Népszabadság, 2004. március (62. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-09 / 58. szám

4 2004. MÁRCIUS 9., KEDD HAZAI KÖRKÉP NÉPSZABADSÁG __________RÖVIDEN___________ FIDESZ: ÁDER NEM ÖRÜL A VADÁSZATNAK Elképzelhető, hogy a Fidesz mai frak­cióülésén napirendre kerül az ország­­gyűlési képviselők vadászatának az ügye is. Mint ahogyan beszámoltunk róla, január 28-án öt szocialista és négy ellenzéki parlamenti képviselő is részt vett egy lónyai vadaskertben tartott vadászaton. Információink szerint Áder János, a Fidesz-frakció vezetője tegnap nehezményezte, hogy fideszes képviselők (Semjén Zsolt, Szabó Ferenc és Szabó József An­dor) is részt vettek az ominózus vadá­szaton. A Fidesz-frakció mai ülésén Orbán Viktor várhatóan beszámol a pártépítés eredményeiről és a szövet­séggé válás folyamatáról. (Cs. I.) MUNKÁSPÁRT-POLGÁRI KÖRÖK EGYÜTTMŰKÖDÉS A polgári körök gyűjtötték össze a kórháztörvénnyel kapcsolatos mun­káspárti kezdeményezéshez össze­gyűlt háromszázezer aláírás tizedét - közölte lapunkkal Mánya Kristóf, a Mátrai Polgári Körök Szövetsége és az orvosi kamara titkára. A politikus elmondta azt is, hogy míg a Munkás­párt közterületen gyűjtötte a támoga­tó aláírásokat, a polgári körök akti­vistái házról házra jártak. Az íveket a Munkáspárt március 10-én juttatja el az Országos Választási Bizottsághoz. A párt és a polgári körök is szorgal­mazzák, hogy a referendumot a júni­usi európai parlamenti választás napjára tűzzék ki. (D. A. N.) A FIDESZ TOVÁBB VIZSGÁLNÁ JUHÁSZ VAGYONÁT Az Országgyűlés mentelmi bizott­ságának összehí­vását kezdemé­nyezik a testület ellenzéki tagjai Juhász Ferenc hon­védelmi minisz­ter „látványos va­gyongyarapodá­sával" összefüg­gésben - mondta Lengyel Zoltán fideszes képviselő hétfői sajtótájé­koztatóján. Döbbenetesnek nevezte, hogy a Juhász család újabb ingatla­nokkal gyarapodott az elmúlt öt hó­napban. A politikus dokumentu­mokra hivatkozva közölte, hogy az ingatlanszerzés a miniszter két lá­nyához köthető (a Magyar Nemzet hétfői száma szerint Juhász első há­zasságából származó lányai több mint 50 trillió forintért vettek ingat­lanokat tavaly ősszel Nyíregyházán­. Géczi József Alajos (MSZP), a bizottság elnöke valószínűnek tartja, az om­budsmanhoz fordul, hogy tisztázza: „lehet-e ilyen szintig a személyiségi jogokban turkálni". (Hírösszefogla­lónk) Juhász Ferenc MTV KÖZALAPÍTVÁNY: ÉRVÉNYES A MANDÁTUM A Magyar Televízió Közalapítvány ellenőrző testülete tagjainak mandá­tuma nem járt le - erről hétfői ülésén foglalt állást az Országgyűlés alkot­mányügyi bizottsága a házelnök ké­résére. Vastagh Pál, az alkotmányügyi bizottság MSZP-s elnöke közölte: az Országgyűlés elnöke azért kérte a bi­zottság állásfoglalását, mert a közala­pítvány ellenőrző testületi tagjainak mandátumáról vita alakult ki a ház­­bizottságban. Az ellenzék szerint a testület mandátuma lejárt, míg a kor­mánypárti képviselők arra hivatkoz­tak, hogy az Országgyűlés 2002-ben két év szünet után hozta létre a testü­letet, amelynek mandátuma így 2006-ig tart. (MTI) SZÁSZ MÉGSEM PEREL Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnöke elállt polgári jogi keresetétől, amelyet Keller László közpénzügyi államtit­kárral szemben nyújtott be a Főváro­si Bíróságon - közölte a Miniszterel­nöki Hivatal (MeH) Közpénzügyi Államtitkársága. Az elállás miatt a bíróság megszüntette a pert, és 450 ezer forint megfizetésére kötelezte Szász Károlyt. A PSZÁF elnöke ta­valy