Népszabadság, 2003. november (61. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-20 / 270. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Nyílt szavazás dönt Ragátsról Komoly lobbizás indult a pártdelegáltak­ból álló kuratórium teljes bizalmát el­vesztett tévéelnök megtartása érdekében a civil delegáltaknál. Ragáts Imre tévéel­nököt az MTV reklámidejének értékesíté­séről titokban megkötött szerződések mi­att hívná vissza a kuratórium elnöksége, ezt azonban a teljes kuratórium kéthar­madának jóvá kell hagynia. Ragáts kis megszakítással 1997 óta vi­sel valamilyen gazdasági vezető tisztsé­get a köztévében. Az MTV irányítását a kormányváltás után, 2002. júliusban vet­te át. Első intézkedései között felbontotta az Ezüsthajó Kft. és a Vitézy László-vál­­lalkozások szerződéseit, miként Lovas Ist­ván jobboldali publicista szakértői megbí­zását is. A Fidesz közeli beszállítók helyé­re régi-újak jöttek. Ragátsot idén május végén választot­ták elnökké, ekkor arra tett ígéretet, hogy minden egymillió forint feletti szerződést nyilvánosságra hoz. Ez a lista korántsem teljes. Ami kikerült az MTV honlapjára, abból az derül ki, hogy az új beszállító kör egyik kulcsfigurája Galambos Lajos, aki nemcsak a Szuperbuli egy-egy adásá­ért kap 12 millió forintot, de egy másik cége, az L­TV Produkció 62 millió forin­tért adott el egy szappanoperát az MTV- nek, és 13 millió forintért négy részben megbízást kapott a Romajális elkészítésé­re. Emellett szintén a trombitás vállalko­zóé a KOM-BAU 99 Kft., amely színpad- és látványtechnikai kivitelezésért jut 2,3 millióhoz. A Galambos családtól vette az MTV a Kórház a pálmák alatt című soro­zatot. Ez 43 millió forint volt. Az adásonként 8,7 millió forintba ke­rülő NÉVshowR vezéralakjainak, Hajdú Péternek és Tomóczky Anitának már az elő­ző elnök idején volt műsoruk, de sztárok­ká Ragáts idején váltak. Medgyessy Péter nevelt lánya például rendszeres szereplé­si lehetőséget kapott azokban a műsorok­ban, amelyek elkészítésére egy frissen lét­rehozott betéti társaság, a Dominó Média kapott megbízást. Ez a különösebb refe­renciákat felmutatni nem tudó cég szer­vezhette az MTV nyári mozgó turnéját adásonként 4,3 millió forintért. Ismét lett műsora Herendi Jánosnak, aki a Galéria mellett idén novembertől napi kulturális ajánlóműsort is készít, adáson­ként 220 ezer forintért, a kulturális terület költségvetése helyett elnöki keretből. A legkomolyabb összegű szerződése­ket azzal az IKO Productionnal kötötte Ragáts, amely az RTL Klub legnagyobb beszállítója, még tulajdonosi szinten is ér­dekelt a kereskedelmi televízióban. Az IKO 205 millió forintért adott el filmeket a tévének, egy részüket azokból, ame­lyekre az RTL nem tartott igényt. Az IKO tulajdonosának közös érdekeltsége van annak a cégnek az ügyvezetőjével, amelynek Ragáts el akarta adni az MTV reklámidejét. Az IKO készítette a Való vi­lágot is az MTV óbudai telepén. A konku­rens kisegítése nem példa nélküli az MTV-nél: a TV 2 Megasztár című műso­rát is a köztévé IX. stúdiójában veszik fel. HASZÁN ZOLTÁN Ma egyezség a kulturális tömbről? A Trigránit-csoport hajlik a megállapodásra a ferencvá­rosi önkormányzattal. A kér­dés leginkább az, mekkora bírságra számíthatnak azért, mert eltértek az eredeti ter­vektől a Millenniumi