Népszabadság, 2004. január (62. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-27 / 22. szám

4 2004. JANUÁR 27., KEDD HAZAI KÖRKÉP NÉPSZABADSÁG VÉGET ÉRT A DEÁK-ÉV A reformkori politikus eredeti for­májában felújított mauzóleumának átadásával zárult hétfőn a Fiumei úti sírkertben a Deák Ferenc-emlék­­év. Ez alkalomból főhajtással tiszte­legtek hazánk közjogi méltóságai a 200 éve született „haza bölcse" em­léke előtt, és koszorút helyeztek el sírhelyén. Közmegegyezéssel Euró­pába, ez a deáki életmű ma érvé­nyes, nekünk szóló üzenete - hang­súlyozta beszédében Medgyessy Pé­ter kormányfő, hozzátéve, hogy De­ák szellemi örökségét, a nemzeti konszenzusra törekvő politizálást a mindennapok gyakorlatává kell tenni. Katona Tamás, a Nemzeti Ke­gyeleti Bizottság tagja szerint szük­ség van a deáki bölcsességre ahhoz, hogy olyan sikeresek tudjunk lenni a XXI. században, amilyen nagyok tudtunk lenni a XIX. században. (Hírösszefoglalónk) AZ MSZP NEM TÁMOGATJA A TÖBB-BIZTOSÍTÓS RENDSZERT A szocialista képviselőcsoport nem támogatja, hogy az SZDSZ a finan­szírozási reformmal több-biztosítós rendszert alakítson ki. Lapunknak Schvarcz Tibor, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke azt mondta: támogathatatlan az el­képzelés, hiszen programjukban is egyértelműen benne van, hogy az MSZP ragaszkodik az egy kockázat­­közösségen alapuló biztosítási rend­szerhez. A politikus szerint a több­biztosítós rendszer egyenlőtlen, többszintű ellátáshoz vezetne. Hi­szen az ilyen rendszer lényege, hogy szelektál a betegek között, azaz az üzleti biztosítók csak azokat karol­nák fel, akikre nem kell költeni, azaz kicsi a kockázat. A többletdíj megfi­zetésére képtelenek pedig az állami rendszerben maradnának. (D. A. N.) TOVÁBB FOGYOTT A NÉPESSÉG A KSH előzetes adatai szerint 2003 első tizenegy hónapjában csökkent a házasságkötések száma, kevesebb gyermek született, és többen haltak meg, mint egy évvel korábban. A né­pesség csökkenése meghaladta az előző évi január-novemberi értéket, az ország lakosainak száma az idő­szak végén a nemzetközi vándorlás becsült értékeit is figyelembe véve 10,116 millió volt. 2003 első tizenegy hónapjában 42 700 házasságot kö­töttek, ami 730-cal maradt el az egy évvel korábbitól. A vizsgált időszak­ban mintegy 87 000 gyermek szüle­tett, csaknem 1600-zal kevesebb, mint az előző év azonos időszaká­ban. Ebben az időszakban 123 600- an haltak meg, 3100-zal többen, mint egy évvel korábban. A születé­sek 1,8 százalékos csökkenése és a halálozások 2,6 százalékos emelke­dése miatt nőtt a népességfogyás mértéke, és 15 százalékkal haladta meg az előző évit. (MTI) BKV: PARAMÉTERKÖNYV Az idén a tavalyihoz hasonló teljesít­ménnyel üzemelhet a BKV annak a paraméterkönyvnek az alapján, ame­lyet hétfőn hagyott jóvá a Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetési bizott­sága. Ez rögzíti, hogy hétköznap reg­gel 281, délelőtt 174, szombaton 146, vasárnap pedig 118 metrókocsi köz­lekedik. Autóbuszból reggelente leg­alább 1175, délelőtt 728, szombaton 635, vasárnap pedig 560 jár majd az utakon. A villamosok száma naponta 550 és 279 között, a troliké 133 és 58, a HÉV-eké pedig 240 és 93 között vál­tozik. Tavaly 11 busz- és két villa­mosjárattal bővítette a cég teljesítmé­nyét. (MTI) Semmi rendkívüli: elmaradt az ülés „Viszi a fináncot az ördög” - László Csaba elbúcsúzott a pénzügyi tárcától Folytatás az 1. oldalról A később meg sem szavazott napirend előtt az MSZP frakcióvezető-helyettese, Göndör István kifejtette, hogy a fő baj az, hogy a Fidesz úgy reszket a hatalomért, mint éhes farkas a kiscsikóért. Majd a Ma­gyar Nemzeti Bank elnökéről, Járai Zsig­­mondról szólt elmarasztalóan: „merünk-e beszélni végre arról, hogy a Fidesz-költe­­kezés felett szemet hunyó volt pénzügy­­miniszter milyen monetáris politikát foly­tat, merjük-e kimondani, hogy felelős a kialakult helyzetért?". Hozzátette: a jegy­bank minden ráció ellenére nem csökken­tette a kamatot, és „valakik besöprik a hasznot a mi zsebünkből". 