Népszabadság, 2003. november (61. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-26 / 275. szám
4 2003. NOVEMBER 26., SZERDA HAZAI KÖRKÉP NÉPSZABADSÁG SZILI LEÁRNYÉKOLTATNÁ A MOBILOKAT Elképzelhető, hogy a tavaszi parlamenti ülésszak során mesterséges, elektronikus árnyékot vetnek a T. Ház üléstermére, hogy a képviselőket így akadályozzák meg a folytonos mobiltelefonozásban. Szili Katalin a hét végén a Nap-kelte című televíziós műsorban beszélt arról - külföldi tapasztalatai alapján -, hogy a magyar Országgyűlésben is korlátozni kellene a telefonhasználatot a plenáris ülések idején. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője lapunknak azt mondta: jobbnak tartaná, ha a képviselők fegyelmezettebbek lennének és csak végszükség esetén használnák a mobiljukat, de akkor erre módjuk lenne. Hasonlóan nyilatkozott Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője is. A Fidesz minden további nélkül támogatja Szili Katalin elképzelését. Rogán Antal frakcióvezetőhelyettes ugyanakkor azt közölte lapunkkal, hogy természetesnek tartják, hogy a szabályozást a miniszterek vonatkozásában is bevezetik. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője egyetért azzal, hogy szabályozni kellene az üléstermi mobilhasználatot, de a képviselőcsoport állásfoglalásáig nem akart véleményt nyilvánítani. (Munkatársainktól) A FIDESZ A MUNKÁSPÁRTI ALÁÍRÁSGYŰJTÉSRŐL TÁRGYAL A Fidesz elnöksége csütörtöki ülésén foglalkozik Orbán Viktor javaslatával, amely szerint a polgári köröknek és a Fidesznek is érdemes lenne támogatnia a Munkáspárt kórház-privatizáció kapcsán indított aláírásgyűjtési akcióját - tudta meg az MTI a pártelnökséghez közel álló forrásból. Orbán Viktor Fidesz-elnök a Magyar Rádiónak korábban adott nyilatkozatában jelentette ki, hogy szerinte a polgári köröknek és a Fidesznek is érdemes lenne támogatnia azt a baloldalról indult aláírásgyűjtési akciót, amely a kórház-privatizáció megakadályozását célozza. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy meg kell várni a kórháztörvény alkotmányosságáról megszülető döntést. A Magyar Orvosi Kamara vezetői és a MIÉP a múlt héten jelentette be, hogy csatlakozik a Munkáspárt aláírásgyűjtő akciójához. Az MDF nem támogatja a Munkáspárt által kezdeményezett aláírásgyűjtési akciót a kórháztörvény megsemmisítésére irányuló népszavazás kiírásáért - mondta Csáky András az MTI-nek kedden. Az MDF egy rendezett magánosítást támogatott mindig, és ezen belül is az ágazatban dolgozókat kívánja helyzetbe hozni - tette hozzá az MDF-es politikus. (MTI) Orbán Viktor VISEGRÁDI ORSZÁGOK HALLGATÓI Együttműködési megállapodást kötöttek a visegrádi négyek országos hallgatói szervezetei az Országos Hallgatói Önkormányzatok Európai Szövetségének közgyűlésén - tájékoztatta lapunkat közleményben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). A Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia hallgatói szervezeteinek megállapodása szerint a felek folyamatosan egyeztetni fognak a tagországok felsőoktatását érintő nemzetközi folyamatokról és az egyes országokon belüli eseményekről, problémákról. Az első konferencia december 5-én, Varsóban lesz, ahol a HÖOK az oktatási tárca felsőoktatási reformtervezetéről ad tájékoztatást. (V. A. D.) KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR PROFESSZOROK 7. TALÁLKOZÓJA A Kárpát-medencei Magyar Professzorok 7. Találkozóját november 28-án rendezik meg a Miskolci Egyetemen, másnap pedig ugyanott kerül sor A tudomány és anyanyelv című, immár harmadik alkalommal megszervezett ankétra. A tanácskozók megvitatják egyrészt a Kárpátmedence szomszédos országaiban folyó magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét, illetve elemzik az anyanyelven folyó oktatás és a szaknyelvek időszerű kérdéseit. (MTI) Antall József sírjáig húzódik az árok Nem lesz közös koszorúzás