Népszabadság, 2003. december (61. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-22 / 297. szám

6 2003. DECEMBER 22., HÉTFŐ NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP Ki lesz az úr a kistelepüléseken? Csak a jövő év közepén kerül az Országgyűlés elé a területfej­lesztési törvény módosítása, mert még nem dőlt el, a kistérsé­gek kötelező vagy önkéntes alapon szerveződjenek. A javaslat szerint jövőre már a régiók oszthatják el a fejlesztési pénzt. A területfejlesztés korszerűsítése megte­remti az intézményi és pénzügyi alapjait az önálló döntési jogokkal és forrásokkal rendelkező erős régióknak és térségek­nek - mondta a múlt szerdai kormány­ülésen Nagy Sándor területfejlesztésért felelős politikai államtitkár. Egyben be­jelentette: a kormány elfogadta a terület­­fejlesztésre vonatkozó törvény módosí­tási tervezetét, amely várhatóan a jövő év közepén kerülhet az Országgyűlés elé. A javaslat szerint jövőre az összesen mintegy 21 milliárd forint központi fej­lesztési forrást már teljes egészében a ré­giók oszthatják el. Ezt a pénzt területfej­lesztési célokra, nagyobb, térségi beru­házások támogatására szánják. Körülbe­lül ekkora összeg koncentrálódik jelen­leg a különböző tárcák területfejlesztési alapjaiban. Ezek kerülnének a jövő év­ben a régiós fejlesztési tanácsokhoz. A hét tervezési-statisztikai régió tehát egyenként mintegy hárommilliárd fo­rinttal gazdálkodhat majd. A törvényja­vaslat szerint a kistérségek száma a je­lenlegi 150-ről 168-ra emelkedik, és mindegyikben kistérségi fejlesztési ta­nács alakul. Valószínűleg ezzel függ ösz­­sze, hogy a területfejlesztési törvény csak a jövő év közepén kerülhet a parla­ment elé. Még mindig nem dőlt el ugyanis az alapkérdés, hogy kötelező jellegű, vagy pedig önkéntes alapon szerveződő kistérségek alakulnak-e. A kormány által javasolt kötelező kistérségi társulás része annak a prog­ramnak, amelyet közigazgatási reform­ként hirdettek meg. Ennek lényege: a korábbi hárompillérű, az államra, a me­gyékre és a helyi önkormányzatokra épülő rendszer szintjei eltolódnak, a te­lepülések kistérséggé szerveződnek, a megyei szintet pedig fölváltják a ré­giók. A kormány álláspontja szerint kö­telező létrehozni a kistérségeket, szá­mukat a kabinet 168-ban határozta meg. Kialakításuk szükségességét nem­csak az a fölismerés motiválja, hogy együtt könnyebb, hanem az is, hogy egy-egy községi önkormányzat képte­len is bizonyos alapfeladatok teljesíté­sére. Kérdéses például, tud-e egy száz lakosú település háziorvosi rendelőt fenntartani. Számos kistelepülés úgy építtetett iskolát a kilencvenes évek ele­jén, hogy nem számolt azzal: a lélek­­szám csökken, egyre kevesebb lesz a di­ák, a tanintézmény így kihasználatlan ■ A KISTÉRSÉG: Földrajzilag is összefüggő települések olyan együttese, amelyek között többirá­nyú kapcsolatrendszer van. A kis­térség közigazgatási egységként meghatározott térségi, település­közti funkciókat tölt be, térségi ter­vezéseket végez. Centruma egy vá­ros, kivételes esetben nagyközség. Néhány példa arra, milyen felada­tai lehetnek: környezetvédelem, ivóvízbázis-védelem, a hulladékke­zelés és a szennyvíztisztítás meg­szervezése, útüzemeltetési, a fő­építészi, a gazdasági és a turizmus­fejlesztési feladatok teljesítése­ lesz, fenntartási költségei viszont ezzel