Népszabadság, 2004. január (62. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-27 / 22. szám
4 2004. JANUÁR 27., KEDD HAZAI KÖRKÉP NÉPSZABADSÁG VÉGET ÉRT A DEÁK-ÉV A reformkori politikus eredeti formájában felújított mauzóleumának átadásával zárult hétfőn a Fiumei úti sírkertben a Deák Ferenc-emlékév. Ez alkalomból főhajtással tisztelegtek hazánk közjogi méltóságai a 200 éve született „haza bölcse" emléke előtt, és koszorút helyeztek el sírhelyén. Közmegegyezéssel Európába, ez a deáki életmű ma érvényes, nekünk szóló üzenete - hangsúlyozta beszédében Medgyessy Péter kormányfő, hozzátéve, hogy Deák szellemi örökségét, a nemzeti konszenzusra törekvő politizálást a mindennapok gyakorlatává kell tenni. Katona Tamás, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság tagja szerint szükség van a deáki bölcsességre ahhoz, hogy olyan sikeresek tudjunk lenni a XXI. században, amilyen nagyok tudtunk lenni a XIX. században. (Hírösszefoglalónk) AZ MSZP NEM TÁMOGATJA A TÖBB-BIZTOSÍTÓS RENDSZERT A szocialista képviselőcsoport nem támogatja, hogy az SZDSZ a finanszírozási reformmal több-biztosítós rendszert alakítson ki. Lapunknak Schvarcz Tibor, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke azt mondta: támogathatatlan az elképzelés, hiszen programjukban is egyértelműen benne van, hogy az MSZP ragaszkodik az egy kockázatközösségen alapuló biztosítási rendszerhez. A politikus szerint a többbiztosítós rendszer egyenlőtlen, többszintű ellátáshoz vezetne. Hiszen az ilyen rendszer lényege, hogy szelektál a betegek között, azaz az üzleti biztosítók csak azokat karolnák fel, akikre nem kell költeni, azaz kicsi a kockázat. A többletdíj megfizetésére képtelenek pedig az állami rendszerben maradnának. (D. A. N.) TOVÁBB FOGYOTT A NÉPESSÉG A KSH előzetes adatai szerint 2003 első tizenegy hónapjában csökkent a házasságkötések száma, kevesebb gyermek született, és többen haltak meg, mint egy évvel korábban. A népesség csökkenése meghaladta az előző évi január-novemberi értéket, az ország lakosainak száma az időszak végén a nemzetközi vándorlás becsült értékeit is figyelembe véve 10,116 millió volt. 2003 első tizenegy hónapjában 42 700 házasságot kötöttek, ami 730-cal maradt el az egy évvel korábbitól. A vizsgált időszakban mintegy 87 000 gyermek született, csaknem 1600-zal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Ebben az időszakban 123 600- an haltak meg, 3100-zal többen, mint egy évvel korábban. A születések 1,8 százalékos csökkenése és a halálozások 2,6 százalékos emelkedése miatt nőtt a népességfogyás mértéke, és 15 százalékkal haladta meg az előző évit. (MTI) BKV: PARAMÉTERKÖNYV Az idén a tavalyihoz hasonló teljesítménnyel üzemelhet a BKV annak a paraméterkönyvnek az alapján, amelyet hétfőn hagyott jóvá a Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetési bizottsága. Ez rögzíti, hogy hétköznap reggel 281, délelőtt 174, szombaton 146, vasárnap pedig 118 metrókocsi közlekedik. Autóbuszból reggelente legalább 1175, délelőtt 728, szombaton 635, vasárnap pedig 560 jár majd az utakon. A villamosok száma naponta 550 és 279 között, a troliké 133 és 58, a HÉV-eké pedig 240 és 93 között változik. Tavaly 11 busz- és két villamosjárattal bővítette a cég teljesítményét. (MTI) Semmi rendkívüli: elmaradt az ülés „Viszi a fináncot az ördög” - László Csaba elbúcsúzott a pénzügyi tárcától Folytatás az 1. oldalról A később meg sem szavazott napirend előtt az MSZP frakcióvezető-helyettese, Göndör István kifejtette, hogy a fő baj az, hogy a Fidesz úgy reszket a hatalomért, mint éhes farkas a kiscsikóért. Majd a Magyar Nemzeti Bank elnökéről, Járai Zsigmondról szólt elmarasztalóan: „merünk-e beszélni végre arról, hogy a Fidesz-költekezés felett szemet hunyó volt pénzügyminiszter milyen monetáris politikát folytat, merjük-e kimondani, hogy felelős a kialakult helyzetért?". Hozzátette: a jegybank minden ráció ellenére nem csökkentette a kamatot, és „valakik besöprik a hasznot a mi zsebünkből". 