Népszabadság, 2004. január (62. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-28 / 23. szám

4 2004. JANUÁR 28., SZERDA RÖVIDEN MEDGYESSY-LEVÉL AZ ELŐDÖKNEK Személyes eszmecserére hívom a harmadik Magyar Köztársaság volt miniszterelnökeit, úgy is, mint olyan befolyásos politikusokat, akiknek véleménye, hozzáállása be­folyásolja jövőnket, közállapotain­kat, és meghatározza az európai parlamenti választás stílusát, hang­vételét is - írja Boross Péternek, Horn Gyulának és Orbán Viktornak címzett tegnap délután elküldött levelében Medgyessy Péter. A kormányfő sze­rint hazánk uniós tagsága, a jövő iránti felelősség elengedő ok az együttgondolkodásra. A pártpoliti­kai kereteket kinőtték az olyan, az ország és a nemzet jövőjét alapve­tően meghatározó kérdések, mint Magyarország helye az új Európá­ban, a magyarság sorsa az országha­tárokon túl, a népességfogyás meg­állítása, a modernizáció, a polgárok egészségi állapotának javítása és a közszolgáltatások korszerűsítése - írja Medgyessy Péter. (N. Sz.) STRATÉGIÁT KERES A BALOLDAL Haladó kormányzás - Stratégiák a XXI. századra címmel rendez nem­zetközi konferenciát csütörtökön és pénteken a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemező Központja. Az ötletet a júliusi, ha­sonló című londoni konferencia ad­ta, amelyen Tony Blair brit kormány­fő meghívására 14 baloldali állam- és kormányfő, valamint 650 társada­lomtudós vett részt. A vita most ar­ról folytatódik, hogyan lehet a glo­bális fejlődés és igazságosság terje­dését segítő rendszert megvalósíta­ni. Az előadók - köztük Fejtő Ferenc történész, Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, Peter Mandelson, a brit miniszterelnök személyes tanács­adója, Adam Michlik, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője, filozófus, Matt Browne, A szociáldemokrácia újragondolása című tanulmánykö­tet , társszerzője. A tanácskozást Medgyessy Péter kormányfő beszéde nyitja meg. (Munkatársunktól) LEMOND AZ MSZP ZALAI ELNÖKE Az MSZP soron következő Zala megyei küldött­­gyűlésén hivata­losan is bejelenti lemondását Ba­logh Miklós, a na­gyobbik kor­mánypárt zalai elnöke, aki 12 éve tölti be ezt a tisztséget. Ba­logh azt mondta: szándékáról már értesítette az MSZP megyei vezeté­sét. A távozó elnök közölte: lemon­dása nem függ össze a párt egyes vi­déki szervezeteiben zajló botrá­nyokkal. Információnk szerint Ba­­loghot Göndör István, nagykanizsai országgyűlési képviselő vagy Gera Balázs, az MSZP zalai alelnöke kö­vetheti a megyei elnöki székben. (Zalaegerszegi tudósítónktól) A PSZÁF SZOCIALISTA SZAKMAI BÍRÁLATA Az MSZP országgyűlési frakciója szakmai alapon közelíti meg a Pénz­ügyi Szervezetek Állami Felügyele­tének (PSZÁF) működését, a politi­kai támadás vádját visszautasítja - közölte Molnár László szocialista képviselő keddi budapesti sajtótájé­koztatóján. A PSZÁF korábban poli­tikai támadásnak minősítette Mol­nár szavait, miszerint megelőzhető lett volna a csődbe jutott ingatlan­szövetkezet betéteseinek károsodá­sa, ha a PSZÁF jelezte volna a tudo­mására jutott anomáliákat. (MTI) Balogh Miklós FIDESZ: A KORMÁNYFŐ MEGBUKOTT DEMOKRÁCIÁBÓL A miniszterelnök „a költségvetés után demokráciából is megbukott" - értékelte a Fidesz frakcióelnöksége kedden azt, hogy Medgyessy Péter nem vett részt az Országgyűlés rendkívüli ülésén. „A