Népszabadság, 2004. március (62. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-01 / 51. szám
2004. MÁRCIUS 1., HÉTFŐ ORSZÁGOS NAPILAP www.nepszabadsag.hu LXII.,51/1. SZÁM, 22 OLDAL, 99 FORINT ■ SOLT OTTILIA-DÍJAS TANÍTÓK ■ AZ IRODALOM ÚJ, MAGYAR TÖRTÉNETE ■ HOL LEHETNEK AZ NDK-S PÉNZEK? Ügyfelek leszünk? Lehetséges, hogy alattvalóból maholnap ügyféllé válhatunk, legalábbis a most formálódó közigazgatási eljárási törvény ígéretes változásokat helyez kilátásba. A tervezet májusra ígért elfogadásával alapjaiban változhat meg a lakosság és a hivatal viszonya. Ideje volna. Gondoljunk csak a rivatalok egy részében uralkodó lehetetlen, a felek és a hatósági emberek számára is megalázó állapotokra. Vagy a kötelezettségeinkre figyelmeztető, esetenként kifejezetten fenyegető hangvételű levelekre, a csak számunkra kötelező határidőkre. Meg arra, hogy hányszor küldtek minket olyan papírokért, amelyek megszerzéséhez elég akár egy telefon is, ha az ügyintéző venné a fáradságot. Mondják, hamarosan mindez a múlté lesz. Legalábbis ígérik, hogy feltartóztathatatlanul teret nyer az e-kormányzat, így nem lehet akadálya annak, hogy az ügyfél helyett az információt küldözgessék. De nem is tehetnék, mert az új törvény előírja majd, hogy olyan adatot, amely valamelyik hatóság birtokába került, más hivatalok sem követelhetnek tőlünk. Azután végre az államigazgatásnak is komolyan kell vennie azt a harminc vagy hatvan napot, ami most is kötelező, ám ha a hivatal késik, mi nem küldhetünk erélyes hangú felszólító levelet, és nem fenyegethetünk sem szabálysértési eljárással, sem késedelmi pótlékkal. Ha az új törvény hatályba lép - ígérik, jövő januárban -, az ügyintéző és a hivatal sem ússza meg büntetlenül: fegyelmi eljárás, sőt pénzbüntetés lehet a lassúság ára. ■ ÖNKORMÁNYZATI HATÓSÁGI ÜGYEK Év Határozatok száma 1996 7 581964 1997 6 695 942 1998 6 803 048 1999 7 876 145 2000 7 848 200 2001 8 445 273 2002 8 510 020 Forrás: Népszabadság Legalább ilyen fontos lenne, hogy gondolkodjék el végre valaki azon: érdemes mindenből „ügyet" csinálni? Például az önkormányzatok évente nyolc-kilencmillió hatósági eljárást folytatnak le. Talán maguk sem tudják, mi minden tartozik hozzájuk, hiszen a repertoár a szociális ellátásoktól a kirakatszekrények engedélyezéséig terjed. Hatósági eljárásban a jegyzőnek kell megítélnie például azt, hogy a sarki vegyesbolt meddig tarthat nyitva. Ingatlanbecsüsnek sem utolsó a jegyző, mert a kedvezményes lakásvásárlási hitelhez szintén neki kell igazolnia, mennyit ér a meglévő ingatlanunk. De van még az országban többtucatnyi más hivatal is, az APEH-től a vízügyi igazgatóságokig. Például: az egészség- és a nyugdíjbiztosító, amelyek - ígéretes elnevezésük dacára - nagy hatalmú országos főhatóságok. Van fogyasztóvédelmi hatóságunk, gyámhatóságunk, környezetvédelmi hatóságunk, közterület-felügyelő hatóságunk, légügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi hatóságunk... így nem meglepő, hogy évente legalább két-három, de inkább több hatósági ügye mindannyiunknak akad. LENCSÉS KÁROLY Medgyessy kész a néphez fordulni A kisebb parlamentről és a köztársaságielnök-választásról akár referendumot is kérne a kormányfő A miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy a néphez fordul, ha a pártok netán „sumákolnának" az országértékelő beszédében kifejtett közjogi javaslatairól. (Az MSZP, mint ismeretes, támogatja azokat.) Mint lapunk érdeklődésére a kormányszóvivő elmondta, a kisebb parlament ügyében ügydöntő, a köztársasági elnök választásáról véleménynyilvánító népszavazást tarthatnának, a pártok közös EP-listáját azonban nem bocsátanák referendumra. A javaslatok körül van némi bizonytalanság, hiszen Kuncze Gábor, a koalíciós SZDSZ elnöke élesen bírálva a miniszterelnök elképzeléseit, a legkeményebben éppen az EP-listáról szóló népszavazással kapcsolatban fogalmazott. Vitából jutott a szocialisták szombati választmányi ülésére is, ahol elhatározták, hogy zárják a sorokat, ám a felszólalók nemcsak az ellenzéket illették kritikus megjegyzésekkel. Részletek a 4. OLDALON Miskolcon, az MSZP városi szervezetének fórumán szombaton Medgyessy Péter