Népszabadság, 2003. november (61. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-21 / 271. szám
4 2003. NOVEMBER 21., PÉNTEK HAZAI KÖRKÉP NÉPSZABADSÁG CSÖKKENŐ FIDESZ-ELŐNY A Századvég Politikai Elemzések Központjának novemberi elemzése szerint továbbra is a Fidesz-MPSZ vezeti a pártok választói támogatottság szerinti rangsorát. Az összes megkérdezett körében két, a pártválasztók körében négy, a biztos szavazó pártválasztók körében pedig két százalék a Fidesz előnye az MSZP- vel szemben. Az SZDSZ támogatottsága a pártválasztók és a biztos szavazó pártot választók körében ebben a hónapban is eléri az öt százalékot. A többi kis pártnak a novemberi adatfelvétel eredményei alapján nincs esélye az öt százalékos parlamenti küszöb átlépésére. November első felében az összes megkérdezett körében a Fidesz-MPSZ-é 30 százalék, az MSZP támogatottsága 28, az SZDSZ-é 3, az MDF-é pedig 2 százalék volt. (Munkatársunktól) GYERMEKJOGOK VILÁGNAPJA A Gyermekjogok Világnapja alkalmából tegnap a szirmabesenyői Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetének működésével ismerkedhettek meg a látogatók. Az intézet vezetősége által tartott tájékoztatón szó esett a magyar büntetés-végrehajtásban érintett fiatalkorúak helyzetéről, a fogva tartottak részére szervezett oktatási és szabadidős programokról, valamint a drogprevencióról. A másfél évvel ezelőtt átadott, eredetileg 115 férőhelyesre tervezett szirmabesenyői intézetben jelenleg 160, az észak-magyarországi régióból származó, tizennégy és huszonegy év közötti fiatal tölti büntetését. (Munkatársunktól) POLGÁRMESTEREK FELKÉSZÍTÉSE Az uniós pénzek megszerzésének „tudományát" sajátíthatják el a polgármesterek a BM kezdeményezésére indított, a Magyar Közigazgatási Intézet (MAKI) szervezésében zajló kurzusokon - mondta lapunknak Bujdosó Sándor, a tárca önkormányzati helyettes államtitkára. A kétnapos felkészítésen a településvezetők megismerkedhetnek az EU támogatási rendszerével, a hazai tervezési politikával, a projektek előkészítésének és megvalósításának gyakorlatával. Az ingyenes és valamennyi megyeszékhelyen elérhető kurzusokon csaknem kétezer polgármester vesz részt. A közeljövőben más programok is indulnak. A kormány által létrehozott Strukturális és Kohéziós Alapok Képzési Központja, a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal és a MAKI szervezésében egyebek mellett önkormányzati szakembereknek és kistérségi menedzsereknek szerveznek uniós kurzusokat. (L. K.) BÍRÓI SAJTÓNYILATKOZATOK A bírók sajtóban történő megnyilatkozásával kapcsolatos szakmai vitákat le kell folytatni, és könnyen lehet, hogy ennek törvénymódosítás lesz az eredménye - mondta tegnap Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. - Nem lehet megspórolni azokat a vitákat, amelyek Nyugat- Európában a bírói függetlenséggel, az egyes döntésekkel és az azokról alkotott véleményekkel kapcsolatban már évtizedekkel ezelőtt lefolytattak - szögezte le Lomnici. Mint mondta, láthatóan nagy társadalmi vitát váltott ki és ismét felvetette a bírói döntések közérthető magyarázatának kérdését a Fővárosi Ítélőtábla és a Szegedi Városi Bíróság ítélete. Leszögezte: a bíró a jövőben sem lesz kötelezhető arra, hogy döntését határozatának indoklásán túl is magyarázza. Bárándy Péter igazságügy-miniszter úgy vélekedett, hogy időszerű a bírói sajtónyilatkozatokat tiltó jogszabály módosítása. Közölte: helyesnek és időszerűnek tartja a kérdés újragondolását, de erre csak az OIT-vel közösen kerülhet sor. (MTI) A tévéelnök a helyén maradt, de szigorú felügyelet alatt Folytatás az 1. oldalról Ezt a tévéelnök maga is elismerte a testület előtt, ahol sajátos módon a kurátorok közül senki nem kérdezett tőle semmit. Ezt követően viszont szavaztak. Miután az elnökség másfél hete egyhangú, 8-0-s döntéssel határozott úgy, hogy kezdeményezik Ragáts visszahívását, papíron a húsz jelenlévő civil