választók ar­cul csapása helyett a kormányfő leg­alább arra vehette volna a bátorsá­got, hogy a napirend előtti felszóla­lásokra maga adja meg a választ" - áll a testület közleményében. A Fi­desz képviselőcsoportja „elvárja", hogy a miniszterelnök adjon ma­gyarázatot az embereket érintő kér­désekre, miért lett nagyobb egy hét alatt a költségvetés hiánya 300 mil­liárd forinttal - olvasható a közle­ményben. (MTI) HAZAI KÖRKÉP NÉPSZABADSÁG Korai kampány, élesebb kritika Az alapvető nézeteltérések ellenére az SZDSZ nem tapasztal sértődöttséget a szocialistáknál Szociálpolitika, adó, egész­ségügy, média: az SZDSZ mind gyakrabban bírálja a szocialistákat. A nagyobbik koalíciós párt vezetői a közel­gő választási kampánnyal in­dokolják a szabad demokra­táktól kapott kritikákat. Érzékelhető vita van az MSZP és­­ az SZDSZ között - nyilatkozta a közelmúlt­ban Kuncze Gábor szabad demokrata el­nök a szociálpolitika átalakításáról. A véleménykülönbségek listája azonban hosszabb: felvehető rá a szabad demok­raták által szorgalmazott adócsökken­tés, előtérbe került az utóbbi napokban az eltérően értelmezett egészségügyi re­form. Utóbbival kapcsolatban a hét vé­gén Béki Gabriella szabad demokrata képviselő úgy vélekedett: sajnálatos, hogy nem az SZDSZ szerezte meg az egészségügyi tárcát, a szocialista minisz­ter ugyanis nem mer bátor átalakításba kezdeni. Médiaügyekben, legutóbb a Ti­los Rádió büntetése kapcsán, rendszere­sen eltérő véleményen vannak az SZDSZ képviselői, mint a szocialisták, a Fidesz képviselőiről persze nem is be­szélve. Az eltérő álláspontok ilyen élénk szí­nekben való feltűnését a koalíciós part­ner szerint a nyári EP-választás korai SZDSZ-es kampánynyitánya okozza. Név nélkül nyilatkozó szabad demok­rata politikusok szerint a liberális párt mindig is mondta a maga mondandó­ját, eddig sem volt titok, hogy alapvető kérdésekben más a véleménye, mint az MSZP-nek. Tény, hogy kampány idején a nézetkülönbségek jobban kijönnek, mint a hétköznapokon - vélte egy SZDSZ-es politikus, aki szerint mindet­től függetlenül is jelezni kellett, hogy a kormány tevékenységének több pontjá­­val nem értenek egyet. Emiatt a kam­pány után is markánsabb véleményfor­málásra lehet számítani az SZDSZ-től. Az alternatív szabad demokrata össze­jöveteleken, az úgynevezett szabad ta­nácskozásokon már eddig is keményen bírálták az MSZP-t, önállóbb politizá­lásra biztatták az SZDSZ-t. (E rendez­vényeken a párt vezetői nem jelentek meg.) A korán kampányt nyitó SZDSZ né­hány megnyilvánulása megütközést váltott ki az MSZP-ben, bár a szocialis­ták sem egységesek a koalíciós partner által felvetett kérdésekben, így például abban, hogy mi legyen a sorsuk az - SZDSZ által elvetendőnek tartott - ala­nyi jogon járó szociális támogatásoknak. Az MSZP többsége ezeket megtartaná. Lendvai Ildikó például vitatkozott Kunczénak azzal a kijelentésével, hogy a szocialista szociálpolitika megbukott. Szekeres Imre, az MSZP koalíciós egyez­tetésekért felelős alelnöke lapunknak ez­zel együtt is úgy nyilatkozott, hogy az MSZP megértéssel tekint az SZDSZ kampányára, nem tapasztal változást a koalíciós együttműködésben, feszültsé­get pedig végképp nem. Horn Gábor SZDSZ-es államtitkár szerint fontos kér­dések kerültek napirendre, amelyekről egyértelműen kiderül a pártok állás­pontja, így érdemi