Népszabadság, 2004. február (62. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-02 / 27. szám

4 2004. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ HAZAI KÖRKÉP NÉPSZABADSÁG FIDELITAS: A MÚLTAT BE KELL VALLANI A kormány állítsa vissza az otthon­teremtési támogatás 2002-es rend­szerét, a diplomás munkanélküli­eknek pedig ne kelljen visszafizet­niük a diákhitelek összegét és an­nak kamatait - ezt kérte a Fidelitas országos választmánya szombaton a kormánytól. Minderről Szijjártó Péter beszélt, akit a választmány alakuló ülésén a testület elnökévé választott. Az alakuló ülést követő sajtótájékoztatón bemutatták a Fi­desz európai parlamenti listáján szereplő hat Fidelitas-jelöltet is, köztük Gyürk Andrást, a szervezet elnökét, aki a Fidesz kampányfőnö­ke is lesz. Lapunk kérdésére, hogy a Fidelitas EP-megfigyelői is támo­gatják-e azt az európai néppárti in­dítványt, mely szerint mindazok, akik a volt rezsimben vezető posz­tokat töltöttek be, ne legyenek EU- tisztségviselők, Gyürk András úgy válaszolt: a múltat be kell vallani. De szerinte az európai néppárti ja­vaslat nem kizárja az egykori kom­munista tisztségviselőket, hanem arra szólít fel, hogy adott esetben hozzák nyilvánosságra múltjukat. (Cs.­­.) A CENTRUM RÉSZT VESZ AZ EP-VÁLASZTÁSON Mindenképpen részt kíván venni a Centrum a nyári európai parlamen­ti választáson - így döntött a párt­­szövetség elnöksége, amelynek ülé­sén a napokban a HOME, a Zöld Demokraták, az MDNP és a keresz­ténydemokraták is képviseltették magukat. Minderről Bartók Tivadar kereszténydemokrata politikus tájé­koztatta lapunkat vasárnap. El­mondta: a Centrum - tekintettel ar­ra, hogy a közvélemény-kutatások szerint két százalékon áll - vagy önállóan indul, vagy olyan szélső­ségektől mentes középerőt támogat majd, amelyik az ország kettéosztá­sa, megosztása ellen politizál. Bar­tók Tivadar nem kívánta megnevez­ni azokat a középerőket, amelyeket támogatnának, információink sze­rint ugyanakkor szövetségesként leginkább az MDF jöhet szóba a Centrum számára. A pártszövetség­hez tartozó MDNP már egyébként is kinyilvánította, hogy az EP- választáson közös listát állít a de­mokrata fórummal. A Centrum helyzetét bonyolítja, hogy ellent­mondásos hírek látnak napvilágot arról: Kupa Mihály a pártszövetség elnöke-e még. Bartók Tivadar sze­rint ez egyértelmű, mivel decem­berben március végéig meghosz­­szabbították a tisztségviselők man­dátumát. (Cs. I.) ÚJSÁGÍRÓBÁL: 122. Szombat este nagy érdeklődés mel­lett a budapesti Mariott Szállóban tartották meg a 122. újságíróbált. A rendezvényen a szakma képviselőin kívül megjelent a politikai és közélet több ismert személyisége is. Ké­pünkön Medgyessy Péter miniszterel­nök és felesége a bálon (MTI) MEGALAKULT A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM TANÁCSA Megalakult a Nemzeti Civil Alap­program (NCA) civil szervezetek által választott tanácsa Gödön. A ta­nács fog dönteni a civil szervezetek részére kiírt pályázatok rendszeré­ről. A tanács saját elnökének Bárdos Ferencet, az egri Életfa Környezetvé­dő Szövetség elnökét, alelnöknek Bíró Endre nonprofit szakjogászt ja­vasolta. A tanács kollégiumai vár­hatóan már februárban megalakul­hatnak, és így márciusban közzéte­hetik pályázati felhívásaikat, ame­lyekben a kormányprogramnak megfelelően a civileknek juttatandó hétmilliárd forint támogatásra pá­lyázhatnak a társadalmi