megerősítette: fenntartja országértékelő beszédében elmondott javaslatait MDF: lejárt a radikalizmus kora Nemzeti párbeszédet kezdeményez a fórum Monoki nyilatkozata Az MDF „kilép a jelenlegi politikai struktúrából" és nemzeti párbeszédet kezdeményez. Ezt „a két politikai vezető párt önös harcának a nemzetrontó következményei" miatt látják szükségesnek - információink szerint ezt tartalmazza a Monoki nyiatkozat címet viselő dokumentum, melyet a demokrata fórum a hét végén, egy nagygyűlésen kíván útjára bocsátani. A Monoki nyilatkozat arról szól, hogy elkoptak a parlamenti pártok mellől a politikai orientációt segítő értékek, politikájukat a „prózai, hatalmi érdekek dominálják", az ellenfelekkel egyre harciasabb és ellenszenvesebb szembenállás. A dokumentum szerint az MDF vállalná annak a politikai erőnek a szerepét, amely a társadalom egészét érintő kérdésekben a kölcsönös kompromisszumok vállalásával közmegegyezésre törekszik. Az MDF a Monoki nyilatkozatban elítéli a radikalizmus képviselőit is. Az elmúlt években olyan politikai erők jutottak meghatározó szerephez, amelyek harsány stílusukkal, radikalizmusukkal hívták fel magukra a figyelmet. A politikai radikalizmus ideje minden tekintetben lejárt. Ez a politikai stílus nem segítette, hanem nagymértékben gátolta a magyar társadalom uniós felkészülését - tartalmazza a dokumentum. Összegzésként a Monoki nyilatkozat megállapítja: a korszerű konzervatív gondolkodás ma időszerűbb, mint valaha. Részletek a 4. OLDALON Belehúztak az áfába Év közben változik az áfatörvény. A módosítások hatására csökken az állam bevétele. A májustól hatályos jogszabályhoz az utolsó pillanatban beadott módosítások a támogatott ágazatoknak kedveznek, és növelik a cégek terhelését. Az Országgyűlés ma szavaz a módosító indítványokról, amelyek között több milliárd forintos hatású tételek is vannak. Tizenkétmilliárdos többletbevételt remél például a Pénzügyminisztérium attól, hogy a cégek májustól csak telefonköltségeik fele után írhatják le az áfát, szemben az eddigi hetven százalékkal. A többletpénznek megvan a helye, hiszen a gazdákkal kötött megállapodás alapján az állami támogatásokra jutó áfa mégis levonható lesz a mezőgazdaságban. A módosítás csak az agrárszférában 30 milliárdos bevételt hoz. Részletek a 13. OLDALON Elmenekült a haiti elnök Hiába mutogatják a fotósnak Port-au-Prince-ben, hogy Jean Bertrand Arristide-nek még öt éve van mandátumából. Haiti elnöke okosabbnak látta életét menteni, s tegnap reggel távozott repülővel, ugyanis Washingtonban őt tették felelőssé a karibi országban kialakult káoszért. George W. Bush elnök amerikai tengerészgyalogosokat küld Haitira Részletek a 2. OLDALON Népszerűek a női politikusok Tavaly március óta mindvégig Micl Ferenc állt a népszerűségi lista első helyén, ezúttal viszont Dávid Ibolya - igaz, az egypontos előny csak jelzésértékű, statisztikai értelemben inkább holtversenyt jelent. Nemcsak az MDF elnöke, hanem a többi női politikus is a népszerű személyiségek közé tartozik. Az élvonal tagja Szili Katalin és Lévai Katalin is - néhány érdekesség a Szonda Ipsos által 2004. február elején, az országértékelő beszédek előtt, a politikusok népszerűségéről készített közvéleménykutatásából. Részletek az 5. OLDALON Lekötött betét bekötött szemmel Az idén már gyakorlatilag minden lakossági bank „bünteti" fiókba járó ügyfeleit, arra ösztönzi őket, hogy inkább az internetet használják. Aki nem a világhálón ad megbízást, pénzügyei intézéséért akár tízszer annyit is fizethet. A különbség tízezrekben mérhető. Az internet azonban veszélyeket is rejt az ügyfél számára. Elvileg kötelező lenne ugyanis tájékoztatni őt arról, milyen kamatra köti le a pénzét, ezt azonban a világhálón szörfölő ügyfelek többsége nem tudja meg. A honlapon az ügyfélnek meg kell adnia, mekkora összeget és milyen futamidőre szeretne lekötni, majd jóváhagyja a megbízást - általában anélkül, hogy tudná, milyen feltételekkel tette. A bankok arra hivatkoznak, hogy internetes oldalukon máshol felkutatható a hirdetmény aktuális kamataikról. Ha tehát ügyfelük vaktában köti le a pénzét, akkor magára vessen. Részletek a 14. OLDALON