arányosan növekednek. A kormány szerint mindez úgy hidalható át, hogy a kistérségi társulások szervezik meg az önkormányzati szolgáltatásokat. Ezzel a gondolattal nincs is baj, viszont - állít­ja az ellenzék - nem lehet kötelezővé tenni, mert ezzel az önkormányzati au­tonómia sérülne. Azzal például, hogy az önkormányzati jegyzők kinevezésé­hez szükség lenne a közigazgatási hiva­tal hozzájárulására, továbbá az állam nem azt mondja, hogy fizeti, állja a köte­lező kistérségi feladatok teljesítését, ha­nem azt, hogy hozzájárul. A Fidesz és az MDF álláspontja egyértelmű: szükség van kistérségi társulásokra, de csak ön­ként szerveződhetnek. Körülbelül úgy, ahogy ma is. Hiszen most is gyakori, hogy több önkormányzat egy-egy fel­adat vagy beruházás elvégzésére kistér­ségi társulást hoz létre. Ha a kormány ragaszkodik a kötelező társulások kialakításához, indítványa minden valószínűség szerint elvérzik az Országgyűlésben, ehhez ugyanis az al­kotmányt és az önkormányzati törvényt is módosítani kellene, amire az ellenzék támogató szavazatai nélkül nincs esély. TÓTH ÁKOS ■ JÁRÁSBÓL MINTATÉRSÉG: MAKÓ ÉS VONZÁSKÖRZETE Minta­térség lesz Makó és von­záskörzete: 17 település pol­gármesterei és jegyzői a na­pokban írták alá a makói vá­rosházán a többcélú kistérségi társulás alapító okiratát. Az országban hat mintatérség alakul, részben a készülő köz­­igazgatási reform kísérleti mű­helyeként: a makóin kívül Ba­ja, Marcali, Zalaegerszeg, Mis­kolc és Tab környékén alakul­nak egy vagy több célra ha­sonló társulások. Dr. Búzás Péter makói polgármester az aláírás után elmondta: azok a települések működnek együtt, amelyeket az 1950. évi köz­­igazgatási reform a makói já­rásba sorolt. A rendszerválto­zás után 1994-től önkéntes alapon kezdték újra az együtt­működést. A területfejlesztési törvény 1996-os elfogadását követően a Csongrád megyei területfejlesztési források 58 százalékát ez a kistérség nyer­te el, mert időben és jó pro­jekteket készítettek elő. Együtt fejlesztették a kistelepülése­ken a gázhálózatot, összekötő utakat építettek, intézménye­ket, például kistérségi tourin­­form irodát létesítettek. A ma­kói önkormányzat egyedül vá­sárolta a telket az ipari park­nak, de a környékbeli telepü­lések pénzéből építették ki az alapközműveket. A kistérségi fejlesztési kht.-t is közösen, a lakosság arányában működte­tik. A kistérség lakossága 52 ezer ember, a fele lakik Ma­kón, a többiek a 16 környező faluban. Közösen vették a CT-t a makói kórháznak. A kistérsé­gi együttműködés szempont­jából két fő célt említett dr. Búzás Péter: az M43-as autóút építését, amely a kistérségbe vonzaná a befektetőket, továb­bá a munkahelyteremtést, amely a helybeliek legsúlyo­sabb gondját orvosolná. Dégi György, Pitvaros község pol­gármestere hozzáfűzte: a kis­térség polgármestereinek többsége életkortól és politikai elkötelezettségtől függetlenül együtt jár a Pázmány Péter Tu­dományegyetem önkormány­zati menedzsment és terület­­fejlesztés elnevezésű kétéves levelező stúdiumára. (T. I.) hirdetés " Remete gyűjt pénzt a templomra Fallóskút több mint ötven éve zarándok- és búcsújáróhely, több mint egy évtizede kápolnát emeltek itt. E mellett épül most a templom, amihez a pénzt a kápolna szomszédságában élő remete gyűjti. Szél Sándor, a ferences rend tagja - amelyben a