szerveze­tek. (MTI) Mozgalmas MSZP-hétvége Négy befutó helyet kérnek az EP-listán a fiatal szocialisták Mozgalmas hétvége áll az MSZP mögött: távozott Ron Werber, kedvezőtlen közvéle­mény-kutatási eredmények, lezárul az EP-képviselők jelö­lése. A polgári köröket is támadták a fiatal szocialisták. Valóban elváltak az útjaink Ron Werberrel - erősítette meg a Népszabadság értesülé­sét Jánosi György, a szocialista párt vá­lasztmányának elnöke. Lapunk szomba­ton számolt be arról, hogy az MSZP izra­eli tanácsadója az európai parlamenti vá­lasztási kampány stratégiájával kapcsola­tos szakmai viták, illetve a párt és a kor­mány együttműködését illető vélemény­­különbségek miatt távozott. Erről a kér­désről információink szerint nem esett szó a szocialista párt szombati választmá­nyi ülésén, mint ahogy a legfrissebb nép­szerűségi adatokról sem. Pedig vala­mennyi közvélemény-kutató cég szerint jelentősen növelte előnyét a Fidesz az MSZP-vel szemben. Ezzel kapcsolatban Jánosi György sajtótájékoztatóján úgy fo­galmazott: „bolond az a párt, amelyik nem figyel a közvélemény-kutatások eredményeire". Szerinte egyébként érthe­tőek a számok, miután az utóbbi időben hozott döntések hatása még nem csapó­dott le az emberekben, de folytatják a szociális fordulat és a jóléti rendszervál­tás programját, és ennek a kedvező válto­zásait már a következő közvélemény-ku­tatási adatokban érzékelni lehet. A választmány március 12-re, Szeged­re összehívta a párt kongresszusát, ame­lyen az európai parlamenti (EP) képvise­lőjelöltekről döntenek. A jelölések ma zá­rulnak, az elnökség keddi ülésén fogadja el a névsort. Újhelyi István, a Fiatal Balol­dal - Ifjú Szocialisták (Fibisz) elnöke la­punknak úgy nyilatkozott: az MSZP fia­tal politikusai négy befutó helyet kérnek, támogatva természetesen a regionális alapon jelölt képviselőket és a megfigye­lők jelölését. A képviselő elmondta: a hé­ten egyeztettek az MSZP fiatal megyei vezetőivel, polgármestereivel, ország­­gyűlési képviselőivel, valamint a Harma­dik Hullám Platform vezetőivel, akik „ezt a kötött mandátumot adták" a párt fiatal elnökségi tagjainak. Értesüléseink szerint ez valójában azt jelenti, hogy ha jelöltjeik (Nagy Nóra, Harangozó Gábor, Dobolyi Alexandra és Bazsa Tamás) nem lesznek az első tizenötben, akkor a fiata­lok várhatóan nem szavazzák meg a lis­tát, amelyet kedden fogad el az elnökség. A Fibisz mindemellett foglalkozik az­zal is, hogy feljelentse Lovas István publi­cistát­ életveszéllyel való fenyegetés mi­att, törvényességi vizsgálat elindítását kezdeményezze a polgári körökkel szem­ben, valamint hogy felszólítsa Orbán Vik­tort, határolódjon el a polgári köröktől, a „szélsőséges elemektől". „Az elmúlt két év eseményei bizonyították, a polgári kö­rök működése veszélyezteti az ország de­mokratikus berendezkedését" - jelentet­te ki Zuschlag János elnökhelyettes. A pol­gári körök antidemokratikus kampány­sorozata ebben az évben is folytatódik, „veszélyeztetve ezzel az ország belső rendjét európai uniós csatlakozásunk kü­szöbén" - fogalmazott Szitka Péter képvi­selő. Szerinte a polgári körök rendezvé­nyei és azok retorikája, valamint a Fidesz politizálása „ékes bizonyítéka annak, hogy a Fidesz a szélsőjobboldal felé nyit, és együtt politizál vele". Ron Werber elment, de a szelleme itt maradt - reagált minderre Hende Csaba. A polgári körök koordinátora szerint meg­alapozatlan, alantas