kurátor közül mindössze egyet sikerült meggyőzniük álláspontjuk megalapozottságáról. Csakhogy a szavazás titkos volt, hiába kezdeményezte Czeglédi László kuratóriumi elnök a nyílt véleménynyilvánítást. Nem szavazta meg ezt a javaslatot két MDF-es elnökségi tag, Peták István és Bakó Lajos sem, holott ők másfél hete már csatlakoztak a Ragáts leváltását indítványozó javaslathoz. Peták közölte: a múlt héten nem az elnök felállítására voksolt, hanem arra, hogy kerüljön a civil szervezetekkel kiegészített nagykuratórium elé az ügy. Az MDF-es kurátor az ülés elején ki is osztott egy közleményt, amelyben több, a Ragáts által aláírt szerződések létrejöttének körülményeit árnyaló kérdést is felvetett. A nagy különbségű voksolás után volt olyan civil kurátor, aki futballközvetítések hasonlatával élve úgy vélte, hogy „a játék képe nem tükrözi a végeredményt", nüanszok döntöttek Ragáts megtartása mellett. Úgy tűnik, hogy több kurátorra hatott az ülést megelőző erőteljes lobbizás. Úgy tudjuk, hogy különösen aktív volt a Ragátsot mentő akcióban az egyik civil kurátor és több televíziós műsorbeszállító is úgy érezte, ki kell állnia a tévéelnök mellett. Mindenesetre a felszólalásokból az derült ki, hogy sokan megfontolták Ragáts múlt heti közleményét. Ebben a köztévé irányítója azt jósolta, hogy elmozdítása, vagyis egy mostani elnökváltás és az utána következő bizonytalanság romba döntené az intézményt. A nagyarányú leszavaztatásból az elnökségre vonatkozó esetleges személyi konzekvenciákat firtató kérdésünkre Czeglédi László testületi elnök elmondta: ő és Kozma Huba elnökhelyettes, valamint a titkos szerződések ügyében Ragátsot elmarasztaló felügyelő bizottság két tagja felajánlotta lemondását, ezt azonban a kuratórium nem fogadta el. Czeglédi azt hangsúlyozta, hogy valamennyi kurátor szerint valamilyen szankciót ki kell szabni Ragátsra, ám nem mindenki szerint a legsúlyosabbat. Abban is összhang volt, mondta az elnök, hogy ez volt az utolsó csepp, több ügyet már nem bocsátanak meg az elnöknek. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lesz a menesztésnél enyhébb következmény. Ragáts Imrének ugyanis fél évvel a kinevezése után sincs megbízási szerződése, amely szabályozhatná ezt. Ugyanakkor a történtek után egyfajta háborúskodásra lehet számítani a bizalomvesztést látványosan kinyilvánító, az MTV első emberét közvetlenül felügyelő kuratóriumi elnökség és Ragáts között. Ennek már korábban is voltak előjelei: a testület több Ragáts előterjesztést nem szavazott meg. Ezek közé tartozott a magyar futball-bajnoki mérkőzések közvetítési jogainak megvásárlása 450 millió forintért és több műsor szerződésének meghosszabbítása, mint például a Hoztam egy milliót! című Friderikusz-vetélkedőé vagy a Szféra-kabaréké, amelyek árait Ragáts jóváhagyta, ám a kuratórium elnöksége negyedével lefaragta. Legutóbb az derült ki, hogy hiába rendelne Ragáts a külügyi és belügyi tárca által finanszírozott, egyelőre be sem mutatott uniót népszerűsítő rajzfilmekből további részeket 90 millió forintért, ahhoz az elnökség nem járul hozzá. A bizalmatlanság egyértelmű jele, hogy a botrány kirobbanása után a pártdelegáltakból álló testület 20 millió forintra szállította le azt az értékhatárt, amely felett Ragáts önállóan nem köthet szerződést, csak az elnökség jóváhagyásával. Emellett átvilágítják a titkos reklámszerződéseket ismerő kereskedelmi irodát és a jogi osztályt is. Külön kérdés, hogy milyen lesz a viszonya Ragátsnak a gazdasági ügyeket felügyelő alelnökével, Pinke Györggyel, aki a felügyelő bizottság kérdésére a főnökével szemben úgy vélte: pénzben jól kifejezhető károk érték az MTV-t a titkolt reklámszerződések miatt. HASZÁN ZOLTÁN A HUSZONEGY CIVIL SZERVEZET A nyolc pártdelegált mellett huszonegy civil szervezet küldöttje alkotja az MTV Közalapítvány kuratóriumát. Kurátor képviseli a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatát, a