Antall József halálának tizedik évfordulóján. A Fidesz ugyanis nem csatlakozik a szocialista javaslathoz. Ahogyan október 23-án, úgy Antall József néhai miniszterelnök halálának 10. évfordulóján sem tartanak közös megemlékezést a parlamenti pártok. Az MSZP frakcióvezetője javasolta hétfőn, hogy a rendszerváltás utáni miniszterelnökök, illetve Medgyessy Péter közösen koszorúzzák meg ebből az alkalomból a rendszerváltozás első miniszterelnökének sírját. Lendvai Ildikó még tegnap délelőtt sem tartotta reménytelennek a közös koszorúzást - annak ellenére sem, hogy hétfőn a parlamentben a Fidesz és az MDF egyes politikusai cinizmussal és arcátlansággal vádolták meg a szocialistákat, továbbá azzal, hogy a napi politika szintjére kívánják lealacsonyítani a megemlékezést. A szocialista frakcióvezető szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy a Fidesz egykor éles kritikusa volt Antall Józsefnek és pártjának, később mégis szövetséget tudtak kötni. Lapunknak tegnap a kezdeményezéséről azt mondta: nem pártokat kért fel a közös koszorúzásra, hanem egykori miniszterelnököket, illetve a jelenlegi kormányfőt. E gesztus szerinte nem fedi el a pártok közötti természetes nézetkülönbségeket. Lendvai Ildikó emlékeztetett rá, hogy hazánk EU-csatlakozási szerződésének az athéni aláírásán is jelen volt valamennyi miniszterelnök. A közös koszorúzásra mindenekelőtt azért nem kerül sor, mert Orbán Viktor nem venne részt ezen. A volt miniszterelnök nevében szóvivője, Révész Máriusz azt mondta: a Fidesz nem kíván asszisztálni a politikai haszonleséshez és a szocialisták által felvetett színjátékhoz. A szóvivő szerint most azok szeretnének közösen koszorúzni, akik életében mindenféle rágalmat és mocskot szórtak Antall Józsefre, akik a demokrácia sárba tiprásával vádolták annak idején, a kormányát pedig azzal, hogy a taxisblokád idején arról gondolkodtak, hogy a tömegbe lövetnek - tette hozzá. Lapunk azon felvetésére, hogy a Fidesz politikusai is rendkívül élesen bírálták Antall Józsefet, Révész Máriusz úgy válaszolt: a Fidesz nem vett részt a Demokratikus Chartában, s nem állt oda a taxisblokád idején a törvényellenes tüntetés mellé sem. Kiemelte, hogy a Fidesz a parlamentáris demokrácia keretei között volt az Antall-kormány ellenzéke. Horn Gyula volt miniszterelnök érdeklődésünkre annyit mondott: egyelőre nem kíván nyilatkozni. Boross Péter, aki Antall Józsefet követte a kormányfői poszton, megismételte azt a korábbi álláspontját, hogy soha nem ellenezte az együttes megmozdulásokat, de mindig is azt mondta: „ha mindenki jön, én is megyek". Szerinte a jelenlegi „szétroncsolt" politikai légkörben nem lett volna szabad improvizálni, tanácsosabb lett volna egy előzetes konzultáció a koszorúzásról. Ez azért is lett volna megfelelőbb, mert a szocialisták feltételezhették, hogy az MDF készül Antall József halálának az évfordulójára különböző megemlékezésekkel. - Egyedül mi, az MDF álltunk közel Antall Józsefhez: nagyon szeretnénk, ha a két nagy párt ütközete nem zavarná meg a méltó megemlékezést - jelentette ki a volt miniszterelnök. Dávid Ibolya, az MDF elnökének meggyőződése, hogy Antall Józsefet a rendszerváltás idején képviselt magatartása - ahogyan megalapozta a parlamentáris demokráciát - a kivételes történelmi személyiségek sorába emelte. Szerinte egészen biztos, hogy valamennyi minisz■ AZ ANTALLI ÖRÖKSÉGET, de a néhai miniszterelnököt is jól ismerő Debreczeni József lapunk érdeklődésére normális és elfogadható javaslatnak nevezte Lendvai Ildikó felvetését. A politológus szerint az Antall József sírját megkoszorúzók között helye lenne Németh Miklósnak is, hiszen az ő hivatali ideje alatt kezdődtek el a tárgyalások az ellenzékkel. A politológus úgy látja: a közös koszorúzás a baloldali retorikának jól megfelelne, hiszen az árkok betemetésére irányul. Az orbáni politika