Népszabadság, 2003. november (61. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-21 / 271. szám

4 2003. NOVEMBER 21., PÉNTEK H­AZAI KÖRKÉP NÉPSZABADSÁG CSÖKKENŐ FIDESZ-ELŐNY A Századvég Politikai Elemzések Központjának novemberi elemzése szerint továbbra is a Fidesz-MPSZ vezeti a pártok választói támogatott­ság szerinti rangsorát. Az összes megkérdezett körében két, a pártvá­lasztók körében négy, a biztos szava­zó pártválasztók körében pedig két százalék a Fidesz előnye az MSZP- vel szemben. Az SZDSZ támogatott­sága a pártválasztók és a biztos sza­vazó pártot választók körében ebben a hónapban is eléri az öt százalékot. A többi kis pártnak a novemberi adatfelvétel eredményei alapján nincs esélye az öt százalékos parla­menti küszöb átlépésére. November első felében az összes megkérdezett körében a Fidesz-MPSZ-é 30 száza­lék, az MSZP támogatottsága 28, az SZDSZ-é 3, az MDF-é pedig 2 száza­lék volt. (Munkatársunktól) GYERMEKJOGOK VILÁGNAPJA A Gyermekjogok Világnapja alkal­mából tegnap a szirmabesenyői Fia­talkorúak Regionális Büntetés-vég­rehajtási Intézetének működésével ismerkedhettek meg a látogatók. Az intézet vezetősége által tartott tájé­koztatón szó esett a magyar bünte­tés-végrehajtásban érintett fiatalko­rúak helyzetéről, a fogva tartottak részére szervezett oktatási és sza­badidős programokról, valamint a drogprevencióról. A másfél évvel ez­előtt átadott, eredetileg 115 férőhe­lyesre tervezett szirmabesenyői inté­zetben jelenleg 160, az észak-ma­gyarországi régióból származó, ti­zennégy és huszonegy év közötti fia­tal tölti büntetését. (Munkatársunktól) POLGÁRMESTEREK FELKÉSZÍTÉSE Az uniós pénzek megszerzésének „tudományát" sajátíthatják el a pol­gármesterek a BM kezdeményezésé­re indított, a Magyar Közigazgatási Intézet (MAKI) szervezésében zajló kurzusokon - mondta lapunknak Bujdosó Sándor, a tárca önkormány­zati helyettes államtitkára. A kétna­pos felkészítésen a településvezetők megismerkedhetnek az EU támoga­tási rendszerével, a hazai tervezési politikával, a projektek előkészítésé­nek és megvalósításának gyakorlatá­val. Az ingyenes és valamennyi me­gyeszékhelyen elérhető kurzusokon csaknem kétezer polgármester vesz részt. A közeljövőben más progra­mok is indulnak. A kormány által létrehozott Strukturális és Kohéziós Alapok Képzési Központja, a Nem­zeti Területfejlesztési Hivatal és a MAKI szervezésében egyebek mel­lett önkormányzati szakembereknek és kistérségi menedzsereknek szer­veznek uniós kurzusokat. (L. K.) BÍRÓI SAJTÓNYILATKOZATOK A bírók sajtóban történő megnyilat­kozásával kapcsolatos szakmai vitá­kat le kell folytatni, és könnyen lehet, hogy ennek törvénymódosítás lesz az eredménye - mondta tegnap Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. - Nem lehet megspórolni azokat a vitákat, amelyek Nyugat- Európában a bírói függetlenséggel, az egyes döntésekkel és az azokról alkotott véleményekkel kapcsolat­ban már évtizedekkel ezelőtt lefoly­tattak - szögezte le Lomnici. Mint mondta, láthatóan nagy társadalmi vitát váltott ki és ismét felvetette a bí­rói döntések közérthető magyaráza­tának kérdését a Fővárosi Ítélőtábla és a Szegedi Városi Bíróság ítélete. Leszögezte: a bíró a jövőben sem lesz kötelezhető arra, hogy döntését hatá­rozatának indoklásán túl is magya­rázza. Bárándy Péter igazságügy-mi­niszter úgy vélekedett, hogy idősze­rű a bírói sajtónyilatkozatokat tiltó jogszabály módosítása. Közölte: he­lyesnek és időszerűnek tartja a kér­dés újragondolását, de erre csak az OIT-vel közösen kerülhet sor. (MTI)­ ­ A tévéelnök a helyén maradt, de szigorú felügyelet alatt Folytatás az 1. oldalról Ezt a tévéelnök maga is elismerte a testü­let előtt, ahol sajátos módon a kurátorok közül senki nem kérdezett tőle semmit. Ezt követően viszont szavaztak. Miután az elnökség másfél hete egy­hangú, 8-0-s döntéssel határozott úgy, hogy kezdeményezik Ragáts visszahívá­sát, papíron a húsz jelenlévő civil kurátor közül