Népszabadság, 2003. november (61. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-05 / 257. szám

4 2003. NOVEMBER 5., SZERDA ____________HAZAI KÖRKÉP____________ NÉPSZABADSÁG KISS PÉTER ÉS A KISEBBSÉGEK A kancelláriaminiszter közlése sze­rint gyorsított ütemben zajlik a ki­sebbségi törvény és a választójogi törvény kisebbségeket érintő módo­sítása. Kiss Péter erről az országos ki­sebbségi önkormányzatok elnökei­vel történt keddi parlamenti találko­zója után nyilatkozott. Elmondta, hogy a kormány a jövő évi költség­­vetésben biztosítani kívánja a pénz­ügyi forrásokat a valós igényekre épülő, a nemzetiségek kulturális au­tonómiáját szolgáló programok megvalósításához. Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke a költ­ségvetés kapcsán megállapította, hogy a kisebbségek sem számíthat­­nak forrásbővülésre. Azt viszont si­került elérni, hogy a helyi kisebbsé­gi önkormányzatok öt százalékkal több támogatást kapjanak. A kancel­láriaminiszter továbbá azt ígérte, hogy a háttérintézmények támoga­tására szánt 400 milliós keretet visz­­szaállítják 440 millió forintra. (Hír­összefoglalónk) ROMA ÁLDOZATOK EMLÉKE Ma, kora délután Mádl Ferenc köz­­társasági elnök Zalaegerszegen em­lékművet avat fel a roma holokauszt áldozatainak tiszteletére. A leleple­zést követően az államfő - roma ve­zetők és a vészkorszakot megjárt túlélők társaságában - részt vesz a városháza dísztermében rendezett Cigány Holokauszt Emlékülésen. (Munkatársunktól) ÉLELMISZERKONTROLL Az egészségmegőrzés alapvető fel­tétele, hogy az emberek egészséges élelmiszert fogyasszanak, ám ehhez nemcsak tudatos étrend-összeállí­tásra, hanem a káros anyagoktól mentes élelmiszerekre is szükség van - mondta Németh Imre földmű­velésügyi és vidékfejlesztési minisz­ter a keddi rendkívüli kormányszó­vivői tájékoztatón. Az agrártárca ve­­­zetője szerint Magyarországon is a termőföldtől a fogyasztó asztaláig kell nyomon követni az élelmisze­rek biztonságos előállítását. Kökény Mihály egészségügyi miniszter a tá­jékoztatón azt hangsúlyozta: uniós m­intára idehaza is egységes fel­ügyelet alá kell helyezni az élelmi­szer-ellenőrzést. (Munkatársunktól) SZŐKE A 38 ÓRÁS MUNKAHÉTRŐL Nem tartja elfogadhatónak az Or­szágos Érdekegyeztető Tanácsban a munkabérekről született megállapo­dást Szőló Károly, a vasasszakszerve­zet elnöke, aki Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megyei szak­­szervezeti tisztségviselőknek teg­nap Veszprémben azt mondta: en­nek ellenére kezelhető a megállapo­dásban szereplő 7-8 százalékos jövő évi központi béremelési ajánlat, mi­vel „ehhez talán még hozzá lehet al­kudni" másfél-két százalékot. Szőke szerint az érdekegyeztetés mai rendszere nem megfelelő, létre kel­lene hozni az ipari érdekegyeztető tanácsot, a szakszervezeteknek pe­dig ipari konföderációt kellene ala­kítaniuk. Szőke szóvá tette, hogy több választási ígéret nem teljesült, például a 38 órás munkahét beveze­tése­­ (ezt a kormány a ciklus végéig ígérte - a szerk.). Kijelentette: a szak­­szervezetek nem hajlandók lemon­dani erről. (Veszprémi tudósítónktól) EÖRSI: A FIDESZ FÉLTI A HÍR TV-T A Fidesz azért ellenzi a médiatör­vény egyhatodos szabályának eltör­lését, mert félti a Hír TV-t attól, hogy a kábelszolgáltatók nem fogják su­gározni a műsorát - mondta Eörsi Mátyás (SZDSZ) a hírközlési tör­vényről tartott sajtótájékoztatón. A kormány célja, hogy a médiatörvény azon fejezetét, amely az ország terü­letének egyhatodára korlátozza az egyes kábelhálózatok működését, el­törölje. A törvényjavaslatról szólva hangsúlyozta: ha a széles sávú inter­net elterjed, sok száz televíziós mű­sort lehet ezen keresztül