augusztusban, nagy nyilvános­ság előtt elkövetett rágalmazás és be­csületsértés miatt büntetőeljárást, személyiségi jogi okok miatt pedig polgári peres eljárást indított Keller ellen. Szász az államtitkárnak egy, a Magyar Hírlapban megjelent nyilatko­zata miatt tett feljelentést. Szász Károly 70 millió forint kártérítést kö­vetelt Keller Lászlótól. (MTI) Feszültségmentesítés a koalícióban Eörsi: A lovagiasság szabályai szerint bocsánatot kértem a kormányfőtől Megkövette a miniszterelnö­köt a szabad demokrata Eörsi Mátyás, Kuncze rendet kért a frakcióban. Lendvai állítja, ko­molyabb dologról van szó an­nál, mintsem hogy a szocialis­ták megsértődjenek. Az MSZP szemet hunyt az SZDSZ vasár­napi Szabad Tanácskozásán elhangzott, Medgyessy Pétert élesen támadó megnyi­latkozásoktól. A szabad demokratáknál ugyanakkor házon belül feszült a hangu­lat, a pártelnök a tegnapi frakcióülésen megszólta a kormányfőt kemény szavak­kal minősítő képviselőket. A Medgyessy Pétert közjogi ötletei mi­att demagógiával, populizmussal vádoló és a koalíciós együttműködés értelmét is megkérdőjelező vasárnapi Szabad Ta­nácskozástól Kuncze Gábor elhatárolta magát. A pártelnök szerint az elhangzot­tak nem az SZDSZ hivatalos álláspontját tükrözik. A kormányfő lépéseit élesen bí­ráló rendezvényen ott volt a frakció öt tagja: a csak a hallgatóságban helyet fog­laló Böhm András, illetve a vitához hozzá is szóló Béki Gabriella, Fodor Gábor, a kor­mányfőt „politikai Anettkának" nevező Gusztos Péter és Eörsi Mátyás. Különösen az utóbbi előadása „verte ki a biztosíté­kot". Emiatt Eörsi - bár szerinte poénjait a tudósítások kiragadták a gondolatme­netből - tegnap meghallgatást kért a kor­mányfőtől. Eörsi lapunknak elmondta: bár valóban nem ért egyet Medgyessy öt­leteivel, az elhangzott kijelentéseit sajnál­ja, ezért a lovagiasság szabályai szerint bocsánatot kér. A találkozót utólag jó hangulatúnak minősítő Eörsi közölte: ki­használta az alkalmat, hogy megnyerje a miniszterelnököt az adócsökkentésről tartott vitanap támogatására. Úgy értesültünk, hogy a kormányfőt korábban szintén bíráló Kuncze Gábor nekiment a hétvégén „keménykedők­­nek". A frakcióvezető azt mondta, hogy éppen az eddigi kritikáikat hiteltele­netik azok, akik elvetik a sulykot, majd magya­rázkodásra és bocsánatkérésre kénysze­rülnek. Szerinte éppen azok várják el Medgyessytől, hogy bejelentései előtt egyeztessen az SZDSZ-szel, akik maguk még a párton belül sem teszik ezt meg. A párt úgynevezett belső ellenzéke nem először illeti kemény kritikával az MSZP- t vagy Medgyessy Pétert. Még szeptem­berben Ungár Klára kijelentette: a Med­­gyessy-k­ormány megbukott, a miniszter­­elnökkel nem lehet gazdaságpolitikai for­dulatot végrehajtani. Kisebb feszültségek keletkeztek azért is, hogy az SZDSZ az EP-kampányát a konzervatív, a szocialis­ta, illetve a liberális hozzáállás közötti különbségek hangsúlyozására építi fel. Az MSZP-ben többen úgy látják: azért nem akar közvetlen köztársasági elnök­­választást koalíciós partnerük, mert ak­kor nem diktálhat. Hónapok óta tárgyal a nagyobbik kormánypárt az SZDSZ- szel a gazdasági tárca szétválasztásáról, de hiába. „Torgyán József jobb koalíciós partne­re volt a Fidesznek, mint nekünk az SZDSZ" - jelentette ki egy szocialista honatya arra utalva, hogy a volt kisgazda vezér - legalábbis eleinte - nem a nyilvá­nosság előtt bírálta a Fideszt. Egy másik képviselő szerint a szabad demokraták csak maguk