Paszkál nevet kapta - tizenkét éve él re­meteként az erdőben, őrzi a kápolnát és a kegyhelyet. Az erdőben lévő zarándok­­helyen egy fára tűzött tábla tájékoztatja az érkezőket, hogy ezen a helyen adakoz­hatnak az általa csak a világbéke templo­mának nevezett szentély építésére. A re­mete otthonául szolgáló kis szobában, amely a kápolna szomszédságában épült, nagy a forgalom. A pénzt adományozó zarándokoknak Paszkál szentképeket, imádságos könyveket ad. A pénz őrzése Kocsik Árpád mátra­­szentimrei plébános tiszte, aki elmondta, hogy a templom, a hozzá épülő lakrész, valamint a zarándokoknak készülő par­koló és mosdó költsége 200 millió forint. Az eddigi pénz kizárólag a Fallóskútra látogató zarándokok adományaiból gyűlt össze. A tervek szerint két év múlva fejeznék be az építkezést. A mátraszent­­imrei önkormányzatnál elmondták, hogy támogatják a kezdeményezést. S.J. Paszkál, a ferences rendi remete Felelősséggel a jövőért igazságos lakáshitelezés A támogatás igazságos elosztása A közpénzek korábbinál igazságosabb elosztása ér­dekében a kormány döntött a lakáshitelek állami támogatási rendszerének és mértékének megváltoz­tatásáról. 2003. december 22-étől az állam a piaci kamatok növekedésének terheit és a kamatok csökkenésének hasznát is megosztja a hitelfelvevők­kel. A kamat fordulónapján mind a hitelek kamat­­támogatása, mind a hitelfelvevők költsége igazodni fog a mindenkori jegybanki alapkamathoz, pontosab­ban annak változását követve az állampapírok utolsó háromhavi átlagos hozamához. Az állami támogatás és az ügyfeleket terhelő kamat nem csupán a kamat­emeléskor növekszik együtt, de a kamatcsökkenés­kor együtt is csökken majd. Az új szabályok alapján december 22-étől a bank által felszámolható kamat és egyéb költség 12,8% lesz, ami a következőképpen oszlik meg a hitel­­felvevő és az állam között: új lakás használt lakás régi új régi Új szabály szabály­­szabály szabály ügyfelet terhelő kamat 5,0%8,0%6,0% 9,6% állami kamattámogatás 8,4% 4,8% 7,4% 3,2% Az új lakások építéséhez és vásárlásához a jövőben is 15 millió forintos kölcsönösszegig jár az állami támogatás. A használt lakás vásárlásához kedvez­ményesen felvehető hitel összege 5 millió forintra csökken. Ez a csökkenés nem érinti a lakáscserélők, a használt lakást vásárlók többségét. 2003 második félévében a használt lakáshoz igényelt hitelek átlagos összege 4,5 millió forint volt, a hiteligénylők 70 százaléka kért 5 millió forintnál kisebb kölcsönt. A kormány tehát megfontolt döntést hozott. A jövőben egy 5 millió forintos kölcsön havi törlesz­tőrészlete 10 éves futamidő esetén (2003. december 22. előtt és után) az alábbiak szerint alakul: régi új növekmény új lakás 53 033 Ft 60 664 Ft 7 631 Ft 15%-ról 8%-ra) használt lakás 55 510 Ft 64 973 Ft 9 463 Ft 16%-ról 9,6%-ra) A korábbi hitelek feltételei nem változnak A kormány most meghozott döntésének nincs visszamenőleges hatálya. A korábban felvett hitelek és a bank által 2003. december 22-éig befogadott hitelkérelmek feltételei nem változnak. Ezen hitelek teljes futamideje alatt - a jelenlegi kamatperiódus lejártát követően is - az ügyfelet legfeljebb csak a hi­tel felvételekor érvényes kamatmaximum költségei terhelhetik. Miért kellett változtatni? Mert az olcsó hitelért túlságosan magas árat fizet az ország. A lakáshitelezés