vita indult végre a szociálpolitikáról. Emiatt nem tapasztal sértődöttséget az MSZP részéről. A parlamenti munkában mindeneset­re nem tapasztalható konfliktus. Hétfőn az SZDSZ - Fodor Gábort és Béki Gabriellát leszámítva - hozzájárult, hogy ne legyen határozatképes a T. Ház a Fidesz által a gazdaságról kezdemé­nyezett vitanapon. Tette ezt azért, mert az MSZP nem tudta biztosítani a többsé­get a törvényhozásban. A koalíción belül hagyományosan rosszul működő mé­diaterületen viszont újabb feszültség ke­letkezett. A szabad demokraták éles bí­rálattal illették a Tilos Rádió eddig pél­dátlan szigorúságú megbüntetését, ame­lyet a médiahatóság MSZP-s tagja is megszavazott, szemben az SZDSZ-es delegálttal. És nincs nyugalom a Magyar Televízióban sem, ahol tavaly a szabad demokraták akadályozták meg az MSZP által támogatott jelölt elnökké választá­sát, és azért kellett módosítani a tévéku­ratórium elnökjelölési eljárását, mert a koalíciós pártok nem találtak olyan sze­mélyt, akit mindketten szívesen láttak volna az MTV élén. Márciusban lesz újabb tévéelnök-választás. NAGY SZILVIA-HASZÁN ZOLTÁN 2003. május 25., sajtótájékoztató a koalíciós kormányzás első évfordulóján: ekkor még több volt a mosoly Múló nosztalgia, félünk az EU-tól A GfK piackutató felmérése a rendszerváltásról és a közelgő csatlakozásról Egyre csökken azok száma, akik csalódtak a rendszervál­tásban. Az unióba való belé­péstől tartanak az emberek, de várják is - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet felméréséből. A rendszerváltásról és az EU-csat­lakozással kapcsolatos várakozásokról készített felméréseit a GfK Hungária Piackutató Intézet A közgondolkozás változásai 1989-től napjainkig címmel összegezte. Kozák Ákos, a piackutató ve­zetője tegnap sajtótájékoztatón ismer­tette a 14 év felméréseit. A számvetésből kitűnik, hogy még néhány éve is erős volt a nosztalgia a Kádár-rendszer iránt. Kozák hullámvasútnak értékelte az 1989 és 2004 közötti időszakot, mond­ván, a rendszerváltás környékén erős tettvágy élt­ az emberekben, eufória uralkodott el. Néhány év múlva már ér­zékelhető volt a hangulatváltás, annak a felismerése, hogy „nekünk kell megvív­ni a csatát", a kilencvenes évek végétől pedig az, hogy minden az uniós csatla­kozásra felkészülés jegyében történik. A rendszerváltásról 12 éve az embe­rek 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csalódott, többet várt tőle. Arányuk má­ra, 48 százalékra csökkent. Igaz, alig mérhető az a csoport, amelyik azt mondta, hogy elvárásait felülmúlta a valóság, ugyanakkor tavaly már min­den negyedik megkérdezett azt vála­szolta, körülbelül teljesültek elvárásai. A válaszadók 26 százaléka elégedett je­lenlegi életszínvonalával, erről 1991- ben még csak 22 százalékuk vallott így. Leginkább a fiatalok elégedetlenek. Az uniós csatlakozással kapcsolat­ban a megkérdezettek 86 százaléka gondolja azt, hogy belépésünk után nö­vekedni fognak az árak, ugyanakkor 83 százalékuk az utazás, a tanulás és a munkavállalás során nagyobb szabad­ságra, több lehetőségre számít. A ma­gyarok kétharmada gazdasági növeke­désre számít, 55 százalékuk attól tart, hogy nagyobb lesz a bürokrácia, 56 százalékuk attól, hogy növekszik a szervezett bűnözés a csatlakozás után, 39 százalék várja, hogy csökken a mun­kanélküliség. Az integráció politikai hatásait