Népszabadság, 2003. november (61. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-26 / 275. szám

4 2003. NOVEMBER 26., SZERDA HAZAI KÖRKÉP NÉPSZABADSÁG SZILI LEÁRNYÉKOLTATNÁ A MOBILOKAT Elképzelhető, hogy a tavaszi parla­menti ülésszak során mesterséges, elektronikus árnyékot vetnek a T. Ház üléstermére, hogy a képviselő­ket így akadályozzák meg a folyto­nos mobiltelefonozásban. Szili Kata­lin a hét végén a Nap-kelte című tele­víziós műsorban beszélt arról - kül­földi tapasztalatai alapján -, hogy a magyar Országgyűlésben is korlá­tozni kellene a telefonhasználatot a plenáris ülések idején. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője lapunknak azt mondta: jobbnak tartaná, ha a képviselők fegyelmezettebbek lenné­nek és csak végszükség esetén hasz­nálnák a mobiljukat, de akkor erre módjuk lenne. Hasonlóan nyilatko­zott Kuncze Gábor, az SZDSZ frakció­­vezetője is. A Fidesz minden további nélkül támogatja Szili Katalin elkép­zelését. Rogán Antal frakcióvezető­helyettes ugyanakkor azt közölte la­punkkal, hogy természetesnek tart­ják, hogy a szabályozást a miniszte­rek vonatkozásában is bevezetik. He­rényi Károly, az MDF frakcióvezetője egyetért azzal, hogy szabályozni kel­lene az üléstermi mobilhasználatot, de a képviselőcsoport állásfoglalásá­ig nem akart véleményt nyilvánítani. (Munkatársainktól) A FIDESZ A MUNKÁSPÁRTI ALÁÍRÁSGYŰJTÉSRŐL TÁRGYAL A Fidesz elnöksége csütörtöki ülésén foglalkozik Orbán Viktor javaslatával, amely szerint a polgári köröknek és a Fidesznek is érdemes lenne támogat­nia a Munkáspárt kórház-privatizá­ció kapcsán indított aláírásgyűjtési akcióját - tudta meg az MTI a pártel­nökséghez közel álló forrásból. Or­bán Viktor Fidesz-elnök a Magyar Rádiónak korábban adott nyilatko­zatában jelentette ki, hogy szerinte a polgári köröknek és a Fidesznek is érdemes lenne támogatnia azt a bal­oldalról indult aláírásgyűjtési akciót, amely a kórház-privatizáció megaka­dályozását célozza. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy meg kell várni a kórháztörvény alkotmányos­ságáról megszülető döntést. A Ma­gyar Orvosi Ka­mara vezetői és a MIÉP a múlt héten jelentette be, hogy csatla­kozik a Munkás­párt aláírásgyűj­tő akciójához. Az MDF nem tá­mogatja a Mun­káspárt által kezdeményezett aláírásgyűjtési akciót a kórház­törvény megsemmisítésére irányuló népszavazás kiírásáért - mondta Csáky András az MTI-nek kedden. Az MDF egy rendezett magánosítást támogatott mindig, és ezen belül is az ágazatban dolgozókat kívánja helyzetbe hozni - tette hozzá az MDF-es politikus. (MTI) Orbán Viktor VISEGRÁDI ORSZÁGOK HALLGATÓI Együttműködési megállapodást kö­töttek a visegrádi négyek országos hallgatói szervezetei az Országos Hallgatói Önkormányzatok Európai Szövetségének közgyűlésén - tájé­koztatta lapunkat közleményben a Hallgatói Önkormányzatok Orszá­gos Konferenciája (HÖOK). A Cseh Köztársaság, Lengyelország, Ma­gyarország és Szlovákia hallgatói szervezeteinek megállapodása sze­rint a felek folyamatosan egyeztetni fognak a tagországok felsőoktatását érintő nemzetközi folyamatokról és az egyes országokon belüli esemé­nyekről, problémákról. Az első kon­ferencia december 5-én, Varsóban lesz, ahol a HÖOK az oktatási tárca felsőoktatási reformtervezetéről ad tájékoztatást. (V. A. D.) KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR PROFESSZOROK 7. TALÁLKOZÓJA A Kárpát-medencei Magyar Pro­fesszorok 7. Találkozóját november 28-án rendezik meg a Miskolci Egyetemen, másnap pedig ugyanott kerül sor A tudomány és anyanyelv című, immár harmadik alkalommal megszervezett ankétra. A tanácsko­zók megvitatják egyrészt a Kárpát­medence szomszédos országaiban folyó magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét, illetve elemzik az anya­nyelven folyó oktatás és a szaknyel­vek időszerű kérdéseit. (MTI) Antall József sírjáig húzódik az árok Nem lesz közös koszorúzás Antall József