Népszabadság, 2003. december (61. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-22 / 297. szám
6 2003. DECEMBER 22., HÉTFŐ NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP Ki lesz az úr a kistelepüléseken? Csak a jövő év közepén kerül az Országgyűlés elé a területfejlesztési törvény módosítása, mert még nem dőlt el, a kistérségek kötelező vagy önkéntes alapon szerveződjenek. A javaslat szerint jövőre már a régiók oszthatják el a fejlesztési pénzt. A területfejlesztés korszerűsítése megteremti az intézményi és pénzügyi alapjait az önálló döntési jogokkal és forrásokkal rendelkező erős régióknak és térségeknek - mondta a múlt szerdai kormányülésen Nagy Sándor területfejlesztésért felelős politikai államtitkár. Egyben bejelentette: a kormány elfogadta a területfejlesztésre vonatkozó törvény módosítási tervezetét, amely várhatóan a jövő év közepén kerülhet az Országgyűlés elé. A javaslat szerint jövőre az összesen mintegy 21 milliárd forint központi fejlesztési forrást már teljes egészében a régiók oszthatják el. Ezt a pénzt területfejlesztési célokra, nagyobb, térségi beruházások támogatására szánják. Körülbelül ekkora összeg koncentrálódik jelenleg a különböző tárcák területfejlesztési alapjaiban. Ezek kerülnének a jövő évben a régiós fejlesztési tanácsokhoz. A hét tervezési-statisztikai régió tehát egyenként mintegy hárommilliárd forinttal gazdálkodhat majd. A törvényjavaslat szerint a kistérségek száma a jelenlegi 150-ről 168-ra emelkedik, és mindegyikben kistérségi fejlesztési tanács alakul. Valószínűleg ezzel függ öszsze, hogy a területfejlesztési törvény csak a jövő év közepén kerülhet a parlament elé. Még mindig nem dőlt el ugyanis az alapkérdés, hogy kötelező jellegű, vagy pedig önkéntes alapon szerveződő kistérségek alakulnak-e. A kormány által javasolt kötelező kistérségi társulás része annak a programnak, amelyet közigazgatási reformként hirdettek meg. Ennek lényege: a korábbi hárompillérű, az államra, a megyékre és a helyi önkormányzatokra épülő rendszer szintjei eltolódnak, a települések kistérséggé szerveződnek, a megyei szintet pedig fölváltják a régiók. A kormány álláspontja szerint kötelező létrehozni a kistérségeket, számukat a kabinet 168-ban határozta meg. Kialakításuk szükségességét nemcsak az a fölismerés motiválja, hogy együtt könnyebb, hanem az is, hogy egy-egy községi önkormányzat képtelen is bizonyos alapfeladatok teljesítésére. Kérdéses például, tud-e egy száz lakosú település háziorvosi rendelőt fenntartani. Számos kistelepülés úgy építtetett iskolát a kilencvenes évek elején, hogy nem számolt azzal: a lélekszám csökken, egyre kevesebb lesz a diák, a tanintézmény így kihasználatlan ■ A KISTÉRSÉG: Földrajzilag is összefüggő települések olyan együttese, amelyek között többirányú kapcsolatrendszer van. A kistérség közigazgatási egységként meghatározott térségi, településközti funkciókat tölt be, térségi tervezéseket végez. Centruma egy város, kivételes esetben nagyközség. Néhány példa arra, milyen feladatai lehetnek: környezetvédelem, ivóvízbázis-védelem, a hulladékkezelés és a szennyvíztisztítás megszervezése, útüzemeltetési, a főépítészi, a gazdasági és a turizmusfejlesztési feladatok teljesítése lesz, fenntartási költségei viszont ezzel arányosan növekednek. A kormány szerint mindez úgy hidalható át, hogy a kistérségi társulások szervezik meg az önkormányzati szolgáltatásokat. Ezzel a gondolattal nincs is baj, viszont - állítja az ellenzék - nem lehet kötelezővé tenni, mert ezzel az önkormányzati autonómia sérülne. Azzal például, hogy az önkormányzati jegyzők kinevezéséhez szükség lenne a közigazgatási hivatal hozzájárulására, továbbá az állam nem azt mondja, hogy fizeti, állja a kötelező kistérségi feladatok teljesítését, hanem azt, hogy hozzájárul. A Fidesz és az MDF álláspontja egyértelmű: szükség van kistérségi társulásokra, de csak önként szerveződhetnek. Körülbelül úgy, ahogy ma is. Hiszen most is gyakori, hogy több önkormányzat egy-egy feladat vagy beruházás elvégzésére kistérségi társulást hoz létre. Ha a kormány ragaszkodik a kötelező társulások kialakításához, indítványa minden valószínűség szerint elvérzik az Országgyűlésben, ehhez ugyanis az alkotmányt és az önkormányzati törvényt is módosítani kellene, amire az ellenzék támogató szavazatai nélkül nincs esély. TÓTH ÁKOS ■ JÁRÁSBÓL MINTATÉRSÉG: MAKÓ ÉS VONZÁSKÖRZETE Mintatérség lesz Makó és vonzáskörzete: 17 település polgármesterei és jegyzői a napokban írták alá a makói városházán a többcélú kistérségi társulás alapító okiratát. Az országban hat mintatérség alakul, részben a készülő közigazgatási reform kísérleti műhelyeként: a makóin kívül Baja, Marcali, Zalaegerszeg, Miskolc és Tab környékén alakulnak egy vagy több célra hasonló társulások. Dr. Búzás Péter makói polgármester az aláírás után elmondta: azok a települések működnek együtt, amelyeket az 1950. évi közigazgatási reform a makói járásba sorolt. A rendszerváltozás után 1994-től önkéntes alapon kezdték újra az együttműködést. A területfejlesztési törvény 1996-os elfogadását követően a Csongrád megyei területfejlesztési források 58 százalékát ez a kistérség nyerte el, mert időben és jó projekteket készítettek elő. Együtt fejlesztették a kistelepüléseken a gázhálózatot, összekötő utakat építettek, intézményeket, például kistérségi tourinform irodát létesítettek. A makói önkormányzat egyedül vásárolta a telket az ipari parknak, de a környékbeli települések pénzéből építették ki az alapközműveket. A kistérségi fejlesztési kht.-t is közösen, a lakosság arányában működtetik. A kistérség lakossága 52 ezer ember, a fele lakik Makón, a többiek a 16 környező faluban. Közösen vették a CT-t a makói kórháznak. A kistérségi együttműködés szempontjából két fő célt említett dr. Búzás Péter: az M43-as autóút építését, amely a kistérségbe vonzaná a befektetőket, továbbá a munkahelyteremtést, amely a helybeliek legsúlyosabb gondját orvosolná. Dégi György, Pitvaros község polgármestere hozzáfűzte: a kistérség polgármestereinek többsége életkortól és politikai elkötelezettségtől függetlenül együtt jár a Pázmány Péter Tudományegyetem önkormányzati menedzsment és területfejlesztés elnevezésű kétéves levelező stúdiumára. (T. I.) hirdetés " Remete gyűjt pénzt a templomra Fallóskút több mint ötven éve zarándok- és búcsújáróhely, több mint egy évtizede kápolnát emeltek itt. E mellett épül most a templom, amihez a pénzt a kápolna szomszédságában élő remete gyűjti. Szél Sándor, a ferences rend tagja - amelyben a Paszkál nevet kapta - tizenkét éve él remeteként az erdőben, őrzi a kápolnát és a kegyhelyet. Az erdőben lévő zarándokhelyen egy fára tűzött tábla tájékoztatja az érkezőket, hogy ezen a helyen adakozhatnak az általa csak a világbéke templomának nevezett szentély építésére. A remete otthonául szolgáló kis szobában, amely a kápolna szomszédságában épült, nagy a forgalom. A pénzt adományozó zarándokoknak Paszkál szentképeket, imádságos könyveket ad. A pénz őrzése Kocsik Árpád mátraszentimrei plébános tiszte, aki elmondta, hogy a templom, a hozzá épülő lakrész, valamint a zarándokoknak készülő parkoló és mosdó költsége 200 millió forint. Az eddigi pénz kizárólag a Fallóskútra látogató zarándokok adományaiból gyűlt össze. A tervek szerint két év múlva fejeznék be az építkezést. A mátraszentimrei önkormányzatnál elmondták, hogy támogatják a kezdeményezést. S.J. Paszkál, a ferences rendi remete Felelősséggel a jövőért igazságos lakáshitelezés A támogatás igazságos elosztása A közpénzek korábbinál igazságosabb elosztása érdekében a kormány döntött a lakáshitelek állami támogatási rendszerének és mértékének megváltoztatásáról. 2003. december 22-étől az állam a piaci kamatok növekedésének terheit és a kamatok csökkenésének hasznát is megosztja a hitelfelvevőkkel. A kamat fordulónapján mind a hitelek kamattámogatása, mind a hitelfelvevők költsége igazodni fog a mindenkori jegybanki alapkamathoz, pontosabban annak változását követve az állampapírok utolsó háromhavi átlagos hozamához. Az állami támogatás és az ügyfeleket terhelő kamat nem csupán a kamatemeléskor növekszik együtt, de a kamatcsökkenéskor együtt is csökken majd. Az új szabályok alapján december 22-étől a bank által felszámolható kamat és egyéb költség 12,8% lesz, ami a következőképpen oszlik meg a hitelfelvevő és az állam között: új lakás használt lakás régi új régi Új szabály szabályszabály szabály ügyfelet terhelő kamat 5,0%8,0%6,0% 9,6% állami kamattámogatás 8,4% 4,8% 7,4% 3,2% Az új lakások építéséhez és vásárlásához a jövőben is 15 millió forintos kölcsönösszegig jár az állami támogatás. A használt lakás vásárlásához kedvezményesen felvehető hitel összege 5 millió forintra csökken. Ez a csökkenés nem érinti a lakáscserélők, a használt lakást vásárlók többségét. 