2003-ra csökkent a hiány mértéke, csak a tervezettnél lassabban - jelentette ki, megjegyezve: az egész „hisztéria" arra jó, hogy elterelje a figyelmet az elmúlt másfél év gazdasági eredményeiről. 2003 harmadik negyedéve óta növekszik a gazdaság, a forinttal szemben mégis megjelent a bizonytalanság, ennek oka lehet a monetáris és fiskális politika ellentmondása - mondta Kuncze Gábor. Az SZDSZ frakcióvezetője szerint a bizalmatlanság alapvető oka, hogy a költségvetés túlterjeszkedik a lehetőségein, az állam túlméretezett, és túl nagy szerepet vállal magára. Leszögezte, hogy a mindenkiről gondoskodó állam nem tartható, mert sok pénzt, így magas adókat igényel, ellentétben a gazdaság érdekeivel. „Ezért támogatjuk azokat a törekvéseket, a kijelölt pénzügyminiszter elképzeléseit is, amelyek a nagy rendszerek átalakítását célozzák annak érdekében, hogy az állam a meglévő keretek között nyújtson hatékony szolgáltatást a polgárok javára" - mondta Kuncze. A leköszönő pénzügyminiszter, aki a rendkívüli üléssel lehetőséget kapott búcsúbeszédének elmondására, erre a felszólalásra reagált: a gazdaság „köszöni szépen, jól, sőt egyre jobban van". László úgy ítélte meg, hogy az elindított gazdaságpolitikával sikerült új lendületet adni a magyar iparnak és a hazai beruházásoknak. Elmondta, hogy az elmúlt másfél évben a piac, a nemzeti bank és a politikai elit háromszögének kellős közepén ülve hitelesen állíthatja: ebben a koordinátarendszerben nem sikerült megtalálni teljesen az egyensúlyt. A pénzügyminiszter a maga részéről elismerte ebben a saját felelősségét, és kifejezte reményét, hogy ugyanezt érzik a jegybanki vezetők és a politikusok is. Nyomatékkal tette hozzá, hogy a jövőben konszenzussal elfogadott megszorításokra is szükség lehet. Ezekhez szerinte a kormánypártok részéről bátorság kell, az ellenzéknek pedig le kell mondania a politikai demagógia eszközeiről. Hozzáfűzte: nehéz, tanulságos, de szép másfél év volt, büszke arra, hogy pénzügyminiszter lehetett. Utolsó parlamenti felszólalásában egy skót verssel búcsúzott a képviselőktől, melynek visszatérő sora szerint: viszi a fináncot az ördög. Az ellenzék leginkább a miniszterelnököt hiányolta. (Medgyessy Péter ez idő alatt fogadta a Parlamentben a Deák-év egyik záróakkordjaként a söjtöri iskolásokat - a szerk.) Áder János viszont arra kért választ, hogy miért lett nagyobb a költségvetés hiánya egy hét alatt 300 milliárd forinttal, miért nőtt az államadósság az elmúlt években több mint ezermilliárd forinttal, és miként kívánja a kormányfő az államadósság „drámai növekedését" megállítani. Szégyen, hogy ezekre a kérdésekre nem Medgyessy Péter, hanem a leváltott pénzügyminiszter fog válaszolni - mondta Áder János. Az egyébként nem válaszoló László Csabától azt tudakolta: ha valóban olyan jól ment az országnak az elmúlt másfél évben, akkor miért vannak a megszorítások, és miért kellett távoznia. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője szerint a kormány „rejtőzködő életmódot" folytat, hiszen Medgyessy Péter nem jelent meg a rendkívüli ülésen és a költségvetési bizottság ülésén sem, és a múlt héten sem képviselte senki Magyarországot a davosi világgazdasági fórumon. Ezt követően az elnöklő Mandur László kétszer is megkísérelte a Fidesz által javasolt napirend megszavaztatását, de mind a kétszer csak 162-en voksoltak igennel a napirendi javaslatra, míg a határozatképességhez 194 szavazatra lett volna szükség. A koalíciós képviselők Béki Gabriellát és Fodor Gábort (SZDSZ) leszámítva nem nyomtak gombot, így napirend hiányában a levezető elnök az ülést berekesztette. HASZÁN ZOLTÁN-NAGY SZILVIA Harmincnyolc perc után mindenki ment a dolgára Horn hat, Schmitt öt pontja Medgyessy találkozóra hívja a volt miniszterelnököket Horn Gyula és Schmitt Pál hétfőn négyszemközt egyeztetett a júniusi EP- választási kampányról. Az MSZP kampányának irányítója és a Fidesz listavezetője megállapodott, hogy folyamatos kapcsolatot tart annak érdekében, hogy szükség esetén közösen lépjenek fel a lejárató, személyeskedő hangnem, a megosztottság és a gyűlöletkeltés ellen. Horn Gyula nemzeti minimum kidolgozására tett javaslatot a közös európai politikai értékek érvényesítése érdekében - hangzott el a találkozót követő sajtótájékoztatón. Horn bejelentette: Medgyessy Péter miniszterelnök találkozót kezdeményez elődeivel az európai uniós ügyekről.Horn bejelentését megerősítette a kormányszóvivő is: Medgyessy Péter ma levélben hívja meg a volt kormányfőket. Az unióban képviselendő nemzeti érdekek minimumáról, a szélsőséges és gyűlöletkeltő megnyilvánulások visszaszorításáról kíván egyeztetni. Schmitt Pál jelezte: biztos benne, hogy a meghívást Orbán Viktor, a Fidesz elnöke „jó néven veszi". „Garanciát tudok vállalni arra, hogy a hangnem méltóságos lesz" - jelentette ki Schmitt Pál, aki ötpontos kéréssel érkezett a találkozóra. Horn Gyula közbenjárását is kérte az EU-támogatások könnyebb lehívásához, a gyógyszer- és energiaárak csökkentéséhez, a tejválság megoldásához és annak érdekében, hogy a fuvarozók nagyobb támogatáshoz jussanak. Ezek a Fidesz legfontosabb elvárásai. Horn Gyula kitért arra, hogy jónak tartaná, ha „nem exportálnák" Európába a belpolitikai ellentéteket, mert a nemzeti érdekeknek nem szabad sérülniük. Példaként - hat pontban - az európai szociális modellt, a határon túli magyarok ügyének közös képviseletét, a közteherviselést és a közgyarapodást, az esélyegyenlőség megvalósítását és a teljes foglalkoztatottság elérését emelte ki. Boross Péter lapunk kérdésére azt mondta, amennyiben a miniszterelnök levelének tartalma azonos a szóban elhangzottakkal, akkor eleget tesz a felkérésnek. N.SZ. Horn Gyula és Schmitt Pál: egyezség a minimumban Mentesség és szonda A múlt héten egy diplomata halálos gázolás után megtagadta, hogy a szondába fújjon, és az eljárásban sem működött közre. Mentességet nemcsak külföldi diplomaták élveznek: a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiuma még tavaly novemberben foglalt állást, hogy a bírót és az ügyészt, illetve a bírósági és az ügyészségi fogalmazókat, valamint titkárokat sem szondáztathatják meg. Polt Péter legfőbb ügyész ennek ellenére a napokban, egy általa okozott kisebb közlekedési baleset után maga kérte, hogy végezzenek ittasság-ellenőrzést. Balsay István fideszes parlamenti képviselő viszont - aki csupán szenvedő alanya volt egy balesetnek - mentelmi jogára hivatkozva nem volt hajlandó szondába fújni. A diplomáciai mentességet élvezők esetében a rendőrség a személyazonosság megállapításán kívül nem intézkedhet, így a halálos gázolás okozójával szemben sem léphetnek fel, legfeljebb a bíróság vagy az ügyészség kezdeményezheti a Külügyminisztérium útján a diplomáciai oltalom feloldását. A gyakorlat többnyire az, hogy az adott ország hazarendeli a jogsértésen ért diplomatát. A mentességet élvező magyarok, azaz az országgyűlési képviselők, az Alkotmánybíróság elnöke, az ombudsmanok, az ÁSZ elnöke