Népszabadság, 2004. január (62. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-28 / 23. szám
4 2004. JANUÁR 28., SZERDA RÖVIDEN MEDGYESSY-LEVÉL AZ ELŐDÖKNEK Személyes eszmecserére hívom a harmadik Magyar Köztársaság volt miniszterelnökeit, úgy is, mint olyan befolyásos politikusokat, akiknek véleménye, hozzáállása befolyásolja jövőnket, közállapotainkat, és meghatározza az európai parlamenti választás stílusát, hangvételét is - írja Boross Péternek, Horn Gyulának és Orbán Viktornak címzett tegnap délután elküldött levelében Medgyessy Péter. A kormányfő szerint hazánk uniós tagsága, a jövő iránti felelősség elengedő ok az együttgondolkodásra. A pártpolitikai kereteket kinőtték az olyan, az ország és a nemzet jövőjét alapvetően meghatározó kérdések, mint Magyarország helye az új Európában, a magyarság sorsa az országhatárokon túl, a népességfogyás megállítása, a modernizáció, a polgárok egészségi állapotának javítása és a közszolgáltatások korszerűsítése - írja Medgyessy Péter. (N. Sz.) STRATÉGIÁT KERES A BALOLDAL Haladó kormányzás - Stratégiák a XXI. századra címmel rendez nemzetközi konferenciát csütörtökön és pénteken a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemező Központja. Az ötletet a júliusi, hasonló című londoni konferencia adta, amelyen Tony Blair brit kormányfő meghívására 14 baloldali állam- és kormányfő, valamint 650 társadalomtudós vett részt. A vita most arról folytatódik, hogyan lehet a globális fejlődés és igazságosság terjedését segítő rendszert megvalósítani. Az előadók - köztük Fejtő Ferenc történész, Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, Peter Mandelson, a brit miniszterelnök személyes tanácsadója, Adam Michlik, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője, filozófus, Matt Browne, A szociáldemokrácia újragondolása című tanulmánykötet , társszerzője. A tanácskozást Medgyessy Péter kormányfő beszéde nyitja meg. (Munkatársunktól) LEMOND AZ MSZP ZALAI ELNÖKE Az MSZP soron következő Zala megyei küldöttgyűlésén hivatalosan is bejelenti lemondását Balogh Miklós, a nagyobbik kormánypárt zalai elnöke, aki 12 éve tölti be ezt a tisztséget. Balogh azt mondta: szándékáról már értesítette az MSZP megyei vezetését. A távozó elnök közölte: lemondása nem függ össze a párt egyes vidéki szervezeteiben zajló botrányokkal. Információnk szerint Baloghot Göndör István, nagykanizsai országgyűlési képviselő vagy Gera Balázs, az MSZP zalai alelnöke követheti a megyei elnöki székben. (Zalaegerszegi tudósítónktól) A PSZÁF SZOCIALISTA SZAKMAI BÍRÁLATA Az MSZP országgyűlési frakciója szakmai alapon közelíti meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) működését, a politikai támadás vádját visszautasítja - közölte Molnár László szocialista képviselő keddi budapesti sajtótájékoztatóján. A PSZÁF korábban politikai támadásnak minősítette Molnár szavait, miszerint megelőzhető lett volna a csődbe jutott ingatlanszövetkezet betéteseinek károsodása, ha a PSZÁF jelezte volna a tudomására jutott anomáliákat. (MTI) Balogh Miklós FIDESZ: A KORMÁNYFŐ MEGBUKOTT DEMOKRÁCIÁBÓL A miniszterelnök „a költségvetés után demokráciából is megbukott" - értékelte a Fidesz frakcióelnöksége kedden azt, hogy Medgyessy Péter nem vett részt az Országgyűlés rendkívüli ülésén. „A választók