Népszabadság, 2003. december (61. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-02 / 280. szám
4 2003. DECEMBER 2., KEDD HAZAI KÖRKÉP ______________________________________________ | NÉPSZABADSÁG MSZP: KÉNYES TÉMÁK NAPIRENDEN Juhász Ferenc honvédelmi miniszter ingatlanvásárlási ügye is téma lesz az MSZP elnökségének mai ülésén - értesült lapunk. Információink szerint az elnökség tárgyal a reformkörök 15. születésnapja alkalmából tartott szegedi tanácskozáson elhangzottakról is, különös tekintettel Szili Katalin beszédére. A szocialista párt elnökhelyettese egyebek között azt mondta: a szocialista pártban is három párt van, egy ideológiai, egy technokrata és egy zsákmányszerző. (N. Sz.) PENGEVÁLTÁS PROWARE-ÜGYBEN Volt nemzetbiztonsági csapat mozgatja a szálakat, ők szítják a konfliktust körülöttem - állította az Index internetes újságnak Baja Ferenc. A MeH civil kapcsolatokért felelős államtitkára annak kapcsán fejtette ki ezt, hogy a napokban a több nagy állami cég átvilágítását végző Pro Ware Kft. ügyvezetője, Tarjányi Péter „bemártotta őt" a sajtó előtt. Az egykori kampányigazgató - a titkosszolgálati szálak említésekor - feltehetően arra célzott, hogy a ProWare egyik vezetője, Martinák Tamás korábban a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársa volt. A ProWare vezetője szerint éppen Baja akarja őket ellehetetleníteni, amiért tavaly nyáron, a végelszámolás alatt lévő In-Forrás Kht. átvilágításakor nem voltak hajlandók hamisítani a jelentésben. Az idén ősszel a ProWare a csőd szélére jutott, mert a MeH lassan egy éve nem hajlandó kiegyenlíteni több százmillió forintos tartozását, holott annak idején a kancellária befogadta a kft. számláit. Az államtitkár nevetségesnek nevezte a vádakat, mint mondta, semmiféle szerződése nincs a ProWare-nak. (Munkatársunktól) KISEBBSÉGI VEZETŐK MÁDLNÁL A kisebbségi joganyag módosítása és a nemzetiségek parlamenti képviseletének megteremtése került szóba egyebek mellett Mádl Ferenc államfő és az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőinek hétfői budapesti találkozóján. Képünkön Aján Gergely (Országos Örmény Önkormányzat), Pavlov Milica (Szerb Országos Önkormányzat), Ropos Márton (Országos Szlovén Önkormányzat) és Giricz Vera (Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat) az államfő társaságában. (Munkatársunktól) ELHALASZTOTT HELYREIGAZÍTÁSI PER A Fővárosi Bíróságon hétfőn megkezdődött a Népszava kiadójának a Magyar Rádió ellen indított helyreigazítási pere. A kiadó azért kezdeményezett sajtópert, mert a Népszava cikkére - amelyben Kondor Katalin rádióelnök esetleges állambiztonsági múltjáról írtak - reagálva Kondor Katalin a Népszavát egy közleményben pártlapnak, továbbá a K&H- botrányban érintettnek nevezte. A kereset szerint ezt többször idézte a rádió, s a szöveg a Magyar Rádió internetes honlapján is olvasható volt. A felperes közölte, hogy a hanganyagot eddig nem tudta megszerezni. A rádió jogi képviselője a kereset elutasítását kérte. Az ügyvéd becsatolta az aznapi hírműsorok szövegeit. A bíróság a pert decemberire halasztotta, s addigra a Népszava kiadójának kell bizonyítania álláspontját, ha nem fogadja el a becsatolt szöveget. (Munkatársunktól) CENTRUM: ELNÖKI KÉRDŐJELEK Kupa Mihály, a Centrum elnöke csak abban az esetben kíván a párt vezetője maradni mandátumának decemberi lejárta után, ha egyes alapító tagok a jövőben „nem akadályozzák a párt demokratizálásának folyamatát" - közölte hétfőn a párt egyik névtelenséget kérő tagja. November 29-én Kupa a párt országos taggyűlésén bejelentette, hogy mandátumának leíráta után nem jelölteti magát a pártelnöki posztra. (MTI) Kétszer is leszavazták Poltot Parlamenti vita a monetáris tanács döntéséről A kormány szerint a magyar gazdaság helyzete nem ad okot pánikra, de össze kell hangolni a monetáris politikát a jegybankkal. Kétszer is leszavazták a legfőbb ügyészt, az ellenzék össztüzet zúdított Juhász Ferencre. Tegnap kétszer