanoknak Szijjártó: Kettős mérce, különös baleset Szijjártó Péter tegnap kettős mérce alkal­mazásával vádolta Szili Katalin szocialista házelnököt, aki nem engedte, hogy kér­dést intézzen a miniszterelnökhöz Gyurcsány Ferenc sportminiszter korábbi ingatlanszerzéseivel kapcsolatban. A kép­viselő arra várt volna választ, hogy a kor­mány tagja lehet-e „Ügyvezető Ferenc", aki szerinte a balatonőszödi kormány­üdülő egy részét értéken alul lízingeli, s aki az V. kerületi egykori miniszterelnöki hivatali ingatlant jóval áron alul kapja meg. Szijjártó elmondása szerint Szili azért mér kettős mércével, mert az egyik kormánypárti képviselő legfőbb ügyész­hez intézett interpellációja - mely „Ügy­vezető Jánossal" példálózott, elhangozha­tott a T. Házban. Szili közleményben tudatta, hogy a házszabály valamennyi ilyen és hasonló esetben eligazítást ad. Valahányszor a tár­cák vezetőinek múltjával kapcsolatos és nem a működési körükbe tartozó inter­pellációt nyújtanak be a képviselők, a be­nyújtott interpelláció sorsa nyilvánvaló. Különösnek mondott balesetről is be­számolt Szijjártó Péter tegnap a tv2.hu ol­vasóinak adott on­line interjújában. Emlé­keztetett rá, hogy a sportminiszter né­hány hete a parla­mentben közlekedési balesettel fenyegette meg, a múlt héten pedig autójával való­ban kisebb balesetet szenvedett. Reméli, közölte, hogy ez volt levadászásának vég­ső állomása. A képviselő a tör­téntekről lapunknak úgy nyilatkozott: a közelmúltban az M5-ös kivezető szaka­szán egy kamion balról előzte, és letörte autójának a visszapillantó tükrét.­­ Mind­össze nyolc centiméteren múlott, hogy nem történt különösebb tragédia. Az ügy­nek semmilyen következménye nem lett, annál is inkább, mert a kamion szélsebe­sen továbbhaladt, s a rendszámát sem le­hetett leolvasni - tette hozzá a Fidesz po­litikusa. Erről az esetről jutott eszébe Gyurcsány Ferenc egy általa felvetett in­terpellációra adott válasza. Akkor a mi­niszter múltjára vonatkozó kérdése kap­csán Gyurcsány Ferenc arra hívta fel az interpelláló Szijjártó Péter figyelmét, hogy ne nézzen folyton hátra, s ne nézze min­dig a visszapillantó tükröt, mert a végén karambolozhat. CSUHAJ ILDIKÓ Szijjártó Péter Ragátsért lobbiznak a civileknél MUNKATÁRSUNKTÓL Akár a helyén is maradhat Ragáts Imre, a Magyar Televízió elnöke, akitől az MSZP, az SZDSZ és az MDF pártdelegáltjaiból álló MTV Közalapítvány kuratóriumának elnöksége a múlt héten megvonta a bizal­mat. Ragáts visszahívásáról holnap sza­vaz a 21 társadalmi szervezet képviselői­vel kiegészült nagykuratórium. Az így 29 tagú testület kétharmados többséggel válthatja le a fél éve kinevezett Ragátsot. A szavazás előtt erőteljes lobbizás folyik a civil kurátoroknál és szervezeteiknél. Úgy tudjuk, hogy a politikai delegál­tak üzenetértékűnek szánt egyhangú bi­zalommegvonása ellenére több civil ku­rátor azon a véleményen van, hogy a köztévé irányítójának visszahívása vég­érvényesen romba döntené az MTV-t. A másik oldalt erősíti, hogy az Országgyű­lés hétfőn megszavazta a zárszámadási törvényt, amely hatmilliárd forintos se­gítséget nyújt a televíziónak. Ezzel egy pár hónapra fellélegezhet a csődközel­ben lévő köztévé. Ragáts visszahívását az általa április­ban, azaz még ügyvezetőként titokban aláírt szerződések miatt kezdeményezte a kuratórium elnöksége. A megállapodá­sok szerint három cég 2007 végéig nyo­mott áron vette volna meg az MTV rek­lámidejét. A szerződéseket a botrány ki­robbanása után az elnök felbontotta, így - állítja - semmilyen kár nem érte a köz­tévét. A felügyelőbizottság szerint ezt je­lenleg nem lehet kijelenteni, Pinke György tévéalelnök pedig a főnökével szemben úgy vélte, hogy a nem anyagi kár akár forintosítható is. Ragáts távozása esetén éppen Pinke lehet az MTV megbízott ve­zetője az új elnöki pályázat sikeres elbírá­lásáig.

Next