szolgáltatni, és ez jelentené az ország fejlődésé­nek egyik biztosítékát. (MTI) Sorsolást javasol a kormány Ma újra a kabinet elé kerül az uniós választási törvény Lamperth szerint a használ­hatatlan jogszabályt az államfőnek nem szabad aláírnia. Lamperth ezért Szilihez fordult, kérje meg Mádlt, ne írja alá a törvényt. Az uniós választást sem kiírni, sem lebo­nyolítani nem lehet a jelenlegi jogi feltéte­lek között. Sajátos torzó született ugyanis hétfőn az Országgyűlésben: az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló törvény néhány pontja - például a jelölés és a listaállítás, a mandátumok kiosztása és az összeférhetetlenség szabályai­­ elvi­leg hatályba léphetnek, a választási eljárá­si törvény módosítására irányuló rendel­kezések viszont a kétharmados támoga­tottság híján nem. Lamperth Mónika bel­ügyminiszter ezért levélben kéri Szili Ka­talin házelnököt, hogy a kialakult helyzet­ről tájékoztassa a köztársasági elnököt, egyben indítványozza, hogy a használha­tatlan törvényt Mádl Ferenc ne írja alá. A kormány mai ülésén máris tárgyal a módosított előterjesztésről, és azt napo­kon belül ismét a parlament elé terjeszti. Úgy tudjuk, hogy egyetlen érdemi kor­rekciót terveznek, pontosítják a követsé­gekre küldendő szavazatszámláló bizott­sági tagok kijelölésének szabályait. E sze­rint a már korábban megválasztott több tízezernyi bizottsági tag közül az Orszá­gos Választási Bizottság (OVB) sorsolná ki azokat, akikről azután a parlament egyszerű többséggel határozna. Az ere­deti megoldást az ellenzék azért kifogá­solta, mert tartott tőle: ha a résztvevők körét az OVB határozza meg, az érdemi döntéseket tulajdonképpen az Országos Választási Bizottság hozná, és így nem látták biztosítottnak a pártatlanságot. Kérdéses, hogy ezt a megoldást a Fidesz elfogadja-e, miután a nagyobbik ellenzé­ki párt ragaszkodott ahhoz, hogy a kül­képviseletekre kiküldendő bizottsági ta­gokról a parlament kétharmados több­séggel döntsön. A vita előzménye, hogy a tavaly de­cemberi alkotmánymódosítás szerint biz­tosítani kell a magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján külföld­ön tartózkodó magyar állampolgárok vá­lasztójogát. Felvetődött, hogy voksolja­nak levélben, de ezt a megoldást a politi­kusok párthovatartozásuktól függetlenül fenntartásokkal fogadták. A törvényter­vezetben ezért már az szerepelt, hogy a követségeken elektronikus szavazógépe­ket állítanak fel, ám az ellenzék ezt sem fogadta el. A két oldal között nincs egyet­értés arról, hogy ki javasolta, de az utolsó, múlt heti egyeztetésen már úgy tűnt, hogy az mindenki számára elfogadható, ha a mintegy hetven követségen is hagyo­mányos szavazatszámláló bizottságok működnek majd. A tagok kiválasztása kapcsán viszont az utolsó utáni pillanat­ban sem sikerült dűlőre jutni, és gyakorla­tilag ezen bukott el a törvénytervezet. Kormányzati források ezzel összefüg­gésben sarkosan fogalmaznak, az ellen-„A múlt héten a Fi­desz elfogadta az MSZP javaslatait, s ezzel létrejött a meg­állapodás a külkép­viseleteken felállí­tandó választási bi­zottságokról. A kor­mány azonban a megállapodással ellenté­tes, az Országgyűlés által már korábban leszavazott javaslatot terjesztett a T. Ház elé, mely a jogállami követelményeknek nem felelt meg. Ezt nem szavazhattuk meg. Alkotmányjogi vitáról van szó, melynek lényege: hajlandó-e a kormány­­oldal olyan választási bizottságok meg­alakítását elfogadni, melyek összetételére nem csak egyedül a kormányoldal gya­korolhat befolyást. A bizottságok összeté­tele nem politikai bizalmi, hanem jogálla­mi kérdés. A patthelyzet úgy oldható fel, ha a kormány és a