mindössze egyet sikerült meg­győzniük álláspontjuk megalapozottsá­gáról. Csakhogy a szavazás titkos volt, hiába kezdeményezte Czeglédi László ku­ratóriumi elnök a nyílt véleménynyilvá­nítást. Nem szavazta meg ezt a javaslatot két MDF-es elnökségi tag, Peták István és Bakó Lajos sem, holott ők másfél hete már csatlakoztak a Ragáts leváltását indítvá­nyozó javaslathoz. Peták közölte: a múlt héten nem az el­nök felállítására voksolt, hanem arra, hogy kerüljön a civil szervezetekkel ki­egészített nagykuratórium elé az ügy. Az MDF-es kurátor az ülés elején ki is osztott egy közleményt, amelyben több, a Ragáts által aláírt szerződések létrejöttének kö­rülményeit árnyaló kérdést is felvetett. A nagy különbségű voksolás után volt olyan civil kurátor, aki futballközvetíté­­sek hasonlatával élve úgy vélte, hogy „a játék képe nem tükrözi a végeredményt", nüanszok döntöttek Ragáts megtartása mellett. Úgy tűnik, hogy több kurátorra hatott az ülést megelőző erőteljes lobbi­zás. Úgy tudjuk, hogy különösen aktív volt a Ragátsot mentő akcióban az egyik civil kurátor és több televíziós műsorbe­szállító is úgy érezte, ki kell állnia a tévé­elnök mellett. Mindenesetre a felszólalásokból az de­rült ki, hogy sokan megfontolták Ragáts múlt heti közleményét. Ebben a köztévé irányítója azt jósolta, hogy elmozdítása, vagyis egy mostani elnökváltás és az utá­na következő bizonytalanság romba dön­tené az intézményt. A nagyarányú leszavaztatásból az el­nökségre vonatkozó esetleges személyi konzekvenciákat firtató kérdésünkre Czeglédi László testületi elnök elmondta: ő és Kozma Huba elnök­helyettes, valamint a titkos szerződések ügyében Ragátsot el­marasztaló felügyelő bizottság két tagja felajánlotta lemondását, ezt azonban a kuratórium nem fogadta el. Czeglédi azt hangsúlyozta, hogy valamennyi kurátor szerint valamilyen szankciót ki kell szab­ni Ragátsra, ám nem mindenki szerint a legsúlyosabbat. Abban is összhang volt, mondta az elnök, hogy ez volt az utolsó csepp, több ügyet már nem bocsátanak meg az elnöknek. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lesz a menesztésnél enyhébb következ­mény. Ragáts Imrének ugyanis fél évvel a kinevezése után sincs megbízási szerző­dése, amely szabályozhatná ezt. Ugyan­akkor a történtek után egyfajta háborús­kodásra lehet számítani a bizalomvesz­tést látványosan kinyilvánító, az MTV el­ső emberét közvetlenül felügyelő kurató­riumi elnökség és Ragáts között. Ennek már korábban is voltak előjelei: a testület több Ragáts előterjesztést nem szavazott meg. Ezek közé tartozott a magyar fut­­ball-bajnoki mérkőzések közvetítési joga­inak megvásárlása 450 millió forintért és több műsor szerződésének meghosszab­bítása, mint például a Hoztam egy milli­ót! című Friderikusz-vetélkedőé vagy a Szféra-kabaréké, amelyek árait Ragáts jó­váhagyta, ám a kuratórium elnöksége ne­gyedével lefaragta. Legutóbb az derült ki, hogy hiába rendelne Ragáts a külügyi és belügyi tárca által finanszírozott, egyelő­re be sem mutatott uniót népszerűsítő rajzfilmekből további részeket 90 millió forintért, ahhoz az elnökség nem járul hozzá. A bizalmatlanság egyértelmű jele, hogy a botrány kirobbanása után a párt­delegáltakból álló testület 20 millió fo­rintra szállította le azt az értékhatárt, amely felett Ragáts önállóan nem köthet szerződést, csak az elnökség jóváhagyá­sával. Emellett átvilágítják a titkos rek­lámszerződéseket ismerő kereskedelmi irodát és a jogi osztályt is. Külön kérdés, hogy milyen lesz a viszonya Ragátsnak a gazdasági ügyeket felügyelő alelnökével, Pinke Györggyel, aki a felügyelő bizottság kérdésére a főnökével szemben úgy vélte: pénzben jól kifejezhető károk érték az MTV-t a titkolt reklámszerződések miatt. HASZÁN ZOLTÁN A HUSZONEGY CIVIL SZERVEZET A nyolc pártdelegált mel­lett huszonegy civil szer­vezet küldöttje alkotja az MTV Közalapítvány kura­tóriumát. Kurátor képvise­li a Magyarországi Romá­nok Országos Önkor­mányzatát, a Magyar