2003-ra csök­kent a hiány mértéke, csak a tervezettnél lassabban - jelentette ki, megjegyezve: az egész „hisztéria" arra jó, hogy elterelje a figyelmet az elmúlt másfél év gazdasági eredményeiről. 2003 harmadik negyedéve óta növek­szik a gazdaság, a forinttal szemben még­is megjelent a bizonytalanság, ennek oka lehet a monetáris és fiskális politika el­lentmondása - mondta Kuncze Gábor. Az SZDSZ frakcióvezetője szerint a bizalmat­lanság alapvető oka, hogy a költségvetés túlterjeszkedik a lehetőségein, az állam túlméretezett, és túl nagy szerepet vállal magára. Leszögezte, hogy a mindenkiről gondoskodó állam nem tartható, mert sok pénzt, így magas adókat igényel, ellentét­ben a gazdaság érdekeivel. „Ezért támo­gatjuk azokat a törekvéseket, a kijelölt pénzügyminiszter elképzeléseit is, ame­lyek a nagy rendszerek átalakítását céloz­zák annak érdekében, hogy az állam a meglévő keretek között nyújtson haté­kony szolgáltatást a polgárok javára" - mondta Kuncze. A leköszönő pénzügyminiszter, aki a rendkívüli üléssel lehetőséget kapott bú­csúbeszédének elmondására, erre a fel­szólalásra reagált: a gazdaság „köszöni szépen, jól, sőt egyre jobban van". László úgy ítélte meg, hogy az elindított gazda­ságpolitikával sikerült új lendületet adni a magyar iparnak és a hazai beruházások­nak. Elmondta, hogy az elmúlt másfél év­ben a piac, a nemzeti bank és a politikai elit háromszögének kellős közepén ülve hitelesen állíthatja: ebben a koordináta­­rendszerben nem sikerült megtalálni tel­jesen az egyensúlyt. A pénzügyminiszter a maga részéről elismerte ebben a saját fe­lelősségét, és kifejezte reményét, hogy ugyanezt érzik a jegybanki vezetők és a politikusok is. Nyomatékkal tette hozzá, hogy a jövőben konszenzussal elfogadott megszorításokra is szükség lehet. Ezek­hez szerinte a kormánypártok részéről bá­torság kell, az ellenzéknek pedig le kell mondania a politikai demagógia eszkö­zeiről. Hozzáfűzte: nehéz, tanulságos, de szép másfél év volt, büszke arra, hogy pénzügyminiszter lehetett. Utolsó parla­menti felszólalásában egy skót verssel bú­csúzott a képviselőktől, melynek visszaté­rő sora szerint: viszi a fináncot az ördög. Az ellenzék leginkább a miniszterelnö­köt hiányolta. (Medgyessy Péter ez idő alatt fogadta a Parlamentben a Deák-év egyik záróakkordjaként a söjtöri iskolásokat - a szerk.) Áder János viszont arra kért választ, hogy miért lett nagyobb a költségvetés hi­ánya egy hét alatt 300 milliárd forinttal, miért nőtt az államadósság az elmúlt években több mint ezermilliárd forinttal, és miként kívánja a kormányfő az állam­­adósság „drámai növekedését" megállíta­ni. Szégyen, hogy ezekre a kérdésekre nem Medgyessy Péter, hanem a leváltott pénzügyminiszter fog válaszolni - mond­ta Áder János. Az egyébként nem válaszo­ló László Csabától azt tudakolta: ha való­ban olyan jól ment az országnak az elmúlt másfél évben, akkor miért vannak a meg­szorítások, és miért kellett távoznia. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője szerint a kormány „rejtőzködő életmó­dot" folytat, hiszen Medgyessy Péter nem jelent meg a rendkívüli ülésen és a költ­ségvetési bizottság ülésén sem, és a múlt héten sem képviselte senki Magyarorszá­got a davosi világgazdasági fórumon. Ezt követően az elnöklő Mandur Lász­ló kétszer is megkísérelte a Fidesz által ja­vasolt napirend megszavaztatását, de mind a kétszer csak 162-en voksoltak igennel a napirendi javaslatra, míg a ha­tározatképességhez 194 szavazatra lett volna szükség. A koalíciós képviselők Béki Gabriellát és Fodor Gábort (SZDSZ) le­számítva nem nyomtak gombot, így na­pirend hiányában a levezető elnök az ülést berekesztette. HASZÁN ZOLTÁN-NAGY SZILVIA Harmincnyolc perc után mindenki ment a dolgára Horn hat, Schmitt öt pontja Medgyessy találkozóra hívja a volt miniszterelnököket Horn Gyula és Schmitt Pál hétfőn négy­­szemközt egyeztetett a júniusi EP- választási kampányról. Az MSZP kampá­nyának irányítója és a Fidesz listavezetője megállapodott, hogy folyamatos kapcso­latot tart annak érdekében, hogy szükség esetén közösen lépjenek fel a lejárató, sze­mélyeskedő hangnem, a megosztottság és a gyűlöletkeltés ellen. Horn Gyula nemzeti minimum kidol­gozására tett javaslatot a közös európai politikai értékek érvényesítése érdekében - hangzott el a találkozót követő sajtótájé­koztatón. Horn bejelentette: Medgyessy Péter miniszterelnök találkozót kezdemé­nyez elődeivel az európai uniós ügyekről.­­Horn bejelentését megerősítette a kor­mányszóvivő is: Medgyessy Péter ma le­vélben hívja meg a volt kormányfőket. Az unióban képviselendő nemzeti érde­kek minimumáról, a szélsőséges és gyűlö­letkeltő megnyilvánulások visszaszorítá­sáról kíván egyeztetni.­ Schmitt Pál jelezte: biztos benne, hogy a meghívást Orbán Viktor, a Fidesz elnöke „jó néven veszi". „Garanciát tudok vál­lalni arra, hogy a hangnem méltóságos lesz" - jelentette ki Schmitt Pál, aki öt­pontos kéréssel érkezett a találkozóra. Horn Gyula közbenjárását is kérte az EU-támogatások könnyebb lehívásához, a gyógyszer- és energiaárak csökkentésé­hez, a tejválság megoldásához és annak érdekében, hogy a fuvarozók nagyobb támogatáshoz jussanak. Ezek a Fidesz legfontosabb elvárásai. Horn Gyula kitért arra, hogy jónak tar­taná, ha „nem exportálnák" Európába a belpolitikai ellentéteket, mert a nemzeti érdekeknek nem szabad sérülniük. Példa­ként - hat pontban - az európai szociális modellt, a határon túli magyarok ügyé­nek közös képviseletét, a közteherviselést és a közgyarapodást, az esélyegyenlőség megvalósítását és a teljes foglalkoztatott­ság elérését emelte ki. Boross Péter lapunk kérdésére azt mondta, amennyiben a miniszterelnök le­velének tartalma azonos a szóban elhang­zottakkal, akkor eleget tesz a felkérésnek. N.SZ. Horn Gyula és Schmitt Pál: egyezség a minimumban Mentesség és szonda A múlt héten egy diplomata halálos gázolás után megta­gadta, hogy a szondába fújjon, és az eljárásban sem műkö­dött közre. Mentességet nem­csak külföldi diplomaták él­veznek: a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiuma még ta­valy novemberben foglalt ál­lást, hogy a bírót és az ügyészt, illetve a bírósági és az ügyészségi fogalmazókat, valamint titkárokat sem szon­­dáztathatják meg. Polt Péter legfőbb ügyész ennek ellenére a napokban, egy általa okozott kisebb közlekedési baleset után maga kérte, hogy végez­zenek ittasság-ellenőrzést. Balsay István fideszes parla­menti képviselő viszont - aki csupán szenvedő alanya volt egy balesetnek - mentelmi jo­gára hivatkozva nem volt haj­landó szondába fújni. A diplomáciai mentességet élvezők esetében a rendőrség a személyazonosság megálla­pításán kívül nem intézked­het, így a halálos gázolás oko­zójával szemben sem léphet­nek fel, legfeljebb a bíróság vagy az ügyészség kezdemé­nyezheti a Külügyminisztéri­um útján a diplomáciai olta­lom feloldását. A gyakorlat többnyire az, hogy az adott or­szág hazarendeli a jogsértésen ért diplomatát. A mentességet élvező ma­gyarok, azaz az országgyűlési képviselők, az Alkotmánybí­róság elnöke, az ombudsma­­nok, az ÁSZ elnöke és alelnö­­ke, a legfőbb