Népszabadság, 2003. november (61. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-05 / 257. szám
4 2003. NOVEMBER 5., SZERDA ____________HAZAI KÖRKÉP____________ NÉPSZABADSÁG KISS PÉTER ÉS A KISEBBSÉGEK A kancelláriaminiszter közlése szerint gyorsított ütemben zajlik a kisebbségi törvény és a választójogi törvény kisebbségeket érintő módosítása. Kiss Péter erről az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel történt keddi parlamenti találkozója után nyilatkozott. Elmondta, hogy a kormány a jövő évi költségvetésben biztosítani kívánja a pénzügyi forrásokat a valós igényekre épülő, a nemzetiségek kulturális autonómiáját szolgáló programok megvalósításához. Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke a költségvetés kapcsán megállapította, hogy a kisebbségek sem számíthatnak forrásbővülésre. Azt viszont sikerült elérni, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok öt százalékkal több támogatást kapjanak. A kancelláriaminiszter továbbá azt ígérte, hogy a háttérintézmények támogatására szánt 400 milliós keretet viszszaállítják 440 millió forintra. (Hírösszefoglalónk) ROMA ÁLDOZATOK EMLÉKE Ma, kora délután Mádl Ferenc köztársasági elnök Zalaegerszegen emlékművet avat fel a roma holokauszt áldozatainak tiszteletére. A leleplezést követően az államfő - roma vezetők és a vészkorszakot megjárt túlélők társaságában - részt vesz a városháza dísztermében rendezett Cigány Holokauszt Emlékülésen. (Munkatársunktól) ÉLELMISZERKONTROLL Az egészségmegőrzés alapvető feltétele, hogy az emberek egészséges élelmiszert fogyasszanak, ám ehhez nemcsak tudatos étrend-összeállításra, hanem a káros anyagoktól mentes élelmiszerekre is szükség van - mondta Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a keddi rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón. Az agrártárca vezetője szerint Magyarországon is a termőföldtől a fogyasztó asztaláig kell nyomon követni az élelmiszerek biztonságos előállítását. Kökény Mihály egészségügyi miniszter a tájékoztatón azt hangsúlyozta: uniós mintára idehaza is egységes felügyelet alá kell helyezni az élelmiszer-ellenőrzést. (Munkatársunktól) SZŐKE A 38 ÓRÁS MUNKAHÉTRŐL Nem tartja elfogadhatónak az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a munkabérekről született megállapodást Szőló Károly, a vasasszakszervezet elnöke, aki Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megyei szakszervezeti tisztségviselőknek tegnap Veszprémben azt mondta: ennek ellenére kezelhető a megállapodásban szereplő 7-8 százalékos jövő évi központi béremelési ajánlat, mivel „ehhez talán még hozzá lehet alkudni" másfél-két százalékot. Szőke szerint az érdekegyeztetés mai rendszere nem megfelelő, létre kellene hozni az ipari érdekegyeztető tanácsot, a szakszervezeteknek pedig ipari konföderációt kellene alakítaniuk. Szőke szóvá tette, hogy több választási ígéret nem teljesült, például a 38 órás munkahét bevezetése (ezt a kormány a ciklus végéig ígérte - a szerk.). Kijelentette: a szakszervezetek nem hajlandók lemondani erről. (Veszprémi tudósítónktól) EÖRSI: A FIDESZ FÉLTI A HÍR TV-T A Fidesz azért ellenzi a médiatörvény egyhatodos szabályának eltörlését, mert félti a Hír TV-t attól, hogy a kábelszolgáltatók nem fogják sugározni a műsorát - mondta Eörsi Mátyás (SZDSZ) a hírközlési törvényről tartott sajtótájékoztatón. A kormány célja, hogy a médiatörvény azon fejezetét, amely az ország területének egyhatodára korlátozza az egyes kábelhálózatok működését, eltörölje. A törvényjavaslatról szólva hangsúlyozta: ha a széles sávú internet elterjed, sok száz