halálának tize­dik évfordulóján. A Fidesz ugyanis nem csatlakozik a szocialista javaslathoz. Ahogyan október 23-án, úgy Antall Jó­zsef néhai miniszterelnök halálának 10. évfordulóján sem tartanak közös meg­emlékezést a parlamenti pártok. Az MSZP frakcióvezetője javasolta hétfőn, hogy a rendszerváltás utáni miniszterel­nökök, illetve Medgyessy Péter közösen koszorúzzák meg ebből az alkalomból a rendszerváltozás első miniszterelnö­kének sírját. Lendvai Ildikó még tegnap délelőtt sem tartotta reménytelennek a közös koszo­rúzást - annak ellenére sem, hogy hétfőn a parlamentben a Fidesz és az MDF egyes politikusai cinizmussal és arcát­lansággal vádolták meg a szocialistákat, továbbá azzal, hogy a napi politika szint­jére kívánják lealacsonyítani a megemlé­kezést. A szocialista frakcióvezető szük­ségesnek tartotta megjegyezni, hogy a Fidesz egykor éles kritikusa volt Antall Józsefnek és pártjának, később mégis szövetséget tudtak kötni. Lapunknak tegnap a kezdeményezéséről azt mond­ta: nem pártokat kért fel a közös koszo­rúzásra, hanem egykori miniszterelnö­köket, illetve a jelenlegi kormányfőt. E gesztus szerinte nem fedi el a pártok kö­zötti természetes nézetkülönbségeket. Lendvai Ildikó emlékeztetett rá, hogy hazánk EU-csatlakozási szerződésének az athéni aláírásán is jelen volt vala­mennyi miniszterelnök. A közös koszorúzásra mindenekelőtt azért nem kerül sor, mert Orbán Viktor nem venne részt ezen. A volt miniszterel­nök nevében szóvivője, Révész Máriusz azt mondta: a Fidesz nem kíván asszisz­tálni a politikai haszonleséshez és a szoci­alisták által felvetett színjátékhoz. A szó­vivő szerint most azok szeretnének közö­sen koszorúzni, akik életében mindenféle rágalmat és mocskot szórtak Antall Jó­zsefre, akik a demokrácia sárba tiprásá­­val vádolták annak idején, a kormányát pedig azzal, hogy a taxisblokád idején ar­ról gondolkodtak, hogy a tömegbe lövet­nek - tette hozzá. Lapunk azon felvetésé­re, hogy a Fidesz politikusai is rendkívül élesen bírálták Antall Józsefet, Révész Máriusz úgy válaszolt: a Fidesz nem vett részt a Demokratikus Chartában, s nem állt oda a taxisblokád idején a törvényel­lenes tüntetés mellé sem. Kiemelte, hogy a Fidesz a parlamentáris demokrácia ke­retei között volt az Antall-kormány ellen­zéke. Horn Gyula volt miniszterelnök érdek­lődésünkre annyit mondott: egyelőre nem kíván nyilatkozni. Boross Péter, aki Antall Józsefet követte a kormányfői poszton, megismételte azt a korábbi álláspontját, hogy soha nem el­lenezte az együttes megmozdulásokat, de mindig is azt mondta: „ha mindenki jön, én is megyek". Szerinte a jelenlegi „szétroncsolt" politikai légkörben nem lett volna szabad improvizálni, tanácso­sabb lett volna egy előzetes konzultáció a koszorúzásról. Ez azért is lett volna meg­felelőbb, mert a szocialisták feltételezhet­ték, hogy az MDF készül Antall József halálának az évfordulójára különböző megemlékezésekkel. - Egyedül mi, az MDF álltunk közel Antall Józsefhez: na­gyon szeretnénk, ha a két nagy párt üt­közete nem zavarná meg a méltó meg­emlékezést - jelentette ki a volt minisz­terelnök. Dávid Ibolya, az MDF elnökének meggyőződése, hogy Antall Józsefet a rendszerváltás idején képviselt magatar­tása - ahogyan megalapozta a parlamen­táris demokráciát - a kivételes történelmi személyiségek sorába emelte. Szerinte egészen biztos, hogy valamennyi minisz­■ AZ ANTALLI ÖRÖKSÉGET, de a néhai miniszterelnököt is jól is­merő Debreczeni József lapunk ér­deklődésére normális és elfogad­ható javaslatnak nevezte Lendvai Il­dikó felvetését. A politológus sze­rint az Antall József sírját megko­szorúzók között helye lenne Né­meth Miklósnak is, hiszen az ő hi­vatali ideje alatt kezdődtek el a tár­gyalások az ellenzékkel. A politoló­gus úgy látja: a közös koszorúzás a baloldali retorikának jól megfelel­ne, hiszen az árkok betemetésére irányul. Az orbáni politika lényege viszont szerinte