és végtelen tudatlan­ságot tükröző kijelentések hangzottak el. Kérdésünkre, miszerint a „provokációk" megakadályozzák-e a polgári köröket, hogy a jövőben az utcára vonuljanak, azt mondta: a jövőben is élni kívánnak alkot­mányos jogaikkal, s ha indokoltnak tart­ják, s a nemzeti érdekek úgy­ kívánják, törvényes keretek között változatlanul ünnepelni vagy tiltakozni fognak a pol­gári körök. Hasonlóan nyilatkozott Or­bán Viktor szóvivője, Révész Máriusz is. CSUHAJ ILDIKÓ-NAGY SZILVIA Jánosi György választmányi elnök CIVILEK A JOGALKOTÁSBAN Házszabály-módosítást kezdeményez az Ország­­gyűlés elnöke, hogy az ér­dek-képviseleti szerveket, a „civiliádót" is bevonják a törvényhozásba, a jogal­kotásba. Szili Katalin el­mondta: a héten négypár­ti egyeztetést tartanak ar­ról, hogy a munkaadók véleményét a parlamenti bizottsági és a plenáris üléseken a legfontosabb gazdasági ügyekben köte­lező legyen meghallgatni. „A jogalkotásban hiányos­ságok vannak e tekintet­ben. Ez általános problé­ma. Miután azonban úgyis az asztalunkon van egy házszabály-módosító cso­mag, amellyel az ügyrendi bizottság foglalkozik, jó lenne most megvizsgálni ezt a kérdést, mielőtt arról gondolkodnánk, hogy szükség van-e egy máso­dik kamara létrehozására egy új alkotmányozás so­rán" - fogalmazott Szili. Bizonytalan közszolgasors Politikai tisztogatásra utaló jelei nem voltak a közigazga­tásban végrehajtott létszám­­csökkentésnek, a szakszerve­zet szerint azonban több száz esetben megsértették az elbocsátásról kötött megállapodást. A minisztériumokban és a háttérintéz­ményekben 6945 munkahely megszün­tetését rendelte el tavaly ősszel a kor­mány. A Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezetének (MKKSZ) adatai szerint 6370 köztisztvi­selő kapta meg az elbocsátólevelet no­vember 30-ig, egyes tárcák viszont, ame­lyeknél a leépítést szervezeti átalakítás­sal kötik össze, ez év februárjáig haladé­kot kaptak. Az eddigi információk sze­rint nem egészen ötezer köztisztviselő maradt munka és ellátás nélkül - vagyis még nem jogosultak öregségi nyugdíjra -, több mint harmaduk azonban nem je­lentkezett tartalékállományba, ami azt jelzi, hogy sikerült elhelyezkednie. A közalkalmazottaktól eltérően ugyanis a köztisztviselők elbocsátásuk esetén nem kapják meg jogos járandóságaikat - vég­­kielégítésüket, a felmondással járó pén­züket - a munkában töltött utolsó na­pon, hanem tartalékállományba kerül­nek, amelynek ideje megegyezik a fel­mondási idő hat hónapos tartamával. Ez idő alatt meghatározott paraméterekkel felajánlhatnak számukra munkát, példá­ul az előző fizetés legalább 80 százaléka erejéig. Aki nem fogadja el, azonnal ki­kerül a tartalékállományból, ez esetben azonban a végkielégítésnek csak a felére jogosult. Ez a szabály akkor is, ha az el­bocsátott nem vállalja a tartalékállo­mányt. Januárban mindazonáltal több mint 2500 elbocsátott tisztviselő volt de facto munkanélküli. Közülük csupán nyolc­­százan jelentkeztek a „köztisztviselők a civil szférában" nevű programra, ame­lyet azért indított el a munkaügyi tárca, hogy továbbképzést biztosítson, és segít­se a munka nélkül maradtak elhelyezke­dését. Fehér József szakszervezeti vezető szerint a szakminisztérium ugyan min­dent megtett a széles körű tájékoztatás ér­dekében, a program kissé későn indult, az elbocsátás pillanatában a felmondóle­vélhez még nem mellékelték a munkahe­lyet kínáló