is leszavazták az Országgyűlésben a kormánypártok Polt Péter legfőbb ügyész interpellációra adott válaszát. Ezúttal az ellenzéki Fidesz és a kormánypárti SZDSZ is interpellálta a legfőbb ügyészt. Most - a múlt hetivel szemben - nem valósult meg a Fidesz forgatókönyve. Répássy Róbert egy MSZP-közeli cég, a KIME-NET Kft. fantomizálása ügyében várt választ az interpellációjára. A szocialisták annak ellenére nemmel voksoltak, hogy Polt arról beszélt, a nyomozás megszüntetése megalapozott volt. Répássy - mint a múlt héten a jegyzőkönyv számára rögzítette, hogy nem fogadja el a választ, hogy a T. Házat, illetve a kormánypártokat is véleménynyilvánításra kényszerítse. Végül 165 szavazattal, 164 ellenszavazat és kilenc tartózkodás mellett utasították el a választ. (Az SZDSZ képviselői nem nyomtak gombot, mivel politikai színjátéknak tartották az interpellációt.) Az MSZP részéről úgy nyilatkoztak: azért voksoltak nemmel, mert jogosnak találták az ellenzéki képviselő felvetését. Szerintük nem az a fontos, hogy „milyen közeli" cégekről van szó, hanem az igazság. - A Fidesznek Polt Péterhez van viszonya, az MSZP-nek pedig az igazsághoz - közölte Juhász Gábor frakcióvezető-helyettes. Polt újságírók előtt azt mondta: a jelenlegi helyzet addig tartható fenn, amíg az a meggyőződése, hogy szakmailag helyes és törvényes, amit az ügyészség tesz. Ezzel egyértelművé tette, hogy nem kíván lemondani annak ellenére sem, hogy a kormánypártok a nap folyamán akkor is megvonták tőle a bizalmat, amikor Gusztos Péter (SZDSZ) interpellációjára adott válaszát is leszavazták. A szabad demokrata képviselő az Országimázs Központ, illetve a Millenniumi Országjáró című kiadvány kapcsán interpellált. Polt hangsúlyozta: a vádemelés feltételeit a Fővárosi Főügyészség nem találta kielégítőnek, de mivel a Miniszterelnöki Hivatal élt a pótmagánvád intézményével, az ügy jelenleg a bíróság asztalán van. A T. Ház válaszát 159 igen szavazattal, 181 ellenében, hét tartózkodás mellett elutasította: a kormánypártok nemmel voksoltak, míg a Fidesz és az MDF elfogadta Polt válaszát. A jegybank és a kormányzati gazdaságpolitika összehangolatlansága áll a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa által meghozott múlt heti alapkamatemelés hátterében. Ezt Kuncze Gábor SZDSZ-es frakcióvezető mondta, hozzátéve, a magyar gazdasággal kapcsolatban nincs ok a pánikra. A döntés ugyanakkor szerinte fékezi a gazdaságot és több tízmilliárd forinttal növeli a jövő évi kiadásokat. Veres János, a PM politikai államtitkára válaszában kifejtette: spekulációs jelenségek indokolhatták a Nemzeti Bank döntését, a reálfolyamatok azonban nem. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az alapkamat-emelésről a Monetáris Tanács döntött, amelyben nincs szavazati joga a pénzügyminiszternek. Varga Mihály ellenzéki képviselő ugyanebben a témában úgy vélekedett, a forint drámai gyengülése mögött a külföldi befektetők egyértelmű jelzése áll, vagyis az, hogy az eddigi áron nem hajlandók finanszírozni a gazdaságpolitika koncepciótlanságát. Veres János válaszában a Handelsblatt című német újságból idézett, amely az MNB döntését Járai Zsigmond jegybankelnök „fideszes közelségével" magyarázta. Veres ugyanakkor hozzátette: ezt ők nem hiszik. Az ellenzék össztűz alá vette Juhász Ferenc lakásvásárlását is. Fideszes képviselők arra voltak kíváncsiak, miként lehetséges, hogy Juhász meg tudott venni egy 95 millió forint értékű XII. kerületi luxuslakást. A védelmi miniszter válaszában bejelentette, maga kezdeményezi a vagyonnyilatkozati eljárást, és óva intette az ellenzéki képviselőket, hogy újságokból vett hamis állításokkal, kétes értékű híresztelésekkel foglalkozzanak. Közölte azt is, ha törvénytelenséget látnak az ügyben, tegyenek feljelentést. CSUHAJ ILDIKÓ-HASZÁN ZOLTÁN Gusztos Péter Polt Péter Répássy Róbert ■ KÉSIK AZ UNIÓS VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY ELFOGADÁSA Késik az európai parlamenti