éppen a kétpólusú politikai felállás fenntartása, ezért a Fidesznek nyilvánvalóan nem lehet érdeke a szocialistákkal közös meg­emlékezés. Jerelnök méltóképpen megemlékezik majd halálának 10. évfordulójáról mind a sírjánál, mind a Bazilikában, mind az operaházi ünnepségen. Dávid Ibolya emlékeztetett rá, hogy Athénban, de Erdő Péter bíborosi beiktatásán is jelen voltak a miniszterelnökök. CSUHAJ ILDIKÓ-NAGY SZILVIA A néhai miniszterelnök síremlékének avatása 1999. május 23-án RÉSZLET ANTALL JÓZSEF ELSŐ PARLAMENTI BESZÉDÉBŐL ...Mi azt szeretnénk, hogy ha a fennálló politikai vé­leménykülönbségek és programkülönbségek el­­ lenére meglenne a parla­ mentáris együttműködés lehetősége az ellenzék­kel, az ellenzék különbö­ző pártjaival, és hogy a magyar Országgyűlés egy olyan közös otthona le­gyen a magyar politikai életnek, ahol kormány­­pártiak és ellenzékiek po­litikában egymással érint­kezve, magánemberként egymással tisztes emberi kapcsolatban állva, egy­mást megbecsülve, nem gyanakodva, most már a magyar nép közös felha­talmazásával - a parla­ment bármely politikai pártjához tartozó vagy független képviselő - eb­ben az értelemben egy közösséget alkosson. Provokatív kérdések romákról Milyen mértékben jellemző a magyaror­szági cigányokra, hogy lusták, piszkosak, a kelleténél több gyermeket nemzenek, megbízhatatlanok, túl hangosak, veszé­lyesek, van bennük bűnözői hajlam? Egyetért-e ön azzal, hogy ösztönözni kel­lene a cigányok kivándorlását, vagy pél­dául azt, hogy elkülönülten lakjanak? Ilyen és ehhez hasonló kérdések szere­pelnek azon a kérdőíven, amelyet az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium megbízásából a Delphoi Consulting nevű társadalomtudományi kutatócég szerkesztett. Babusik Ferenc pszichológus, a Delphoi Consulting veze­tője lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a kérdőívet összesen csaknem hat­ezer háziorvosnak és védőnőnek küldték el Major Mária, az egészségügyi tárca he­lyettes államtitkára és Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója ajánlásával. A vizsgálat - jelentette ki Babusik - az egészségügyben megnyilvá­nuló cigányellenes diszkrimináció mérté­két és annak okait kívánja feltárni. Lapunk értesülései szerint a háziorvo­sok és a védőnők között akadtak, akik til­takoztak a felháborítónak tartott kérdések ellen. Babusik Ferenc elmondta, hogy a kérdőívben szereplő állítások azokat a rasszista, előítéletes vélekedéseket veszik sorra, amelyek a társadalomban élnek a cigányokkal kapcsolatban. A félreértések elkerülése végett hangsúlyozta: a kutatás készítői természetesen nem értenek egyet ezekkel az állításokkal, és bíznak abban, hogy sokan lesznek olyanok, akik ugyan­ilyen álláspontot képviselnek. A nemzet­közi gyakorlatban azonban bevett mód­szer, hogy a „kemény előítéletek" vizsgá­latakor egy adott népcsoportról kizárólag negatív tartalmú kijelentéseket fogalmaz­nak meg a kérdőív összeállításakor - tette hozzá Babusik Ferenc. CZ. G. Somody szerint 2008 után is szükség van az EUKK-ra Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) törvé­nyesnek találta az Európai Unió Kommu­nikációs Közalapítvány (EUKK) működé­sét, ugyanakkor néhány adminisztrációs hibát is feltárt. A számvevőszék az EUKK pénzügyi és szervezeti működését tavaly novembertől - a közalapítvány megala­kulásától - az uniós csatlakozással kap­csolatos népszavazásig, vagyis április vé­géig kivizsgálta. Az ÁSZ, a kuratórium, valamint a felügyelőbizottság tagjainak juttatását sokallja, és azt javasolja Juhász Endre szakminiszternek: az alapító okirat­ban rögzítse a tiszteletdíjakat. A revizorok drágállták a működési költségeket is. A számvevőszék azt javasolja a kor­mányzatnak, mérlegelje, hogy a közala­pítvány feladatait az uniós csatlakozás után az európai integrációs ügyek koordi­nációjáért felelős tárca nélküli miniszter nem tudná-e takarékosabban ellátni. Ha