civil szervezeteket, képzési le­hetőségeket tartalmazó információkat. Azt egyébként még nem összegezték, hogy hány civil szervezet vállalta az el­küldött tisztviselők foglalkoztatását. Mint ismeretes, a civil szervezetek négy évig állami támogatást kapnak, ha most elküldött tisztviselőt foglalkoztatnak. A 48 hónapra számított 13 millió 421 ezer forintos bérköltséghez a költségvetés 5 millió 871 ezer forinttal járul hozzá. Fehér elmondta, hogy érdekegyeztető fórumon a kormány képviselőivel közö­sen értékelik az elbocsátások végrehajtá­sáról kötött megállapodás tapasztalatait. Eddig több százan keresték meg a szak­szervezetet, mert - szerintük - a mun­káltatók nem vették figyelembe az egyezségbe foglalt elveket, egyebek kö­zött azt, hogy 50 éven felüli nőt, 55 éves­nél idősebb férfit és gyermekét egyedül nevelő szülőt nem szabad elküldeni. A gazdasági tárcánál ez ügyben már pert indított az érdekvédő szervezet. Az MKKSZ főtitkára is úgy gondolja, a kor­mány kötelezettséget vállalt a megálla­podásban foglaltak érvényesítésére, így az egyezség kormányzati intézkedésnek tekinthető. Mindazonáltal már most megállapítható, hogy a közigazgatásban végrehajtott leépítésnek nem volt politi­kai tisztogatás íze, olyan panasz nem ér­kezett, hogy kapóra jött a kormánynak a létszámcsökkentés, mert elküldhette a jobboldallal szimpatizálókat - fogalma­zott Fehér József. Elmondta azt is, hogy még meg sem nyugodtak a kedélyek a közigazgatásban, az úgynevezett Draskovics-csomag bejelentése óta újabb létszámcsökkentéstől tartanak a dolgozók. KUNI. ERZSÉBET ■ MINISZTÉRIUMI APPARÁTUSOK LÉTSZÁMA Minisztériumok 1999 2000 2002 2003 2004 Miniszterelnöki Hivatal 383 460 654 780 549 Belügyminisztérium 603 548 708 708 666 Egészségügyi Minisztérium 301 657 576 592 579 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 852 782 1009 1180 914 Gazdasági Minisztérium 624 630 552 614 680 Honvédelmi Minisztérium 367 377 886 983 865 Igazságügyi Minisztérium 273 318 329 241 395 Ifjúsági és Sportminisztérium 106 143 200 215 215 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 297 363 41­1 565 565 Külügyminisztérium 687 691 849 889 891 Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 252 257 262 250 293 Oktatási Minisztérium 419 440 603 553 483 Pénzügyminisztérium 604 655 725 725 663 Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium­-250 257 285 Informatikai és Hírközlési Minisztérium-363 200 200 213 Összesen 6406 6684 8214 8747 8256 Forrás: MeH, lapinformáció Számítania kellett a rendőrségnek a provokációra Folytatás az I. ódásról A szakmai értékelés szerint egyértel­műen megállapítható (a jelentés Belügy­minisztériumba küldött változata sze­rint csak „valószínűsíthető"), hogy a biztosítás előkészítésekor nem tartották be a vonatkozó utasításokat, s az abban közreműködők személyi felelőssége is kimutatható. Úgy tudjuk, az ORFK a szakmai vizs­gálathoz bekérte a BRFK biztosításter­vét, a rendezvényen történtekről készült valamennyi rendőri jelentést, a kereske­delmi televíziók és hírügynökségek helyszíni felvételeit és a rendőrségi rá­diófrekvenciákon az eseménnyel össze­függésben bonyolított beszélgetések hanganyagát. Ezekből kiderült: a BRFK központi ügyelete elsőként egy inter­netes újságból értesült a zászlóégetésről. Rádión rákérdeztek a helyszíni biztosí­tást végző rendőrökre, mire azt a választ kapták, hogy „elégettek itt