televíziós műsort lehet ezen keresztül szolgáltatni, és ez jelentené az ország fejlődésének egyik biztosítékát. (MTI) Sorsolást javasol a kormány Ma újra a kabinet elé kerül az uniós választási törvény Lamperth szerint a használhatatlan jogszabályt az államfőnek nem szabad aláírnia. Lamperth ezért Szilihez fordult, kérje meg Mádlt, ne írja alá a törvényt. Az uniós választást sem kiírni, sem lebonyolítani nem lehet a jelenlegi jogi feltételek között. Sajátos torzó született ugyanis hétfőn az Országgyűlésben: az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló törvény néhány pontja - például a jelölés és a listaállítás, a mandátumok kiosztása és az összeférhetetlenség szabályai elvileg hatályba léphetnek, a választási eljárási törvény módosítására irányuló rendelkezések viszont a kétharmados támogatottság híján nem. Lamperth Mónika belügyminiszter ezért levélben kéri Szili Katalin házelnököt, hogy a kialakult helyzetről tájékoztassa a köztársasági elnököt, egyben indítványozza, hogy a használhatatlan törvényt Mádl Ferenc ne írja alá. A kormány mai ülésén máris tárgyal a módosított előterjesztésről, és azt napokon belül ismét a parlament elé terjeszti. Úgy tudjuk, hogy egyetlen érdemi korrekciót terveznek, pontosítják a követségekre küldendő szavazatszámláló bizottsági tagok kijelölésének szabályait. E szerint a már korábban megválasztott több tízezernyi bizottsági tag közül az Országos Választási Bizottság (OVB) sorsolná ki azokat, akikről azután a parlament egyszerű többséggel határozna. Az eredeti megoldást az ellenzék azért kifogásolta, mert tartott tőle: ha a résztvevők körét az OVB határozza meg, az érdemi döntéseket tulajdonképpen az Országos Választási Bizottság hozná, és így nem látták biztosítottnak a pártatlanságot. Kérdéses, hogy ezt a megoldást a Fidesz elfogadja-e, miután a nagyobbik ellenzéki párt ragaszkodott ahhoz, hogy a külképviseletekre kiküldendő bizottsági tagokról a parlament kétharmados többséggel döntsön. A vita előzménye, hogy a tavaly decemberi alkotmánymódosítás szerint biztosítani kell a magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó magyar állampolgárok választójogát. Felvetődött, hogy voksoljanak levélben, de ezt a megoldást a politikusok párthovatartozásuktól függetlenül fenntartásokkal fogadták. A törvénytervezetben ezért már az szerepelt, hogy a követségeken elektronikus szavazógépeket állítanak fel, ám az ellenzék ezt sem fogadta el. A két oldal között nincs egyetértés arról, hogy ki javasolta, de az utolsó, múlt heti egyeztetésen már úgy tűnt, hogy az mindenki számára elfogadható, ha a mintegy hetven követségen is hagyományos szavazatszámláló bizottságok működnek majd. A tagok kiválasztása kapcsán viszont az utolsó utáni pillanatban sem sikerült dűlőre jutni, és gyakorlatilag ezen bukott el a törvénytervezet. Kormányzati források ezzel összefüggésben sarkosan fogalmaznak, az ellen-„A múlt héten a Fidesz elfogadta az MSZP javaslatait, s ezzel létrejött a megállapodás a külképviseleteken felállítandó választási bizottságokról. A kormány azonban a megállapodással ellentétes, az Országgyűlés által már korábban leszavazott javaslatot terjesztett a T. Ház elé, mely a jogállami követelményeknek nem felelt meg. Ezt nem szavazhattuk meg. Alkotmányjogi vitáról van szó, melynek lényege: hajlandó-e a kormányoldal olyan választási bizottságok megalakítását elfogadni, melyek összetételére nem csak egyedül a kormányoldal gyakorolhat befolyást. A bizottságok összetétele nem politikai bizalmi, hanem jogállami kérdés. A patthelyzet úgy oldható fel, ha a kormány és a