elég­gé alulértékelik a felmérésbe bevontak. Közülük legtöbben - 73 százalékuk - a közérzetet befolyásoló félelmek, fenye­getések között a háborút említik, 70 százalékuk a partner vagy a gyermek betegségétől, balesetétől és ugyaneny­­nyien a szegénységtől tartanak. Attól igazán nem félnek az emberek, hogy nagy számban jelennek meg külföldiek az országban. A legfrissebb adatokat ismertetve Kozák elmondta, hogy az EU állampol­gárainak a fele véli kedvezőnek a tagsá­got. S bár az ellenzők tábora 10 száza­lékról 15-re nőtt, így is csak minden he­tedik ember gondolja, hogy rossz dolog az EU-ban lenni. A szakember szerint ez fontos üzenet számunkra is. KUNI­ ERZSÉBET ■ MIT VÁRUNK AZ EU-TAGSÁGTÓL? Növekednek az árak 86% Nagyobb szabadság, több lehetőség az utazás, a tanulás, a munkavállalás terén 83% Ragaszkodom a hazai termékekhez, még ha drágábbak is 64% Gazdasági növekedésre számíthatunk 63% Az EU piaca kedvező hatással van a hazai árukínálatra 61% A nagyobb tagországok döntenek helyettünk 60% Béke és politikai stabilitás lesz 58% Növekszik a szervezett bűnözés 56% Növekszik a bürokrácia 55% Az euró jobbá és könnyebbé teszi a jövőnket 48% Kételkedem az euró sikerében 45% Csökken a munkanélküliség 39% Elveszítjük nemzeti identitásunkat és kultúránkat 33% Forrás: GfK Piackutató Intézet Bocsánatkérést vár az MSZP Európai kampánystratégiájáról tárgyalt az MSZP tegnapi elnökségi ülésén. A testület szerint a választás tétje az, hogy milyen értékrendet követő politikusok képviselik majd Magyarországot az Európai Parlamentben - mondta la­punknak a pártelnök. Kovács László le­szögezte: az MSZP kampánya nem a politikai ellenfelekről, hanem a haza, a nemzet érdekeinek képviseletéről, a szocialisták által célnak tekintett euró­pai Magyarország, valamint az Európai Unió jövőjéről, az Európai Szocialisták Pártja által szorgalmazott szociális Európáról fog szólni. Kitért arra: az elnökség úgy látja, az unió országainak politikai kultúrája nem tűri el a gyűlölködést. Az elnökség felhívta a figyelmet arra, hogy a rendőr­ségi vizsgálat cáfolta a Fidesz vezetői­nek kijelentését, miszerint a Tilos Rádió elleni tüntetésen történtek, az izraeli zászló elégetése a szocialisták érdekeit szolgáló provokáció lett volna. Az MSZP elnöksége ezért elvárja Orbán Viktortól, Áder Jánostól és Schmitt Páltól, hogy nyilvánosan vonja vissza alapta­lan rágalmait. Szekeres Imre alelnök arról tájékoztat­ta lapunkat, hogy folynak az egyezteté­sek a párt által állítandó jelöltlistáról. Figyelembe veszik a regionális lefedett­séget, szakmai javaslatokat, valamint a fiatalok és a nők számára fenntartott kvótát is. A szocialisták az első tizenöt helyet tartják befutónak, miután a listavezető Kovács László és a második Horn Gyula nem utazik, lényegében tizenhárom hely fontos igazán. A harmadik helyen Lévai Katalin bejutása biztosra vehető. Úgy tudjuk, a jelenlegi európai uniós megfigyelők közül Kósáné Kovács Mag­da, Tabajdi Csaba és Hegyi Gyula számít­hat befutó helyre. A harmincöt éven aluliak közül Nagy Nóra, Dobolyi Alexandra, a külpolitikai, és Bazsa Ta­más, a kisebbségi ügyek szakértője ke­rülhet be az első tizenötbe. Régiós ala­pon Németh Balázs (Dél-Dunántúl), Herczog Edit (Észak-Dunántúl), Veres Jó­zsef (Dél-Alföld) és Tukacs István (Kelet- Magyarország) esélyes. N. SZ.

Next