Város­­központ építése során. Továbbra is bízik Ferencváros polgár­­mestere, Gegesy Ferenc abban, hogy ma si­kerül megállapodásra jutni a Millenniu­mi Városközpont ügyében, a polgármes­ter ma újra tárgyalóasztalhoz ül a város­­központot építő Trigránit-csoport képvi­selőivel. Ismeretes, az önkormányzat a múlt pénteken azonnali hatállyal leállít­tatta a kulturális tömb építését, a kerület szerint ugyanis a kivitelező több ponton is eltért az eredeti építési engedélyben foglaltaktól. A kerület által az egyik legin­kább kifogásolt módosítás, hogy az egész tömb bejárati szintje egy-másfél méterrel magasabban van az utcaszintnél. Tegnapi számunkban a beruházás épí­tésztervezője, Zoboki Gábor jogi képtelen­ségnek nevezte az önkormányzat érveit. A kerület szerinte összekeveri az építési és a használatbavételi engedélyezést, amikor különböző feltételeket akar szab­ni az építkezés folytatására. Információink szerint a Trigrániton be­lül az építészt teszik felelőssé azért, ami­ért több ponton is eltért az eredeti tervek­től. Zoboki ezt szerdán határozottan cá­folta. Mint mondta, Demján Sándor, a Trigránit feje szerint a bejárati szintről szóló vita tervezői kérdés. Zoboki erről azt mondta, a padlószint megemelése va­lóban az ő „felelőssége", de szó sincs sza­bálytalanságról. A módosítás ugyanis már két éve szerepel egy korábbi, a ható­ság által jóváhagyott dokumentációban. Tehát jogszerűen jártak el a kivitelezés so­rán. Ráadásul egy ilyen létesítmény bejá­ratát sehol sem helyezik az utcaszintre, a szomszédos Nemzeti Színház főbejáratá­hoz is lépcsősoron lehet feljutni. Értesüléseink szerint a Trigránit, illet­ve a Duna Sétány Székház Kft. képviselői már hajlanak arra, hogy elfogadják a ke­rület egyik legnyomósabb feltételét, vagyis nem építik be a kulturális tömb előtti teret. Arra a kérdésünkre, hogy a kerület mekkora bírságot ró ki a Trigránit-leányvállalatra, Gegesy Ferenc nem kívánt válaszolni. Mindössze annyit mondott: a szabálytalanságok mértékétől függően, de jogszabály által meghatáro­zott módon számítják ki a bírság össze­gét. Ezt egyébként a polgármester koráb­ban egymillió forint körülire becsülte. KÁLMÁN ATTILA Szerdán folytatódott a Millenniumi Városközpont építkezése Vonzó célpont Magyarország Folytatás az 1. oldalról A legfeljebb két évre szóló tartózkodá­si engedély iránti kérelmek számában egyelőre nincs jelentős növekedés: a tava­lyi körülbelül harmincezerrel szemben az idén 32 ezret adtak ki. Végh Zsuzsanna ugyanakkor hangsúlyozta: az ebben az évben kibocsátott tartózkodási vízumok lejártával viszont néhány hónap alatt ug­rásszerűen, akár másfélszeresére is növe­kedhet a tartózkodási engedélyt kérők száma. A vízum ugyanis a magyarorszá­gi tartózkodás „előszobája": a külföldi először csak rövidebb idejű beutazásra kaphat engedélyt, s ha a feltételek fenn­állnak - például rendelkezik megfelelő jövedelemmel és lakással -, hosszabb tá­von is maradhat. A főigazgató szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy aki munkavállalóként érkezik, az általában igyekszik tartósan berendezkedni Ma­gyarországon, ennek alapján is valószí­nűsíthető a tartózkodási engedélyt kérők számának gyors növekedése. A korlátlan idejű tartózkodásra jogosí­tó letelepedési engedélyek iránti igény már az idén is igen