alatt vágják a fát, ha állandó­an a miniszterelnököt, a kormányt és az MSZP-t támadják, mert egy előre hozott választáson elbukhat az ötszázalékos be­jutási küszöbben az SZDSZ. Gál J. Zoltán kormányszóvivő nem kommentálta a hét végi tanácskozáson el­hangzottakat, Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője úgy fogalmazott: nem szívják mellbe a kijelentéseket, hiszen ko­moly dolgokról van szó - a közvetlen ál­lamfőválasztásról és a kisebb parlament­ről -, amelyeket nem fórumokon, hanem a mai négypárti egyeztetésen vitatnak meg. Medgyessy Péter miniszterelnök egy hétfő esti televíziós interjúban kijelentette: nem nagy baj, ha vannak jó viták, de a hangnem lehetne finomabb. Annak kap­csán, hogy a hét végén több szabad de­mokrata politikus is bírálta nemrég tett közjogi javaslatait, kijelentette: „a koalíci­ós partner részéről felvetődő minden okos és jó javaslatot nagy nyitottsággal fo­gadok. Az, hogy vannak belső, rendezet­len ügyeik és a saját identitásukat szeret­nék valami ilyen módon meghatározni, azt rájuk kell bízni" - mondta a kormányfő. HASZÁN ZOLTÁN-NAGY SZILVIA Eörsi Mátyás útban Medgyessy Péterhez Parlamentzsugorítási párttervek HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A Fidesz várhatóan 250 tagú parlamentet javasol a Szili Katalin házelnök által ko­rábban összehívott mai egyeztetésen, az MSZP 290-ben állapítaná meg a képvise­lői helyek számát. A tanácskozáson szóba kerül a köztársasági elnök közvetlen vá­lasztása is. A mai eseménytől függetlenül, tegnap három fiatal demokrata képviselő határozattervezetet terjesztett az Ország­­gyűlés alkotmányügyi bizottsága elé, fel­szólítva a kormányt, hogy június 30-ig dolgozza ki 220 és 250 közötti mandá­tumszámos parlamenthez szükséges tör­vénymódosításokat. A bizottság az elő­terjesztést általános vitára alkalmasnak találta. A mai egyeztetésen a Fidesz olyan ja­vaslattal áll elő, amely a jelenlegi válasz­tási rendszert gyakorlatilag érintetlenül hagyja: úgy csökkentenék a képviselők számát, hogy az egyéni választókerüle­tekben, illetve a területi és az országos lis­tákról is arányosan kevesebb mandátu­mot osztanának ki. Az MSZP a választási rendszer egészét is érintő tervezetet visz az egyeztetésre: a már 2001-ben kidolgozott koncepció sze­rint a 290 képviselő fele egyéni választó­­kerületekben, fele pedig a területi listák­ról szerezhetne mandátumot, s a válasz­tás - szemben a jelenlegi kétfordulós rendszerrel - egyfordulós lenne. Wiener­t A KORMÁNY az MDF korábbi javaslatának megfelelően elkészít­­­tette, és néhány napon belül a parlament elé terjeszti azt a tör­vénymódosítást, amely szerint a szavazókörökben a szavazatszám­láló bizottságok tagjai nem hasz­nálhatnak mobiltelefont, illetve adatrögzítésre alkalmas egyéb eszközt - jelentette be az alkot­mányügyi bizottság ülésén Rytkó Emília, az Országos Választási Iro­da vezetője. György képviselő kérdésünkre elmondta: ha a Fidesz felvetését fogadnák el, számí­tásaik szerint a rendszer a jelenleginél is aránytalanabbá válnék, míg a szocialisták javaslatának elfogadása esetén csökkenne is a szavazatok és a mandátumok meg­oszlása között eddig tapasztalt különb­ség. A megtakarítást nemcsak a képviselői helyek számának csökkentése jelentené, hanem a második forduló elmaradása is - ez egymilliárdot meghaladó összeg. Az egyeztetés napirendjén szerepel a köztársasági elnök közvetlen választásá­nak ügye is, ezt azonban fenntartások