és alelnöke, a legfőbb ügyész ellen szabálysértési vagy büntetőeljárást indítani - a tettenérést kivéve - csak a parlament előzetes hozzájárulásával lehet, s az intézkedés szabálysértés esetén is csak az igazoltatásra terjedhet ki. Az alkotmánybírák, a bírák, az ügyészek, valamint a bírósági és az ügyészségi titkárok és fogalmazók ellen csak a kinevezésre jogosult az Alkotmánybíróság teljes ülése, a köztársasági elnök vagy a legfőbb ügyész beleegyezésével indíthatnak büntető- vagy szabálysértési eljárást, és velük szemben kényszerintézkedést sem tehetnek, vagyis például szabad mozgásukban a rendőrség nem korlátozhatja őket. A szondázás azonban nem ilyen kényszerintézkedés, valószínűleg azért terjesztette ki jogértelmezésében a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiuma a tkalmat a „kényszercselekményekre". Kérdéses azonban, hogy a tettenérést ittas vezetés esetén miként kell megítélni; egyes vélemények szerint az alkoholos befolyásoltság egyértelmű külső jegyei alapján a mentességet élvező személyt meg kell szondázni. Rendőrségi források szerint a mentelmi ügyek száma évente a százat sem éri el. L. K. Kisebbségi névjegyzékvita A kormány ragaszkodik a kisebbségi választói névjegyzékhez, a nemzetiségek egy része tiltakozik a javaslat ellen. A kormányzat elképzelései szerint külön törvény rendelkezne a kisebbségi önkormányzatok megválasztásáról. Megszűnne az elektori rendszer, a kisebbségi választásokon pedig szavazóként és jelöltként is csak azok vehetnének részt, akik regisztráltatják magukat, azaz szerepelnek a kisebbségi választói névjegyzékben. Ezzel - érvelnek a névjegyzék támogatói - megakadályozható lenne, hogy olyanok is tisztségekhez jussanak a kisebbségi önkormányzatokban, akiknek a valóságban nincs nemzetiségi kötődésük. A kabinetnek tavaly a parlament elé kellett volna terjesztenie a kisebbségeket érintő indítványt, de tavaly decemberben a kormány további egyeztetést írt elő. A leginkább vitatott kérdés, hogy bárki feliratkozhasson-e a névjegyzékre, vagy legyenek olyan kisebbségi testületek, amelyek érdemben elbírálják, hogy a jelentkező valóban az adott nemzetiségi közösséghez tartozik-e. Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke kérdésünkre elmondta: tart az egyeztetés, és reményei szerint a törvénytervezetet február közepéig elfogadja a kormány, így az előterjesztésről már a tavaszi ülésszakon tárgyalhat a parlament. A hivatal elnöke bízik abban, hogy végül nem a „felpuhult" változat mellett dönt a kabinet. Ha bárki felkerülhet a névjegyzékre, akkor csak csekély mértékben sikerül korlátozni a visszaélések lehetőségét - mondta. A nemzetiségek egy része azonban elutasítja a regisztrációt. A törvényben elismert tizenhárom kisebbség közül hét - a bolgárok, a görögök, a lengyelek, az örmények, a románok, a szerbek és az ukránok országos önkormányzata - nemrégiben közös közleményben tiltakozott a névjegyzék bevezetése ellen. A nagy lélekszámú kisebbségek - a cigányok, a németek, a szlovákok és a horvátok - egyetértenek a regisztrációval, de korántsem aggályok nélkül. Az Országos Cigány Önkormányzat például kezdetben elutasította, majd csak hosszas vita után egyetlen szavazat különbséggel határozott úgy, hogy mégis támogatja az ötletet. A kormányzat egyeztetett a kisebbségek képviselőivel, és ragaszkodik a névjegyzék bevezetéséhez - hangsúlyozta lapunknak Heizer Antal. Az elmúlt években több javaslat is készült a kisebbségi választójogi szabályok módosítására, de ezeket a nemzetiségek egyöntetűen elvetették. Most legalább a kisebbségi közösségek egy részének támogatását sikerült elnyerni - mondta a hivatal elnöke. CZENE GÁBOR