jelentősen, több mint ötven százalékkal emelkedett: tavaly tíz hónap alatt nem egészen 4200, ebben az esztendőben pedig már 6400 kérelmet re­gisztráltak. Mérsékeltebb ütemben, de nő az érdeklődés a magyar állampolgárság iránt is, hiszen a tavalyi év első tíz hónap­jában 3500, míg az idei esztendő hasonló időszakában több mint 4100 kérelmet nyújtottak be. Végh Zsuzsanna kérdésünkre el­mondta: számítottak rá, hogy az ország iránt az uniós csatlakozás közeledtével egyre nagyobb lesz az érdeklődés, a tar­tózkodási vízum iránti igény jelentős nö­vekedése azonban a szakembereket is meglepte. A főigazgató úgy véli, hogy jö­vő májustól még több külföldi érkezésére kell felkészülni. Eddig a kérelmezők többsége a határon túli magyarok közül került ki, várható, hogy ez 2004-től kissé megváltozik, különösen azok számára le­het vonzó Magyarország, akiknek van szakképzettségük, de hazájukban tartó­san nem jutnak munkához. Valószínűsít­hető, hogy a környező országokban élő magyarok körében sem csökken az ér­deklődés. Jelenleg mintegy 130-140 ezer külföldi állampolgár él legálisan Magyar­­országon, vagyis arányuk a népesség másfél százalékát sem éri el, miközben számos nyugat-európai országban már minden ötödik ember külföldi. Számuk növekedésére más okból is készülni kell: az uniós tagság elnyerésé­vel hazánk vonzó célországa lesz a mene­külteknek. Végh Zsuzsanna emellett utalt arra, hogy a dublini egyezmény sze­rint a menekülteket annak a tagállamnak kell fogadnia, ahol először léptek a kö­zösség területére. Bár az idén hatvan szá­zalékkal kevesebb menekülőt regisztrál­tak, számuk a csatlakozás után valószí­nűleg akkor is nő, ha a tendencia válto­zatlan marad, mert bizonyosan vannak olyanok, akik Magyarországon át jutot­tak illegálisan Nyugat-Európába. Ha ezt sikerül az érintett államoknak bebizonyí­taniuk, akkor 2004-től rövid úton vissza­­toloncolják őket, és ügyükben a magyar hatóságoknak kell eljárni. LENCSÉS KÁROLY ■ TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLYT KÉRELMEZŐK (2002) Román 16 048 Német 1 242 Kínai 2 558 Szlovák 1 144 Ukrán 3 745 Egyéb 11 002 Jugoszláv 1 412 Összesen: 37 151 Forrás: BM BÁH Verseg égetőművet, Valkó hulladéklerakót akar TUDÓSÍTÓNKTÓL Nincs szó arról, hogy Valkó és Verseg ve­­télytársak lennének egy regionális hulla­déklerakó megszerzéséért folytatott ver­senyben, már csak azért sem, mert nem ugyanazt a beruházást kívánjuk megva­lósítani - közölte tegnap lapunkkal Rácz János vérségi polgármester. Ismeretes, öt településen - Püspökszilágyon, Sződön, Kosdon, Kartalon és Keszegen - a lakos­ság elutasította a 99 település hulladékát kezelő lerakó tervét. Időközben azonban két olyan Pest megyei község jelentke­zett, amely nem szerepelt a kilencvenki­lenc jelölt között: Valkó és Verseg. Valkón december 7-re, Versegen december 21-re írtak ki népszavazást a beruházásról. A valkói önkormányzat az ISPA nevű uniós előcsatlakozási alap által támoga­tott hulladéklerakót szeretné a falu külte­rületére csábítani. Versey szükségtelen­nek tartja a másfél millió köbméteres le­rakót, az erre szánt pénzt inkább egy, az uniós elvárásoknak megfelelő ártalmatla­nító egység megépítésére fordítaná. Rácz szerint a lerakón megspórolt két­milliárdból ártalmatlanító létesítményt építhetnének. Az 1500 lakosú, 