2003 második félévében a használt lakáshoz igényelt hitelek átlagos összege 4,5 millió forint volt, a hiteligénylők 70 százaléka kért 5 millió forintnál kisebb kölcsönt. A kormány tehát megfontolt döntést hozott. A jövőben egy 5 millió forintos kölcsön havi törlesztőrészlete 10 éves futamidő esetén (2003. december 22. előtt és után) az alábbiak szerint alakul: régi új növekmény új lakás 53 033 Ft 60 664 Ft 7 631 Ft 15%-ról 8%-ra) használt lakás 55 510 Ft 64 973 Ft 9 463 Ft 16%-ról 9,6%-ra) A korábbi hitelek feltételei nem változnak A kormány most meghozott döntésének nincs visszamenőleges hatálya. A korábban felvett hitelek és a bank által 2003. december 22-éig befogadott hitelkérelmek feltételei nem változnak. Ezen hitelek teljes futamideje alatt - a jelenlegi kamatperiódus lejártát követően is - az ügyfelet legfeljebb csak a hitel felvételekor érvényes kamatmaximum költségei terhelhetik. Miért kellett változtatni? Mert az olcsó hitelért túlságosan magas árat fizet az ország. A lakáshitelezés örökölt rendszere 2001- 2002 fordulóján olyan kedvezményekkel bővült, amelyek miatt három év alatt nyolcszorosára, 1 500 milliárd forintra nőtt a lakáshitel-állomány, és a rendszer mára finanszírozhatatlanná vált. A magyar állampolgárok befizetett adójából 2001 - ben 7, 2002-ben 26, 2003-ban pedig már 80 milliárd forint támogatást kapott az a 300 ezer család, amelynek viszonylag kedvező anyagi helyzete lehetővé tette, hogy éljen a kínálkozó lehetőséggel. Az elmúlt három évben minden egyes magyar családnak 30 ezer forintjába került az, hogy a családok mindössze 7-8 százaléka támogatott hitelből vásárolt lakást. Ez az összeg — változatlan feltételek mellett - a következő néhány évben akár a sokszorosára növekedhetett volna. A támogatás elosztása eddig nem volt igazságos, mivel az erre költött milliárdoknak csak egy része jutott el a valóban első önálló lakásukat megszerző, vagy családjuknak - a meglévő helyett a nagyobb, komfortosabb otthont teremtő fiatalokhoz, illetve a gyermekes családokhoz. A támogatás jó része a már magasabb igényt kielégítő drágább lakásokhoz felvett nagy összegű hitelekhez társult, ráadásul indokolatlanul ösztönözte a befektetési célú lakásvásárlást. Ha egy 12-13 millió forintos új lakást építő fiatal pár a két gyermek után járó 1,6 millió forintos szociálpolitikai támogatás mellett átlagosan 5 millió forintos hitelt vett fel, akkor ehhez a hitelhez - tízéves futamidő esetén - évente 260 ezer forint kamattámogatást kapott. Egy 30 millió forintos lakáshoz 15 millió forintos hitelt felvevő család évi 800 ezer forint támogatásban részesült. A korábbi feltételek mellett jövőre egy 15 millió forintos kölcsönt felvevő család már évi 1 millió 200 ezer forint támogatásban részesülne az adófizetők pénzéből. A lakásépítés és a fiatalok otthonteremtésének támogatása A most végrehajtott módosítások egyértelműen tisztább viszonyokat teremtenek a lakáspiacon, mérséklik a használt lakások iránti indokolatlanul felfokozott keresletet, és ezzel a lakásárak aránytalan növekedését. Az új lakásokhoz nyújtott magasabb hitelösszeg és állami támogatás ugyanakkor ösztönzi a lakásépítést, az új lakások vásárlását. A fiatalok, az első lakást vásárlók otthonteremtésének esélyét a lakásépítési kedvezmény (szociálpolitikai támogatás) jövő áprilisi ismételt emelése fogja erősíteni, melynek összege a következőképp alakul: 2002 2003 2004 egy gyermek után 200 000 Ft 500 000 Ft 800 000 Ft két gyermek után 1 200 000 Ft 1 600 000 Ft 2 000 000 Ft három gyermek után 2 200 000 Ft 2 700 000 Ft 3 200 000 Ft Felelős kormány - felelős döntés A kormány tisztában van azzal, hogy a lakáshitelek kamattámogatási rendszerének módosítása nem tartozik a népszerű döntések közé. A felelősen gondolkodó kormánynak azonban egy gazdasági hatásait tekintve káros, hosszú távon finanszírozhatatlan, számos elemében igazságtalan támogatási rendszeren változtatnia kell annak érdekében, hogy ma ne éljük fel a jövőt, és gyermekeinknek is maradjon a kedvezményekből. A kormány nem a saját pénzét osztogatja: az adófizetők pénzével, mindannyiunk közös vagyonával és értékeivel kell felelősen gazdálkodnia. A modern Magyar Köztársaság jövőjét nem a felelőtlen adakozás, hanem a felelős kormányzás teremti meg. Kormányzati Kommunikációs Központ