lényege viszont szerinte éppen a kétpólusú politikai felállás fenntartása, ezért a Fidesznek nyilvánvalóan nem lehet érdeke a szocialistákkal közös megemlékezés. Jerelnök méltóképpen megemlékezik majd halálának 10. évfordulójáról mind a sírjánál, mind a Bazilikában, mind az operaházi ünnepségen. Dávid Ibolya emlékeztetett rá, hogy Athénban, de Erdő Péter bíborosi beiktatásán is jelen voltak a miniszterelnökök. CSUHAJ ILDIKÓ-NAGY SZILVIA A néhai miniszterelnök síremlékének avatása 1999. május 23-án RÉSZLET ANTALL JÓZSEF ELSŐ PARLAMENTI BESZÉDÉBŐL ...Mi azt szeretnénk, hogy ha a fennálló politikai véleménykülönbségek és programkülönbségek el lenére meglenne a parla mentáris együttműködés lehetősége az ellenzékkel, az ellenzék különböző pártjaival, és hogy a magyar Országgyűlés egy olyan közös otthona legyen a magyar politikai életnek, ahol kormánypártiak és ellenzékiek politikában egymással érintkezve, magánemberként egymással tisztes emberi kapcsolatban állva, egymást megbecsülve, nem gyanakodva, most már a magyar nép közös felhatalmazásával - a parlament bármely politikai pártjához tartozó vagy független képviselő - ebben az értelemben egy közösséget alkosson. Provokatív kérdések romákról Milyen mértékben jellemző a magyarországi cigányokra, hogy lusták, piszkosak, a kelleténél több gyermeket nemzenek, megbízhatatlanok, túl hangosak, veszélyesek, van bennük bűnözői hajlam? Egyetért-e ön azzal, hogy ösztönözni kellene a cigányok kivándorlását, vagy például azt, hogy elkülönülten lakjanak? Ilyen és ehhez hasonló kérdések szerepelnek azon a kérdőíven, amelyet az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium megbízásából a Delphoi Consulting nevű társadalomtudományi kutatócég szerkesztett. Babusik Ferenc pszichológus, a Delphoi Consulting vezetője lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a kérdőívet összesen csaknem hatezer háziorvosnak és védőnőnek küldték el Major Mária, az egészségügyi tárca helyettes államtitkára és Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója ajánlásával. A vizsgálat - jelentette ki Babusik - az egészségügyben megnyilvánuló cigányellenes diszkrimináció mértékét és annak okait kívánja feltárni. Lapunk értesülései szerint a háziorvosok és a védőnők között akadtak, akik tiltakoztak a felháborítónak tartott kérdések ellen. Babusik Ferenc elmondta, hogy a kérdőívben szereplő állítások azokat a rasszista, előítéletes vélekedéseket veszik sorra, amelyek a társadalomban élnek a cigányokkal kapcsolatban. A félreértések elkerülése végett hangsúlyozta: a kutatás készítői természetesen nem értenek egyet ezekkel az állításokkal, és bíznak abban, hogy sokan lesznek olyanok, akik ugyanilyen álláspontot képviselnek. A nemzetközi gyakorlatban azonban bevett módszer, hogy a „kemény előítéletek" vizsgálatakor egy adott népcsoportról kizárólag negatív tartalmú kijelentéseket fogalmaznak meg a kérdőív összeállításakor - tette hozzá Babusik Ferenc. CZ. G. Somody szerint 2008 után is szükség van az EUKK-ra Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) törvényesnek találta az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány (EUKK) működését, ugyanakkor néhány adminisztrációs hibát is feltárt. A számvevőszék az EUKK pénzügyi és szervezeti működését tavaly novembertől - a közalapítvány megalakulásától - az uniós csatlakozással kapcsolatos népszavazásig, vagyis április végéig kivizsgálta. Az ÁSZ, a kuratórium, valamint a felügyelőbizottság tagjainak juttatását sokallja, és azt javasolja Juhász Endre szakminiszternek: az alapító okiratban rögzítse a tiszteletdíjakat. A revizorok drágállták a működési költségeket is. A számvevőszék azt javasolja a kormányzatnak, mérlegelje, hogy a közalapítvány feladatait az uniós csatlakozás után az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter nem tudná-e takarékosabban