160 milliós költségvetéssel gazdálkodó Verseg - Vál­tóhoz hasonlóan - adóbevételt és gazda­sági élénkülést remél a beruházástól. Donáth Béla, az ISPA-források felhasz­nálásáért felelős miniszteri biztos érdek­lődésünkre azt mondta: az eredeti prog­ramot módosítani kell, és az sem zárható ki, hogy új lerakó építése helyett a már meglévő létesítmények fejlesztésére ke­rülhet sor. Kijelentette: égetőmű építésé­ről nincs szó az ISPA szerződésében. Hozzátette: egy, már elfogadott program módosítása nem összevethető feladat egy teljesen új elképzelés benyújtásával. Módosul a titoktartási passzus A drogfogyasztásról kötelező lesz a tájékoztatás MTI-JELENTÉS A közoktatási törvény tanári titoktartás­ra vonatkozó előírásainak módosításá­ról várhatóan még ebben az évben elő­terjesztést készít a szaktárca - közölte szerdán az Oktatási Minisztérium politi­kai államtitkára. Szabados Tamás kijelen­tette: egyértelművé kívánják tenni a ti­toktartás módját és a tanárok belátására bízni a döntést a közvélemény által ed­dig leginkább kifogásolt esetekben. Megítélése szerint „a jó tanárok eddig is így jártak el, ha megtisztelte őket a diák a bizalmával". Szabados kijelentette: konkrétan rögzítik majd a módosítás so­rán, hogy mely esetekben köteles a tanár a birtokába jutott információkról tájé­koztatni a szülőket. Példaként az egész­ségi állapotot, a tanulmányi eredményt, a magatartást vagy éppen az esetleges drogfogyasztást említette meg Szabados Tamás. Elölről kezdődik az MVSZ-per MUNKATÁRSUNKTÓL A Legfelsőbb Bíróság szerdán hatályon kívül helyezte a Legfőbb Ügyészségnek és egy magánszemélynek a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elleni perében hozott elsőfokú ítéletet, s a Fővárosi Bí­róságot új eljárásra utasította. Az első­fokú bíróság 2001-ben megsemmisítette az MVSZ 2000. májusi küldöttgyűlésén hozott határozatokat, s kötelezte a szer­vezetet, hogy 2002-ben új küldöttgyű­lést hívjon össze. Továbbá Patrubány Miklóst felügyelőbiztosnak nevezte ki. A Legfelsőbb Bíróság végzése egyebek közt kitért arra: az elsőfokú testület eljá­rási szabályt sértett, ugyanis a kereseti kérelmek tartalmát figyelmen kívül hagyva döntött az MVSZ legfőbb szer­vének összehívásáról. Továbbá a Fővá­rosi Bíróság az MVSZ-t kötelezte a leg­főbb szerv összehívására, holott azt egy erre irányuló, megalapozott kereseti ké­relem esetén is a bíróságnak kell össze­hívnia. Emellett pontosítani kell a kere­setet, s adott esetben a másodrendű fel­peresnek javaslatot kell tennie a fel­ügyelőbiztos személyére, őt meg kell hallgatni, hogy vállalja-e, s a tevékeny­ség pontos meghatározása mellett ha­táridőt kell szabni. KIÍRTÁK A GRIPEN-TENDERT Még az idén kiírja a tendert a Gripen vadászrepülőgépek fegyverzetének beszerzésére a Honvédelmi Minisz­térium beszerzési hivatala - közölte Be­se Ferenc, a szaktárca Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatalának főigazgatója szerdán budapesti tájé­koztatóján. - A NATO-ban rendsze­resített, korszerű fegyverzettel sze­retnénk felszerelni a Svédországtól bérelt 14 Gripen vadászrepülőgépet - mondta a főigazgató. Ismertette, hogy 2005 harmadik negyedében szerződést szeretnének kötni a Gripenek fegyverzetéről, hiszen az első repülőgépek már 2006-ban rendszerbe állnak. (MTI) HARANGZÚGÁS MÁJUS 