arcul csapása helyett a kormányfő legalább arra vehette volna a bátorságot, hogy a napirend előtti felszólalásokra maga adja meg a választ" - áll a testület közleményében. A Fidesz képviselőcsoportja „elvárja", hogy a miniszterelnök adjon magyarázatot az embereket érintő kérdésekre, miért lett nagyobb egy hét alatt a költségvetés hiánya 300 milliárd forinttal - olvasható a közleményben. (MTI) HAZAI KÖRKÉP NÉPSZABADSÁG Korai kampány, élesebb kritika Az alapvető nézeteltérések ellenére az SZDSZ nem tapasztal sértődöttséget a szocialistáknál Szociálpolitika, adó, egészségügy, média: az SZDSZ mind gyakrabban bírálja a szocialistákat. A nagyobbik koalíciós párt vezetői a közelgő választási kampánnyal indokolják a szabad demokratáktól kapott kritikákat. Érzékelhető vita van az MSZP és az SZDSZ között - nyilatkozta a közelmúltban Kuncze Gábor szabad demokrata elnök a szociálpolitika átalakításáról. A véleménykülönbségek listája azonban hosszabb: felvehető rá a szabad demokraták által szorgalmazott adócsökkentés, előtérbe került az utóbbi napokban az eltérően értelmezett egészségügyi reform. Utóbbival kapcsolatban a hét végén Béki Gabriella szabad demokrata képviselő úgy vélekedett: sajnálatos, hogy nem az SZDSZ szerezte meg az egészségügyi tárcát, a szocialista miniszter ugyanis nem mer bátor átalakításba kezdeni. Médiaügyekben, legutóbb a Tilos Rádió büntetése kapcsán, rendszeresen eltérő véleményen vannak az SZDSZ képviselői, mint a szocialisták, a Fidesz képviselőiről persze nem is beszélve. Az eltérő álláspontok ilyen élénk színekben való feltűnését a koalíciós partner szerint a nyári EP-választás korai SZDSZ-es kampánynyitánya okozza. Név nélkül nyilatkozó szabad demokrata politikusok szerint a liberális párt mindig is mondta a maga mondandóját, eddig sem volt titok, hogy alapvető kérdésekben más a véleménye, mint az MSZP-nek. Tény, hogy kampány idején a nézetkülönbségek jobban kijönnek, mint a hétköznapokon - vélte egy SZDSZ-es politikus, aki szerint mindettől függetlenül is jelezni kellett, hogy a kormány tevékenységének több pontjával nem értenek egyet. Emiatt a kampány után is markánsabb véleményformálásra lehet számítani az SZDSZ-től. Az alternatív szabad demokrata összejöveteleken, az úgynevezett szabad tanácskozásokon már eddig is keményen bírálták az MSZP-t, önállóbb politizálásra biztatták az SZDSZ-t. (E rendezvényeken a párt vezetői nem jelentek meg.) A korán kampányt nyitó SZDSZ néhány megnyilvánulása megütközést váltott ki az MSZP-ben, bár a szocialisták sem egységesek a koalíciós partner által felvetett kérdésekben, így például abban, hogy mi legyen a sorsuk az - SZDSZ által elvetendőnek tartott - alanyi jogon járó szociális támogatásoknak. Az MSZP többsége ezeket megtartaná. Lendvai Ildikó például vitatkozott Kunczénak azzal a kijelentésével, hogy a szocialista szociálpolitika megbukott. Szekeres Imre, az MSZP koalíciós egyeztetésekért felelős alelnöke lapunknak ezzel együtt is úgy nyilatkozott, hogy az MSZP megértéssel tekint az SZDSZ kampányára, nem tapasztal változást a koalíciós együttműködésben, feszültséget pedig végképp nem. Horn Gábor SZDSZ-es államtitkár szerint fontos kérdések kerültek napirendre, amelyekről egyértelműen kiderül a pártok álláspontja, így érdemi vita indult