koalíciós pártok hajlandóak valamilyen jogállami megoldást elfogadni a többféle lehetőség közül. Elképzelhetetlen, hogy ez ne sikerüljön - így meggyőződésem, hogy az EP-választások elől elhárul majd az akadály." CSUHAJ ILDIKó zék akadékoskodásának célja szerintük nem egyéb, mint hogy pártembereket ingyen külföldre küldjenek, de informátorunk szerint több százmilliónyi közpénzen nem lesz állami „utazási iroda". Nem tartja lehetetlennek, hogy a választás közeledtével a Fidesz felsrófolja a tervezet támogatásának árát, és további ötletekkel áll elő. Egyébként szakértők nagy összegű fogadást ajánlanak arra, hogy a külképviseleten szavazók száma a két-háromezret sem fogja meghaladni. Ez az öszszes valószínű szavazó legfeljebb egykéttized ezreléke. Ha tehát a követségeken leadott szavazatok mindegyikét - feltéve, de nem megengedve - sikerülne meghamisítani, a választás eredményét érdemben azzal sem befolyásolhatnák. LENCSÉS KÁROLY „A Fidesz-képviselők parlamenti bekiabálásaiból - Csalók! Nem bízunk bennetek! - kitűnik, hogy az ellenzéki párt saját magából indul ki a külképviseleti választási bizottságok ügyében. Az előző ciklusban az Országos Választási Bizottságba kizárólag az Orbán-kormány delegáltjai kerülhettek. Az MSZP viszont kompromisszumos megoldásokra törekszik: miután a Fidesz elutasította, hogy a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok levélben szavazzanak, elfogadtuk, hogy a külképviseleteken legyenek választási bizottságok. A Fidesz azonban azzal állt elő, hogy a bizottságok összetételét kétharmados többség határozza meg. Itt az ideje, hogy a Fidesz pontosan mondja meg, mit akar. Komplett vészforgatókönyvvel nem készül a szocialista párt, mert őszintén reméljük, hogy a Fidesz belátja: nem a kormány, hanem az ország számára lenne presztízsveszteség, ha nem születne meg az EP-törvény." NAGY SZILVIA Alkotmányjog vagy bizalom? Avarkeszi Dezső (MSZP) Salamon László (Fidesz) Lex Gyurcsány MSZP-változatban MUNKATÁRSAINKTÓL Az Országgyűlés tegnap megkezdte a „lex Gyurcsány" tárgyalását szocialista változat alapján. Az MSZP két politikusa, Toller László és Göndör István által jegyzett törvényjavaslat szerint mindazon minisztereknek, politikai államtitkároknak és a T. Ház által megválasztott közjogi méltóságoknak nyilvános vagyonnyilatkozatot kell tenniük, akik nem parlamenti képviselők. A kötelezettség visszamenőleges hatályú; az Orbán-kormány nem képviselő minisztereinek és államtitkárainak, illetve közjogi méltóságainak is számot kellene adniuk vagyoni helyzetükről. Azzal, hogy tegnap napirenden szerepelt a javaslat, az MSZP megelőzte a Fideszt: először a Gyurcsány Ferenc sportminiszter elleni politikai támadás részeként az ellenzéki párt hozta szóba, hogy a nem képviselő miniszterek is tegyenek nyilvános vagyonnyilatkozatot. A kormány még nem döntötte el, támogatja-e a módosítást, az igazságügyi tárca viszont megfelelőnek tartja azt. - Az egyik szemem sír, a másik nevet - közölte a „lex Gyurcsány" ötletét felvető fideszes képviselő, Répássy Róbert, aki helyesnek nevezte, hogy a koalíció is támogatja az elképzelését, szerinte a napirenden lévő javaslat a visszamenőleges hatály miatt alkotmányellenes, másrészt jogi fércmű. A Magyar Honvédség egy 150 fős alegysége a NATO reagáló erők része lesz, ha a T. Ház elfogadja az erről szóló kormányjavaslatot. Az ellenzék szerint burkolt alkotmánymódosításról is lehet beszélni. Karsai Péter, az MDF képviselője azt javasolta, hogy pénteken négypárti egyeztetésen tárgyaljanak minderről. Nyilvánossá váltak a Kondor-iratok Nyilvánossá váltak a Kondor