Magyar Katolikus Egyházat, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségét, az 1945-56 közötti Magyar Politikai Elítéltek Közösségét, az írók Kulturális és Szociális Egyesületét, a Színházi Dramaturgok Céhét, az Általános Művelődési Központok Országos Egyesületét, a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetségét, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségét, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságot, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségét, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetséget, a Sajtószakszervezetet, a Természetbúvár Egyesületet, az Első Magyar Vidéki Nőegyeletet, a Szülők Egyesülete a Gyerekekértet, a Hagyományőrző Nyugdíjasok Egyesületét, az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségét, a Magyar Kushido Karate Szövetséget, a Magyar Önkormányzatok Szövetségét, határon túli szervezetként a Magyar Koalíció Pártját. (Munkatársunktól) Nem kér bocsánatot ifj. Hegedűs A Népszabadság információi szerint ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkész, a MIÉP egykori alelnöke nem kíván bocsánatot kérni azoktól, „akiket megbántott". Erre tegnapelőtt Bogárdi Szabó István református püspök szólította fel a Budapesten szolgáló lelkészt. Mint az egyházi vezető kifejtette: a Hegedűst felmentő bírósági ítélet semmiben nem oldotta fel egyházukat a lelkipásztor cikkében megfogalmazott inkriminált sorok terhe alól. „Egyházunk tisztessége és becsülete megrendítő módon megkérdőjeleztetik és besároztatik" - fogalmazott. Ifjabb Hegedűs az Ébresztő című XVI. kerületi pártlapban jelentetett meg két éve egy cikket, amelyben a „galíciai jöttmentek" kirekesztésére szólította fel olvasóit. A cikkben foglaltak miatt perelték be a lelkészt, akit az első fokú bíróság közösség elleni izgatás miatt elítélt, a másodfokú bíróság viszont felmentett. Lapunk úgy tudja: ifjabb Hegedűs arra hivatkozva nem akarja megkövetni azokat, akiket megsértett, hogy a „Rekeszd ki" című cikkben szereplő gondolatokat, illetve sorokat Németh Lászlótól, Szabó Dezsőtől, valamint Prohászka Ottokártól vette, az ő nevükben azonban nem kérhet bocsánatot senkitől. A MIÉP szóvivője, Győri Béla lapunknak annyit mondott: a párt továbbra is szolidáris az egykori alelnökkel, viszont Szabó püspök kijelentését nem kívánják kommentálni, mert mindezt a református egyház belügyének tartják. A szóvivő hozzátette: a MIÉP tovább folytatja a múlt héten megkezdett aláírásgyűjtést a független bíróság védelme érdekében. Az aláírt íveket vagy Bárándy Péter szakminiszternek vagy Lomnici Zoltánnak a Legfelsőbb Bíróság elnökének adják át - közölte lapunkkal a szóvivő. KUNSTÁR CSABA Hazatértek a roma zarándokok MUNKATÁRSUNKTÓL Csütörtökön megérkezett zarándokújáról az a 180 fős roma küldöttség, amelyet - a kormányzat több képviselőjével együtt - II. János Pál is fogadott a Vatikánban. A romák által Rómába vitt, pápai áldásban részesült feszületet valamennyi megyeszékhelyen és több búcsújáró helyen is láthatják majd a hívők. A zarándokútról emlékkönyv készül, címlapján II. János Pál aláírásával. „Szavakban el sem lehet mondani, ami a szívünkben van" - mondta Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. A Vatikánból visszaérkezett küldöttek a Parlament előtt Menesztik a KSH vezetőjét A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vezetője, Mellár Tamás megerősítette lapunk értesülését, amely szerint a napokban a miniszterelnök elbocsátja állásából. Információink szerint utódja Pukli Péter lesz, aki 1994 és 1998 között elnökhelyettesi posztot töltött be a hivatalnál. A kormányszóvivő szintén megerősítette a távozás hírét. Gál J. Zoltán lapunknak azt nyilatkozta: döntés született arról, hogy szakmailag meg kell erősíteni a KSH szervezetét és vezetését, mert az uniós csatlakozás, az Eurostat-rendszerre való átállás komoly