végre a szociálpolitikáról. Emiatt nem tapasztal sértődöttséget az MSZP részéről. A parlamenti munkában mindenesetre nem tapasztalható konfliktus. Hétfőn az SZDSZ - Fodor Gábort és Béki Gabriellát leszámítva - hozzájárult, hogy ne legyen határozatképes a T. Ház a Fidesz által a gazdaságról kezdeményezett vitanapon. Tette ezt azért, mert az MSZP nem tudta biztosítani a többséget a törvényhozásban. A koalíción belül hagyományosan rosszul működő médiaterületen viszont újabb feszültség keletkezett. A szabad demokraták éles bírálattal illették a Tilos Rádió eddig példátlan szigorúságú megbüntetését, amelyet a médiahatóság MSZP-s tagja is megszavazott, szemben az SZDSZ-es delegálttal. És nincs nyugalom a Magyar Televízióban sem, ahol tavaly a szabad demokraták akadályozták meg az MSZP által támogatott jelölt elnökké választását, és azért kellett módosítani a tévékuratórium elnökjelölési eljárását, mert a koalíciós pártok nem találtak olyan személyt, akit mindketten szívesen láttak volna az MTV élén. Márciusban lesz újabb tévéelnök-választás. NAGY SZILVIA-HASZÁN ZOLTÁN 2003. május 25., sajtótájékoztató a koalíciós kormányzás első évfordulóján: ekkor még több volt a mosoly Múló nosztalgia, félünk az EU-tól A GfK piackutató felmérése a rendszerváltásról és a közelgő csatlakozásról Egyre csökken azok száma, akik csalódtak a rendszerváltásban. Az unióba való belépéstől tartanak az emberek, de várják is - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet felméréséből. A rendszerváltásról és az EU-csatlakozással kapcsolatos várakozásokról készített felméréseit a GfK Hungária Piackutató Intézet A közgondolkozás változásai 1989-től napjainkig címmel összegezte. Kozák Ákos, a piackutató vezetője tegnap sajtótájékoztatón ismertette a 14 év felméréseit. A számvetésből kitűnik, hogy még néhány éve is erős volt a nosztalgia a Kádár-rendszer iránt. Kozák hullámvasútnak értékelte az 1989 és 2004 közötti időszakot, mondván, a rendszerváltás környékén erős tettvágy élt az emberekben, eufória uralkodott el. Néhány év múlva már érzékelhető volt a hangulatváltás, annak a felismerése, hogy „nekünk kell megvívni a csatát", a kilencvenes évek végétől pedig az, hogy minden az uniós csatlakozásra felkészülés jegyében történik. A rendszerváltásról 12 éve az emberek 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csalódott, többet várt tőle. Arányuk mára, 48 százalékra csökkent. Igaz, alig mérhető az a csoport, amelyik azt mondta, hogy elvárásait felülmúlta a valóság, ugyanakkor tavaly már minden negyedik megkérdezett azt válaszolta, körülbelül teljesültek elvárásai. A válaszadók 26 százaléka elégedett jelenlegi életszínvonalával, erről 1991- ben még csak 22 százalékuk vallott így. Leginkább a fiatalok elégedetlenek. Az uniós csatlakozással kapcsolatban a megkérdezettek 86 százaléka gondolja azt, hogy belépésünk után növekedni fognak az árak, ugyanakkor 83 százalékuk az utazás, a tanulás és a munkavállalás során nagyobb szabadságra, több lehetőségre számít. A magyarok kétharmada gazdasági növekedésre számít, 55 százalékuk attól tart, hogy nagyobb lesz a bürokrácia, 56 százalékuk attól, hogy növekszik a szervezett bűnözés a csatlakozás után, 39 százalék várja, hogy csökken a munkanélküliség. Az integráció politikai hatásait eléggé