Ka­tolikus Egyházat, a Ma­gyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségét, az 1945-56 közötti Magyar Politikai Elítéltek Közössé­gét, az írók Kulturális és Szociális Egyesületét, a Színházi Dramaturgok Cé­hét, az Általános Művelő­dési Központok Országos Egyesületét, a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetségét, a Magyar Lelki Elsősegély Telefon­­szolgálatok Szövetségét, a Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaságot, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségét, a Magyar Kábelkommuni­kációs Szövetséget, a Saj­­tószakszervezetet, a Ter­mészetbúvár Egyesületet, az Első Magyar Vidéki Nőegyeletet, a Szülők Egyesülete a Gyereke­­kértet, a Hagyományőrző Nyugdíjasok Egyesületét, az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Ér­dekvédelmi Szövetségét, a Magyar Kushido Karate Szövetséget, a Magyar Önkormányzatok Szövet­ségét, határon túli szerve­zetként a Magyar Koalíció Pártját. (Munkatársunktól) Nem kér bocsánatot ifj. Hegedűs A Népszabadság információi szerint ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkész, a MIÉP egykori alelnöke nem kíván bocsá­natot kérni azoktól, „akiket megbántott". Erre tegnapelőtt Bogárdi Szabó István re­formátus püspök szólította fel a Buda­pesten szolgáló lelkészt. Mint az egyházi vezető kifejtette: a Hegedűst felmentő bí­rósági ítélet semmiben nem oldotta fel egyházukat a lelkipásztor cikkében meg­fogalmazott inkriminált sorok terhe alól. „Egyházunk tisztessége és becsülete megrendítő módon megkérdőjeleztetik és besároztatik" - fogalmazott. Ifjabb Hegedűs az Ébresztő című XVI. kerületi pártlapban jelentetett meg két éve egy cikket, amelyben a „galíciai jött­­mentek" kirekesztésére szólította fel ol­vasóit. A cikkben foglaltak miatt perel­ték be a lelkészt, akit az első fokú bíró­ság közösség elleni izgatás miatt elítélt, a másodfokú bíróság viszont felmentett. Lapunk úgy tudja: ifjabb Hegedűs arra hivatkozva nem akarja megkövetni azo­kat, akiket megsértett, hogy a „Rekeszd ki" című cikkben szereplő gondolatokat, illetve sorokat Németh Lászlótól, Szabó De­zsőtől, valamint Prohászka Ottokártól vette, az ő nevükben azonban nem kérhet bo­csánatot senkitől. A MIÉP szóvivője, Győri Béla lapunk­nak annyit mondott: a párt továbbra is szolidáris az egykori alelnökkel, vi­szont Szabó püspök kijelentését nem kívánják kommentálni, mert mindezt a református egyház belügyének tartják. A szóvivő hozzátette: a MIÉP tovább folytatja a múlt héten megkezdett alá­írásgyűjtést a független bíróság védel­me érdekében. Az aláírt íveket vagy Bárándy Péter szakminiszternek vagy Lomnici Zoltánnak a Legfelsőbb Bíróság elnökének adják át - közölte lapunkkal a szóvivő. KUNSTÁR CSABA Hazatértek a roma zarándokok MUNKATÁRSUNKTÓL Csütörtökön megérkezett zarándokújáról az a 180 fős roma küldöttség, ame­lyet - a kormányzat több képviselőjével együtt - II. János Pál is fogadott a Va­tikánban. A romák által Rómába vitt, pápai áldás­ban részesült feszületet valamennyi megyeszék­helyen és több búcsújáró helyen is láthatják majd a hívők. A zarándokútról emlékkönyv készül, cím­lapján II. János Pál aláírá­sával. „Szavakban el sem lehet mondani, ami a szí­vünkben van" - mondta Kolompár Orbán, az Orszá­gos Cigány Önkormány­zat elnöke. A Vatikánból visszaérkezett küldöttek a Parlament előtt Menesztik a KSH vezetőjét A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vezetője, Mellár Tamás megerősítette la­punk értesülését, amely szerint a napok­ban a miniszterelnök elbocsátja állásá­ból. Információink szerint utódja Pukli Péter lesz, aki 1994 és 1998 között elnök­­helyettesi posztot töltött be a hivatalnál. A kormányszóvivő szintén megerősítet­te a távozás hírét. Gál J. Zoltán lapunk­nak azt nyilatkozta: döntés született ar­ról, hogy szakmailag meg kell erősíteni a KSH szervezetét és vezetését, mert az uniós csatlakozás, az Eurostat-rendsz­­erre való átállás komoly szakmai kihívás