nél­kül egyelőre csak az MSZP támogatja, az SZDSZ pedig határozottan elutasítja. Úgy tűnik, az MDF ezzel kapcsolatban megen­gedőbb, míg a Fidesz egyelőre nem tette egyértelművé álláspontját. Szakértők úgy vélik, hogy a választás módja nem befo­lyásolná a köztársasági elnök közjogi stá­tusát, ám a közvetlen választás révén az eddiginél határozottabban léphetne fel az alaptörvényben meghatározott kiegyen­­súlyozó­ alkotmányvédő szerepben. ■ DEMSZKY KEVESEBB KÉPVISELŐT JAVASOL, GÉMESI KAMPÁNYCÉLRÓL BESZÉL A Szabad Demokraták Szövet­ségének ügyvivői testülete ma tárgyalja Demszky Gábor indít­ványát az önkormányzati kép­viselők létszámának csökken­téséről. Demszky számításai szerint évente körülbelül száz­­milliárd forintnyi fizetést vesz föl a 25 ezer önkormányzati képviselő. Demszky azt is nyi­latkozta, hogy a lakosság lé­­lekszámához képest aránytala­nul magas az önkormányzati képviselők száma a főváros­ban. A főpolgármester kezde­ményezéséhez csatlakoztak a debreceni szocialisták is, akik képviselőik útján törvénymó­dosítást is kezdeményeztek. Az önkormányzati képviselők számának csökkentéséhez a választójogi törvény módosítá­sa szükséges, ami csak kéthar­mados többséggel lehetséges. A törvény a települések lakos­ságszámának arányában szab­ja meg a helyi képviselői kör­zetek és képviselők számát. Demszky indítványa szerint az ötezernél kevesebb lélekszá­mú településeken a jelenlegi háromtól tizenegyig terjedő képviselői hely helyett legke­vesebb négy, legfeljebb pedig nyolc képviselő dolgozna a jö­vőben, őket úgynevezett kislis­­tás módszerrel, tehát közvetle­nül választanák. Az ötezer la­kosnál népesebb települése­ken a vegyes választási rend­szert tartanák fenn úgy, hogy az egyéni kerületek ne legye­nek túlságosan nagyok, s ezzel egyidejűleg a kompenzációs listás elem aránya a jelenlegi negyven százalék körül ma­radjon, így az ilyen települése­ken átlagosan 45 százalékos létszámcsökkentés érhető el. A megyei képviselői helyeket a főpolgármester elképzelései szerint akár meg is lehetne fe­lezni úgy, hogy a tízezer fő alatti és feletti települések lis­tájának szétválasztását meg­szüntetik. Emellett a megyei közgyűlések létszámát az adott megyében megszerez­hető országgyűlési területi lis­tás mandátumok számához­­ kötnék. Gémesi György, a­­ Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének MDF-es elnöke viszont teljes határozottsággal szólt a főpol­gármesteri elképzelés ellen, amikor lapunknak tegnap úgy nyilatkozott: egyetért ugyan a spórolási törekvésekkel, de csak akkor, ha azok nem ve­­­­szélyeztetik a demokratikus működést. Demszky javaslata­­ szerinte alapvetően elhibázott, hiszen tudomása szerint leg­alább 1500 településen tiszte­letdíj nélkül dolgoznak a helyi képviselők. Gémesi úgy véli: Demszky javaslatának hátteré­­­­ben kampánycélok állnak. (TÓTH ÁKOS) Árverseny a T. Házban • Gáz- és gyógyszeráremelésről esett a legtöbb szó a T. Ház­ban. A képviselő hölgyek fe­hér orchideát és vörös rózsa­csokrot kaptak nőnapra. Szószegő Medgyessy Péter miniszterelnök - hangoztatták újfent a Fidesz-képviselők a T. Házban a gázáremelés kapcsán. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője napirend előtt immár sokadszor emlékeztetett ar­ra, hogy Medgyessy Péter 2002 áprilisá­ban arról beszélt, hogy nem lesz gázár­emelés - a Fidesz szerint viszont másfél év alatt négyszer emelték a gáz árát, így a tavalyihoz képest az idén minden ötödik háztartás számára 28, Medgyessy Péter ígéretének elhangzásához képest pedig 44 százalékkal emelkedett a gáz ára. A Fi­desz frakcióvezetője eközben Medgyessy Péterhez intézte bírálatát, aki nem is volt jelen. A szocialisták közbekiabáltak: „és Orbán Viktor hol van?". Eközben Veres Já­nos pénzügyi államtitkár arról beszélt, hogy egy kormány a piacgazdaságban hosszú távon nem térítheti el az árakat a piaci áraktól. Azt is szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy a Fidesz csak az eme­lésekről beszél, de elfeledkezett a tavaly őszi gázárcsökkentésről. Szinte megis­métlődött a párbeszéd, amikor a Fidesz egy másik képviselője, Szíj­jártó Péter osto­rozta a kormányt a 40 százalékos föld­gázáremelés miatt. Csillag István gazdasá­gi miniszter felhívta a figyelmet, hogy a fogyasztók nagyobb részét, 55 százalékát érintő alacsony fogyasztású kategóriában 2,5 százalék volt az emelés, és csak az évente háromezer köbméternél több gázt fogyasztó háztartásoknak kell 28 száza­lékkal nagyobb összeget fizetniük. ■ NEM TÁRGYALNAK A CSALÁDTÁMOGATÁSRÓL Az Országgyűlés várhatóan nem tár­gyalja meg az MDF parlamenti frak­ciójának javaslatát, amely módosítaná a családtámogatási rendszert. A parla­menti bizottságok már elutasították az MDF indítványát, amelyről a plenáris ülésen a fórum kérésére név szerint szavaztak a honatyák. Az MDF azt szorgalmazza, hogy a 223 ezer, gyer­mekgondozási segélyben és a több mint 50 ezer, gyedben részesülő szü­lő ne a méltatlanul alacsony 23 200 forintos öregségi nyugdíjminimumot kapja a jövőben, hanem ennek 50 százalékkal megemelt összegét, azaz 34 800 forintot. A szocialista honatyák nem szavazták meg a törvénymódosí­tás napirendre tűzését. Lapzártánk után az Országgyűlés elfogadta az ál­latkínzás büntetéséről szóló törvényt, és módosította az általános forgalmi adóról szóló törvényt. A gyógyszeráremelés sem hozta köze­lebb egymáshoz a frakciókat. Vidorné Szabó Györgyi (MSZP) szerint január óta a betegeknek indokolatlanul többet kell fi­zetniük a gyógyszerekért, a támogatás ugyanis az inflációt meghaladó mérték­ben emelkedett. Az egészségügyi tárca politikai államtitkára, Vojnik Mária elis­merte, hogy a kormány csak azon gyógy­szerek árára tud befolyást gyakorolni, amelyeket a tb támogat. Mint mondta, próbálják önmérsékletre bírni a gyógy­szergyártókat, s kemény tárgyalásokat folytatnak. Ellenzéki oldalról Selmeczi Gabriella, a Fidesz képviselője tette szóvá, hogy a gyógyszerárak átlagosan 16 szá­zalékkal nőttek egy hónap alatt, noha a kormány maximum nyolcszázalékos emelkedést jósolt. A képviselőnő nehez­ményezte, hogy az ötszázalékos gyógy­szeráfát a kormány korábbi ígéretei elle­nére sem vállalta át a költségvetés, s kö­zölte, hogy veszélyben vannak az ingye­nes gyógyszerek. Félő, hogy a jövőben bevezetik a százforintos kötelező recept­díjat, tette hozzá.­­ Receptdíj nem lesz, a gyógyszeráfát a biztosítók fizetik, sze­rény áremelés pedig csak a 600 forint alatti gyógyszereknél történt - így rea­gált Kökény Mihály egészségügyi minisz­ter az elhangzottakra. Emelkedettebbé tette az ülésnapot, hogy mind a kormánypárti, mind az el­lenzéki oldalon a hölgyek fehér orchideát és egy csokor vörös rózsát találtak a he­lyükön. Mint megtudtuk, a nőnapi orchi­deát az egyházügyi címzetes államtitkár­ság küldte. A vörös rózsa egy civil cég ajándéka volt. Mandur László, a T. Ház szocialista alelnöke pedig nőnapi kö­szöntőt mondott. CS. I.-N. SZ.

Next