koalíciós pártok hajlan­dóak valamilyen jogállami megoldást el­fogadni a többféle lehetőség közül. Elkép­zelhetetlen, hogy ez ne sikerüljön - így meggyőződésem, hogy az EP-választá­­sok elől elhárul majd az akadály." CSUHAJ ILDIKó­ zék akadékoskodásának célja szerintük nem egyéb, mint hogy pártembereket in­gyen külföldre küldjenek, de informáto­runk szerint több százmilliónyi közpén­zen nem lesz állami „utazási iroda". Nem tartja lehetetlennek, hogy a választás kö­zeledtével a Fidesz felsrófolja a tervezet támogatásának árát, és további ötletekkel áll elő. Egyébként szakértők nagy össze­gű fogadást ajánlanak arra, hogy a kül­képviseleten szavazók száma a két-háro­­mezret sem fogja meghaladni. Ez az ösz­­szes valószínű szavazó legfeljebb egy­­kéttized ezreléke. Ha tehát a követsége­ken leadott szavazatok mindegyikét - fel­téve, de nem megengedve - sikerülne meghamisítani, a választás eredményét érdemben azzal sem befolyásolhatnák. LENCSÉS KÁROLY „A Fidesz-képvise­­lők parlamenti be­kiabálásaiból - Csa­lók! Nem bízunk bennetek! - kitűnik, hogy az ellenzéki párt saját magából indul ki a külképvi­seleti választási bizottságok ügyében. Az előző ciklusban az Országos Választási Bizottságba kizárólag az Orbán-kormány delegáltjai kerülhettek. Az MSZP viszont kompromisszumos megoldásokra törek­szik: miután a Fidesz elutasította, hogy a külföldön tartózkodó magyar állampol­gárok levélben szavazzanak, elfogadtuk, hogy a külképviseleteken legyenek vá­lasztási bizottságok. A Fidesz azonban azzal állt elő, hogy a bizottságok összeté­telét kétharmados többség határozza meg. Itt az ideje, hogy a Fidesz pontosan mondja meg, mit akar. Komplett vészfor­gatókönyvvel nem készül a szocialista párt, mert őszintén reméljük, hogy a Fi­desz belátja: nem a kormány, hanem az ország számára lenne presztízsveszteség, ha nem születne meg az EP-törvény." NAGY SZILVIA Alkotmányjog vagy bizalom? Avarkeszi Dezső (MSZP) Salamon László (Fidesz) Lex Gyurcsány MSZP-változatban MUNKATÁRSAINKTÓL Az Országgyűlés tegnap megkezdte a „lex Gyurcsány" tárgyalását­­ szocialista változat alapján. Az MSZP két politikusa, Toller László és Göndör István által jegyzett törvényjavaslat szerint mindazon mi­nisztereknek, politikai államtitkároknak és a T. Ház által megválasztott közjogi méltóságoknak nyilvános vagyonnyilat­kozatot kell tenniük, akik nem parlamen­ti képviselők. A kötelezettség visszame­nőleges hatályú; az Orbán-kormány nem képviselő minisztereinek és államtitkára­inak, illetve közjogi méltóságainak is szá­mot kellene adniuk vagyoni helyzetük­ről. Azzal, hogy tegnap napirenden szerepelt a javaslat, az MSZP megelőzte a Fideszt: először a Gyurcsány Ferenc sport­­miniszter elleni politikai támadás része­ként az ellenzéki párt hozta szóba, hogy a nem képviselő miniszterek is tegyenek nyilvános vagyonnyilatkozatot. A kormány még nem döntötte el, tá­mogatja-e a módosítást, az igazságügyi tárca viszont megfelelőnek tartja azt. - Az egyik szemem sír, a másik nevet - közölte a „lex Gyurcsány" ötletét felvető fideszes képviselő, Répássy Róbert, aki helyesnek nevezte, hogy a koalíció is támogatja az elképzelését, szerinte a napirenden lévő javaslat a visszamenőleges hatály miatt alkotmányellenes, másrészt jogi fércmű. A Magyar Honvédség egy 150 fős al­egysége a NATO reagáló erők része lesz, ha a T. Ház elfogadja az erről szóló kor­mányjavaslatot. Az ellenzék szerint bur­kolt alkotmánymódosításról is lehet be­szélni. Karsai Péter, az MDF képviselője azt javasolta, hogy pénteken négypárti egyeztetésen tárgyaljanak minderről. Nyilvánossá váltak a Kondor-iratok Nyilvánossá váltak a Kondor Katalinra