Katalinra vonatkozó, az állambiztonsági levéltárban őrzött iratok. Bár a rádióelnök nem vallotta magát közszereplőnek, mégis hozzájárult ahhoz, hogy a levéltár igazgatója törölje az iratok titkos minősítését. Állampolgárként így bárki belenézhet a dokumentumokba. Az Index internetes hírújság által nyilvánosságra is hozott két papír megegyezik azokkal, amelyeket a rádióelnök szakértője mutatott be a sajtónak a múlt héten. Ezek között van a Kondort titkos megbízottként nyivántartásba vevő, a Népszavában is megjelentetett úgynevezett 6-os karton. Ezt először a rádióelnök hamisítványnak nevezte, ám a dokumentum megvizsgálása után Kondor szakértője már hitelesnek mondta, hozzátéve: a karton nem bizonyítja, hogy a megjelölt időszakban gazdasági újságíróként dolgozó rádiós valóban együttműködött az állambiztonsági szolgálatokkal. Ha ezek az iratok nem is, Kondor múltjáról a Népszavában közöltek miatt indított perek pontosabb képet adhatnának. A sajtóper során tanúként megszólalhat az a volt állambiztonsági tiszt, aki a Népszavának nyilatkozva Kondor utolsó kapcsolattartójának mondta magát. Neve nyilvánosságra hozatalához ugyan nem járult hozzá, de közölte: kész bíróságon is megerősíteni az általa elmondottakat. H. Z. Ragátsnak nincs szerződése Miközben a Magyar Televízió kuratóriuma csütörtökön már a tévéelnök esetleges felmentéséről dönt, lapunk megtudta: Ragáts Imrének még aláírt megbízási szerződése sincs. Az elnöki pályázat végeredményét májusban hirdette ki az MTV kuratóriuma, ám az azóta eltelt majdnem fél év nem volt elegendő arra, hogy szignálják a szerződést. Ezt Czeglédi László, kuratóriumi elnök lapunknak tegnap azzal indokolta, hogy még egyezkednek a feltételekről. A testület napirendjén immár nem a szerződés részletei, hanem az elnökbe vetett bizalom megkérdőjelezése van napirenden. Múlt pénteken rendkívüli ülésén számoltatták be Ragátsot azokról a szerződésekről, amelyekben eladta az MTV reklámidejét három cégnek. Az áprilisi megállapodásokról a tévéelnök nem értesítette a kuratóriumot, arról az egyik tag szerzett tudomást. Ezért Ragáts visszahívása is szóba került. A tévéelnök az MTV Rt. felügyelőbizottsága előtt hétfőn és kedden is azzal érvelt, hogy kár nem érte az intézményt. Az fb azt is vizsgálja, hogy nem sértett-e az elnök jogszabályt. A testület jelentése valószínűleg ma estére készül el, Ragáts sorsát pedig a csütörtökre elnapolt kuratóriumi ülés dönti el. Ragáts a megbízási szerződés nélkül is teljes jogkörű elnökként járt el, még új szervezeti és működési szabályzatot is életbe léptetett, új igazgatókat vett fel. HASZÁN ZOLTÁN 1956 áldozatai előtt tisztelegtek Az Országgyűlés ülésén, továbbá a forradalom több emlékhelyén is tisztelegtek 1956 és hőseinek emléke előtt kedden, a szovjet csapatok bevonulásának, a forradalom leverésének 47. évfordulóján. Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke, az MDF elnöke az 1956-os forradalom kivégzett mártírjainak emléket állító Kozma utcai Kisfogház Emlékhelynél azt mondta: „A sebek lassan begyógyulnak, a nemzet jövője, megannyi seb után, soha nem látott összefogásra szólít minket." Az ünnepség után Mádl Ferenc köztársasági elnök, Dávid Ibolya, Bárándy Péter igazságügy-miniszter, Fónay Jenő, továbbá mások mellett a Pofosz, a Történelmi Igazságtétel Bizottság és az 56-os szervezetek képviselői helyeztek el koszorút a Kozma utcai börtönben mártírhalált halt hősök emléktáblájánál. Tegnap közösen emlékezett Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Polt Péter legfőbb ügyész is - ők a Gyorskocsi utcai emléktáblánál koszorúztak.