szakmai kihívás a hivatalnak. Ezért a közeli jövőben olyan szakember kerül a KSH élére, aki egész szakmai pályafutását a hivatalban töltötte, jelenleg is ott dolgozik, ezen kívül pedig nemzetközileg is ismert és elismert szaktekintély - tette hozzá a kormányszóvivő. Mellár Tamás tudósítónknak azt mondta: Kiss Péter kancelláriaminiszter nemrégiben közölte vele a menesztésével kapcsolatos döntést. Mivel a kormány értelmezése szerint posztja a közigazgatási államtitkár besorolásának felel meg, nem tartották szükségesnek indokolni elbocsátását. A KSH-elnök szerint szakmai kifogás nem merült fel munkájával kapcsolatban. Mellár hangsúlyozta: úgy véli, a törvény azért rendeli hatévenként megválasztani a KSH vezetőjét, hogy a hivatal független legyen a politikától, őt négy éve nevezték ki, ezért jogorvoslattal kíván élni idő előtti felmentése miatt már csak azért is, hogy - miként fogalmazott - ne válhasson gyakorlattá a politikai zsákmányszerzés a szakmaiság rovására. Mellár Tamás a jövő évi költségvetést „büntető" költségvetésnek nevezte, amely miatt veszélybe került a KSH alaptevékenysége. Hozzátette: a hivataltól mintegy 1,4 milliárd forintot vontak el, emiatt az intézmények közötti egyik legnagyobb arányú köztisztviselő-elbocsátást kellet végrehajtaniuk. Eddig 206 dolgozónak mondtak fel, de további tíz százalékos leépítésre lenne szükség, hogy a jövő évi kerettel megfelelően tudjanak gazdálkodni. NAGY SZILVIA-TÖRÖK TÜNDE Mellár Tamás Az MLE szerint emelkednek majd a lapárak MUNKATÁRSUNKTÓL A Magyar Lapkiadók Egyesülete sajnálattal veszi tudomásul, hogy a nyomtatott sajtótermékekre - újságokra, hetilapokra, magazinokra - vonatkozó általános forgalmi adó az országgyűlési végszavazás során a 15 százalékos kategóriába került - ezt tartalmazza a lapkiadók (MLE) tegnapi közleménye. Az MLE leszögezi: ez az adószint messze meghaladja az EU- ban használatos mértéket, így Magyarország a kiemelkedően magas áfa-szintű országok közé került. A magasabb adótartalom miatt a lapárak további emelkedésére lehet számítani, ami a lakosság lassabban növekvő vásárlóereje miatt a példányszámok, következésképpen az olvasottság csökkenéséhez vezet majd. A közlemény szerint a lapkiadók megértik a költségvetés egyensúlyának helyreállítására vonatkozó intézkedések szükségességét, ugyanakkor nehezményezik, hogy a lapkiadás az adótörvények kialakítása és vitája során nem kapta meg a jelentőségének megfelelő figyelmet. Felhívják a figyelmet arra, hogy a magas adószint a lapkiadást hátrányosan különbözteti meg más médiavagy szórakoztatóipari tevékenységekhez képest. Az MLE értetlenül áll az előtt, hogy míg a kormányzat tízmilliárdos nagyságban támogat vagy tervez támogatni más kulturális tartalmú tevékenységeket - ilyen például a közszolgálati televízió, a könyvkiadás vagy a filmgyártás -, a sok milliárd forintos összegben költségvetési befizető lapkiadás az általa befizetett adókból, járulékokból gyakorlatilag semmilyen támogatásban nem részesül. Az MLE szerint az adóelvonás miatt az újonnan megjelenő lapok számának csökkenése, a lapkiadók gazdasági eredményességének gyengülése várható. Ez utóbbi erősíteni fogja a lapok pénzügyi függőségét egyéb pénzbevételi forrásoktól, ami egyben a lapkiadás függetlenségét gyengítő tényező egy olyan időszakban, amikor a közélet érdekei éppen a sajtó önállóságának megerősítését kívánnák meg. A lapok árának, a lakosság általi elérhetőségének, a kiadók pénzügyi függetlenségének viszonylatában a lapokra vonatkozó ára a sajtó szabadságát érintő kérdés. Az egyesület szükségesnek tartja kijelenteni, hogy az alacsony adó - ugyanúgy, mint a könyvkiadás esetében, nem lehet összefüggésben a lapok tartalmával - szögezi le az MLE közleménye, amelyben a lapkiadók kifejezik abbéli reményüket, hogy a kormány, amint arra lehetőség nyílik, kezdeményezni fogja a lapok áfájának alacsonyabb kategóriába sorolását.