vonatkozó, az állambiztonsági levéltár­ban őrzött iratok. Bár a rádióelnök nem vallotta magát közszereplőnek, mégis hozzájárult ahhoz, hogy a levéltár igaz­gatója törölje az iratok titkos minősíté­sét. Állampolgárként így bárki belenéz­het a dokumentumokba. Az Index inter­netes hírújság által nyilvánosságra is ho­zott két papír megegyezik azokkal, ame­lyeket a rádióelnök szakértője mutatott be a sajtónak a múlt héten. Ezek között van a Kondort titkos megbízottként nyivántartásba vevő, a Népszavában is megjelentetett úgynevezett 6-os karton. Ezt először a rádióelnök hamisítvány­nak nevezte, ám a dokumentum meg­vizsgálása után Kondor szakértője már hitelesnek mondta, hozzátéve: a karton nem bizonyítja, hogy a megjelölt idő­szakban gazdasági újságíróként dolgozó rádiós valóban együttműködött az ál­­lambiztonsági szolgálatokkal. Ha ezek az iratok nem is, Kondor múltjáról a Népszavában közöltek miatt indított perek pontosabb képet adhatná­nak. A sajtóper során tanúként megszó­lalhat az a volt állambiztonsági tiszt, aki a Népszavának nyilatkozva Kondor utolsó kapcsolattartójának mondta ma­gát. Neve nyilvánosságra hozatalához ugyan nem járult hozzá, de közölte: kész bíróságon is megerősíteni az általa el­mondottakat. H. Z. Ragátsnak nincs szerződése Miközben a Magyar Televízió kuratóriu­ma csütörtökön már a tévéelnök esetle­ges felmentéséről dönt, lapunk megtud­ta: Ragáts Imrének még aláírt megbízási szerződése sincs. Az elnöki pályázat vég­eredményét májusban hirdette ki az MTV kuratóriuma, ám az azóta eltelt majdnem fél év nem volt elegendő arra, hogy szig­nálják a szerződést. Ezt Czeglédi László, kuratóriumi elnök lapunknak tegnap az­zal indokolta, hogy még egyezkednek a feltételekről. A testület napirendjén im­már nem a szerződés részletei, hanem az elnökbe vetett bizalom megkérdőjelezése van napirenden. Múlt pénteken rendkí­vüli ülésén számoltatták be Ragátsot azokról a szerződésekről, amelyekben el­adta az MTV reklámidejét három cégnek. Az áprilisi megállapodásokról a tévéel­nök nem értesítette a kuratóriumot, arról az egyik tag szerzett tudomást. Ezért Ragáts visszahívása is szóba került. A té­véelnök az MTV Rt. felügyelőbizottsága előtt hétfőn és kedden is azzal érvelt, hogy kár nem érte az intézményt. Az fb azt is vizsgálja, hogy nem sértett-e az el­nök jogszabályt. A testület jelentése való­színűleg ma estére készül el, Ragáts sorsát pedig a csütörtökre elnapolt kuratóriumi ülés dönti el. Ragáts a megbízási szerződés nélkül is teljes jogkörű elnökként járt el, még új szervezeti és működési szabályzatot is életbe léptetett, új igazgatókat vett fel. HASZÁN ZOLTÁN 1956 áldozatai előtt tisztelegtek Az Országgyűlés ülésén, továbbá a forradalom több emlékhelyén is tisztelegtek 1956 és hőseinek emléke előtt kedden, a szovjet csapatok bevonulásának, a for­radalom leverésének 47. évfordulóján. Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke, az MDF elnöke az 1956-os for­radalom kivégzett mártírjainak emléket állító Kozma utcai Kisfogház Emlékhelynél azt mondta: „A sebek lassan begyógyulnak, a nemzet jövője, megannyi seb után, soha nem látott összefogásra szólít minket." Az ünnepség után Mádl Ferenc köztársasági elnök, Dávid Ibolya, Bárándy Péter igazságügy-miniszter, Fónay Je­nő, továbbá mások mellett a Pofosz, a Történelmi Igaz­ságtétel Bizottság és az 56-os szervezetek képviselői helyeztek el koszorút a Kozma utcai börtönben mártír­halált halt hősök emléktáblájánál. Tegnap közösen emlékezett Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnö­ke és Polt Péter legfőbb ügyész is - ők a Gyorskocsi ut­cai emléktáblánál koszorúztak.

Next