választásokról szóló törvény elfogadása, miután az MSZP kérésére ismét levették napirendről a javaslat tárgyalását. Eddig erre a négypárti konszenzus hiánya miatt került sor, most viszont éppen - igaz, csak hárompárti megegyezés miatt: a kormány visszavonja az előterjesztését, és közös javaslatként nyújtják be a szöveget, hogy ne kelljen módosítani, s így gyorsabban lehet majd elfogadni. Az SZDSZ nem értett egyet azzal, hogy a külképviseletekre választási bizottságok utazzanak, így csak az MSZP, a Fidesz és az MDF jegyzi a javaslatot. (N. Sz.) Deutsch lesz a T. Ház alelnöke Szájer József február 1-jei hatállyal lemondott a parlament alelnöki posztjáról, helyére a Fidesz-frakció Deutsch Tamást jelöli - nyilatkozta lapunknak hétfőn Áder János frakcióvezető. Mint megtudtuk, Szájer az Országgyűlés elnökéhez írt levelében lemondását azzal indokolta, hogy a Fidesz európai parlamenti listájának második helyén szerepel, s számos feladata lesz a jövőben. Információink szerint a Fideszfrakció nagy többséggel szavazta meg, hogy Deutsch kerüljön Szájer helyére. A váltás szükségességét a tegnapi zárt frakcióülésen Orbán Viktor pártelnök vetette fel, aki meleg szavakkal méltatta Deutsch munkásságát, és értékes politikusnak nevezte. A volt miniszterelnök az EP-választás kapcsán arról is beszélt, hogy a Szabad Európa-listára olyan személyek kerültek, akik valóban euroképviselők lesznek, s komolyan kell venniük a felkészülést. Noha Gyürk András, a Fidelitas elnöke lesz majd a kampányfőnök, az EP- képviselőjelöltek felkészülését Szájer József, valamint Schmitt Pál, a listavezető koordinálja. A Fidesz-frakcióban úgy látják, hogy Deutsch változatlanul élvezi Orbán bizalmát, jóllehet a 2002-es választások után olyan hírek láttak napvilágot, hogy perifériára szorult. Erre utalt az is, hogy Deutschot leváltották a fővárosi frakcióvezetői tisztségről, s helyére az országosan kevéssé ismert Kupper András került. Deutsch a Fidesz budapesti elnöke maradt, de most erről a posztról is távozik. Úgy tudjuk, az Országgyűlés még decemberben szavaz a parlamenti alelnökcseréről, s Deutsch Tamás a tavaszi ülésszaktól lesz a T. Ház alelnöke. CS. I. Szájer József Brüsszelben szeretné folyttani ■ ORBÁN ELHATÁROLÓDOTT GRESPIKTŐL A kereszténydemokrata meggyőződésű, polgári nemzeti érzelmű politikai szövetség, a Fidesz tagjai számára elfogadhatatlan, amit Grespik László mondott - jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt miniszterelnök újságíróknak hétfőn, Budapesten, miután megbeszélést folytatott az EU-tagállamok Magyarországra akkreditált nagyköveteivel. Hozzátette: „Nem tartjuk elképzelhetőnek azt, hogy embereket származás és politikai hovatartozás szerint különböztessenek meg a közéletben." Arra a kérdésre, kíván-e reagálni az Új Generáció, az SZDSZ ifjúsági tagozatának arra a felszólítására, hogy határolja el magát Grespiktől, Orbán azt válaszolta: az ifjúsági tagozat forduljon a Fidelitashoz. Grespik egyébként az Orbán-kormány idején a fővárosi közigazgatási hivatal vezetője volt. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke hétfőn előzetes vizsgálati eljárást rendelt el Grespik László ügyében. Bánáti János, a kamara elnöke arról tájékoztatta lapunkat: a vizsgálatot egy civil szervezet, Sodor István fővárosi főügyész, Takács Albert, az ombudsman általános helyettese, valamint egy magánszemély beadványa nyomán rendelte el, s azt a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi megbízottja folytatja le. Ennek lezárultával a fegyelmi megbízott jelentést készít, amelynek alapján a kamara elnöke dönt a fegyelmi eljárás elrendeléséről vagy a vizsgálat megszüntetéséről. A törvény minderre kétszer három hónapos határidőt ad. (Hírösszefoglalónk) Vita az iraki magyar katonákról Az Irakban szolgáló magyar katonák azonnali hazahozatalát követelte a parlamentben az MDF nevében Gémesi György. A képviselő szerint idegen érdekekért folytatott, mai napig tisztázatlan hátterű háborúban vesznek részt a szállítóalakulat tagjai. Gémesi szerint Irakban a helyzet sokkal rosszabb, mint amikor a katonák kiküldéséről kellett szavazni az év közepén. Elmondta, a tarthatatlan állapotokat jól mutatja, hogy a hét végén spanyol és japán diplomaták is áldozatai lettek a fegyveres támadásoknak. A képviselő úgy vélte, ha továbbra is fenntartjuk hozzájárulásunkat a háborúhoz, Magyarország is célpontjává válhat az ellencsapásoknak. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter szerint valóban jogos kérdés, hogy szabad-e maradni, ezt naponta vizsgálják, ám, mint arra felhívta a figyelmet, mindeddig az összes olyan országban, amelynek állampolgárát támadás érte, úgy döntöttek, hogy megerősítik részvételüket a stabilizáló erőkben. Korábban is tudtuk, mondta, hogy a feladat veszélyes, ám ezt rajtunk kívül több mint ötven ország vállalta meg. Arra senki nem tehet ígéretet, hogy nem éri támadás a magyar katonákat, azt azonban felelősséggel kijelentheti, hogy mindent megtesznek ennek megelőzéséért. A lapunknak nyilatkozó Simicskó István úgy vélte, hogy a szállítóalakulat egyelőre el tudja látni feladatát, noha a térségben valóban feszült és drámai a helyzet. Szavaiból kiderült, hogy a Fidesz jelenleg nem tartja indokoltnak a katonák azonnali hazahívását. Már csak azért sem, mert az Országgyűlés néhány hete hosszabbította meg a jövő év végéig a kontingens mandátumát. Simicskó hozzátette: természetesen felül kell vizsgálni a kérdést, ha drámaian romlik a helyzet, netalántán áldozatai lennének egy támadásnak. H. Z. Büntetőfeljelentés HM-ingatlanok miatt Büntetőfeljelentést és több polgári pert javasol a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a HM 2000 és 2002 közötti ingatlangazdálkodását vizsgáló jelentésének most elkészült tervezetében. Mint kiderült, hiába írta elő a 2001-2002-es költségvetési törvény, hogy a feleslegesnek minősített honvédségi ingatlanokat az ÁPV Rt.-nek kell átadni, a HM törvénysértő módon több ingatlant áruba bocsátott. A Kehi hűtlen, illetve hanyag kezelés miatt javasol büntetőfeljelentést két ingatlancsere miatt. Egy törökbálinti ingatlanról Szabó János honvédelmi miniszter néhány nappal az országgyűlési választások előtt írt alá szerződést: a 108 hektáros lőszerraktárt nyolc társasházi lakásra cserélte. A Kehi szerint érték alatt vált meg az ingatlantól a tárca, amit bizonyít, hogy az új tulajdonos jelentős nyereséggel adott túl rajta. Egy másik csere is rendkívül előnytelen volt a tárca számára: egy XI. kerületi, kiemelten jó fekvésű, panorámás 7639 négyzetméteres ingatlant adtak egy XIII. kerületi 3824 négyzetméteres irodaházi ingatlanért. A minisztériumi telek forgalmi értékét 2001. októberben 548 millióra becsülték, miközben a H-Med Invest Kft. 268 millióért jutott a cserealap irodaházi ingatlanhoz 2000- ben. Igaz, a HM közelítette az árakat: a miniszteri szerződéskötésénél a néhány hónappal korábbi értékbecslést nem vették figyelembe, az árat 548 millió helyett 451 millióban állapították meg, mondván: a kft. vállalta a HM-es telken álló ingatlan elbontását. A tárca az ingatlan után fizetendő 94,8 millió forintot is átvállalta. Majd az irodaházat a tárca garzonházzá alakította volna át, félmilliárdos költséggel. A HM az erre az üzletre szánt pénzből 40 kész lakást vásárolhatott volna, úgy, hogy a Somlói úti nagy értékű telket is megtarthatja. A garzonházat a mai napig nem adták át. A Kehi szerint mindkét szerződés semmis, mert törvénysértő módon kötötték. Ezért polgári perek indítását javasolja. Ezt kezdeményezi több más ingatlanbérlet ügyében is. Itt a HM jóval piaci ár alatt adta használatba ingatlanait. A Kehi felhívja a figyelmet a vezetői beosztásokkal járó nagy értékű lakások vásárlására is, amelyeket öt éven belül jelentős kedvezménnyel vásárolhatnak meg lakói. És a pazarlásra egy példa: 2002-ben Nagyorosziban vett 15,2 millióért vezetői lakást a tárca, a településről azonban kivonul a hadsereg. HASZÁN ZOLTÁN