ellátni. Ha igen, indokolt a közalapítvány megszüntetése - áll az ÁSZ jövő héten nyilvánosságra kerülő jelentésében. Az EUKK kuratóriumának volt elnökhelyettese, Somody Imre lapunknak nyilatkozva kifejtette, megnyugtatónak tartja a jelentés tartalmát. Mint mondotta, a sokszor kritikával illetett közalapítvány jogszerűen működött, és a rábízott pénzeket szabályszerűen költötte el. A jelenlegi tervek szerint az EUKK 2008-ig az euró bevezetéséig működne. Somody Imre azonban - francia mintára - indokoltnak tartaná, ha 2008 után is bizonyos uniós kérdéseket, például kül- és belföldi lobbitevékenységet a közalapítvány koordinálna. Az idén április végéig az EUKK 2,2 milliárd forintot költött el. Ennek az összegnek 83 százalékát vállalkozási szerződésekre fordította. Háromszáznegyvenmilliót különböző szervezetek támogatására, míg költségvetése 5 százalékát (60 millió) saját működési költségeire fordította. A kuratórium elnöke 350, a kuratóriumi tagok 250, míg az fb-tagok 200 ezer forintos juttatást kapnak. Az ÁSZ megállapításaival kapcsolatosan Somody kifejtette: mivel a vizsgálat a népszavazást megelőző időszakot érinti, ezért teljesen természetes, hogy magasabbak a működési költségek, amelyek a megengedett 10 százalék helyett csak 5 százalékot tettek ki. KUNSTÁR CSABA Bérlégvédelem Folytatás az 1. oldalról Az ellenzék több nyilatkozatában jelezte, hogy Magyarország védelmére nem tartja kielégítőnek a tervezett leépítések után a hadsereg létszámát. A kibővített légi rendvédelmi feladatok ellátása felmelegítheti azt a kérdést, hogy a magyar légierő hány gépet üzemeltessen. Tavaly egy konferencián a légierő vezérkara is azt hangoztatta, hogy reális számvetések alapján a légierőnek negyven harcászati repülőgépre van szüksége, ám a védelmi vezetés úgy döntött, hogy középtávon csak a 14 darab, 2006-ban érkező Gripent tartja meg, és kivonja a jelenleg használt 27 darab MiG-29-est. Az egyik századot már jövőre, a másikat 2009-ben leállítja a hadsereg. A szakértők által optimálisnak tartott 40 darabos flotta feltöltéséről középtávon sincs szó. HASZÁN ZOLTÁN Összefogás a pszichiátriákért A szakma és a jogszabályok segítségével szeretne változtatni a pszichiátriai kezelések során gyakran tapasztalható viszszásságokon Kökény Mihály egészségügyi miniszter. Már a jövő év elején szigorúan szabályozná a betegekkel szemben alkalmazható módszereket. Ezt tegnapi cikkünkre reagálva mondta el. Ebben a nagyatádi kórházban kezelt pszichiátriai betegek megaláztatásairól írtunk. A peres ügy mellett az érdekvédők már nemzetközi szervezetekhez is fordultak, hogy vessenek véget a megalázó helyzeteknek, illetve annak, hogy az országban még mindig van hely, ahol hálós ágyat használnak. Kökény szerint ugyan veszélyes általánosítani, de a civil szervezetekkel, illetve a szakmával közösen kell sürgős megoldást találni, hogy még kisebb megaláztatások se érhessék a betegeket. Az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény már bevezeti az önkéntes segítők fogalmát, de akár közhasznú munkában is végezhető lenne a pszichiátriai gondozás. Vannak olyan területek, ahol nincs feltétlenül szaktudásra szükség - mondta a miniszter. Szerinte a már elkezdett komfortosítási program is sokat javíthat a körülményeken, az ügy azonban nem is feltétlenül pénzügyi kérdés. - Nem igaz, hogy feltétlenül miliárdokra lenne ahhoz szükség, hogy látványos változást lehessen elérni a gyógyítómunkában - tette még hozzá Kökény Mihály. A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum egyetért a miniszterrel, és nyitott bármilyen együttműködésre. Gombos Gábor, a szervezet elnöke szerint is nagyon sok méltatlan helyzet megoldható lenne minimális anyagi befektetéssel. Szerinte a legerősebb biztosíték az lenne, ha a pszichiátriákat rendszeresen vizsgálnák szakmai és erre vállalkozó civil szerveződések. KUN J. VIKTÓRIA