igen, indokolt a közalapítvány megszün­tetése - áll az ÁSZ jövő héten nyilvános­ságra kerülő jelentésében. Az EUKK kuratóriumának volt elnök­­helyettese, Somody Imre lapunknak nyilat­kozva kifejtette, megnyugtatónak tartja a jelentés tartalmát. Mint mondotta, a sok­szor kritikával illetett közalapítvány jog­szerűen működött, és a rábízott pénzeket szabályszerűen költötte el. A jelenlegi ter­vek szerint az EUKK 2008-ig az euró be­vezetéséig működne. Somody Imre azon­ban - francia mintára - indokoltnak tarta­ná, ha 2008 után is bizonyos uniós kérdé­seket, például kül- és belföldi lobbitevé­kenységet a közalapítvány koordinálna. Az idén április végéig az EUKK 2,2 mil­liárd forintot költött el. Ennek az összeg­nek 83 százalékát vállalkozási szerződé­sekre fordította. Háromszáznegyvenmilli­ót különböző szervezetek támogatására, míg költségvetése 5 százalékát (60 millió) saját működési költségeire fordította. A kuratórium elnöke 350, a kuratóriumi ta­gok 250, míg az fb-tagok 200 ezer forintos juttatást kapnak. Az ÁSZ megállapításai­val kapcsolatosan Somody kifejtette: mi­vel a vizsgálat a népszavazást megelőző időszakot érinti, ezért teljesen természetes, hogy magasabbak a működési költségek, amelyek a megengedett 10 százalék he­lyett csak 5 százalékot tettek ki. KUNSTÁR CSABA Bérlégvédelem Folytatás az 1. oldalról Az ellenzék több nyilatkozatában je­lezte, hogy Magyarország védelmére nem tartja kielégítőnek a tervezett leépí­tések után a hadsereg létszámát. A kibővített légi rendvédelmi felada­tok ellátása felmelegítheti azt a kérdést, hogy a magyar légierő hány gépet üze­meltessen. Tavaly egy konferencián a lé­gierő vezérkara is azt hangoztatta, hogy reális számvetések alapján a légierőnek negyven harcászati repülőgépre van szüksége, ám a védelmi vezetés úgy dön­tött, hogy középtávon csak a 14 darab, 2006-ban érkező Gripent tartja meg, és ki­vonja a jelenleg használt 27 darab MiG-29-est. Az egyik századot már jövő­re, a másikat 2009-ben leállítja a hadsereg. A szakértők által optimálisnak tartott 40 darabos flotta feltöltéséről középtávon sincs szó. HASZÁN ZOLTÁN Összefogás a pszichiátriákért A szakma és a jogszabályok segítségével szeretne változtatni a pszichiátriai keze­lések során gyakran tapasztalható visz­­szásságokon Kökény Mihály egészségügyi miniszter. Már a jövő év elején szigorúan szabályozná a betegekkel szemben alkal­mazható módszereket. Ezt tegnapi cik­künkre reagálva mondta el. Ebben a nagyatádi kórházban kezelt pszichiátriai betegek megaláztatásairól írtunk. A peres ügy mellett az érdekvédők már nemzet­közi szervezetekhez is fordultak, hogy vessenek véget a megalázó helyzeteknek, illetve annak, hogy az országban még mindig van hely, ahol hálós ágyat hasz­nálnak. Kökény szerint ugyan veszélyes általánosítani, de a civil szervezetekkel, illetve a szakmával közösen kell sürgős megoldást találni, hogy még kisebb meg­aláztatások se érhessék a betegeket.­­ Az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény már bevezeti az önkéntes segítők fogalmát, de akár közhasznú munkában is végezhető lenne a pszichiátriai gondo­zás. Vannak olyan területek, ahol nincs feltétlenül szaktudásra szükség - mondta a miniszter. Szerinte a már elkezdett komfortosítási program is sokat javíthat a körülményeken, az ügy azonban nem is feltétlenül pénzügyi kérdés. - Nem igaz, hogy feltétlenül miliárdokra lenne ahhoz szükség, hogy látványos változást lehes­sen elérni a gyógyítómunkában - tette még hozzá Kökény Mihály. A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum egyetért a miniszterrel, és nyitott bármi­lyen együttműködésre. Gombos Gábor, a szervezet elnöke szerint is nagyon sok méltatlan helyzet megoldható lenne mi­nimális anyagi befektetéssel. Szerinte a legerősebb biztosíték az lenne, ha a pszi­chiátriákat rendszeresen vizsgálnák szakmai és erre vállalkozó civil szervező­dések. KUN J. VIKTÓRIA

Next