örökölt rendszere 2001- 2002 fordulóján olyan kedvezményekkel bővült, ame­lyek miatt három év alatt nyolcszorosára, 1 500 mil­liárd forintra nőtt a lakáshitel-állomány, és a rendszer mára finanszírozhatatlanná vált. A magyar állampolgárok befizetett adójából 2001 - ben 7, 2002-ben 26, 2003-ban pedig már 80 milliárd forint támogatást kapott az a 300 ezer család, amely­nek viszonylag kedvező anyagi helyzete lehetővé tette, hogy éljen a kínálkozó lehetőséggel. Az elmúlt három évben minden egyes magyar családnak 30 ezer forint­jába került az, hogy a családok mindössze 7-8 száza­léka támogatott hitelből vásárolt lakást. Ez az összeg — változatlan feltételek mellett - a következő néhány év­ben akár a sokszorosára növekedhetett volna. A támogatás elosztása eddig nem volt igazságos, mivel az erre költött milliárdoknak csak egy része jutott el a valóban első önálló lakásukat megszerző, vagy családjuknak - a meglévő helyett a nagyobb, komfortosabb otthont teremtő fiatalokhoz, illetve a gyermekes családokhoz. A támogatás jó része a már magasabb igényt kielégítő drágább lakásokhoz felvett nagy összegű hitelekhez társult, ráadásul indokolatlanul ösztönözte a befektetési célú lakás­­vásárlást. Ha egy 12-13 millió forintos új lakást építő fiatal pár a két gyermek után járó 1,6 millió forintos szociálpolitikai támogatás mellett átlagosan 5 millió forintos hitelt vett fel, akkor ehhez a hi­telhez - tízéves futamidő esetén - évente 260 ezer forint kamattámogatást kapott. Egy 30 millió forin­tos lakáshoz 15 millió forintos hitelt felvevő család évi 800 ezer forint támogatásban részesült. A koráb­bi feltételek mellett jövőre egy 15 millió forintos köl­csönt felvevő család már évi 1 millió 200 ezer forint támogatásban részesülne az adófizetők pénzéből. A lakásépítés és a fiatalok otthonteremtésének támogatása A most végrehajtott módosítások egyértelműen tisz­tább viszonyokat teremtenek a lakáspiacon, mér­séklik a használt lakások iránti indokolatlanul fel­fokozott keresletet, és ezzel a lakásárak aránytalan növekedését. Az új lakásokhoz nyújtott magasabb hitelösszeg és állami támogatás ugyanakkor ösztönzi a lakásépítést, az új lakások vásárlását. A fiatalok, az első lakást vásárlók otthonteremtésének esélyét a lakásépítési kedvezmény (szociálpolitikai támogatás) jövő áprilisi ismételt emelése fogja erősíteni, mely­nek összege a következőképp alakul: 2002 2003 2004 egy gyermek után 200 000 Ft 500 000 Ft 800 000 Ft két gyermek után 1 200 000 Ft 1 600 000 Ft 2 000 000 Ft három gyermek után 2 200 000 Ft 2 700 000 Ft 3 200 000 Ft Felelős kormány - felelős döntés A kormány tisztában van azzal, hogy a lakáshitelek kamattámogatási rendszerének módosítása nem tar­tozik a népszerű döntések közé. A felelősen gondol­kodó kormánynak azonban egy gazdasági hatásait tekintve káros, hosszú távon finanszírozhatatlan, számos elemében igazságtalan támogatási rendszeren változtatnia kell annak érdekében, hogy ma ne éljük fel a jövőt, és gyermekeinknek is maradjon a kedvez­ményekből. A kormány nem a saját pénzét oszto­gatja: az adófizetők pénzével, mindannyiunk közös vagyonával és értékeivel kell felelősen gazdálkodnia. A modern Magyar Köztársaság jövőjét nem a felelőtlen adakozás, hanem a felelős kormányzás teremti meg. Kormányzati Kommunikációs Központ

Next