a hivatalnak. Ezért a közeli jövőben olyan szakember kerül a KSH élére, aki egész szakmai pályafutását a hivatalban töltötte, jelenleg is ott dolgozik, ezen kí­vül pedig nemzetközileg is ismert és el­ismert szaktekintély - tette hozzá a kor­mányszóvivő. Mellár Tamás tudósítónknak azt mondta: Kiss Péter kancelláriaminiszter nemrégiben közölte vele a menesztésé­vel kapcsolatos döntést. Mivel a kor­mány értelmezése szerint posztja a köz­­igazgatási államtitkár besorolásának fe­lel meg, nem tartották szükségesnek in­dokolni elbocsátását. A KSH-elnök szerint szakmai kifogás nem merült fel munkájával kapcsolat­ban. Mellár hangsúlyozta: úgy véli, a törvény azért rendeli hatévenként meg­választani a KSH vezetőjét, hogy a hi­vatal független legyen a politikától, őt négy éve nevezték ki, ezért jogorvoslat­tal kíván élni idő előtti felmentése miatt már csak azért is, hogy - miként fogal­mazott - ne válhasson gyakorlattá a po­litikai zsákmányszerzés a szakmaiság rovására. Mellár Tamás a jövő évi költségvetést „büntető" költségvetésnek nevezte, amely miatt veszélybe került a KSH alaptevékenysége. Hozzátette: a hivatal­tól mintegy 1,4 milliárd forintot vontak el, emiatt az intézmények közötti egyik legnagyobb arányú köztisztviselő-elbo­csátást kellet végrehajtaniuk. Eddig 206 dolgozónak mondtak fel, de további tíz százalékos leépítésre lenne szükség, hogy a jövő évi kerettel megfelelően tud­janak gazdálkodni. NAGY SZILVIA-TÖRÖK TÜNDE Mellár Tamás Az MLE szerint emelkednek majd a lapárak MUNKATÁRSUNKTÓL A Magyar Lapkiadók Egyesülete sajná­lattal veszi tudomásul, hogy a nyomta­tott sajtótermékekre - újságokra, hetilap­okra, magazinokra - vonatkozó általános forgalmi adó az országgyűlési végszava­zás során a 15 százalékos kategóriába ke­rült - ezt tartalmazza a lapkiadók (MLE) tegnapi közleménye. Az MLE leszögezi: ez az adószint messze meghaladja az EU- ban használatos mértéket, így Magyaror­szág a kiemelkedően magas áfa-szintű országok közé került. A magasabb adó­tartalom miatt a lapárak további emelke­désére lehet számítani, ami a lakosság lassabban növekvő vásárlóereje miatt a példányszámok, következésképpen az olvasottság csökkenéséhez vezet majd. A közlemény szerint a lapkiadók megértik a költségvetés egyensúlyának helyreállítására vonatkozó intézkedések szükségességét, ugyanakkor nehezmé­nyezik, hogy a lapkiadás az adótörvé­nyek kialakítása és vitája során nem kapta meg a jelentőségének megfelelő fi­gyelmet. Felhívják a figyelmet arra, hogy a magas adószint a lapkiadást hát­rányosan különbözteti meg más média­vagy szórakoztatóipari tevékenységek­hez képest. Az MLE értetlenül áll az előtt, hogy míg a kormányzat tízmilliár­dos nagyságban támogat vagy tervez tá­mogatni más kulturális tartalmú tevé­kenységeket - ilyen például a közszol­gálati televízió, a könyvkiadás vagy a filmgyártás -, a sok milliárd forintos összegben költségvetési befizető lapki­adás az általa befizetett adókból, járulé­kokból gyakorlatilag semmilyen támo­gatásban nem részesül. Az MLE szerint az adóelvonás miatt az újonnan megjelenő lapok számának csökkenése, a lapkiadók gazdasági ered­ményességének gyengülése várható. Ez utóbbi erősíteni fogja a lapok pénzügyi függőségét egyéb pénzbevételi források­tól, ami egyben a lapkiadás függetlensé­gét gyengítő tényező egy olyan időszak­ban, amikor a közélet érdekei éppen a sajtó önállóságának megerősítését kí­vánnák meg. A lapok árának, a lakosság általi elérhetőségének, a kiadók pénz­ügyi függetlenségének viszonylatában a lapokra vonatkozó ára a sajtó szabadsá­gát érintő kérdés. Az egyesület szüksé­gesnek tartja kijelenteni, hogy az ala­csony adó - ugyanúgy, mint a könyvki­adás esetében­­, nem lehet összefüggés­ben a lapok tartalmával - szögezi le az MLE közleménye, amelyben a lapki­adók kifejezik abbéli reményüket, hogy a kormány, amint arra lehetőség nyílik, kezdeményezni fogja a lapok áfájának alacsonyabb kategóriába sorolását.

Next