valami kék­fehér, jelzés nélküli textíliát, amit, ha va­laki nagyon akarja, akár zászlónak is nézhet..." A televíziós felvételek néme­lyikén egyenruhás rendőrök is feltűn­nek, egészen közel a lángokhoz. Nekik látniuk kellett, hogy mi történik. Az ORFK birtokában van egy olyan felvétel is, amelyen a rendőrség videója is látha­tó munka közben. Az ORFK ezért bekér­te a BRFK helyszíni videoszalagjait is, amelyeken látszik a zászlóégetés. A ka­merát kezelő rendőr a későbbiekben már csak azokra a személyekre fókuszált, akik abban részt vettek. Amikor a szervezők a tüntetést beje­lentették a BRFK-n, még 500-1500 részt­vevőre számítottak. Csaknem négyszer ekkora tömeg jelent meg a Kinizsi utcá­ban. A rendezvény biztosítási parancs­noka ezért erősítést kért. A BRFK kap­csolatba lépett a készenléti rendőrség­gel, ahonnan öt bevetési egységet, azaz mintegy hatvan rendőrt ígértek, a BRFK azonban végül mégsem tartott igényt rájuk. Helyettük a BRFK három bevetési járőrét vezényelték oda, a kért­­nél jóval kisebb létszámban. Utóbbiak - a készenléti rendőrség tagjaival ellen­tétben - nem kaptak speciális kikép­zést, nem rendelkeztek a feladat ellátá­sához szükséges különleges felszerelés­sel, így tömegoszlatásra, rendbontók, provokátorok kiemelésére nem voltak alkalmasak. A helyszínt biztosító parancsnok azonban - a vizsgálat megállapítása sze­rint - úgy tudta, megkapta a kért erősí­tést. A rádióforgalmazásból kitűnik, arra utasította a frissen érkezetteket, hogy maradjanak a kijelölt várakozási helyü­kön. Később, amikor a Nemzetbiztonsá­gi Hivatal által előre jelzett szélsősége­sen radikális csoport néhány tagja szét akarta szedni a rádió bejárata előtt felál­lított rendőrségi kordont, a parancsnok rádión utasítást adott az erősítésként küldött egységeknek: öltözzenek védő­ruhába, készüljenek fel egy esetleges tö­megoszlatásra, illetve egy kisebb garáz­da csoport megfékezésére. Még ekkor sem tudta, hogy azok, akiknek paran­csot oszt, nincsenek jelen. Bár az ORFK vizsgálói szerint sejthette volna, mivel - ha szabályszerűen járnak el - a bevetési egységek parancsnokainak be kellett volna jelentkezniük a biztosításparancs­noknál. A rádióforgalmazásból és a rendőrsé­gi jelentésekből az is kiderül, hogy a biz­tosítási parancsnok felettesei döntöttek arról, hogy a rendőrség nem avatkozik be. Többször elhangzott annak az ezre­desnek a neve, akivel „mindent egyez­tettek". A BRFK vizsgálata még nem zárult le. A főkapitányság illetékese érdeklődé­sünkre közölte: a meghallgatott rend­őrök és civilek szavai egyelőre inkább azt támasztják alá, hogy a rendőrök nem látták a zászlóégetést. Egyik forrásunk úgy fogalmazott: a demonstráció alatt a BRFK törvényesen járt el. Az ORFK vizs­gálatának megállapításai azonban szá­mos ponton megkérdőjelezik a fővárosi­ak intézkedésének jog- és főleg szaksze­rűségét, s inkább azok véleményét tá­masztják alá, akik szerint a rendőrség tétlen szemlélője volt a zászlóégetésnek. Forrásaink példaként említették, hogy a rendőri jelentés szerint „esemény nem történt", de nincs magyarázat arra, hogy ha ez igaz, a biztosítás parancsnoka mi­ért adott utasítást arra, hogy készüljenek fel a tömegoszlatásra. Az tehát most az igazi kérdés, ki tesz igazságot a két vizsgálat - a jelek szerint - azonos tényekből egymással homlok­­egyenest ellentétes következtetéseket le­vonó vezetői között? FEKETE GY. ATTILA

Next