1-JÉN? Hajdú-Bihar önkormányzata kezde­ményezi, hogy a 2004. május 1-jére virradó éjfélkor Magyarország vala­mennyi településén szólaljanak meg a harangok. A javaslat a megyei köz­gyűlés EU-integrációs bizottságá­nak szocialista elnökétől, Bazsa Györgytől származik, aki szerint a harangzúgás azt hirdeti majd, hogy nehéz évszázadok után az ország az európai országok közösségének tel­jes jogú tagjává válik. A javaslatról szóló sajtóközlemény szerint a me­gyei önkormányzat a Külügymi­nisztérium segítségét kérve kezde­ményezi azt is, hogy jövő év május elsején, éjfélkor mind a tíz új tagál­lamban egyszerre szólaljanak meg a harangok. (Debreceni tudósítónktól) TILTAKOZIK AZ MDF Az MDF sajtótájékoztatón szólította fel a kormányt, hogy teljesítse Mádl Ferenc államfő kérését, aki a romá­niai Sapientia Egyetemnek juttatott 1,7 milliárdos tavalyi állami támoga­tást 340 millió forinttal javasolta megnövelni. Az MSZP képviselői azonban a parlamenti szakbizottság ülésén csak 150 milliós támogatás­­növelést szavaztak meg. Csapody Miklós újságírók előtt rámutatott: a „határon túli magyar felsőoktatás fejlesztésére" szánt költségvetési ke­retet 214 millió forinttal tervezi csök­kenteni a kormánytöbbség. (MTI) ÁRNYÉKOK HARCA Titokzatos közoktatás-fejlesztési kht. létrehozását tervezi a Magyar Bálint által vezetett oktatási tárca: a csak­nem 250 fővel induló szervezet élére jól kipróbált ismerősök kerülnének - jelentette ki tegnap Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke. A tárca közleménye szerint szó sincs „árnyéktárcáról", a Fidesz nem tud túllépni saját árnyé­kán, a közoktatási háttérintézmé­nyek racionalizálásának terve tíz éve napirenden van, az elképzelések kö­zött szerepelt egy kht. létrehozása is - ez azonban biztosan nem fog meg­valósulni, mert a tárca vezetősége már elvetette az ötletet. (V. A. D.) MAGYAR KULTURÁLIS ÉVADOK A Hungarofest Nemzeti Rendez­vényszervező Kht. célja a kulturális értékmegőrzés és -teremtés, feladata az egynapos rendezvények szervezé­sétől a magyar évadok lebonyolításá­ig terjed - mondta tegnapi tájékozta­tóján Bence Ottó, a társaság új ügyve­zető igazgatója. A 2002-es franciaor­szági magyar programsorozat, a MAGYart után Olaszországban, majd Angliában (Magyar Magic) ren­deztek, magyar kulturális évadot. Jö­vőre Hollandiában, 2005-ben Orosz­országban lesz magyar programso­rozat. Török András kurátor szerint a 2004-es rendezvény sikerrel kecseg­tet, mert Hollandia nyitott a kortárs művészetre. A holland évad a tervek szerint akarják Hongaarse Gloeg, az­az Magyar Izzás névre hallgat majd. (Munkatársunktól) VEKERDI LÁSZLÓ CSILLAG A tudományos újságírók szavazatai alapján Vekerdi László lett az idén az év ismeretterjesztő tudósa. A Tudo­mányos Újságírók Klubja által alapí­tott díjat a csillaggal tegnap adták át az Akadémián. Vekerdi a humán és a reál kultúra vidékein kalandozó fel­fedezőnek számít, aki orvosként, iro­dalom- és tudománytörténészként is ismert és elismert. Az 1996-ban ala­pított Év tudósa kitüntetést elsőként Simonyi Károly fizikus kapta. Azóta a díjazottak közé került R. Várkonyi Ágnes történész, Csányi Vilmos etoló­­gus, Falus András immunológus és Marx György fizikus is. Az elismerés részeként a díjazottak nevét egy-egy csillag viseli az égbolton. (H. M.) 5

Next