ügyész ellen sza­bálysértési vagy büntetőeljá­rást indítani - a tettenérést ki­véve - csak a parlament előze­tes hozzájárulásával lehet, s az intézkedés szabálysértés ese­tén is csak az igazoltatásra ter­jedhet ki. Az alkotmánybírák, a bírák, az ügyészek, valamint a bírósági és az ügyészségi tit­károk és fogalmazók ellen csak a kinevezésre jogosult­­ az Alkotmánybíróság teljes ülése, a köztársasági elnök vagy a legfőbb ügyész­­ bele­egyezésével indíthatnak bün­tető- vagy szabálysértési eljá­rást, és velük szemben kény­szerintézkedést sem tehetnek, vagyis például szabad mozgá­sukban a rendőrség nem kor­látozhatja őket. A szondázás azonban nem ilyen kényszer­­intézkedés, valószínűleg azért terjesztette ki jogértelmezésé­ben a Legfelsőbb Bíróság bün­tetőkollégiuma a tkalmat a „kényszercselekményekre". Kérdéses azonban, hogy a tet­tenérést ittas vezetés esetén miként kell megítélni; egyes vélemények szerint az alkoho­los befolyásoltság egyértelmű külső jegyei alapján a mentes­séget élvező személyt meg kell szondázni. Rendőrségi források szerint a mentelmi ügyek száma évente a százat sem éri el. L. K. Kisebbségi névjegyzékvita A kormány ragaszkodik a ki­sebbségi választói névjegyzék­hez, a nemzetiségek egy része tiltakozik a javaslat ellen. A kormányzat elképzelései szerint külön törvény rendelkezne a kisebbségi önkor­mányzatok megválasztásáról. Megszűn­ne az elektori rendszer, a kisebbségi vá­lasztásokon pedig szavazóként és jelölt­ként is csak azok vehetnének részt, akik regisztráltatják magukat, azaz szerepel­nek a kisebbségi választói névjegyzék­ben. Ezzel - érvelnek a névjegyzék támo­gatói - megakadályozható lenne, hogy olyanok is tisztségekhez jussanak a ki­sebbségi önkormányzatokban, akiknek a valóságban nincs nemzetiségi kötődésük. A kabinetnek tavaly a parlament elé kellett volna terjesztenie a kisebbségeket érintő indítványt, de tavaly decemberben a kormány további egyeztetést írt elő. A leginkább vitatott kérdés, hogy bárki fel­iratkozhasson-e a névjegyzékre, vagy le­gyenek olyan kisebbségi testületek, ame­lyek érdemben elbírálják, hogy a jelentke­ző valóban az adott nemzetiségi közös­séghez tartozik-e. Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségi Hivatal elnöke kérdésünkre el­mondta: tart az egyeztetés, és reményei szerint a törvénytervezetet február köze­péig elfogadja a kormány, így az előter­jesztésről már a tavaszi ülésszakon tár­gyalhat a parlament. A hivatal elnöke bí­zik abban, hogy végül nem a „felpuhult" változat mellett dönt a kabinet. Ha bárki felkerülhet a névjegyzékre, akkor csak csekély mértékben sikerül korlátozni a visszaélések lehetőségét - mondta. A nemzetiségek egy része azonban el­utasítja a regisztrációt. A törvényben elis­mert tizenhárom kisebbség közül hét - a bolgárok, a görögök, a lengyelek, az ör­mények, a románok, a szerbek és az ukrá­nok országos önkormányzata - nemrégi­ben közös közleményben tiltakozott a névjegyzék bevezetése ellen. A nagy lé­lekszámú kisebbségek - a cigányok, a né­metek, a szlovákok és a horvátok - egyet­értenek a regisztrációval, de korántsem aggályok nélkül. Az Országos Cigány Önkormányzat például kezdetben eluta­sította, majd csak hosszas vita után egyet­len szavazat különbséggel határozott úgy, hogy mégis támogatja az ötletet. A kormányzat egyeztetett a kisebbsé­gek képviselőivel, és ragaszkodik a név­jegyzék bevezetéséhez - hangsúlyozta la­punknak Heizer Antal. Az elmúlt évek­ben több javaslat is készült a kisebbségi választójogi szabályok módosítására, de ezeket a nemzetiségek egyöntetűen elve­tették. Most legalább a kisebbségi közös­ségek egy részének támogatását sikerült elnyerni - mondta a hivatal elnöke. CZENE GÁBOR

Next