alulértékelik a felmérésbe bevontak. Közülük legtöbben - 73 százalékuk - a közérzetet befolyásoló félelmek, fenyegetések között a háborút említik, 70 százalékuk a partner vagy a gyermek betegségétől, balesetétől és ugyanenynyien a szegénységtől tartanak. Attól igazán nem félnek az emberek, hogy nagy számban jelennek meg külföldiek az országban. A legfrissebb adatokat ismertetve Kozák elmondta, hogy az EU állampolgárainak a fele véli kedvezőnek a tagságot. S bár az ellenzők tábora 10 százalékról 15-re nőtt, így is csak minden hetedik ember gondolja, hogy rossz dolog az EU-ban lenni. A szakember szerint ez fontos üzenet számunkra is. KUNI ERZSÉBET ■ MIT VÁRUNK AZ EU-TAGSÁGTÓL? Növekednek az árak 86% Nagyobb szabadság, több lehetőség az utazás, a tanulás, a munkavállalás terén 83% Ragaszkodom a hazai termékekhez, még ha drágábbak is 64% Gazdasági növekedésre számíthatunk 63% Az EU piaca kedvező hatással van a hazai árukínálatra 61% A nagyobb tagországok döntenek helyettünk 60% Béke és politikai stabilitás lesz 58% Növekszik a szervezett bűnözés 56% Növekszik a bürokrácia 55% Az euró jobbá és könnyebbé teszi a jövőnket 48% Kételkedem az euró sikerében 45% Csökken a munkanélküliség 39% Elveszítjük nemzeti identitásunkat és kultúránkat 33% Forrás: GfK Piackutató Intézet Bocsánatkérést vár az MSZP Európai kampánystratégiájáról tárgyalt az MSZP tegnapi elnökségi ülésén. A testület szerint a választás tétje az, hogy milyen értékrendet követő politikusok képviselik majd Magyarországot az Európai Parlamentben - mondta lapunknak a pártelnök. Kovács László leszögezte: az MSZP kampánya nem a politikai ellenfelekről, hanem a haza, a nemzet érdekeinek képviseletéről, a szocialisták által célnak tekintett európai Magyarország, valamint az Európai Unió jövőjéről, az Európai Szocialisták Pártja által szorgalmazott szociális Európáról fog szólni. Kitért arra: az elnökség úgy látja, az unió országainak politikai kultúrája nem tűri el a gyűlölködést. Az elnökség felhívta a figyelmet arra, hogy a rendőrségi vizsgálat cáfolta a Fidesz vezetőinek kijelentését, miszerint a Tilos Rádió elleni tüntetésen történtek, az izraeli zászló elégetése a szocialisták érdekeit szolgáló provokáció lett volna. Az MSZP elnöksége ezért elvárja Orbán Viktortól, Áder Jánostól és Schmitt Páltól, hogy nyilvánosan vonja vissza alaptalan rágalmait. Szekeres Imre alelnök arról tájékoztatta lapunkat, hogy folynak az egyeztetések a párt által állítandó jelöltlistáról. Figyelembe veszik a regionális lefedettséget, szakmai javaslatokat, valamint a fiatalok és a nők számára fenntartott kvótát is. A szocialisták az első tizenöt helyet tartják befutónak, miután a listavezető Kovács László és a második Horn Gyula nem utazik, lényegében tizenhárom hely fontos igazán. A harmadik helyen Lévai Katalin bejutása biztosra vehető. Úgy tudjuk, a jelenlegi európai uniós megfigyelők közül Kósáné Kovács Magda, Tabajdi Csaba és Hegyi Gyula számíthat befutó helyre. A harmincöt éven aluliak közül Nagy Nóra, Dobolyi Alexandra, a külpolitikai, és Bazsa Tamás, a kisebbségi ügyek szakértője kerülhet be az első tizenötbe. Régiós alapon Németh Balázs (Dél-Dunántúl), Herczog Edit (Észak-Dunántúl), Veres József (Dél-Alföld) és Tukacs István (Kelet- Magyarország) esélyes. N. SZ.